Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-05 / 4. szám, csütörtök

1950 január 5 UJSZ0 ­MegEndyl-e a jó munka a rusovcei (oroszvári) EFSz-ben ? Erősen szitált a .havaseső, amikor úgy esti 7 óra tájban gyülekezni kezdtek az oroszvári gazdák. Nem az első gyűlésük volt ez. Hosszú idő óta nem jutottak előbbre. Pedig a szö­vetkezeti mozgalom nem újkeletű dolog ezen a vidéken. Csakhogy a gazdák még nem jöttek rá arra, hogy a szövetkezeti vezetést azok kezébe kell adni, akiknek szívügye a szövet­kezet. Az történt, hogy az első szövet­kezet már több mint két évvel ez­előtt szétesett, a vezetők a szövetke­zet pénzét elherdálták és megszök­tek. A gépszövetkezet se működött úgy, mint kellett volna, sőt még ma sem működik rendesen. De hát hogy is működhetne jól, amikor a gépál­lomás nem a kis- és középparasztság érdekeit szolgálja, amikor néhány spekuláns kezében a falusi reakció eszköze. Még az idei termést is hány helyen rontották el azzal, hogy a szerződéses munkákat nem végezték el időben. A munkásosztály veríté' kével gyártott traktorok álinak, ál­lítólag elromlottak és így áll Orosz vár útja a szocializmus felé is... A falusi reakció nyilt támadása tüzében Kugler János, a KSS kiküldöttjé­nek magyarnyelvű, majd Kras kép­viselő szlováknyelvű beszámolója után érdekes vita indult meg. Néhá­nyan, mintha összebeszéltek volna, gépmódra hajtogatták azokat a töb­bé-kevésbbé egyéni jelentőségű visz­szásságokat, amelyek főleg a kontin­gensek szétírásánál keletkeztek és így aztán a beszolgáltatást nem tud­ták teljesíteni. A vita közben azon­ban napvilágra került az a tény, hogy a földek egy részén több év óta rendszertelen gazdálkodás folyik és bár az állatállomány jelentékenyen megcsappant, nem tettek meg sem­mit annak pótlására és továbbfej­lesztésére. A legelő elhanyagolt álla­potban van, kavicsos és homokos, bár az előadók többször rámutattak a lehetséges megoldásra, néhány ma­radi ember akadékoskodásán, nem vezetett eredményre. Közben a fű­tetlen terem teljesen megtelt gazdák­kal és lassan bemerészkedett az if­júság is. A falu minden passzív ele­me minden erejével azon volt, hogy megkísérelje elgáncsolni azokat a le­hetőségeket, amelyeket az előadók mutattak, vagyis megakadályozzák azt, hogy az EFSz végre megindul­hasson a rendes úton. Kevés az állatállomány? Nem tud­nak eleget tenni a kötelezettségük­nek? Kézenfekvő a megoldás, közös szövetkezeti állattenyésztést kell csi­nálni, amely a község válláról leve­szi a terhet. Az állam minden ere­jével támogatja ezt a kezdeménye­zést és lehetővé tesz azt, hogy a fá­lu gazdái talpraálljanak. De ezt a szövetkezeti gondolat ellenségei nem akarták. Óvatosan mellébeszéltek és igyekeztek minden egészséges tervet elgánocsolni. A falusi reakció sü­ket az új dolgok iránt és igyekeznek a saját nótájuk hajtogatásával han­gulatot kelteni. Különösen nagy meglepetést keltett a JSSR egyik he­lyi vezető funkcionárusának a szö­vetkezeti gondolat elleni állásfogla­lása. Természetes dolog, hogy Orosz­váron nem mehetnek rendben a dol­gok, ha még a JSSR ottani vezető­sége sem áll feladata magaslatán. Közben sor került a falu határá­ban lévő körülbelül 3—400 katasz­trális holdnyi gazdátlanul hagyott föld megművelésének kérdésére. Kug­ler elvtárs azt indítványozta, hogy az EFSz keretében a szegény pa­rasztok alakítsanak külön termelési csoportot és gépi segítséggel közös vetési terv alapján műveljék meg ezt a földdarabot. Már ekkor megfigyeltük azt, hogy a fiatalság, a falu