Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-31 / 26. szám, kedd

1950 január 28 UJSZ0 Január 31, kedd A nap ké! 7 óra 36 perckor, nyugszik 16 óra 51 perc­kor. A róm. kat. és a protestáns naptár szerint Virgíiia napja van. • AZ EGYIK KANADAI lapban Beryl Caryl, a Nevág állambeli Rol­leston lakója a következő apróhir­detést jelentette meg: „Birtokomban vannak gyönyörű lófotografiák, amelyeket el óhajtok cserélni a ki­rályi család fényképeivel". • A PÁRIZSI Vietor Hugó-téren, a Chateau de la Muette-ban székel a Marshall-országok gazdasági köz­ponti tanácsa, amelynek tudvalevő­en Hoffman a vezetője. A napokban az épület falára kiszögezték a „marshallizált Miatyánkot", a kö­vetkező szöveggel: „Mi atyán*, ki vagy Washingtonban, Hoffman a te neved, jöjjön meg a te eszéd, le­gyen helytálló a számításod, mi­ként a Beneluxban. úgy a Fritalux­ban is. Add meg nékünk végre a te »segítségedet, most és a következő évben is és bocsásd meg a mi adós. ságainkat, mint ahogy mi is meg­bocsátunk a hitelezőinknek. Ne tégy közöttünk megkülönböztetést és szabadíts meg attói, amit hoztál: az inflációtól. Amen". — A Vinena-üzemet Hybeš József nevéről nevezték el. Hybeš Jó­zsefnek, a munkásosztály nagy harcosa halálának százéves év­fordulója alkalmából, a brnoi „Vlnená" üzemet az ő nevéről nevezték el. Az ünnepségen Kii­ment iparügyi miniszter, vala­mint a textil- és bőripari munká­sok szervezetének vezetősége is résztvett. — A Nemzetközi Újságíró Szö­vetség táviratot intézett az angol gyarmatügyi miniszterhez amiatt, hogy Nyugat-Afrikában több új­ságszerkesztőt bebörtönöztek, va­lamint tiltakozásul a nyugat­afrikai haladó sajtó elnyomása ellen. 'A tiltakozó táviratban a MON követelte a haladó újság­írók azonnali szabadonbocsájtá" sát. — Az USA és Dél-Korea kö­zött szerződés jött létre. A New york Times c. újság közli, hogy az USA és a délkoreai bábkor­mány egyezséget kötött kölcsönös segélynyújtásra vonatkozólag, amely lehetővé teszi katonai ta­nácsadók részvételét Dél-Korea ügyeiben. Ezeknek a tanácsadók­nak száma az utóbbi időben öt­százra emelkedett. risvriNY ! GYÖGYIÍ Boszorkányüldözés Washingtonban Newyorki újságíró leleplezései az „amerikai életformáról" Bert Andrews amerikai újságíró „BoszorKányüldözés Washingtonban" címmel könyvet jelentetett meg New. Yorkban. „Boszorkányüldözés" alatt a szerző az amerikai reakciósok munká­ját érti, akik a XX. század Ameriká­jában a sötét középkor mólszereit al­kalmazzák a kínvallatások és perek során. Mindnyájan tudjun, hogy a kö­zépkorban rendszerint a leghaladóbb gondolkodású emberek ellen emeltek vádat. A mai Amerikában romboló tevé­kenységgel vádolják a józanul ha­ladó gondolkodó embereket, az Igazi demokrácia és az igazi bé­ke híveit. A kommunisták és a szakszervezetek ellen indított hajsza a középkor leg­sötétebb idejére emléKeztet. Bert Andrews könyvéből megtud­juk, mit értenek Amerikában a „gon­dolkodás ellenőrzése" alatt. Megtud­juk, mit jelent a hírhedt „Amerika­ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bi­zottság" munkája és mi búvik meg az USA elnökének a „lojalitást" fe­lülvizsgáló rendelete mögött. Ismert tény, hogy az „Amerikaellenes Te­vékenységet Vizsgáló Bizottság" — fasiszta módszer szerint — meggyő. ződésük miatt üldözi az embereket, vagyis a baloldali haladó eemeket, míg a reaKCÍósok, sői