Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-15 / 39. szám, szerda

1950 február 15 U J SZO 5 Az ifjúság három legfontosabb mai feladatáról (Folytatás az 1. oldalról.) Iskolákat, kultúrházakat és lakásegységeket akarunk építeni. Ezek a fokozott feladatok fokozott erófeszitéseuet követelnek meg a munkásosztály és a dolgozó nép minden tagjától. Hogy nyerhetjük meg az 1950-es évben folyó nagy csatát? Megnyerjük ezt, ha az egész osztályt még inkább fogjuk iranyitani a szocialista munkaversenyre, mint a szocializmus felépítésének alapvető módszerére. Igen. Harcba fogjuk hivni az egész munkásosztályt a munka termelékenységének emelésére. Az 1950-es esztendő nagy csatáját megnyerjük, ha fokozott figyelmet fogunk szentelni az EFSz kiépítésének a falun, ha meggyorsítjuk a mezőgazdaság termelékenységének fejlődését, mert a mezőgazdasági munka termelékenységének emelése nélkül lehetetlen emelni a munka termelékenységét, amely alapvető feltétele a köztársaság nyugati és keleti része közötti életszínvonal-különbség kiegyelitésének. Ezekből a főkérdésekből kiindulva, amelyek az 1950-es évi országépítési programunk főkérdései, Široký elvtárs ifjúmunkás mozgalmunk és egész ifjúságunk három fö feladatát tűzte ki. Harc a munka termelékenységé' nek emeléséért. A munka termelékenységének emelésével kapcsolatban Široký elvtárs hangsúlyozta, hogy nem elegendő élmunkás egyéneket nevelni, hogy a szocialista munkaverseny nagy mozgalmába bele kell kapcsolni és szervezni az egész munkásifjúságot. Ifjúsági szervezetünk öntudatos tagjai, akik üzemeinkben túltejesitik a normákat, újítój avaslatokat nyújtanak be és hozzáértésükkel megfejtik a munka termelékenységének problémáit, gyakran megfeledkeznek arról, hogy körülöttük és velük együtt olyan emberek dolgoznak az ütemekben, akik csak nem régen kerültek a termelésbe és akiknek még szükségük van rendszeres napi kiképzésre, hogy lépést tarthassanak a szervezett ifjúság öntudatos tagjaival. Emelni kell az egész munkásosztály, az egész munkásifjúság politikai és ideológiai színvonalát. Az öntudatos ifjúmunkásoknak tudniok kell megmagyarázni azoknak a fiatalemebereknek, — akik nem emlékeznek, vagy csak kevéssé emlékeznek a mult szenvedéseire — a kapitalizmus és a szocializmus közötti különbséget, hogy az egész fiatalság megértse, hogy mit jelent fiatal generációnk fejlődése számára a népi demokratikus berendezés, mely a szocializmus felé halad. Erről a politikai nevelő működésről tájékoztatni kell a CSM minden üzemi csoportját. Másodszor figyelmezteni kell őket arra, hogy a munka termelékenységének emelése nemcsak a ČSM ifjai és leányai fizikai telj esi tméyeinek állandó fokozásában áll. A munka termelékenységének emelése A TECHNIKA BIRTOKBAVÉTELÉT és a munka megszervezését jelenti. Ezért sokkal több figyelmet kell fordilaniok a fiatal technikus újítóknak a szocialista felépítés ifjú szervezőire. Mozgalmunk eddigi gyengéje, hogy nem szentelünk elég Tigyelmet ezeknek az embereknek akik megértették, hogy mindenekelőtt találékonysággal és ésszel lehet emelni a munka termelékenységét. A szocialista munkaverseny mozgalmának műhelytapasztalataiból elsősorban ki kell emelni a SZILÁRD NORMÁK bevezetését üzemeinkben, időig, míg üzemeinknek Addig az nem lesznek technikai-szervezési normái, súlyos nehézségeink leszneK a szocialista munkaverseny szervezésében. Miért? Azért, mert ezek a nehézségek hatással vannak bér- és szociális politikánk új elveinek következetes megvalósítasára is, mert a technikai szervezési normák hiánya súlyos akadályt képez annak a bérpolitika rendszernek következetes bevezetésénél, mely szerint a dolgozókat teljesítményük szerint jutalmazzák. Vannak még nálunk olyan üzemek, melyeknek úgynevezett lágy normáik, tudniillik nagyon alacsony normáik vannak és ezért nagyon gyakran megitp minket az a hír, hogy egyes egyének normájukat 