Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-26 / 22. szám, csütörtök

1950 január 26 U j S7fi| Január 26, csütörtök. A nap kél 7 óra 43 perckor, nyugszik 16 óra 43 perckor. A róm. kat. és a protestáns naptár szerint Vanda napja van. • Arthur Rank, a legnagyobb angol filmgyár tulajdonosa kénytelen volt felajánlani a hollywoodi filmkirályoknak denhami stúdióit. Rank pénz ügyi nehézségek miatt már néhány hónappal ezelőtt elad­ta londoni műtermeit. Az ame­rikai filmesek ugyanúgy fel vásárolják az angol stúdiókat, mint a nyugatnémet gyarma tokon. Hasonló a sorsa min den marshallizált állam film iparának. • Az angol-ír hajózási vállalat alkalmazottainak sztrájkja to­vább terjed és már 17 hajó já­rását bénítja meg. A Glasgow és Írország, valamint Liver­pool és Írország között közle kedett hajójáratok szünetel­nek, mégpedig mind az Ír szabadállam, mind Észak Írország felé. — Emlékest V. I. Lenin halálá­nak 26. évfordulójára Lučenecen. A Szovjetbarátok Szövetsége és a Zenebarátok helyi csoportja az MNV nagytermében emlékestet rendezett V. I. Lenin halálának 26. évfordulója alkalmából. A zsúfolásig megtelt díszteremben az állami himnuszok eléneklése után M. Škrek mondott beszédet szlovák nyelven V I. Lenin éle­téről és működéséről, magyar nyelven pedig Sinka Gyula, tit­kár. — Nemzetközi szakszervezeti konferencia Lengyelországban. Za­kopanéban, Lengyelországban, a napokban fejeződött be a bolgár, csehszlovák, magyar, lengyel és román szakszervezetiek konferen­ciája. Ezen a gyűlésen a Szovjet­únió szakszervezeti kiküldöttei is résztvettek. — A bratislavai Čedok két­napos kirándulást tervez a forra­dalmi harcok története kiállításá­nak megtekintésére Prágába. In­dulás szombaton, február 4-én 12.30'kor. Visszaérkezés Bratisla­vába február 6"án reggel 6 óra­kor. Utazási jegyek, valamint a kiállításra, színházi belépé' és szállodára szóló díjazás összege 320.— Kčs. Jelentkezéseket a bratislavai Čedok január hó 31-ig fogad el. Azonnali belépésre keresünk perfekt magyar gyors- és gép­irónöt. Cím a kiadóhivatalban. 1499/v. — Antialkoholista szeminárium Humennéban. Humennéban a diák antialkoholista csoport e hó 26"án a helyi Nemzeti Bizottság helyi­ségében egynapos alkoholellenes szemináriumot tart. A tanfolya­mot ünnepélyesen nyitják meg és résztvesznek rajta az ifjúság, a hivatalok, a szervezetek, a cseh­szlovák alkoholellenes szerveze­tek, valamint az ifjúság kép­viselői is. — Szíriai tisztek kiképzésre mennek Franc'a" és Olaszország ba. A szír kormány elhatá. _ta, hogy a szír tiszteket Francia- és Olaszországba kiképzésre küldik. A szír miniszterelnök közölte Da­maszkuszban a sajtó Véoviselői vei, hogy Franciaországba is egy nagyobb csoport tiszti különít' mény megy, hogy jó iskolázásban részesüljenek. Milyen munkát végez a perbeiei dolgozó parasztság az 1950. évben A napokban Érsekújvárott jártam ' és szinte elcsodálkoztam, hogy milyen forgalom van itt. A piacon rengeteg i baromfi, tej, tejfel, túró, sőt tojás is i '.átható. Az egyik elárusító közelé­ben két ember beszélget. Nem vol­nék jó parasztlevelező. ha nem hall­gattam volna meg őket. Az egyik egy magas, téli-sapkás meghúzta nagy fe­kete bajuszát és azt mondja: — Hát szomszéd, én azt mondom, hogy nincs értelme a makacsságnak Én 1948-ban nem adtam le a kontin­genst. 