Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-28 / 24. szám, szombat

1950 január 28 UJSZ0 tö és író (1876—1928). 2. Az adóhi­vatalok munkája. 3. Mondabeli etio­pai fejedelem. 4. Leány becenév. 5. A klasszikus skála hangja. 6. Betét — ellenkezője. 7. örökbefogad. 8. Ékezettel: sokkal ezelőtt. 9. Mind — német nönemü esete. 10. Egyiptomi napisten. 11. Készvényszelvények. 12. 100% pénzegység. 13. Nyugat-India legnagyobb szigetén megerősített ki­kötőváros. 18. Vezetnek. 23. Régi­kori nagy útihintő. 25. Megint — tájszólással. 26. Régi olasz város. 33. Francia utca. 35. Marcipánban van. 36. Skandináv férfinév. 40. Tengerészet — közismert francia szóval. 41. 51 — római számmal. 42. Előre jut. 45. Elsőrendű drágakő. 46. Fa. melyet a régi görögök gyász­fának tartottak. 47. összetételekben 8. 48. Verne: „Kétévi vakációjában" a néger inas neve. 50. Időt mutat. 51. Mértani test. 52. Szeretek — la­tinul. 55. Idegen prepozíció. 57. Nyu­gat-Szibéria föfolyója. Jlifjkhóbuiijk wizm Vízszintes sorok: 1. Karthagol hadvezér Hannibál apja. 14. Dél-Ausztrália fővárosa. 15. Női név. 16. Az örök város. 17. Madár — idegen nyelven. 19. ösi arkádiai pásztoristen.. 20. Idősebb — latin rövidítéssel. 21. Nincs hibája. 22, Lerombol. 24. Aki mély álomból éb­redezik. 27. Szülő beceneve. 28. Né­melyik nyelvben a főnevek egyik csoportja. 29. Kövér állon van. 30. Azonos kiejtésű betűk. 31. A fut­balljáték célja. 32. Torkát köszörüli. 34. D -durral. 37. A férfi címe. 38. Görög betü. 39. Sülve finom hús­étel. 42. Vizek mentén élö rágcsáló. 43. Almos ember. 44. Lajhár. 45. Gray, vadnyugati történetek írójá­nak keresztneve. 46. Csavar. 48. Si­vító állatka. 49. Tréfálkozik, komé­diázik. 53. Piaci árus. 54. Ilyen vá­sár is van. 56. Haszontalan holmit az ember 58. A francia csá­szárság idejéből való 20 frankos aranyérem. 59. Rag. Függó'leges sorok: 1. Magyar köl­•Tanuár 14-i számunkban közölt ke­resztrejtvényünk megfejtése: Víz­szintes: 1. Levelezőlap. 12. Kukorica­törés. 14. Énekesek. 15. Soká. 16 Ta. 17. Asztal. 18. Mir. 19. Etel. 21. Manó. 22. Síp. 23. Sehová. 25. As. 26. Ekevas. 27. Lajcsi. 29. Lud. 30. Szi. 32. Sós. 33. Esős. 35. Szak­mány. 37. Ukáz. 39. Kru. 40. Kira­kat. 43. Klor. 44. Simor. 45. Du­nav. 47. Malac. 48. Sisak. —. Füg­o-őleees: 1. Lunatikus. 2. Eke. 3. Vokal. 4. Eres. 5. Liszteszsák. 6. Ecet. 7. Zakatol. 8. öl. 9. Lős. 10. Aroma. 11. Pékinas. 12. Kétes elem. 13. Sárosi Gyuri. 20. Epedő. 21. Ma­iom. 23. Sas. 24. Vaskó. 28. Csákivá. 31. Izzad. 34. Súrol. 36. Nro. 38. Kara. 40. *fim. 41. Ima. 42. Tus. 43. Kas. 46. Ni. A mult számunkban közölt találós kérdések megfejtése: 1. Kasza. 2. Az ajtó. 3. A kocsis. 4. Csizma. 6. A vak lő. 7. Lyukat a búzaszálon. XXX** *X XXXXXXXXXXX XX xx XXJi XX.X * x X X **« ­XXX * *** x X X x XXX x * «XX XXXX«>XXXXX«XXX<.KXX Minden anya örül, ha gyermekeit ízléses, könnyen mosható, egyszerű és praktikus ruhácskába öltöztetheti. Az első mintánk hat hónapon felüli gyermekek részére való ruhács­kát ábrázol. Ez a ruhácska nagyon praktikus, mert a csecsemő fekvő helyzetben öltöztethető és a ruhácskát pelenkára lehet húzni. A ruhácska kézzel kötött s ezért nagyon meleg. A fenti nagyított mintát