Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-10 / 8. szám, kedd

1950 január 13 UJ SI

® - U j SZ0 A kolozsi állami birtok sertéshizlaldába A délutáni órákban közeledünk Érsekújvár felé, sík rónán á t vezet | kaköte'ezettségüket te jesitsük. Csakis itt az út. Itt-ott elhajlik az útvonal, aszerint, hogy a földbirtokosoknak az ő magatartásuknak köszönhető az, hol volt a birtoka. Az út irányát m Ind^g a földbirtokos hatalmi rangja szabca meg. Az útnak okvetlenül a nagybirtok határán kellett haladnia. Szabály volt ez valaha, ami ellen hiába tiltakoztak a falusi kisgazdák. Messze nyugaton most hanyatlik le a nap, vérvörösre festi az eget és a tájnak most olyan a képe, hogy a tavasz első termékeny napjait juttatja az utas eszébe. A kép, a hanyatló nap izzóvörös sugaraival szinte megindító. Festő, igazi művész hozzá nem mer nyúlni ilyen napnyugtához, mert egyetlen hibás színkeveréssel a vörös eiveszti izzó elevenségét és csak a ritkás fák és bokrok pihenő, elalélt ágai és a szántóföldek kígyózó szalagjai mint korcsszülöttek maradnak meg a ragyogó tájon. Érsekújvárt már elhagytuk, az út most újra nyílegyenesen fut, a lapos, termékeny tájon a fekete, zsíros talaj egytagban pihen itt óriási, beláthatatlan területen. Ez az óriási földterület már az ógyallai állami birtokhoz tartozik, felszántva és megboronálva nyúlik a messzeségbe a nap vörösen izzó bűvkörébe. Az elvégzett eredményes munka béké • csönd je pihen a tájon. E békés csöndet a földművesek szorgos munkája teremtette meg és aki követni tudja a népi demokrácia tervszerű építőmunkáját, valami örömteljes izgalommal érzi, hogy itt már érik a szocializmus. A nap hanyatló sugarai egyre halványabbak, egyre erőtlenebbek lesznek, a feketén csillogó zsiros talajt birtokba veszik az est árnyai. Az elsuhanó falvak piacain fehéren világító libák sétálnak még kényelmes lassúsággal, szárnyuk úgy lapul ingó testükhöz mintha zsebrerakoit kézzel sétálnának házuk tája körül. Vékony, hosszú nyakukon bizonyos méltósággal és közönnyel hordják apró fejüket. A bírtok udvarán Este van már, mire a birtok udvarába érkezünk. Az udvart újonnan ültetett gyümölcsöskert Veszi körül. Háromezer fiatal facsemete áll itt fegyelmezetten őrt, pontosan kimért távolságban egymástól. Szakértő kezek szalmába burkolták a fiatal csemeték gyönge törzseit. Mindannyian egyformák és úgy tetszik, mintha egyenruha lenne rajtuk. És lehet, hogy már titokban harcolnak is mélyen a föld alatt finom, alig látható haj szálgyökereikkel. Az udvar négyszögalakú, elöl a birtok épületében az igazgató és az állandó munkások lakásai vannak elhelyezve, hátul, jó messzire a lakásoktól a sertéshizlalda és a tenyészmarhák istállói húzódnak meg. Mivel kevés idő áll rendelkezésemre, ezért az istállókat csak futólag tekintem meg. Petróleumlámpa ég bennük. Szép sorrendben ott állnak jászlaik mellett a Dániából ideszállitott tehenek, az esti homályban csöndesen és elégedetten kérődznek, mintha otthon lennének, mintha itt születtek volna. Szemben velük a túlsó oldalon apró borjaik követik anyjuk példáját és szorgalmasan kérődznek. Színük ugyanolyan sötétbarna, mint a teheneké. egyetlen folt sem tarkítja szőrüket. Tisztaság, rend uralkodik ezekben az istállókban. Látni, hogy gondos, szakértő kezek ápolják az állatokat. A vezető kis fülkéket mutat nekem, ahol az újszülött borjakat mesterségesen táplálják — A mesterséges táplálkozásnak — magyarázza a vezető — az az előnye, hogy abban az esetben is, ha az anyatehén történetesen tuberkulótikus, a borjú makkegészségessé fejlődhet. Tudományosan be van blzonnvítva, hogy a bacillusokat csakis természetes táplálkozás révén örökölheti. Beszélgetésünk folyamán kiderül, hogy a birtoknak tejtermelő üzeme van. A dán tehenek kitűnő tejet adnak és van közöttük olyan tehén is, amely 20—22 liter tejet ad naponta. A vezető még hozzáteszi, hogy azért volt szükség e tehenek vásárlására, mert marhaállományunk a háború folyamán leapadt a német fasiszták garázdálkodása következtében. Innen, az istállókból egyenesen a sertéshizlaldába megyünk. A h'zlalda épületein meglátszik, hogy nagyon gyorsan kellett őket tető alá hozni. Bár sem anyag, sem elegendő pénz nem állt a birtok rendelkezésére, a birtok vezetősége és munkássága bámulatos leleményességgel és ötletességgel, nem kímélve erőt és fáradságot, egyesült erővel teljesítette az előre megszabott tervet. A hizlalda egyik épületét téglából építették és cementcseréppel fedték. Ugy a téglát, mint a cementcserepet mindjárt a b

