Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)
1950-01-20 / 17. szám, péntek
VI SZÖ 19Ä0 január 20 A TANÁCSRENDSZER — a szovjet állam poiitÉai alaia »A Szovjetúnió politikai alapját — mondja a Sztálini Alkotmány 2. cikkelye — a dolgozók küldötteinek szovjetjei alkotják, amelyek a földesurak és kapitalisták uralma megdöntésének és a proletariátus diktatúrája kivívásának eredményeképpen fejlődtek ki és szilárdultak meg." Szovjetek, tanácsok első esetben az 1905. évi forradalom alkalmával létesültek. Már akkor politikai tömegszervezetek, a munkások felkelésének szervei és szervezői voltak. Lenin még a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt rámutatott a tanácsok rendkívüli jelentőségére, amelyek politikai alapjai lesznek a felépítendő szocialista rendszernek. Lenin jóslata ragyogóan beigazolódott. 1917 november 7-ének történelmi napján Oroszország munkásai és parasztjai a Bolsevik Párt vezetésével megdöntötték a földesurak és a . tőkések uralmát é ssaját kezükbe vették a hatalmat. Győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Üj korszak kezdődött Oroszországban, gyökeres fordulat az egész emberiség történetében. Az Októberi Forradalom az országban a hatalom teljességét a szovjetekre ruházta, amelyek a dolgozók államhatalmának szerveivé lettek. A lenini-sztálini Bolsevik Párt vezette, az ország munkásosztályának irányítása alatt álló szovjetek hatalmas ereje képesnek bizonyult arra, hogy megszilárdítsa és továbbfejlessze a forradalom vívmányait. A szovjetek szervezték meg a Párt vezetésével a munkásokat és parasztokat a belső ellenforradalom és a 14 kapitalista állam fegyveres beavatkozása elleni győzelmes harcra. Ugyanígy a szovjetek biztosították a megdöntött kizsákmányoló osztályok ellenállásának végleges felszámolását, megvédelmezték a szocialista államot a nemzetközi imperializmus összeesküvéseivel szemben, ök emelték fel és lelkesítették a dolgozók millióit a népgazdaság helyreállítására, a szocializmus építésére irányuló harcban és pillérei a kommunizmus megvalósításának a Szovjetúnióban. A szovjetek hatalmas tömegszervezetek, amelyek kivétel nélkül valamennyi dolgozót felölelnek. A munkásosztály a szovjeteken keresztül megvalósítja vezetöszerepét a dolgozók tömegeinek politikai megszervezésében. A szovjet rendszer a legdemokratikusabb állami szervezet. A dolgozók legszélesebb tömegeire támaszkodva a lehető legnagyobb mértékben teszik lehetővé a nép tömeges bekapcsolódását az állami, gazdasági és társadalmi tevékenység minden ágába. A szovjetek valamennyi igazgatási, gazdasági és társadalmi tevékenysége a dolgozó tömegek közvetlen részvételén épül fel s ez magából a szovjet szocialista demokrácia természetéből következik. A Szovjetúnióban a munkások és parasztok több, mint egymillió küldöttje, a helyi szovjetek körül tömörülő aktivisták milliói, az állami intézmények és szervezetek munkásainak tekintélyes számú káderei vesznek részt az állami és gazdasági élet igazgatásában. A szocialista államgépezet ereje mint erre Sztálin elvtárs rámutat — éppen abban rejlik, hogy öszszekapcsolja a hatalmat a munkások és parasztok milliós tömegeivel, nem zárkózik el a néptömegek milliói elöl, hanem a tömegszervezetek, a különféle bizottságok, szakosztályok, értekezletek, küldöttgyűlések hatalmas tömegén keresztül összeforr azokkal. A szovjetek szakadatlanul erősítik a tömegekhez fűződő kapcsolataikat. Az állam igazgatásában, a gazdasági és a kulturális építésben való részvétel egyik sajátos és kitűnően beválf'formája a szovjetek mellett müködö állandó bizottságok rendszere. Egyedül az Oroszországi Föderáció területén több, mint 200.000 ilyen bizottság működik. E bizottságokban körülbelül 600.000 küldött és közel egymillió munkás, tisztviselő, kolhozparaszt, aktivista dolgozik, akik aktívan vesznek részt a kommunista építésben. A