Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-15 / 13. szám, vasárnap

1950 január 13 UJ S I ® ­Január 15, vasárnap. A nap ? kél 7 óra 54 perckor, nyugszik i 16 óra 26 perckor. A róm. kat. ? és a prot. naptár szerint Marcell i napja van Várható Időjárás: fellió's, eny­he nyugati szelek, helyenként ha­vazás. A hőmérséklet a fagypont és minusz 3—4 fok között in­gadozik. • Toulon demokratikus köreiben nagy felháborodást keltett, hogy az egyik filmszínház műsorára tűzte a „Fregola" cimü náci fil­met, amelyben Rökk Marika játssza a főszerepet. A touloni demokraták tiltakozása ered­ménnyel járt: a f'lmet nem tud­ták levetíteni, a mozitulajdonos kénytelen volt a jegyek árát visszafizetni s a filmet levenni a műsorról. A filmet egyébként a lakosság tiltakozása miatt előző­leg már Rennesben sem tudták bemutatni. • Mihail Eminescu. a nagy román költő születésének százádik év­fordulójára az előkészületek már egész Romániában mindenhol fo­lyamatban vannak. Az ünnepsé­gek központja Jass.vban lesz, de az ország sok más városában rendeznek az évforduló alkalmá­ból díszgyűl iseket és előadásokat. Bukarestben az évforduló al­kalmából „Eminescu és a szín­ház" címmel kiállítást rendeznek a Nemzeti Színházban. i — A ČSM testnevelési munká­sainak szlovákiai munkakonfe­renciáját január 14—15-én tart jak Bratislavában." Tárgyalásra kerül a CSM testnevelési felada­ta 1950"ben, a testnevelés a bri­gádokban és a ČSM építkezései­nél, a káderek jobb kihasználása ós iskolázása, valamint a tagok r.agy tömegeinek a nemzeti mun­kába való bevonása. — Svéd olajszállító gőzös belefutott egy angol tengeralattjáróba. Az el­múlt napokban a Themze torkolatá­nál a sűrű ködben végzetes hajósze­rancsétlenség történt. Egy svéd olaj­szállító gőzős öszefutott egy tenger­alattjáróval, mely perceken belül el­íüllyeldt. A katasztrófa színhelyére siető legkorszerűbb katonai mentő­alakulatok minden fáradozása hiába­való volt, hogy a 37 m-es mélység­ben fekvő tengeralattjáró 85 főnyi legénységét megmentsék. Mindössze 15 embert sikerült megmenteni, míg a többi 70 halálát lelte a hulámsír­ban. Orvosi hír Di Mnrkoviö András, szülesz-nőüi vcs. kórházi töorvos, I u­čenecen telepedett it és rendeleset megkezdte Rende, délelőtt 10—12 és déiután 4—b-ig Jánosková utca 17. alatt. 1488/V 1949-et a nagy teljesítmények éveként fogják emlegetni a szovjet ' fémkohászat történetében. A kuz­i nyecki kombinát az acél- és hen­i gerelt-áru termelésében olyan szín­vonalat ért el az ötéves terv három éve alatt, amelyet a terv végére irá­nyoztak elő. A donyeci „Vorosliv"­gyár és a zlatouszi fémkohászati gyár már befejezte ötéves tervét. A munkamódszerek tökéletesítése és a szovjet fémkohászok lelkesedé­se szülte a hatalmas eredményeket. A moszkvai „Sarló és Kalapács"­gyár dolgozói példát mutattak, ho­gyan kell a munkaversenyt fokozó­dó lendülettel folytatni és szüntele­nül növelni az eredményeket. Az egyik acélöntő a kemencealaptér egy négyzetméterére eső acél termelését 17.8 tonnára emelte. Tapasztalatait felhasználva a többi acélötnő is nagymértékben fokozta munkater­melékenységét. Ma már a gyárnak van olyan acélöntője, aki 19.2 ton­nát termel négyzetméterenként. Ezek a nagyszerű sikerek elsősor­ban a szovjet ember munka iránti viszonyában gyökerezenk. Mohamed Zinurov, a magnitogorszki fémko­hászati kombinát acélolvasztója a háború utáni ötéves terv évei alatt a terven felül négyezer tonna acélt termelt. Ez nemcsak egyesek rekordja, hanem tömegjelenség. A nagy szak­mai tudást és kitűnő munkaterve­zést igénylő gyorsolvasztások száma 3gip (ittak (i szao je t b n ebzö k... 1600 g.ip)UÍtűtt öntél kiitna hónap, alatt sokezerre rúg. Az azovi acélgyárban például 9 hónap alatt több mint ezer gyorsított öntést, a magnitogorszki kombinátban több mint 1600 gyorsí­tott öntést végeztek. A szovjet fémkohászat bölcsője mellett ott állt a nagy Sztálin. „A fémiparnak alapja" — mondotta. 