Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-20 / 17. szám, péntek

1950 január 20 UJS

Zö A Drevoindustria dolgozói között (V. I.) Szürke, esős hajnal van, amikor a Drevoindustr.a fehér gyárfalaihoz érünk. SzánáóKiiiik az, hogy a termelésben élén járó dolgozókat, az újítókat megäzólaiĹaiSUK. A íe.adat nem kónynya. iJmunkásaink valahogy nem tartják teedjesitményeiket olyan nagy jeleiKuségüeknek és eimek köveckeztébon nehezen nyilatkoznak munkamjöu^ei'e.kröl. így v&t ez a Drevoindustriában is, ah„i Igen nagy nehézségekbe ütközőit maga a bejutás is. A sz-cial.sLa versenyek előadója fiatal iány: Va.ancsik Eczsébet. Nagy biži:,niágŕ;al és a tárgy tökéletes ismei-ettvel beszél és ielel m.naen kérdésünkre. — Műit hét péntekén tíz élmunkáskönyvet osztottunk ki. Üjabb 30 élmunkás termelésének kiértékelése folyamatban van. Ehhez 3 hónapra van szükség és csak ezután lehet megállapítani a termelésnek igazi éf iákét. — Hogyan teliesítettétek az 1949es termeits. előirányzatot ? — A mult héten 136 %o

s termelési eredményt értiiruc el. A terveket 1949 októberében fejeztük be és az év végéig 36% -ai túlléptük. — M.vel foglalkozik az üzem? — kérdezzük. — Kefék, fogkefék, hajkefék gyártásával. A celluloud osztályon kiszabják és ki polírozzák a fogkefék nyeleit. Itt ig alkaiom nyílik többek között akkordmunkáia is. Ha pl. 100 drb. fcgkefenyelet készít a munkás, akkor mésr nem lépte túl a normákat. Ezen túl nyílik lehetőség az élmunkára. — És ezt hogyan tudjátok megállapítani? S azt, h :gv ki az élmunkás ? — Minden osztálynak megvan a maga grafinkonja, amely jelzi az egyes alkalmazottak teljesítményét, és gy könnyen meg lehet állapítani, hogy ki lépte túl a normákat. A teremben, ahol beszélgetésünk lefolyik, hatalmas, a mennyezetig érő ráu „Készüiék és mikrofon áll. Kérésünkre Valencsik elvtársnő beleszól a m krof.nba és idehívja Uir ch Jc^-df és Prikler Mária élmunkásokat. It£ ezen a mikrofonon kerssztül közlik a munkássággal az üzem életének fontos eseménye,

t. A nagyobb riienveket, az éímunkások magasabb normáit vagy az üzemi gyűléseik p'ant;

s időpontját. o. 'i József éi munkás 46 eves, bratislavai születésü. Három éve dolgozik a gyárban. A műhely vezetője is ve.e éikezett. hogyha valam.t esetleg nam tudna megv.lágítani, arra u „c.r. Kicsit húzódva, félve és szégyenkezve beszél. — ifin jelenleg keféket vágok simára géppel. Naponta ötezer darabot is megcsinálok Kégsbb teljesítményem 4.000 darab volt. 150— 16ü ',„ -:s teljesítményt is elérek. — Mi az oka annak, hogy most többet termelsz? — kérdezzük. — A geoek is hajtanak engem, mert egv gép 500 darab kefét is gyárt .es én 18 gépet szolgálok ki. — Mi még tóbb termelésed célja? — Teljesítem a narcm a terv ránkesö elö.rányz tt részét. A gépek sem engadik, hogy meeáil.jak, no meg ma szükség van az árura, deviza kell Minnél gyorsabban be akarjuk fejezn. az ötéves tervet. — Hgyan alapítjátok meg azt, hcev ki mennyit termei? — Minden szombaton befejezzük az előirányzott heti terveket. Az egész év> tervet ilyen kis egységek.

