Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-08 / 7. szám, vasárnap

Bratislava, 1950 január 8, vasárn ap 2 Kčs III. évfolyam, 7. szám Földműveseink példaadó áldozatkészséggel írják alá a szerződéseket Kolozsnéma község kisgazdái, öszszesen 108 kisparaszt, Smida Marek képviselő jelenlétében ünnepélyes keretek között írták alá az 1950-es évre szóló mezőgazdasági termelést és beszolgáltatási kötelezettségeket szabályozó szerződéseket. A dunamenti csallóközi kisfalu népe egyöntetű kiállással sietett szerződései aláírására, sőt ígéretet tettek, hogy beszolgálatási kötelezettségeiket az 1949-es évhez viszonyítva — amikor a tervet 112 százalékban teljesítették — az 1950-es évben még magasabb százalékban kívánják teljesíteni. Kolozsnéma a íalovoi kerületben edd

ľg is az első helyen állt a beszolgáltatások terén. Az ünnepélyes aláírás aktusára megjelent Smida képviselőnek a gazdák öntudatosan és sugárzó arccal jelentették ki, hogy vezetőhelyüket a járásban az 1950-es évben is meg akarják tartani. Torcsi Margit, aki férjét elvesztette s azóta maga gazdálkodik kis birtokán, Smida képviselő elvtárs kérdésére, vájjon tetszik-e neki a szerződések aláírása, ezt válaszolta: — Bár asszony vagyok, özvegyasszony, mégis bebizonyítom, hogy a béke felépítésében magam is,részt kívánok venni, mégpedig azáltal, hogy feladataimat és a mezőgazdasági termeléssel járó munkámat még jobban fogom teljesíteni, mint eddig tettem. Hintersuszter István, a kolozsnémai Egvséges Földműves Szövetkezet elnöke a következőkre kötelezte magát: az 1950-es évben beszolgáltat tejben 150 százalékot, toiásból 250 százalékot, gabonabeszolgáltatása 100 százalékon felüli lesz és húsból 120 százalékot. Béke Zsigmond kisparaszt, aki az elmúlt évben 150 százalékra teljesítette beszolgáltatását, mikor Smida elvtárs köszönetet mondott neki becsülees munkájáért, kijelentette: — Nemcsak a tavalyi százalékarányt akarom az idén teljesíteni, de minden igyekezetemmel azon leszek, hogy azt túlszárnyaljam. Demeter István 13 hektár földön dolgozik. Az elmúlt esztendőben példásan teljesítette beszolgáltatás! kötelezettségét. Az előírt kontingenst marhaállomány tekintetében 220 százalékkal emelte, sertésben 130 százalékkal és gabonában is 105 százalékban teljesítette kötelezettségét, majd még a kontingensen felül további 35 métermázsa gabonát szolgáltatott be. Béke Dénes, aki az elmúlt évben 150 százalékra teljesítette a beszolgáltatást, az 1950-es évre szóló szerződés aláírásánál a körülállóknak hangosan ezeket mondotta: — 100 százalékra teljesíteni a beszolgáltatást. az minden becsületes polgárnak kötelessége, túlszárnyalni azt. az a derekasan dolgozó gazdálkodó háláját jelenti a köztársaság iránt. Demeter Imre ugyancsak azok közé tartozik Kolozsnémán. aki derekasan dolgozott és beszolgáltatási kötelezettségét a megkívánt százalékon felül teljesítette. — 1950-ben már nemcsak menynviségileg, de minőségileg is emelni akarom a termelést és ezzel természetesen a beszolgáltatást is. — Ezt Domonkos Kálmán kisparaszt mondotta, aki 150 százalékban teljesítette az 1949. évben beszolgáltatási kötelezettségét. Legutoljára hagytuk Németh Ferenc öreg földműves ember megható szavait. A 75 éves, munkában megöregedett törpe paraszt szemeiből, amidőn Smida képviselő elvtárs köszönetet mondott neki az elmúlt esz'endőben kifejtett becsületes munkájáért. könnyek buggyantak ki, meghatott és örömtől sugárzó arccal mondotta keresetlen szavakkal: — Ha öreg vagyok is kérem, kötelességemnek éreztem és érzem most is, hogy eleget tegyek a beszolgáltatási kötelességemnek. A szerződések aláírása még hoszszabb ideig eltart és a helyiség egyik sarkában meghúzódva nézzük a kolozsnémai dolgozó parasztok felsorakozását. Hitet tenni jöttek, hogy a legaktívabban akarnak részt venni a népi demokratikus Csehszlovák köztársaság nagy építő munkájában. Biztosak vagyunk abban, ha mindenütt ilyen