1949-ben nem kaptam ruhaje­gyet. És tudja-e mért? Mert Ameri­kát hallgattam, az meg aszonta, hogv úgysem érdemes, mert még 1948-ban úgyis háború lesz. A szél ledöntötte a szalmakazlat, nem is raktam fel. Ősszel a házam majdnem bedűlt, nem javítottam. Az udvaron a legnagyobb rendetlenség volt, mert térdig jár­tunk a pernyében és a hamuban, mert a Julis is csak kilépett a pitvar­ajtón és mindiárt kiöntötte. Azelőtt bezzeg nem tette ezt. De bizony há­ború nem lett, a népi demokrácia egyre erősebb, a szemét meg egyre nő az udvaromon. Megjelent nálam négy ember, elvit:ék a kon'ingenst. Jól meg is büntettek. Az atombombr elsöpörte a gabonámat, de én már többet nem hallgatom Ameriká'. Azt ajánlom, szomszéd, maga se hallgas­sa Beléptem az Egységes Földműves Szövetkezetbe mert ott kapok ma­ximális áron mindent Még tpgiá*. cserepst és cementet is kapt-im. Ki tudtam javítani a házamat is. A szö­vetkezet a kis- és középgazdákat se­gíti Én ezentúl minden beadok, mert azért pénzt kapok de úgy sem lehet már gabonát eladni feketén, az már megszűnt. Erre én odaléptem hozzá és kezet nyújtottam neki. Ö megkérdezte tő­lem, hová való vagyok. Perb^tére. mondtam Ö Kürt községbe való, fe­lelte. Olvasta m-r az U Szób'n, hogv Perbetén jól működik a ^zöve'kezet és szerette volna tőlem hallani az eredményeket. El is meséltem > neki mindent. A perbetei termelök a következő tervet dolgozták ki az 1950-es évre katasztrális hcldakban: 892 kh búza, 842 kh rozs. 546 kh árpa, 117 kh zab, 965 kh kukorica. 30 kh köles, 31 kh kora: krumpli, 2 kh félkorai, 8 kh ipari krumpli. 143 kh őszi krumpli, 114 kh takarmányrépa. 12 kh mag­here, 81 kh cukorrépa, 95 kh napra­forgó, 4 kh repce, 3 kh mák és 2 kh olajnövény. Azonkívül van lucerna, bab, szójabab, étborsó. dohjny és zöldségfélék is A perbetei gazdálko­dók előirányozták, hogy kitermelnek 350 mázsa húst, 60 ezer liter tej t és 750 ezer darab tojást- beszolgáltatás­ra. És végezetül a perbetei gazdálko­dók kérik a Cérna-gyár é-m'inkás­nőit, Boráros Gizi és Biró Margit elvtársnőket, hogy terjesszék még jobban az élmunkásmozga.mat és gyártsanak minél több cérnát, mert náluk bizony még nem lehet kapni. Sütt i József. Az OKD konferenciája után. Vasárnap, 22-én, legjobb bányá­szaink, élmunkásaink összejöttek, hogy bányász-konferenciát tartsa­nak. összejöttek, hogy meghallgas­sák Kiiment elvtársat, aki értékelte az elmúlt évben elért eredményeket. A Párt kerületi főtitkára röviden üdvözölte a konferenciát. Kifejtette, hogy a kommunistáknak példát kell mutatniok a pártonkívüliek részére, mert a kommunista egyúttal élmun­kást is jelent, a'legjobb munkást. Az OKD üzemében 199 élcsoport dolgozott a mult évben összesen 3-886 élmunkással. Ez a szám a mult év végéig csaknem 10 000-re emelkedett. Az üzemek nem pihennek, egymást hívják versenyre Gottwald elvtárs zászlajáért és a lehető legnagyobb termelésért. Kiiment elvtárs megje­gyezte, hogy ennek a konferenciának az a jelentősége, hogy biztosítsa az ötéves terv második évének teljes si­kerét, amelybe az elmúlt év tapasz­talataival, leszűrt eredményeivel in­dult. A konferencia végén a moszti bányászok kiküldöttje versenyre hív­ta ki az osztravaiakat az 1950-es év­re. Az osztrava-karvini medence bá­nyászai a versenykihívást elfogadták ég elhatározták, hogy mindent meg­tesznek, hogy a munka győzelmes zászlaja továbbra is birtokukban ma­radjon. Hoksza István. Nem jól rótták ki a szerződéseket Gömörhorkán. Népi köztársaságunk szerződést kötött a dolgozókkal, a dolgozó parasztság­gal, hogy intenzívebb és fejlettebb legyen a földművelés. Hogy a törpe­birtokosok, a kisparasztok védelem­be nrészesüljenek a kulákokkal»szem­ben, az állam segítségükre siet. Hogy a beszolgáltatásokat a klsparásztság javára vessék ki és a kulákság ne használhassa ki ismét a do'gozó pa­rasztságot. Adjon többet az, akinek van. Azonban a falu kisparasztsága még nem elég öntudatos. Ismét hagy­ta, hogy azok vegyék kezükbe a gaz­Egy chicagói úriember tulajdonába vette a holdat James T. Mogan chicagói úri­ember nemrég felkereste az illi­noisi államügyészt és követelte, vezessék be telekkönyvi lapjára a holdat, az összes