Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-17 / 41. szám, péntek

hogy mit érez ő most, ami­kor az ifjúság magyarnyal­vű oktatása valóra válha­tott. Tizennégynapi kiképzés után ötvennel többen ve­szik majd fel a harcot a ie­akció ellen és birkóznak meg a nehézségekkel. „Egy­ségben kell élnetek a cse­hekkel, szlovákokkal, len­gyelekkel, ukránokkal, ve­lük együtt kell építenetek a szocializmust, így feje.íte be szavait Száraz elvtárs. Ezután Fábry elvtárs, a KSS magyar bizottságának titkára beszélt a hallgatók­hoz. Beszéde elején utalt arra, hogy mit jelent egyáltalá­ban politikailag nevelődni átvenni a hatalom gyakor­lását. Az ifjúságnak is meg kell tanulnia bánni nemcsak a szóval, de a hivatalos pe­csétekkel is. De ahhoz, hogy mindezekkel bánni tudjon az ifjúság, betonalapokra van szükség, hogy vissza ne térjen a mult. Igaz, hugy két hét nem elég arra, hogy az emberek megváltoztassak álláspontjukat, de ez meg­könnyíti a kezdeteket. A felszabadult munkás, a dol­gozó intelligencia a népnek teremt javakat. Beszéde további részébe/i Fábry elvtárs utalt arra, hogy ma nemcsak itt tanul nak, de mindenütt a népi demokráciákban és a Szov­jetúnióban. Azonban ezért a tanulásért már nem kell fi­zetni. A legfelsőbb iskolák is megnyílnak a dolgozók előtt, mert ez a munkások, a dolgozók rendszere. A mi célunk, hogy az osztályhű elem kezébe adjuk a hatal­mat. A dolgozóknak a munká ban is forradalmároknak kell lenniök — mondotta Fábry elvtárs — és az, hogy valaki a párt tagja lehessen, kitüntetés. Példaképünk legyen a komszomol. A magyar if­júság Jegjobbjai kerültek ide, ezt tekintsék kitünte tésnek és érezzék a vele j á ró felelősséget. A magyar fiatalokra különösen tiagv feladat vár, mert hisz a múlt­ban lemaradtunk. Az, hogy népi demokráciánk egyen­jogúságot adott a csallóközi magyarság számára, nagy feladatok megoldását jelen­ti. Csallóköz útjai, vasúta; régiek, nincs itt élet. A ma gyar ifjúság kötelessége, hogy Dél-Szlovákiát felvirá­goztassa, de ehhez fiatJ erők kellenek. A beszéd után Zsilka László nevelő az ifjúság ne­vében Ígéretet tett, hogy ad­dig fognak harcolni a kim zött célokért, míg azt e; nem érik. Ezután került sor Szántó elvtárs igen nagysikerű elő adására, aki a társadalom fejlődését ismertette egé­szen napjainkig. Az előadás végig ízes, érthető és szóra­koztató nyelven hangzott ex, úgyhogy az ifjúság figyelme egy pillanatig sem lankadt A két és fél óráig tartó elő­adást a fiatalok nagy taps­sal jutalmazták. Ezután körök alakulta*, amelyek a felvetett témákat megvitatták. Ezekben a kö rökben az ifjúság tevéke­nyen, józanul és a problé­mák iránti érdeklődéstíl fűtve vett részt. Az volt az érzésünk, hogy a magyar if­júság nem maiad* el a fej­lődésben, hanem igen hamar behozza azt és tizennégy nap után friss tudással és izzó lelkesedéssel indul szervez­ni a falvakra, a munkahe­lyekre, a gyárakba, a ma­gyar ifjúságot. Vidor István. Vietnam harca az imperializmus ellen A népi vietnami köztársaság elismerése a Szovjetnió és a népi demokrata államok által, a győztes Kínával való diplo­máciai kapcsolatai, mindez nagy ösztönzést jelent a har­coló vietnami nép és a vietna­mi ifjúság számára, amely a narcoúók első soraiban áll. A francia idegenlégió gestapoi és SS-emberei nem segítenek az imperialistákon. A francia katonáknak nincs miért har­colniok, Franciaország lakos­sága békéért tüntet. Ezideig Vietnam egész terü­letének kilenctized része népi egységek kezébrn van. A la­kosság bekapcsolódik a három­éves építő tervbe. Szovjet film az Alig harminchárom éve, hogy a Nagy Októberi Forradalom eredményeképpen megkezdődött a film tejlődéaének igazi kor­szaka. hogy kiszabadult a ka­pitalizmus rabságából. Ez idő alatt a szovjet filmművészet bebizonyította, hogy Lenin elv­társ joggal tartotta a „szá­munkra legfontosabb művészet­nek" A film — amit a kapita­lista műbírálók gyakran csúfol­tak. konzervdobozba csomagolt szinhá7.nak" — kommunista mű­vészet kezében nagyszerű mű­vészetté, igazi nevelővé fejlő­dött Igaz, „nevelőeszköz" a holly­woodi filmgyárosok kezében is. Az USA milliomosai, a kizsák­mányolók által irányított film teljes erejével szolgálja gaz­dáinak „nevelési" cé'jait: a nép­butítást, a figyelem elterelését a mindennapi gondokról, a geiig szterizmust, a háborús uszítást. A szovjet íilm célja — ma­gától értetődőleg — pontosan ellentéte tnnek. Hivatása a szocializmus építésére nevelni s ezt a célját el is éri. Ez az alapvető sajátosság te­szi képessé