Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-31 / 26. szám, kedd

2 esztendőben új nagy építő sikereket | ért el és így nemcsak a belső erőket szilárdította meg, hanem a Szovjetúnió nemzetközi helyzetét is. Következetes békepolitikájával a Szovjetúnió nemcsak bebizonyította az egész világnak szilárd elhatározását, hogy minden eszközzel harcol a békéért, hanem a háborús gyujtogatókat, akik a „védő rendelkezések" palástja alatt eltitkolni igyekeztek támadó terveiket, rákényszerítette arra, hogy színt valljanak, amikora Szovjetúnió az Egyesült Nemzetek fórumán két lehetőség elé állította őket: vagy elfogadják a szovjet békejavaslatokat, vagy azok elutasításával nyíltan bevallják, hogy a béke ellen vannak és háborút készítenek elő. A világbéke megerősítéséhez hozzájárult a népi demokráciák gazdasági és politikai viszonyainak további megszilárdulása is, amelyeknek nemzetei a Szovjetúnió segítségével a szebb szocialista jövőt építik. Az elmúlt esztendőben megtörtént a Német Demokrata Köztársaság megalakítása, amelyről Sztálin generalisszimusz azt írta, hogy az döntő határvonalat jelent Európa történelmében, mert egy békeszerető Németország létezése a békeszerető Szovjetúnió mellett kizárja új háborúk lehetőségét Európában. A történelmi győzelemmel, amelyet a kínala nép aratott az idegen gyarmasítók és azok kínai ügynökei fölött, megerősítette a .világbéke frontját, éspedig a világ legnagyobb nemzetével a 47S milliós kínai néppel, amelyhez ma a gyarmati nemzetek további millió: csatlakoznak VIETNAMBAN. Indonéziában, Délkoreában. Malájban és másutt, amelyek © gyarmáti elnyomók igája alól való felszabadulásukért harcolnak. A történelemben először egyesült az apró békeszerető emberek millióinak béketörekvése az egész világon, tekintet nélkül faji, nemzeti, vallási vagy politikai hovátartozásukra, közös síkon. Az emberiség történelemében először valósult meg egy szervezett, egységes, az. egész világra kiterjedő békemozgalom megalakítása, amely ma több mint 800 millió embert számlál, melynek élén a béke védőinek világbizottsága áll. A békevédelmezőinek az ez év áprilisi párizsi és prágai világkongresszusa az egész világ békemozgalma hatalmasodó erőinek ünnepélyes manifesztációjává vált, a nemzetek manifesztációjává, amelyek elhatározták, hogy új háborút nem engednek meg. Mindezek a tények a világ béketáborának hatalmas megszilárdulását jelentik, amely ma már lényegesen erősebb, mint a háborús gyújtogatok tábora és amelynek erői napról napra növekednek. E békeerők növekedésével arányosan tűnnek el az új háború uszítóinak erői. Eltűnnek azoknak az erői akik a mult háborúban is milliók vérén milliárdokat kerestek, akik új, őrült öldökléssel és pusztítással tovább akarnak gazdagodni, meg akarAz elmúlt hét szombatján nagy ünnepe volt a szlovák Nemzeti Felkelés városának. A ..Nemzeti ház" színháztermében összejöttek a kerület kultúrmunkásai, hogy a nagy nyilvánosság előtt beszámoljanak eddigi tevékenységükről és termékeny vita után körvonalazzák az esztendő célkitűzéseit és a megvalósításra váró terveket. Célom nem az, hogy erről a közel nyolc óráig tartó munkakonferenciáról újságírói hűséggel hírt adjak, csupán a konferencia egyes mozzanatait ragadom ki és megpróbálom általános képét rögzíteni. Óhatatlanul a mult ötlik eszembe, valahányszor tanuja vagyok kultúrmunkásaink összejövetelének és tanácskozásának. Bárhogy kutatok emlékezetemben, nem ötlik fel bennem a múltnak olyan kultúreseménye, amely tanácskozásra, munkaprogramm megvitatására, beszámolók és viták meghallgatására, tehát egy fárasztó munkásnapra ezer személyt hozott volna össze. De nem is annyira a tömegen, az előadókra figyelő hallgatók százain, a sorjában jelentkező vitázók kifogyhatalan számán van a hangsúly, mint azon a tényen, hogy kik azok, akik