a nyílt fasiszták teljes biztonságot élveznek és a bi­zottság nyílt védelme alatt állanak. Ugyanez áll a lojalitás felülvizsgálá­sának rendszerére is. Az amerikai újságíró könyvének nagy része egy Blanc nevű ember ügyével foglalkozik. Blanc költött név, de a történei igaz. Az USA States Departement-jc egyik volt munkatár­sának története, akit állásából „bizton­sági okokból" távolítottak el. MIT KÖVETEL MEG AZ USA BELSŐ BIZTONSAGA? Andrews leírja azt a hajszát, ame­lyet Blanc ellen folytattak. Ismeretes, hogy Tnuman „speciális rendelete után az FBI, az amerikai titkos rend­őrség, eddig példa nélkül álló nagyösszegű állami Juttatást ka. pott. A rendelet főleg az állami tisztviselők felülvizsgálását írja elő. A bizottság tagjai katonai személyek és a külügy­minisztérium képviselő:, egyek jelen­tésükben így iinak; „Az ország belső biztonsága megköveteli, hogy a jelen­legi tisztviselőket megfigyeljük és a jövőben állán' szolgálatba lépő sze­mélyeket szintén '. ATHAGHATATLAN FAL. A rendeletnek megfelelően dobták ki a regény hősét, Blancot 1947 jú­niusában az előző év nyarán állandó megfigyelés alatt tartottáx az FBI , ügynökei. A szerző több olda ort szá­mol be a szerencsétlen ember élmé­nyeiről, akit szakadatlanul követ a fenyegető árnyék Jegyzőkönyvek és dokumentumok száraz sorai mögül feltárul ennek az egyszerű ameri. kainak boldogtalan élete, akinek rendőrállamban kel! élnie Az FBI kar-n;-: mindenütt utóiérik Blancot. Tudása, szakképzettsége senkit sem f.deke,, csupán az ok, amiért a külügyminisz'éríumból .ki­tették. Hosszú hónapokon át munka után jár, de mindenütt áthághatat­lan falba ütköz.k. Blanc helyzete Amerikában tipi­kus jelenség. „Bizonytalanság, aggodalom kíséri milliók minden nap|át, minden óráját" TIZ FILMÍRÓ „BONE'. Bert And ews lerántja a leplet a hollywoodi haladó filmírók csoportjá­— Bulgáriában a széntermelés 50 százalékkal emelkedett a fel­szabadulás óta. A bolgár népköz­társaság nagy sikereket mutathat fel az iparban. Pl. a kőszénbá­nyászatban a felszabadulás óta a kitermelés 50 százalékkal emel­kedett, az ércbányákban ugyan­annyival. A gépipar a múlt évben készítette el az első traktorokat, az első teherautókat és mozdo­nyokat. — A kínai katonák segédkez­nek az építésben. A népi de­mokratikus kínai hadsereg egysé­gei, amelyek nem vesznek részt a harci tevékenységben, tevéke­nyen segítenek az új Kína nemzetgazdaságának feléipítésé" Az angol bányászok uniójának vég­rehajtóbizottsága határozata alapján háromtagú Küldöttség érkézett Prágá. ba, amelynek tagjai Arthur Horner az Unió központi titkára, F. Stephenson a bányavidék titkára és D. Edward, a nemzetközi szakosztá'y titkára. A kül­döttséget, ame'y az angol bányászokat képviseli, a ROH főtitkára, Erban munkaügyi és népjóléti miniszter fo­gadta, J. Kolsky, a szakszervezeti köz. ponti tanács titkára és J. Kohout, a bá­nyász alkalmazottak szakszervezetének központi titkára jelenlétében. A tár­gyalás anak a gyűjtésnek a felhasz­i nak széles e világon ismert szóeven­letes üldöztetéséről. A hírhed rupt Thomas szenátor azzal vádolta a lio lywoodi íróKat hogy amerikae le­nesek és kommunisták. N>ha a vád egyetlen pontja sem igazolódott be, bűnösnek mondattak ki tíz film. írót, átadták őket a bíróságnak és a „kon­gresszus megvetése" nevetséges vád­jával illették őket A kommunizmustól való