Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)
1950-02-17 / 41. szám, péntek
hogy mit érez ő most, amikor az ifjúság magyarnyalvű oktatása valóra válhatott. Tizennégynapi kiképzés után ötvennel többen veszik majd fel a harcot a ieakció ellen és birkóznak meg a nehézségekkel. „Egységben kell élnetek a csehekkel, szlovákokkal, lengyelekkel, ukránokkal, velük együtt kell építenetek a szocializmust, így feje.íte be szavait Száraz elvtárs. Ezután Fábry elvtárs, a KSS magyar bizottságának titkára beszélt a hallgatókhoz. Beszéde elején utalt arra, hogy mit jelent egyáltalában politikailag nevelődni átvenni a hatalom gyakorlását. Az ifjúságnak is meg kell tanulnia bánni nemcsak a szóval, de a hivatalos pecsétekkel is. De ahhoz, hogy mindezekkel bánni tudjon az ifjúság, betonalapokra van szükség, hogy vissza ne térjen a mult. Igaz, hugy két hét nem elég arra, hogy az emberek megváltoztassak álláspontjukat, de ez megkönnyíti a kezdeteket. A felszabadult munkás, a dolgozó intelligencia a népnek teremt javakat. Beszéde további részébe/i Fábry elvtárs utalt arra, hogy ma nemcsak itt tanul nak, de mindenütt a népi demokráciákban és a Szovjetúnióban. Azonban ezért a tanulásért már nem kell fizetni. A legfelsőbb iskolák is megnyílnak a dolgozók előtt, mert ez a munkások, a dolgozók rendszere. A mi célunk, hogy az osztályhű elem kezébe adjuk a hatalmat. A dolgozóknak a munká ban is forradalmároknak kell lenniök — mondotta Fábry elvtárs — és az, hogy valaki a párt tagja lehessen, kitüntetés. Példaképünk legyen a komszomol. A magyar ifjúság Jegjobbjai kerültek ide, ezt tekintsék kitünte tésnek és érezzék a vele j á ró felelősséget. A magyar fiatalokra különösen tiagv feladat vár, mert hisz a múltban lemaradtunk. Az, hogy népi demokráciánk egyenjogúságot adott a csallóközi magyarság számára, nagy feladatok megoldását jelenti. Csallóköz útjai, vasúta; régiek, nincs itt élet. A ma gyar ifjúság kötelessége, hogy Dél-Szlovákiát felvirágoztassa, de ehhez fiatJ erők kellenek. A beszéd után Zsilka László nevelő az ifjúság nevében Ígéretet tett, hogy addig fognak harcolni a kim zött célokért, míg azt e; nem érik. Ezután került sor Szántó elvtárs igen nagysikerű elő adására, aki a társadalom fejlődését ismertette egészen napjainkig. Az előadás végig ízes, érthető és szórakoztató nyelven hangzott ex, úgyhogy az ifjúság figyelme egy pillanatig sem lankadt A két és fél óráig tartó előadást a fiatalok nagy tapssal jutalmazták. Ezután körök alakulta*, amelyek a felvetett témákat megvitatták. Ezekben a kö rökben az ifjúság tevékenyen, józanul és a problémák iránti érdeklődéstíl fűtve vett részt. Az volt az érzésünk, hogy a magyar ifjúság nem maiad* el a fejlődésben, hanem igen hamar behozza azt és tizennégy nap után friss tudással és izzó lelkesedéssel indul szervezni a falvakra, a munkahelyekre, a gyárakba, a magyar ifjúságot. Vidor István. Vietnam harca az imperializmus ellen A népi vietnami köztársaság elismerése a Szovjetnió és a népi demokrata államok által, a győztes Kínával való diplomáciai kapcsolatai, mindez nagy ösztönzést jelent a harcoló vietnami nép és a vietnami ifjúság számára, amely a narcoúók első soraiban áll. A francia idegenlégió gestapoi és SS-emberei nem segítenek az imperialistákon. A francia katonáknak nincs miért harcolniok, Franciaország lakossága békéért tüntet. Ezideig Vietnam egész területének kilenctized része népi egységek kezébrn van. A lakosság bekapcsolódik a hároméves építő tervbe. Szovjet film az Alig harminchárom éve, hogy a Nagy Októberi Forradalom eredményeképpen megkezdődött a film tejlődéaének igazi korszaka. hogy kiszabadult a kapitalizmus rabságából. Ez idő alatt a szovjet filmművészet bebizonyította, hogy Lenin elvtárs joggal tartotta a „számunkra legfontosabb művészetnek" A film — amit a kapitalista műbírálók gyakran csúfoltak. konzervdobozba csomagolt szinhá7.nak" — kommunista művészet kezében nagyszerű művészetté, igazi nevelővé fejlődött Igaz, „nevelőeszköz" a hollywoodi filmgyárosok kezében is. Az USA milliomosai, a kizsákmányolók által irányított film teljes erejével szolgálja gazdáinak „nevelési" cé'jait: a népbutítást, a figyelem elterelését a mindennapi gondokról, a geiig szterizmust, a háborús uszítást. A szovjet íilm célja — magától értetődőleg — pontosan ellentéte tnnek. Hivatása a szocializmus építésére nevelni s ezt a célját el is éri. Ez az alapvető sajátosság