Uj Szó, 1949. december (2. évfolyam, 197-219.szám)
1949-12-15 / 209. szám, csütörtök
1949 december 15 hagyják magukat megnyerni, kihasználni az ellenségtől, nem szabad sorainkban megtűrni. Ezzel szemben még merészebben kell káderpolitikánkban kiemelni éspedig mind a Pártban, mind az állami és gazdasági apparátusban, az egészséges és kipróbált munkáselemeket. És elkerülhetetlenül szükséges, hogy forradalmi éberségünk és óvatosságunkat céltudatosan vezessük, hogy nem csupán a párttagokat, hanem a dolgozók széles tömegeit az üzemekben, a gyárakban, a hivatalokban és a falvakban neveljük. Gazdaságunk megszilárdít sa a békéért folyatott harc érdskéäen Hangsúlyoztuk, hogy a T. I. határozatai alapján Pártunk részére gazdaságunk további megszilárdításának és növekedésének féladata hárul a békéért folytatott harc megszilárdítása érdekében. A gazdasági szakaszon, az iparban éppenúgy, mint a mezőgazdaságban jelentős sikereket ér tünk el. Ez tette nekünk lehetővé a lakosság közellátásának alapvető megjavítását. Pl. megszüntettük a jegyrendszert a kenyérre, lisztre, malomi termékekre és burgonyára, kiszélesítettük a szabadkereskedelmet és csökkentjük az árakat. De meg kell mondanunk, hogy a mi léhetősé" geink a termelésben még sokkal nagyobbak és hogy még távolról sem használtunk ki az összes tartalékokat, amelyek ma üzemeinkben léteznek. Most a Tájékoztatási Iroda határozatainak nyilvánosságra hozása után tudatában kell lennünk . annak, hogy gazdaságunk további megszilárdítása, főleg a szocialista verseny, az élmunkásmozgalom fejlesztése útján, — amely a munka termelékenysége emelésére irányul és a normák megszilárdítását célozza —, nemcsak belügyi feladatunk, hanem nemzetközi nagy kötelességünk. Így járulunk hozzá a szocializmus világtáborának 'megerősítéséhez és a világbéke megszilárdításáért folytatott harchoz. Minden erőnket meg kell feszíteni, hogy már a termelés mai állapotában többet, jobbat és olcsóbban termeljünk, hogy kiküszöböljük a fékeket, a gyönge helyeket és felszabadítjuk a termelésben a mindig igen gazdagon előforduló összes tartalékokat. Főlyeg teljes komolysággal kell foglalkozni azokkal az üzemekkel, amelyek még egyre hátramaradnak a terv teljesítésében és át kell vizsgálni az ilyen állapot okait, amelyek rendszerint nem objektív, hanem szubjektív nehézségekből erednek. Ez azt jelenti, hogy az emberekben és a munka rossz megszervezésében rejlenek. A Pártnak ilyen esetekben erélyesen közbe kell lépnie és ki kell küszöbölnie ezeknek a hiányoknak az okait és a kritika és önkritika segítségével gondoskodnia kell azok megjavításáról és a termelési feladatok rendes teljesítéséről. Ami a falut illeti, a téli hónapokat a lega'aposabban ki kell használnunk mindenekelőtt arra, hogy megerősítik a már fennálló EFSz-eket, kiszélesítjük tagjainak alapját és a tevékenységüket céltudatosan beiiányítjuk a földműves munkák közös végzésére. A mi EFSz-einknek jelentős feladat jut osztályrészül a mezőgazdaságban a munka termelékenysége emelésénél. Fokozatosan kezdjük kiterjeszteni az EFSz-eket a további falvakban is, amellett nagy gondot fogunk forditani arra, hogy az újonnan felállított EFSz-ek életképesek legyenek, hogy aktív" és helyesen beállított és irányított tevékenységet folytassanak. Bőségesen fel kell használni azoknak a földműves kiküldötteknek a tapasztaltaikat, akik visszatértek a Szovjetúnióban tett tanulmányútjukrói és ott meggyőződtek a szövetkezeti mezőgazdasági nagytermelés előnyeiről. Gondoskodnunk ke'l arról, hogy ezek a földművesek ismereteiket a földművesek legszélesebb rétegeinek átadhassák és sesrítsen ilymódon a falvak megnyerésére irányuló