;rtokon a munkások gyártották. Miután nem volt sem deszka ,sem facölöp, régi, kiszáradt akácfákat vágtak ki az épülethez és fűzfabokrok vesszőiből fonták meg a hizlalda számára a kerítést A másik épület számára már erre sem volt idő. ezért préselt négyszögű szalmakötegekből állították fel a falakat és náddal rakták ki a tetőt Am nincs mitől tartani, a sertések igen jól érzik itt magukat, jól vé dett, meleg és tiszta helyen híznak pontosan az előre megállapított terv szerint. E sürgős munkánál kiderült, hogy lelkiismeretes vezetők és öntudatos munkások csodákat művelhetnek, ha halaszthatatlan építőmunkáról van szó, mert pontosan tud'iák, hogy társadalmi rendünknek, a népi demokráciának ők a támaszai és pillérei is egyben. A jól végzett munka elégedettségével vezetnek körül a munkások a hizlaldában a röfögő, jól hizlalt, sürgölődő sertések között némi büszkeséggel mutatják meg a cementtarfályokat, ahol a korpával kevert eleséget készítik a sertéseknek. Innen síneken futó kocsi vezet az etetőbe, ahol cementvályuk várják a mohó étváf"ú kosztosokat. Az etetőt egyszerű kerítés válaszMa el attól az eleven vizű pataktól, amely nyáron a hízóknak valóságos mennyországot ígér. Az igazgató felvilágosít Lednár István, az ógyallai állami birtok vezetője, akinek hatáskörébe ez a birtok is tartozik, felvilágosít, hogyan jött itt létre a. hizlalda és általában mindaz, ami ezen az udvaron található. És amíg Lednár igazgató magyaráz; a kolozsi birtok vezetője szerényen hallgat, a szót teljesen átengedi a központi igazgatónak, anélkül, hogy egyetlen megjegyzéssel is megszakítaná. Lednár igazgató a következőket mondotta: — Ezt a birtokot teljesen elhanyagolt állapotban vettük át 1948 októberében. A birtokon, amelyen ma marhatenyésztés, sertéshízlalás és tejtermelés folyik, gabonatermelésen kívül egyébbel nem foglalkoztak. Amikor 1919 január elején azt az utasítást kaptuk, hogy az év végéig 330 ezer kg húst kell beszolgáltatnunk, a hizlaldában nem volt több, mint 340 sertés. Nehéz probléma előtt állottunk, mert hiszen egy ily nagyarányú sertéshizlaldára sem anyag, sem munkaerő nem állt rendelkezésünkre és amellett olyan helyet is kellett találnunk. amely egészségi sz-mpontból megfelelne a sertéseknek. — Az építőmunka megvalósítására — folytatja Lednár igazgató — a döntő lendületet az ánrlisi gvűlés adta meg, amikor a ba'jcsí és az ógyallai ál>nv birtokok igazgatósága P7 öwevűlt munkássággal a járási KSS titkára jelenlétében elhatározták a két b

