Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-15 / 39. szám, szerda

t

1 J SI© 1950 február 15 P. JEVSZEJEV: A tervgazdálkodás eredménye — a szovjet polgár életszínvonalának emelkedése A Szovjetúnió Legfőbb Tanácsába való választások alkalmából 1946 február 9-en Moskva fováros „Sztálin" választási kerületének választógyűlésén a szovjet nép nagy vezére, J. V. Sztálin generalisszimus mely elemzést adott a Kommunista Párt és a szovjet kormány tevékenységéről azalatt a nyoic év alatt, amelyek a Legfelsőbb Tanácsba való választások óta múltak el. J. V. Sztálin a további tervekről beszélve, rámutatott arra, hogy a Párt nagy figyelmet szentel a dolgozók életszínvonala emelésének, aminek bizonyítéka az élelmiszerjegyek beszüntetése, a fogyasztási cikkekkel való ellátás fokozása és az árak fokozatos leli tása. A szovjet nép vezetőjének történelmi iránymutatasai a szovjet nép programjává lettek és teljes mértéKDen vsszatükrözte őket az ötéves terv keretében a szovjet gazdaság megújítása és további fejlődése az 1949-es évben. Ez a terv feladatául tűzte ki nemcsak a háború előtti színvonal elérését a szovjet termelésben úgy az ipar, mint a mezőgazdaság terén, hanem annak túlhaladását is. Sztálin beszéde óta négy év telt el és ez idő alatt a szovjet gazdaság minden ágában hatalmas fejlődést értek el. A Szovjetúnióban mindenekelőtt emelték a fogyasztási cikkek gyártását, pl. az élelmiszer, a ruházati cikkek, a lábbeli, továbbá a kultúrszükségletek fedezésére szolgáló áruk, stb. termelését. így pl. a pamutanyagok termelése az elmúlt időszakban évente átlag 22 százalékkal, a gyapjúanyagoké 27%-kal, a bőrcipöé 28%-kal, a vajé 31%-kal, a cukoré 48 százalékkal, stb. emelkedett. Ma a Szovjetúnióban a gyapjúanyagok termelése több mint egyharmadával nagyobb, mint a háború előtt, a selyemanyagoknál 150 százalékkal és ugyanúgy a többi fogyasztási cikkek termelése is emelkedik, pl. a sütemények, a hústermékek, halkonzervek, készruhák, stb. gyártása is. Még gyorsabb iramban emelkedik a kultúrszükségletek fedezésére szolgáló áru termelése. így pl. a mult esztendőben az órák, rádió vevőkészülékek gyártását kétszeresére, a grammofonok gyártását egyharmadával, a kerékpárok gyártását másfélszeresével, a varrógépek gyártását egyharmadával emelték. Egyidőben a fogyasztási árucikkek termelésének emelésével a szovjet ipar nagyon sokat tett a termékek minőségének javítására. így pl. 1949-ben jelentős mértékben emelkedett az értékes szövetáruk gyártása, amelyek a lakosság körében nagy kedveltségnek örvendenek.. Kitermelésre került száz meg száz legújabb fajta ruha- és lábbeli modell. Mindezek a rendelkezések tekintettel a fogyasztók igényeire történtek és valósultak meg. A szovjet termelés e hatalmas emelkedése egészében a szovjet ipar és mezőgazdaság feltartóztathatatlan gyors fejlődésén alapszik. Ma a szovjet ipar egészben véve másfélszer többet termel, mint 1940-ben és ugyanúgy a szocialista mezőgazdaság is túlhaladta a háború előtti termelési színvonalat. Nagy befektetések a könnyűiparban A szovjet termelés hatalmas fellendülése a fogyasztási cikkeknél nem elemi erővel fejlődött ki, hanem a szovjet állami gazdasági terv nagy következménye, amely tudatosai irányítja a szovjet nemzetgazdaság minden ágát, figyelembe véve mindent, ami közvetlenül a lakosság igényeit szolgálja. Az utóbbi időben az állam hatalmas összegeket fektetett be a könnyű- és az élelmezési iparba, amelyeknek vállalatai a legtökéletesebb technikai berendezésekkel vannak ellátva, valamint az összes feltétlenül saükséges nyersanyagokkal. A fogyasztás növekedése túlhaladja a termelés növekedését Hatalmas lelkesítő eszköz a Szovjetúnióban a termelés növekedésére a szovjet nép vásárlóerejének növekedése. „Nálunk a Szovjetúnióban — mondotta J. V. Sztálin az SK(b)P XVI. kongresszusán — a nép szükségletének (vásárlóerejének) növekedése állandóan megelőzi a termelés növekedését és azt előrehajtja, amíg viszont náluk, a kapitalistáknál ez fordítva van. A széles néprétegek szükségletének