Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-13 / 11. szám, péntek

U J SZO 1950 január ľi Qôth £ajos A BANSKÁBYSTRICAI KEROLET LEGJOBB SZÉLSŐ-FEDEZET JE ELMONDJA ... A közönség körében gyakran hallani mérkőzés közben a megál­lapítást egy-egy játékosról: — Ö a csapat esze! Nélküle nem menne iiyen jól a játék. Hát valahogy így vagyunk Tóth-al is, a íil'akovoiak kiváló szélsőbaljával. A Tóth Lajossal, ahogy az* Fil'akovon mondják, ö nagy rutinjával, kiváló technikai és taktikai tudásával nem állna ott a fil'akovoi csapatban sok nagy si­füleki fiú, mint diák a Fiľako­vo csapatát. A védelem oszlopa és a támadások elindítója. Az egyedül kerületi halíjátékos, aki passzolni is kifogástalanul tud! Gyönyörű, hosszú előreadott lab­dáival a csatárokat a kész elé ál­lítja. A csapat egyik legbiztosabb tagja és pillé re, akinek a fejjátéka is nagyszerű. Tóth Lajos alig 25 éves, a Ko­vosmalt tisztviselője. Tősgyökeres füleki fiú ,aki mint diák a Fil'ako­voi TC-nek ifi csapatában kezdett játszani. i Minden eddigit felülmúló számmal indulnak a legjobb külföldi asztalteniszezők a budapesti világbajnokságon i Hatan egy családból — Tran van Lieu és a franciák - Tollszárfngással játszó délamerikaiak Vele beszélgetünk egy kicsit. Mi a vágya vagy reménye? — Egy boldog családi otthonra vágyok, s hogy a csapatommai együtt mielőbb felsőbb osztályba jussumk. Ha ez a vágy és remény a többi fiúban is úgy élne, mint bennem, azt hiszem teljesülne is. — Hogyan látja a sjjortjövőjét? — Sportszerű életmód mellett még több éven át szeretném egye­sületem színét 'képviselni. Több­ször kísértettek meg már engem is az idegen sop rtl<ufárok, de szívem­hez-lelkemhez nőt egyesületem s ha már a semmiből a front óta idáig felkerekedtünk, szeretném továbbra is a tiszta sport jegyében a többi fiúval együtt még feljebb vinni. — Mi a véleménye az egyesüle­téről? — Véleményem szerint a mult évben túl volt játszva a csapat. Ami az egyesü.etemet általános­ságban illeti, ha visszagondolok arra, hogy egy nagy sártengert találtunk régi szép pályánk he­lyén, ahol kerítésnek nyoma sem volt, a régi tribünnek maradványai mint felkiáltó jelek meredtek az égnek és ma mindezek helyén a legmodernebbül kiépített játéktér van, azt kell mondanom, hogy ez tisztán a füleki dolgozók érdeme és hogy most már tisztán rajtunk játékosokon áll a íeljebbjutás. Egy páran, mi játékosok meg-is fogad­juk, hogy ebben a szezonban mi is jobban felkészülünk, hogy hálás • közönségünk régi álmát megvaló­' síthassuk és a „D" bajnokságba , feljuthassunk. Ehhez azonban, mint 1 a Sokol Kovo egyesületnek a Ko­! vosmalt nagyobb fokú támogatása is szükséges, amit hiszünk és re­' mélünk, hogy ez évben meg is lesz. — Mi a vé'eménye a mai szélső fedezet játéKáról? — Véleményem szerint ma a két szélső halfra nagy' feladat hárul s ha megértik egymást összekötőiK­ekl, akkor a játék széppé, élveze­tessé és legtöbb esetben eredmé­nyessé is válik. A szélsöhaljnak úgy a védekezésből, mint a táma­dásból egyformán ki kell vennie részét. De a szélsőhalf ma már csatár is. Erre gondolok ha ebben az összekötők nem válnaK félté­kennyé, úgy a half maga is segít a góllövésben. -r- Tíz éve képviselem már egye­sületem színét — mondja búcsú­zóul Tóth Lajos — s nyugodtan jelentem ki, hogy szivemmel tel­jesen hozzánőttem egyesületemhez s csak azt mondom játékostársaim, nak, hogy ebben a „játékos-halá­szásban", amely ma folyik, soha se valljanak egyesületük színeihez könnyelműen hűtlenné. De legye­nek becsületeseK és tiszta sporto­lók a Sokol szándékainak megfe­lelően! Ekko/ válik egészségessé s • ekkor lesz nagy a népi demokrá­ciánk sportja is! — ml. — Az. elmúlt héten külföldön már számtalan esetben megállapították, hogy Magyarország-versenyzői veze­tő szerepet játszanak az asztaltenisz­sportban. Valószínűleg ez is egyik magyarázata annak, hogy a XVII. vi­lágbajnokságra — amely január vé­gén kezdődik Budapesten •— minden eddigit felülmúló nagy létszámmal ér­keznek a különböző orsziágok ver­senyzői „az asztaltenisz-sport hazájá­ba". REKORDNEVEZÉSEK. Magyarországon a múltban 1929­ben és 1931-ben rendezteK asztalte­nisz-világba jnokságokat és akkor a külföldi nemzetek száma lényegesen kisebb volt. Mindössze 9 ország ver­senyzői veitek részt a küzdelemben. A háború óta jelentősen emelkedett a nemzetek száma — tavaly Stockholm­ban 18 ország asztalteniszezői indul­tak —, de most még ennél is többen, 19 országból érkeznek az asztalte. nisz sport legjobbjai Budapestre. A magyar résztvevőkön kívül a vezetőkkel együti Csehszlovákia és Franciaország 22—22, Anglia 26, Ausztria 15, Svédország 13, USA 10, Izrael 9, India 8, Románia és Len­gyelország 7—7, Brazi'ia, Írország, Hollandia, Svájc, Wales és Skócia 6—6, Olaszország és Dánia 5—5 és Uj-Zéland 4 versenyzővel képviselteti magát. Amint a nevezésekből kiderül, a magyarországi világversenyekre úgy­szólván a földkerekség minden részé­ből érkeznek Különböző nemzetiségfű sportolók: egyrészt azzal a céllal, hogy elhódítsák a magyar sporttól az asztaltenisz-hegemóniát, másrészt pe­disr, hogy tanuljanaK a kiváló magyar játékosoktól. Elküldi versenyzőit még a távoli UjZZéland is, amelynek leg­iobb asztaltenisezői már november óta úton vannak, hogy elsőízben részt vehessenek a asztaltenisz-világbajnok­ságon. A nézőközönség is tanulmá­nyozhatja majd az egyes országok asztalteiniszezőinek különböző stílusát és láthatja az eredeti módon játszó brazilokat, akik egészen rövidre fűré­szelt nyelű ütővel és úgynevezett „tollszárfogással" ver­senyeznek. ÉRDEKES CSAPATÖSSZE. ÁLLÍTÁSOK. Az egyes nemzete* végleges neve­zési listája és is síjrsolás egész sor érdekességet rejt magában. Kiderül ,pá dául, hogy Franciaország férfi­együttesében egyetlen „vérbeli francia" sincs, mert Hagenauer és Rothoff német, Landskoj orosz, Apogoff bolgár szár­mazású, Trau Guang Hua, Tran van Lieu, Ma van Hoak és Mai van Chot pedig gyarmatiak. A külföldi csapatok sorában több olyan asztalteniszező is akad, aki valamikor Magyarországon szerepelt. így például az angol női együttes egyik legjobb tagja, Berger Dóra és a férficsapat játékosa. Barna Viktor a háború előtt telepedtek le Angliában és ott is a vezető játékosoK közé küzdöttek magukat. A vi'ágbajnoki szabályzat értelmé­ben a rendező államnak megvan az a joga, hogy az több versenyzőt indít­hat, mint a külföldiek. így a férfi­egyesben 22, a nőiben 19 magyar ver­senyzőt, a férfi párosban 17, a női­ben 12 és fél, a vegyespárosban pedig 16. és öt félpárt nevezett be Magyar­ország. A „félpár" azt jelenti, hogy több magyar versenyző külföldi asz­talteniszezővel indul a világbajnoki címért. Farkas Gizinek a női párosban a ro­mán Roseanau lesz a párja, a vegyespárosban pedig Simonné a csehszlovák Marinkova, Koltainé a