;rtok közötti munkaver.íenyt. A kolozsi udvar munkássága magára vállalta akkor, hogy a IX. kongresszusra a hizlaldát megteremti és teljesíti a ráháruló feladatot. — Gyors iramban indult meg ekkor a munka — mondja tovább Led nár. — A patak mentén megtaláltuk a hizlalda számára a megfelelő helyet, nekiláttunk a téglagyártásnak és ugyanakkor kölcsönkaptunk két gépet arra a célra is, hogy cementcserepet gyárthassunk a tető számára Pillanatnyi pihenés nélkül folyt a munka, felhasználtunk m'nden lehető anyagot, amire csak ráakadtunk, hogy a munkákban ne álljon be zavar. Maguk a munkálok szolgáltatták az ötleteket, nádat és fűzfaveszszőt vágtak és lankadatlan szorgalommal minden darab ócskavasat, faanyagot felhasználtak ugyanolyan buzgalommal, mintha a sajátjukat építették volna. — Hidd el — mondja Lednár igazgató mosolyogva — magam is meg voltam hatva a munkások hűségétől és nem egyszer este, amikor meg akartam tekinteni, hol tartanak a mun. kával, a munkások még mindig ott do'goztak. Különösen Kurcsik János volt fáradhatatlan, ott motoszkált mindig, kapargá't. javítgatott az épületen az esti órákban is és munkaszerszámmal a kezében úgyszólva becézgette az épülő hiz'aldát. És ugyanezt mondhatom a többi munkásról is. Hladcsik Márton, Perzsa György, Domonkos Benjámin és Erős György, mindannyian őszinte igykezettel járultak hozzá ahhoz, hogy vállalt munhogy a mult évben, körűibe ül 4.000 sertést hizlalhattunk. Ezidén természetesen az a szándékún!, hogy a hizlaldát alaposan felszerelve kiépítsük és ha legközelebb idejössz, beszélni fog majd a munka önmaga és nem kell magyarázatokba bocsátxoznom. Kurcsik János beszél... Mivel sajtos kevés idő- áll rende kezesemre, kiválasztom a munkások közül a iegkivá óbbat, hadd közölje ő benyomásait. Határozottan tudom, hogy nem adhatok teljes képet e munkások igyekvéséről. de ez akkor is nehéz lenne, ha az éjszakán át itt maradnék és mindegyikkel. külön külön beszélnék. — Tessék, nyugodtan kérdezhetsz — mondja Kurcsik János, gomblyukában a ROH-tól kapott vörös sza aggal díszített éremmel Élmunkás könyvecskéjét és az ajándékul kapott órát megható büszkeséggel mutatja. Érett és bátor ember Kurcsik János, derűs, vidám fény van a tekintetében. Kérdéseimre a következőket válaszolja: — Már 1948 óta dolgozom itt, de csak 1949 e'ején lettem a birtok állandó alkalmrcsottja. Havi fizetésem 1600 korona, de ehhez még a hízók utáni prémium és ezzel együtt 8000 koronára rúg a havi fizetésem. Naponta nyoc órát dolgozom, természetesen ha szükség van rá. akkor többet. A munkarend a következő: reggel fé'ötkor ke'ek. elkészítem a hízók számára az e'eséget. F-^után én reggelizem és megetetem őket és tizenkettőig dolgozom Ebéd

!dő-e egy óra pihenőt teszek. Ebéd után következik' úira a hízók etetése és a hizlalda takrrítása, rendbentartása. Mert nem szabad elfelejteni. hogy az állatokat ápolni kell legalább is o'yan gonddal, mint ahogy az ember önmagát gondozza. Kérem, tessék ezt komolyan venni, tapasztalatból mondom ezt és így is van. — Munkámat egyébként éppo'.y szívesen végzem, mintha 'mindaz, rml A Fekete-tengerhez vezető r UJ aunai at A román népköztárjaság'^an hatal- j foncos6Í

.