növekedése sohasem tart lépést náluk a termelés növekedésével és állandóan mögötte maradva, a termelést bármely pillanatban válságra ítélheti." Elég, ha feltüntetjük, hogy ma a Szovjetúnió nemzeti jövedelme szinte kétötödével túlhaladja a háború előtti színvonalat. A munkások és az alkalmazottak jövedelme (fejenként számítva) az 1940-es évvel szemben 24 százalékkal emelkedett. A szovjet lakosság vásárlóerejének emelkedése nemcsak a pénzbevétel növekedésével magyarázható, hanem a rendszeres árleszállítással is, amelyet a szovjet állam végrehajt. Az első ilyen árleszállítást 1947 végén hajtották végre, egyidőben az élelmiszerjegyek beszüntetésével és a pénzreformmal. Ez intézkedések következtében a szovjet lakosság 86 milliárd rúbelt nyert és a második árleszállítás következtében a mult év márciusában a szovjet lakosság további 71 milliárd rúbelt nyert. A szovjet lakosság vásárlóerejének emelkedése a szovjet kereskedelem hatalmas fellendülésében is visszatükröződik, amely az elmúlt esztendőben a lakosságnak 20 százalékkal több árut adott el, mint 1948-ban. Különösen az ipari termékek eladása növekedett; a gyapjúanyagok eladása kétharmadával, a selyemanyagoké másfélszeresére, a konfekció és a lábbeli majdnem egyharmadával, bútor, kerékpár és motorkerékpár szintén egyharmadával, az órák kétszeresükkel, a grammofonok és a rádiővevőkészülékek másfélszeresükkel. A terv ez évben is hatalmas további haladással számol a szovjet ipar és mezőgazdaság fejlődésében. Ezeknek a terveknek a megvalósítása az országban az áruk még nagyobb bőségét jelenti. Ezek a sikerek, egybevetve az egész világgal, újra a szocialista gazdasági rendszer teljes túlsúlyáról tesznek bizonyságot a kapitalista rendszer fölött, amely az emberiségnek csak háborút, munkanélküliséget és nyomort hoz. HÍREK A NÉPI DEMOKRÁCIÁKBÓL • Lengyelország növeli az állattenyésztést. A lengyel mezőgazdasági terv ez évben fő irányelvéül tűzte ki a vidéki gazdaságok további modernizálására való törekvést és a mezőgazdasági termelés emelését minden téren. Ennek következtében mindenütt törekedni fognak a termény-burgo' nya'gazdálkodás átépítésére ás pedig állattenyésztés szempontjából és be akarják rendezni az ipari szükséglet fedezésére szolgáló (növények termesztését. A terv szerint 1950-ben mindenekelőtt nagy változásokat létesítenek a vetésnél, amelyet az 1949"es esztendővel szemben területileg 3 százalékkal kiterjesztenek. Ami a marhatenyésztést illeti, mindenekelőtt nagy fejlődést és növekedést várnak nem' csak a marhaállomány növelésé" ben, hanem annak haszonhozmában is. A befektetési terv lényegben a hatéves gazdasági tervhez igazodik, amely nemcsak a mezőgazdasági termelés kiépítésének a terve, hanem Lengyel" ország mezőgazdasági berendezése átállításának a terve is. 1950ben a termelési terv megvalósítá" A FERGANI VOLGY ÍJZBEKISZTÁN KINCSE A fergani völgy a felismerhetet'enségig megváltozott. Uzbekisztán kincsévé eltt. Az egész völgyet nagyobb és kisebb csatornák hálózata szeli át. Itt építették ki a nagy íergani csatornát, amely J. V Sztálin nevét viseli. A vízöntöző berendezés kiépítése elő. térbe helyezte a vízerő q'talános kihasználásának feladatát. Ennek a nagy feladatnak a megvalósításával e völgy mezőgazdasági berendezéseit villamosítja. Az andizsani kerület 34 kolhozhoz és nem kolhozhoz tartozó vízi villany, áramfejlesztő telepe 75 mezőgazdasági állomásnak ad világosságot és hajtóerőt. Itt is megindult az új villanytelepek kiépítése és a már felépült és üzemben lévő telepek erejének további fokozása és kifejlesztése. Egymás után kapcsolják be az elektromos hálózatba a kolhozokat tízszámra és hat állami gépállomást is. Az andizsáni kerületben hét vízi villanytelep több mint 4 ezer kolhoz háznak nyújt világosságot. A villanyvilágítás nemcsak a házakba, iskolákba, klubokba, kórházakba, olvasótermekbe és a kolhozok különböző termelési épületeibe és az állattenyésztő farmokba van bevezetve. A villanyáram az ember segítségére van más téren is éspedig a szántásban, az aratásban, a