Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-24 / 20. szám, kedd

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPIA Bratislava, 1950 január 24, kedd 2 Kčs III. évfolyam, 20. szám Gyilkoltak a kulákok a magyarországi Lengyelkápolnári Budapesröl jelentik: Szegedtől 23 kilométerre, közel a jugoszláv határhoz, egy kulákbanda vadállati kegyetlenséggel legyilkolta Kiss Imrét, a Magyar Dolgozók Pártja titkárát. A község közigazgatásához közel 10.000 hold föld tartozik. Lakossága között aránylag kevés a kulák, mindössze 6 százalék, de ez a hat százalék a föld 26 százalékát tartja birtokában. 2600 hold van itt a kulákság kezében. Az öntudatos dolgozó kisparasztság a felszabadulás óta szorgalmasan munkálkodott a népi demokratikus magyar köztársaság felépítésén, egymásután alakítottak szövetkezeteket, melyekbe tömörülve a népi demokratikus Magyarországért dolgoztak és pontosan teljesítették a szocialista mezőgazdasági élet követelményeit. A község élén Kiss Imre állt, mint a népi bizottság elnöke. Ö volt az új élet tervezője a faluban és így a kulákok véres terveik áldozatául elsőnek őt szemelték ki. Kiss Imre néhány hete észrevette a lengyelkápolnai kulákok gyanús összejöveteleit. A kulákok a szövetkezeti életbe is betolakodtak s csak az alkalmas pillanatot várták, hogy Kiss Imrét eltegyék láb alól. Néhány nappal ezelőtt az egyik kulák tanyáján a falusi zsírosparasztok bűnös céljaik megvalósítására új összejövetelt tartottak, amelyre Kiss Imre is benyitott, aki éberen figyelte a kulákok bűnös machinációit. Kiss elvtársnak, amidőn rájuk nyitotta az ajtót, még szólásra sem maradt ideje, mert a kulákok már nekiestek és az idős Kiss Imrét összekötözték. A kulákok az összekötözött párttitkárra ráüvöltöttek, te vagy az a híres kommunista? Én vagyok — volt a válasz — és ha kell, az életemet adom a pártomért. Kiss Imrét rádobták egy kocsira és a kocsit megindították az országúton. Útközben vadállati kegyetlenséggel gyilkolták meg Kiss Imrét. Három és fél kilométernyi útszakaszon át hurcolták és hol az arcába és hol nyakába vagy testébe szurkálták a kést. Majd leállították a kocsit a szövetkezet földje előtt, itt kidobták a kocsiból és kiszúrták a két szemét. E gálád terrorista csoport aztán sorra járta a kulákokat, hogy megvigyék a hírt: Kiss Imrét eltették láb alól. A kulákok a gyilkosságért jutalmul borral, disznótoros vacsorával vendégelték meg a banda tagjait. Másnap reggel fél kilenckor megtalálták a holttestet. Az államvédelmi hatóság rövid, de kiváló munka után leleplezte a gyilkosokat és rendőrkézre kerültek a banda tagjai. Sokszázezer magyar paraszt előtt világosodott meg most — írja a Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja, a Szabad Nép —, hogy ébernek kell lenni, harcolni kell az ellenséggel azoknak, akik nem akarják viszsza az úri Magyarországot, akik nem akarják, hogy a titoista-fasiszta gyilkosok garázdálkodjanak a magyar falvakban. Az ötéves terv első évének országos eredményei 1949-ben 102'8 százalékra teljesítettük a tervei Az Állami Tervhivatal a következőképpen értékeli az ötéves terv első évének eredményeit. Az Állami Tervhivatal az ötéves terv első évének tervteljesitése szempontjából országos méretben értékelést adott ki. Az iparban (a közellátáson kívül) a tervet 107.8 százalékra teljesítettük és az egész éves tervet 102.8 százalékra. Decemberben a terv legmagasabb teljesítését értük el a mult esztendőben. Amellett a terv teljesítésének százaléka az egyre nagyobb és növekvő feladatok mellett állandóan növekedett az esztendő utolsó hónapjaiban (októberben 102.3 százalék, novemberben 107.7 százalék, decemberben 107.8 százalék) és az egész iparban a munka tartós javulása és a teljesítmény növekedése mutatkozott. Iparunk az elért sikereket mindenekelőtt a dolgozók folytonos fejlődő alkotó tevékenységének köszönheti. A KSČ IX. kongresszusának határozatainak következetes végrehajtásával sikerült a mult év második felében kiszélesíteni a szocialista munkaversenyt, amelybe hónapról hónapra a dolgozók ezrei