munkánkban. A Pártot, a népszerveket és felvásárló szervezeteket százszázalékban mozgósítanunk kell a termény felvásárlás, a burgonya és az állati termékek, főleg a tej, a tojás felvásárlására, ahol hiányok mutatkoznak. A legközelebbi időben megkezdjük a rendkívüli közellátási bizottságok felállítását a kerületekben és járásokban, amelyeknek elnöke a kerületi vagy a járási pártbizottság valamelyik kiváló tagja lesz és az üzemekből 2—3 munkásképviselő vesz benne részt. A rendkívüli közellátási bizottságok a falun folytatott politikánk állandó eszközei lesznek. Nagy munka vár ránk az 1950-es évi mezőgazdasági termelési terv irányadó számainak szétírásánál, amit szervezetileg jól kell biztosítani. Politikailag és gazdaságilag nagyon jelentőségteljes széles akció lesz ez, ezért szükséges, hogy jól felkészüljünk rá. A szétírásoknál és a beszolgáltatásnál életbe kell léptetni végre Gottwald elvtárs jelszavát, hogy a kisembereken könnyítünk és a nagyokat job. ban megterheljük, hogy gyakorlatilag megvalósítsuk a kis és középparaszt megnyerését és a kapitalista elemek elnyomását és korlátozását a falun. - UJSZO — Ki keli seprűzni a régi előítéleteket" (Folytatás a 2 oldalról.) Hála Sztálinnak és a Szovjetuniónak Ha ma szabadon élhetünk és őrömteljesen dolgozhatunk, hogyha új ipari üzemek kiépítésével, mezőgazdaságunk gépesítésével, egész nemzetgazdaságunk szocialista átállításával tervszerűen emelhetjük dolgozó népünk életszínvonalát és öntudatosan megváltoztathatjuk Szlovákia külsejét, új és örömteljes életet alkothatunk és építhetünk ki városainkban és falvainkon, az azért lehetséges, mert létezik a világon egy szocialista nagyhatalom —• a Szovjetúnió, amelyet a világ legtapasztaltabb és legedzettebb pártja a munkásosztály pártja vezet — a dicső SKbP, amelynek élén a mai emberiség legnagyobb géniusza, a halhatatlan Lenin nagy tanítványa és munkatársa, a csehszlovák nép nagy barátja — Sztálin elvtárs áll. Sztálin elvtársnak köszönjük nemzeti szabadságunkat, anyagi és szellemi erőnk nagy fejlődését, amelyet éppen átélünk, köszönjük neki azt a nagy biztonságérzetet, amellyel a jövőbe nézünk. Köszönjük neki azt, hogy az általa vezetett dicső Vörös Hadsereg leverte a német fasizmust és imperializmust és felszabadította országunkat a nácista hóhérok véres karmaiból. Köszönjük neki azt a lehetőséget, hogy megkezdhetjük-hazánkban a szocialista építés útját, Itzt a gazdag és sokoldalú segítséget, amelyet a Szovjetúnió nemzetei naponta és állandóan nyújtanak nekünk Szlovákia népe még inkább meg akarja erősíteni a cseh néppel való testvéri kapcsolatait és a többi nemzet, mindenekelőtt a Szovjetúnió dolgozóival való szoros kapcsolatokat. Egész eszét és lelkesedését, minden erejét és tehetségét szentelni akarja a szorgalmas építő munkának, kérlelhetetlen harcot akar folytatni az osztályellenség és annak bomlasztó ideológiája, főleg a burzsoá nacionalizmus ellen. Lenin és Sztálin zászlaja alatt a legnagyobb erőfeszítés jegyében részt akar venni a szocializmus építésében, melyet köztársaságunkban Gottwald elvtárs, köztársasági elnökünk mesteri vezetésével valósítunk meg. szerzett és nagyon drágán fizetett a régi hibákért. Ezen okulva, minden kisérlet ellenére fenntartottuk a szakszervezeti világszövetséget, mint a világ öntudatos és demokratikus szakszervezeti tagjainaá hatalmas nemzetközi kapcsolatát. A II. világkongresszus Milánóban ez év júliusában bebizonyította, hogy a nemzetközi tőke nem rendelkezik elég erővel arra, hogy megsemmisítse nemzetközi szervezetünket. Mink, valamint a Szovjet, Franciaország, Olaszország, Kína és a többi országok szakszervezeti tagjai, számszerint több mint 