Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-26 / 22. szám, csütörtök

1950 január 24 Ü

J §174 MEZŐGAZDASÁG Miért keil minden faluban Egységes Földműves Szövetkezet Mit veszít a föidmű-Les

y ha régi munkamódszerekkel dolgozik f Mit nyer a földműves, ha traktorral dolgoztat f A várkonyi dolgozók szocialista munikaversenyre hívják ki a petényi dolgozókat A várkonyi állami birtok munkásainak kötelezettségvállalása a KSS IX. kongresszusára A mezőgazdaságban ma a gépesítés a technikai, haladás leghathatósabb eszköze. Segítségével kisebb termelési költségek, kisebb testi munka mellett módjuk nyílik földműveseinknek, hogy a hektárhozamot emeljék és gazdaságokat bővítsék. E cél érdekében az állam a falvakba traktorok, önkötözőgépek, kaszálógépek, vetőgépek és kiszántógépek nagy tömegét szállítja. Tízszerte nagyobb mennyiségben ad az állam gépeket, pint a kapitalizmus rendje. Háromszor, négyszer Mit is veszít a földműves, ha a régi munkamódszerek alapján dolgozik? A földművesnek, aki 5 kataszteri holdat mond magáénak és tehenes igával műveli meg földjét, évente legalább kétszer kell felszántania azt, ami annyit jelent, hogy 10 kataszteri holdat kell tulajdonképpen megművelnie. Tehenes igával egy nap alatt legfeljebb fél katasztrális holdat tud felszántani, ami egyértelmű azzal, hogy földjének felszántására 20 napra van szüksége. Ha annyi műtrágyát, minőségi vetőmagot ad a falusi földműveseknek, mint amennyit a háború előtt kaptak. Kedvező feltételek mellett fajállatokat bocsát rendelkezésükre, hogy ezáltal is emelkedjék a mezőgazdasági állatok használhatósága. A földművesektől függ, miképpen fogják ezeket az előnyöket kiaknázni, kihasználni, eldobva maguktól a munka elavult módszereit, amelyek akadályozzák falvaink haladását, amelyek mellett a földművesnek egész élete során hajnaltól szürkületig kellett vergődve dolgoznia, arcának verejtékével és ennek ellenére sem volt meg számára a legkisebb lehetőség sem művelődésre és nem volt meg a elhetősége, hogy gyermekeit a kívánalmaknak megfelelően nevelhesse. Vájjon meg volťe a lehetősége, hogy a kis- és középparaszt gépesíthesse gazdaságát, hogy igénybe vegye a gépadta előnyöket? Nem volt erre lehetősége, mert hisz a gépeket a falusi gazdagok birtokolták g a kis- és középparasztnak nem állt módjában, hogy ezeket az előnyöket kihasználja, mert kis gazdasági egysége nem hozott annyit, hogy gépet vehetett volna, másodsorban pedig a gép ily kicsi gazdaságban nem lett volna hasznothajtó. A kis- és középföldműves földjeit tehénkékkel kényszerült megművelni és ezzel gazdag hozadéktól esett el. Ma a helyzet egészen más, s ezt a kormányunknak köszönhetjük, amely az Egységes Földműves Szövetkezetekről kiadott törvény segítségével biztosítja a földművesek számára, hogy a gépeket nem a falusi gazdagok fogják bitorolni a kis- és középparasztság kizsákmányolására, hanem átmennek a kis- és középföldművesek tulajdonába, hogy kizárólag azok javát szolgálják. figyelembevesszük, hogy az igába felhasznált tehén az átlagos évi tejhozamból 800 liter tejet veszít el, ez azt teszi, hogy egy pár igára használt tehén a földművesnek 1600 liter tejveszteséget jelent. Ha literenként 4.50 Kčs"t számítunk, akkor egy esztendőre 7200 Kčs-re' szaparodig a veszteség s ha ehhez az összeghez még hozzászámítjuk a földműves időveszteségét s naponként erre 100 koronát számítunk, 20 napi szántást számítva, ez 2000 Kčs-re rúg, tehát a földművesnek az 5 kataszteri hold felszántása tulajdonképpen 9200 Kčs-be kerül. Mit nyer a gépesítéssel a földműves? Ha a földműves 5 kataszteri holdat kitevő ingatlanát géppel műveli meg, akkor az 5 kataszteri föld középszántása traktor útján, mint az EFSz-tagjának, aki 20 százalékos kedvezményt kap, 1080.