ma ott ülnek a díszemelvényen, kik lépnek fel a szószékre, kik köszöntik fel a kultúra munkásait és kik azok, akik feszült figyelemmel hosszú órákon át az ellankadásnak legcsekélyebb jele nélkül hallgatják meg az előadókat és vitázókat, térdükre fektetett füzettel és kezükben ceruzával. Egy szóval megfelelhetek: dolgozóink. Ott fenn az emelvényen kultúrális életünk hivatalos irányítói, a Párt kiküldöttjei, odalent a nézőtéren, a páholyokban, a karzaton pedig mindazok, akik a nép közé viszik épülő szocialista hazánk új kultúráját, akiknek hivatása ennek az ú

j kul-_ ják szilárdítani megrendült helyzetüket és vissza akarják szerezni elvesztett állásaikat. Támadó paktumok összeállításával, őrült fegyverkezéssel és dühöngő háborús propagandával igyekeznek előkészíteni egy új háború megkezdésére a talajt, mely háború az összes eddigi háborúk kegyetlenségét felülmúlná. Félnek a békétől, mert a béke számukra elválaszthatatlanul össze van kötve a gazdasági válság és a munkanélküliség fogalmával, amelyeknek következménye a dolgozók széles rétegei elégedetlenségének a növekedése és tehát a veszedelem növekedése is, hogy saját nemzeteik söprik el őket a föld felszínéről. Érzik, hogyan siklik ki lábuk alól a 'talaj, érzik, hogyan fogy ki a lélekzetük és ezért fokozzák háborús törekvéseiket, ezért fokozódik hisztériájuk, örült fegyvercsörgetésük tehát nem az erőnek, hanem a gyengeségnek jele. A háború lett utolsó reményük. Ennek segítségével akarnak menekülni a válság és annak következményei elől. Támadó háborúval újra meg akarják fosztani a dolgozó népet a hatalomtól azokban az országokban, amelyekben a dolgozók érdeke az állam legfőbb törvénye lett. Háborúval akarják elérni a világuralmat, ártatlan, békeszerető férfiak, asszonyok és gyermekek millióinak meggyilkoláséval akarják tovább-" tölteni feneketlen zsebeiket. Az ő táborukba, a háborús úszí" tók és gyújtogatok táborába tartoznak azok is, akik határainkon túlról vagy begiubózva még itthon a hazájukban is úszítanak • népi demokrata rendszerünk ellen, bomlasztó híreket terjesztenek és háborús propagandát űznek. Az ő táborukba tartoznak azok is, akik egyedül a háborúban látják az utolsó reményét annak, Az Egységes Földműves Szövi karöltve biztosítják a tavaszi túrának gondozása, mindazok, akik mindennapi munkájuk után szabad óráikat a lelkek épülésének, a kultúra ápolásának szentelik, műkedvelői gárdákat .vezetnek, kis zenekarok élén állnak, előadásokkal, agitáló munkával fáradoznak szebb jövőnk építésén. És ott vannak a hátsó sorokban és fenn a karzatokon frissarcú, csillogó szemű diákjaink, a jövő nemzedéke, egy egészséges szellemmel telitett, derült égbolt alatt menetelő fiatalság, legbiztosabb záloga a békés építő munkával teli boldog jövendőnek. Nincs egy esztendeje még, hogy a CSEMADOK megalakulásakor hasonló képet idéztem olvasóink elé, ám azóta ez a kép kikerekedett és teljesebbé lett. Az akkor elnyűttnek, gondterhesnek látszó arcok most simábbak és fiatalosak, a szemekben több fény gyűl és melegen, bizakodóan süt mindenfelé ez a sok munkástekintet. A magyarázat kézenfekvő: a fellendülő gazdasági élet, az ízesebb kenyér, a hétköznapok ebédasztalaira is egyre gyakortabban odakerülő hús, a textilben és lábbeliben való bőségesebb ellátottság kerekíti ki az arcokat, élénkíti a szemeket és emeli a bizalmat. Hogy ez a megállapításom anyagelvű? Persze hogy az! Egy pillanatig se tagadom. Kultúrális életünk fellendülése szoros következménye gazdasági életünk fellendülésének. kétéves tervünk sikerének, az új ötéves terv első esztendeje gazdag eredményeinek. Miféle tanulságot kell levonnunk abból a szoros kapcsolatból, am ia jól irányított szocialista gazdálkodás és a jó kultúrmunka között fennáll? Elsősorban ezt, hogy kultúrmunkásaink eminens feladata