1.500—1.600 százalékkal múlják felül. Az ifjúságnak kell a szilárd normák mozgalmát előtevinni és szorgalmazni a pontos technikai és szervezési normák megállapítását üzemeinkben. AZ ÜZEM MINDEN RÉTEGÉNEK EGYÜTT KELL MŰKÖDNIE. Hogyh-i megvizsgáljuk a považskábystricai, podbrezovai és más üzemek CSM-tag munkásainak tapasztalatait, megállapíthatjuk hogy ma még a szocialista munkaverseny nem képezi elválaszthatatlan részét az üzem minden dolgozó rétege munkaprogramjának — az igazgatók, mesterek, mérnökök, technikusok és az egész adminisztráció munkaprogramjának. E nélkül az összjáték nélkül természetesen nehéz szocia'ista munkaversenyt szervezni. Považskábystricai elvtársaink biztosan felhozhatnának konkrét adatokat arról, hogyha az ifjúság üzemi csoportok hetét szervezett, az üzemanyag folyósítása nem működőit jól és a fiatal élmunkásoknak gyakran kellett várniok a gépeknél, míg anyagot kaptak és a műhelyek és raktárak nem voltak mind előkészülve arra, hogy az élmunkás műszakoknak, vagy az ifjúság üzemi csoportjai hetének keretében a munka folyamatosságát biztosítsák. Az öntudatos ifjúmunkásoknak po'itikai küzdelmet kell folytatniok azért is, hogy az üzem ig?zgatója tudatában legyen politikai felelősségének a szocia'ista munkaverseny kifejlődéséért, a munka termelékenységének fejlődéséért minden üzemben, minden osztályon. A kiküldöttek a vita folyamán továbbá beszédek arról, hogy eddig nem tudtuk még biztosítani a párt üzemi szervezeteinek, a ROH üzemi csoportjainak és a CSM csoportjainak példás összmunkáját az élmunkás műszakok szervezésénél és eredményeinek ellenőrzésénél. Nem kell nagy stratégának lenni ahhoz, hogy tudatára jöjjünk annak. mit jelent a fronton a jó összjáték és az együttműködés az egyes parancsnokok és csapatok között. És így van ez a munka frontján is, a munka termelékenységéért folytatott harcban is Ebben a nagy küzdelemben nemcsak a munkásság egy részének kell résztvennie, nemcsak kitűnő egyé. neknek, hanem meg kell szervezni az egész ko lektívumot, amelynek egységes lépésekkel kell haladnia. És kell tudni gyorsan segítséget vinni oda, ahol a legnagyobb hiányok mutatkoznak, ahol szorongatott pozíciók vannak, melyek az egész üzem termelékenységének növekedését fenyegetik. Igen, mindenekelőtt arról van szó, hogy elérjük a munka terme'ékenységének nevekedését az egész üzemben. Ebből a szemszögből kell megítélni a podbrezovai, a považskábystricai, handlovai és az üzemek egész sora ifjúsági szervezeti tagjainak erőfeszítését. Meg kell vizsgálni, hogy az ö gyönyörű erőfeszítésüknek eredményei megmutatkoznak e az össztermelésben is és hogy erőfeszítésük az egész üzem munkatermelékenységének emeléséhez vezet-e. Ez az eljárás elkerülhetetlen, főleg ha meggondoljuk, hogy Szlovákia 1950 évre szóló öszszesített terve szerint azt a feladatot tűztük ki, hogy ebben az évben a munka termelékenységét 12 százalékkal ameljük. HÁROM FONTOS KÖVETKEZTETÉS Široký elvtárs azután három pontban foglalta össze az egész üzemben a munkatermelékenység emelésének előfeltételeit. 1. Az üzem igazgatójának tudatában kell lennie annak, hogy az üzem élén nem azért áll, hogy adminisztratív munkát végezzen, hanem hogy a termelést megszervezze. 2. A technikus mérnöki kádereknek tudatában kell lenniök annak, hogy a munkásosztállyal sorsuk össze van kapcsolva és minden tapaszta'atukat, minden ismeretüket, minden okosságukat a munka termelékenységének emeléséért folytatott küzdelem szolgálatába kell állítaniok. 