Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-31 / 26. szám, kedd

T 950 január 31 ^jjjfjffa A bőr és hulladékanyag gyűjtőhelye Január, 1950. A tél ezidén minden átmenet nélkül hóval és faggyal érkezett. E hó harmadik hetében a hó és fagy metsző viharral párosult. Ma azonban elállt a vihar és a behavazott várost téli napfény ragyogja be. A napsugarak szemmelláthatóan viaskodnak a hóval, mint gyári munkások a nyersanyaggal. A napsugarak győzni fognak, mint ahogy a dolgozók is győzik az anyag ellenállását. A munkásoknak annyival könynyebb a helyzetük, hogy elösrangú gépek segitik őket munkájukban, viszont ezt a könnyebbséget ellensúlyozza az a tény, hogy a nyersanyag megteremtése is a dolgozók vállára hárul. Minden munkának az előfeltétele, hogy elegendő nyersanyag álljon az üzemek és gyárak rendelkezésére. E célból alakítottak nálunk gyűjtőhelyeket a hulladékanyagok gyűjtésére. Ennek az üzemnek a működése rendkívül fontos, mart . fa hulladékanyag nyersanyagnak számít és rendkívül megkönnyíti az építőmunkát, mert a nyersanyag hiányát pótolja. Ezért nagyon ajánlatos, hogy minden községben szervezze meg a lakosság a hulladékanyag gyűjtését. Anyaghuiladéknak számít csont, bőr, papír, használhatatlan rongydarab, törött üveg, üres palackok, toll, ócskavas és egyéb hulladékok. A. gyűjtést nagyobb iskolásgyermekek is végezhetik. Egyes iskolákban már meg is vannak szervezve a tanulók közt az ilyen gyüjtönapok. Az anyaggyüjtő üzemnek a központja Bratislavában van és egész Szlovákia hat gyüjtőkörzetre van osztva. Az egyik körzet központja Kassán működik. Itt felkeresem Cséri Ernő elvtársat, aki felelős vezetője az itteni 'üzemnek. A bőrgyiijtőben Közvetlenül a vágóhid mellett egy nagy pajtában akadunk rá Cséri elvtársra, aki azonban rendkívül el van foglalva az irodájában és így ott maradok a hideg, kicementezett hodályban, ahol a munkások a véres böröKet előkészítik az elraktározásra. Egy munkás gumikerekű kis kocsin hozza állandóan a véres bőröket a vágóhídról és két munkás, pillanatnyi késés nélkül máris munkába veszi a bőröket. Tahy Gézának hívják az egyik munkást, a másikat Kacsenyak Jánosnak, a harmadikat, aki hozza a bőröket. Nagy Györgynek. A súlyos nyersbőröket kiterítik, megszabbadítják szarvaitól, a fölösleges hús- és zsírcafaktoktől, majd egy nyisszantással levágják a farkát, gyorsan összecsavarják, félreteszik, hogy helyet adjanak újabb bőröknek. Mndez csak előkészítő munka, mert ezután következik csak a sóval való pácolás, a osztályozás és a szállításra való elraktározás. Percnyi pihenés nélkül folyik itt a munka a hidegben. Tahy Géza azt mondja, hogy nem fázik és biztosít engem arról, ha én cipelném ezeket a súlyos bőröket és állandóan mozgásban lennék, akkor én sem fáznék. Sőt azt is megjegyzi, hogy sokkal kellemesebb itt télen a munka, mint nyáron. Nyáron a melegben elviselhetetlen a bűz. Cséri elvtárs a következőket mondja: — Ez a helyiség itt tisztán bőrgyűjtésre van berendezve, de a város egy másik helyén gyüjtjük a A kerületi Nemzeti Bizottság e hó 28"ára szombatra összehívta a kultúrmunkások első konferenciáját, amelyen a hivatalos személyiségeken kívül résztvettek a kerület kultúrmunkásai, a közművelődési felügyelők, művészek, zeneszerzők, színházi munkások, közírók, élmunkások, diákok, földművesek, a katonaság és a tömegszervezetek képviselői. A konferenciát a KNV előadója P. Paska nyitotta meg és