Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-05 / 4. szám, csütörtök

Bratislava, 1950 január 5, csütörtök 3 Kčs Az EFSz első orsiágas kongresszusa elé Már csak napok választanak el az Egységes Földműves Szövetkezetek országos konferenciájától. Hetekkel ezelőtt indult meg az Egységes Föld­műves Szövetkezetek keretén belül a verseny, az erők teljes megfeszí­tése, hogy a nagy nap beköszöntével minél példásabb szervezettségről, munkáról és eredményekről számol­hassanak be maijd kiküldötteik Prá­gában, Csehszlovákia fővárosában a kongresszuson megjelent kormány­férfiaknak és a dolgozó nép kikül­dötteinek. Titkos verseny indult meg a fal­vakon, az EFSz-ek tagjai a kocsmák alkoholpárától telített levegője he­lyett az EFSz-ek helyiségeit keresték fel, megtanácskozták mindazokat a felmerült problémákat, amelyekkel meg kell küzdeniök, hogy az 1950-es évben, ötéves tervünk második esz­tendejében, valóban helyt tudjanak állni. A dolgozó nép, amely fokról fokra éri el a szocializmus útján haladó népi demokratikus köztársa­ságunkban életszínvonalának foko­zatos, de mind erőteljesebb emelke­dését, tisztában van azzal, hogy a terveknek maradéknélküli teljesíté­sét csak úgy tudja elérni, ha az élet minden vonalán a modern technika felhasználásával fogja a termelés elörelendítését elősegíteni. Tudatá­ban van annak is, hogy minden üzemben és gazdasági egységben a fizikai erő felett az emberi észnek kell győzedelmeskednie, azaz a mun­ka végrehajtására igénybe vett gé­pek felett az embernek uralkodnia kell és olymódon beállítani őket a termelés emelésére, hogy az 100 szá­zalékosan megfeleljen a követelmé­nyeknek. De nemcsak a gépi erő igénybevé­telére van szükségünk, hogy jobb, olcsóbb és dúsabb magot hozó ter­mést érjünk el kenyérhozó földjein­ken. Régi mondás már az, hogy ami egynek nem sikerül, azt együttes erővel könnyű elvégezni. Ez a mon­dás ma élő valósággá vált azzal, i hogy az EFSz-ek hazánk területén . megalakultak, egyesítve magukban I az eddigi különböző földműves szö­vetkezeteket és a falu életében a dolgozó földműves számára megte­remtették mindazokat az előfeltéte­leket és lehetőségeket, amelyek nem­csak a falu életszínvonalának emel­kedését fogják eredményezni, hanem a földműves munka verítékes küsz­ködését, sanyarú sárbataposottságát is meg fogják szüntetni. Ma már földműveseink túlnyomó többsége tisztában van azzal, hogy mit jelent az EFSz, milyen lehetősé­gek nyílnak a falusi ember számára mindenütt, ahol önkéntesen létrehoz­ták az EFSz-et. Ma már nem kétsé­ges az sem, hogy ezek az Egységes Földműves szövetkezetek rányomják bélyegüket az egész falu életére, ök az irányítók, vezetők és hangotadó tényezők minden oly megnyilvánu­lásban, amely a falu életével össze­függ. Ott, ahol az Egységes Földműves Szövetkezetek élő valósággá váltak, ott a kis- és középparaszt emelt fő­vel halad élete útján, mert már se­rnilyen ármánykodása a kuláknak nem hathat rá, mert amit egymaga legyőzni nem tudott — a zsírospa­raszt befolyását a falu életére —, az megszűnt azonnal, mihelyt a kis­és középparasztság egy tömbben szö­vetkezve elnyerte az államnak és egész szocialista társadalmunknak legmesszebbmenő támogatását. Falvainkon új élet szele fúj. A fa­lusi kis- és középparasztság tudatá­ban van annak — mert hisz rövid­multú bekapcsolódása szocialista éle­tünkbe máris bebizonyította —, hogy a munkásosztállyal való szoros egy­sége olyan beláthatatlanul nagy elő­nyöket biztosít a falu kis- és közép­parasztságának, amelyeket soha egy kormánytól sem és évtizedes verej­tékkel végzett munkája eredménye­képpen sem tudott elérni. Az Egységes Földműves Szövetke­zetek azonban biztosítani fogják, hogy a kis- és középgazdák soha többé nem szakadnak el a dolgozó tömegektől, hanem a városi és ipari központok dolgozóival egyetemben fogják elősegíteni a falu szocializá­lódását, s