Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-05 / 4. szám, csütörtök

Aranyozni való kéz—tiszta fej UJSZ0 1950 január 5 A hírhedt Taylor, a kapitalista „észszerűsítő", az izzasztórend" szer ideológusa szerint: a kapií a" lista vállalatok igazgatóinak az a feladata, hogy minden egyes miunkást rászorítsanak arra, hogy a lehető legnagyobb jövedelmet bizotsítsa a vállalkozónak. Elő­írása tele van cinizmussal: „Az igazgatóság előtt álló feladat rö­viden összefoglalva tehát annyi, hogy kezdeményezőképesség leg­jobb érvényesítését kikényszerít­se minden egyes munkásból." ' De lehet'e „kikényszeríteni" a kezdeményezőképességet? A ka­pitalista rendszer" csakugyan kényszeríti a munkást, hogy - dja oda a vállalkozónak munkája eredményét. Ám a világon sem­miféle erő nem szoríthatja rá a munkást, hogy segítsen a főnök­nek a kizsákmányolás fokozásá­ban. Alkotásra senkit sem lehet kényszeríteni, mivel a kényszer — természeténél fogva — ellen­tétben áll az alkotással. Csak a szocializmusban, ahol a munka és a munkás szabad, érvényesül a dolgozók kezdeményezőkész­sége. Minden túlzás jiélkül elmond­hatjuk, hogy Alekszej Petrovics MakaroVnak, a Moszkvai Szer" * számgyár csiszoló munkásának munkája szüntelen alkotás. Senki és semmi nem kényszeríti őt, aki az ötéves terv során eddig már 19 évi feladatot végzett el és a terv befejezéséig még 3—4 év telje­sítményét akarja felmutatni. Ki kényszeríti arra, hogy úgy dol­gozzék, ahogy dolgozik? Senki. De minden gondolata állandóan arra irányul, hogy egyre újabb módszereket találjon a munka termelékenységének emelésére. Mak a rov nem teljesített volna négy évnél rövidebb idő alatt csaknem négy ötéves tervet, ha nem lenne meg benne az alkotás ösztöne. Azok a különleges ne­hézségek, amelyek a gyárban a rendelésről rendelésre való át menet gyakoriságából származ­nak, csak fokozzák észszerűsítő kezdeményező képességét, fej­lesztik teremtő erejét. Makarov e kérdésekről köny vet írt „Nagy gyorsasággal" cí" ••• men. Ebben azt mondja: „így van ez nálunk: éppen a nehézségek ellen vívott harcban erősödik és fejlődik a sztahanovista alkotó képessége. Nem hiába mondják a sztahanovisták: a nehézségek azért vannak, hogy legyőzzük azokat." A technika fejlődése, az újítá­sok bevezetése mindig több és több ismeretet követel a munkás tói. Makarov is beül esténként az iskola padjába, matematikát ta nul, hogy könnyebben számolhas­son a törtekkel, foglalkoziik a nyelvtannal is, hogy pontosabban fejezhesse ki magát, amikor a fiatalabbakat tanítja. Ha elvégzi ezt a tanfolyamot, beiratkozik a mesteriskolába. Ott majd alaposabban foglalkozik a rajzolással, amire szüksége van az új készülékek megszerkeszté sénél, mélyrehatóbban tanulmá­nyozza a technológia kérdéseit, a gyorsfémvágás elméletét és a termelés szervezetét. Ez ismeretekre szükség van a munkapadnál. Az alkotó sztaha­novista munka már jellegénél fogva is előbbre viszi a munkást és ott maradhat a munkapad mellett, a régi helyén, mégis a tudás új magaslataira emelkedik. Szüksége van a mindig mélyebb tudásra, mert a sztahanovista, munkájában egyre jobban köze­ledik a mérnök munkája felé. Ezért tanul kitartóan, a gyár se­gítségével. így valósul meg a sztálini jövendölés, hogy eltűnik a különbség a fizikai és a szelle­mi munka között — az az ellen­tét, amely a kapitalizmusban egyik főforrása a társadalmi egyenlőtlenségnek. ValamikoT a szakmában kitűnt ügyes mesterről azt mondották: — Meg kellene