a szovjet filmet ar­ra. hogy valóban nevelővé, olyan nevelővé váljon, amely kiveszi részét az új, kommu­nista ember kialakításában. A szovjet film mind tartal­mát. mind művészi kifejezési eszközeit tekintve, hallatlanul gazdag, témaköre végtelenül szétágazó. Feldolgozza a Hon­»édő Háborút, a Nagy Októberi ifjúság nevelője Forradalmat, az ötéves terve­ket, a történelmi mult haladó hagyományait, a népmesék vi lágát, a tudomány számtalan ágában elért eredményeket s a mindenapi élet eseményeit. Hő­sei: Lenin és Sztáiin, Csapajev, Micsurin, Pavlov, Nagy Pé­ter, Szuvorov és mellettük min­dig, mindenekelőtt a dolgozó nép, a szovjet ember. A szovjet fi'm a valóságot ábrázolja, annak eredményeivel, hibáival s ezért mindig lebilin­cse'öen izgalmas, érdekfeszítő. A szovjet film pártos művészet, nemcsak ábrázolni akarja az életet, hanem egyben hozzájá. rul annak megváltoztatásához, segítője a haladásnak. Ezek a szovjet film sajátos tulajdonságai s ezek teszik az ifjúság igaz nevelőjévé. A szov­jet fiatalok egész nemzedékei neve'kcdtek ezeken a filmeken. A Maximról, a munkásfiúból lett nagyszerű forradalmárról szóló filmek, a Gorkij gyermek­korát megelevenítő alkotások, Csapájev, Kotovszki, Scsorsz s a Nagy Októberi Forradalom többi hőseiről szóló filmeknek nagy szerepük volt annak a nemzedéknek neve.ésében, ame­lyik csodálat; améltóan vívta meg a Honvédő Háború harcait. Kosevája, Oleg Kosevoj any­ja írja fiáról szóló könyvében: „Oleg egyetlen filmet sem mulasztott el És az, ami neki küjöíiösképpen tetszett, sokáig nyomot hagyott fogékony lelké­ben. Csapájev! Sebesen száguld a tadsánka. Petyka a golyószóró mellett. Forrc kiizde em. Győ­zelem! A harcosok férfiassága, dalaik, táncaik, barátságuk, sze­retetük a nép és Vaszilij Ivano­vics Csapájev iránt. Es Csapá­jev forró, becsületes, rendíthe­tetlenül bátor szíve viszonozta ezt a szeretetet. Csapájev áb­rándképei s a dal: „Ne repülj fel, fekete holló..." Éjszaka. Hátbatámadás. Petyka mellével védi parancsnokát és idősebb barátját. Az Ural mélye. Hul­lámgyűrű a vizén. És íme, meg­boszulták az ellenséget... Oleg álmában is Csapájevről beszélt, lekesedett Petykáért és Ankáért, de szelleméhez, szívé­hez és beállítottságához legkö­zelebb mégis Dimitrij Furme­noc komisszár állott. Később, a német megszállás idején, amikor minden ideg megfeszült és minden sarokból a halál leselkedett, néha meg­történt, hogy az „Ifjú Gárda" egyik-másik tagja elvesztette önuralmát és széket vagdalva igyekeztt bizonyítani igazságát. Oleg ilyenkor csillogó szem­mel, alig észrevehető, halvány mosollyal ezt vetette oda: — Macedóniai Sándor nagy hadvezér volt, de miért kell azért összetörni a székeket?" S nemcsak Oleg Kosevojnak, de minden szovjet fiatalnak, a lenint Komszomol valamennyi harcos tagjának nevelője és barátja, kedves szórakozása a szovjet film, amely az igaz ha­zafiságra, a munkaszeretetre, becsületre és hősiességre tanít­ja őket. A mi számunkra épp ilyen nagyszerű fegyver a szovjet film. Fe szabadulásunk sok más mellett megteremtette a lehető­ségét annak is, hogy a szovjet filmek elfoglalják méltó helyü­ket filmszínházainkban. Nem egy mulasztásunk van azonban a szovjet filmekkel szemben. Nem használtuk fel eléggé azokat a lehetőségeket, amit magunk nevelésében, fejlődé­sünk elősegítésében a szovjet film jelent számunkra. Feladataink a mulasztások be­pótlására nagyok. Fokozott gondot kell fordítanunk a szov­jet filmek népszerűsítésére, tö­rekednünk kell arra, ho-gy min­den fiatal számára állandó és legkedvesebb szórakozássá vál­jon a szovjet filmek látogatása. Egyre nagyobb mértékben kel! szerveznünk a mozilátogatást és még inkább törekedni arra, hogy a látott filmeket vitákon, ankétokon beszéljük meg. Ezek a megbeszélések nagymérték­ben fogják segíteni azt, hogy a szovjet filmek nevelőereje, mondanivalója tudatoson jék ben. nünk. Fel kel! használnunk a szov­jet filmeket agitációs, oktatási munkánkban is, hiszen melyik agitátor tudná szebben megér­teni és megmagyarázni a mun­kához való új, szocialista viszo­nyát az embereknek, mint ahogy ezt a „Három találko­zás" cítnű film teszi? S vájjon nem világosabb és érthetőbb-e a Komszomolról szóló előadás, ha közösen megnézzük pl. ..Az If­jú Gárdá"-ról készült filmet? Ezeknek a feladatoknak tel­jesítését ke'l megkezdenünk most, a 30 éves szovjet film ünnepén, hogy a szovjet film a Komszomolhoz hasonlóan a ma­gyar ifjúságnak is barátja, taní­tója, nevelője legyen.

Next

/
Thumbnails
Contents