hisztériás félelem kitűnő ürügyet szolgá tat a nép demokratiKus jogai eíen vezetett újabb és újabb támadásra. A szerző nem kommunista, de az általa felho­zott példák .neggyőző példát nyújta­nak a hírhedt „amerikai életformáról". A könyv leránt jŕ a leplet a háborús uszítás es háborús készülődés ideo'ó­giájáró', amelynek célja a demokrati, kus szervezetek szétrombolása, a nép erkö'csi erejének megtörése, hogy megtisztíthassák az utat az imperia­listák tervei előtt. ben. Ez a tönpegmozgalotn Mao* Ce"Tungnak, a kínai nép nagy vezetőjének felhívására indult meg. Felhívása szerint a népi fel­szabadító hadseregnek mind a harcban, mind a termelésben el­sőnek kell lennie. Több katonai egység termelési terveket dolgo­zott ki. — A kínai államkölcsön sikere. Sikeresen valósul meg a központi kínai kormány nemzeti győzelmi kölcsönének aláírása. így, pl. Ka-ugamban január hónapban el­adtak 220.503 kötvényt, Hanéair ban 1,515.000 darabot. Ez jóval túlhaladja a pénzügyminiszté­rium által erre a városra kidol­gozott terveket. nálásáról folyt, amelyet a csehszlo­vák bányászok és a többi dolgozók rendeznek a whitehaveni bányászcsalá­gyalás annak a gyűjtésnek a felhasz­hangsúiyozta, hogy ez a gyűjtés a csehszlovák munkások öntudatának és a nemzetközi munkásszolidarítási ér­zéknek kifejezője és bizonyítéka an­nak, hogy dolgozóink nem feledkeztek el az angol bányászok haladószellemű álláspontjáról, amelyet abban az idő­ben tanúsítottak, amikor a müncheni imperia'ista politika áldozatai lettünk. A tárgyalás baráti szellemben folyt. — A csehszlovákiai Katolikus Akció Központi Bizottsága a köz­ponti szakszervezeti tanácsnak a következő tartalmú levelet küldte: A csehszlovákiai Katolikus Akció Központi Bizottságának vezetősé­ge január 26"án tartott gyűlésén hozott határozattal 5000 Kčs't ajánlott fel a modenai gyilkosság áldozatainak támogatására. A csehszlovákiai Katolikus Akció ilymódon juttatja kifejezésre sze­retetét és együttérzését, valamint keresztényi nemzetköziségét és nemzetközi szolidaritását azok iránt, akik az embertelen üldözés következtében, melyet minden katolikus hívőnek el kell ítélnie, gyilkosok által halálukat lelték. — A keletszlovákia ; sörgyár­ban emelkedik az újítójavaslatok száma. A kassai sörgyár pártszer­vezeti évzáró gyűlésen megállapí­tották az 1950. évre szóló felada­tokat, valamint a KSS IX. kongresszusára vállalt kötelezett­ségeket is. A kassai sörgyár al­kalmazottai kötelezettséget vál­laltak, hogy a KSS IX. kongresz" szusáig 5 százalékkal emelik a munkateljesítményt, 6 százalék­kal csökkentik az abszenciát és 3 százalékkal, a fluktuációt. Köte" lezéttséget vállaltak, hogy fokoz­ni fogják az újító javaslatok szá­mát. — Építőmunkások brigádja a bányákba megy. E hó 28"án, szombaton a Dynamit'üzemből 12 tagú brigád indult a bányák­ba, hogy segítséget nyújtson a bá­nyászoknak feladataik teljesíté­sében, melyeket rájuk az ötéves terv rótt. — 490 milliárd befektetés Len­gyelországban ebben az évben. A lengyel állami költségvetés er­re az évre 490 milliárd zlotit irányzott elő, ami 60 százalékkal több, mint a mult évben volt. — A magasvasutat Berlinben újra forgalomba helyezték. Ja­nuár 23"tól. hétfőn a berlini ma­gasvasutat átadták a forgalom­nak. Az amerikai imperialisták kísérletet tettek a német de­mokratikus köztársaság igazgatá­sa alatt álló