teszi képessé a szovjet filmet arra. hogy valóban nevelővé, olyan nevelővé váljon, amely kiveszi részét az új, kommunista ember kialakításában. A szovjet film mind tartalmát. mind művészi kifejezési eszközeit tekintve, hallatlanul gazdag, témaköre végtelenül szétágazó. Feldolgozza a Hon»édő Háborút, a Nagy Októberi ifjúság nevelője Forradalmat, az ötéves terveket, a történelmi mult haladó hagyományait, a népmesék vi lágát, a tudomány számtalan ágában elért eredményeket s a mindenapi élet eseményeit. Hősei: Lenin és Sztáiin, Csapajev, Micsurin, Pavlov, Nagy Péter, Szuvorov és mellettük mindig, mindenekelőtt a dolgozó nép, a szovjet ember. A szovjet fi'm a valóságot ábrázolja, annak eredményeivel, hibáival s ezért mindig lebilincse'öen izgalmas, érdekfeszítő. A szovjet film pártos művészet, nemcsak ábrázolni akarja az életet, hanem egyben hozzájá. rul annak megváltoztatásához, segítője a haladásnak. Ezek a szovjet film sajátos tulajdonságai s ezek teszik az ifjúság igaz nevelőjévé. A szovjet fiatalok egész nemzedékei neve'kcdtek ezeken a filmeken. A Maximról, a munkásfiúból lett nagyszerű forradalmárról szóló filmek, a Gorkij gyermekkorát megelevenítő alkotások, Csapájev, Kotovszki, Scsorsz s a Nagy Októberi Forradalom többi hőseiről szóló filmeknek nagy szerepük volt annak a nemzedéknek neve.ésében, amelyik csodálat; améltóan vívta meg a Honvédő Háború harcait. Kosevája, Oleg Kosevoj anyja írja fiáról szóló könyvében: „Oleg egyetlen filmet sem mulasztott el És az, ami neki küjöíiösképpen tetszett, sokáig nyomot hagyott fogékony lelkében. Csapájev! Sebesen száguld a tadsánka. Petyka a golyószóró mellett. Forrc kiizde em. Győzelem! A harcosok férfiassága, dalaik, táncaik, barátságuk, szeretetük a nép és Vaszilij Ivanovics Csapájev iránt. Es Csapájev forró, becsületes, rendíthetetlenül bátor szíve viszonozta ezt a szeretetet. Csapájev ábrándképei s a dal: „Ne repülj fel, fekete holló..." Éjszaka. Hátbatámadás. Petyka mellével védi parancsnokát és idősebb barátját. Az Ural mélye. Hullámgyűrű a vizén. És íme, megboszulták az ellenséget... Oleg álmában is Csapájevről beszélt, lekesedett Petykáért és Ankáért, de szelleméhez, szívéhez és beállítottságához legközelebb mégis Dimitrij Furmenoc komisszár állott. Később, a német megszállás idején, amikor minden ideg megfeszült és minden sarokból a halál leselkedett, néha megtörtént, hogy az „Ifjú Gárda" egyik-másik tagja elvesztette önuralmát és széket vagdalva igyekeztt bizonyítani igazságát. Oleg ilyenkor csillogó szemmel, alig észrevehető, halvány mosollyal ezt vetette oda: — Macedóniai Sándor nagy hadvezér volt, de miért kell azért összetörni a székeket?" S nemcsak Oleg Kosevojnak, de minden szovjet fiatalnak, a lenint Komszomol valamennyi harcos tagjának nevelője és barátja, kedves szórakozása a szovjet film, amely az igaz hazafiságra, a munkaszeretetre, becsületre és hősiességre tanítja őket. A mi számunkra épp ilyen nagyszerű fegyver a szovjet film. Fe szabadulásunk sok más mellett megteremtette a lehetőségét annak is, hogy a szovjet filmek elfoglalják méltó helyüket filmszínházainkban. Nem egy mulasztásunk van azonban a szovjet filmekkel szemben. Nem használtuk fel eléggé azokat a lehetőségeket, amit magunk nevelésében, fejlődésünk elősegítésében a szovjet film jelent számunkra. Feladataink a mulasztások bepótlására nagyok. Fokozott gondot kell fordítanunk a szovjet filmek népszerűsítésére, törekednünk kell arra, ho-gy minden fiatal számára állandó és legkedvesebb szórakozássá váljon a szovjet filmek látogatása. Egyre nagyobb mértékben kel! szerveznünk a mozilátogatást és még inkább törekedni arra, hogy a látott filmeket vitákon, ankétokon beszéljük meg. Ezek a megbeszélések nagymértékben fogják segíteni azt, hogy a szovjet filmek nevelőereje, mondanivalója tudatoson jék ben. nünk. Fel kel! használnunk a szovjet filmeket agitációs, oktatási munkánkban is, hiszen melyik agitátor tudná szebben megérteni és megmagyarázni a munkához való új, szocialista viszonyát az embereknek, mint ahogy ezt a „Három találkozás" cítnű film teszi? S vájjon nem világosabb és érthetőbb-e a Komszomolról szóló előadás, ha közösen megnézzük pl. ..Az Ifjú Gárdá"-ról készült filmet? Ezeknek a feladatoknak teljesítését ke'l megkezdenünk most, a 30 éves szovjet film ünnepén, hogy a szovjet film a Komszomolhoz hasonlóan a magyar ifjúságnak is barátja, tanítója, nevelője legyen.