haladó újgazdái nem úgy gondolkodnak, mint a fel­Szót kér az iflúság szőlalók. Csak kezdeménj^zésre vártak, hogy ők is beleszóljanak a dolgokba. Egyszer csak látom, hogy a fiatalok felállnak és szép lassan kisomfordálnak a teremből. Eltűnt a fiatal Tomaskovics Ferenc, Danka Sándor, Lenicky Lajos és lassan kö­vette őket egy hatalmas termetű ma­gyar paraszt, Varga Károly is. Érdemes volt meghallgatni a kü­lön kialakult vitát. A kocsma egy másik termében beszélni kezdtek az új arcú falusiak. — Szégye'hetnénk magunkat, mondta Varga Káro y, ha ennyi erős, egészséges ember nem tudna egész­séges életet teremteni itt ebben a fa­luban. Danka Sándor is rákontrázott: — Vagyunk már vagy harmincan mi fiatalok is beszervezve a ČSM-be, mi is belekapcsolódunk. Tomaskovics Ferenc foglalja össze a tennivalókat: — Rossz a legelő? Birtokunkba vesszük és átalakítjuk. Kevés a te­hén? Csinálunk közös állattenyésztést, hely van rá bőven, kijavítunk egy épületet és beköltöztetjük az állatokat. Nem tudjuk leadni a húskontingenst? Azonnal nyélbe kell ütni a szövetkeze­ti sertéshizlaldát. Lehetetlen dolog, hogy tehenekkel szántassanak az em­berek. így aztán érthető, hogy Mi­kušnak kevés a teje. Megtudjuk csi­nálni a közös vetési tervet is és a gé­peket is ki fogjuk használni. És a fiatalok ott helyben magukra vállalták, hogy megszervezik a terme­lőcsoportot is, hogy így közös mun­kával, közös akarattal emeljék a falu dolgozó parasztságának színvonalát. Az eddig hallgató Lenyicky Lajos szólalt meg ezután: — Menjünk vissza a terembe és je­lentsük be ezt a falunak Egyszerre álltak fel az asztaltól, egyszerre indultak be a terembe. Bent szinte vágni lehetett a füstöt és a hi­deg terem áttüzesedett az izgalomtól. Az asztal körül egy csomó hadonászó ember csoportosult. Néhányan a sze­gényparasztság köréből már jelent­kezte, hogy az EFSz új egészsége­sebb vonalán akarnak dolgozni. Ekkor Rögtön ott a he'yszínen elhatároz­ták a legközelebb teendőket. Felírissj­teni a szövetkezet vezetőségét; a szö­vetkezet alapszabályait kérik magyar nyelven, hogy azt pontosan áttanul­mányozhassák és így foghassanak ne­ki a munkának. Már nagyszerű ter­vek repkednek a levegőben, ez a hi­deg január-esti gyűlés mintha meg­mozgatta volna a falut. Amikor távozni akarunk, alig en­gednek 61 bennünket. Érdeklődtek, ho­gyan dolgoznak a többi szövetkezetek. Példának említettük fel a nagytőrei és a zsélyei szövetkezeteket, amelyeket ők is megszeretnének ismerni. Az volt az érzésünk, hogy Oroszváron ezután a gyűlés után megindul a jó szövetkezeti munka. ígérjük, hogy ezt az új munkát figyelemmel fogunk kí­sérni. Ezúton üzenjük a rušovcei elvtár­jöttek közbe a fiatalok. Egymásután saknak, hogy a kért magyarnyelvű tá­diktálták be neveiket. Arcuk csak úgy jékoztató anyagot feladtuk címükre ragyogott az izmaikat feszítő erőtől í és erőfeszítéseikhez jó munkát kívá­és a büszkeségtől. | nunk. Horváth László. 1 kormány elfogadta a fizetett szabadságról szóló tőrvényt Dolgozóinknak a szovjet dolgozók után továbbra ís a leghosszabb szabadságuk lesz — A törvény átveszi az eddigi rendezést A kormány ebben az esztendőben | sikeresen fejezték be az iskolaévet első ülésén elfogadta a fizetett sza­badságról szóló törvényt az 1950-es évre. A törvény alapjában véve át­veszi az 1949-es év szerinti eddigi szabadságolási rendszert és minden alkalmazottra kiterjeszti, kivéve a fegyveres testületek tagjait. Némely alkalmazottak számára az építészet­ben, a kormány tekintettel ez al­kalmazás