kézzel köt­jük (svéd módra) vagy utólag keresztöltéssel kivarrjuk. Második képünk kézzel kötött kismintájú ruhácskát ábrázol kis­lányok részére. Harmadik képünk kis kötényt mutat. Fehér vagy színes vászonból varrjuk és keresztöltéssel díszítjük mintánk szerint. » x **£ xx* XXX „X/ X XX x „* X X *XX X ízíz íííí 5 5 n 5 5 X XXXXXXXXXX Wx.MK*0<XMXXX X X XX w X -vK ». * «X I XX XX XX.XJ<*X XXX XX* XXXXXX xxxxxx XX XX XX XX <)< XX XX XX xx * x x X XXvXXX < X XXX* xx ** V X* ** X* Xx . c/t ú 'lílzí D CÍLt kfü­Nagy tervet főzött ki Pista: Embert fog majd gyúrni hóból, Azon nyomban át is hívta Jolánt a hátsó szomszédból. Elmesélte a nagy tervet, Kiszínezve csuda szépen, Jolánnak egyébb sem kellett, Hóemberre vágyott éppen. Krumpliból lesz az orr és száj! — Dicsekedett Pista büszkén — Bámulni fog négy világtáj, Olyan csudát csinálok én! Peti már több mint egy óra óta ült az asztal előtt. Nagy mun­kán törte a fejét Olyan furfan­gosan állította össze a tanitó né­ni Peti gyerek számtani felada tát, hogy habár a megőszülés ve­szélye nem is fenyegette, de az álom mindenesetre kerülgetni kezdte őt. Ugyanúgy jött. lopa­kodva és alattomosan, mint más­kor, ha Peti gyerek sehogvsem tudott a feladott lecke végére érni. . De valahogy máma különös­képpen nem 4 Hott gondolkozni Mintha megállt volna az agya. Egyszerűen nem ment a munka. Üjra meg újra áthúzta amit írt s végül is lecsapta az agyonrá­gott tollszárt és szinte mérgesen farkarsszemet nézett a tintás­üvsggel, mintha minden bajának az volna az oka. Aztán lassan, lábbujjhegyen kilopdzko^ott a szobából, óvatosan és halkan, hogy a szomszédszobában* varro­gató anyukája meg ne hallja, le" „Én kalapot hozok rája, — Lelkesedett a kis Jolán — Ha nem is lesz több ruhája, így sem fog megfázni talán!" Bot is les2 majd a kezében — Tervezgették tovább hévvel, Ám a szörnyű sok beszédben Rájuk köszöntött az éjjel. Másnap aztán jól megjárták, Kisütött a nap az égen, Vízzé váltak a hótáblák S — vízzé vált a terv is szépen. osont a szomszédos kertbe, hogy egy kis könnyelmű csavargással üsse el az unalmas leckeírást. Hát ahogy így szomorúan megy, mendegél, egyszerre csak hallja ám, hogy valaki utána kiált: — Hahó! Peti! Miért szöktél meg előlem, hé? Na, erre aztán Peti gyerek úgy megijedt, hogy majdnem keresz­tül bukfencezett saját magán. Hátrafordult. Hát el is tátotta a szemit-száját egyszeribe! Mert egy igen-igen furcsa alak futott feléje. Ez a különös figura úgy nézett ki, mint egy... mint egy ... de mégis, akármilyen fur­csa is, mint az otthon hagyott tintatartója! Igen, de hogy meg­nőtt! És milyen haragosnak lát' szőtt most, a dagadó potrohával! Szörnyű! Peti megpróbált rémült szaladással menekülni előle. Fu­tott. futott, gyorsabban a mezei nyulacskánál, gyorsabban a kis egérnél, sőt, még a sebesen robo­gó motorkerékpárnál is gyorsabb volt, legalább is őneki így tűnt fel a dolog, de hiába, az ijesztő tintásüveg mindég közelebb és közelebb került hozzá és a végén már egészen a nyomában volt, szinte a sarkában. De mintha még ez nem volna elég, mind több és több hasonló alakú, lötyögő bendőjű tintás­üveg tűnt fel az egyre sötétülő láthatáron és mind valamennyi Peti gyereket fenyegetve