Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-05 / 4. szám, csütörtök

1950 január 5 U

JSZ0 MEZŐGAZDASÁG DK. BRAUNER IVÁN: Hogyan wédeScezsink a járványos elvetélés ellen Mint minden fertőző betegség elleni védekezésnél, úgy ennél is az az elv, hogy könnyebb a bajt megelőzni, mint a már meglévőt kiirtani. A tennivalókat aszerint kell megállapítani, vájjon még egészséges állományt kell-e megvédeni, vagy már fertőző állományból kell a bajt kiirtani. A még vészmentes állatállományban védekezni kell a ragályanyag behurcolása ellen. Ezért tenyészésre szánt állatokat csakis vészmentes helyről kell vásárolni, de ha e tekintetben kételyek állnának fenn, úgy a kiszemelt állatokat vérvizsgálatnak kell alávetni. Azok a kisgazdák, akik jártak már tenyészállat vásárokon, fognak emlékezni, hogy minden ilyen tenyészállat törzskönyvi adatai mellé oda volt írva, hogy „Bangmentes", ez azt jelenti, hogy attól az állattól vért vettek és vérpróba alapján egész biztonsággal megállapították, hogy mentes a járványos elvetéléstől, vagy ahogy a tudomány nevezi a baj felfedezőjéről, a Bang-bctegségtől. A beszerzendő apaállatokat, különös tekintettel a heregyulladásra, állatorvosi vizsgálatnak, sőt vérvizsgálatnak Is tanácsos alávetni. Ha fertőzéstől mentes állományban mégis előfordulna elvetélés, azt mindaddig fertőzőnek kell tekinteni, míg az ellenkezője be nem bizonyosodik. Elvetélés esetén ezért sürgősen gondoskodni kell az elvetélés okának kiderítéséről, ami állatorvosi feladat. Fertőzött állományokban a még nem fertőzött állatokat meg kell menteni a fertőződéstől, a már elvetélteket pedig meg kell védeni az újbóli fertőzéstől. Az előző legfontosabb lépés a baj továbbterjedésének megakadályozására, az elvetélt vagy méhkifolyásban szenvedő állatok elkülönítése. A kisgazda állományában az állatok tökéletes elkülönítése legtöbbször helyszűke miatt nehézségekbe ütközik, ez azonban nem jelenti azt, hogy a végrehajtható óvóintézkedéseket meg ne tegyük. Ha tehát a kisgazda azt veszi észre, hogy tehene elvetélni készül, állítsa azonnal az istálló olyan részébe, ahonnan a ragályterjesztő anyagok, magzat, magzatburok, magzatviz eltávolítása az egész istálló beszennyezése nélkül, könnyebben megtörténhetik. Ha már elvetélt, vagy méhkifolyásos állatok is vannak az istállóban, ezeket úgy helyezzük el, hogy a már régebben elvetélt, lehetőleg meggyógyult állat kerüljön a még el nem vetélt állatok mellé, • ha lehetséges; hagyjunk bizonyos üres helyet a két állat között. Magától értetődik, hogy elvetélt vagy méhkifolyásban szenvedő állatokat a teljes .gyógyulásig nem szabad a tehéncsordával, de különben sem a legelőre kihajtani, mert egykét fertőzött tehén az elvetélést követő napokban, mikor a méhváladék bőségesen ürül, egész község tehén- és üszőállományát fertőzheti. A beteg állatok elkülönítésével a gazda még nem tett meg mindent a baj elterjedésének megakadályozására. Vannak ezenkívül olyan intézkedések, melyeket végre kell hajtani. Az állatok gondozását (etetés, tisztítás, fejés) mindig az egészségeseknél kell kezdeni s csak azután szabad a fertőzött ápolására áttérni. A kisgazda, amint az állatok körüli munkáját elvégezte, cipőjét vagy csizmáját fertőtlenítse lúgos vízzel, legjobb öreg zsákot szénával kitömni és ezt leönteni lúggal, kezét hasonlóképpen mossa meg meleg vízben, szappannal és fertőtlenítő folyodékban fertőtlenítse. Fertőzött helyeken fokozott gondossággal kell az istállót, a berendezési tárgyakat és eszközöket tisztogatni, fertőtleníteni. A fertőtlenítésre legcélszerűbb 2—3 százalékos forró lúgot vagy szódát használni. Nagyon jól bevált erre a célra a mindig