holland. Zoolennel, Györgyné a cseh­s^Jovák Tokárral, Kóczián pedig a ro­mán Roseanuval „egyesíti" erejét. A magyar nevezések egyik ritka érde­kessége még, hogy a világbajnoknő Farkas Gizivel együtt a Farkas csa­ládnak nem kevesebb, mint 6 tagja vesz részt • a küzdelemben. A legfia­talabb, a 14 éves Annus, azután Teri, Zoltán, László és a legidősebb, a 27 éves József képessékeikkel szintén ki­érdemelték, hogy a világbajnoKi tor­nán indulhassanak. AZ ESÉLYEK. A sorsolás alapján a férfi egyes­ben a magyar versenyzők közül Sidó helyzete látszik a legkönnyebbnek. A svéd Frederikson, a csehszlováK Sti­pek, vagy az amerikai Gon ellen kell győznie és-már bekerül az elődöntőbe. A női egyesben Farkas Gizi csoportjá­ban a csehszlovák Fürstova lesz a leg­nehezebb ellenfele a magyar világbaj­noknőnek. A férfi párosban egyfor­mán erősnek látszik a 4 csoport. Pa­pírforma szerint a legkönnyebben a csehszlovák Andreádis—Tokár kerül­het az elődöntőbe. A Sidó—Kóczián kettősnek a Vana—Stipek párt kell legyőznie, hogy bekerüljön a döntőbe. A nőt párosban abban az esetben, ha a Farkas—Rosenau kettős legyőzi a Hrušková—Fürstova párt, a döntőben a Beregi—Elliot és Dace—Franks mérkőzés győztese lehet az ellenfele. A vegyes párosban a Kóczián—Ro­seanu pár könnyen eljuthat az elődön­tőig. Kétségtelen, hogy a magyar asztal­teniszezők ezen a versenyen rendkí­vüli sikereikkel szerepelhetnek. A versenyzők a magyar népi de­mokráciától minden támogatást megkapnak, a megfelelő előkészületekhez. A világbajnokság rendezőbizottsága egyébként kedden megállapította a verseny döntőinek időpontját. A női csapatbajnokság döntője január 31-én este 8-kor a férfié február 1-én este 7-kor lesz. Az egyéni számok sors­döntő mérkőzéseit február 5-én este 7 órakor rendezik. Bemutatjuk a Sokol Rimavská Sobota labdarúgócsapatát A bansklbystricai kerület mu^t évi bajnokságában Rím. Sobota csa­pata a negyedik helyet foglalta el. A csapat nagyszerűen rajtolt és nagy lendülettel indult a mult évi bajnokságban és bizony egy kis sze­rencsével a második helyen is végezhettek volna. Hiszen mindössze egy pont hátránnyal szorultak Fiľakovo és Zvolen csapatai után a ne­gyedik helyre. Nem várt, két könnyűnek hitt mérkőzés elvesztése — a poltári 2:l-es és a podbrezovoi l:0-es balszerencsés vereség — a R. Sobota csapatát a negyedik helyre vetette vissza. Rim. Sobotának azonban egyáltalában nincs oka a levertségre, amiatt, hogy „csak" a negyedik helyen végeztek. Lučenecet és a többi kilenc kerületi csapatot megelőzni nem tartozik a „szégyelni valók" kö­zé. Rim. Sobota szereplése azonban így is sikeresnek mondható. A csa­pat a nagy bravúrok mellett okozott ugyan csalódásokat is, de hát a futballsportban ez nem is olyan tragikus tünemény. Persze a csapat a múlthoz viszonyítva határozottan feljavult s legszebb reményekre jogo­sult. A csapatban több neves játékos is szerepel a nem egy kerületi váloga­tott is. Negyvenöt mérkőzést ját­szottak le a mult évben s ebből 32 mérkőzést megnyertek és csak ki­lenc mérkőzést vesztettek el, míg négy mérkőzés eldöntetlen ered­ményt hozott. De lássuk csak, hogy kik voltak azok a játékosok, akik ezt a sikert elérték: Juhász László, a csapat ka­pusa, többszörös kerületi válogatott. Műszaki tisztviselő. Az egyesület sa­ját nevelésű játékosa. Huszonnyolc éves s 1937-től állandó erőssége csa­patának. Fogta Alfréd hátvéd a