minden tettükben bizonyságot adni hitükről, hogy csak e kizsákmányolás teljes megszüntetése oldja meg az ember >• - m * i - UJSZ0hogyan szerezzék vissza elvesztett gyáraikat és nagybirtokaikat, hogyan vezessék be újra hazánkban a bankosok, gyárosok, nagybirtokosok uralmát, az ügyvédek, végrehajtók és rendőrök, az urakélősködők uralmát. Ezért egész törekvésük a rend felbontására Irányul országunkban, építő müvünk lehetetlenné tételére, új háború megkezdésére. No, a világ béketáborának élén a Szovjetúnióval, egységes és elhatározott ereje ma már sokszorosan túllépi a háborús úszitók táborának erejét, megsemmisíti ezeket a háború kirobbantására törekvő terveket. Szükséges azonban,. hogy a béketábor egységét és erejét állanwóan ápolják és erősítsük. Szükséges, hogy minden becsületes dolgozó, munkás vagy földműves, tisztviselő vagy iparos, lelkéisz vagy kultúrmunkás, akinek drága és szent a béke ügye, aktív bekapcsolódjék a fölforgatók elleni harc táborába, az új háború propagálói és úszítói ellen, harcba a béke érdekeiért! Mi, a Csehszlovák Köztársaság polgárai nemzetiségre vagy felekezetre, politikai hovatartozásra való tekintet nélkül, akik a elmúlt háború során első áldozatai voltunk a fasiszta támadásnak, teljes mértékben bekapcsolódunk a béke e világmozgalmába. Felhívással fordulunk Nemzetgyűlésünkhöz, hogy továbbra is folytassa a világ béketáborának megerősítésére irányuló munkás" >k az állami traktorállomásokkal munkák tökéletes megszervezését valamennyi bilincsét és vezeti el teljes szabadsághoz. És ennek a szabadságnak meg kell teremteni az anyagi előfeltételeit és biztosítékait egy olyan közösségben, ahol a munka visszanyerte természetes örömét. Mit jelent ez adott helyzetünkben apró munkára váltva? Jelenti azt, hogy célravezető jó kultúrmunka az ötéves terv propagálása, amely ma teljes gazdasági életünk mozgatója, mindennek kiindulópontja és meghatározója. Mint a fogaskerék egyes fogai úgy fonódnak a tervnek részletei egymásba, úgy viszi az egyik előre a másikat, hogy a közös erőfeszítés, a közös munka betetőzze síkerét. A kultúra munkásának feladata, hogy egy sorban álljon a gyárak élmunkásaival, az építőállványok dolgozóival, az Egységes Szövetkezetekbe tömörült élen járó földműveseink tömegével, hogy tiszta és józan szavával világos okfejtésével megnyerje a kétkedőket, a hitetleneket, a lanyhákat és a tagadókat az építés számára. Ez az építő munka tegnap több kenyeret adott, nagyob falat húst rakott az asztalunkra, aggkori ellátást biztosított. ma meghozta a jobb ruhát és cipőt, holnap pedig fényt hoz a falvakba, ahol még nem gyúlt ki a villanylámpa, kultúrházakat teremt színpaddal, óvodát, orvosi rendelőket, könyvtárakat, szülőotthonokat és meghozza a kultúrának száz és száz áldását, amelyekről a háború előtt dolgozóink még csak álmodni sem mertek. De meghozza ez a jól felfogott és öntudatos munka mindannyiunk leghőbb .vágyát: a tartós béke biztosítékát! Csak a válságokat nem ismerő tervszerű építés hozhatja meg a tartós békét. És ehhez az kell, hogy mindenki pédlásan teljesítse feladatát a munkahelyén, hogy versenybe szálljon önmagával, társaival és kihozza teljesítményével a legtöbbet. A tervek tagadói,, az építés ellenkezői erre ostobán azt szokták feleni, hogy mi más ez, mint újabb munkarabság, ságát. Képviselőinktől megkívánjuk, hogy teljes mértékben támogassák azokat a követelményeket, amelyeket a Békevédők Világbizottsága megállapított, a gyarmati háborúk azonnali beszüntetése, az új világháború előkészületeinek beszüntetése, a háborús propaganda tilalma érdekében és végül a Szovjetúnió által előterjesztett békepaktumra vonatkozó négyhatalmi egeyzmény megkötése érdekében, mert ezek a világbéke fenntartásának legfőbb felelősség viselői. A Szovjetúnióval való szövetségünket és testvéri