Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-18 / 15. szám, szerda

A párttagság évzáró gyűlése elé A csehszlovákiai MAGVAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 január 18, szerda 2 Kčs III. évfolyam, 15. szám MALIK: „Az USA magatartása a kínai kérdésben — újabb támadás az ENSz ellen ,u A Biztonság;! Tanács vitájában a szovjet határozati javaslatról, ainely a Kuomintang képviselőjének kizárását követeli a Biztonsági Ta­nácsból, az USA csatlósáliamainak képviselői megkísérelték, hogy vo­nakodásukat, hogy a kínai népköztársaság e jogos követelését támogas­sák, azzal a tarthatatlan állítással álcázzák, hogy be kell várni, míg a Biztonsági Tanács valamennyi tagja elismeri a kínai kormányt. A szovjet határozati javaslat há­rom szavazatot kapott, köztük az indiai képviselőjét, Anglia és Nor­végia delegátusai tartózkodtak a szavazástól. Az USA, Franciaország, Eauador, Kuba és Egyiptom küldöt­tei a szovjet határozati javaslat el­len szavaztak. A szavazás után a szovjet képvi­selője, Malik szólalt fel. A szovjet delegáció — hangsúlyozta — már az' előző ülésen kijelentette, hogy mindaddig nem vesz részt a Bizton­sági Tanács munkájában, amig a Kuomintang kormány képviselőjét ki nem zárják a Biztonsági Tanács­ból. Az Egyesült Államok, amelyek a Kuomintang-képviselők jogellenes bennmaradását a Biztonsági Ta­nácsban támogatják, ezzel a Bizton­sági Tanács az ENSz tekintélyének és presztízsének gyöngítésére irá­nyuló politikájukat folyatják. Saját önző politikai és katonai érdekeiket az ENSz a béke megerősítésének és a nemzetközi együttműködésnek ér­dekei fölé helyezik. A Szovjetunió — folytatta Malik fejtegetését — ebben az ügyben elvi és következetes állásponton van. A Kuomintang képviselőjének to­vábbi bennmaradása aláássa a Biz­tonsági Tanácsnak és az ENSz mint egésznek tekintélyét és azzal a kö­vetkezménnyel jár, hogy a Bizton­sági Tanács határozatait ily körül­mények között senki sem fogja jog­érvényesnek tekinteni. A Szovjetúnió a Biztonsági Ta­nácsnak minden olyan határozatát, amelyet a Kuomintang-képviselo részvételével hoz, nem hajlandó jog­érvényesnek elismerni és e határo­zatok értelmében eljárni. Malik nyilatkozata után a szovjet delegáció elhagyta a Biztonsági Tanács üléstermét. A Kínai Népköztársaság, nyolc demokratikus pártja és csoportja közös felhívást adott ki, amelyben a központi népkormánynak azt a követelését, hogy a Kuomintang­képviselőt a Biztonsági Tanácsból zárják ki, teljes egészében támogat­ják. flz Olasz Kommunista Párt nyilatkozata Radikális politikai változás — Itália megmentője Olaszország Kommunista Pártja az olasz néphez intézett program­szerű nyilatkozatában leszögezi, hogy Itáliát csakis bel-, ktil- és szociál- i politikájának gyökeres változása mentheti meg. Ilyen változást azonban csak oly kormányzat vezethet be, amely a nép demokratikus erőinek egységén alapszik. A jelenlegi kormányválság kizárólag a széles néptömegek nagy elégedetlenségen alapszik, mivel a de Gasperi kormánytól a választások­nál tett ígéretek egyikét sem telje­sítették mindeddig. A Kommunista Párt nyolc pontra terjedő program­ban követeli egy új demokratikus kormány alakítását de Gasperi és Scelba nélkül, az alkotmányban le­fektetett jogoknak tiszteletben tar­tását, a földreformot és gazdasági terv megvalósítását, olyan tervét, amelyet az általános szakszervezeti szövetség állított fel. Egyszersmind javasolják a végzetes Antlanti-Pak­tum felmondását és kereskedelmi összeköttetések kiépítését a Szovjet­únióval és a népi demokratikus or­szágokkal. Csakis ilyen amerikai ellenőrzés nélküli kereskedelem vezethet Itá­lia gazdasági