magasvasút forgal­mának megbénítására, de tervük nem sikerült. Angol szakszervezetiek L Erban miniszternél 7 w?, s -Jj^í^^uhxc* km­Ez a történet megtörtént velem Perbenyiken a váróteremben. A tör­ténet jellemző rám és egyben jellem­ző a váróteremre és arra a hivatal­nokra, akinek az arcára még akkor is fogok emlékezni, amikor borotvál­kozni fogok és rendes felnőtt leszek. Mindjárt azt is hozzáteszem, hogy rendesebb felnőtt leszek, mint az a hivatalnok. De nem akarok elibe vágni az ese­ményeknek. Először is ott kell kez­denem, hogy atyám legnagyobb bosz­szúságára én világkörüli útra indul­tam. Természetesen nem kell külön kihangsúlyoznom, hogy a költségeket nem én fedezem. Az ember ha po­ty ás, akkor ragaszkodni kell az el­veihez, de így is ahányszor Karolina néni pénzéért megváltom a vasútje­gyet, mindig egy kis szívdobogást kapok, mert hiába, nehezen válok meg a pénztől. Elismerem, hogy ez egy rossz szokás, de sajnos, nem tu­dok tőle szabadulni. Egyszóval ilyen szívdobogással ülök a vonatra és nézem az elvonuló tájakat. A vonuló tájak megnyugtat­nak egy kicsit, aztán kezdem nézni és figyelni az utasokat Az utasok között általában rokonlelkeket kere­sek, persze csak titokban és éppen ez a titokzatosság adja meg az uta­zás izgalmát és varázserefét. Folyton hallgatódzom és figyelek, mit beszélnek a felnőttek, mi foglal­koztatja őket. Ők persze rám se he­derítenek, meri hiszen nekik fogal­muk sincs arról, hogy én azért uta­zom a világon, mert rokonokat kere­sek és azt sem tudják, hogy rokon­ság alatt értem azokat a felnőtteket, akik már -ájöttek arra, hogy a mun­ka közös nevezőre hozza a világ ösz­szes dolsfozóit. Ez a kutató szenvedély vitt rá ar­ra is, hogy jegyemet Kassa helyett Királyhelmecre váltottam. Ugyanis Karolina nénitől, aki meghívott Kas­sára, gyorsvonatra kaptam pénzt, er­re én elhatároztam, hogy személyvo­nattal utazom Királyhelmecig és on­nan vissza Kassáig. Ilyen módon olyan területre is érek. ahol még so­hasem voltam, amellett még pénzt is megtakarítok. így történt meg velem aztán a következő történet. Bent a perbenyiki állomáson hal­lottam, hogy két gazda egymással be­szélget. Az egyik pirospozsgás gazda azt mondta türelmetlenül és ingerül­ten: — Ugyan, ne beszélj nekem a szocializmusról, nem érdekel. A szo­cializmus az ember hasában van... — és diadalittasan veregette telt ha­sát, mintha lega ábbis egy óriási fel­fedezést tett volna. Erre a másik gazda valami ember­feletti türelemmel kezdte neki ma­gyarázni, hogy még akkor is, ha a szocializmusnak egyéb célja nem lenne, mint az, hogy biztosítsa min­denki számárc a mindennapi falatot, akkor is tiszteletreméltó és minden dolgozó embernek foglalkoznia kell vele. — Csak gondold meg, ha az ember jól befalatozik, milyen vidám gondolatai támadnak. — mondta ne­ki meggyőződéssel. Engem a fene evett, éreztem, hogy mindkettő a rokonom, még az is, aki ingerülten be:zélt, mert láttam, hogy ingerültsége miként olvad fel a ma­gyarázó hang kiáradó szeretetében és világosságában. Az ingerültséget értelem váltotta fel és én éppen hoz­zá akartam tenni, hogy a vidámság maga is kultúrát jelent, A mondat már készen is volt bennem, kereken, megfésülten, de izgalmamban még rágyújtottam egy cigarettára, mert arra gondoltam, ha füstölni fog a kezemben a cigaretta, akkor bele­avatkozhatom a felnőttek beszélge­tésébe