Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-20 / 17. szám, péntek

UJSZ0 1950 január 20 šžsélyi Sászló a Poľana Opat°vá lectehetsésre­sebb játékosa elm°nd.ja... Az utóbbi esztendőkben Opa­tován igazán tehetséges játékos kevés tűnt fel. Pedig azelőtt sok­sok tehetséges, nagy futballista nőtt ki onnan. Opatová futball­grundjai egymásután nevelték ki az Uram Jancsit, Bukovszkyt, Majlikot, Tolmácsit vagy a Lau­ko testvéreket, hogy csak egy pá­rat említsünk a sok közül. Opato­vá futballcsapata nagy lett, de saj­nos, nem saját játékosai révén. Mindössze egy játékos van ma a csapatban, akit magáének vallhat a Poľana Opatová. A kis Zsélyi Laci ez, aki mindössze 21 éves s már négy év óta nemcsak állan­dó tagja, de egyik főerőssége is csapatának. Kis Zsélyi Laci. így ismerik St szűkebb hazájában Opatován. Pe­dig nem is olyan kicsi ma már, hiszen erősen megüti a 180 cm-t. Zsélyi László régi, hogy úgy mondjuk, tősgyökeres opatovai hajtás. Ezzel a halkszavú, szerény, de határozottan nagytudású futballis­tával beszélgetünk. Poľana Opa­tová szép kis klubhelyiségében találjuk meg Zsélyi Lászlót, mely­nek most ő a vezetője. — Itt, Opatován kezdtem el fut­ballozni. Még 15 éves sem voltam, s már a Malý edzőnk által alakí­tott kölyökcsapatnak voltam a kö­zéphátvédje. S innen emelt ki 1946-ban Karcsi bácsi s tett be mindjárt az első csapatba, ahol mint középhátvéd kezdtem el szintén futballozni. Mult évben aztán, mikor a csapatnak szüksé­ge volt balhátvédre, én kerültem hátra erre a posztra. S hol érzi magát jobban? — Hát ami azt illeti, jobban szeretek középhátvédet játszani. De azért már egészen jól belejöt­tem a hátvédjátékba — mondja mosolyogva. Elvégre ma a csapa­tomnak ott van rám szüksége! S rájöttem már, hogy ez nem is olyan nehéz ... — Mi a hátvédjáték titka? — kérdezzük. — A helyezkedés! A hátvédnél a legfontosabb a jó helyezkedési érzék. Ez már fél sikert jelent. Ehhez kell természetesen a jó rú­gókészség és akkor a gyorsaságot már lehet pótolni. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem lennék én elég gyors. Nálam nem fordul elő, hogy a szélsőt utol ne érjem. — Nagyon, de nagyon szeretek futballozni, ez az egyedüli nagy szenvedélyem. Komolyan veszem az edzéseket s azon igyekszem mi­nél jobban csiszolni, képezni és fokozni eddigi tudásomat. Borhy Károlynak, mostani edzőnknek köszönök mindent. Tőle tanultam meg igazán futballozni. —Tervei? Vágyai? — Az élet bolygó csillag s bi­zony nem tudom, hol fogok meg­állni. Minden a tavaszi sorozástól függ ... Itthon szeretnék marad­ni s ennek az egyesületnek to­vábbra is becsülettel szolgálni Hívtak Zilinára! Hívott a Bratis­lava! Nagyon komoly ajánlatokat kaptam, de még sem ... Nem ha­gyom el szülőfalumat, melyet any nyira szeretek! Zsélyi Laci szeme felragyog, mi­kor ezeket mondja S mi még hoz­zátesszük azt, hogy ő az opatovai­ak büszkesége. Szerény fiú, akit edzője is talán a legjobban szeret. Aminek oka is egyszerű: Zsélyi Laci a legszorgalmasabb és leglel­kiismeretesebb jutballistája Bor­hy Karcsi bácsinak. Zsélyi Laci tudja, hogy nem másnak, csak magának tanul s a lelkiismeretes edzések után az ő tudása és kon­díciója javul és csiszolódik. S ez­zel is példaképpé válik sok-sok futballistának ... Sok ilyen te­hetséges futballistát kívánunk a poľana Opatovának! Szerencsés győzelmet arattak az