kéznél lévő erős fahamulúg is. Az elvetélt magzatot, magzatburkokat ne dobjuk ki a trágyadombra, ahol a kutyák és macskák, esetleg sertések hozzájuthatnak és széthurcolva az egész udvarban szétszórják a fertőző anyagot. Nem szabad a fáradságot sajnálni hanem mészvízzel leönteni és mélyen elásva kell megsemmisíteni, mert különben az elvetélés hol a tehénistátlóban, hol a sertésőlban fog ismétlődni. z A magzatburkok visszatartása esetén az állatokat feltétlenül állat, orvosi kezelésben kell részesíteni, mert különben a kifejlődő méhgyullad ás meddőségre vezethet. A kezelés befejezése után az álla tokát néhány hétig elkülönítve kell tartani e a ki tisztulástól számítva csak 2—3 hónap múlva tanácsos újra fedeztetni, mert ha a búgatás rövid idővel aa elvetélés után történik, az állatok nem fogamzanak, vagy fogamzás esetén legtöbbször máiegész korán ismét elvetélnek. Minthogy a fertőzött tehenek teje tartalmazhat elvetélést okoaó bacillusokat, nem szabad vemhes kocákat olyan nyers tejjel vagy tejsavóval táplálni, mely fertőzött istállóból vagy tejcsarnokból kerül ki. A sertéseknél a fertőző elvetélés behurcolása ellen ugyanazok a szabályok ervényesek, mint amelyek a szarvasmarhákra vonatkoznak. Tenyészállatok vásárlásánál, az esetleg fennforgó méhgyullaüás és heregyulladás miatt, az állatorvosi vizsgálatnak jelentősége van, különben pedig az ilyen állatok átvételét a vérük vizsgálatának eredményétől tanácsos függővé tenni. Fertőzött állományban az elvetélt vagy méhkifolyásban szenvelő állatokat, valamint azokat is, melyek ellésénél gyanús körülmények (pl. holt magzatok) merültek fel, el kell különíteni s nem szabad őket a még el nem vetélt vemhes kocákkal egy legelőre járatni. Meg kell akadályozni, hogy az elvetélt vagy rendesen ellett kocák magzatait és magzatburkait a sertések felfalják. Minthogy a tehenek és a kocák elvetélését ugyanaz a bacillus okozza, nem szabad a vemhes kocákat azon a legelőn járatni, amelyen a fertőzött tehénállomány legel. Hasonlóképpen nem szabad a fertőzött kocák legelőjére vemhes teheneket járatni. Mind a szarvasmarháknál, mind a sertéseknél az apaállatokat Időközönként meg kell vizsgáltatni, hogy nem keletkezett-e heréjükben gyulladás s ezenkívül évenkint legalább egyszer ajánlatos vérüket is meg> vizsgáitatni. A vérvizsgalat alapján fertőzöttnek bizonyult apaállatokat lehetőség szerint nem szabad fedez! tetésre, illetőleg búgatásra használni. Kisgazdáink rendszerint, mikor tehenük kétszer egymásután elvetélt, | szeretnek túlaúni rajta, ez azonban, ' ha az aiiatok különben egészségesek, felesleges, mert pont ezek a tehenek már a két elvetéléssel védettséget szereztek s többször már nem szoktak elvetélni. Ha azonban afe állatok elhanyagolt méhgyulladásban szenvednek és ebből kifolyóan meddőkké váltak, ne akarjunk ilyen állattal mást beesupni, ne adjuk el tartásra, hanem a leghelyesebb őket minél hamarább húsra értékesíteni. Az ismertetett óvórendszabályok szigorú és állandó alkalmazása bizony körülményes és sokszor nehezen betartható, de idáig a legmegfelelőbb védekezési eljárás volt, mert nem volt megfelelő oltási eljárás, amivel az áilatok ellenállóképességét fokozni tudtuk volna. De újra örömmel írhatom, hogy az állatorvosi tudomány nem nézte ezt a betegséget sem tétlenül, hanem szorgalmasan, csendben folytak a kísérletek a megfelelő oltóanyag előállítására, hogy állatállományunkat, ezt a nagy nemzeti vagyont sikerüljön minél hamarább megmenteni ettől a felmérhetetlen károkat okozó fertőző betegségtől. S úgy hazai, mint a külföldi oltási kísérletek sikeresnek mutatkoznak s igen rövid idö múlva kisgazdáink örömére a fertőző elvetélés