0 teremtette meg a magnitogorszki kuznyecki óriáskombinátokat, a za­porozsjei és azovi acélmüveket, a A falu dolgozói megvitatják a szét­írást és együttesen írják alá a szer­ződéseket. Képünk Alsószelin készült Kaukázus és Közép-Ázsia fémkohá­szatát. Sztálin vezette a szovjet fémkohászatot a ragyogó felvirág­zás felé, a legtökéletesebb új tech­nika felhasználásával. A szovjet fémipar fejlődését — mint a Szovjetúnió többi népgazda­sági ágának fejlődését is — a fém­kohászok jólétének és kultúrájának további emelkedése kíséri. A mult esztendőben 760 ezer négyzetméter­nyi területen épült számukra új la­kóház, amelyekben minden kénye­lemmel berendezett lakások van­nak. A többemeletes modern lakó­házakon kívül többezer családi há­zat is építettek a fémkohászoknak, amelyeket kedvezményes feltételek mellett vásárolhattak meg. Az álla­mi építkezések mellett maguk a fémkohászok — állami segítséggel — több mint háromezer házat épí­tettek maguknak. Az új lakóháznegyedek zöld fák­kal övezett területeken létesültek, a lakásokat központi fűtéssel, mo­dern fürdőszobával, állandó meleg­vízszolgáltatással látták el. 157 nap közi otthon és bölcsőde, 22 kórház, 20 poliklinika, 33 fürdőépület, 30 mosoda, 68 iskola, számtalan klub 61 új könyvtár létesült újabban a fémkohászok számára. A fémkohászat különös tisztelet­nek örvendő szakma a Szovjetúnió­ban. Mindazok, akik 16 évnél hosz­szabb időt töltenek fémkohászati vállalatoknál, a Szovjetunió érdem­rendjét kapják, de kitüntetésben ré­szesülnek azok is, akik öt évnél hosszabb ideig dolgoznak e szakmá ban. A szovjet fémkohászok fokozódó munkalendülettel felelnek a megbe­csülésre és így kezdenek az 1950. év feladataihoz is. Tudják, hogy azzal a humanizmus építéséhez járulnak hozzá. Az állami birtokokról jelentik. Az ipolysági állami birtokok mukássága gyűlésre jött össze, hogy kidolgozza a Párt IX. Kong­resszusára munkatervét. Ezen a konferencián több major mun kássága vett részt. Látszott, hogy a szocializmus építése szívügye. Az ülés kezdetén az igazgatóság beszámolt az eddig elért eredmé­nyekről és egyúttal felemlítette az eddig fennálló nehézségeket. A beszámoló után vita követke­zett, amelynek hangnemén lát­szott, hogy a vitában résztvevő munkások már érzik, hogy a ma­guk gazdái. A vita folyamán nagyméretű munkaversenyválla" lások történtek. A munkaverse nyek célja az, hogy dolgozóink megjavítsák munkamódszereiket, emeljék teljesítményüket. Töb­ben önkéntes élmunkát vállaltak, amelyeket írásbeli szerződésben rögzítettek le. Az állami birtokok munkássága végrehajtja a Párt jának ígért munkát, mert tudja, hogy a Párt az, amely a munkás­ságot a jobb jövő felé vezeti. Major Lajos, Ipolyság. Komoly szó kisgazda­társaimhoz! Sajnos, nálunk sok helyen ma­radiság, ósdiság és szegénység nyomát találhatjuk a kisgazdák között. De ennek ma már nem kell így lennie és jórészt saját maguk okai ennek az áldatlan állapotnak. A modern mezőgaz­daságoktól függ dolgozóink jóié te. Az állam minden erejével se­gíti a kisgazdákat és igyekszik, hogy a kisgazdák áttérjenek a modernebb termelési formákra. Sokan azt mondják, hogy a földműves kisgazdatársadalmat nyomja a legtöbb teher. Ez óriási tévedés. Tény az, hogy kisgazda" társadalmunk erőit és erőtartalé kait elpocsékolja, elpazarolja., mégpedig ezért, mert a munka gyümölcse helyett a munkát, a robotot tartja céljának. Legalább is ez így néz ki. Nehéz, verejté­kes munkájával aránytalan kis jövedelmet tud csak