aranyozni a kezét! S ezzel már ki is merült a múltban a kiemelkedő munkás jellemzése és dicsérete. A mun­kás a gazdának, a kapitalistának adta oda a kezét, de a gondola' tait megtartotta magának. Makarovnak is aranyozni való a keze, de róla elsősorban azt szeretné mondani az ember: — Tiszta feje van! A bratisiavai hajógyárban is sikeres újjítók dolgoznak Kollár, Karafiát, Taroba és Weiss elvtársak kiváló munkáfa Az új munkamódszerek keresésé­ben a elmúlt évben jelentős sikereket értek ei a bratisiavai Dunai Hajógyár dolgozói. Az élmunkásrnozgalom mel­lett és a szocialista munkaverseny ke­retében ígéretesen terjedt el az újító, mozgalom is. A bratisiavai hajógyár­nak 16 kiváló újítója van, akik a mult év júliusától 18 igen értékes javas­latot adtak be Hét javaslatot már meg is valósítottak, <t többi javaslato­kat elfogadták ét- a legközelebbi idő­ben végrehajtják. A megvalósított ja­vaslatok évi 62.885 Kčs megtakarítást jelentenek egyetlenegy munkahelyen. Azonban valóságot értékük sokká" na­gyobb, mert jelentőségük az egész or­szágra kiterjed. Így pl Kollár Ferenc újitó, a gép­műhely vezető esztergá.yosa, újítási javaslatot nyújtott be a törött és el­használt fűrészek felhasználására. Ezeket a húladékokat esztergakesek­gyártására használta fe., amelyeknek e'készitését így egyszerűsítette és olcsóbbá tette Eddg az esztergakése­ket új acélból kovácsolták, ami egy­részt sok idő, másrészt értékes nyers­anyagveszteséget jelentett. Az igy elkészített kés áia kb. 30 Kčs volt Az új módszei szerint minden eszter­gályos maga készítheti el a késeket néhány másodperc alatt. A hulladék fürészacélt csupán megvágja, kikö­szörüli és olyan kést készít belőle, ami'yenre éppen szüksége van. Az fgy e készített késeK minősége _ és tartóssága ugyanolyan, mint az újon­nan kovácsoltaké Karafiát Lipót gépet szerkesztett a gyűrűszorítók vágasára, amelyeket ed­dic kézzel készítettek. Hosszadalmas munka volt az és a készítmények mi­nősege nem volt elég jó. A gép által készített körszoritók 50 szazalékkai jobb minőségűek és 240 darab gyár­tásánál az időmegtakarítás 20 munka­óra. Taraba műhelyvezető szintén igen értékes javaslatot nyújtott be. Asz­talt, kocsit készített 6—7 vastag le­mez szállítására a mechanikus kések­hez. Eddig kézi erőve hordták, a gép­nél kézzel tartották és 8—9 ember kellett a gép kiszolgáláshoz. Most csak 4 munkás szolgálja ki a gépet sokkal kisebb fáradsággal és sokkal nagyobb teljesítményt nyújtanak. Taraba elv­társ egy másik javas.atával megjaví­totta a vaslemezek felrakását a ha­jókia Ennek a javas'atnak biztonsági jellege van, de meggyorsítja a mun­kafolyamatot. Jelentős újítás* javaslatot valósított meg Weisz Jene főműhelyvezető. A szirénán lévő levegődobot hermetiku­san elzárt üveggel pótolta, amelybe nem tódul be a 'evegő A dobot sziré­názás e'őtt, vagyis a munka megkez­dése előtt, legalább 15 percig kellett levegővel telíteni, az üveget most a sűrítő maga tölti rendes munkája köz­ben. Ezzel megszűntette a motor fö­lösleges járatát és jelentős mennyi­ségű villamos snergiát takarít meg A szirénát most csupán a munkafo'ya­mat megkezdésekoi helyezik működés­be. A bratisiavai hajógyár újítói műkö­désüket ez évben is tovább folytatják, mert tudatában vannak annak, hogy munkájuk jelentős könnyítéseket hoz és meggyorsítja a szocialista haza fel­építését. Bratislavában esidén 1120 lakásegységet fejednek he Szlovákiában az építészetben a nagy szocialista verseny