önzetlen tettvággyal tudatosítják falvaink dolgozó parasztjai kötelességeiket, akkor az 1950-es év még nagyobb kenyeret, az életszínvonal fokozottabb emelkedését fogja jelenteni mindannyiunk számára. Smida Marek képviselő elvtárs, mielőtt még elhagyná Kolozsnémát, azzal a kéréssel fordul a* Uj Szóhoz, hogy továbbítsuk Csallóköz felé Kolozsnéma községébe üzenetét: — Kolozsnéma község népében valóban dolgos, öntudatos népet ismertem meg. Rövid ottartózkodásom során az egész falu szívemhez nőtt. Mély hatást gyakoroltak rám ezek a becsületes paraszti emberek. További munkájukhoz, az 1950-?s évre való beszolgáltatási tervük teljesítéséhez és a felajánlott további javításokhoz sok sikert kívánok mindanynyloknak. Hálásan emlékezem meg azonban Naey István instruktorról, a csalovoi állami birtok géplakatosáról is, aki a helyi Nemzet; Bizottság munkatársával együtt áldozatkészen szentelte közel egy héten keresztül minden percét éjjel-nappal arra. hogy munkánkat, a szerződés szétírását a legigazságosabban készíthessük el. És hogy munkánkat siker koronázta, annak legbeszédesebb bizonyítéka az a sok-sok helvbenhagyó bólintsstás. amellyel kérdésemre a kolozsnémai gazdák feleletek. Hogy a szétírás valóban s

;keriilt, arról örömmel győződhettünk meg az aláírások során is, rmiker a gazdák egyöntetűen állapították meg. hogy a szétírás igazságos volt. Duriš földművelésügyi miniszter az állami gépállomások feladatairól Ďuriš földművelésügyi miniszter az állami traktorállomások és gépállomások országos konferenciáján beszédet mondott, amelyben méltatta a/, eddigi munkát és irányt szabott a jövő esztendő és az elkövetkező idők munkájára. Kiemelte azt az együttmunkálkodást, amelyet az állami gépállomások a kis- és középparasztsággal, az EFSz-ekkel a termelés fokozása érdekében kifejtenek. Gépállomásainknak nem kölcsönintézmény hivatását kell betölteniök, hanem feladatuk, hogy a mezőgazdaság gépesítésével segítőeszközök legyenek egész mezőgazdaságunk tökéletesítésének munkájában. A termelékenység emelésére kell törekedniük ezen alapelv szerint: „többet, olcsóbban és jobbat termelni". Az állami gépállomásoknak szem előtt kell tartaniok, hogy nekik kell elsősorban közreműködniük a föld termelékenysége emelésének, a hektárhozam feljavításának munkájában; segíteniök kell abban, hogy földműveseink az ötéves tervben kitűzött termelési feladataiknak meg tudjanak felelni, valamint, hogy biztosítani tudjuk egész népünk élelmezését. Ebből is látható, hogy az állami gépállomások hivatása nem olyan, amely elszigetelné a mezőgazdasági termelést alapvető problémáitól. A mezőgazdasági gépesítésről szóló törvény értelmében az állami gépállomások főfeladata, hogy kis- és középparasztjainkat, valamint az EFSz-et támogatják. Ezért ad a törvény módot arra, hogy a kis- és középföldmüvesek javának szolgálatára felvásárolják a falusi gazdagok kezén lévő gépeket, hogy ilymódon az összes gépek és igák teljes mértékben kihasználtassanak és a kisés középparasztság megsegítését szolgálják. Már ebből a megállapításból is kitűnik, miért nem lehet az állami gépállomásokat a mezőgazdaság főproblémáitól elszigetelni. Hogy állami gépállomásaink miként fogják sikeresen teljesíthetni feladataikat erre vonatkozólag Ďuriš miniszter a következőket mondotta: Az állami gépállomásoknak mezőgazdasági termelésünkben döntó tényezőnek kell lennie, határozott módon kell befolyniok a termelés vezetésébe és tökéletesítésébe. Elsč kötelességük, hogy minden erejükkel a kis- és középparasztság, az. EFSz-ek tagjainak megsegítését mozdítsák elő, a termelés tökéletesítése érdekében. Ezt csak akkor tudják elérni, ha résztvesznek a földművesek termelési szerződéseinek kidolgozásában, az EFSz-ek termelési tervei megalkotásának munkájában, ha az állami gépállomások munkatervei a földművesek és az EFSz-ek termelési feladataiból fognak kiindulni és akkor a gépállomás és a földművesek