vezette. Megnyitójábán hangsúlyozta, hogy az ülés legfőbb feladata a kultúrmunkát közelebb hozni a nemzet dolgozó rétegeihez, mert a munkások és földművesek kezéből nő ki a jólét. Az ülésen a főbeszámolót a ma kultúrpolitikájárói dr. R. Mrlian, a Tájékoztatásügyi Megbízotti Hivatal elnöki osztályának főnöke, tartotta. Rámutatott arra, hogy az ember csak a népi demokráciában és a szocialista rendszerben válik igazi emberré, életének éspedig boldog életének igazi urává. Beszédében körvonalazta a népnevelés feladatait, amelyeknek igen nagy jelentőségük van, de amelyek igen nehezek is. Továbbá hangsúlyoz: ta, hogy épülő társadalmunkban a népnevelés alapvetően különbözik vezérelveiben a kapitalista — Bizony, — toldja meg Kacsenyak János, miközben gyors, szakszerű mozdulatokkal nyisszantja, vágja le a szarvakat a bőrről és messzire hajítja őket a többi szarvak közé. Ugyanez történik a hosszúszőrű farkokkal is. Minden darab anyagnak megvan itt a maga pontosan megszabott helye, mert mindenre szükség van. A szarvakból csinálják a fésűket, a ló- és marhafarokból pedig a különféle keféket. A legkisebb hulladékanyag nem vész itt kárba. A marha-, bárány-, disznó- és lóbőrök külön-külön vannak itt elhelyezve, különös gonddal összerakva. A száraz bőrök, amelyeket faluról hoznak be, külön falakon lógnak. A falusi dolgozók egymásután jönnek zsákkal hátukon és hozzák a szárított nyúl-, hörcsög-, macska- és görénybőröket. — A vadbőrök átvételénél nagyon fontos az osztályozáshoz a szakértelem — mondja Tahy. — Az ember a kezébe veszi a bőrt és már is tudnia kell, hogy első, második vagy harmadik osztályhoz tartozik-e. .A szakszerű magyarázatot már nem várom be, mert a hideg alaposan kikészített. A munkások egymás között gúnyosan mosolyognak, de én már ezzel nem törődöm, az irodába megyek kissé megmelegedni. papír-, vas- és egyéb hulladékokat. E hulladékgyűjtésnek, mondanom sem kell, óriási jelentősége van és eltökélt szándékunk, hogy kisebb községekben is megszervezzük eztársadalomban folyó népneveléstől. Részletesen kifejtette a fennálló különbségeket. Közel kétórás, rendkívül tartalmas és statisztikai adatokkal alapos gonddal alátámasztott beszédét Mrlian dr. a következő szavakkal fejezte be: „Hogyha eddig jelentős sikereket értünk el és ha ezután még nagyobb sikereket akarunk elérni, végül is tudatában kell lennünk annak, hogy az csak egész közéletünk szervezője, irányítója és mozgatója segítségével, a Kommunista Párt segítségével válik lehetővé. Dr. Mrlian beszéde után a konferenciát a KSS Központi Bizottsága részéről J. Spitzer szerkesztő üdvözölte és ehhez az üdvözlethez közéletünk további kiváló személyiségeinek az üdvözlete csatlakozott. A Szakszervezeti Világszövetség végrehajtóbizottsága táviratot küldött. Trygve Lienek, az ENSz főtitkárának, amelyben beszámol arról, hogy az USA párizsi nagykövetsége az amerikai kormány utasítására megtagadja a vízumot a Szakszervezeti Világszövetság küldötteitől, akik az ENSz Gazdasági és Társadalmi Tanácsának tizedik ülésszakán szándékoznak résztvenni. Az amerikai idén a hulladékanyag gyűjtését. Mi éppúgy előre megfontolt terv szerint dolgozunk, mint minden más üzem és hasonlókép vállalunk munkakötelezettséget is. Így például a központban elhatározták, hogy enynyi és ennyi vagón csontot, ócskavasat vagy papirt kell szállítanunk az idén. Ez tisztán az úgynevezett normát jelenti. Amit ezenfelül