kiabál­ja: — Haha! Hiába gyűlölöd a tin­tát, most nem menekülsz meg tő­le! Így jár az, aki a leckéjét lus­ta megírni! Hahaha!... Ezzel mind felnyitották fedelü­ket és zsupsz! pohos hasuk feke­te levét elkezdték ráönteni Peti gyerekre. Zuhogott, csorgott, öm­lött a sok ténta, mintha csak dé­zsából öntötték volna és Peti gyerek hiába igyekezett kézzel­lábbal hadonászva kievickélni a szörnyű áradatból, nem sikerült neki sehogysem. Már az egész valóját elöntötte a fekete áradat, az arca, ruhája és keze csupa JÓZSEF ATTILA: PERC Dalol a madársereg, Hogy az erdő reng belé, Maszatos parasztgyerek Inal a folyó felé. A nap is süt melegen, Tüzesíti a leget, Nem is látni az égen Pici keskeny felleget. A parasztgyerek hevül, A folyóparton ledül, Homokon gurul tovább. Kavicsot fog, jó lapost, A folyóda dobja most, S fütyörészve áll tovább. tinta volt és valami furcsa hideg séget érzett... Egyszerre ijedten nézett maga­köré ... Nem tudta hirtelenében, hogy hol van? A tintatenger el­tűnt és ekkor ... végre rájött. Hát persze! Csak álom volt! Mi­lyen nagyszerű! De... hiszen a keze tintás és az arca is... az asztalterítő is ... sőt még a sző­nyegre is lassú, egyenletes csep­pekben csepeg alá a sűrű fekete tinta csörgedező kis patakja: kipp'iooipp ... kipp-kopp ... Ó, borzalom! Elaludt és álmában hadonászás közben feldöntötte a kinyitott tintásüveget és a kiömlött tinta fekete folyama bizony mindent tönkretett: könyveket, irkát, mindent... Jaj, mit fog mindehhez szólni az édesanyja? Lesz belőle nemu­lass! ... Itt aztán borítsunk jótékony fá­tyolt az események további foly­tatására. Most ez egyszer nem hozzuk nyilvánosságra, hogy mi történt a Peti gyerekkel, mert ünnepélyesen megígérte anyuká­jának, hogy ezentúl mindég vi­gyázni fog. De bezzeg nem is kerülgeti az" óta az álom, ha leckét kell írnia! Tanuljatok tőle, gyerekek, mert hiszen a közmondás is azt mondja, hogy más kárán okul az okos. P. M. HMHMMHHHMHHHMMMHHHHHHMMH Sef, a mi Mayánkat... Sej, a mi lobogónkat Fényes szellők fújják, Sej, az van arra Írva, Éljen a szabadság! Sej, szellők, fényes szellők Fújjátok, fújjátok, Holnapra megforgatjuk Az egész világot. Jankovich Ferenc ! SZABÓ LŐRINC; 1 A SZÉL MEG A NAP j Licskes lucskos szürke bácsi { (Hujj-hujj! én a szél vagyok!) Kék udvarban seprőjével megkergette ^ Napot, í Szél mondta: hujj, hujj, hujj! Nap mondta: bújj, bújj, bújj! ? Szél kergette, f Utolérte, Jól megverte, i Összetörte, Kék udvarból kisöpörte, I Kendőjébe bekötötte. Mondjátok meg, hová tette? T Zsebre tette a Napot, f Zsebre tette? Zsebre ő! Azért van most rossz idő. MONDJÁTOK MEG, MI EZ? 1. É É K M N Y — A ház része. 2. S L Ü E R P É — Állandóan fejlődik. 3. N Á R O K — Szélvész. 4. A Á D R K — Mesterember. 5. L Y T O Á S Z — Pad van benne. 6. I A D V T — Sokan követik. 7. A I O L K S — Ide járunk tanulni. 8. A A L K T — Zár. 9. U I L R C H — Keresztnév. 10. O M A S Z B T — Nap. A jobboldal segélyével a bal oldali összerakható betűkből összeállított szavak kezdőbetűi egy állat nevét adják! Ennél a kicsiny mesénél Az a tanulság számunkra, Hogy a sok tervnél, beszédnél Többet ér a hasznos munka. V. Olga. PETI MEG A TINTA

Next

/
Thumbnails
Contents