különös jellegére, néhány eltérést engedélyez. A törvény a ta­nítókra és a tanárokra is vonatko­zik. Azokra a napokra, amelyek a nyári szünidő idején túlhaladják tör­vényes szabadságidejüket, külön ren­deleteket adnak ki. A szabadságra az igény csak 11 hónap elmúltával lép érvénybe és pedig akkor, ha az alkalmazott ugyanannál a munkaadónál vagy vállalatnál van alkalmazásban. Azok az alkalmazottak, akik még nem ér­ték el 16. életévüket, 5 hónap után tarthatnak igényt szabadságra, ha Magyar kutatók megtalálták a% influensa ellenszerét 20 millió tyúktojás elkergeti Magyarországról a náthát Magyarországot az idén elkerülte az influenza-járvány, de most is találkozni köhögő, prüszkölő emberekkel, akiket gyakran ágyba dönt ez a kellemetlen betegség, amely így szórványos, enyhe formájában is rend­kívül káros, mert nagyon sok munkaóra-kiesést okoz. MIT CSINÁL A SZÉL, MIKOR NEM FÚJ? A legfeltűnőbb a dologban, hogy ma, amikor pusztító, halálos kórokat már teljes biztonsággal győz le az or­vostudomány, ennek az alattomos betegségnek általános, legjobb gyógy­módját tulajdonképpen még mindig nem ismerjük. Azt már tudjuk, hogy az influen­zát a baktériumoknál is kisebb fer­tőző anyag, virus okozza, de még mindig különböző nézetek vannak arra vonatkozólag, hogyan terjed az influenza, vagyis: mit csinál az in­fluenza-virus, amikor nem fertőz, amikor nincs járvány?' A harmincas években, amikor minden második esztendőben elő­fordult nálunk kisebb-nagyobb jár­vány, az a felfogás alakult ki, hogy az influenza úgy vándorol, mint a fecskemadár, mégpedig nyugatról ke­letre. Ennek az évtizednek az elején ugyanis Amerikából indult el a be­tegség, átterjedt Európa nyugati ré­szére, onnan a keletire s két év alatt körüljárta az egész földtekét. VIRUS A TOROKBAN. A kutatók másik csoport,] a tagad­ja ezt a felfogást és azt mondja: az Influenza-virus mindig és mindenütt jelen van a vírusgazdák torkában, csupán speciális körülmények, több­nyire időjárási tényezők kellenek hozzá, hogy feltámadjon és megkez­dődjék a fertőzési folyamat. Ami vi­szont úgy keletkezik, hogy a virus, amikor keresztülmegy néhány tor­kon, felerősödik és fertőzőképessé válik. Hogy a kettő közül melyik felfo­gás a valóságnak megfelelőbb, még nem sikerült eldönteni. Tény azon­ban, hogy a tudomány nem nyugo­dott bele a veszedelmes virus időn­kénti „grasszálásába" a földtekén és teljes erővel kutatja az influenza el­lenszerét. Nálunk az Országos Köz­egészségügyi Intézet viruskutató osz­tálya dr. Farkas Elek vezetésével vé­gez már hosszabb idő óta igen jelen­tős munkát, amely most fontos sza­kaszába érkezett. Hosszas kísérletezés után sikerült ugyanis olyan oltóanya­got előállítani, amely a jelek szerint döntő tényező lesz az influenza elle­ni küzdelemben. Magyarországon és általában min­denütt az influenza-virusnak főleg két típusa, az a-típus és a b-típus fordult eddig elő. A tavaly téli és a tavaszi járvány alkalmával a vi­ruskutató osztálynak sikerült mind a két típust kitenyésztenie, sőt emellett még a speciális helyi típusokat is s ennek segítségével sikerült megtalál­ni a hatásos influenzaellenes oltó­szert, amely az eddigi kísérleti ered­mények szerint alkalmas a járvány megelőzésére. NÁTHÄS TOJÁSOK. Az oltóanyag előállítása igen érde­kes módon történik. A kitenyésztett influenza-vírust beoltják keltetett tyúktojásba, mégpedig a következő­ként: amikor a tojásban levő csirke­embrió 11 napos, a tojás héján finom fogászati fúróval kis lyukat fúrnak, azon