3. A munkásosztály minden szerve, zete — a párt, a szakszervezetek, a CSM — az üzemben egységesen kell, hogy haladjon, lépéseiket összhangba kell hozniok és így el kell érniök, hogy az összes műhelyek minden alkalmazottja megismerje feladatait és eredményeiket megfelelően ellenőrizni is tudják E három kérdéstől — állapította meg Široký elvtárs — függ az egész üzemben a munka termelékenysége emeléséért folytatott harcunk sikere vagjf sikertelensége. A DOLGOZOK JÓLÉTÉNEK ELŐFELTÉTELE. Igaz, hogy a magasabb munlcatermelékenyseg elérése megköveteli, hogy minden dolgozó ember, aki résztvesz a termelésben, tudatában legyen annak, hogy tulajdonképpen miért elkerülhetetlenül fontos a munka termelékenységét emelni Vannak még szűkebb látókörű és kevésbbé tájékozott emberek, akik ellenkezőleg azt gondolják, hogy a szocialista társadalmi rendben nem kell a munka termelékenységének emelésére törekedni. Am nekünk öntudatos ifjúmunkásoknak — jelentette ki Šil oký elvtárs — az ilyen munkások és munkásnők tudatába kell vésnünk azt az alapvető igazságot, hogy bizony nagyon alacsony színvonalon élnénk, ha megelégednénk azzal a munkatermelékenységgel, amit a kapitalistáktól vettünk át. A kapitalista rendszer a haszonelvből indult ki és nem a társadalmi érdekből, nem abból az érdekből, hogy a nép élet- és kulturális színvonalát emelje. Embernek ember által való kizsákmányolása elvén nyugodott. Nyomorba döntött mii. liókat és milliókat és a milliók nyomorával váltotta meg az egyének mesébe illő gazdagságát. A mi célunk biztosítani minden dolgozónak a kulturális és boldog életet. Am nem emelhetjük a dolgozó nép életszínvonalát anélkül, hogy ne haladjuk tű' azt a munkatermelékenységet, amelyet a kapitalizmus alatt értünk el. Uj értékeket kell megteremtenünk, új es kulturális értékeket, hogy e célunkat elérhessük. A népi demokrácia nemcsak helyes bérpolitikát jelent, amely a „mindenkinek te'jesitménye szerint" alapelvben jut kifejezésre. A népi demokrácia más köte'ezettségeknek is eleget tesz a munkásosztállyal és a dolgozó néppel szemben. Milliókat és milliárdokat fektet be a szocialpolitikáDa, a nemzeti biztosításba, új kultúrintézmények, iskolák. színházak stb felépítésébe. Ha folytatni akarjuk ezt a nagyvonalú befektetési politikánkat, emelni kell a munka termelékenységét, többet és olcsóbban kell termelni. NAGYOBB GONDOSKODÁS A FÖLDMŰVES IFJÜSAGROL. Második alapvető feladat, amelyre Široký e'vtárs élesen felhívta ifjúmunkásmozgalmunk figyelmét: a falusi ifjúság soraiban aktívabb tevékenység és a munkás- és földműves ifjúság kapcsolatának elmélyítése. Široký elvtárs idézte Gottwald elvtársnak a KSC IX kongresszusán mondott szavait, hogy nem lesz nálunk szocializmus a falunak a szocializmusra való átmenetele nélkül. A mezőgazdaságban a magánte

rme!és van túlsúlyban. A nagyb'

v tokosokat' likvidáltuk, vannak azonban még falusi zsi. rosparasztok és a föld egészben véve szétdarabo'.tan hever. A CSM nek sokkal nagyobb figyelmet kell szentelnie a falusi ifjúságnak, hiszen mindenekelőtt az ifjúság az a faivakban, amely az új eszmei áramlatok iránt, népi demokráciánk nemzeti és állami elvei iránt fogékony. Mindenekelőtt az ifjúság az a falvakban, amely élénk érdeklődést mutat a szocialista előrehaladás iránt és ezért teremtünk előfeltételeket arra, hogy a falusi ifjúság az EFSz-ek megalakításában, az egységes vetési tervek és pénzügyi tervek kidolgozásában az úttörő szerepét játssza. Am politikai okokból is feltétlenül szükséges folytonosan megszilár. dítani a munkásság és a fölművesség közt a köteléket és így mindennapi munkával megszilárdítani a szocialista rendszer győzelmének alapvető feltételeit. A CSM-nek jelentős feladat jut osztályrészül a munkásság és a földművesség kötelékének megszilárdításában, amely a szocializmus felé való előrehaladásunk második alapvető kérdése. A harmadik főfeladat, amelyet Široký elvtárs az ifjúságmozgalom elé tűzött, a következő: A FIATAL NEMZEDÉK NEVELÉSE. A vita során a fiatal munkások és munkásnők a társadalmi nevelés kérdéseinek és általában a marxi-lenini nevelésnek külön nagy figyelmet szen. teltek. Miért olyan égetően fontos ez a kérdés? Egy új élet alapjait építjük, az ipart kiszélesítjük, magasabb termeesi formákhoz való