70 millió dolgozó, továbbra is szorgalmasan fogjuk támogatni szakszervezeti világszövetségünket. Föfeladatait a milánói kongresszuson a szövetség alelnöke, Kuznyecov elvtárs jelölte meg: Harc a békéért, a szakszervezeti egység megerősítéséért, a dolgozók demokratikus jogaiért és szabadságáért. A kilenc pont közül az első, amelyet Kuznyecov elvtárs kitűzött, a békére /onatkozik. Igy mondotta: „A szakszervezeti világszövetség szerveinek erösiteniök kell törekvéseiket a háborús uszítók és azok ügynökeinek leleplezésére, az összes dolgozókat az összes nemzetek mozgalmában egyesíteni kell a békéért, a demokratikus szabadságért. Ezt a munkát állandóan kell folytatni, naponta, rendszeresen és minden erőnkből." A csehszlovákiai szakszervezeti tagok jól tudják, mit jelent a béke a mi építőmunkánk szempontjából, szép jövőnk jogos reményeinek szempontjából. A dolgozó népnek nincs szüksége háborúra és ezért nem is fűződik érdeke hozzá. Számára minden háború nehéz, véres áldozatvállalást jelentett és az ö számlájára oldotta meg a kapitalista világ az összes háborús nehézségeket. Az imperialista tábor az amerikai tőke vezetése alatt fokozza a fegyverkezést, a háborús propagandát és ezzel egyidejűleg és ezzel együtt növekszenek az őrült kapitalista hasznok. A fokozott háborús uszítások idejében, amelyek a Szovjetúnió, valamint azon országok ellen folynak, amelyekben a kizsákmányolást megverték, felhangzottak a nyugati, az olaszországi, franciaországi és angliai öntudatos proletariátus vezetőinek szilárd szavai: Sohasem fogunk harcolni a Szovjetúnió ellen, sohasem fogunk harcolni azok ellen, akik a fasizmus elleni háború legnagyobb áldozatait hozták, sohasem fogunk harcolni az imperialisták érdekeiért. Mi csehszlovákiai szakszervezeti tagok ezt a megnyilatkozást úgy fogadtuk, mint a kapitalista államok valóban demokratikus erőinek öntudatosságát és becsületességét. A csehszlovákiai munkásosztály, valamit azon államok munkásosztálya, amely félretette a kapitalizmust, nem ellenfele, hanem megbízható szövetségese minden nyugati dolgozónak, aki a nemzetek közötti megértés, a dolgozók életfeltételeinek javítása és jogaik biztosítása után vágyakozik. Mi, a csehszlovák köztársaság szakszervezeti tagjai, oly országé, amelyet Münchenben Hitlernek feláldoztak, oly országé, amelyben Lidice fekszik, oly országé, amelynek népe saját munkájával és szorgalmával jobb jövőjét legsajátosabb érdekeinek szem előtt tartásával építi, az egész világ dolgozói felé fordulunk, tekintet nélkül annak az országnak társadalmi rendszerére, amelyben élnek, tekintet nélkül nemzetiségre, vallásfelekezetre vagy fajra: mozgósítsuk közösen minden Előfizetőink figyelmébe! Lapunk mai számához minden előfizetőnknek postai befizetőlapot mellékeltünk. Az ÜJ SZÖ egyéves fennállásának küszöbén álló évfordulója alkalmából, kérjük ked ves előfizetőinket, hogy előfizetési hátralékaikat kiadóhivatalunknak átutalni szíveskedjenek. Már most örömmel értesítjük kedves olvasóinkat, hogy az ÜJ SZÓ az lS51es évr e szóló NÉPNAPTÁRÁT, mely első kiadásában az 1950-es évre megnyerte minden olvasónk tetszését és az utolsó példányig elfogyott, az eljövendő esztendőben mindenkinek, aki 1950 január 15"ig napilapunkra az 1950. teljes évre a mellékelt befizetőlapon előfizet, ajándékul küldi. A hetilap előzitőinek azonos feltételek mellett ezt a NÉP" NAPTÁRT féláron küldjük. Ezzel a jövőre biztosítani óhajtjuk előfizetőink hű táborának a NÉPNAPTÁRT. A csehszlovákiai magyar dolgozók lapjának jelszava az 1950 es évre: Az UJ SZÚ minden magyar dolgozó kezébe! erőnket harcba azok ellen, akik a nemzetek közötti véráldozatokat akarják és az egész