0únak, mert fgy meggyorsul mas munkálaiOK kezdődtek meg az , a román nép. köztársaság és egyútelmúit esztendőben. Serény munkáskezek ezrei csa.orna. építenek a Duna és a Feke'.e tenger között. Páratlanul álló müizaki vállakózás a csatorna megtpitése, amellyel a román munkáspárt és a román népi demokrácia száz év mulasztását pó'.olja és amely az országnak hatalmas gazdasági fejlődését íogja előidézni. A csatorna Cserna Voda és Konstanca kikötök között fog végighúzódni, Dobrudzsa középső részén. Ez a vidék, amelyen a csc.tornát létesítik, rendkívül kopár. Algir, Kls(zsía vagy Mexikó sivatagos vidékeire emlékez et. Ezen a vidéken alig esik eső, nyáron a folyók medrében alig van víz, az éghajlat igen szarsz. A csatom? falépítésével eltűnnek majd a mocsarak, megszűnik a malária, a cc"lorna mentén virágzó falvak, városok, ipartelepek egész sora fog épülni. A román népközt '-saság a csatorna kiépítését azért ítélte soronkívüli tal a többi nl.nl demokratikus köztársságok vízi o^szokötlo'.ése a Szovjetunióra! Az iprroscdás útjára lépett román népköztársaságnak, am;lynek áruforgalma állandóan növekszik, a csatorna rendkívül: hasznot fog jelenteni. A Duna és a Fekete tenger közötti út e csatorna m:gépítésével 500 kilométerrel jrövidül le azonkívül figyelembe kell venni, hogy a Duna torkolata nagyobb hajók részére használhatatlan volt. A mocsaras Szt'l "-ág karbantartása rengeteg pénzbe került. Az új csatorna következtében a hajók elkerülhetik a Duna iszapos deltáját és így ezertonnás hajók is közlekedhetnek majd. A Duna—Feketetenger csatorna megépítése bizonysága lesz annak is, hogyan segítik elő a népi demokratikus országok egymás gazdaság: életének fejlődését. A Wall Street a City torkát szorongatja Az angol sajtó néhány nap óta féltűnően k"mor liangon ír az angol-amerkiai viszony • alakú ásáról. A konzervatív Dai y Mail hangoztatja: „Az angol-amerikai viszony a háború óta nem volt még ilyen mélyponton. Az ellentétek számos síkon jelentkeznek A most folyó megbeszéléseket keserűség jellemzi és nircs remény arra, hogy mindkét fél számára kielégítő megoldást ta áljanak". A Két imperialista oTszág közti ellentétek kiéleződése nem újkeletű. Természetes, hogy a béketábor sikerei marakodást vá tanak ki az imperám van bízva, a sajátom lenne. Ezt I ria'.ista táborban, ahol a maga dolgát olyan ember mondja neked, aki 18 ! mindenki „partnerének" rovására akar éves kora óta gazdasági cseléd volt. i j