és tizezrei léptek be gazdaságunk minden ágában. Az iparban a teljesítmények állandó emelkedéséhez az év utolsó hónapjaiban mindenekelőtt a számos élmunkás műszak és élmunkáshét járult hozzá, amelyeket a II. Összszakszerveze'i kongresszus alkalmából szervezrek meg és főleg Sztálin generalisszimusz 70. születésnapjára. Ezek a dolgozó nép és a munkásosztály ünnepei voltak. A nagy tanító iránti szeretet és hála a sztálini műszakokban jutott kifejezésre az új kötelezettségvállalásokban és abban a törekvésben, hogy e terve! minél hamarább és minél jobban teljesítsék, ami jelentős mértékben hozzájárult az eredmények növeléséhez és nagy sikeréhez. Az ötéves terv első két évét az egész iparban a legjelentősebb feladatok terén november és december hónapban és az egész évben a következőképpen teljesítették (az egyes iparszakaszokon): Az ipari termelés egészben véve (közellátás nélkül): 107.2%, 108.7%, 102.&%, bányászat: 106:1%, 103.7%, 101.1%, energetika: 103.3%, 103.7%, 10Í.9%, kohászat: 103.8%, 108.5%, 102.4%. Ércfeldolgozó ipar: egészben véve: 108.7%, 114.3%, 101.3% és pe£ig a nehéz gépipar: 103%, 115.1%, 101.3%, gépkocsi ipar: 113%, 95.6%, 101.1%. Műszaki eszközök gyártása: 104.5%, 122.6%, 102.6%, a könnyűipar: 101.5%, 129.3%, 108.3%, a vegyészet: 106%, 108.8%, 103.3%, üveggyártás: 101.7%, 95.1%, 95.2%, építészeti anyagok és keramika: 108.4%, 97.7%, 100.6%, papírgyártás: 100.6%, 97.7%, 99.7%, faipar: 105.2%, 114.9%, 103.2%, textü és kész ruhaipar: 100.7%, 106.6%, 106.4%, bőr és gumi feldolgozó ipar: 105.1%, 103.1%, 103.5%, a gramofon- és filmgyártás: 105.2% 85.5%, 99.2%, A bányákat még nagyobb arányban gépesítik. A bányákban az ötéves terv első évét a Jelentős szakaszokon 101 százalékra teljesítették. Az 1949-es év utolsó negyedéve a dolgozók szorgalmas törekvését mutatta minden téren, hogy teljesítményükkel utóiérjék a bányászatban beállt hiányokat. Sikert jelent, hogy az egész évi tervet a köszénbányszatban, ahol a hiány a legnagyobb volt, teljesítették. A jövőben azonban biztosítani kell a terv folyamatos teljesítését, nehogy minden hónap végén és főleg az esztendő végén kelljen nagy erőfeszítéssel pótolni az elmulasztottakat. Azon kell igyekezni, hogy a terv teljesítése folyamatos, szabályos és ütemes legyen az ötéves terv egyes éveiben kezdetétől fogva. Továbbá biztosítani kell, hogy a terv teljesítése az egyes szakaszokon ne történjen az előkészítő és megnyitó munkálatok kárára. Ezek a munkálatok az ötéves terv második esztendejében már, mint főfeladatok szerepelnek. A megnövekedett feladatok teljesítésére a bányászatban ez esztendő folyamán biztosítani kell a bányászat gépesítésének emelését, továbbá a berakodás és a bányaközlekedés javítását és főleg az eddigi összes gépesített eszközök teljes kihasználását. Az energetikai iparban a decemberi tervteljesítés sikereihez hozzájárult a vízi villanytelepek üzembehelyezésének és működésének kedvező állapota. A termelés terve a gáz fejlesztésében túlhaladta a tervet és egészben véve ezen a téren is a termelés folyamatos volt. Iparunk fejlődésére való tekintettel és az eddigi hiányok kiküszöbölését is figyelembe véve szükséges, hogy ezekben az ágakban is betartsák a megszabott határidőket. Ha új erőmüveket helyeznek üzembe, ki kell terjeszteni a figyelmet arra és gondoskodni is kell arról, hogy a tervezés rendesen legyen végrehajtva és a szükséges javítások, ellenőrzések és újjászervezések rendszeresen megtörténjenek. A kohászatban a folytonosan emelkedő tervtúlteljesítés az ebben a szakágban dolgozó alkalmazottak teljes mukaerö megfeszítéséről tesz tanúságot. E sikerhez hozzájárult a szocialista munkaverseny, az élmunkás műszakok és hetek kifejlesztése és megszervezése és az esztendő .utolsó heteiben a munkahelyek alapos átigazolásának és ellenőrzésének a végrehajtása. A kohászat állandó feladata marad továbbra is az, hogy figyelmét a terv idejében való teljesítésre összpontosítsa az egyes fajták és a termékek nagysága szerint, úgy, ahogy azt a termelés többi ágai megkövetelik. Meghalt Vaszil Kolárov A bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága és a bolgár népi köztársaság minisztertanácsa mély megilletődéssel közli, hogy 1950. január 23-án, 1.35-kor, hosszú betegség után elhúnyt Dimitrov elvtár