nem fog többé komoly gondokat okozni az állattartóknak. A sötétség világából — as emberi étet világos útján TANÁCSADÓ Óvjuk az állatokat! Háziállataink, különösen ha azokat elkényeztetve neveljük fel, kisebbfokú ellenállóképességgel rendelkeznek a külső behatások iránt, mint a vadomélő állatok. Gyakran meghűlnek. Sok esetben okoz meghűlést a télen túlságosan meleg, vagy túlhideg istálló, fagyott takarmány etetése, hideg víz itatása, hideg szeles időben való hajtás, vagy izzadt állapotban való megállás. Meg" hülés iránt az állatoknak különösen a torkuk, gégéjük, tüdőjük, beleik, izmaik és izületeik érzékenyek. Éppen ezért a tél folyamán gondosan kezeljük állatainkat. A hűlés sok esetben fertőző betegségeket idéz elő, előse" gíti azoknak kitörését, mert általa kisebb lesz a szervezet ellenállóképessége a ragállyal szemben. Néhány hűléses megbetegedést ismertetünk, hogy az állattartó dolgozó földművesek azokat gyorsan felismerve, idejében megtudják akadályozni valamilyen komoly állatbetegség kifejlődését. A torokgyulladásban szenvedő állatot nyelési zavarok, légzési nehézségek és köhögés jellemzik. A toroktájék duzzadt, meleg és érzékeny. A beteg állatoknak könnyen rágható és nyel hető takarmányt adjunk: zöldtakarmányt, répát vagy burgonyát. A toroktájékra tegyünk vizes" borogatást. Gégehurut esetén az állatok rekedtek, kö högnek, nehezen lélegzenek, a gégetájék pedig tapintatáskor fájdalmas. Ilyenkor pormentes ta" karmánnyal tápláljuk az állatokat. Az istállót gondosan szellőztessük, jó idő esetén az állatokat tartsuk szabad levegőn. Előnyös a gyógyulásra a karból, vagy szénamurva gőzének belehelte" tése. • A tüdőgyulladást bágyadtság, étvágytalanság, láz, nehéz és szapora légzés, köhögés, orrfolyás és rossz kedv jellemzi. A tüdőgyulladás sok esetben, mint egyes fertőző betegségek tünete jelentkezik, például lovaknál influenzás, sertéseknél pestisess megbetegedés esetében. A beteg állatot, ha az istálló hideg, takarjuk le, rakjunk mellkasára vizes borogatást. Jó időben hagyjuk az állatokat szabad levegőn. Gondoskodjunk jó táplálásukról. Hívjunk állatorvost és tartsuk be annak utasításait. A bélhurut a hasfal átfázásának tünete. Leginkább hideg takarmányok eteté 9e és hideg víz itatása alkalmával jelentkezik. A bél görcsös összehúzódása heves fájdalmakat vált ki. Az állatok nyugtalanok, kapálnak, nyögnek, izzadnak és hasmenésük van. Megnyugtatólag hat az állatra a hasfalra rakott meleg borogatás. Meghűlés ellen edző neveléssel védekezzünk. Ne kényeztessük el az állatokat. A növendék állató kat járassuk legelőre, télen pedig kifutóba. A hőmérséklet ingadozása, az eső és a szél meg edzik a fiaatl állatokat. Amikor a ,,Molotov"-kolhoz megalakult, még alig vélt kolhoz a szovjet országban 1922-öt írtak. Olyan példát nyújtott azután az egyéni gazdálkodást folytató parasztok télé, hogy messze környéken bizonyította a kollektív gazdálkodás fölényét. Az altáji szibériai vidéken holdanként 3—4 mázsa búzát takarítottak be a parasztul;. Kis parcelláikon nem tudták megvalósítani a vetésforgót, ezért évről évre kénytelenek voltak mindig búzát és búzát vetni. A talaj elszegényedett, elvesztette termőképességét. Forró szélrohamok égették ki az amúgy is szegényes vetést. Már a kolhozélet első évében meggyőződtek a parasztok a kolhoz hatalmas erejéről. Az állam hitelezett, gépeket küldött és ugyanaz a föld — a kőzÖ3 müvelésben — holdanként már 6 mázsa gabonát adott. Teltek az évek és a „Molotov"-kolhoz megerősödött, az Altáj egyik leggazdagabb kolhozává lett. Hűét gazdag terméseivel, magas jövedelmével és parasztjai jólétével vívta ki. Egyik első teendők közé tartozott