szanálására. A nemzeti bizottságok munkájáról (p— i) A közigazgatási szervek nagy szerepet töltenek be a szocializ­must építő munkánkban. A nemzeti bizottságok, melyeket a felszabadu­lás után kezdtünk teljes egészükben kiépíteni, (a felkelési harcok idején egyes helyeken ugyanis már voltak ilyen bizottságok) a népi erők igazi szervei lettek. Az alapelv az volt, hogy az egyszerű dolgozók, a mun­kások millióinak kiküldöttei kerül­jenek ezekbe a bizottságokba, mert csak így tudjuk a legjobban védeni saját érdekeinket, jogainkat és ha­talmunkat. Nem tűrhettük, bogy az úri rendet kiszolgáló régi közigazgatási szervek továbbra is megmaradjanak. Népi de­mokratikus rendszerünk megalapo­zásakor gyökerében meg kellett vál­toztatnunk a közigazgatási szervek munkáját és formáját is, hogy azok teljes mértékben népeink szolgálatá­ba szegődhessenek. A népi demokrácia a dolgozók, a munkásosztály hatalmának kifejező­je. A nemzetek történetében új kor­szakot nyitnak a népi demokráciák, melyeknek dolgozói önfeláldozó mun­kával, a termelékenység növelésével, a termelési eszközök állandó fejlesz­tésével a szocializmus útjára léptek és a szovjet dolgozók példáit követ­ve építik a kapitalizmusnál fejlet­tebb és igazságosabb társadalmi ren­det. Ebben a munkában a nemzeti bi­zottságoknak nagy szerepe van. Fő­leg a községi nemzeti bizottságok helyes összetételére kell nagy gondot fordítanunk, mert ezektől a nem­zeti bizottságoktól függ falvainknak, sok százezer földművesünknek rendes munkamenete. A nemzeti bizottságok szervezésé­ben és kiépítésében voltak bizonyos nehézségeink, mert előfordult, hogy sok helyen ezekbe az új közigazga­tási szervekbe olyan elemek kerül­tek, amelyek hátráltatták az építő­munkát Á reakciósok életünk, min­den terén azon fáradoztak, hogy I megbontsák egységünket és megdönt­sék népi hatalmunkat. De népi erőink ébersége tehetetlenné tette őket és 1948 februárja után teljes erővel hozzákezdtünk az újjáépítéshez, népi demokráciánk megszilárdításá­hoz. így lehetővé vált az is. hogy a nem­zeti bizottságok újjászervezésével ja­vítsuk munkájukat és tevékenységü­ket, hogy teljesíthessék azokat a fel­adatokat, amelyek a szocializmust építő munkánkból reájuk hárulnak. Gottwald elvtárs a KSČ IX. kong­resszusán elhangzott történelmi je­lentőségű beszámolójában a népi közigazgatási szervek munkájával foglalkozva, többek között ezeket mondotta: „A helyi, járási és a kerületi Nem­zeti Bizottságoknál még sok hiány mutatkozik és feltétlenül szükséges, hogy munkájukban javulás álljon be. Valamennyi Nemzeti Bizottság mun­káját felülről és alulról állandóan ellenőriznünk kell. Azokat az embe­reket, akik nem váltak be, ki kell cserélni, a kiváló dolgozókat pedig fel kell emelnünk és meg kell jutal­maznunk." A hibákat nem tagadjuk le. az erős kritika és önkritika állsápont­jára helyezkedünk, mert jól tudjuk, csak ezen az úton haladhatunk aka­dálytalanul célkitűzéseink megvaló­sítása felé. A nemzeti bizottságok munkájával Slánský elvtárs is foglalkozott a KSČ IX. kongresszusán elhangzott beszé­dében, aki a következő pontokban határozta meg a felmerült hibákat és elégtelenségeket: 1. A nemzet; bizottságoknak nincs meg a néppel való kellő összekötte­tése. A nemzeti bizottságok ritkán, vagy egyáltalán nem is hívják ösz­sze a polgárokat gyűlésre, hogy a bi­zottságok tagjai ezeken a gyűléseken beszámoljanak munkájukról és meg­hallgassák a lakosság bírálatát, ki­fogásait, hogy tanuljanak a dolgo­zókkal folytatott beszélgetéseikből. 2. Elégtelenségek mutatkoznak a nemzeti bizottságok komisszíóinak munkájában, melyeknek révén — na­gyobb buzgalommal és a munka he­lyes megszervezésével — ezer és ezer polgár kapcsolódhat be tevékeny részvétellel a nemzeti bizottságok munkakörébe. 