átmenetei előfeltételeit teremtjük meg a falukban és a szak- és politikailag képzett káderek hiányával küszködünk. Am a káderek — mint ahogy Sztálin elvtárs figyelmeztet rá, — döntő tényezők mindenben. Nem lehet új üzemeket technikusok, kiváló mérnökök nélkül felállítani. A termelést nem lehet szakkáderek mechanikusok, lakatosok, stb, stb. né'kül kiszélesíteni. Már az elmúlt esztendőkben jelentős hiányokkal küzdöttünk és az 1950. év feladatai sokkal nagyobbak. A káderek nevelésének kérdése ezért további előrehaladásunk kérdése. A CSM-nek intenzíven foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel. Gondosabban kell belenyúlnia a diákoknak a főiskolákra való özönlé. sébe és rendszeresebben kell tájékoztatnia a fiatal embereket a technika tudományának tanulmányozásáról, amely még távolról sem kielégítő. Lelkiismeretesen kel! előkészíteni és meg. szervezni a Dolgozók Főiskolájának látogatóit, amely iskolát Szlovákia több részében megnyitottunk. Az öszszes alkalmazottakat be kell vonni azon munkások kiválasztásának érdekeltségébe, akiknek ezekbe az iskolákba kell belépniök. Az alkalmazottak összességének ezekbe az iskolákba a legkiválóbb elvtársakat kell kiküldeniök, a tanulmány folyamán gondoskodniok kell róluk és ott is saját munkásaiknak kell őket tekinteniök, akik az elnyert tapasztalataikat az üzem felvirágoztatásának szolgálatába állítják. így a Dolgozók Főiskoláinak tanulói érezni fogják azt a gondoskodást és ellenőrzést, amellyel üzemük irántuk viseltetik. A CSM-nek intenzívebb módon kell foglalkoznia a fiatalabb nemzedék nevelési kérdéseivel a közép- és főiskolákon, a CSM csoportjainak a középés főiskolákon ki kell tűnniök öntudatosságukkal, fegyelmezettségükkel és a tanulmányban jó eredményükkel. Szorosan együtt kell működniök a tanárokkal és tanári karokkal, hogy megjavuljon és tökéletesedjék a tudományos szocialista nevelés iskoláinkban és hogy az öntudatos fegyelem megszilárduljon Másrészt azonban az öntudatos és művelt ifjúmunkások és ifjúmunkásleányok dolga, hogy bátran és aktíve szembe helyezkedjenek az esetleges kísérletekkel, amelyek közép- és főiskoláinkba tudományellenes és szocialistaellenes irányzatokat akarnának bevinni Ebben az irányban számukra iránymutatók lesznek Klement Gottwald elnöknek a KSC IX. kong resszusán mondott szavai: „Büszkék vagyunk arra, hogy népi demokrata államunk iskoláira olyan nagy összegeket áldoz, mint igen kevés más állam Azonban nem lehetünk megelégedve azzal, hogy ha ezekben az állami és népi intézményekben még mindig túlságosan, sok államellenes és népellenes elem nevelkedik. Iskoláinknak, főleg közép- és főísko'áinknak a népi demokrata köztársaságban a néphez hű és a nép és a nemzet ügye iránt odaadó embereket kell nevelniök. A reakció számára iskoláinkban sincs hely". Mik az előfeltételei annak, hogy az Ifjúság Szövetsége eleget tehessen ezeknek a nagy feladatoknak? Mindenekelőtt szükséges az ifjúsági mozgalom sorainak a kiszélesítése és annak a célnak az elérése, hogy a CSM"ből milliós szervezeteket kell kiépíteni. Ma már közéletünknek nincs egyetlenegy szakasza sem, ahol ne éreznők a CSM tevékenységének áldásos eredményeit. Szlovákiában a CSM'nek ma több mint 200.000 tagja van. Azonban megvan a lehetősége a tagiészám lényeges emelésének. Ezt úgy érjük el, hogyha minden ifjúmunkás aktív fiunkcionári'iisnak és gazdának fogja érezni magát szervezetében és hogyha a megújhodott nemzeti front minden alkotó tényezője nagyban támogatni fogja a CSM-t. Az üzemekben tűzzük ki célunkul, hogy az egész munkásifjúrágot megnyerjük a CSM szervezeteibe. A CSM csoportjainak ebben segítségére kell lenniök a ROH üzemi csoportjainak és a párt üzemi szervezeteinek. A falvakban a pártszervezetek, az EFSz, a megújhodott Nemzeti Front akciós bizottságai azok, amelyeknek kiváltképpen támogatniok kell földműves ifjúságunk hatalmas ifjúsági