vUág romlását. Leplezzük le a háború összes tervezőit, tiltakozzunk azok őrületes fegyverkezése elien, tegyük lehetetlenné békeellenes uszításukat. Urak, szüntessétek be a véres háborúkat Vietnamban, Indonéziában és Malájban. Szüntessétek be azok gyilkolását, akikről évszázadokon keresztül a bőrt nyúztátok, szüntessétek meg a gyarmati országokban a hazafiak lemészárlását, amit azért tesztek, mert mint emberek kívánnak élni, vessetek véget az előkészületeknek a nemzetek közötti új I vérontásra. A népek munkát akarnak, emberi életet, az egész világ népei közötti megértést, az emberek a békét akarják. Mi jól tudjuk: Nem elégséges a békét akarni, a békéért dolgozni is kell. Tudjuk, hogy a dolgozók vérével és nyomorával kereskedők nem riadnak vissza semmitől, hogy hasznuk és önző osztályérdekeik végett új háborút hívjanak ki. Csak az előtt az erő előtt torpannak viszsza, amely erösebb lesz, mint az ö bűnös terveik. És ezt az erőt a nemzetek ösz| szességének dolgozó népe alkotja, i Ez az erő nő és hatalmasodik nap1 ról-napra. HORVÁTH LÁSZLÓ: Qlaqip (Júlia muitkd^íUtliúi heizcL Az Iparcsarnok falain nagy képek. Ojítók, kiváló élmunkások képei. Olvasom neveiket- Anna Vacková, Mária Lazíková, Jozef Fucsik, Zoltán Fürjes és a többi. Markáns arcok. Ügy tetsziK, mindegyik tudja, mit akar, miért dolgozik, miért vezeti a munkát, miért mutat példát. A dísztribün alatt ül az egyik asztalnál (100 asztal van és mindegyik mellett ül vagy harminc ember) az ostravakarvini medence egyik büszkesége Paseka Ferenc vájár. Komolyan néz maga elé, jegyzeteket csinál. Odalépek hozzá megszólítom, beszélgetünk. Az ostravaradvanicei bányákban doleozom, feleli kérdésemre, a Ludviktárnában. 22-tagú élcsoport vezetője vagyok. Már ez év februárja óta állandóan élmunKás módra dolgozunk. Az első évet hat hónap alatt teljesítettük. Hogyan elvtárs, ne haragudj, nem tudlak követni — vágok közbe —, de nem is értem, milyen lehetett a terv, ha fél év alatt elvégeztétek. Lágy normák, kis teljesítmény stb. El sem tudom képzelni. Nem. nem szakít félbe, komoly terv volt, szilárd normák, csakhogy a terv nem számolt velünk, az ostravai bányászokkal. (Büsziceség csendül a hangjában, amikor ezeket mondja). Jó munkaszervezéssel 220 százalékos átlagos teljesítményt értünk el és így természetes, hogy a terv fele idő alatt elfogyott... Elfogyott?... kérdem ismételve a szót? Igen, mi ezt így nevezzük. Elgondolkodik egy kicsit, azután folytatja: Tudod elvtárs, hajol közelebb, sokat gondolkodtam a fúráson és a robbantáson, sok időt vett el és egyes emberek kiestek ezzel a termelésből. 140 méter fal a mienk, ezt úgy osztottam be, hogy a robbantásnál mindenki egyénileg felelős a maga szakaszáért és nem Kell külön ember aas összekötésre és az ellenőrzésre. Azonkívül rájöttem arra, hogy én mint la katos átvehetném a futószalagot meg a motorkezelést. Ezzel is egy embert spórolunk. No meg egy kis lelkesedés teszi hozzá és máris meg-volt a 220 százalék. Ezért vagyok itt, ezért veszek részt az ország dolgozóinak tanácskozásán,, mint. az ostravai kerület küldötte. Nagyon megfogott engem a nemzetközi szolidaritás hatalmas és jóleső érzése ezen a konferencián. No mesr a különbség. A lengyel kiküldött, a magyar kiküldött meg a többi népi demokráciáK munkás vezetői az építés eredményeiről beszéltek, kiváló teljesítményeiről, Apró elvtárs felemlítette azt a győri vasesztergályost, aki 1400 százalékra dolgozik. Az olasz meg a többi kapitalista országokban dolgozó elvtársak a harcról, a küzdelemről beszéltek, a mindennapi gondokról. Minden jót Sztálin elvtársnak köszönhetünk. . A déli szünetben Nagy Júliát keresem fel az apátfalvi