a fellendíteni. De jelenleg három ponÉppen azért, mert cseléd voltam^ és to

n különösen feszültté vált a viszony: a kínai kérdésben, a nyugateurópai po. itikában és a köze'keleti olajügyekben. Kína kérdésében az ellentéteket az élezte ki, hogy az USA fegyvereket és tanácsadókat küld Formoza szigetére. Az amerikai kormány nem értesítette erről az elhatározásról az angol kormányt, amely azon a ponton van, hogy elismeri a Kínai Népköztársaságot. A két angolszász állam nyugateurópai politikája az északamerikai túltermelési vá'ság miatt Kerü't a legutóbbi időben éles ellentétbe Az Egyesült Ailamok kivitele katasztrofálisan hanyatlik. Ebben a helyzetben a Wall Street urai fokozott erővel terjeszkednek Nyugat-Európában, remélve, hogy a nyugateurópai országok rovására javíthatnak he'yzetükön. A Marshallterv amerikai adminisztrátora, Hoffman. ultimátum foimájaban követelte, hogy a marshallizált országok csoportokban egyesüljenek és így kedvezőbb feltételeket teremtsenek az amerikai tőke és áru behatolása számára. Nyugat-Európa amerikai gauleiterei elsősorban a Fritalux-csoport megszer. vezéséhez fogtak hozzá, amelyben Franciaország, Olaszország és a Benelux áľamok fogla'näk helyet. Hoítman külön rámutatott arra, hogy „Angliának nem kell ehhez a csoporthoz csatlakoznia". A Fritalux.államok szakértői november 29-től december 9-ig tanácskoztak Párizsban. A kiszivárgott hírek szerint küiőn pénzalapot teremtettek, amelyet Közvetlenül a Marshall-terv amerikai adminisztrátora alá rende'nek. Az USA arra számít, hogy a Fritalux-országok kereskedelvilágéletemben két kezem munkájával kerestem merr a kenyeremet és^ a cseléd e'keseredett dühével, szolgá'tam az urakat, pontosan tudom megkülönböztetni az akkori munkámat a maitól. — Akkor — folytatja Kurcsik — hainalban hárem órakor kellem és v.akulásig szakadatlanul do'goztam. Amellett szolga voltam, alig vettek emberszámba. Kitüntetés volt az is, ha a fö'dbirtokos egyetlen szót vá'tott velem. Fizetésem épnen rnnvi vo't, hogy tömhettem a bendőmet csak azért, hogy tovább folytassam az urak számára a gürcölést. Persze, _ bármennyit is dolgoztam, sosem volt ez számukra elegendő. — Ma, ha valaki szorgalmasan dolgozik — mondja Kurcsik János — akkor feljebbva'óia felösmeri az értékét és megadja néki azt, amit munkája után megérdemel. Emberhez méltón bánnak ve'em. Nem restel'em beva'Iani, ha valmivel elégedetlen vagyok. Megmondom bizony én kifogásaimat az igazgatónak és ha igazam van, akkor azonnal orvoslást kapok. Ilyen feltételek mellett a munkás szívesen és ndaadóan szentelheti magát a munkájának és teljesítheti azt a feladatot, amit várnak 'ő'.e. Kurcsik János élmunkásra 600 hízó van bizva és ezeknek gondozását, tisz. tántartását hibátlanul végzi. Nős ember, hat gyermek apja, hárman közüiök már segítenek a gazdaságban, három pedig Komáromban iskolába jár. Amikor valak