biztosítani magának, pedig mennyivel más­képp lenne ez, ha eszével gazdál­kodna. Az észszerű gazdálkodás a szövetkezet segítségével emelni a gazdatársadalom jólétét. A mo­dern kisgazda a szövetkezet alap­ján dolgozva, összefogva közös erővel mutatja meg a falu új út­ját. Puskás Dániel. Tardoskedd dolgozik. Tardoskedden az elmúlt év utolsó negyedében jelentős mun­kát végeztünk. Megalakítottuk a Szovjetbarátok Szövetségét, amelynek több mint 1000 tagja van. Méltóképpen megünnepel­tük Sztálin elvtárs születésnap­ját és 4700 aláírással köldöttünk Köszöntőt. Megalakítottuk az Egységes Földműves Szövetkeze­tet, amely tagjainak száma állán dóan növekszik. Jelentősszámú naptár-előfizetőt gyűjtöttünk és az Üj Szót külön elárusító adja most el, aki 100 darabot hozat vasár" és ünnepnapon, hétköz­nap kevesebbet. A pártiskolázás éve is rendszeresen folyik. Bugyik Károly, Tardoskedd. Szerkesztőség válasza: Bugyik Károly levelének a cikkre vonat­kozó részét kivizsgáljuk és ki­vizsgáljuk az ottani elárusítónál lévő helyzetet is. Kiss Józsefnek üzenjük örzsújfalura, hogy leve­lét továbbítottuk az ľ'VKSS földműves osztályba. Palik Ká rolynak üzenjük, hogy levelében említett dologban sajnos tanácsot nem adhatunk, de nagyon fur­csái j uk az illetékes hatóságok el­járását. Lakatos Istvánnak üzen jük Ojtátrafüredre, hogy ameny" nyiben a Pravda cikket közöl. ?nnak hivatalos súlya van és igen valószínű, hogy a határozatot már jóváhagyták. Mozikritika. A minap egyik ismerősöm 'el­hívott telefonon. — Hallói — szólt a telefonon. — Nem jö£7 ma este moziba? — Nagyir, szívesen, — felel tem, — de mit nézzünk meg? — Mtg azt is kérdezed? ITá természetesen a Laurp' és Hardy filmet. Remek ez a két pofa, ren geteget lehet rajtuk nevetni, — áradozott ismerősöm, akinek minden remek, ami nyugatról jön. — Kedvesem, — mondtam ne­ki —, nekem semmi kedvem azt a hülyeséget végignézni, de ha nincs kifogásod ellene, gyere a Duklába, ott az Aranysarkot játsszák. Azt szivesen megnéz­ném. — A Duklába? — húzta el a szót. — Mi jut az eszedbe! — Majd kisvártatva hozzátette: Na jó, a kedvedért hajlandó vagyok erre az áldozatra. Este szó nélkül végignéztük a filmet. Mikor kijöttünk a mozi­ból, megkérdeztem tőle: — Szép volt? — Szép! — felelte, mivel nyu­gatias majmolása ellenére is erö sen fejlett igazságérzete van. Pár lépést tettünk. Később újra megkérdeztem: — Ügyre, nagyon szép volt? — Nagyon szép, — hangzott a felelet. — Tudod, azok a színé­szek nem is úgy néztek ki, mint ha színészek lettek volna. — Embereknek érezted őket, ugye? — Azoknak, — mondta isme­rősöm. — Hogy az a Hardy mi csoda butaság! — Aztán csende­sen elgondolkozva hozzátette: — Jó volna még sok ilyen fil­met végignézni. Sz. Ilona, Bratislava — Erős havazások Csehszlovákia­szerte. A nyugati meleg tengeri lég­áramlat hazánk területére való hú­zódása tovább tart. Ennek eredmé­nyeképpen további havazások vár­hatók. Különösen nagy havazásokat jelentenek Kelet-Szlovákia egyes tá­jairól. A hólepel vastagsága helyen­ként meghaladja az egy métert, mely­nek különösen a téli sportok kedve­lői örvendenek. A téli sportolásra al­kalmas helyekre tömegesen tódul­nak a sportkedvelők, ahol kedvük szerint hódolhatnak L kiváló sport­ágaknak. többet és jobban akaiunQ. termelni mondta Béres István elvtárs a myt­né ludany-i termelési szerződések ünnepélyes aláírása alkalmából. Nagy nap volt január 13-ika Myt­né Ludányban. Délelőtt 11. órára összegyűlt a község valamennyi gaz­dája, hogy ünnepélyesen aláírja a község termelési szerződéseit. Az ünnepélyes gazdagyülésen megjelent Kriíak János a járási nem­seti bizottság elnöke, Buri József a járási KSS szervező titkára, Va­lentik elvtárs az RSD levicei