bolygót, álló­csillagot és a tejútat. Mindez őt illeti meg, mint az égbolt tulajdo­nosát. Az államügyész teljesítette a kérést, miután az amerkai tör­vények értelmében bármely ame­rikai állampolgárnak joga van arra, hogy igényt jelentsen be minden általa felfedezett terü­letre. James T. Mogan úr ezek után felvételét kérte az ENSz-be, mint a szuverén „Égbolt" állam kép­viselője. Miután kézhez kapta az udva­rias elutasító választ, sajtókonfe­renciát hívott egybe és az össze­gyűlt újságíróknak kijelentette: — Mától kezdve senki sem utazhatik a holdba, vagy bár­mely más égitestre anélkül, hogy tőlem ne kérjen vízumot! Ha amerikai polgár kívánna a hold­ba utazni, ez ellen nem lesz kü­lönösebb kifogásom. De ha egy orosznak jutna eszébe, akkor vár­hat a vízumra. Sokkal jobban fél­tem a nyugati civilizációt, sem­hogy megengedhetném, hogy a kommunizmus már a holdba is betörjön. — Termelési és beszolgáltatási szerződések aláírása a cseh or­szágrészekben. Míg a Szlovákiá­ban a termelési és beszolgáltatási szerződések aláírását a mult hé­ten befejezték, a cseh országré­szekben az akció teljes erővel fo-. lyik. Az eddigi hírek szerint a kontraktációk eredményei ja­nuár 21-ig a következők: Első helyen áll Pardubice 94.3, azután következnek Ostrava 93.7, Libe" rec 84.2, Olomouc 69.3, Gottwal­dov 59.4 százalékos eredmények­kel. Vázlat egy könyvbarátról és egy antikváriusról Szép könyvek jóbarátja — furcsa ember, Betévedt ódon üzletünkbe egyszer Hogy is tudnám ezt visszaadni híven? ... Szeme megállt egy ócska Elzevíren Aztán félve és merengve kézbe vette, Majd csüggedten hol fel és hol letette. Ó, jól tudtam ilyenkor, hogy mit érez! Könyvbaráttal a kalmár együttérez!... S miközben dicsért, hogy c könyvhöz értek, — Elpirultam, — Miként a tolvaj, akit tetten értek. Kende István. — Kinek van joga munkás­jegyre? A munkásjegyeknél a fi­zetési határok a következők: nőt­lenek 5000 Kčs havi fizetéssel, nősek 8000 Kčs fizetéssel és ab­ban az esetben, ha mindkét fél állásban van 10.000 Kčs fizetés­nél jogosailtak a munkásjegy­re. Az utóbbi időben éppen az élmunkások és az élenjáró dolgo­zók veszítették el jogukat a mun­kásjegyre, mivel fizetésük túllépi az előirányzott határokat. A .ČSD központi igazgatósága közli, hogy a munkásjegyekre való jogcímet .nem vesztik el a túlórával, vala­mint a magasabb munkateljesít­ményekért járó fizetésekkel. — Jó gyűjtési eredmények. A bratislavai Sber nemzeti üzem a tollgyűjtési szektorban az 1949 re előirányzott terveket az export­gyűjtésben 100 százalékre teljesí­tette. December hónapban a toll­gyűjtés is igen jó eredményekre vezetett, az eredmény 80.000 kg volt. Ez igen fontos nyersanyag a kémiai ipar számára. — Az építőipar 1949-ben. A be­érkezett hírek szerint az építő­ipar Szlovákia területén 1949"ben előirányott feladatait 119.9 szá­zalékra teljesítette. Az egyes ke­rületekben a tervek teljesítese százalékokban kifejezve a követ­kező: bratislavai kerület 115.8 nitrai 118, Banská Bystrica 110.4 Zilinai 110.5, koáicei kerület 110.8 és a prešovi kerület 100.2 száza­lékos eredményt ért el. — A košicei kerületben 616 é' munkáskönyvet adtak ki. Edd a košicei kerületben a szociálist versenyekben 13.680 verseny folyt le. 2202 élmunkáscsoportban ú' munkaformákat dolgoznak ki. 616 munkás kapta meg eddig az élmunk ásk öny v e t. dasági élet irányítását, akik a múlt­ban lábbal tiporták a kisemberek jo­gait. így van ez Gömörhorkán is A termelési és beszolgáltatási szerződé­sek kivetésénél nem jártunk el osz­tályszempontból. Ugy rótták ki eze­ket, hogy rájuk minél kevesebb es­sen. És a terhet azoknak a vállára hárították, akik két hektáron alul állnak és egyúttal a gömörhorkai celulózé-gyárban is dolgoznak. Kis földjük csak