3. A nemzeti bizottságok hivatal­nok-kara bürokratikusán intézi az ügyeket. így nem az építő feladatok fontosságára fordítják figyelmüket, hanem különféle jelentéktelenségek­re és apróságokra. 4. És végül rá kell mutatni a nem­zeti bizottságoknak elégtelen politika és szociális összetételére, ami abban nyilvánul meg, hogy nincsenek benne képviselve a megújhodott Nemzeti Arcvonal összes szervei s még arra is rá kell mutatni, hogy a nemzeti bizottságokban még mindig állam­és népellenes elemek vannak. Az előforduló hibáknak és elégte­lenségeknek meglátása után hozzá­kezdtünk a nemzeti bizottságok új­jászervezéséhez. A IX. pártkongresz­-zus határozata s főleg Gottwald elv­társ 10 pontja lett a nemzeti bizott­ságok útmutatója, mely a közigazga­tási szervek működési feladatait 'is tartalmazzák A nemzetj bizottságok csak úgy őrizhetik meg autoritásu­kat, ha idejében megoldják dolgo­zóink fontos kérdéseit és figyelmü­ket az építő munka alapfeladataira fordítják. A nemzeti bizottságok, mint a né­pi hatalom képviselői hathatósan hozzájárulnak az ötéves terv célki­tűzéseinek megvalósításához. Ezért fontos, hogy főleg a falvakban, (ahol a legszükségesebb, hogy a helyi nem zeti bizottságok jó munkát végezze­nek) nagy gondoi fordítsunk a bi­zottságok tagjainak helyes kiválasz tására, mert csak így biztosíthatjuk falvaink újjáépítését is. Szükséges, hogv a nemzeti bizott­ságok tagjai és hivatalnokai ne bü­rokratikus, parancsoló intézkedések kel, hanem emberbaráti szeretettel és szocialista lelkülettel végezzék feladataikat. Mindenekelőtt szükséges, hogy a nemzeti bizottságok szoros összeköt­tetésben álljanak a néppel, mert csak így képviselhetik dolgozóinkat és in­tézhetik helyesen fontos ügyeit. A helyi nemzeti bizottságoknak minden figyelmüket az építő munká ra. az ötéves terv főfeladataira kell fordítaniok és hogy ebben az irány­ban fokozhassák tevékenységüket és növelhessék munkaképességüket szükséges, hogy a helyi nemzeti bi­zottságok komisszíóinak munkájába Sok helyiszervezet munkájában és életében már nyár óta készülődnek az év legjelentősebb és legnagyobb eseményére. Az üzemekben, a fal­vakon és a városokban lefolyó több­hetes előkészület után a szlovákiai Kommunista Párt tagjai és tagje­löltjei évzáró taggyűlésekre jönnek össze. Ha jól meg akarjuk ismerni az évzáró taggyűlés jelentőségét, el­sősorban azt kell megérteni, hogy az alapszervezetek munkája és rend­szerének kiépítése szempontjából mi­lyen nagy szerepet játszik a tag­gyűlés. mint ahogyan ezt pártunk szervezési rendje lerögzíti. Az év­záró taggyűlés jelentőségét és fon­tosságát még az a tény is kiemeli, hogy ezen értékeli a szervezet egész évi tevékenységét és ezen terjeszti elő a további munka új tervét, va­lamint ezen választja meg az új vá­lasztmányt. Az ezévi évzáró taggyűlések je­lentősége annál nagyobb, mert első lépésül szolgálnak a szlovákiai Kom­munista Párt IX. kongresszusának előkészületeihez. Ezek az előkészüle­tek egészen bizonyosan messzireható kezdeményezést hoznak az ötéves terv telesitésében. Gazdag tapasztalataink vannak arról, hogy lényegében a Párt alap­vető szervezeteinek munkájától függ az, hogyan teljesednek Gottwald elv­társ és a IX. pártkongresszus irány­vonalai, milyen gyorsan és sikeresen teremtik meg országunkban a szo­cializmus felépítésének előfeltételeit. Ezért a KSS IX. kongresszusa elő­készületeinek kezdő lépése az év­záró taggyűlések előkészítése és le­folyása nagy jelentőséggel bír a Párt alapszervezetei, szervezési és politikai munkája színvonalának