angoí—kanadai jégkorongozók Csehszlovák válogatott- Harrinpy Racers 2:3 (2:1,0:1,0:1) Az angol-kanadai Harringay Ra­cers jégkorong csapata szerdán es­te hatalmas nézőközönség előtt fe­jezte be csehszlovákiai portyáját. A csapat utolsó ellenfele a londoni vi­lágbajnokságra készülő csehszlovák válogatott volt. A mérkőzést ezúttal is az angolok nyerték meg — de mindjárt hozzá is tehetjük — sze­rencsével. A csehszlovák válogatott ezen a mérkőzésen egyenrangú el­lenfélnek bizonyult és egy kis sze­rencsével az eredmény fordított is lehetett volna. A díszpáholyban A. Zápotocký miniszterelnök, dr. VI. Klementis külügyminiszter. Kopecký tájékozta­tásügyi miniszter, a ŠTJTVŠ elnöke, Čepička igkzságligy miniszter és a külföldi követségek képviselői is je­len voltak. A csapatok a következő felállítás­ban mérkőztek: Csehszlovák válogatott: Jirita— Ošmera, Marcelis, P. Hajný, Španninger—Rozinák, Zábrodský, Ko­nopásek— Kobranov, A. Bubník, Č. Pícha. Harringay Racers: Iussier —Campbell, Linton, Swindlehurst, Coburn—Glennie, Shack, Payette— Cook, Ricard, Kennedy— Blondín, Tamblyn, Menchini. Az első harmad hatalmas irammal kezdődött. A negyedik percben Jirka, a csehszlovák csapat kapusa Ko­burn hatalmas ütését védte. A 9. percben Campbell megszökik a ko­ronggal, a jó helyzetben álló Sxvin­delhurst elé tolta a korongot, aki mesgszerezte a vezetést. A gól után a csehszlovák csapat ment támadás­ba és a 15. percben Zábrocký be­adásából Konopásek közelről szer­zett gólt, amivel döntetlenre állítot­ta az eredményt. A 16. percben Ius­sier rosszul védte Kobranov ütését és a szemfüles Bubník hálóba küldte a korongot. A második harmad változatos jó játékot hozott. A vendégek a máso­dik percben Glennie góljával egyenlí­tettek. A csehszlovák csapatnak is voltak jó helyzetei, de az angol-ka­nadai csapat védelme tisztázott. A harmadik harmadban a vendé­dégek a kiállított Cook nélkül ját­szottak. A játék eldurvult; úgyhogy a játékvezető Lintont is kiállította. A vendégek a kapuson kívül három játékossal játszottak. A csehszlovák válogatott állandó támadásban volt, de a helyzeteket nem tudták kihasz­nálni. A győztes gólt Ricard ütötte. A vendégek legjobbja Iussier ka­pus volt, az első támadósorban Glen­nie, a másodikban Ricard, a har­madikban Blondín volt a legjobb. A csehszlovák csapatban Jirka kapus, Osmera, Macelis I. és Bubník vol­tak a legjobbak. A mérkőzést Dvor­sky és Tenca vezették. A Tatry Poprád vezet a „D" bajnokságban A „D" jégkorong-bajnokságot két mérkőzéssel folytatták. Az egyiket Poprádon, a másikat Košicén ját­szották le. Eredmények: Tatry Poprád— VŠ Bratislava 6:0 (2:0, '2:0, 2:0), Dynamo Košice— Sparta Prešov 3:5 (2:1, 0:3, 1:1). A mérkőzések után a poprádi Tat­ry jégkorong csapata megerősítette vezető helyét a tabellában. Edzőtáborba vonultak a magyar asztalteniszezők Nagy apparátussal folyik a bu­dapesti asztaltenisz világbajnok­ság sokoldalú előkészítése. Az egyik csoport a rendezéssel, a másik a külföldiek fogadtatásá­val, a harmadik pedig a magyar versenyzők előkészítésével fog­lalkozik. A magyar versenyzők, a férfi­csapat tagjai: Sidó, Soós, Kó­czián, Várkonyi és Farkas Jó­zsef, a női válogatott csapat tagjai: Farka s Gizi, Király Ba­ba, Sólyom Ilonka és Kárpáti Rózsi edzőtáborba vonultak és itt ugyanazokon az asztalokon edzenek, mint amilyenen majd a