arra jó. hogy krumpli, zzöldség és más szükségletüket fedez­zék. Sok munkatársammal együ'jt velem is így jártak el. 24 kg húsit és 70 da­rab tojást vetettek k-; rám, amikor hús jegyből é s tojásjegyből fedezem szükségletemet Példaképpen küldtem ezt a levelet, hogy a hasonló sorsú falvak maguk­ra ébredjenek és alaposan utána néz­zenek mindenütt, kik vetik ki a kö­telezettségeket. Felhívjuk a járási közellátási bi­zottság figyelmét az itt lejátszódott szabálytalanságokra. Blahota János, Gömörhorka. Jó ember har?gia Vannak, persze, hogy vann.'ik kevésbbé lobbanékony emberek is. S hogy Szántó Péter nem tartcziK ezek közé, nem az ő hibája, ha­nem azé, aki ilyennek fabrikálta. Ne csodálkozzék' hát senki, hogy feiszét ragadott s azonnyomban nekiindu't a hegynek, mikor meg­tudta, hogy Ilus a másé lett. Még­hozzá kié! Ambrusé, a sánta Ko­vács Ambrusé! Ugyan bi/.ony, tehet-e valaki is szemrehányást egy lánynak, hogy nem győz várni az olyan legény­re. akinek háiom éve madár se hozta hírét, tán nem is él már. a !ánv meg hervad, sápad. kesered* holnapról-holnapra. Ki okkinthatná meg azért, hogv nem a szíve, ha­nem az es/.o után ment s ma már ott él a hegye.:, a kis házban. Hogy az Ambrus sánta? Istenem, nem a test' mivoita után mérik ki­nek kinek i boldogságot. Péter mégis megindult azon­nyomban, mihelvt meghatotta a valót s hog" kirontott az ajtón, megpillantotta a fejszét. úgy, ahogy odatámasztotta valaki az udvari kapuheľ. Felragadta, úgy csörtetett to­vább szilajon, mint a vegzet. — Pétörl Pétör, te! Ne bomolj, ember! Nem hallott az semmit a kiálto­zásból. Agyát elborította a síirü­tekete vér, szeme előtt táncot jár­tak a csillagoh Gyúrta az ösvényt s hogy lassan esi lapodni kezdett első vak dühe a testi fáradtságtól, hideg szándék foglalta el a szen­vedélyes harag helyét. Egyszerre megbotlott s eleitet­te a fejszét Felemelte újra s meg ei ^ ebben megmarkolta. Mintha hangokat halloM volna a fa'u felől. Bizonyáig utána jönnek. No, nem lesz idejük ... Végre. Amott a ház. Két kis ab­laka világos Fent vannak még. Péter kinyitotta a kiskaput s meg­indult, egyenesen a háznak. Ku­tya sehol Csak az istálló felől hal­lani valami mozgást, egyébként csend mindenütt. Péter az ab'aKhoz lépett és be­nézett rajta. A konyhába látott. Festetlen asztal. két ormótlan szék, zon áncos kék lavór, mellette rúdon szürke törlőruha. Ilus a kemence padkáján ült és — szoptatott Rajtakisül senki. A legény homlokáról leszaladt a vér. Csak nézte, nehezen, ziháló mellel nézte az asszonyt és a rá­tapadó gyereket. Ilus arcán fá­radtság, de a szeme, a szeme ott csüngött a gyereken. A gyerek világos fején aranyosan táncolt a lámpafény Sokáig ál't Péter az ablak előtt, néztt azt a fáradt-boldog arcot. SoKáig állt ott, mignem vére úgy keringett megint, mint rendesen. Elfordult végre és benyitott az aj- | tón. i Ilus szája nyitva maradt, ahogy a legényt meglátta. Arca sárgább lett mint a lámpavilág, karja szo­rosabbra rántotta a gyereket, úgy­hogy az emlő kicsúzott a mohó aj­kak közül. — Jóestét Ilus ne, n felelt, szeme rémülten meredt a fejszére. Péter észrevei, te. — Fáért jártam a hegyen — mondta csendesen — Gondoltam benézek hozzátok, ha már erre vitt az utam. Szándékosan mondta a többes­számot s a fejszét az ajtófélfához támasztotta. Halkan zümmögött a csönd. — Tiéd? — bökött Péter a gye rek felé. — Enyém. — Nem is mondod, hogy üljek le? ' — Tessék, üljön le nálunk. Ilus arcába visszatért az é'et. — Hát . hazajött Péter? — Haza. De a legény nem folytatta. He­lyette azt kérdezte: — Fiú? — Fiú. — Ügy kell lenni Mutasd mán. hadd nézem meg. Mire a falubeliek felértek, ott ka­carászott ölében a gyerek. Turi András. | i ÁSVÁNYVÍZ GY0GYIT-UDIT

Next

/
Thumbnails
Contents