mozgalmának építését és kiépítését. Ifjúságunk építő törekvésének emlékműve az Ifjúsági Vasútvonal. Merész terveket tűzött ki maga elé az ifjúság ebben az évben is, éspedig: három jelentős építkezést. Első a kunčicei kohászati üzem felépítése, amelynek rendkívüli jelentősége van Szlovákia iparosítása számára is. Szlovákia ifjúsága ezért ezt az építkezes* elsőrangú nemzeti és állami kötelességének tekinti, amelynek a gazdasági jelentőségen kívül nagy politikai jelentősége is van, mert A csehszlovákiai magyar dolgozók lapjának jelszava az 1950. évre az ÚJ SZÓ minden magyar dolgozó kezébe a cseh és a szlovákiai ifjúság, a cseh és a szlovákiai nép kötelékének megszilárdításához vezet. Második a Púchov melletti vízerőművek felépítése, amely iparunk és gazdaságunk fejlődése számára, az energetika kulcsjelentőségére való tekintettel, újra csak széleskörű, egyetemes nemzeti jelentőséggel bír. Végül harmadik az a Barátsági Vasútvonal szakaszának kiépítése Keletszlovákiában, amelynek kailcsjelen" tősége van a Szovjetúnióval és a népi demokrácia államaival való gazdasági kapcsolataink tovdbbi fejlődésére. Ezekre az építkezésekre 60.000 brigádost fogunk mozgósítani. Ezek nagy és merész feladatok, ám ifjúságunk már oly öntudatos, hogy amikor figyelmeztettük arra, hogy milyen nagy kötelességeket vesz magára, a következőképpen reagált: „Ne sértegessetek minkel, a nehézségek azért vannak, hogy az ifjúmunkások legyőzzék őket." Igen, az ifjúmunkások hisznek saját erejükben, meg vannak győződve arról hogy ennél a három építkezésnél a feladatokat sikeresen megoldják. Široký elvtárs csatlakozott ehhez a meggyőződéshez és mint „legfiatalabb ifjúmunkás" a kon" ferencia viharos lelkesedése közepette kijelentette, hogy meg van győzővé arról, hogy ez a három építkezés újra dicsőségessé teszi ifjúságunk nevét és újra bebizonyítja ifjúságunk nagy erejét. Megjegyezte azonban, ho^y az építkezési terveket nevelési tervekkel kell kiegészítem. Mindezen három építkezésnél meg fog kelleni szervezni a brigádosok rendszeres ideológiai és politikai képzését. Mert azt akarjuk, hogy az ifjúságnak ezek az építkezései a falvakba és üzemekbe a szocializmus öntudatos építőit küldjek vissza, hogy hasonlóképpen, mint az Ifjúság Vasútvonala, a szocializmus nagy iskolái legyenek. Főleg a Pártnak és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szerveinek van ezen a téren jelentős kötelezettsége, segíteni az Ifjúsági Szövetséget a központi és kerületi politikai iskolák megszervezésében és a legjobb tanító erők felszabadításában a brigádosok politikai és társadalmi nevelésére. Beszédét Široký elvtárs a következő szavakkal fejezte be: „Nagy feladatok állnak ifjúságunk, Ifjúsági Szövetségünk előtt. Ám ezek a feladatok örömteli feladatok. Örömteli feladatok azért, mert már látható és kézzelfogható eredményei vannak eddigi munkánknak, eddigi küzdelmeinknek és minden törekvésünknek. Ha ma valaki Szlovákiába visszatérne, aki itt öt hat éve nem volt, nem ismerne rá. Új, haladószellemű, öntudatos Szlovákia nő. E történelmi átépítésben a szlovák ifjúságnak hatalmas osztályrésze van. A munkásifjúság első össz-szlovákiai konferenciája kiválóan hozzájárul a szocialista munkaverseny, a brigádmozgalom további fejlődéséhez, kiinduló pontul szolgál a rendszeresebb tevékenység emelésére a falvakon, a földműves ifjúság soraiban, megszilárdítja a fiatal munkásokat és földműveseket és végül a CSM szervezeti megerősödéséhez vezet." Široký elvtárs a konferencia minden kiküldöttének szép sikereket kívánt e nagy és jelentős célok teljesítésében , és beszéde után a konferencia viharos helyeslése mellett a CSM szlovákiai elnöke, E. Sykora elvtárs, bejelentette, hogy az ifjúmunkások elvállalják azokat a feladatokat, amelyeket Široký elvtárs kitűzött, mint programmjukat az 1950-es évre 5s igéri, hogy becsületesen és komolyan teljesítik.