csa­pat egyik legtehetségesebb játékosa. Főiskolai hallgató, 24 éves. A véde­lem oszlopa. Technikás játékos. Ti­solcről került a csapathoz. E i b n e r Vili a csapat másik hátvédje Kokováról került a csapat­ba. Megbízható játékos, aki a mu­tatott játékával kielégítette a szur­kolókat. Kereskedősegéd és 24 éves. Kubinec Márton a csapat legidősebb játékosa s egyben a csa­pat edzője is .A város tisztviselője, aki Dubnicáról került a csapathoz. Harmincegy éves. A megbízhatóság mintaképe, aki fáradhatatlanul dol­gozik és harcol minden labdáért. Gecse József a csapat közép­hátvédje, huszonhárom éves. Saját nevelés, aki előtt még nagy jövő áll, csak kellő rutinra kell .majd szert tennie még. Foglalkozása: kőműves. V i n c z e Pál, 27 éves, saját ne­velésit játékos. Nagy erénye a szí­vóssága és küzdőképessége. Kissé azonban erőszakos, kemény játékos, akit minden poszton tudnak hasz­nálni. Foglalkozása: pék. Molnár István egyike a csa­pat legszorgalmasabb játékosainak. Fizikailag ugyan gyengébb játékos, de ennek ellenére nem ismeri a fá­radságot. Saját nevelés, huszonhét éves. Mestersége: szabó. Lukács Tibor 22 éves, gyors, jó lövő szélső, aki lelkiismeretesen és nagy ambícióval harcol, játszik minden mérkőzésen. Saját nevelésű játékos. Foglalkozása: kereskedő. Gájer Sámuel az a játékos, akire mindig lehet számítani s több poszton használható csatár. Tisolc­WWM ről került a csapathoz. Ma 26 éves testnevelési tanár. Sapáry Zoltán a kerület és a csapat „gólzsákja". Többszörös kerületi válogatott. Igen képzett, technikás futballista, aki a csatár­sor minden posztján kiváló. Szinte mindent tud, amit egy csatárnak tudnia kell. Kétségtelen, hogy R. Sobota legnagyobb tehetségű játé­kosa. Huszonhárom éves, foglalko­zása: üzletvezető. B á r c z i Sándor, ha ném is túl­gyors, de technikás, amellett ke­mény. jó lövő csatár. A háború ala­posan megviselte. Ma már 28 éves, a csapat saját nevelésű játékosa. Foglalkozása: borbély. Štefan Sándor, 26 éves, auto­mechanikus, aki Košicérôl került a R. Sobotához. Megbízható, ambiciós játékos. Vaskó Ferenc, tehetséges ka­pus, aki emellett vakmerő is. Hu­szonhat éves, foglalkozása kereske­dő. Matula Viktor Kokováról került a csapathoz. Tanító s 28 éves. A fentieken kívül szerepeltek még a csapatban: M u c s i k András és M u c s i k László, P a v e 11 a Pál, Kocsis Béla és Vengrin István, akik mindig jól állták meg helyü­ket. —omla— A szép jövő előtt álló rim. sobotai csapat tagjai: Gajer, Gecse, Kubinec, Bárczi, Štefan, Fogta, Lukács, Szapáry, Mucsik, Molnár, Vaskó kapus és Uličky Pál elnök. Uszás és a<L ifaús-áy \ Dr. K. CARSKY, egy. tanár. ] A loiskolai testnevelési és vé- ' delmi intézet statisztikája szt- j rint főiskolásaink 40 százaléka ] nem tud úszni Mikor először . hallottam ezt a számot, nem ' akartam fülemnek hinni. Biz­tonság kedvéért néhányszor j megismételtettem és mikor lát- , tam, hogy nem tévedek, meg- 1 döbbentem. Hiszen az úszás a testneve- • lés alapja, épúgy, mint ahogy j az ábécé a művelődés alapja. Míg a kis diákok, a nemzeti is­kola első osztályában nem ta­nulták meg, a tanítónő nem foghat új feladatokhoz. Felfog- [ hatatlan, hogy mily elvek sze- . rint jártak el az elmúlt idők ; testnevelési vezetői. Hogyan ad- i hattak érettségi bizonyítványt 1 főiskolásaink 40 százalékának, | mikor a testnevelés legszeré- i nyebb követelményei szerint még f a nemzeti iskolából sem mehet • tovább az a diák, aki nem tua | úszni. 