világbajnoki versenyen játsza­nak. Asztalteniszezőink a tábor­ból most már nem jönnek ki, ha­nem innen vonulnak minden al­kalommal a verseny színhelyére, a Sportcsarnokba. A budapesti astaltenisz világbajnokságba be­kapcsolódott a posta is. A közle­kedési és postaügyi minisztérium az asztaltenisz világbajnokság al­kalmából január 16'tól február 5-ig bezárólak „XVII. asztalte­nisz világbajnokság Budapest, Sportcsarnok, 1950. január 29— február 5." szövegű bélyegzőt használ. Ezt a bélyegzőt a 72 es postahivatal, valamint a Sportcsarnokban felállítandó postahivatal használja. Egyébként nemcsak a magyar, hanem a külföldi asztaltenisze­zők is táborokban készülnek. A lengyel és csehszlovák asztal­teniszezők szintén táborba vonul­tak. A svájciak öt férfiverseny" zővel képviseltetik magukat a budapesti világbajnoki verse­nyen. Az angolok és franc" ák együtt jönnek Párizsból Budapestre. A budaipesti rendezőség felké­szülten várja a külföldieket, aki­ket lefoglalt szállás vár. A kül­földiek részére is biztosítanak rendszeres edzési "lehetőségeket. O N. Zámky—Sparta 10:6. A Nové Zámky Sokol Partizán szerda este barátságos mérkőzésen találkozott a prágai Sparta csapatával, melyet szép küzdelem után 10:6 arányban győzött le és revanzsot vett a tavalyi 10:6-os prágai vereségért. • SNB— Nitra 5:2. Az asztaltenisz­találkozót Bratislavában játszották. A részletes eredmények: Kifusz— Roško 1:2, Kiš—Volko 2:0, Garažia — Koch 2:0, Kiš—Roško 2:0, Kifusz — Koch 2:1, Garažia—Volko 0:2, Kiš —Koch 2:1. • Pezinok—-Práca 42:33 (21:21). Szerda délután a bratislavai YMCA­ban játszották a kosárlabdamérkö­zést, amit szép küzdelem után a pe­zinoki csapat nyert meg. • SI. Žilina—O. Trenčín 9:3 (3:0, 3:1, 3:2). Barátságos jégkorong­mérkőzés Zilinán, körülbelül 300 né­ző előtt. Ozolin hitt magában... Hogyan győzött a% „öreg" rúdugróbajnok a két fiatal bajnokjelölt ellen? Már sötétedett a stádiónban. Alig voltak nézők a pályán, csak a nyu­gati lelátórészén ült egy kis csoport. Kitartóan figyelték a nézők három rúdugró, Ozolin, Knyázev és Deni­szenko harcát. A versenyzők számá­ra Ws oad'ot tettek a labdarúgópálya kapuja mögé s ott volt a mérce és a léc is... Alig lehetett már látni a rohamosan leszálló sötétedésben a lécet, 4 MÉTER 18 CENTIMÉTER! Ozolint szinte a két erős, nagy­szerű fiatal sportoló „apjának" lehe­tett gondolni. A Szovjetúnió világ­hírű versenyzője mbst együtt küz­dött tanítványával, Deniszenkóval. És érdekes volt a harmadik részt­vevő is, hiszen Knyázev éppen Vla­gyimir Gyacskov keze alatt készült fel. Vlagyimir Gyacskov... Most Ozo­lin barátja és kartársa a Testneve­lési Egyetemen, de volt idő, amikor ők versengtek az első helyért, jóne­hánv esztendővel ezelőtt, 1927-ben. Ha most Deniszenko és Knyázev küzdött volna a bajnoki címért, jó­val egyszerűbb lett volna a dolog. Akkor meg lehetett volna állapítani, hogy ,,a két kiváló mester átadta tudását tanítványainak és azok foly­tat'ák a versengést". De most Ozolin nemcsak jelképesen versenyzett a bajnokságért Gyacskovval és persze Knyázevvel. Hányszor mondta már Ozolin, hogy elteszi a szögescipőt! 