a füves vetesíorgó rendszer Nevezetese. E rendszeroen a sokéves takarmányiüvek vetésével. jol előkészítik a talajt a gabona számára. A szántóföldeket védó-erdusávoK.;al kerítették be, nogy megvédjék a vetést a keleti szárazság eiien és telén feltartóztathassák a havat. Széles nyíríaiiget, kertek és ót mesterséges víztartály biztosította már a talaj nedvességét és a kittinó feltételeket a növények fejlődése számára. A kolhoz parasztjai a füves vetésforgó rendszernek meghonosítása óta a legutóbbi tíz évben nem láttak rossz termést. A tavaszi búza termése már 10 mázsa lett holdanként — kétszer annyi, mint azelőtt. Igen tanulságosak a termelés növekedését jelző számok. A háború előtti négy utolsó évben a kolhoz 16.586 mázsa gabonát adott az államnak. A négy háborús év alatt 32.704 mázsát. A négy háború utáni év alatt pedig 42.986 mázsát. Ez évben 12.000 mázsa gabonát szolgáltatott be a ,,Molotov"-kolhoz. Nézzük meg a kolhoz állatállományát. A tehénistállóban 90 szarvasmarha. a juhtenyésztő gazdaságban 3120 juh, az ólak..an 295 sertés, 650 kacsa és más baromfi. Húsz ló és méhcsalád van a kolhoz tulajdonában. Saját villanytelepe van a kolhoznak és egy sereg üzeme: tégla- és cserépgyár, malom, olajütő, konzervgyár, kovács- és ácsmühely. Mindezt a kolhoz már saját jövedelméből építette, állami segítség nélkül. A kolhoz jövedelme évről évre növekszik. Milliomosokká váltak. 1940ben a jövedelem 1 millió 117.000 rubelt tett ki, lP48-ban 1 millió 940.000 rubelt. A kolhoz parasztjai számára jóleső látvány a közös munka gyümölcse: a tele magtárak, a gazdag istállók, a nyírfaerdőkkel körülvett földek, kertek, a víztárolók. Hiszen nem is olyan régen még puszta sztyeppe volt a kolhoz területe. Eletükről és munkájukról Fjodor Grinko, a Legíeisobo tanács tagja, a Szocialista Munka Hőse, a kolhoz elnöke így nyilatkozott: — Hjszad'k éve vezetem az altáji „Mo.otov"-koihozt. Minden erőmet a koíhozélet építesenek szentelem. Különösen örvendetes számomra, hogy a szocialista mezőgazdaság a népi demokratikus országok parasztsága életének is alapjává válik. Nagy öröm számomra, ha olvasom, vagy hallom a rádiótan, hogy a szovjet kolhozparasztok példája alapjan fel.e.kesü t magyar, lengyel, bulgár és más nem zetiségi do.gozó parasztok is hozzálátlak ahhoz, hogy hataimas földműves szövetkezeteket szervezzenek. Ezek a gazdaságok a mj tapasztalataink alapján fognak megerősödni es fejlődni. Kivezetik a parasztokat a sötétség világából a boldog, kulturális elet világos útjára. A Dnyepropetrovszk közelében fekvő „Peregoma'-kolhoz nagy sikereket ért el a mult évben a szövetkezeti termelés minden ágában Bár az éghajlati feltételek kedvezőtlenek voltak, átlag minden vetésterületről holdanként 10 mázsa gabonát, 11 mázsa napraforgót, 30 mázsa kukoricát és 100 mázsa burgonyát takarítottak be. Nagy többlettel teljesítették túl az évi tervet az állattenyésztés fejlesztése terén is. A kolhoz parasztja — az elért eredmények láttára — elhatározták, hogy a következő évben még nagyobb sikereket érnek el. Az új sikerek élőké szítése céljából 1949-50 telére részletes, aprólékos rendszabályokat dolgoztak ki a közös gazdaság minden ágára Terv szerint december január és február hónapokban elvégzik a fontos talajjavító munkálatokat és ezzel lerakják az új termés alapjait. Idejében megkezdték a trágyakihotdást a mezőre, a veteményekre és az ugarra. Február végéig 20IK) tonná trágyát hordanak maju ki a fö.dekre. Ezekber f hónapokban gyűjtik összw a tavaszi trágyázáshoz szükséges 100 mázsa hamut és 50 mázsa műtrágyát is Ásványi műtrágyából 300 tonnát készítenek elő 560 mázsa vetőmagot tisztítottak meg és készítettpk e