— koronájába kerül és az 5 kataszteri hold mélyszántása 1446.— koronába. Ez azt jelenti, hogy évente a szántásra 2526.— koronát ad ki. A traktorral való szántás minősége sokkal jobb, összehasonlítha tatlanul jobb, mint a tehenes igával végzett szántómunka. Ha a földművesnek földje 5 kataszteri holdat tesz ki és mondjuk, a községtől átlagban 5 kilo méternyi távolságban van, egész évi termésének beszállítása traktorral és pótkocsival katasztrális holdanként 240.— koronába ke" rüi. ami 5 kataszteri holdat alapul véve 1200.— koronát tesz ki. Az istállótrágya kiszállítása, ha 15 tonnát szállít ki a földműves 5 katasztrális holdjára, 800 koronába kerül. A fő munkája tebát, amelyet 5 kataszteri holdon tehe' nes igával kívánt megoldani, ha ezt a munkát traktorral végzi, összesen 4526.— koronájába fog kerülni, ami azt jelenti, hogy olcsóbban végezte el a munkáját, 4674.— koronával a traktor segítségével, nem is beszélve arról az időveszteségről, amely a többi említett munkákkal jár. Mindamellett nagyobb hektárhozamot ér el, mert a minőségileg jobb szántás a hektárhozamot emeli. Az itt említett tényekből láthatjuk, hogy a földműves kisebb termelési költségek és kisebb testi munka mellett is magasabb életszínvonalat biztosít és az összes dolgozók életszínvonalát is emeli. cAz Q/tj Szá fi araiztb o^U zo f t CL LALIL íLô LtLkliiiiwľetí Mezőgazdasági munkás: — De jó kedvük van a Zsíroséknak. Nem lehet ezt már kibírni! Az Uj Szó parasztlevelezője: — Nem bai komám! Attól fognak ezek majd sírni, amit én fogok az Üj Szónak írni. Egységes Földműves Szövetkezeti tagok! Válasszatok soraitokból Üj Szó- falulevelezőt. Ne legyen egy falu sem, amely nem áll kapcsolatban a csehszlovákiai magyar dolgozók napilapjával, az Üj Szóval. Az ember szinte rá sem ismer a várkonyi állami birtok majorjára. Azelőtt a kapitalista rendszerben düledező cselédlakások, istállók és pajták, az udvarokon a szétszórt gazdasági gépek és szerszámok és mindenütt a legnagyobb rendetlenség, — ma az épités, a tökéletes rend és mindenütt a tervszerű munka — Nézd meg a cselédlakásokat, — ezzel fogad Štrbka János, az üzemi pártszervezet elnöke. — Azt hiszem, ez a legfényesebb bizonyítéka annak, hogy az ember különbséget tegyen az elmúlt és a mai rendszer között. A munkáslakásokon kintről is meglátszik a gondos gazda Bent: Betonozott konyha, padlózott szoba, villanyvilágítás. A konyhákban modern tűzhelyek, a szobákban kályhák. — Megszüntettük a közös-konyliás lakásokat, — mondj.