vállalunk, az már a munkakötelezettséghez tartozik. Természetesen mindent el fogok követni, hogy eredményes munkát végezzek és munkatársaim ebben az igyekvésemben támogatni fognak. Ha minden községben megnyernők a nemzeti bizottságok támogatását, munkánk sokkal könynyebb lenne és nagyobb lendületet nyerne. — Attól tartok — folyatja Cséri eltvtárs —, hogy az emberek nincsenek tisztában működésünk fontosságával. A csonthulladék úgyszólván nélkülözhetetlen az építkezéseknél és az asztalosüzemeknél. A csontból készítik ugyanis az enyvet. Ezt az anyagot a külföld csakis valutáért hajlandó szállítani nekünk borsos árakért és a hasznot a kapitalisták vágnák zsebre. Tehát a gyűjtés révén, eltekintve attól, hogy nem kell valutát kiadnunk, sokkal olcsóbban is hozzájutunk a nyersanyaghoz. A csontgyüjtés terén már eddig is komoly munkát végeztünk, amit az is bizonyít, hogy 1949 második felében az év első hónapjaihoz viszonyítva háromszorosára emeltük a gyűjtést. — És gyors iramban lendül előre a többi anyag gyűjtése is — teszi hozzá Cséri elvtárs. — Azt hiszem, nem kell külön hangsúlyoznom a böranyag fontosságát, ezzel végeredményben mindenki tisztában van, mert mindenkinek szüksége van cipőre és cipötalpra. A bőrgyárakat mi látjuk el nyersanyaggal, a különböző vadbörök pedig bundák készítésére szolgálnak. — így lehetne ezt folytatni — mondja Cséri — minden anyagnál pontosan ki lehet mutatni nélkülözhetetlenségét. A hulladékpapírból és a használhatatlan rongyokból újra papírt készíthetünk és a faanyagot bútorkészítésre vagy esetleg exportszállításra használhatjuk fel. Az ócskavasnál ugyanez a helyzet. Ezért eltökélt szándékunk, hogy megszervezzük falvainkban és városainkban a népi gyűjtést és a tanuló ifjúságot is bekapcsoljnk ebbe a munkába. Az ifjúság gyűjtése nem egy helyen komoly eredményekkel járt, mintha az ifjúság érezte és tudta volna, hogy segítenie kell, mert minden igyekezetünkkel és törekvésünkkel az ő jövőjüket építjük. Szabó Béla. A konferencia folyamán P. Paska előadó felolvasta a kultúrmunkások névsorát, akik úgynevezett négyes kultúrvédnöki csoportokat alkotnak a dolgozókkal való együttes kultúrmunka kimé* lyitésére. A kerület öt legnagyobb gyára, úgy mint a podbrezovai Sverma-művek, a filakovoi „Ko" vosmalt", az apátfalusi „Polana", a zvolení „Bučina", a kremnicai üzemek és négy élenjáró EFSz kapott a kerületben kultúrvédnöki csoportot. Köztük a füleki „Kovosmalt" védnökségébe Lőrincz Gyula festőművészt, Egri Viktor írót, Elbert Károly zeneszerzőt és dr. Oktavec dramaturgot delegálták. A konferencia üdvözlő táviratok elküldésével fejeződött be és a konferencia határozatának helybenhagyásával. kormány — mondja a távirat — arra törekszik, hogy a Gazdasági és Társadalmi Tanács előtt vitássá tegye a Szakszervezeti Világszövetség helyzetét. A Szakszervezeti Világszövetség határozottan tiltakozik az említett tények miatt és hangsúlyozza, hogy az USA kormányának nem sikerül gátolnia a Szakszervezeti Világszövetség működését. A pénzügyi terv elkészítésénél arra kell ügyelnünk, hogy mindazon tagok számára, akik több, mint 20 hektár földdel rendelkeznek, legalább 60 százalékkal magasabb árakat állapítsunk meg, mert ellenkező esetben a gazdag földművesnek túlságosan sok előnye volna a közös munkából. Mindazon földművesek számára, akik nem tagjai a szövetkezeteknek, szintén magasabb árakat fognak megállapítani Ezt az