s legközelebbi és leghűségesebb munkatársa, a bolgár Kommunista Párt egyik legrégibb harcosa, a dolgozók érdekeinek szívós védője, a bolgár Kommunista Párt központi biÉpítőmunka télen. Gyékényfal mögött nyugodtan dolgoznak építő munkásaink. LENINRŐL EMLÉKEZIK MOSZKVA zottságának tagja, a bolgár népi köztársaság miniszterelnöke, V aszil Kolárov. A bolgár Kommunista Párt központi bizottsága és a bolgár népi köztársaság minisztertaná"* csa háromnapos állami gyászt rendelt el, egyben Vladimír Pop" tomov, helyettes miniszterelnök elnölésével összeállították az el" hunyt nagy bolgár államférfi te* metésének előkészítő bizottságát. Szombaton, január 21-én 11.50-kor a Moszkvai Állami Nagyszínházban az SzKbP Központi Bizottsága gyászösszejövetelt rendezett Vadimir Iljics Lenin halálának 26. évfordulója alkalmából. Az ünnepélyen Peter Nikolajevics Pospolov mondotdotta következő emlékbeszédét: Egész népünk és az egész haladó emberiség hálatelten köszöni Vladimír Iljics Leninnek az 1917-es nagy Októberi Forradalmat, amely a világtörténelemnek új korszakát nyitotta meg „A kapitalizmusnak és nyomainak megsemmisítése, a kommunista rendszer alapjainak lerakása a világtörténelem új korszakának tartalma — és ezt most kezdtük meg" — jelentette ki Lenin. V. I. Lenin alkotta meg és nevelte a harcokban megedzett Kommunista Pártot. Az ő vezetése alatt kezdte meg népünk az első szocialista állam építését. Ö védte meg a szovjet államot az imperialisták és fehérgárdisták támadásai ellen. Lenin szabta meg célunkul a szocializmus kiépítését és jelölte meg az utat, amelyen haladva elérhetjük a szocializmust. y A Nagy Októberi Szocialista Forradalom élén állva, Lenin mellett Sztálin építette a Pártot és tette naggyá a szovjet államot. Leninnel együtt vezette a szocialista haza védelmét a polgárháború és az intervenciós háború idején, valamint a békés építés korszakában. Hazánk és a haladó emberiség szempontjából nagy szerencse, hogy Lenin hü tanítványa, barátja és harcostársa, Sztálin elvtárs folytatta és folytatja a lenini müvet. Sztálin elvtárs lenini bölcsességgel vezeti népünket és az egész haladó emberiséget. A szovjet nép, teljesítve Lenin hagyatékát, szilárd léptekkel halad a kommunizmus felé. Pártunknak kimondhatatlanul nagy nehézségekkel kellett megküzdenie, hogy hazánkban biztosítsa a szocializmus győzelmét, hogy egy technikai és gazdasági szempontból elmaradt államoól erőteljes szocialista nagyhatalmat teremtsen. Lenin és Sztálin pártját minden történelmi vihar során a győzelmes marx-lenini tanok helyes iránytűje vezette és vezeti ma is, amely tanokat Sztálin elvtárs terjesztette és bővítette ki. Marx és Engels mint elsők teremtették meg a tudományos kommunizmus elméletét s a tudomány alapján bizonyították, hogy a kapitalizmus a társadalmi rend átmeneti formája, bebizonyították továbbá a burzsázia bukásának elkerülhetetlenségét, a proletariátus kormányának győzelmét, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetel elkerülhetetlenségét. Marx és Engels a munkásosztályt megtanították arra, hogy erejét öntudatosítsa és öntudatositsa nagy történelmi elhivatottságát. A proletariátus a kapitalista társadalom sírásója. Marx és Engels a proletariátusnak hatalmas szellemi fegyvert adtak, a forradalmi elméletet. Az új szocialista társadalom, mely hazánkban 1917 októberében született és megteremtette a szovjet kormányt, a munkások kormányát és nemzetközi alapelvéül a békét tette, bebizonyította az egész világnak halhatatlan tanítónk, Lenin szavainak teljes igazságát, hogy a szocializmus gigantikus erőket rejt magában, hogy az emberiség egyedülálló és nagyszerű lehetőségekhez jutott, amely fejlődését biztosíthatja. Marx és Engels oly korszakban éltek, amelyben a kapitalizmus még terjeszkedett és a proletár forradalomnak nem volt