keresztül az influenza-virust be­viszik az embriót körülvevő burok­ba. Két nap elteltével ugyanezen az Az eddigi kísérleti oltások siker­rel jártak és arról tanúskodnak, hogy esetleges járvány esetén az új szer egy éves teljes immunitást ad a ná­lunk ismert influenza-típusokkal szemben. A szer tömeges alkalmazá­sáról persze addig nernn lehet szó, amíg nagyobb mennyiségben elő nem tudiiák állítani. Pillanatnyilag az a helyzet, hogy egy ember részére szük­séges oltószer előállításához két da­rab "tojásra lenne szükség, ami jár­vány esetén az egész lakosság immú­nissá tételére 15—20 millió tojás fel­használását tenné szükségessé. Ép­pen ezért most arra törekednek, hogy az eljárást leegyszerűsítsék és lehet­ségessé váljék a szernek nagyobb mennyiségben való előállítása. AZ INFLUENZA SAVÓ. Egyidejűleg influenza-savóval is folynak kísérletiek a viruskutató in­tézetben. Míg az oltószer megelőzés­re szolgál, az influenza-savó a már fellépett betegséget gyógyítja. Az in­fluenza-savó kipróbálása folyamat­ban van, hatása igen jónak ígérke­zik. A két hatásos influenza-ellenes szer éppen most sikerült előállítása persze nem véletlen műve, hanem szervesen kapcsolódik abba a terv­szerű munkába, amelyet a kutató orvostudomány a nép államának se­gítségével végez a népesség egészsé­gesebbé tétele érdekében. Ezt a szere­pet az Országos Közegészségügyi In­tézet a maga területén kitűnően tölti be, mert míg a múltban főleg a fer­tőző és népbetegségek elleni véde­kezés központi ellenőrző és laborató­riumi szerve volt s munkáját legna­gyobbrészt az oltóanyag kitermelése merítette ki, a népjóléti miniszté­úton kiszívják a befecskendezett fo- i rium nemrég átszervezte az intézetet lyadékot, formalinnal elölik benne a vírusokat. Az így nyert anyag: az in­fluenza elleni oltószer. és hivatásává a tudományos kutató­munkát tette. r«- Í-) abban az esztendőben, melyben meg­kezdik szabadságukat. A szabadsá­got. a munkaadó megrövidíti, ha az | alkalmazott komoly okok miatt 75 munkanapon át nem folytathatta munkáját éa pedig olymódon, hogy minden további 25 elmulasztott mun­kanap fejében a szabadságidejét egy­huszadával csökkentik. Ha azonban az alkalmazott komoly ok nélkül mu­lasztotta el a munkanapot, a mun­kaadó az alkalmazott szabadságide­jéből kártérítés nélkül két napot von le. A szabadságidejének ilymódon való kimerítése után hasonló mó­don le kell vonni a jövő esztendei szabadságidejéből a megfelelő szá­mú napokat. A külön gyógyító és gyógykezelő akciókban való részvé­tel beszámítódik a szabadságba, ki­véve azokat az eseteket, amikor az alkalmazott munkaképtelen, vagy pedig az olyan eseteket, amelyek ezzel az esettel egy kategóriába tar­toznak. Szabadságideje alatt az al­kalmazottnak kijár mindaz a pénz­járadék, amit akkor élvezett, ami­kor dolgozott. A munkaviszony fel­bontása. amely az alkalmazott hi­bája folytán jön létre, magával hoz­za a szabadság igényének elveszté­sét. A munkaadó köteles az előze­tesen kivett szabadságidőért pénz­beli kártérítést követelni. A törvény továbbá megszabja a tömeges üzemi szabadságolás feltéte­leit, részletesen rendezi a munkavi­szony befejeződésének hatását a sza­badságra, megszabja a pénzbeli ösz­szeget arra az esetre, ha a szabad­ság nincs kimerítve és rendezi a sza­badság idejét néhány különös eset­ben, mint pl. a munkateljesítés szem­pontjából igen sürgős és gyors mun­káknál való beosztásnál és a mun­kabrigádokon való részvételnél. Kü­lön rendezés vonatkozik a mezőgaz­dasági és erdőgazdasági