között kötött szerződések megszűnnek majd mint olyan szerződések szerepelni, amelyek csak az elvégzett munka tömegéről számolnak be és már tartalmazni fogják mindkét részről a munka minőségére vonatkozó tervek szem előtt tartásával a hektárhozam és a termésemelés eredményességét. Az állami gépállomások és a földművesek meg az EFSz-ek tagjai közötti együttmunkálkodás elmélyülése megkívánja a szerződéskötések módszereinek tökéletesítését, mert éppen ezek a szerződések fontos eszközök az együttmunkálkodás megszilárdítására és kiméiyítésre. A löldtnűves bizalmának növekedésével lehetővé válik, hogy a földművesek maguk fogják kérni, a szerződések köte.ező alkotórészei legyenek a termelési terveknek, a kölcsönös kötelezettségek a mezőgazdasági fejlődés értékes Hozadékává válnak, ami mindkét részre kötelezően fog hatni. Ezért kell a szerződéseket állandóan tökéletesíteni, hogy megfeleljenek a mezőgazdasági fejlődés mindenkori fokának. Ezért szükséges, hogy a szerződéseket felelősségteljesen készítsék elő és hogy következtesen és pontosan teljesítsék őket. A terveknek mindenütt 100 százalékosan eleget kell tenni, a vállalt munkát időben és minőségi szempontból tökéletesen kell elvégezni. A szerződések betartása és teljesítése az alkalmazottak mindennapi kötelességévé' kell, hogy vá'jon. Javítani kell a munka megszervezését; szükséges, hogy a gépállomások vezetői naponta ellenőrizzék a mezőgazdasági munkálatok lefolyását, a traktorbrigádok munkáját, pontosan megismerjék nemcsak a munka lefolyását, de figyelemmel legyenek az esetleges felmerülő elégtelenségekre; szükséges, hogy az állami gépállomások alkalmazottai és vezetői tudatosítsák, hogy a gépállomás nem egyszerű hivatal, hansn fontos termelési tényező, amelynek különösen a mezőgazdasági terme'ésben helyesen -kell teljesítenie feladatát, alkalmaznia a munka menetét az időjárási viszonyokhoz és ezzel szemléltetően meggyőzni a földműveseket, hogy a szocialista tervgazdálkodással és az alkalmas agrotechnikai intézkedésekkel a mezőgazdasági termelésben a természet káros befolyásai kiküszöbölhetők. A munka magas kvalitása legyen a'úp. elve az állami gépállomásoknak, tlwé létesíteni kell az agronom-szil'já'atot az állami gépállomásokon. fl KSS IX. Kongresszusára megtörténtek az első kötelezettségvállalások Örvendetes jelentés a bratislavai cérnagyárból A bratislavai Cérnagyár újítójavasalati bizottsága letárgyalta Gottlieb Ferenc újítási javaslatát, értékelte az iránymutatók szerint és megállapította, hogy ezzel az újítási javaslattal az üzem 888 ezer 990 Kčs't takarít meg. Ezért a megtakarításért Gottlieb Ferencnek jár 23 ezer korona. Gottlieb Ferenc azonban ezt az újítási javaslatot és annak értékét, mint ajándékot szánta a KSS IX. Kongresszusára, amivel jelentősen hozzájárul az üzem dolgozói kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez. Az üzem igazgatósága és az újítók klubja Gottlieb Ferencnek köszönetüket fejezték ki azzal, hogy a jövőben is foglalkozzék az újítással és legyen a dolgozó ifjúságnak nevelő mintapéldája. A Cérnagyár hivatalnoknője, Sándor Erzsébet is az elsők között határozta el kötelezettségvállalását a Párt IX. Kongresszusára. Az osztálybudatos Sándor elvtársnő már a II. össz'szak" szervezeti kongresszusig is dolgozott kitűzött kötelezettségvállalásán hivatali órái után a fonoda gépeinél. Most kötelezte magát arra, hogy a IX. Kongresszusra, mint ajándékot január 1-től június 30"ig 600 munkaórát dolgozik le a fonalscdrásnál. Sándor elvtársnő példájával utat mutat, mert most már nemcsak a munkások és munkásnők fognak résztvenni a szocialista holnapért folyó nagy versenyben, hanem az adminisztratív személyzet is. Nem kétséges az, hogy Sándor Erzsébet példáját más üzemeink adminisztratív erői is követni fogják. D. Bednárik mérnök. a csehsiiov^kia! építészeti üzemek nemzeti vállalatának (területi elnöke: Az újesztemfiban jobb munkát