szovjetek országában ragyogóan megvalósult a tömegek beWmWWWW WI MWWM HI MWm WW — Banská Bystricán a mult évben 422 gyerir°k született, 65%lcal több mint 1948-ban. Hat esetben kettes ikrek születtek. A legtöbben a b-vnskábystricai kerületben tüdőbajbar, szívbajban és rákbajban halnak meg. A miult évben 138 házasságot kötöttek.. kapcsolása az állam igazgatásába. E feladat megoldásának sikerességét biztosította a Szovjetúnióban fennálló tökéletes demokratikus választási rendszer, az államhatalmi, az igazgatási szervek, a bíróság és az ügyészség demokratikus felépítése, e szervek demokratikus munkamódszerei. E sikert biztosította a szovjet polgároknak a Sztálini Alkotmányban leszögezett joga a munkára, az üdülésre, a művelődésre, az öregségi és betegségi biztosítás, továbbá a polgárok teljes egyenjogúsága nemre, nemzetiségre és fajra való tekintet nélkül a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális élet valamennyi területén. A szovjet nép küldöttei számadással tartoznak választóikkal szemben, akiknek jogukban áll visszahívni azt a küldöttet, alá nem érdemelte ki bizalmukat. A nép a dolgozók legjobb, legöntudatosabb képviselőit küldi a tanácsokba, olyanokat, akik meg akarják és meg tudják védeni a nép érdekeit, akik harcolni tudnak a szocialista társadalom felvirágzásáért. Ez a magyarázata annak, hogy a Párt vezette szovjetek valóban a dolgozók legtekintélyesebb szervezetei. A Szovjetúnió minden polgára tudja, hogy a dolgozók küldötteinek szovjetjeinél mindig megtalálja jogainak és érdekeinek védelmét. « A Szovjetúnióban a helyi szovjetek teljesjogú igazgatási szervek. Végrehajtó bizdttságok és azok alosztályai — nekik kötelesek beszámolni tevékenységükről. A szovjet állam valóban népi állam. „A Szovjetúnióban minden hatalom a város és a falu dolgozóié, akiket a dolgozók küldötteinek szovjetjei képviselnek" — mondja a Szovjetúnió Alkotmányának 3. cikkelye. A szovjet állam ereje kimeríthetetlen forrásokból fakad. E források — az éltető szovjet hazaszeretet, a szovjet népek törhetetlen sztálini barátsága, a Sztálini Alkotmány hamisítatlan demokratizmusa, a lenini-sztálini nemzetiségi politika következetes megvalósítása. A Szovjetúnió népei a háború győzelmes befejezése után sikeresen dolgoznak a népgazdaság helyreállítása és további fejlesztésén, következetesen és állhatatosan védelmezik a béke ügyét az egész világon. A szovjet rendszer, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szülötte, az egész világ dolgozói előtt tanúsítja a szocialista, a szovjet demokrácia kimeríthetetlen és legyőzhetetlen alkotóerejét. A jugoszláv nép harca Tito és klikkje ellen A moszkvai „Trud" című lap hosszú cikkben számol be a jugo- ' esztendő utolsó két hetében 4306 szláviai forradalmi emigránsok sajtóbeszámolóiről. Tiszta képet kapliatunk belőlük arról a nagy harcról, amelyet a jugoszláv nép folytat Tito és a többi áruló ellen, akik a jugoszláv népet az angol-amerikai rabszolgaság nyomorába döntötték. A jugoszláv nép tudatában van rabszolgájává süllyedni és ezért szabotálja a Titoék által megkövetudatában van annak, mily szerencsétlenségbe sodorta az országot az amerikai imperializmus kiszolgálóinak aljas politikája és mily nyomort zúdított a jugoszláv népre ez a politika. Az angol-amerikai befolyás óta az ipari termelés majdnem teljes egészében szijnetel, mert hiszen a nyugati nagytőkések célja nem az, hogy a jugoszláv nép életszínvonalát emeljék, hanem az, hogy a népet minden vonalon kizsákmányolják. Nem csoda tehát, hogy az ipart úgyszólván megszüntették és a jugoszláv gazdasági élet más vonalain is a legsúlyosabb válsággal küzd. A horvát ipar az 1940. évre előírt tervet már csak 60 százalékban teljesítette, a szerb ipari üzemek pedig ugyanakkor csak 56 százalékban teljesítették az előirt terveket. Az ipari termelés az 1949. év első felében 20 százalékkal