: felveti a kérdést, hogy kinek van rádiója, Kurcsik egészséges humorral megjegyzi, hogy élete párja o'van rádió, ami pénzzé' ali" megfizethető. Szabó Béla. — Románia és Lengyelország kereskedelmi szerződést kötött. Bukarestben január 6-án írták alá az árucsere-egyezményt Hománia és Lengyelország között 1950-re. 1950"ben Románia Lengyelországnak naftakésítményeket, fát, gabonaféléket és egyéb szükségleti cikkeket, Lengyelország pedig ugyanakkor érceket, kokszot, géoi berendezéseket, kábelokat, kémiai készítményeket szállít Romániának. tanácskozásra ültek össze Anglia és a skandináv á amok képviselői. Az értekezletről kiadott közlemény azt mondja, hogy a négy kornány képviselői mgevitatták azt az angol javaslatot, amely „szorosabb kölcsönös gazdasági kapcso'atok" létesítésé! kívánja. Ebben a kérdésben a megbeszéléseket folytatni fogják. A legdurvább módszerekkel a kőzelke'eti olajveté'kedés folyik Anglia és az USA között. Itt a játék nagyon komoly tétre megy: a közeikeleti olajtartalékok a kapitalista világ készletének 40—45 százalékát teszik ki. Az amerikai és angol imperalisták a „fekete aranyért" vívott csatájuk során Középkelet országait intrikák, összeesküvések és gyilkosságok színhelyévé tették. Az amerikai olajkonszernek hatalmas öszegeket kő tenek a középkeleti országokban folytatott aknamunkára. Fedezik több arab delegáció kiadásait az ENSz.ber és a legutóbbi időben mintegy 40 miliió dollár értékű fegyvert szál'ítottak az arab országoknak. Ibn Saud 99 millió dollár értékű árut kapott. A Wall Streetnek sikerült I megszereznie az „Irak Petróleum Tár' saság" e lenőrző kötvényeit is. . Decemberben az iráni sah Washingtonba érkezett. Elutaáza előtt Teheránban megölték Hazsir volt miniszterelnököt — és egyálta'án nem az angol olajkoncessziók tulajdonosai közreműködése nélkül Jellemző tényképet közölt a gyilkosság után gyászKeretben a Kijáme-Irán cimű újság. A képen az iráni angol követ moso'yogva tekint az előtte lehorgasztott fővel álló Hazsirra. A kép aláírása: „Állj félre az útból" Hazsir meggyilkolása láthatólag azt a céli szolgá'ta, hogy megakadályozza a sah amerikai utazását, A sah látogatása mégis megtörtént és ez még élesebbé tette a közelkeleti olajharcot. Magától értetődően az amerikai monopolisták nemcsak az olajban gazdag terű eteket akarják megkaparintani, hanem azoka az országokat is, ahol az olajvezetékek vonulnak keresztül. A Szíriában 'ezailott állampuccsok és az amerikai bábfiguráknak angol ügynökök által történt meggyilkolása csupán epizódjai az angol-amerikai Küzdelemnek. Az angol-amerikai marakodás nyiivánva'óan az amerikaik javára dőlne el, ha nem szólna be e más az impériaA *» o íTi rtrilrní Imnnrin'iT mét elterelik a brit birodalomtól és ! listákon kívül. Az amerikai impe'rializ Angliát gazdasági vonatkozásban ei- i mus lényegesen erősebb angol partirárrML 1 ^« +I.. ^ .. r- ( ,'ít nPfPnÓl PC UmOPÍVo! „ r,' 111 Lr t I ŕ " vágják a nyugateurópai kontinenstől. Fritalux el'ensúlyozására Anglia egy ango'—skandináv gazdasági csoportot igyekszik szervezni, amely a „Juniszkan" nevet kapta. Ebbe a csoportba Ang'iának, Svédországnak, Norvégiának és Dániának ke'l belépnie. A New York Times eÄel kapcsolatban így ír: „Anglia e gazdasági blokk szervezését azért teivezi, hopy az Egyesült Államokkal szemben elkü'önítő politikát folytathasson". December 15-én Az ÜJ SZO kiadóhivatala január 12-iki. csütörtöki számában ízléses kivitelű, az 1950 es , évre szóló FALINAPTÁRRAL kedveskedik olvasó

:nak. Felkérjük olvpsóinkat, hogy a falŕ naptár-irellckletes lapurkat a lapárúsítókrál már most előre h'ztosítsák, mert kiadóhivatalunk erre a számra egyéni megren deJéseket nem fogad el. nerénél és az amerikai „politikusok" nem is titkolják ezt Az United States News című folyóiral például minden szégyenkezés nélkül így ír: „Az Egyesült A"amok akármelyik más ál'am együttműködése nélkül Is el tudja át. ni a rendőri felügyeletet a világ felett . ." A tébolyodott amerikai terveket nem * tudná meeakidályozni az, hogy az angol nagytőkések érdekei ellentétbe kerültek a Wall Stieei érdekeivel. Egészen más erő akadá'yozza meg: a béketábor óriási és. fo'ytonosan növekvő ereje, amelyet a leigázott országok dolgozóinak Küzdelme is gyarapít. Ará. bia. Irán és Törökország' népei már torkig vannal az imperialisták marakodásával. Torkig vannak NyugatEurópa doleozč-' is Az egyszeri! emberek millióinak, haragja és gyű'ö'ete irányul az imperia'ista kaVndorok ellen. Ez a h-ra i és gyű'ö'et egvre szervezettebben mutatkozik meg a leigázott országokban.