emelésére. Ezért a Párt minden tagjának már most egyik főfeladata az, hogy az előkészületek és az évzáró tag­gyűlések lefolyása idején is már ne­csak megértsék Široký elvtárs sza­vait, hanem el is kezdjék valóságra váltani azokat a szavakat, amelye­ket a KSS központi bizottságának legutóbbi ülésén mondott. IdézzüK csak emlékezetünkbe ezeket a sza­vakat: A Párt csak akkor érvénye­sítheti sikeresen vezető szerepé^ ha a pártmunka szervezettebb lesz. ha a Párt szervei magasabb politikai színvonalon fognak dolgozni és ha a szervezési munkát, amely végül is döntő hatású a Párt politikai vo­nalának sorsára, sokkal komolyab­ban fogják kezelni. E feladatnak teljesítése nagymér­tékben attól függ, hogy az alap­szervezetek tagjai milyen mérték­ben vettek részt az előkészületeken és hogyan vesznek majd részt az év­záró taggyűlésen. Abban az alap­szervezetben, ahol a tagság a tízes sejtcsoportok gyűlésein kritikailag értékelte a szervezetnek, választmá­nyának, funkcionáriusainak, saját tizes csoportjának, tízes bizalmi­jának és a többi tagoknak eddigi munkáját, ott az elvtársak bizonyá­ra ismerik az összes sikereket és előnyöket, de ismerik a hibákat és hiányokat is az egyes elvtársak és szervezetek eddigi munkájában. Ott, ezekben a szervezetekben bizonyára megtalálták ezeknek a hiányoknak és hibáknak kiküszöbölési módját, így azután elérték annak az alapfel­tételeit, hogy a szervezet összes tagjai az évzáró taggyűlésen az ed digri választmány és annak egyes tagjai működésének ismételt és kö­vetkezetes átvizsgálása után az új választmányba a legjobbakat vá­lasszák, a legbeváltabb kommunistá­kat. Végezetül a munka ilyen elvég­zésével. az évzáró taggyűlések ilyen előkészítésével meg van adva a biz tosíték arra. hogy az új választ­mány sikeresen vezeti majd az egész szervezetet a Párt mindennapi fel adatainak megvalósítására, a köte­lezettségek és határozatok teljesíté­sére, amelyek vezérfonalai lesznek a kommunisták tevékenységének az üzemekben, a falvakon és városok­ban. Ebből mindenki láthatja, hogy mi­lyen nagy jelentőséggel bir az év­záró taggyűlések lelkiismeretes elő­készítése a szervezet további mun­kájában. Nagyon fontos ezért az, hogy a választmány most, amennyi­ben valahol még elhanyagolták vol­na az előkészületet, megtegye a szükséges intézkedéseket és meg­gyorsítva fejezze be a lelkiismeretes előkészületet és biztosítsa ezen az előkészületen a szervezet összes tag­jainak részvételét. Az elégtelen elő­készület a választmány szervezési tehetetlenségről vagy felelőtlenségé­ről tenne tanúságot. Azután a szer­vezet tagjai az évzáró taggyűlésen szigorúan kritikailag megvizsgálhat­nák, hogy kiket lehet az új választ­mányba az eddigi választmány tag­jaiból beválasztani. Az évzáró taggyűlések azonban nem tudnának küldetésüknek megfe­lelni, hogyha ezeken csupán a szer­vezet eddigi tevékenységét értékel­nék. Ez nem elegendő. Fontos az is, hogy az évzáró taggyűlés fokozott figyelmet szenteljen a további fel­adatok letárgyalására és megvaló­sításuk biztosítására. E feladat he­lyes teljesítésének eredményei lesz­nek a konkrét és rövid határozatok. A határozatok legbeváltabb for­mái az olyanok, amelyeknek kidol­gozásán résztvesznek a szervezet összes tagjai. Ezek megvalósítása így a Párt minden tagjának termé­szetszerű kötelességévé és presz­tízskérdésévé válik. A kötelezettsé­gek, amelyek konkrétek, pontosan ki vannak számítva és maguk a ta­gok által vannak kidolgozva azon javaslat alapján, amelyet a választ­mánytól kaptak, mozgósítani teid­ják a kommunistákat a maguk vég­rehajtására, fokozzák a tagság ön­tudatosítását és aktivitását. Szervezeteink