hozzájárult a terv sikeres teljesítéséhez. A szlo­vákiai építészet az 1949-es tervet 110 százalékra teljesítette Nem kis mér­tékben járultak hozzá ehhez a nagy sikerhez az új szocialista munkafor­mák, amelyek széles alapokon fejlőd­tek ki. Majdnem minden építkezés­nél bevezették és meghonosították nemcsak az új szocialista munka­módszereket, hanem gyors ütemben fejlődött kőműveseink, ácsaink, ipa­rosaink, pallérjaink, technikusaink és adminisztratív hivatalnokaink újító mozgalma is, akik ilymódon se­gítették elő az építészet haladását. A báhonyi földművesek kezdemé­nyezése, a pallérok és élmunkások mozgalma a szlovákiai építésze nek öntudatos szak- és kisegítő munká­sokat adnak és megszilárdítják az építészetet Szlovákiában. A kisipari munkásokból, ak:k valaha a mi épí­tészetünkben dolgoztak, feltalálók lesznek és újító javaslataikkal nem­csak anyagot, időt, munkaerőt taka­rítanak meg nekünk, hanem megva­lósítják építészetünk iparosítását és segítenek az építészetet lábraállítani: nemcsak idényszerűen dolgoznak, mint • kapitalisták idejében, hanem ezt az idényszerűséget kiküszöbölik és egész éven át folytatják munká­jukat. A csehszlovákiai építészet-! üzemek nemzeti vállalata Szlovákiában ön­fludatcs építőmunkája: val arra tö­rekszik, hogy úgy rendezze a mun­kát, hogy az építészet egész évi kere­seti forrása legven az építőmunkás­nak és ilymódon szilárd káderbe vonja össze a kitanult, szakképzett­séggel rendelkező ép l'tômunkás*ň<"'t. r>mellvel lehetséges lesz teljesíteni ötéves tervünket. A lakásegysé"«k felépítésének ter­ve országos méretben az egész ter­melés 27.5 százalékát tetts ki. Mull év december végéig azonban a lakásegy­ségek csak 22.3 százalékát tették ki a termelésnek. Ez a teljesítés azonban távolról sem jelenti azt, hogy Szlovákiában az építészetben minden téren sikeresen teljesítették a tervet, ugyanis némely építészeti szakaszokon Szlovákiában jobb eredményeket értek el ennél is. Az építészet örökre elbúcsúzott a lassú tompótól, amelyet a magánvál­lalkozók hagytak hátra az építészet­ben. E gyors fejlődés legjobb eiőiel­tételeihez a győzelmes február segí­tette hozzá az építészetet 19jC h n. A munkásság az építészetben teljesen ki tudta használni ezeket az előllel teleket és bebizonyította, hogy a feb­ruári változás a szocializmus felé vezető úton az építészetben is for­dulatot jelent az ötéves terv teljesí­tése terén. Ezt az 1949-es esztendő­ben bebizonyították és ezek a szép eredmények kötelezik az építőmun­kásokat erre az esztendőre is. Kü­lönösen ahhoz járultak hozzá, hogy az építészet lehetővé tette a külön­böző termelési szektoroknak üzembe helyezni az tl4j ipari központokat, amivel biztosította a kenyeret a dol­gozók számára, továbbá új lakásegy­ségeket bocsátott a dolgozók rendel­kezésére, amivel biztosította számuk­ra a lakást, amelyre a leginkább szükségük van. Sehol sem építenek annyit, mint éppen Szlovákiában. A kegyetlen háború borzalmas nyomo­kat hagyott itt hátra és nagy lakás­hiány mutatkozott itt. Ezt talán leg­inkább Szlovákia fővárosában, Bra­tisiavában érezzük Ám a lakosság nem tudja megérteni, miért van ez a hiány, annak ellenére, hogy az épí­tészet nagyon fellendült és itt soha nem látott méreteket öltött. Ezért egy tekintetet kell vetnünk az épí- ; tészetre Szlovákiában, főleg a laká- ! sok kiépítésére Szlovákia fővárosá- ; ban, Bratislavában az elmúlt évre és az 1950-es év terveire vonatkozólag. I A műszaki megbízotti