-, Štrbka elvtárs — a cseíédélel átkát. Munkásaink élet. színvonala már a lakás dolgában is nagyot változott' a múlttal összehasonlítva. Hol vagyunk a földes padlózatú nedves lakásoktól, aho! egymás liegyén-hátán voltak a cselédek összezsúfolva. Jó uraink azt tartották, hogy a „béresnek" így is jó. Láttad: a szocialista államban a „béresnek" „legalább" így kell lakni Štrbka elvtárs tájékoztat a birtokon nemrég megindult szocialista munkaversenyről. Egyelőre még csak a tehenészetben és a sertéshizlaldában tudták megindítani, tekintve, hogy a normák még csak itt lettek megállapítva. Reméli azonban, hogy rövidesen a többi termelési ágazatra is kiterjesztik. A szocialista munkaversenyben a munkás öntudatosítását és a termelés fokozását látja. KÉT HÉT ALATT: 140 SZAZALÉK. A tehenészetben Karika József eddig 140 százalékban teljesítette a normát. Karika elvtárs 42 éves és 30 éve dolgozik ezen a birtokon. Hogy mi a különbség a kapitalista és a szocialista rendszer között, erre röviden így felel: — Most nem nyúzzák a munkást, mint azelőtt. Két hét alatt elért teljesítményére is csak ennyit mond: — Az ember, ha becsületes, dolgozzon a legjobb tudása szerint. Havi fizetése 2400.— Kčs és a kommenció. Elégedett. Pencinger Ferenc a sertéshizlaldában szintén 140 százalékos teljesítményt ért el. Negyvennyolc éves, három gyermeke van és egyik fiával együtt az állami birtokon dolgozik. Bőbezsédííen és szeretettel mondja el a rá bigott állatok gondozását, a régi cselédéletről beszél, majd azt mondja: — Sokat lehetne arról beszélni, hogy milyen élete volt azelőtt a cselédnek és milyen ma. Éppen ezért semmi különösebbet nem találok abban, hogy a normát túlléptem. Az csak természetes, hogy az ember igyekszik s ezentúl még jobban igyekezni fogok. Fizetése 3700.— Kčs és a természetbeni járandóságok. Mindennel meg volna elégedve, csak ... Itt elakad, de bíztatom, hogy csak bátran mondja el. ha valami panasza van. Megmagyarázom neki, hogy az Üj Szó a dolgozók lapja és a dolgozók érdekeiért harcol. — Lábbeli és ruhaellátásunk nagyon hiányos, — adja elő panaszát Pencinger bácsi — Munkánkban a ruha és a lábbeli nagyon szakad. Állandóan gumicsizmában kell járni és gumicsizmát eddig egy párat sem kaptam. Nézze — mutatja a lábán lévő gumicsizmákat —, ezeket is feketén vettem ezer koronáért, mert másképpen nem tudtam hozzájutni. Az állatokkal dolgozni kell, akár jó idő van,' akár rossz, persze, hogy esőköpeny is nagyon kellene. Rögtön megkérdezem Štrbka elvtársat, hogy mi történik a szakszervezeti kiutalásokat, ha még azok sem kapják meg a szükségleteiket, akiknek a foglalkozásuk azt feltétlenül megkívánja. — Tény, hogy hibák vannak — ismeri be Štrbka elvtárs — a kiutalások szétosztása körül és igyekszem azokat kijavítani, de a dolog annyira zavaros, hogy hosszabb időbe telik, míg a viszszaélésekre fényi tudok deríteni. Tűrhetetlen állapot, hogy a szakszervezeti kiutalásokkal egyes vezetők visszaélnek és a kiutalásra jogosult munRásoktó! a szükségleti cikkeket elvonják. Az ügy sürgős rendezését Štrbka elvtárs lelkére kötöm azz«l, hogy 'a mulattokat vonják felelősségre. A birtok vezetősége is érezze kötelességének, hogy az arra jogosult munkásai a szükséges ruha- és lábbelikiutalásokat megkapják. Éhnek végrehajtását a várkonyi dolgozók nevében is, továbbra figyelemmel fogjuk kísérni. SZOCIALISTA MUNKAVERSENYRE HÍVJUK KI A PETÉNYI DOLGOZÓKAT. — A szocialista munkaversenyt szélesebb alapokra akarjuk fektetni — tájékoztat Štrbka elvtárs. — Éppen ezért elhatároztuk, hogy versenyre hívjuk ki a petényi intézőség munkásait. — Éppen jó, hogy jöttél — teszi még hozzá — mindjárt ki is megyünk Peténybe és megbeszéljük a verseny feltételeit. Hajtókocsiba fogatott ^s az úton bőven van időnk arra, Agy Štrbka elvtárs részletesen tájékoztasson a birtokon lévő