kapcsalatunkat még jobban kimélyítjük, mert ez szabadságunk és függetlenségünk és a világ békéjének fő bástyája. Fokozzuk még inkább építő terveink teljesítése érdekében munkánkat, mert ezzel nemcsak saját életszínvonalunkat emeljük, de ezzel egyszersmind a világ béketáborát anyagilag és erkölcsileg megerősítjük. Továbbra is kíméletlenül fogjuk lene mgondolva arra, hogy a dolgozó ma nem a gép k'szolgálója, de a gép ura lett, üzemében, földjén pedig a maga gazdája és többletmunkájának minden haszna nem egy élősdi úriosztály, bankárok és földesurak zsebét duzzasztja, de közvetve és közvetlenül ez ő, családja és az egész dolgozó egyetemesség életszínvonalának emelkedéséhez vezet. Munkáséletünk gazdagodása, terveink sikere halálos csapást mér az ellentáborra, ezt kell kultúrmunkásainknak tudatosítaniok. Ez a felfelé ívelő vonal a béke leghathatósabb fegyvere, ez kovácsol és forraszt öszsze egy családdá bennünket és vezeti rá a ma még a kapitalizmus jármát nyögö dolgozó társainkat a Nyugaton, hogy egyesegyedül a mi útunk helyes és harmóniát teremtő. Hiszen csak a modenai vérengzésre, Scebla munkásvért öntő parancsaira, a marshaliizált országok munkanélküliségre, a fogságbavetett amerikai munkásvezetőkre kell gondolnunk, hogy tisztán lássuk, melyik oldalon, melyik táborban lakik az igazság és hol élvezi a nép a legteljesebb szabadságát! Szabadság csak ott van, ahol megszűnt a kizsákmányolás és a termelő munka haszna a dolgozó ember javát szolgálja. Szó és ének, könyv és zene, színpad és film csak ezt hirdesse az alkotó ember kedve ebbe az építő szándékba torkoljon. Ma, amikor a gyárakban a forró acél zuhogása a Munka dalát dübörögteti, az eke vasa a teremtő élet fényét veti az égre, a traktor zúgása a szélben a több és ízesebb kenyér énekét jelképezi, a szellem embere is odaáll az élmunkában álló dolgozó mellé, hogy egyfelől buzdítsa, életét új szemlélettel telítse, másfelől maga is erőt merítsen az ő munkájából, maga is tágítsa látókörét. gazdagítsa tudását, hogy azt eztán megerősödött hittel, több tapasztalattal szétoszthassa. „Az újjító élmunkás, a mezőgazdasági termelő szövetkezetet szervező mintagazde nagyobb, maradandóbb hírű hős, mint a trójai Hektor volt, 1950 j in uár 31 leplezni azokat, akik felforgató híreket terjesztenek és háborús propagandát űznek, aki alkotó müvünkben gátolni akarnak bennünket, nyugtalanítani akarják dolgozó népünket és így kívánnak összejátszani a béke ellenségeivel. Továbbra Is minden anyagi és erkölcsi erőnkkel támogatni fogjuk a gyarmati nemzeteket, akik szabadságukért küzdenek és meg fogjuk óvni őket attól, hogy eszkzei legyenek egy új támadó háborúnak. Gondoskodni fogunk arról, hogy a béke érdekében folytatott harc valóban egész dolgozó népünk ügyévé váljon, hogy minden becsületes, békeszerető polgárunk tudatosítsa azt, hogy miről van szó e harcban és hogy mi az ő kötelessége. Meggyőződésünk, hogy így hozzájárulunk a világ béketáborának megerősítéséhez, a békének az egész világon való megerősítéséhez. Meggyőződésünk, hogy az egész világ béketáborának egységes akarata és elhatározott harca meg fogja semmisíteni az új háborúra uszítók alattomos és szennyes terveit és megvédi a világ számára a békét. a gyorslábú Achilles" írja egyik tanulmányában Illés Béla. Valóban íróink legigényesebb feladata napjaink új emberéről, az új hősről beszámolni és munkáját példaként dolgozó társadalmunk elé állítani. Amikor a besztercebányai kerületi kultúrkonferencia végén J. Spitzer elvtárs, a Párt Központi Bizottságának kiküldöttje fiatalos lendülettel és világos okfejtéssel összefoglalta a nap eredményeit, utalt arra, hogy kevés kritikát hallott. Bizonyos, hogy ebben igaza volt, a vitát az erős kritika jobban fűszerezte és elmélyítette volna, hiánynak azonban mégsem éreztem és azt