csökkent. Ez a fokozatos, de mind erősebbé váló válság az egész életre rányomja bélyegét, a jugoszláv dolgozó népet pedig a nyomor és az éhség mélységébe taszította. A közszükségleti cikkek és az élelmiszerek ára fél év alatt 200—300 százalékkal emelkedett. A szocializmus meghamisított jelszavai alatt Titoék fokozzák a kizsákmányolást, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a dolgozók magukért dolgoznak. A jugoszláv fasiszták ehhez hasonló jelszavakkal cinikus egykedvűséggel igazolni akarták az ipari üzemekben bevezetett munkaidő felemelését. Egyes üzemekben 16 órára emelték fel a munkaidőt. A jugoszláv forradalmi emigránsok lapja a Szovjetúnióban egyik legutolsó cikkében megállapítja, hogy az elmúlt esz'tendő október havában közel 450 ezer ember dolgozott a jugosaláviai bányákban éa erdőirtásoknál, akik munkájukért fizetést nem kaptak. A Nová Borba ugyancsak jelentést közöl a jugoszláviai dolgozók embertelen kizsákmányolásáról. A cikkben többek között a kővetkezőket olvashatjuk: Titoék az imperialistáktól kölcsönöket vesznek fel, bennünket pedig kényszerítenek, hogy uraik" számAra naponta 15 órákat dolgozzunk. Mi munkások éhezünk, ugyanakkor Titoék szombatonként 10—20 vagón fagyasztott húst szállítanak el aa imperialista ragadozóknak, hogy kedveskedjenek nekik. Így ír egy zágrábi munkás a Nová Borbának. A jugoszláv dolgozó nép nem akar az angol-amerikai iparmágnások telt fokozott munkatermelékenységet, nem jár munkába és nyílt harcot inditott a rendszer ellen mind gyakoribb sztrájkokkal. A dolgozók, akiket Tito csendőr- és katonai szuronyok között szállít a bányák mélyére, hogy az úgynevezett „munkamobilizáció" címe alatt kizsákmányolhassa őket, a terror ellenére sem engedelmeskednek s minden lehető módot megragadnak, hogy munkahelyükről megszökhessenek. „A Szocialista Jugoszláviáért" című lap ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a vasércbányákba az elmúlt munkást szállítottak, ugyanakkor 5070 munkás megszökött. Az ellenállás és a gyűlölet a fasiszta rendszerrel szemben naprólnapra nő. Jugoszláviában napirenden vannak a "lövöldözések, a városok és falvak dolgozói a hegyekbe és az erdőkbe menekülnek, ahol harcot szerveznek a gyűlölt fasiszta rendszer ellen. A belgrádi kormány, amely a növekvő ellenállás következtében már nem tudja, mit tegyen, fokozza és élesíti a terrort és a represszáliákat. A jugoszláv dolgozó népet a fokozódó terror, az erőszakosságok nem tudják megtörni, mert egyetlen cél lebeg előtte, hogy leszámoljon Tito és Rankovics gyilkos fasiszta bandájával, amely csalárd úton ideiglenesen magához ragadta a hatalmat. Np§a!"tl@!Mtffizág elmeri az adósságban A most aláírt Marshall-egyezménnyel kapcsolatban a nyugati megszálló hatalmak előírták Nyugat-Németország számára, hogy köteles megfizetni a megszállás előtti adósságokat és az azóta odaküldött selejtes katonai készleteket?, a romlott kukoricát és tojásport és a „légi híd" költségeit. A követelés olyan óriási, hogy nem is lehet pontosan' kiszámítani. A végösszeget megközelítően 43' milliárd márkában lehet megállapítani. Felmerült a kérdés, miből fogja ezt a felmérhetetlen összeget Nyugat-Németország megfizetni? Miből tudná? Adókból, egy év alatt mindössze 17 milliárd márka folyik be. A megszállók valószínűleg el akarnak majd minden mozdíthatót hurcolni NyugatNémetországból, ha ki akarják egyenlíteni követeléseiket. Nem kétséges, hogy mit szól ehhez a német nép. Szocialista versenyek az ötéves terv első évében az erőművi szektorban A szocialista versenyek az erőművi ipari szektorban a mult év április elsején kezdődtek és időrendben három menetre oszlanak. Az üzemi szocialista versenyeknek első menete nem sikerült százszázalékosan, mivel hiányoztak az előző tapasztalatok. A szocialista versenyek első fordulójának tevékenységét nagy ellenőrzésnek vetették alá