e osztottuk fel. Itt aztán a felfektetett graf.konok na ónál világosabban megmutatják az eredményeket Ezek az eredmények meghozzák a maguk hasznát ia természetesen. Én pl. m st akk-. dm unkával 1100- 1200 Kčs-t keresek hetente. így látom munkám eredményét is. Ezeket mondva már siet is el. hívja a munka. Nem is tartoziatjuk. Ko^een míg Pr.kler Mária élmunkásnüre vá, unk, Kristóf k elvtárs, üzemi párttitkárral beszélgetünk. Ö régi párttag és nvnt ilyennek, kétszeresen fáj neki, hogy az üzemnek csak 27 párttagja van. Ennek oka azonban keresendő — magyarázza részletesan, — hegy sok a nőmunkás nálunk és ezek v'dékiek nem igen érdek leidnek a pártélet iránt. Azonban most az előirányzat az. h gy a párttagok számát az élómunkások begz-.vezčséve] növeljék. M'kcr kezet fogunk Prikler Mária élmunkásnövel, üknek csillogó szerníbül so'k értelem es hit sugárzik és túl vagyunk az első fo-máks kérdéseken, az az érzésünk, hogv a munkás és a munkí-'a tök"'ete~ összhangban egészíťk ki elírást így ember, aki szeret' a munkáját — Fogkefenyeleket polírozok fényesre — mondja. Egy éve dolgozom ezen az osztályon 127%-os íiredményt j értem el. Míg azelőtt kb. *7C0 Kčs-t . kerestem hetenként, m a ró s e re se k 1000—1100 Kčs-t is. Teljen ügy mint a férfiak. Egyenlő munka ese- . \ tén ugyanoiyan bért is kapunk. Már j ' eunúitak az; k az idők, heg v ä nők- ' nek munkájukért kevesebbel. fiaettek. 1 I — Miért termelsz többet V — teszI

szük fel az ezerszer. elism ítélt, de , lélegzetállítóan érdekes kérj ist. — Azért termélek, meat tudem, j i hogy magamnak is termel! k a maI gunk országában. Mirnktáím többé nem a tőkés zsebét gazdagítja, hanem a dolgozók országát p'ösífc'. Én mint dolgozó nő is segítem ifTömhöz mérten az ötéves tervet. A sztáUn műszakban teljesítményemet még 5% -al növeltem. Ez telt tőlem, de ha mindenki csak ezt az 5%-nyi többletete termlné is, hangsúlyozom, mindenki, akkor is nagybt haladnánk előre. Tisztán, világosan, logikusan látja a dolgokat, mint" erre munkája tanította meg. Egyike azon keveseknek, akik valóban értik is, mit, miért te'zneik. Valencsik Erzsébet a szocialista versenyek előadója mindehhez még a következőket fűzi hozzá. — Egyre javítani igyekszünk a termelést, hogy kielégítsük a belső fagyasztást, valamint az exportot is. Csökkentjük a selejtet és a késések számát. Jobbat, többet, olcsóbban akarunk termelni. Johnson USfl S adügyminiszter panamái A National Guardian efemokra* | tíkus amerikai hetilap íef.eplezi, j milyen szerepe van Johnson amerikai hadügyminisztertvak a Wall Street köreiben. Johnson az első v