alapelvet a szövetkezetek sikeres fejlődése érdekében feltétlenül be kell tartani. A közös munka elvégzése, elszámolása után meg kell állapítani, hogy mennyibe került a munka, leszámítandók a kiadások, a többletet pedig a szövetkezet javára kell fordítani. Ebből az összegből fizetik a gépeket és hasonló felszerelési eszközöket. Ott, ahol az EFSz szövetkezet; földekkel rendelkezik — amelyeket például földreformmal szereztek — természetes, hogy az összes munkálatokat éppoly gonddal kell elvégezni, mintha bármelyik tag földjéről lenne szó. A különbség csak az, hogy az egész termés a szövetkezeté. A mint a szövetkezet munkája a megállapítottnál magasabb hasznot hoz, az elvégzett munka mennyisége alapján díjakat fizethetnek ki. Ebből látható, hogy a szövetkezeti földek a tagok tulajdonai s az ebből származó hasznot az elvégzett munka alapján osztják ki. Az EFSz képviselőinek megbeszélését Prágában dr. M. Falfan földművelésügyi megbízott záróbeszéde fejezte be. — Az értekezlet megmutatta — mondotta dr. Falťan —, hogy falvainkban új földművesekkel találkozunk, akik a jobb, a tökéletesebb és a szervezettebb gazdasági munkák harcosai. Földművesink számára az EFSz a következő előnyökkel szolgál: 1. Az EFSz lehetővé teszi a gépek jobb és olcsóbb kihasználását. 2. Az EFSz lehetővé teszi a mezőgazdasági munkák jobb és gyorsabb elvégzését. 3. Az EFSz megkönnyíti földműveseink munkáját s különösen könynyebbséget jelent a földművesasszonyok nehéz munkájában. 4. A haladó termelés bevezetése, a szovjet Micsurin ^tudomány kihasználása. 5. Az EFSz olcsóbbá teszi a befektetéseket a mezőgazdasági termelésben, gépekben és az építkezésekben egyaránt. 6. Az EFSz végezetül jobb és magasabb szocialista erkölcsöt jelent failvainkban, ami örömteljesebb éa szebb életet jelent, mint a kapitalizmus korában. A banskábystricai kerület kultúrmunkásainak munkakonferenciája Az EFSz prágai munkakonferenciája (Folytatás az 1. oldalról.) megalakítsák és így e gépeket a maguk számára megszerezhessék. 2. Az állami gépállomásokkal együtt minden EFSz számára a tavasz előtti munkák megindításának, a letes tervet dolgozunk ki. Ennek érdekében számbavesszük a megművelésre váró földet, a gépeket, az igákat, a munkaerőket a községben. Szükség esetén időben biztosítjuk az állami gépállomások segítségét. Szorosan együttmunkálkodni kívánunk velük, mert részünkre olcsóbban dolgoznak, mint saját gépeink. 3. A tavaszi munkák tervében elsősorban figyelmet szentelünk a tavasz előtti munkák megindításak, a szükséges téli nedvesség megtartásának, a föld gyors megművelésének és bevetésének. Különös figyelmet fordítunk majd a földek helyes megtrágyázására. Nemes vetőmaggal fogjuk bevetni a földeket, különösképpen áll ez a cukorrépára, burgonyára, komlóra, olajos magvakra Holnapi számunkban indul A. Zápotocký „Üj harcosok sorakozója" című regénye. Az érdekfeszítő és tanulságos körrajzra ismételten felhívjuk olvasóink figyelmét! és zöldségekre, mert ezekben a terményekben termelési eredményeink nem kielégítőek. Az állattenyésztés emelése és javítása érdekében a takarmánytartalékok megnövelését vettük tervbe. Bevezetjük a szakaszos legeltetést is és feljavítjuk a legelőket. 4. A község mezőgazdasági gépeit a legtökéletesebben fogjuk kihasználni és a falusi gazdagok rendelkezésére álló gépeket a legrövidebb időn belül felvásároljuk. Amennyiben a tavaszi munkálatok során szükség mutatkozna igákra, e célra lovas és ökrös igákat fogunk biztosítani, hogy a teheneket ne kelljen munkába fogni. 