cséplésben, a szétválogatásban, a magtisztításban és őrlésben, a gyapjú szárításában, továbbá a gyümölcsök és zöldségek szárításában, a vízi berendezésekben, így pl. a vízzel való ellátásban, az öntözésben, továbbá az állatok etetésében, a tehenek fejésében, a juhok nyírásában, stb stb. ... Ma már nagy változáson ment át a fergani völgy s néhány esztendő múlva a kolhozok helyi villanytelepeinek tüzei összeolvadnak az állami villanytelepek tüzeivel s a villanyvilágítás az egész fergani völgyet elönti, a villanyerő az egész fergani völgyet megváltoztatja és segítségére lesz mindenben a Fergan völgy emberének. sát a mezőgazdaságban nagy mértékben elősegíti az a támogatás, amelyet a vidéki gazdaságoknak a -népi demokrata állarn nyújt. Az idei tavaszi vetési munkálatokra a lengyelországi földművesek 40 százalékkal több műtrágyát kapnak, mint az elmúlt évben. A mezőgazdasági szövetkezetek vállalatai már néhány hete árulják Lengyelország eg.sz területén a műtrágyát. A mezőgazdasági bank a földműveseknek hitelt nyújtott a műtrágya vásárlására éspedig 900 millió zlotit, amit kizárólag kis- és középi'öldművesek kapnak. A műtrágya elárusítási hálózata a? elmúlt esztendővel szemben 288 ról 3016-ra emelkedett. Ezenkívül a földművesek ez évben a kalászos növények tiszta vetőmag vainal-; kétszeresét kapják. A ^vetőmagokat főrészben az állami birtokok és vidéki gazdaságok nyújtják. Az általános szövetkezet a vetőmagvak árusítását február 15"én kendik meg. A vetőmagvak árusításánál a kis- és középföldműveseknek és termelési szövetkezeteknek előjoguk van. ® A lengvel-magyar kereskedelem háromszorosára emelkedett. Az elmúlt napokban tárgyalást folytatott a lengyel"magyar gazdasági együttműködés bizottsága a külkereskedelem kérdéseiről a két állam között. Az elmúlt évben a kölcsönös árucsere értéke Lengyelország és Magyarország között 1948-hoz viszonyítva a háromszorosára emelkedett. Az elmúlt év óta mindkét ország több mint 50 képviselőjének volt meg a lehetősége arra, hogy kölcsönösen kicseréljék tapasztalataikat. Az állandó bizottság tárgyalásain elhatározták, hogy a termelési terveket továbbra is összhangba kell hozni és hogy egy ötéves ke" reskedelmi egyezmény megkötésének a szükségessége áll fenn. — A lengyel kormány — tekintettel a lengyel-trar.cia kapcsolatok mai állapotára, valamint arra, hogy francia részről súlyosan megsértették a lengyel-francia kulturális egyezményt — felfüggesztette a lengyelországi Francia Intézet működését. 13 A. ZÁP OTOCKÝ ÚJ HARCOSOK SORAKOZÓJA Fordította: VOZARJ DEZSŐ A mesterek azonban nem tettek eleget ígéretüknek. Az idény után összehívták a prágai szabómesterek gyűlését. Ezen elhatározták, hogy elutasítják mindazokat a követeléseket, amelyek teljesítésére a mesterek haladékot kértek. A munkáltatók még tovább is mentek. Elhatározták, hogy érvénytelenítik a húsvét előtt elfogadott béremelést.' Egész Prágában csak egy szabómester akadt, aki betartotta a munkásokkal húsvét előtt kötött megállapodást. Ez František Rytir nevezetű Spálenáulicei szabómester volt. A prágai mesterekkel kapcsolatban a munkások általában rossz tapasztalatokat szereztek. 1872-ben például különböző szakmákhoz tartozó prágai miunkások közölték követeléseiket munkáltatóikkal. 1872 szeptember 24"én a prágai ipartestületek 64 képviselője felkereste Koller tábornokot, Prága akkori német-osztrák helytartóját. A munkáltatók küldöttsége azzal az alázatos kéréssel járult a helytartó elé, hogy amennyiben a prágai munkások sztrájkkal akarnák elérni követeléseik teljesítését, bocsásson rendelkezésükre megfelelő számú, a hadseregben szolgáló iparoslegéyt, akiket sztrájktörőkként akarnak alkalmazni. Az osztrák tábornok megtagadta a cseh mesterek kérésének teljesítését. A szocializmus fénysugarat Ladislav Zápotocký a prágai szabómunkások bérmozgalmának megszervezésénél ismerkedett meg a nála három évvel idősebb J. B. Peckával. A ő révén 1873 februárjában tagja lett a „Munkásújság" (Delnickó listy) kiadóbizottságának. Ez a lap Josef Barák szerkesztésében 