és senkinek sem jut eszébe, hogy kamasz, hogy közönséges po­tyás vagyok. Sajnos, ezt a mondatot nem sike­rült kimondanom, mert abban a pil­lanatban, amikor égő cigarettám füstje karikázva mozgásnak indult, megjelent előttem az ' a hivatalnok szigorú arccal, mint egy végrehajtó. Kezében blokk volt és tíz korona büntetést mért rám, mert dohányoz­ni mertem a váróteremben Abban a pillanatban természetesen minden vágyam, hogy beleavatkozzam a fel­nőttek dolgaiba, azonnal eltűnt, el­párolgott. Újra potyás lettem, vala­mi mélységes és kimondhatatlan szé­gyennel sütöttem le a szememet, mert nem bírtam ennek a hivatalnoknak a szemébe nézni, annyi gúny és kár­öröm, ellenséges magatartás volt vi­selkedésében. Eltekintve attól, hogy tíz koronát kellett fizetnem, ami egy potyásnál a katasztrófával rokon, mert hiszen ilyen kiadásra nem számítottam, ezenkívül amint lesütöttem szégye­nemben a szememet, észrevettem, hogy a piszkos és szennyes padló tele van szórva cigarettacsutkákkal. Te­hetetlenül védekezve mutattam rá, hogyhát itt mindenki dohányzik és a két gazda is mellém állt és han­goztatták, hogy inkább ügyelne a tisztaságra, mert annyi a szenny i:t, mintha egy hete nem lett volna ki­seperve a váróterem, mindez nem használt. Ott állt a hivatalnak a ki­í.llított blokkal, mogorva, barátság­talan arccal előttem, mint egy dnru­tollas csendőr, akivel gyerekkorom­ban ijesztgettek és ki kellett fizetnem a tíz koronát. Én kétségbe voltam esve, fájt a tíz korona, fájt, hogy annyi dohányos közt éppen truoem csittek meg, de legfőkép az fájt nekem, hogy olyan­nak kellett ezt a keserves tíz koro­nát kifizetnem, aki nem tartozott a széleskörű család, a rokonság köte­lékébe. Ugy éreztem, hogy ebben a szennyes váróteremben potmméltó­ságomat olyan sérelem érte, hogy ezt a csorbát soha az életemben ki nem köszörülhetik. Ám tévedtem kérem, súlyosan té­vedtem. A két gazdának gondja volt rá, hogy a várótermet azzal a méltó­sággal és vidámsággal hagyjam el, amely bizonyítja az én állításomat, hogy a vidámság kultúrát jelent. Az történt, hogy az említett két gazda mintha közösen összebeszéltek vol­na, vigasztalni kezdtek engem elha­gyottságomban Vigasztaltak engem, hogy ne bosszant .on engem az a tiz korona, amit ez a mogorva hivatal­nok hajtott be rt.ltam és "ne bosz­szantson engem az a szenny se, ami reggel nyolc órakor ebben a váróte­remben uralkodik. Mindketten kézen fogtak és kive­zettek a szennyből és megmutatták nekem az új, épülő perbenyiki a 'o­mást és biztosítottak engem arról, hogy éppen úgy, mint ahogy a rt'oi, szennyes épületet felváltja ez a: rtj állomásépület, hasonlóképpa mogor­va arcok helyét vidám és barátságos arcok foglalják majd el. Ezután kezet fogtak velem és csil­logó szemmel búcsúztak el tőlem Az induló vonatból még jó sokáig i gettek felém és én követtem ö' "t, amíg a behavazott táj el vem ve' e a rohanó vonat füstjét. Mielőtt >'­voztam volna, még tűnődve kŕi '"­néztem az új épületen és akko, a legnagi/obb meglepetésemre két . d tízkoronás hevert előttem, mint 7 ét zöld levél. A tél közepette olyan i 't ez a zöld szín, mint egy tavaszi ?" ­net. A gazdák üzenetére, amely ' ­zös megegyezéssel lett végreha — örökké emlékezni fogok. Ilyen ro' i megnyilvánulásról a világ egyi Yn potyáv. sem feledkezne meg. Potya ."ť a r c i

Next

/
Thumbnails
Contents