alkalmazot­takra, akik nem dolgoznak állan­dóan, továbbá a nem állandó (idény­szerinti) és kampánymunkásokra, az önálló munkásokra és iparosokra, akik nem alkalmaznak idegen mun­kaerőket. A törvény hangsúlyozza a munkaadók személyes felelősségét azért, hogy szabadságot más terje­delemben, mint azt a törvény meg­szabja, nem nyújtanak. Ezzel a rendezéssel az üdülési szabadság a Szovjetunión kívül nálunk a leghosszabb az alkalma" zottak számára a világon, össze" hasonlítva a kapitalista országok­kal, munkásaink átlagos szabadsá­ga, kétszer, háromszor hosszabb. A kormány ezért elvárja, hogy az alkalmazottak maguk — a sza" badság ilymódon történt kedvező rendezése mellett — nem tűrik el egyetlen egy esetben sem, hogy törvényellenes szabadság" meghosszabbításokra kerüljön sor. Természetes, hogy mindezek a vívmányok, az eddigiek és a jö" vendőbeliek lis, legjobban bizto­sítják a munkafegyelmet és ter­melésünk további fejlődését Nősek belügyminiszter javasla­tára a kormány megtárgyalta az elemi csapások folytán kárt szen­vedettek állami segélyezéséről szóló törvényjavaslatot. E tör­vény szerint olyan személyeknek, akik elemi csapások következté" ben kárt szenvedtek mezőgazda­sági birtokaikon vagy más birto­kon és különös figyelmet é-demlő esetekben, főleg hogyha ezen ká­rok következtében veszélyben fo" rogna az egységes gazdasági terv teljesítése, az állam támogatást és megfelelő eszközöket nyújt. A támogatás megadása ügyében a törvény szerint a kerületi nem­zeti bizottságok döntenek. A külkereskedelmi miniszter javaslatára, amelyet annak kép­viseletében Krajčír belkereske­delemügyi miniszter terjesztett elő, a kormány elfogadta azt a megegyezést, amely Csehszlová­kia és a népi demokratikus Ma­gyarország közti árúcseréről jött létre az 1950"es esztendőre. Ez a megegyezés már az 1948-as keret­megegyezés alkotó része volt, amely szerint a két állam közti kölcsönös árucsere 5 évre rende­zést nyert. A kormány továbbá még egy egész sorozat igen fon­tos külpolitikai jellegű ügyet tár­gyalt le. KÖZMŰVELŐDÉSI HÍREK • Január első felében bemutatják Bu­dapesten is azt a nagy érdeklődéssel várt színesfilmet, amelyet szovjet és magyar operatőrök a nyáron megtar­tott VIT és a Főiskolai Világbajnoksá­gok ünnepségeiről készítettek. A mo­numentális egész estét betöltő film technikai munkálatával már elkészül­tek Moszkvában, a Dokumentumfil­mek Központi Stúdiójában. A film több fővárosi mozival együtt a vidéki filmszínházakban ii bemutatásra ke­rül. • Az újjászervezett Magyar Tudo­mányos Akadémia a közeljövőben megjelenteti a Bartók és Kodály ál­tal összegyűjtött magyar népdalok első kötetét, amely ezernél több gyer­mek-játékdallamof foglal magában. A kötet megnyitja a húsz kötetre ter­vezett gyűjtemény sorozatos kiadását. Bartók és Kodály több mint három évtizede elkészült a húszezer magyar népdal és népi szöveg sajtó alá ren­dezésével, de a Horthy-AAagyarország kultuszkormányzata megakadályozta annak kiadását. A monumentális nép­dal-gyűjtemény közreadása a Magyar Népköztársaság igazi haladást szolgá­ló építő kultúrpolitikájának első kor­szakos jelentőségű cse'ekedet*. • A román könyvkiadás nagy fejő­déséről tanúskodik, hogy az 1949-es esztendőben 2354 könyvet adtak ki 40 millió 815 ezer példányban, a romániai könyvkiadók. Ebből a Román Mun­káspárt kiadóvállalata egymaga 724 könyvet adott ki összesen 19 millió 87 ezres példányszámban. 528 könyv az állami könyvkiadó kiadásában je­lent meg.

Next

/
Thumbnails
Contents