1948-ban a De­niszenkóval való párharca két r.apig tartott s akkor Ozolin megvédte a bajnoki címét. Mint egyszer mondta, a szovjet bajnoki cím minden évben egyre kedvesebb, becsesebb a szá­mára .. . Amikor 1948-ban győzött, az öt üdvözlő Deniszenkónak ezt mondta: — Ez volt az én utolsó párbajom veled. De mennyire nem ismerte — ön­magát! Elmúlt a tél, elérkezett az 1949-es sportévad z Ozolin újra el­lenállhatatlan vágyat érzett a ver­senyzésre. Vájjon most, amikor ilyen nehéz verseny folyt a pályán, meg­bánta ezt ? ... Ellenfelei az előző magasságot, 410 cm-t első kísérletre átugrottak, neki viszont csak a második kísérlete si­került. Ezt azt jelentette, hogv ha egyiküknek sem sikerül már átugra­nia a 418 cm-t, akkor Ozolint — le­győzte a két fiatal... DE OZOLIN HITT MAGÄBAN ÉS A KÜZDENITUDASBAN Tudta, hoev feltétlenül át kell ucgra­nia a 418-at. Feltétlenül, mert külön­ben vereséget szenved. És a vereség keserű ízével már többször megis­merkedett, amikör Gyaskovval és Rajevszkijjel régi vetélytársaival ver­senyzett annak idején. A hosszú, sok­éves tapasztalatból tudta, hogv a küzdelem úi eröt szokott adni neki. Most is ígv történt. Következtek az ugrások. Ozolin le­vette a melegítőt, kezébe vette a ru­dat. Nekiált a rohamhoz. Alacsfeny, izmos alakja végigfutott a salakpá­lyán. A rudat leszúrta és a sportoló ruganyos teste felemelkedett. Már a léc felett volt és — sikerült az első kísérlete 418-onl Knyázev és Deniszenko is átugrot­ta ezt a magasságot, de csak a má­sodik ugrással. Mindkettőnek kiváló egyéni csúcseredményt jelentett ez. KÜLFÖLDI SZEMLE Miért sikerült nekik is átvinniök ezt a magasságot? Tudják ők is, de a legjobban tudja Ozolin. Ezt a sport­küzdelemnek, a versengésnek a nagy­szerű, ösztökélő érzése hozta magá­val. Lélekben hálát éreztek, egymás iránt a szívós, kitartó küzdelemért. Egyre jobban sötétedett. Már úgy látszott, hogy a léc a levegőben függ... MOST 426 CM VOLT A MAGASSÁG Nagyon zavart már a sötétség. Ki tudja, hogy ha egy félórával előbb tették volna fel a lécet erre a ma­gasságra — hogyan végződött volna a drámai küzdelem?... Első kísérlet. Mindenki számára sikertelen volt. Deniszenko készült a második ugrás­ra. Látszott rajta, hbgy összeszedi minden erejét. Milyen erős volt a rohama! „Talán sikerül átvinni a magasságot?" — merült fel a kér­dés. Már megvolt a magasság, Deni­szenko jól fellendítette magát, a rúd kiegyenesedett. Még egv pillanat!... D e itt történt valami váratlan. Olyan nagy volt a lendület, amit Deniszen­ko belevitt az ugrásba, hogy a rúd nem bírta ki a nyomást és reccsenva összetört alatta. Az ember felül tud­ja múlni önmagát, de a bambuszt nem. Az ellenfelek még két kísérletet tettek, de ezek sem sikerültek. A bajnok megvédte címét! ... Az új évben minden bajnok olyan szívóssággal küzdjön a he­lyéért, amilyennel rohamozza őt a fiatalság. A vitában születik az igaz­ság, — a küzdelemben - születnek a csúcseredmények. V. Vasziljev t „Költészet és valóság". Nincs valami nagy élelmiszer­bőség Angliában s az idén még a pulykáról is lemondhattak a szi­getországban. De helyette ők kül­denek át más szárnyast a konti­nensre. Jól hízott kacsákat... A bécsi österreichische Volks­stimme legutóbbi számában köl­tészet és válóság" címmel közöl egy Reuter-jelentést. Az angliai Reuter távirati ügynökség két hó­nappal ezelőtt hírül adta, hogy a „Pro Patria" nevű egyesület meg­szerezte Kubala kiadatását a ma­gyar szövetségtől. A ,Jólértesült" Reuter természetesen közölte is, mit kapott ezért az MLSz: az olasz egyesület a nyomorgó ma­gyar