választmányainak kulcsfeladata a további tevékeny­ségben ezeknek a kötelezettségek­nek a teljesítése. Meg kell nyer­niök e feladatok teljesítésére az összes üzemeket, az egész falut. Ez annyit jelent, hogy meg kell győz­niük az összes dolgozókat a feladat végrehajtásának szükségességéről. A szocializmus építésében a meggyőzés mint ahogyan Lenin elvtárs mon­dotta — példa által történik. Anél­kül, hogy a kommunisták jó példát mutassanak, nehezen lehet meggyőz­ni a többieket. A IX. pártkongresszus legalapve­tőbb kötelessége ennek a jelszónak megvalósítása: Minden kommunista — élmunlvás. Ami röviden annyit je­lent, hogy a kommunistáknak jó példával keli elöljárniok a munká­ban. Az évzáró taggyűlés legfonto­sabb feladatai közé tartozik, hogy a Párt minden tagját meggyőzze ar­ról, hogy nem lehet az kommunista, aki nem teljesíti a KSČ IX. kon­gresszusának ezt a fontos és jelen­tős jelszavát. Az évzáró taggyűlés a falun szin­tén konkrét határozatokkal biztosít­ja az egyének kötelezettségvállalá­saival a mezőgazdasági munka eme­lését, az állattenyésztés és növényi termelés tervének teljesítését és túl­haladását. A szövetkezetek segítsé­gével azután, amelyeket pártfogolni a Pártnak főfeladata a falun, emel­kedik a kis- és középparasztság életszínvonala és lakosságunk köz­ellátása. Csak természetes, hogy fa­lun is példát kell mutatni a kommu­nistáknak, ezért egyik legfontosabb kötelezettségük az, hogy meggyőz­zék és megnyerjék az összes kom­munistákat az EFSz-be való belé­pésre, aktív munkára és az EFSz­ek építésére. Hogy a jövőben az egész szerve­zet politikai és szervezési munkájá­ban beáll-e változás, az nagymér­tékben attól függ majd, hogyan fog­nak lefolyni az évzáró taggyűlések, hogyan fogják kidolgozni a határo­zatokat és kötelezettségeket, miiven lesz a szervezet új választmánya. további ezer és ezer polgár kapcso­lódjék be. A helyi nemzeti bizottságokba a legalkalmasabb, legöntudatosabb és legbecsületesebb polgároknak kell dolgozniok, hogy a bizottságok a ki­tűzött feladatokat sikeresen teljesít­hessék. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy kíméletlenül félre kell állíta­nunk azokat az egyéneket, akiknek nincs meg a politikai, munka- és er­kölcsi képességük az eddigi tisztsé­gük betöltésére. A helyi nemzeti bizottságokat a megújhodott Nemzeti Arcvonal poli­tikája alapián úgy kell összeállítani, hogy bennük az összes politikai pár­tok. tömegszervezetek és a párton­kívüliek is képviselve legyenek Azokban a helységekben pedig, ahol magyar nemzetiségű polgárok lak­nak, a számarány szerint ők is kép­viselve legyenek a nemzeti bizottsá­gokban. Végül pedig a helyi nemzeti bi­zottságoknak a munka szervezeté­nek kell lenniök, ami azt jelenti, hogy minden tisztviselőnek és tag<­nak konkrét, megszabott munkát kell végeznie, melynek pontos telje­sítéséért személyes felelősséget vállak Ezek szerint megállapíthatjuk, hogy az állandóan fejlődőben lévő nemzeti bizottságok városainkban és falvainkban népi hatalmunk kiváló képviselői lettek. Az a tény, hogy a magyar nemzetiségű polgárok is he­lyet kaptak a nemzeti bizottságok­ban, óriási haladást jelent népeink jó együttélésének kiépítésében és közös feladataink elvégzésében. A marxi-lenini-sztálini tanítások és a gyakorlatban szerzett eddigi ta­pasztalatok alapján Szlovákia min­den falujában megjavítjuk a nem­zeti bizottságok munkáját. Ha a cél érdekében minden erőnket megfe­szítjük, megbirkózunk ezekkel a fel­adatokkal. A helyi nemzeti bizottságok jő munkája Pártunk becsületét növelt és megszilárdíjuk vele a munkásosz­tály és a dolgozó földművesek erös szövetségét.

Next

/
Thumbnails
Contents