;iágháború után vezető állást töltött be az amerikai déli állanujik egyik bankjában. Ugyanakkor vezetőségi tagja volt az Amin űan Légion nevű fasiszta egyesülőinek, ezenfelül pedig még a »émet I. G. Farben"Kartell amerikai fiókvál" lalatának ügyvédjeként is szerepelt. Amikor a harminiaas években a hadügyminisztérium szolgálatába lépett, a Wall Street érdeklődni kezdett iránta. Nemsokára több bank felügyelőbizettóigának tagja, egyebek közöitt a Henry Schroeder newyorki' "bankháznak, az I. G. Farben érd lkait képviselő Schroeder kölni ibaakház leányvállalatának is vehetője lett. Hadügyminisztérium ii állását Johnson arra használta fel, hogy óriási fegyverkezési megbízásokat adjon repülőgépek gyártására a Sehroeder-bankházhoz tartozó egyik nagy cégnek. A hadügyminisztériumból történt kilépése után, 1943"ban azonnal e repülőgépgyár igazgatója lett. Az I. G. Farben iránt tanúsított különleges „jóindulatát" még azzal is jutalmazták, hogy a konszern két további leányvállalata igazgatójává nevezték ki. Amikor 1949"ben Johnson újból visszatért a hadügyminisztériumba, a Schrceder-bankház profitkilátásai jelentékenyen növekedtek, minthogy Johnson most több mint 15 milliárd dolláros költségvetés fölött rendelkezik. És a Wall Streetnek ettől az emberétől függ legnagyobbrészt a német kartellek visszaállítása és Németország úirafelfegyverzé" se — mutat rá az amerikai lap. Vietnam kftiai lakossága véres francia terror alatt A külföldi kínaiak Icözös bizottságának első ülés§4'öf HuangTaNien, Csang Csien-Mio és MeiCsan Nan, az északvietnaani kínai bizottság elnökségének tetfaí nyílt levelet adtak ki. A nyilt levél beszámol! arról, hogy a közös bizottság a .helyszínen megállapította, hogj a fran cia katonaságnak és a .'Jiao-Daiféle hadseregnek több ra

:\rrt száz embere vette körül 1949 november 19"én az északvietnantí Vinh Jen tartomány két költségét, Csing'T nget és Liukangcl. Eb ben a két fa>nban több jrrJiit 160 kínai él. Az őket körülvevő' francia és Bao Dai"katonák .a iközsé" gek valamennyi férfilako^ ' ifr egy rizsszárító földre terelték. Ttt sor* baállították őket és rájml parancsoltak, hogy fussák körül ia te rületet, közben pedig a katonák azzal szórakoztak, hogy korbácsütéseket mértek azokra, akik túlgyorsan futottak, azokra is, akik lemaradtak. Mintegy negyven percen át zuhogtak az ütések, úgyhogy a szerencsétlen embereknek több mint fele tele volt vérátfutásokkal és daganatokkal. Ugyanakkor a francia katonák a nőket egy másik helyen gyűjtötték ^ össze és ott erőszakoskodtak velük. Az állati kegyetlenkedések után — mondja a nyilt levél — a francia katonák elrendelték, hogy a falubeliek vágják le számukra csirkéiket és malacaikat. Mikor jóllak tak, elszedték tőlük kacsáikat és marháikat és felgyújtották házaikat. Uj, nagy ofle&ťfttóba kezdtek a vietnami sz iífódságharcosok Mint a római rádió jelferrti, a v etnami szabadságharco t : vasárnap Hanoitól 70* kilom íiennyire délre nagyszabású oíítíjizívába kezdtek. Az Izvesztija nemzetközi .síimleírója beszámol az indonéz nép nemzeti függetlenségi harcin ei és közli, hogy a holland gya\ mati csapatok 20 nagyobb indoné? városba vannak beszorítva. Jáván éles harcok folynak. Szélesedik a dolgozók tiltakozó sztrájkmozgalma a holland'amerikai imperialisták által teremtett elviselhetetlen körülmények ellen. A báb kormány hadseregének katonái és a. tisztjei egész sor helyen átálltak az ellenállók oldalára. — Žil ná lakóinak 4.634 rÉd'ó" készüiéke van. A rádiófeáar fii ék ma minden háztartásban jó,- ha van. A vevőkészülékek száminak emelkedése legjobb bizonyít]'