labdarúgószövetségnek egy angliai gyártmányú kenyérdagasz­tógépet adott Kubaiáért. (Hogy honnan vette a Reuter éppen a dagasztógépet? ...) Nem zavarta a Reutert az sem, hogy éppen a közlés idejében a „Pro Patria" el­nöke Bécsben tartózkodott és har­sány nevetéssel cáfolta meg a hírt. Most újból jelentkezett a Reuter ismét Kubaiával, a „Pro Patriá"­val, váltságdíjjal. Ezúttal sem tö­rődött a Reuter-ügynökség azzal a mellékkörülménnyel, hogy Ku­bala és néhány kódorgó, éhező társa leveleket küldözget európai országokba, hogy fogadják edző­mérkőzésre a „hontalan hazafiak" és a naplopó „politikai üldözöt­tek" összeállt csapatát. A Reuter január 5-én közölte, hogy a „Pro Patria" 33 millió líráért játéken­gedélyt szerzett Kubaiának. A bé­csi lap megkérdezi az angol ügy­nökséget: „Több kérdésünk van: 1. Kinek fizették a 33 millió lírát? 2. Egy­általában ki találta ki ezt a 33 millió lírás dolgot? 3. Ne várjuk meg inkább a hír közlésével mind­járt a cáfolatot is? .. INKÁBB VASÄRNAP! Angliában és a brit birodalom más országaiban hagyományos az, hogy vasárnaponkin t nincs sem­miféle belépődíjas sportesemény. Így van ez Kanadában is, de ott már egyre több hang hallatszik e szokás ellen. Torontóban pél­dául „népszavazást" tartottak a sportesemények látogatóinak a körében. 6500 szavazattöbbség nyilvánult meg amellett, hogy ezentúl ne szombaton, hanem va­sárnap rendezzék a sportesemé­nyeket. Egyelőre azonban még harc dúl a sportközönség és a javaslat ellen­zői között. Kik azok, akiknek nem tetszik a megváltoztatás? Az egyházi hatóságok és három torontói napilap tulajdonosai. Zischek abbahagyta a labdarúgást. Sok borsot tört már a tSbdarú­gó védőjátékosok orra alá Kari Zischek, az osztrákok kiváló szél­sője,, aki annakidején a „csoda­csapat" tagjai közé számított. Sok­szoros válagotatt volt Zischek s bizonyára meglepő lesz a hír a ma­gyar labdarúgók számára, hogy a bécsi játékos búcsút mond a lab­darúgásnak: épen most vasárnap játszott utoljára a Wacker csapa­tában. Igen meleg szavakkal búcsúz­nak az osztrák lapok a kiváló lab­darúgótól. Mi is emlékezzünk meg példás sportpályafutásáról! Zi­schek ma 40 éves. Ezelőtt 25 év­vel lépett a Wackerba, 15 éves ko­rában. Azóta számtalanszor ka­pott fényes ajánlatokat külföldi és ausztriai csapatoktól, de Zi­schek nem akarta otthagyni a meidlingi munkáscsapatot, hű ma­radt a fekete-fehér színekhez. Most abbahagyja a játékot, to­vábbra is szolgálni akarja azon­ban az osztrák munkásifjak sport­nevelését. A „kínai helyzet" Leedsben. Beszámoltunk arról, hogy három angol hivatásos labdarúgóegyesii­let érdeklődik két szingapuri já­tékos iránt. Most Buckley őrnagy, a Leeds üzletvezetője kijelentette, hogy a világ bármely tájáról haj­landó játékost szerződtetni, ha van remény arra, hogy az illető­ből jó játékos legyen. A két ki­najátékost előbb ki kellene pró­bálni. Vájjon hol? Leedsben vagy Szin­gapúrban? ÜJ SZO a csehszlovákiai magyar dolgozók napilapja* Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava, Jesenského 8.. II em Telefon 262-77 FV5- és feletflsszerkesztfl- Lflrlncz Gyula Feladó és irányító postahivatal: Bratislava II. Nyomja és kiadja a Pravda grafj ka; és kiadó vállalatok Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetés 1 évre 540—, ü évre 270.—, Í4. évre 135.— 1 hónapra 4§.— Kčs.

Next

/
Thumbnails
Contents