megvalósítják mindazokat az előfeltételeket, amelyek elősegí­tik, hegy falvainkon a szocialista élet ne csak megindulhasson, de mély gyökeret verve biztosítsa egész népi demokratikus államunk útját a szo­cializmus felé. Az Egységes Földmű­ves Szövetkezetek alapelve, ahogy azt Duríš miniszter egyik beszédében megállapította: „hogy szilárdan a kisgazdára támaszkodjunk, megerő­sítsük ennek a középgazdával fenn­álló kötelékét és a falusi gazdagot meg a földbirtokost továbbra is kö­vetkezetesen gyengítve, háttérbe szo­rítsuk és elszigeteljük." Ha a falusi népet felszabadítjuk a zsíros paraszt befolyása alól, ha a falusi életet megszabadítjuk a ku­láktől, megszűnnek majd automatiku­san mindazok a hibák és sérelmek, amelyek egyes községekben még mindig a kis- és középparasztság háttérbe szorulásához és kizsákmá­nyolásához vezetnek. Az Egységes Földműves Szövetkezetek aktív mű­ködése meg fogja szüntetni az el­osztással és a beszolgáltatásokkal járó helytelen előírásokat, mert a kis- és középparasztságra támasz­kodó EFSz-ek mindenkor azon lesz­nek, hogy a kontraktációk az igaz­ságosság elvét tartsák mindenkép­pen szem előtt, azaz, hogy a kis­paraszt beszolgáltatási kötelezettsé­gét csökkentsék a nagygazda terhé­re. Az EFSz-ekkel az új magasabb termelési formákat is könnyebben fogjuk bevezetni falvainkon és az EFSz-ek keretén belül folyó öntuda­tosító és népnevelő munka hatása alatt földműveseink magjuk fognak rájönni arra, hogy meg kell szaba­dulniok minden olyan csökevénytől, amely a feudalizmus és a kapitaliz­mus uralmára emlékeztet vissza, hogy az új életet, az új formákai kell választaniok a mezőgazdasági termelés megjavítása és fokozása ér­dekében, mert ez az egyetlen út és lehetőség, amely számunkra a bol­dogabb életet fogja biztosítani. Ott, ahol az EFSz-ek valóban a kis- és középgazdák vezetése alatt állnak és ahol kellő komolysággal értékelték és kitartással valósítot­ták meg az EFSz-ek célkitűzéseit, ott már lépten-nyomon tapasztalhat­ták földműveseink a szövetkezeti élet minden téren megnyilvánuló előnyeit. Megváltozott a kis- és kö­zépparaszt véleménye is ilyen he­lyeken a munkáról. Még a nyáron, az aratás legfor­róbb munkaidején Nagytőrén jár­tam. Az aratás a legnagyobb ütem­ben folyt, de már másként, mint egy­két évvel ezelőtt. A faly szövetke­zetének aratási munkálatait kaszáló­gép végezte és a szövetkezeti tagok nem a kasza fölé görnyedve végez­ték az emberfeletti munkát^ hanem répát kapálni mentek. Az egyik idős földműves Nagytőrén meg- is je­gyezte: „öregapám szegény, nagyot nézne, ha látná, hogy ebben az idő­ben mi aratás helyett répát kapálni mehetünk." Az egységes vetési területek, a szakaszos legelörendszer bevezetése nemcsak megkönnyítik a munkát, de megjavítják a gabona és a takar­mány minőségét, jobbá, olcsóbbá és dúsabbá teszik őket. Kis- és kö­zépparasztságunk fokozatosan mind­jobban tudatosítja és saját minden­napi életén látja, hogy a népi de­mokratikus kormány által meghir­detett EFSz-i mozgalom valóban az ő javát akarja és mindnagyobb tö­megekben sietnek megszabadulni at­tól az élettől, amelyet földmüveseinK öregapái, apái és ők is még a közel­múltban morzsoltak. Ma már tisztá­ban van földmüvesfalvaink kis- és középparasztsága ott, ahol az EFSz­be bekapcsolódott, hogy a modern mezőgazdaság- bevezetésével, a tudo­mány vívmányainali felhasználásával új utakra indított mezőgazdasági életet kormányunk azért akarja megvalósítani, hogy megszabadítsa a falu dolgozóit a földbirtokosok és a kuláksá.g kizsákmányolásától. Kis­és középparasztunk meg akar sza­badulni attól az élettől, amely szá­mára eddig kettős rabságot jelen­tett. fis ma már tisztán látja, hogy útja csakis a munkásosztály oldalán van, mert ez biztosítja számára a jobb holnapot. A falusi kulákság gáncsvetése és ármánykodása, suttogó propagandája ma már mind