textilgyárból. (O kért meg, hogy ne írjam Jucinak a nevét, hanem Julikának, mert ez így komolyabb) Bemutatom olvasóközönségünknek Nagy Júliát. Minden va'ószínűség szerint ő a köztársaság legjobb sodiónője. A normáját állandóan 180 százalékra teljesíti és irigy munkatársnői azt állítják, hogy nagyon ügyes ujjai vannak. Kérdezzük csak meg őt, bár Kérdezés nélkül is szívesen és ízesen beszél. Beszélj valamit a munkádról! A szövőgép hengeréről lefogynak a szálak és mi új hengert sodrunk hozzá. A szálak természetesen külön mennek és ezeket kézzel sodrom öszsze. Figyel] csak ide. Ez a két ujjam dolgozik a legtöbbet: a hüvelykujj és a mutatóujj Ezzel sodrom össze a két szembenlévő szálat, de olyan gyorsan, hogy — és nem tit<colt büszkeséggel teszi hozzá — nen is látod a kezemet. Egy ilyen henge.en 3000—5000 szálig van anyag Ezt mindent fel kell sodorni. Nagy munka, elhiheted. Elhiszem, de mesélj tovább. Naponta sokszor kilencszer is cserélem a hengereket. Ha nem mozognék gazdaságosan, biztosan nem is bírnám. Elkezdtem gondolkodni és rájöttem arra, hogy egyetlen felesleges mozdulatot sem szabad tennem. Elhatároztam, hogy csak a nélkülözhetetlen mozdulatokat teszem meg. Mindenki azt állítja, hogy nekem különös kézügyességem van. Igen, már én is hallottam. Ez nem igaz — tör KÍ belőle rapszodikusan. — Ugyanolyan kézügyessége lehet mindenKinek. Az ujjaim is olyanok mint másé. Csak ésszel használom. Most filmezték le a mozdulataimat, lassítva fogják lepergetni, hogy minden sodrónő láthassa, hogyan mozgok. Én azt hiszem, nem vagy egészen őszinte elvtársnő, talán mégis van valami trükkűd, amit nem akarsz elárulni nekünk? ' Nincs semmi, igazán nincs semmi és ennek 'egjobb bizonyítéka az, hogy a mi üzemünKben egy másik elvtársnő, Nagy Sarolta is ezzel a módszerrel dolgozik és máris igen szép eredményeket ér el. Hiszek neked. Megérdemelted azt, hogy idekerülj. Nagy kitüntetés ez. Tudom értékelni, feleli Nagy Júlia és boldog vagyok, de azt szeretném és ezt üzenem az apátfalvi dolgozóknak, hogy nagyon jó lenne, ha az egész gyár itt lehetne és láthatná a munkástestvériségnek ezt a gyönyörű kifejezését, láthatná az egész ország nagy erőfeszítését, amellyel épül a jövő. Az Üj Szó olvasótáborának add át üdvözletemet és írd meg, hogy jó úton haladunk, itt jöttem rá, hogy egyedül csak ez az út vezet a jobb jövő felé és a vezetés jó kezekben van. ÁLLAMI ÖNÁLLÓSÁGUNK ALAPOSZLOPA (Folytatás az 1. oldalról). tésünkben egyre intezívebb módon megnyilvánul a népi demokratikus államok és a Szovjetúnió közti gazdasági együttműködés legkülönbözőbb formáiban. Igy ňll a dolog azokkal az államokkal, amelyeknek gazdasága a baráti és a Szovjetunióval való tervszerű együttműködésén épül. Más tapasztalatokkal rendelkeznek azok az államok, amelyek az úgynevezett Marshall-terv szerinti támogatás áldozataivá váltak. Ma a burzsoá politikusok sem tagadhatják le, hogy az amerikai Imperialisták a Marshall-tervvel magtikon segítenek és ezt más államok és nemzetek Ieigázására használják fel. Ilyen sors érte Jugoszláviát is. Vezető áruló klikkje, élén Titoval, az amerikai imperialisták gyarmatává, az amerikai kémszolgálat központjává, a fasiszta elnyomás országává süllyesztette le Jugoszláviát. A csehszlovák-szovjet szerződés hat éve forradalmi esztendőket jelent nemzeteink életében. A nyugati imperialistáktól elárult és a náciktól megalázott hazánk feltámasztását jelentik ezek az évek, a sikeres újjáépítésnek és a szocializmus felé vezető nagy fejlődésnek évei Klement Gottwald köztársasági elnök vezetése alatt. A Szovjetúnióval örökké és másként soha! Sztálinnal a béke, a szocializmus és népünk boldogsága felé!