k i a lakosság élet" és kulturális-' . a 'n* vonala emelkedésének. Zí'-tt án 1947 végéig 3.375 rádiókká í] ék volt. Ez a szám a következő *év ben 3.888"ra emelkedett. Az* öt éves terv első évében petHjt', ] ? E^y2'linán 4^"* családnak volt .rádiója. — A Dynamit.üzem alkalmazottai a KSS IX. Kongresszusára. A Dynarr.'l-.^yár alkalmazottai ja nuár 18*án megtartott évi pártgyűlésükön kitűzték kötelezett" íégvállalásaikat a KSS IX. Kong resszusára. A Dyrtamit-gyár nemzeti ü'em a KSS IX Kongresszu sára 1,449.944 Kčs-t takarít meg Hulladékokból és 165.514 Kčs"t nvsrsanyaookból, tehát egvütte sen a megtakarítás összege 1 millió 615.458 Kčs. 1,589.000 új Budapest lakóinak száma A peremvárosok és községek Budapesthez csatolásával közel félmillióval nőtt meg fővárosunk lakosainak száma. Megközelítő pontosságú statisztikai adatok szerint Budapest lakosainaik száma 1,589.000 és ezzel Nagy-London, Moszkva, Leningrád, Berlin, Páris és Bécs után Budapest lett Európa hetedik nagyvárosa. öt esztendeje, hogy Pest felszabadult. A túlsó parti ikerváros utcáin még javában folynak a harcok, a náci fenevad egyre inkább zsugorodott, hátrált a felszabadító Szovjet Hadsereg diadalmas ereje elől. Rombadőlt lakóházak és üzemek, kihűlt tűzhelyek meredeztek mindenfelé, s most visszatekintve, szinte nem akarjuk elhinni, hogy ebböf'a felégetett városból, a romokból, pernyéből, zsarátnokból virágzott ki az új Budaipest, a nép államának a réginél is szebb fővárosa. „Vérözön lábainál, lángtenger felette" — mondhattuk még öt évvel ezelőtt a költő szavaival. Ma pedig — az ötéves terv gyönyörű nyitányaként — már a másfélmilliós új Budapest él, virágzik az üszkös romok helyén. Ezen az évfordulón Pest és Buda dolgozói forró szeretettel, mélységes hálával fiordúltak a nagy Szovjetúnió, a hős szovjet nép és bölcs vezére, Sztálin generalisszimusz felé, aki a fásizmust szétzúzó győzedelmes hadjáratokat szervezte és vezette. Kegyelettel gondolt a szabadságot és függetlenséget hozó hadak ama hőseire, akik Pest"Buda utcáin hullatták vérüket s a főváros felszabadításáért áldozták életüket. „Olyan emberek kellenek, akik otthonosak a technikában" A