1 Talán nem ismerték az úszás k fontosságát a testnevelésben? f Nem hiszem. Vagy ifjúságunk f nem érdeklődött a testnevelés | alapjának ezen ága iránt? Ki- ? zártnak tartom. Valószínűleg az volt az ok, f hogy kevés alkalom volt az » úszás tanítására és gyakorlásá- ; ra. Ha ez a körülmény jelentő- f seggel bírt is, mégsem mentesí- | ti testnevelő tanítóinkat és ta- 4 nárainkat. A nemúszóknak a ? főiskolásoknál mutatkozó e nagy | százalékszáma azonban talán még lényegesen emelkednék, ha egész fiatalságunkról állítanánk ki statisztikát. Hiszen mégis csak a főiskolásoknak volt leg­inkább alkalmuk e sport üzésé­re. A testnevelés nyilvános inté­zőit kell, hogy érdekelje a nem­úszók százalékszáma a munkás és földműves fiatalok közt. Ér­demes ezt megállapítani már csak azért is, hogy lássuk, hogy mily szomorú helyzetben kezdi meg működését az egységesített testnevelés. A biztos eredmény belterjesebb munkára lelkesítene és növelné a sikerből fakadó öntudatunkat. A nyilvános in­tézők segélyével meg kell te­remteni feltételeit az úszásnak, mely fiatalságunkat kétéltüekké változtatja. Az élet és a mozgás okozta öröm kétszeres lesz ná­luk, ha ezt a testnevelési ágat megtanulják. Az úszás azonban nemcsak testnevelési eszköz. Magam a megelőző orvoslás legfontosabb eszközének tekintem. Meggyőző­désem, hogy ha megteremtjük az úszás feltételeit és tömege­sen gyakorolhatjuk, nagyrész­ben megszüntetjük a lapos mel­leket, a tüdövész csíráinak fész­két. Az úszómedencék és víz­duzzasztók növekedő számával arányban csökken a tüdövész­ellenes szanatóriumok szüksége. Csökken a vérkeringési zavarok száma, mely most oly gyakori, hogy a kórházi ágyaknak csak­nem negyedrészét elfoglalják. A testnevelési és sportújság­írók egylete helyesen jött rá, hogy miképpen segíthet az úszás ügyén, mikor azt az 1950. évre saját védelme alá vette. Azon­ban e téren a testnevelési és sportújságírók egylete vegye figyelembe, hogy az úszást nem csak a csúcsok és bajnokságok szempontjából kell pártolnia. Ha a tömeges testnevelésnek vala­mely sportágban jogosultsága van, úgy első helyen áll az úszósport. De a munkát rögtön meg kell kezdeni és nem sza­bad vele addig várni, míg meg­jön a forró nyár. Akkorra már készen legyenek az úszómeden­cék! Tűzzük ki feladatul, hogy 1950-ben a 40 százalékot tízzel leszorítjuk. Meg tudjuk-e ezt csinálni? A testnevelési és sportújságírók egyletének se­gélyével biztosan sikerül, ha rögtön hozzálátunk! • Ausztria válogatott labdarúgócsapa­ta pénzügyi nehézségek miatt nem vesz részt a brazíliai labdarúgó vi­lágbajnokságon, amelynek jellege tel­jesen „exclusiv". • Lengyelországban megrendezték a bajnoki kardvívó versenyt, amelyet a Budapesten járt ifjúsági sorban levő Csarpiinszky nyert mag 7 győzelem­mel Sobikkal és Suskival szemben. • Rómániában megkezdődtek a népi sífutóversenyek több mint 10.000 résztvevővel. OJ SZO a csehszlovákiai magyar dolgozók napilapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava, Jesenského 8„ II em Telefon 262-77 Fő- és felelősszerkesztő: Lőrlncz Gyula Feladó és Irányító postahivatal: Bratislava H, Nyomja éa kiadja a Pravda grafikai és kiadó vállalatok. Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetés 1 évre 540—, Ü évre 270.—, 54 évre 135.— 1 hónapra 45.— Kčs.

Next

/
Thumbnails
Contents