expozi­turája meghatalmazotti karának el­nöke és Kohn Tibor a község járási pártinstruktora. A gyűlést Lőjek elvtárs a párt helyi szervezetének alelnöke nyitotta meg, majd felkérte KrSiak János elvtársat, hogy mondja el referátu­mát. Kršiak elvtárs beszédében rá­mutatott arra, hogy ma tervgazdál­kodás folyik hazánkban és ma job­ban és többet kell termelni, mint a múltban. Méltatta a község aka­ratkészségét az új szociális munká­ban és sok sikert kivánt jövőbeli munkájukban. Kršiak elvtárs után Kohn elvtárs beszélt magyar nyelven. „Azelőtt a kis- és középparaszt a hatóságokat csak akkor ismerte, mikor adót kel­lett fizetnie, vagy a végrehajtó fog­lalni jött hozzá. Ma ez az állapot megszűnt. Eljöttünk hozzátok, hogy megtárgyaljuk veletek, hogy akartok gazdálkodni, mit és mennyit akartok termelni. Biztosítunk titeket, hogy terményeiteket hivatalos áron át­vesszük tőletek és helyes utat aka­runk mutatni nektek az irányban, hogy mit és mennyit termeljetek. Azt akarjuk, hogy magasabb színvo­nalon éljetek, mint a múltban, gaz­daságosabban gazdálkodjatok és emberiebben éljetek. Ezt az utat mi úgy nevezzük, hogy út a falu szo­cializmusa felé, melyre valamennyi­ünknek szüksége van, mert elkép­zelhetetlen egy szociális társadalmi rend szociális falu nélkül. A falu szocializmusa pedig annyit jelent, hogy a falu dolgozói magasabb élet­színvonalon éljenek mind gazdasági­lag, mind kultúrálisan és egészség­ügyileg, de mindezt csak úgy tud­juk elérni, ha a falu a tervgazdálko­dás alapján dolgozik és maga is arra törekszik, hogy minden szempontból közelebb jusonn a városhoz. Segít­sünk egymásnak és vállvetve har­coljunk az ipari mukássággal, hogy mielőbb kiharcoljuk a munkásság és kisparasztság leghőbb vágyát a szo­cializmust. Tudnotok kell, hogy ma az ipari munkásság évi átlagmunkateljesít­ménye 60.000 Kčs érték körül mo­zog, míg a kis- és középparasztságé csak 15.000 Kčs körül. Ne marad­junk le és igyekezzünk ezt a kü­lönbséget minél kisebbé tenni. Minél kisebb ezen különbség, annál ma­gasabb lesz a falu életszínvonala." Beszéde további részében rámuta­tott a tervgazdaság helyességére és köszönetét fejezte ki az elvtársak­nak és a falu kisparasztságnak, hogy spontán jelentkezett a község 312 gazdasági egysége, hogy ünne­pélyesen aláírják a termelési szerző­déseket. Kohn elvtárs beszédét a község lelkesedéssel fogadta. A beszéd elhangzása után meg­kezdődöt a szerződések ünnepélyes aláirása. A szerződések aláírása közben beszélgetés kezdődött a kikül­döttek és a falu népe között, amely­ben a kis- és középparasztok kijelen­tették, hogy a szerződéseket helyes­nek tartják, mert azok figyelembe veszik az osztályszempontokat és azt a szociális elvet, hogy a nagy gazda többet adhat, mert intenzí­vebben tud gazdálkodni, mint a kis­gazda. Az egyik kisparaszt, Béres István elvtárs, kijelentette, hogy többet és jobban akarunk termelni, mint a múltban, mert látjuk, hogy a mai társadalmi rend megszüntette azt "az időt, amikor a falu terheit a kis- és középparasztnak kellett viselnie. Ma a község terheit osztályszempont alapján osztjuk szét és aránylag ki­sebb terhet visel a kis és középpa­raszt, mint a nagygazda. Mytné Ludany község példát mu­tatott a helyes osztály szempontból való termelési terv és termelési szer­ződés megkötésének munkájában mivel az 1360 ha területü község, melynek 312 gazdasági egysége van' 186.000 1 tej, 116.000 tojás, 46.000 kg sertéshús. 31.000 kg marhahús, 33 vagón búza stb. beszolgáltatására kötelezte magát, s ezen mennyisé­geket osztályszempont szerint úgy írták szét, hogy a kis- és középpa­rasztság önként kivánta ünnepélye­sen megkötni a termelési szerződé­seket.

Next

/
Thumbnails
Contents