általános helyzetről. — Anyiból rosszkor jöttél — mondja Štrbka —, hogy éppen most vannak a szabadságolások. Fele munkásunk szabadságon van. Hol volt az valamikor — emeli fel hangját, — az uradalmi cselédnek szabadság. Munka volt csak. látástól vakulásig éhbérért. Most munkásaink megkapják a kollektív szerződésben bzitosított járandóságukat. A fizetésen és a komención felül prémium is jár, ami idén egy havi fizetésben van megállapítva. Ezt újévkor minden munkás meg is kapta. A birtoknak állandó munkása elég van, csak a szezonmunkásokban van hiány. Štrbka elvtárs szerint ezt úgy lehetne kiküszöbölni, ha a falvakban napközi otthonokat létesítenének, ahol a gyermekeket el lehetne helyezni és ezáltal nagyon sok asszony felszabadulna és részt vehetne a mezőgazdasági munkában. Peténybe éppen jókor érkezünk. Délután négy óra, a munka befejeződött. A munkások az egyik istállóban körénk csoportosulnak. Figyelemreméltó až állapot, amit itten találunk. Az üzemi szervezetek felől érdeklődőm. Pártszervezet: nincs. Üzemi tanács: nincs. Szakszervezet:... — Van, van — szól közbe a birtok intézője, — csak hát nem nagyon működik. Te vagy az alelnöke — mutat az egyik munkásra —, te meg a pénztárnoka, — fordul a másikhoz . — Én az alelnöke? — csodálkozik a munkás. — En a pénztáros? — csodálkozik a másik. — Nem is tudtam. így néz ki egy munkásszervezetfség, ahol a munkások sorsa még mindig olyanok kezébe van letéve, akik azt keresik, ami elválaszt és nem azt, ami összehoz, azt, ami különbözik és nem azt, ami egyezik. Štrbka elvtárssal együtt megmagyarázzuk a munkásoknak a szocialista munkaverseny célkitűzéseit, kifejtjük, hogy ezzel a termelést fokozzák s hogy a szocialista munkaverseny lehetőséget ad a munkásnak tudása és képességei felhasználására, ami által nem utolsósorban jelentős anyagi előnyhöz is jut. Az intéző akadékoskodik, de érveink meggyőzik a munkásokat a verseny jelentőségéről és elfogadják a várkonyi állami birtok kihívását. A verseny február 1-én indul és három hónapig tart. Megjegyzem: Nem tudták a munkások, de még az intéző sem tudta a mgeállapított normákat s annak dacára, hogy január 5-én az állami birtokok igazgatósága a szocialista munkaverseny megindítását erendelte, az intéző erről a munkásokat valószínűleg még csak nem is tájékoztatta. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS A KSS IX. KONGRESSZUSÁRA. Petényből visszafelé az úton azt mondja Štrbka elvtárs: — A mezőgazdasági munkásság politikai iskoláztatásra igen nagy gondot kell fordítani. Nagyon fontosnak tartom, hogy az illetékes tényezők egyik legsürgősebb feladatuknak tekintsék ezt. Az üzemi pártszervezet évzáró taggyűlése felől érdeklődöm Štrbka elvtárstól. — A párt évzáró taggyűlését vasárnap tartottuk meg — mondja. Štrbka. — Az elmúlt év munkájának eredményei alapján határoztuk meg az elkövetkezendő munkánkat. Itt is egyik feladatunkká tettük a munkásság oktatását és megszervezezését. Azonkívül a taggyűlés egyhangúlag •kötelezettséget vállalt a KSS IX. kongresszusára, Kötelezettségvállalásunk: megjavítjuk az utakat, kővel hordjuk meg a major udvarát és két használaton kívül lévő trágyagödröt betakarunk. Sötétedő este van, mire Várkonyra érünk. A munkások lakásaiból kiszűrődik a vlilanyfény, ami azelőtt itt csak a földesúr kiváltsága volt. A szocializmus fényt hozott a munkás életébe. (-Ó-)