kisebb körre szűkül le, elmaradnak a szatyorrádiók mű­sorszámai is, amikor a zsíros pa­raszt, hogy a szocializálódás folya­matát a falvainkon meggátolja, az asszonyok füleibe regélt rémmesé­ket, csajkadalokat, nélkülözéseket. Elmarad az asszonyokra gyakorolt befolyása is, mert falusi asszonyaink számára is megnyitotta kapuit az EFSz és az őket megillető helyet biztosítja számukra és az EFSz-ek keretén belül működő falusi asszo­nyok aktív ténykedése meg fogja gátolni a falusi reakció további pro­pagandáját. Ma falvaink kis- és középparaszt­sága mindinkább egy tömbbe tömö­rül. A falusi élet vezetésébe bekap csolódik mellette a falu asszonynépe és ífiúsága és egyesült erővel való­sítják meg mindazokat a feladato­kat. amelyeknek elvégzésével nem­csak népi demokratikus államrend­szerünknek tartoznak, de saját ma­guknak is. Az EFSz-ek összállami konferen­ciájának visszhangja minden bizony­nyal nagy lesz és ösztönzésül fog szolgálni mindenütt, ahol különféle nehézségek következtében még nem valósult meg az EFSz. A pé'dák, amelyek lépten-nyomon mutatkoz­nak, ugyancsak buzdítóul fognak szolgálni és bennünket, csehszlová­kiai magyar dolgozókat örömmel tölt el az, hogy ebből a munkából mi aktíve vesszük ki részünket, Dél­Szlovákiában működő EFSz-eink és munkásságuk bizonyságul szolgálnak amellett, hogy paraszti társadalmunk Podován (dunaszerdahelyi járás) ünnepélyes keretek között írja alá a falu lakossága a kontraktációt Pódatejed földművesei elsőnek írták alá a termelési és beszolgáltatási szerződéseket (yi) Dunaszerdahelytől két kilo­méterre az alig hétszáz lelket szám­láló kis csallóközi falu, Pódatejed népe december 31-én a délutáni órákban ünnepélyes összejövetelt tartott, amelyen a falu kis- és kö­zépgazdáin kívül résztvett a kerület és járás vezetőségének nagyszámú küldöttsége, élén Martanovič elvtárs­sal, a bratislavai Kerületi Nemzeti Bizottság elnökével. De megjelentek a szlovákiai sajtó és rádió munka­társai is, hogy beszámolhassanak az itt lefolyt eseményekről, amelyek ezt a kis községet az egész földműves társadalom mintaképévé emelték. Délután három órára a kis szövet­kezeti ház termét a falu földműve­sei és földműves asszonyai zsúfo­lásig megtöltötték. Lelkesedéssel és bizakodással beszéltek az 1950-es év terveiről, öntudatosan nyilatkoztak arról, hogy ők az év utolsó napján azért ijöttek egybe, hogy ünnepélyes külsőségek között írják; alá termelési és beszolgáltatási szerződéseiket az 1950-es évre. Örömmel számoltak be arról a te­vékenységről, amelyet itt a novem­berben megalakult Egységes Földmű­ves Szövetkezet kifejt. Világosan lát­I ják ma már azokat az eredményeket, amelyeket az állam biztosította tá­mogatással az Egységes Földműves Szövetkezet működése óta elértek. A szövetkezet, amely a kis- és kö­zépgazdáknak vezetésével és részvé­telével irányítja Pódatejed életét és a falu mezőgazdasági politikáját, rö­vid idő alatt oly intézkedéseket foga­natosított, amelyek bizonyságul szol­gálnak arra, hogy ez az Egységes Földműves Szövetkezet a legjobban és a falu összes dolgozóinak meg­elégedésére fogija teljesíteni hivatá­sát. Megkezdték a baromfiállomány fel­javítása érdekében a baromfifarm megszervezését és a kis község szö­vetkezetének ma már száznegyven fajbaromfija van, amely számot a tavasz folyamán természetesen nö­velni fognak. A tejellátást minőségi a szocializálódás útjára való lépés é s mennyiségi emelésére öt fajtehe . . _ . A n ÖT TTOCiÄxrtlt n nrrftirnf + mellett döntött és ezen kíván együtt haladni a proletár internacionalizmus szellemében a szlovák dolgozókkal. Ennek legjobb bizonysága a kis, Du­naszerdathely járásbeli Pódatejed, ahol a csak rövid hónapokkal ezelőtt megalakult EFSz olyan eredménye­ket ért el, amelyek mintaképül állít­ják őt az ország egész földműves társadalma elé. N. J. A Kuomintangnak nincs helye a B. T.