hiszem, hogy velem együtt mások sem. Mert ezeknek a hiányoknak és hibáknak tudatában vagyunk és tudjuk azt is, hogy a céltudatos munka eltüntetheti vagy legalább is enyhítheti őket. Kultúránk a népből merít, a népnek alkot és a népé, — ezt a mondást hirdette a színpad jelképes nyitott könyvének két lapja. Olyan mondás ez, amelynek igazát a konferencia minden résztvevője mélyen emlékébe véshette. • Végezetül egy személyes élményről kell még számot adnom. Amikor a CSEMADOK nevében alkalmam nyílott a konferenciát üdvözölni, a szónoki emelvényt elhagyva úgy éreztem, mintha a felhangzó taps egy árnyalattal erőteljesebb és hosszabban tartó lett volna. Nem fér kétség ahhoz, hogy ez a taps nem a személynek, hanem az elhangzott magyar szónak szól, amely a felszabadulás óta talán először hangzott el itt a Nemzeti Felkelés városának színpadán. Jelképesen azt mondja ez a taps, hogy a megbékélésnek érzése gyökeret eresztett és nincs akadálya többé, hogy a kerület déli járásaiban a dolgozó magyarság kéz a kézben a teljes egyenjogúság érzésével munkálkodhasson a szlovák dolgozókkal valamennyiünk közös vágyán: a tartós békén, hazánk felvirágoztatásán. Egri ViktQi. Hz EFSz képviseli! prágai munkaillésének békehatározata * . 1 Mi, kis- és középföldművesek, az Egységes Földműves Szövetkezetek és a csehszlovák földművesek Egységes Szövetségének képviselői összejöttünk Prágában, hogy tanácsot tartsunk arról, hogyan biztosítsuk a tavaszi munkálatok gyors és példás elvégzését és ezzel a gottwaldi ötéves terv második esztendejében a jó termést. Ugyanakkor kicseréltük az EFSz kiépítésénél szerzett tapasztalatainkat és megbeszéltük, hogyan javítsuk a termelést a mezőgazdaságban, hogyan biztosítsuk a nemzet jobb közellátását és emeljük falvaink jólétét. Építőmunkánkban szükségünk van azonban nyugalomra és békére, ezért fordulunk hozzátok — Nemzetgyűlésünkhöz, hogy a cseh és szlovákiai földművesek nevében az Egyesült Nemzetek Szövetségénél a következőket kérjétek: 1. Minden fegyverkezés beszüntetését, amely más nemzetek hatalombekerítésére és a dolgozó nép jogainak elnyomására irányult. Hiszen már maga a fegyverkezés elszegényíti a dolgozó népet, nyomorba döntj és a jobb holnap bármilyen reményét elpusztítja benne. 2. Követeljük, hogy végetvessenek az atomfegyverekkel való fenyegetéseknek és követeljük, hogy az aitomenergiát, úgy, mint a Szovjetúnióban. békés építkezésekre használják fel. 3. Követeljük, hogy szüntessék be Indonéziában, a malájok földjén és Vietnamban a háborút. 4. Követeljük, hogy szüntessék be Olaszországban a földművesek és munkások és Görögországban és Spanyolországban a hazafiak gyilkolását. Követeljük, hogy Amerikában és a többi kapitalista államokban ne börtönözzék be a haladó szellemben gondolkozó embereket és ne üldözzék a béke híveit. 5. Követeljük, hogy szüntessék be Amerikában és a több; kapitalista országokban az élelmiszerek megsemmisítését és juttassák a felesleget olcsó áron a munkanélküli dolgozóknak. Mi, Csehszlovákia földművesei teljes erőnkkel támogatni fogjuk a Szovjetúnió és a népi demokráciák béketörekvéseit, mert az a nemzetek közti barátság és a világbéke utáni vágyunkat és kívánságunkat fejezi ki. ígérjük, hogy megszilárdítjuk a szövetkezeti együttműködést községeinkben és így megszilárdítjuk népi demokratikus köztársaságunkban a haladás ügyét. Szoros szövetségben a munkásosztállyal, az EFSz, a Csehszlovák Földműves Szövetség segítségével teljesítjük a gottwaldi ötéves terv második évének összes feladatait. Egyszersmind biztosítjuk önöket, hogy minden erőnket a Szovjetúnióval és a népi demokrácia országaival való testvéri szövetség megszilárdítására fordítjuk és az egész világ békeerőivel való szolidaritás megerősítésére. A Szovjetunióval az élen fel további harcra a békéért! JÓ KULTÚRMUNKÁT!