akarunk végezni Az 1949"es esztendő az államosított építészet számára a kezdeti helyzet megszilárdulását jelentette, ami nemcsak abban nyilvánult meg, hogy a termelési előírást pénzügyi szempontból teljesítették, hanem a munka termelékenységének fejlődésében is. Mit mutatnak a munka termelékenysége szempontjából a számok? Néhányat itt közlünk: A termelés értéke, amely egy munkásra egy óra idő alatt esett, a következőképen alakul: 1949 január 1949 április 1949 július 1949 október 35.17 Kčs, 54.41 Kčs, 64.15 Kčs, 68.86 Kcs, A munka termelékenysége emelésében főérdemevan az akkordóraszám emelésének; a csehszlovák építészeti üzemeknél a fejlődés a következő volt: az órák száma, amelyeket akkordban dolgoztak le az összes ledolgozott órák számához a következőképpen. aránylott: 1949 január 1949 április 1949 július 1949 október 19.2%, 42.5°/o, 45.4%, 56.0%. Az óraszám emelkedése természetesen hatással volt az átlagos órabérre is. A csehszlovákiai építészeti üzemeknél a következőképen alakul a munkások órabére, azaz a munkás átlagos bére egy munkaórára a következő volt: 1949 január 1949 április 1949 július 1949 október 18.90 Kčs, 20.10 Kčs, 22.30 Kčs, 23.20 Kčs. Az átlagos órabér emelkedése mellett másrészt azonban — és ez egyik legértékesebbike az építkezésben mutatkozó jelenségeknek — az 1949-es esztendőben a csehszlovák építészeti üzemeknél az építészeti költségekben a bérek és a fizetések része állandóan csökkent. Tehát a számarány a következőképen alakiul: 1949 január 84.9%, 1949 április 47.0%, 1949 július 43.5%, 1949 október 40.5%. Ezek a számok világosan mutatják a termelékenység javuló irányvonalát, de ugyanakkor a téli munkák végtelen nagy jelentőségét is, amikor a termelékenység nem volt megfelelő. Az újesztendőbe tehát azzal a törekvéssel lépünk, hogy egyre nagyobbméretü javulást érjünk el, ám egyelőre még csak az első lépéseknél tartunk. A norma túllépésénél ezentúl nem szállítják le az akkordbénzabást Megszűnt a dolgozók eikedvetlenedésének oka A szocialista munkaverseny kiterjesztésének egyik nehézsége az volt, hop/y az élmunkásoknak, a dolgozóknak, akik önként mentek át több gépre, mint amit az eddigi norma megállapított, rögtön leszállították az akkordbéreiket. Ennek következtében munkabéreik nem emelkedtek az elvégzett munka mennyiségével arányosan. Ez nemcsak az élmunkásokat kedvetlenítette el, hanem a többi munkásokat is, akik a munkaversenyben az akkordbér csökkentését látták. Emiatt azután a szocialista munkaverseny nem érte el a kivánt eredményt, vagyis a legjobbakat nem követték a kisebb teljesítőképességüek. A jövőben ez másként lesz. Azoknál a dolgozóknál, akik önként áttérnek több gép kiszolgálására, mint a megállapított norma és ha több gépre való áttérés nem jelent egyúttal minőségi rosszabbodást, a norma és az akkordbér változatlan marad. Ezeknél a dolgozóknál egyhónapos próbaidőt állapítanak meg, mely alatt meg fogják vizsgálni, hogy a kötelezettségvállalás nem okozza-e a I minőség rosszabbodását, vagy pedig nem káros-e a dolgozó egészségére, Amennyiben a több gépre való áttérésnél a minőség ugyanaz marad és a dolgozó egészsége nem szenved kárt, úgy kötelezettségvállalása utáni időben is maradhat ennél a munkamódszernél és bérét az általános norma és általános akkordbérek alapján állapítják meg teljesítménye szerint. A több gépre való átmenetnél a gépeket úgy kell felállítani, hogy az elhelyezés könnyebbségére legyen a munkásnak és hogy ne kelljen feleslegesen hosszú útat járnia egyik géptől a másikig. Kell, hogy biztosítsák az anyag folytonos szállítását, nehogy ezzel a dolgozó és a gép fölöslegesen időt veszítsen. Az üzem igazgatóságának, a versenybizottságoknak és a mestereknek kötelességük, hogy teljes segítséget nyújtsanak e szocialista kötelezettségvállalásoknál és a dolgozókat oktassák arra, hogy kötelezettségeiket űj munkamódszerekkel a lehető legkönnyebben teljesíthessék.