-ben — A Szovjetunió küldöttség* — mondta nyilatkozatában Malik - a közgyűlés 4. ülésszakán az Egyesült Nemzetek Szervezetének tudomására hozta, hogy támogatja a Kínai Nép­köztársaság kormányának a közgyűlés elnökéhez intézett nyilatkozatát. Eb­ben a Kínai Népköztársaság kormá­nya nem ismeri el törvényesnek a volt Kuomintang-kormány által kinevezett küldöttségnek azt a jogát, hogy kép­viselje Kínát, vagy hogy a kínai nep nevében felszólaljon az ÉNSz-ben. A Szovjetunió küldöttsége a maga részé­ről támogatja a Kínai Népköztárasaság kormányának nyilatkozatát és meg­állapítja, hogy Csian-Tin-Fu Kuomin­tíing küldöttet nem tekinti Kína és a kínai nép jogos képviselőjének a Biz­tonsági Tanácsban. Galagan, az Ukrán Szocialista Szov­| jet Köztársaság küldötte hasonló nyi­latkozatot tett. Ezután MacNaughton, a Biztonsági Tanács elnöke, a szoká­soktól eltérően, átadta a szót Csian­Tin-Fu Kuomintang-megbízottnak, aki rágalmazni kezdte a Szovjetúniót és a Kínai Népköztársaságot. A Kuomintang-kü'.dött felszólalása után MacNaughton arra hivatkozott, hogy a kínai kérdés nem szerepel a Biztonsági Tanács napirendjén és ar­ra kérte a Tanács tagjait, hogy a kérdéssel kapcsolatban tartózkodjanak a további felszólalásoktól. Malik elvtárs rövid válaszában rá­mutatott, hogy a Szovjetúnió küldött­sége nem tartja szükségesnek, hogy egy olyan személy felelőtlen kije'en­tésére és rágalmazó koholmányaira fi­gyelmet fordítson, aki senkit nem kép­visel. net vásárolt a szövetkezet. De a legkomolyabb munka, ame­lyet a szövetkezet a faluban vég­zett, az, hogy egységbe tömöritette és öntudatosította a falu kis- és kö­zépparasztsá£át, aminek legbeszéde­sebb bizonyítéka, hogy Pódatejed volt az első község Csehszlovákiá­ban, amely az 1950. évi termelési és beszolgáltatási szerződéseket alá­írta. A szerződések létrehozásában azok az új irányelvek valósultak meg, amelyeket államférfiaink oly sokszor hangsúlyoztak és mint a szétírás legelemibb feltételét jelöl­ték meg. A szétírásban a nagyobb gazdák beszolgáltatási kötelezettsé­ge már százalékszerűen magasabb, mint a kisebbeké. A kisparasztok és középparasztok, amikor látták, hogy az EFSz közbelépése következtében beszolgáltatási kötelezettségeik igaz­ságosabbak lettek, maguk siettek önkéntesen magasabb termelési kö­telezettségeknek alávetni magukat és ajánlottak fel magasabb beszol­gáltatásokat. Ez a kis község ma joggal és büszkén mondhatja el, hogy nemcsak elsőnek és egyöntetű kiállással mutatott példát a falusi dolgozóknak az ötéves tervbe való helyes bekapcsolódás módjáról, ha­nem önkéntes többletfelajánlásukkal ezt még szebbé és követendőbbé tet­ték. Martanovič elvtárs, a bratislavai Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke, be­szédében, amelyben szeretettel kö­szöntötte az egybegyűlt szlovák és magyar kis- és középparasztokat, va­lamint a községet, hangsúlyozta, hogy ez az összefogás, amelyet az ideér­kezett vendégek is megállapíthatták, valóban elismerésre méltó és az állam ezt a megértést mindenkor kellően fogja értékelni. Ennek a megbecsülés­nek első jele az a támogatás, amelyet Martanovič a Ker. Nem. Biz. részéről 100.000 Kčs összegben felajánlott a községnek, Pódatejed marhaállomá­nyának minőségi emelésére. A pénz­beli támogatáson kívül azonban a pódatejediekben talán még nagyobb örömet keltett az a hír, hogy soron kí­vül bekapcsolják a faluba a villanyt. Ez a villanyosítás nem szerepeit az elkövetkező évek tervében, de a pél­dát mutató szövetkezeti munka meg­jutalmazásaként Pódatejedre bekö­szönt a villany és fény gyúl a kis csallóközi faluban. A közös erővel megindul majd « fokozottabb és ered­ményesebb munka, amely e kis falu életébe több vidámságot, boldogságot és szebb életet fog hozni. Podován a dunaszerdahelyl járás kis falujában az EFSz szellemében goznak földműveseink. dol-

Next

/
Thumbnails
Contents