hivatal meg- i állapítása szerint 1949-ben Bratisla- ' vában 600 lakásegységet fejeztek be és adtak át használatra Ezeken a la­kásegységeken. kívül még számos le­génylakást és egyszobás lakásegysé­get is adtak át használatra. Ez na­gyon szép eredmény és mégis sokkal kevesebbet adtak át, mint a terv elő­irányozta, amennyiben megfelelő idő alatt a tervbevett ipar; épületeket is be kellett fejezniök. A lakásegysé­gek felépítésének megkésett befeje­zése az ipari munkák lassú üteme és részben a berendezési anyag hiá­nya miatt következett be. Az 1950-es esztendőben a terv alapján az 1940-es év lakásegységeinek majdnem két­szeresét fogják átadni Szlovákia fő­városában a lakosság használatára. Azonkívül, hogy gyorsított ütemben befejezik a már felépített, de még befejezetlen állapotban lévő lakás­egységeket, a terv szerint új épüle­teket is fognak emelni, úgyhogy ez év folyam'n 1120 Iská^egységet ad­nak át a dolgozók használatára. A kostársasági elnök köszönete a magyar iskolák tanítóihoz Az iskolaügyi megbízotti hivatal közvetítésével a köztársasági elnök úr köszönetet mond a magyar iskolákban szolgálatot teljesítő tanítóknak az üdvözlő táviratokért, amelyeket a tanítók trencsénteplici politikai és pedagógiai tanfolyamukról küldtek neki. fiz állami birtokok v@i@tő helyeire munkások kerülnek Ez év január 2-án ünnepélyesen átadták a Csehszlovákiai Állami Birtokok országos igazgatóságán Bratislavában a megbizólevelet tíz új intézőnek, farmgazdának és veze­tőnek, akik a munkások sorából ke­rültek ki és résztvettek Pohoŕelicé­ben a magasabb káderek számára rendezett iskolázásban. Ez rövid időn belül már a második ilyen eset, hogy ebből az iskolából kikerült munkások az állami birtokokon a vezetöhelyekre kerülnek. Ilymódon az állami birtokok kiküszöbölik azo­kat az igazságtalanságokat, amelye­ket a mult hagyott hátra, amikor a munkásnak nem volt lehetősége arra, ha a tehetsége megvolt is rá ; hogy felelősebb állást érjen el. A2 állami birtokokon szükség van talán még inkább, mint más termelési ágakban új haladószellemü káderek­re a vezetőhelyeken és a munkás­osztály e tagjai segítenek elérni ezt a célt. A megbízólevelek átadásánál az új vezetők felelősségteljes hivatásukra megkapták az utolsó oktatásokat. Mit szólnak ehhez az igazgatók és a vezetők? Kruz3lik Lajos elvtárs, az új in­téző a következőket mondja: — 35 éves vagyok és mezőgazda­sági idénymunkás voltam Mucsenyi­ki'oen. Meg vagyok győződve arról, hogy mi, akiket a munkásosztály ne­velt fel, mint a gazdaságok új veze­tői, nemcsak, hogy jobban meg fog­juk tudni érteni munkásainkat, ha­nem a mi elsődleges feladatunk lesz, hogy minden munkahelyen, ahová belépünk, megalkossuk az alkalma­zottak egységes kollektívjét, hogy teljesíthessük azokat a nagy fel­adatokat, amelyek előttünk állnak. Azelőtt a munkás nem került fele­lősségteljesebb helyre akkor sem, ha tehetséges volt. Most, amikor az ál­lamhatalom a dolgozó nép kezében van, amelynek élén a munkásosz­tály vezetője, a Csehszlovákiai Kom­munista Párt áll, ezeket a felelős­ségteljes feladatokat ránk bízzák. Meg vagyunk győződve arról, hogy munkakörünknek sikeresen fogunk tudni eleget tenni. Osztrohovszky János elvtárs, egy 31 éves mezőgazdasági munkás, Ru­szovicéről, szintén intézői megbízást kapott, ö a következőket mondja magáról: — Nemcsak mezőgazdasági mun­kás voltam, hanem mint ipari mun­kás is dolgoztam és egyszerűen szól­va a múltban mindent