meg a gyakorlati tapasztalatai. Ök még nem látták a kapitalista társadalm? berendezkedés bukását, nem élhették meg az új társadalom kiépítését, ameiynek megszületését tudományos pontossággal előre mepiátták. Marx és Engels müvét az új korszak korában, az imperializmus és proletár forradalmak korszakában Lenin és Sztálin folytatták. Lenin felfedte az impfriilizmus korszakában a kapitalizmus törvényeinek fejlődését és teoretikusan bizonyította a szocializmus győzelmének lehetőségét egy országban. Lenin s Sztálin vezetése alatt elsőízben szakították ketté a világ imperialista frontjának láncait. Győzedelmeskedett a nagy Októberi Szocialista Forradalom. Lenin egésr életét a munkásosztály ügyének szentelte, a szocializmus győzelmének áldozata. Lenin tisztán és konkréten látta az utat, amely a szocializmus győzelméhez vezet. Ránk hagyta, a Pártnak és a nemzetnek megjelölte, mily úton kell járnia, hogy a szocializmus győzelme hazánkban és nemzetközi méretben is biztosíttassák. Amidőn V. I. Lenin a szocializmushoz vezető utat megjelölte, főfeladatul hangsúlyozottan az iparosítást jelölte meg, figyelmeztetett arra, hogy iparosítás nélkül, mint önálló állam elpusztulnánk. A lenini sztratégia számol a munkásosztály vezető szerepével, a nehézipar fejlődésével, a villamosítás tervével és az apró földműves gazdasági egységek szocialista átállításával. „Ha Oroszországban a villamosművek sűrű hálózata és a hatalmas üzemek kiépülneK, akkor a kommunista gazdaság felépítése Európa és Ázsia szocialista építésének mintaképévé fog válni", — allapította meg Lenin. A leninizmus ellenségeivel vívott harcban Sztálin elvtárs megvédte és fejlesztette a szocializmus győzelme lehetőségének elméletét egy országban. Konkretizálta a szocializmus kiépítésének lenini sztratégiai tervét, amelynek legfőbb pontja az iparosítás volt. A Pártnak és a népnek Sztálin elvtárs, szeme előtt tartva Lenin hagyatékát, messzemenő figyelemmel írta elő a szocialista iparosítás gyors tempóját, hogy megőrizze szocialista hazánk függet'enségét, biztosította _ a szocializmus győzelmét. 1931 februárjában a nemzetgazdászok tanácskozásán ezeket mondotta Sztálin elvtárs: „50. sőt 100 évvel maradtunk el a haladó álamok mögött Be kell őket hoznunk 10 év alatt. Vagy bebizonyítjuk ezt vagy szétmarcangolnak". Államunk a törléneirvi időkben teljesítette a szocialista iparosítás napy feladatát, amelyeket Sztálin elvtárs állapított meg. Éppen ezért 1941-ben, 10 évvel a mondottak után, amikor a hitleri Németország megtámadta a Szovjetuniót, ez a Németország nem tudott legyűrni bennünket. A szocializmus országa katonai, technikai és gazdasági erejével felülmulta a hit'erí Németországit, amely rabszolgasorsba süllyesztette Európa egész kontinensét. A szocializmus országa a fasizmussal folytatott halálos küzdelemben gyözedelneskedett és felszabadította Európa nemzeteit a fasiszta rabság alól. A szocializmus e történelmi győzelmét a szovjet nép elsősorban a Párt és a nép nagy vezére és tanítója bölcs vezetésének Sztálin elvtársnak, minden idők legnagyobb sztratégájának és had vezető jénf k köszönheti. Lenin és Sztálin Pártja a szocializmus építésének nagy programjára in

T spirálta a tömegeket, megsemmisítette a ragadozókat és a kapitulánsokat, akik a Pártot és a népet a mensevikí bizalmatlansággal akarták megrontani és országunkat a kapitalizmus felújítá_ sának útjára igyekeztek visszairányítani. E menseviki epigonok, trockisták, zinovjevek, bucharinok burzsoá nacionalisták sohasem voltaK marxisták, csak marxistáknak tetették magukat. A lenini-sztálini teória országunkban hatalmas erővé vált, amely erő különösen a sztálini ötéves terv éveiben lett a szovjet nép hősi munkaforrása. Országunk egész arculata a legrővidehb történelmi határidőn belül megvá'tozott, mindörökret a múltból örökölt elmaradottsággal. Sztálin elvtárs népüiiket a szocializmus történelmi győze'méhez vezette A jós szavak valóra váltak, kommunista gazdasági felépítésünK az európai és ázsiai népi demokratikus államok mintapéldául váltak. .