és csak ennek következtében sikerült egyesek és csoportok érdeklődését felkelteni a terv és a tervezés iránt egyáltalában. Bár ezeknek a szocialista versenyekA francia dolgozók harca a békéért Az angol-amerikai imperialisták | abba a gyarmati népek ellen vívott hídfőállásnak és ugyanakkor ágyútöl- | háborúkat, szüntesse be a békehartelék-tartaléknak tekintik Franciaországot* a Szovjetúnió és a népi demokráciák elleni háborúra. Az USA azon mesterkedik, hogy Franciaországot félgyarmattá változtassa, hogy így rákényszerítse erre a kettős szerepre és egyben a gazdasági válságot áthárítsa a francia dolgozókra. Franciaország csatlakozása a Marshall-tervhez, valamint az Északatlanti Szerződésből reáháruló kötelezettségek a francia dolgozó tömegek életszínvonalának állandó csökkenését eredményezik. A reakciós Bidault-kormány teljesen az amerikai imperialisták szolgálatába szegődött és minden eszközzel támogatja az USA háborús előkészületeit. A Francia Kommunista Párt szüntelenül harcol a békéért és a dolgozó tömegek előtt leleplezi az imperialista szolgálatba szegődött kormány népellenes és háborús politikáját. A Kommunista Párt mozgósítja a franciaországi dolgozó tömegeket és kimondotta, hogy „jelenleg a béke és a békéért folyó harc kérdése a döntő kérdés". Ennek a felvilágosító és a dolgozók milliós tömegeit mozgósító munkának az eredménye az is, hogy január 5-én megkezdődött Franciaországban a Béke és Szabadság Harcosai Szövetségének egyhónapos országos mozgalma az atomfegyver betiltására. A Béke és Szabadság Harcosai Szövetségének a mozgalom megindulása alkalmából nyilvánosságra hozott felhívása követeli, hogy az ENSz rendelje el az atombombák azonnali megsemmisítését mondja ki háborús bűnösöknek azokat, akik atombombával fenyegetőznek. A felhívás kéri a francia nemzetgyűlést, hogy hozzon olyanértelmű határozatot, amely támogatja ezeket a követeléseket, szüntesse meg a népeket nyomorúságban döntő fegyverkezést, hagyja cosok üldözését és a hideg háborút Ma már a francia dolgozók egyre tevékenyebben lépnek fel az új világháború előkészületei- és a Vietnamban folyó „gyalázatos háború ellen. A szajna-megyeí Nanterre-ben a Montupet-féle vasgyár munkásai például elhatározták a hadianyaggyártás megakadályozását. ígéretüket valóra váltották: amikor a gyárba megérkeztek a könnyű öntvényből készített puskaagy öntésére szolgáló formák rajzai, a munkások megtagadták a formák elkészítését. A műhelyfőnök és a mester, akiket a gyár igazgatója magához hivatott, hogy magyarázatot kérjen tőlük, ugyancsak megtagadták ennek a munkának a teljesítését. A „Pasteur" csapatszállító hajó, amelynek Marseilleből kellett volna elindulnia, hogy erősítéseket vigyen Indo-Kínába, a legénység sztrájkja miatt nem futhatott ki a kikötőből. Figyelmeztető sztrájkot tartanak a vietnami háború ellen a nizzai vasutasok is. Marseille életét például teljesen megbénította a tömegsztrájk. A hatóságok annak ellenére, hogy behívási parancsot kézbesítettek a „Pasteur" hajó sztrájkban álló tengerészeinek — akik a vietnami háború elleni tiltakozásul 48 órára beszüntették a munkát — nem tudták elindítani a hajót. A touloni fegyverraktárak munkásai megtagadták a hadianyag berakását a legnagyobb francia személyszállító hajóra, az Indokínába irányított „Il e de Francé"ra. A montrougei nagy finommechanikai gyár igazgatósága a dolgozók fellépése következtében kénytelen volt abbahagyni a hadicélra szánt készülékek gyártását. Az angoi-amerikai imperialisták lázas fegyverkezést folytatnak és arra készülnek, hogy újból lángbanek első kísérletei nem sikerültek teljesen, nagy vonalakban mégis, egyeseknek és csoportoknak jó munkamorálja következtében elég jó teljesítményeket lehetett megállapítani. A szocialista versenyek második fordulója július elsején kezdődött, de már sokkal gazdagabb tapasztalatokkal. Ebben a