z elmúlt évben a Szovjetúnió" | egész iparában példátlanul nagy növekedést ért el a munka gépesítése. Különösen nagy mértékben gépesítették a nehéz és sok munkát igénylő műveleteket, a szovjet tervezők és sztahanovisták egyre több új gépi felsze relést állítottak elő. A munkafolyamatok gépesítésére irányuló határozott törekvés visszatükrözi a sztálini gondos kodást a dolgozó emberről, a munkásosztály kulturális és technikai felemelése, a munka ter melékenységének és megkönnyítésének szüntelen fokozása érdekében. * * * A szovjet ember tudja: ahhoz, hogy a munka termelékenységének olyan magas fokát érjék el, amilyent a kommunizmusba való fokozatos átmenet követelményei írnak elő, fő feltétel, hogy minden népgazdasági ágazatot hatalmas és tökéletes technikai felszereléssel lássanak el. A fokozatos gazdasági és techni kai fejlődés, az egyre szélesebben kibontakozó szocialista versenyek és a Sztahánovmazgalorn ered ményezte, hogy az ipari munkások munkájának termelékenysége a mult évhez viszonyítva 14 szá zalékkal emelkedett. Ez az általános emelkedés egyes ágazatokban még magasabb. A gépesítést olyan iparágakban is végre tud ták hajtani, ahol eddig a kétkézi munka uralkodott, így például a fa- és építőiparban. Figyelemreméltó új lehetőségek .tárultak fel a szénbányászat előtt is. A teljes gépesités javarészt még csak folyamatban van, de máris sok példán látható, milyen eredményes azoknak a szovjet bányászoknak a munkája, akik új, kitűnő gépekkel dolgoznak. A Donnyec-medencében a rutcsem" kovoi háromketted szárnú bányában most viszik keresztül a teljes gépesítést. Itt 9 hónap alatt a fejtési szintben dolgozó munkások teljesítménye 97.2 százalékkal emelkedett, azaz kis híján megkétszereződött. A 29. számú bánya most kap szénkombájnokat és más gépeket. A kombájngépészek azonnal kötelezettséget vállaltak, hogy egy hónapon belül 30 százalékkal fokozzák a gégék előirányzott teljesítőképességét. Az utóbbi időben csaknem mindenütt gépesítették a ki" és berakodó munkálatokat a kikötők és vasutak állomásain. Növekedett a munka termelékenysége az erdőgazdaságokban is, ahová ebben az évben traktorokat, emelőcsigákat, gépkocsikat és mozgó áramfejlesztőállomásokat küldtek. * « » A technika mellett nem feledkeztek meg az emberekről sem. A szovjet nép szem előtt tartja Sztálin tanítását: „Hogy a technikát működésbe hozzuk és teljesen kihasználjuk, ehhez olyan emberek kellenek, akik otthonosak a technikában, olyan káderek, akik képesek ezt a technikát meghonosítani és kihasználni a szakértelem minden szabálya szerint." A Bolsevik Párt ilyen embereket, ilyen kádereket nevel. A moszkvai Lenin-múzeumot naponta 20.000 látogató keresi fel A szovjet főváros dolgozói ugyanúgy, mint az egész Szovjetunió népei, kegyelettel őrzik Vladimír Iljics Lenin emlékét. Moszkva gyáraiban, üzemeiben, intézményeiben és a főiskolákon folynak az előkészületek a nagy vezér halála 26 évfordulójára. Mindenütt előadásokat, felolvasásokat szerveznek Lenin életéről és tevékenységéről, „Lenin, a nagy Bolsevik Párt megalap tója", „Lenin a világ első szocialista államának megalapítója és vezetője". „26 év után Sztálin vezetésével a lenini úton" címmel A Lenin-könyvtárban, a pártszervezetekben, a munkásklubokban, kultúrházakban kiállításokat szerveznek Lerin müveiből. Ezekben a napokban küiönösen sokan keresik fel a I.özponti Lenin- múzeumot. A pénteki napon 20 000 látogatója volt a múzeumnak, köztük a Trjohgornajagyár, az Elektromosgyár dolgozói, a pártiskolák hallgatói, a Szovjet Hadsereg tisztjei és katonái. Az évfordulóval kapcsolatban országszerte gyűléseket és összejöveteleket tartanak, amelyeken előadók és szónokok ismertetik a proletariátus nagy vezérének életét és munkásságét. Ismertetik azokat a hatalmas sikereket és eredményeket, amelyeket a szovjet nép Lenin útján haladva Sztálin vezetésével elért. Az egyik leningrádi múzeumban nagy kiállítás nyílt meg, amely Lenin és Sztálin nagy barátságát tükrözi vissza. Ezen a kiállításon reprodukciókat mutatnak be a szovjet művészek ama festményeiről, amelyek a forradalom zseniális vezetői együttes forradalmi tevékenységének történelmi epizódjait illusztrálják. A Szovjetúnió sok más városában is kiállítást rendeztek Lenin életéről és munkásságáról. A festészet, a szobrászat és a grafika mesterei új művekben örökítik meg Lenint. Szerte az országban mozifesztiválok kezdődnek, amelyek során a szovjet állam megalapítójáról készült filmeket mutatnak be.