5. A tavaszi munkák megszervezését is megjavítjuk, hogy kisebb erőfeszítés mellett nagyobb eredményeket és a munka jobb minőségét érjük el. Ezért pontos munkafelosztásra törekszünk. Ha csak a legkisebb mód adódik rá. bizonyos munkafeladatokra állandó munkacsoportokat fogunk szervezni. Gondoskodni fogunk arról, hogy a szövetkezeti tagok munkáját érdemük szerint jutalmazzák, hogy a magánkézben lévő gépek és igák munkáját a kisés középföldmüvesek kárára ne értékeljék* túl. 6. Hogy a közös megművelés előnyeit teljes mértékben kihasználhassuk, a tavaszi munkák során bővíteni fogjuk az egységes vetési területeket. Minden lehetőséget megragadunk, hogy a szövetkezeti földmüvelés céljaira a földreform földjeiből is szerezzünk földeket, továbbá az álami birtokok apró és feldarabolt birtoktesteit és a falusi gazdagok rosszul müveit földjeit is megkaphassuk. A közös vetési területek kibővítésével, új földterületek megszerzésével gyorsan és helyesen jutunk nagyobb földegységekhez, amelyeken egyforma termékeket tudunk maid termelni. Mi csehszlovákiai földművesek ígérjük elnökünknek és kormányunknak, hogy ezeket az itt leszögezett intézkedéseket megvalósítjuk és hogy kormányunk határozatának szellemében a tavaszi munkákat a leggyorsabban, mintaszerűen és a legolcsóbban hajtjuk végre. Ezt a magunk éa köztársaságunk kis- és középparasztjai érdekében tesszük. Munkánk során a munkásosztályra, a Kommunista Pártra és a Nemzeti Front, minden tagjára támaszkodunk, valamint a Csehszlovákiai Földművesek Szövetségére és szövetkezeti szerveinkre. így biztosítjuk szövetkzeti mozgalmunk további fejlődését és így teljesednek majd a gottwaldi ötéves terv feladatai, hazánk szocialista felépítése. * Vasárnap folytatódott az EFSz képviselőinek összállami munkaértekezlete. Dr. Rendek beszámolójában rámutatott arra. hogy a közösen megszervezett munka rendes pénzügyi terv alapján sokkal olcsóbb, mint az egyén munkája. Hogy a pénzügyi terv sikerrel járjon, szükséges, hogy költségvetést készítsünk, amelynek ki kell mutatnia, mennyibe kerülnek a közös munkák. A pénzügyi terv következő része az elszámolás. Könyvekben fel kell jegyeznünk, hogy a közös munkák keretében mennyit végeztünk el, mennyit dolgoztak az egyes tagok. Végül meg kell állapítanunk azt, hogy mit végzett a szövetkezet az egyes tagok részére földjeiken, hogy mit dolgozott a tag maga. Egyes szövetkezetek úgynevezett egész évi termelő-pénzügyi tervet készítettek. Ennek az a feladata, hogy kimutassa már az egész gazdasági évre előre, hogy milyen munka vár a szövetkezetre, milyenek lesznek a kiadások s milyenek a jövedelmek. Minden szövetkezetnek az egész évi terv mellett szüksége van idénytervezetre is (pl. a tavaszi munkák). Sok szövetkezetben oly pontos terveket készítettek, amelyek még az egyén feladatát is megszabták. Az ilyen terv elkészítése sok munkával jár és teljesen felesleges. T. i. minden gazda k; tudja számítani, menynyi kiadással járnak ezek a munkák. mint pl. a vetés, amikor a terv meghatározza, hogy mennyibe kerül az egy hektárra szükséges vetőmag. Hogyan kel! értékelni a munkát a pénzügyi tervben? Cséri elvtárs felvilágosít A Szakszervezeti Világszövetség tiltakozó lávirata A csehszlovákiai magyar dolgozók lapjának jelszava az 1950. évre u ÚJ SZO minden magyar dolgozó kezébe