fordulóban már jobban figyelembe vették a szocialista kötelezettségvállalások reális értékét. Ettől a fordulótól kezdve sikerült a szocialista versenyeket olyan színvonalra emelni, hogy az alkalmazottak a szocialista versenyekre saját elhatározásukból jelentkeztek és saját maguk jelölték ki az elérendő normákat, valamint a terveken felüli munkát. Egyeseknek és egyes csoportoknak kötelezettségvállalásai gazdag tanulmányozási anyagot szolgáltattak, ami a szocialista versenyek népszerűsítésére és megvilágítására is vonatkozik. Ennek a célnak szolgálatába állították az üzemi újságokat, az üzemi rádiót, valamint ennek a célnak szolgálatába álltak a párt és szakszervezeti funkcionáriuspk is. A szocialista versenyek harmadik fordúlója a II. össz-szakszervezeti kongresszusra vállalt kötelezettségekkel és szocialista versenyekkel következett be. valamint a II össz-zakszervezet; kongreszusig terveken felül vállalt munkákban nyilvánult meg. A kötelezettségvállalásokat sikerült egyes munkahelyeken 100 százalékon felül is teljesíteni. 1949 végéig az erőművi ipari szektorban az alkalmazottak 50 százaléka bekapcsolódott a szocialista versenyekbe. A szocialista versenyek száma 722, a szocialista kötelezettségvállalás 61 és a szocialista versenyek következtében mutatkozó megtakarítás összege 1.620 954— Kčs. 78 élmunkást élmunkáskönvvvel jutalmaztak. Az újító.iavaslatok száma 153, melyekből 55-öt valósítottak meg. Az újitójavaslatokért kitüntetésképpen 151.251 K6s-t fizettek ki. Az új ító j a vas! atokkal 1,966.031 Kfs-t takarítottak meg. HHHHMHUHHM ttl HHMHMHHH Ht HHH — Üjítók a postán, Az élmunkásmozgalom ma már tömegmozgalommá vált. Ezt bizonyítják a szlovákiai postahivatal újítóinak | nagy tömegei is. Több posta" 'landó üMö- ä hivatalba n újítóklubokat nyitotborítsák a világot. A hírhedt Baruch-tervben foglalt amerikai atomjavaslat lehetőséget nyújt az USAnak, hogy atomfegyverkezési versenyt folytasson és ezt külpolitikájában zsarolásra használja fel más országokkal szemben. A szovjet küldöttség az ENSz-ben és bizottságaiban határozottan - síkraszállt és követelte az atomfegyver megtiltását és a fegyverkezés csökkentését; a béke megszilárdítására pedig javasolta az öthatalmi békepaktum létrehozását.. Az angol- amerikai imperialisták és csatlósaik mereven és határozottan elzárkóznak attól, hogy beszüntessék az őrült fegyverkezést, az atombomba és az atomenergia háborús célokra való felhasználását, mert a súlyos gazdasági válságból csak háborús kalanddal találnának kiutat. Aljas mesterkedéseiket és háborús előkészületeiket a hatalmas Szovjetúnió által vezetett béketábor leleplezte. Az egyre növekvő béketábor erői határozott harcot folytatnak az imperialista háborús tervek meghiúsításáért, áz újabb világégés kirobbantásáért. Ez a harc megnyilvánul a vietnami és a többi gyarmati elnyomásban sínylődő népek szabadságharcában, de megnyilvánul Franciaország, Nyugat-Németország, sőt Anglia dolgozó tömegeinek a békéért folytatott hatalmas tömegmegnyilvánulásaiban is. Franciaországban ma már hatalmas méreteket ölt a dolgozók harca a reakciós Bidault-kormány háborús politikája ellen, de felemelték szavukat Nagy-Britannia dolgozói is, amikor a Hyde-parkban megtartott nagygyűlésen kijelentették, hogy „ellenszegülnek a pénznek és a hazugságoknak; a nép és az igazság végül is győzni fog". A franciaországi béke-tömegmozgalom nem fojtható el sem véres terrorral, sem epdig állandó ü'dö- , , zéssel és bebörtönzéssel. A francia \ tak é s 1949'ben 131 javaslatot nyújtottak be, melyekből négyet megvalósítottak és velük évente 323.309.70 Kčs-t takarítottak meg. Jutalomként kifizettek értük 1 26.385 Kés t. dolgozók határozottan odakiáltották az imperialistáknak, hogy ezt a háborút a kapitalizmus sírjává tegyék Franciaországban és az egész világon." A francia dolgozó nép harca pedig győzni fog!