1872 janiuár 5-én jelent meg először. A „Munkásújság" szerkesztőségében az idők folyamán nemcsak a munkásirányzat kerekedett felül, hanem egyenesen a szocialista beállítottság is. Ennek az irányzatnak legfőbb szószólója J. B. Pecka"Strachovsky volt. 1872 szeptemberében Barák lemondott a „Munkásújság" szerkesztői állásáról. Helyére V. B. Ratolistka bognármunkás került. A lap ezután a következő alcímet viselte: „A cseh szociáldemokraták szócsöve", noha akkoriban a szociáldemokrata párt még nem.működött. Ladislav Zápotocký, akí tevékenységének első időszakában a Hastalský álnevet is használta (a prágai Hastalská-ulica egyik házában született) később nemcsak a kiadóbizottság tagja volt, hanem a lap cikkírója is. 1873 márciusában megjelent cikkében, többek között ezeket írta: „A munkát lehetetlen megszervezni addig, amíg magát a munkásságot meg nem szerveztük és a dolgozók nem alkotnak leküzdhetetlen gátat a tőkével szemben. Ezt csak úgy érhetjük el, ha szakmai egyesületekben, vagy önképzőkörökben tömörülünk s ezek az egyesületek, ha eljön az idő, egyetlen hatalmas táborrá válnak, legyőzhetetlen hadsereggé, hogy a dolgozók felkészüljenek a küzdelemre, amelyet előbb-iutóbb meg kell vívniok a tőkével." 1873-ban világkiállítást rendeztek Bécsben. Számos prágai munkás segélyt kért a kormánytól, hogy meglátogathassa a kiállítást. A prágai Lövészszigetre nagygyűlést hívtak egybe, amelynek szónoka Ladislav Zápotocký volt. Beszédét Svoboda és Malenda, a jelenlévő két rendőrbiztos több ízben félbeszakította, de Zápotocký ennek ellenére befejezte szónoklatát. A cseh királyság tartományi gyűlése ezután 246 munkásnak juttatott pénzsegélyt. Ezek Bécsbe utaztak a világkiállítás megtekintésére. Nyolc napos bécsi tartózkodásukat a cseh munkások arra is felhasználták, hogy megbeszéléseket folytassanak az ottani szocialista mozgalom néhány vezetőjével és kibővítsék a szocializmus alapelveivel kapcsolatos ismereteiket, amelyek addig meglehetősen hiányosak voltak. Ladislav Zápotocký az egyesülési szabadságról szóló 1870-ben kiadott törvény alapján meg akarta alakítani a szabómunkások szakszervezetét. A prágai rendőrség ellenállásán azonban meghiúsult ez a terv. A rendőrség többízben visszavetette a szakszervezet alapszabályait és nem engedte meg az alakulást. Miután a szakszervezet megalakítása nem sikerült, 1871-ben Prágában megalakult a „Szabómunkások Önképző Egyesülete", amelynek ügyvezetője az egyesület egyik alapítóját, Ladislav Zápotockýt választották. Az egyesület egyik alosztálya munkaközvetítéssel foglalkozott. A rendőrség azonban ezt a tevékenységet törvénytelennek és alapszabályellenesnek minősítette. A hatóságok minden lehető módon üldözték és zaklatták ezt az egyesületet, amelyet 1878-ban hivatalosan fel is oszlattak. Ebben az egyesületben ismerkedett meg 1874"ben Ladislav Zápotocký Barbora Dolejšovával, Ján Dolejš szabómunkás lányával, akit 1878 január 20-án feleségül vett. Zápotocký és társai az egyesület feloszlatása után nyomban megalakították a „Szabómunkások Művelődési Körét", Ebbe az egyesületbe a rendőrség két besúgóját, Josef Kiimentet és František Kovaŕt küldte ki, hogy közvetlen jelentéseket kapjon a Körben folyó szocialista mozgolódásokról. A „Munkásújságban", annak ellenére, hogy a lap a szociáldemokraták szócsövének nevezte magát, minduntalan olyan cikkek jelentek meg, amelyet ellentétben álltak a szocializmus elveivel. A kiadóbizottság ülésein emiatt viták támadtak. Ladislav Zápotocký három társával együtt 1874 elején kivált a lap kiadóbizottságából. Röviddel utóbb kilépett a kiadóbizottságból Pecka" Strachovský és három további tag is. Elhatározták, hogy „Jövő" (Budoucnost) címen új szocialista lapot indítanak. Ennek első száma 1874 júniusában jelent meg Antonin Kos szabómunkás szerkesztésében. 1876 elején Ladislav Zápotocký lett a „Jövő" szerkesztője. Ugyanebben az esztendőben felújították az időközben megszűnt „Munkásujság"-ot is. Ennek a lapnak most már J. B. Pecka-Strachovský volt a szerkesztője. (Folytatjuk.)