végigcsinál­tam, amit csak el lehet képzelni és ami jött. Megmutatjuk az egész vi­lágnak, hogy a munkás nem alkal­matlan arra, hogy felelősségteljes munkát és magasabb helyet vegyen át. Nem igaz az, amit valaha a ka­pitalisták állítottak és amit még ma is állítanak a kapitalista világban. Becsületes munkával bebizonyítjuk, hogy azt a bizalmat, amellyel a munkásosztálv viseltetik irántunk, megérdemeljük. Badin József elvtárs, új intéző vé­gül mindehhez hozzáteszi, hogy egy­re több eredményt kell felmutat­nunk. jobban és olcsóbban kell ter­melnünk, mint ahogy termeltek a nagybirtokosok, hiszen ma aránylag sokkal nagyobb a fogyasztók száma, mint a múltban. Januári éüeliriiszerfejaclag a bányászok számára A bányászok, akik a föld alatt dol­goznak, 400 gr cukrot, 1000 gr húst, vagy füstölt húst, vagy 750 gr hús­konzervet, 800 gr szalonnát, vagy 600 gr sertészsírt kapnak Ezenkívül 200 gr margarint, 400 gi sa|tot, 15 liter tejet, 200 gr lekvárt. 500 gr hüvelyest és 4 drb tojást A föld fe'ett dolgozó bánvászok. to­vábbá a kohómunkások és az ércfel­dolgozó. vegyi-, papír, üveg-, bőr­és gumiipar némely munkásai 200 gr cukrot, 700 gr húst, vagy füstölt húst, vagy 525 gr húskonzervet, 400 gr szalonnát, vagy 300 gr sertészsírt. 200 gr sajtot, 200 gr lekvárt, 500 gr hü­velyest és 2 tojást kapnak. Ha a föld alatt doh <.zó bányász túl­teljesíti, vagy teljesíti az ötéves terv­ben kiszabott feladatokat és rendesen jár a munkába, további 400 gr húst és 400 gr margarint kap Továbbá a föld alatt do'gozó bá­nyászok és az olajfúró munkáknál dol­gozó munkások 400 gr cukrot. 1500 gr szalonnát, vagy 1125 gr sertés­zsírt és 400 gr margarint kapnak. A 18 éven aluli munkások és az összes nők, akik a bányásziparban dol­goznak, akik közvetlenül résztvesznek az érc kitermelésében további 400 gr cukrot kapnak személyenként. Pót-élelmiszer fejadagok a nehéz és igen nehéz testi munkások számára január hónapban. A közel'átási megbízotti hivatal hir detése szeiint a nehez és igen nehéz testi munkások számáia pótéle miszer fejadagokat utalnak ki. így a nehéz testi munkások 900 gr húst, vagy füs­tölt húst, vagy 675 gr húskonzervet, 55 gr sertészsírt, 150 gr müzsírt, 250 gr hüvelyest kapnak Az igen nehéz testi munkások 1800 gr húst. vagy fíistö't húst, vagy 1350 gr húskonzervet, 550 gr sertészsírt, 165 gr müzsírt és 500 gr hüvelyest kapnak. — Tejpor az elosztásban. Az 58~as januári élelmezési időszak­ra gyermekek számára hat éves korig friss tej helyett tejport osztanak ki a következő városok­ban: Zlina, Ban. Bystrica, Magas Tátra, Poprád, Kežmarok, Ru­žomberok éo Vrútky. Jól beváltak az erdőültető gépek a Szovjetunióban. A kutyáni erdősítő hivatal a közelmúltban több erdőültető gé­pet kapott. Ezek teljesen önmű­ködően végzik az erdőültetés összes munkáit: mély árkokat ás­nak, beültetik azokba a fákat s utána ledöngöli a földet. Eddig tízezer hektárnyi erdőt ültettek el ezen a vidéken. A gé" pek szakadatlanul dolgoznak és az idén összesen 260 hektár föl­det ültetnek be erdővel. — A francia kikötőmunkásrk felhívása. A francia kikötőmun­kások szakszervezete az Egyesült Adlamok dokkmunkásainak leve­let küldött, melyben felhívja őket, hogy tagadják meg a hadi­anyag berakását Franciaország számára. Orvosi hír Dr Mirkoviö András, szülész nőoryos. kórházi főorvos. I u­čenecen tefepedett lt ŕs rendelését megkezdte Rendé délelőtt 10—12 és déiután 4—6-ig Jánosková utca 17. alatt. 1488/V

Next

/
Thumbnails
Contents