1 bevetésre Közben már hozzáfogtak az 1800 hold téli vetésterü éten és -i füvetésterületeken a hófeltartó? atás előkészítéséhez. Amint ezzel készen lesznek, az olvadás vize feltartóztatá-ára szükséges előkészítő munkálatokat végzik el 360 hold terü'eten Sok és fontos munkát végeznek el a té foivamán a zöldségtermelés te rén is. Megtisztítják és előkészítik a melegápvakat 2ü újabb «elegágvat is készítenek Tei vbevettéK 800_ melegágy rámá'nak beüvegezését és megiavitá'át ľW sza'maosutakot kötnek, melyekke' a növényzetet védik a fagyás ellen. A kertészbrísád kötelezte magát, hogv a kertgondozással kapcsolatban elvé?zi az ö^zes téli teendőket. Az állattenyésztő brigád a takarmányt hordja át a telelő istállóhoz. Az építőbrigád elvégezte a tehén- és disznóólak javítási munkálatait, majd a baromfiólak javítását. A téli mezőgazdasági munkálatok mellett tömeges téli mezőgazdasági továbbképzés folyik. . A tehénfejőnők és seríéshízlalók részére külön tanfolyamot rendeznek. A kolhozparasztok az év minden munkanapját a lehető legjobban használják ki. Sztálin 20 évvel ezelőtt egyik cikkében ezeket írta: „Vas-és fém termelő országgá, az automobilok országává, a traktorok országává leszünk es ha egyszer a Szovjetúniót automobilra, a muzsikot pedig traktorra ültetjük, akkor próbálják majd meg a „civilizációjukkal" kérkedő tisztelt kapitalisták, hogy utolérjenek bennünket. Akkor majd meglátjuk, hogy mely országokat lehet elmaradottaknak „minősíteni" és melyeket előrehaladottaknak". Azóta a Szovjetúnióban valóban a legelterjedtebb közlekedési eszköz lett az autó. A legújabb szovjet gépkocsikat, a „Moszkvics" és „Pobjeda" autókat árusító üzeletek egyikét Grúzia fővárosában, Tbilisziben állították fel. Legutóbb 1949 november 24-én a „Zarja Vosztoka" című újságban hirdetést tett közzé az üzlet, hogy újabb 100 személygépkocsi érkezett raktárára. November 25-én — tehát egy ' nappal később — az üzlet vezetője elmondotta, hogy az új autó-tételből , 33 darabot máris megvásároltak ma1 gánszemélyek. Az üzleti könyv sze1 rint az év 8 hónapja alatt 2992 „Pobjoda" és „Moszkvics" személyautót adtak el Az üzletvezető hangsúlyozta, hogy nagyon sok kolhozparaszt vásárol autót. A könyvben, a vásárlók neve között szerepel Vaszo Kehisvilí kolhozparaszté is. Gyönyörű „Moszkvics" autót vásárolt. Akaratlanul is felmerül a kérdés, hogyan tudott a kolhozparaszt autót vásárolni? A kérdésre a feleletet maga Vaszo Kehisvili adja meg. Kehisvili szőlőmüvelő kolhozparaszt. A kolhozban, amelynek tagja, ebben az évben nagyszerű volt a szüret, brigádja 180 mázsa szőlőt szüretelt holdanként. Nagyon jó eredményeket ért el a kolhoz a gabona- és méztermelésben is. Kehisvili csak készpénzben 20 000 rubelt kapott a teljesített munkáért. Ennek egy részéért vásárolta az autót, A kitűnő autóhoz kitűnő autóutak is kellenek és Grúzia ezekkel is rendelkezik. Aszfaltozott és bitumen útjain — mint szerte a Szovjetúnióban — sokezer autó közlekedik. A Bolsevik Párt, a szovjet kormány gondoskodása és a szovjet emberek szeretettől á,hatott szorgalmas munkája együtt teremtik meg az anyagi jólét óriási emelkedését, ami megmutatkozik a személygépkocsik forgalmának növekedésében is. — A lučeneci Obuva-üzem alkalmazottai túllépték az ötéves terv első évének előírásait. A lučeneci Obuva nemzeti vállalat alka'mazottai ünnepi ülésükön bejelentették az ötéves terv első évének teljesítését. Az előirányzott normákat 154 százalékra- a cipőjavítást 168 százalékra a pedikürözés előirányzott terve't 102 száza.ékra teljesítették. — A ČSM keretében beszervezett ifjúság- igen szép sikereket ért el az élmunkásmozgalom keretében.