Uj Szó, 1949. december (2. évfolyam, 197-219.szám)
1949-12-15 / 209. szám, csütörtök
UJSZ 0 1949 december 10 Ezek a „Kompresszor" komszomolístáí! HARMINC ÉVVEL EZELŐTT Lenin a kommunizmus rligyeit a munkásoknak a munkatermelékenység emelésére irányuló tevékenysegében látta. A szovjet dolgozók azóta is a szocialista verseny egyre hatalmasabb és eredményesebb kifejlesztésével tesznek tanúbizonyságot arról, hogy a szocialista termelés magasabbrendü, fejlettebb és gyümölcsözőbb a kapitalista termelésnél. A MUNKAHÖSIESSÉG szemléltető példáját adja a moszkvai „Kompresszor" gyár ifjúsági kollektívája, mely Vladimír Vasziíjevics Bodrov meeter kitűnő vezetése alatt a szocia'ista verseny élén halad. Bodrov mester „parancsnoki székhelye" egy faráccsal elkerített kis emelvény, amelyről állandóan szemmeltarthatja — szeme pedig igen alaposan szemlél — a terepét, bár ritka eset, amikor csak szemlélget. Mert Bodrov folyton jár-kel a műhelyben, hol ennél a munkapadnál, hol egy másiknál bukkan fel. Erélyes, mozgékony ember, akit a legnemesebb alkotó nyugtalanság fűt és hevít. Ebben a pillanatban például Anatol Usakov és Vaszilij Szamorukov „újoncok" iránt érdeklődik. Usakov sehogysem birkózik meg a szelepek feldolgozásával. Egyszerűen nem érti. Bodrov odaáll a géppad mellé, bekapcsolja a motort és néhány perc alatt elkészíti az első szelepet, miközben halkan, mormogó de alapos szóbeli magyarázattal szolgálja a szemléltető oktatást Tolja Usakov izzadt arca egész céklapirosságában egyszerre felragyog — megértette a dolgot. Hát csak ragyogj, Tolja — gondolja a mester és alig serkenő bajsza alatt mosolyogva továbbáll egy másik géphez — Viktor Szeszjukin esztergapadjához. Nem egyszerű odaallás ez, mert hiszen Bodrov mester láthatóan izgul, amire elég oka is van, mert néhány hónappal ezelőtt maga is ezen az esztergapadon dolgozott és elég sikeresen. Itt ment át a gyorsított fémvágáson. A sikert az tanúsítja, hogy — 22 hónap alatt hét év normáját teljesítette. Amiből következik, hogy Bodrov személyében nemcsak kitűnő mestert, hanem olyan komszomolistát is látunk magunk előtt, aki mindennapi alkotásában adja tanúbizonyságát Pártja, országa és népe iránti mélységes odaadásának. — A gyár — mondta akkor, 1948ban, Bodrov — az év vége felé halad. Utol kell érni az elvtársakat, akik már 2—3 évi normát teljesítettek. UTOL IS ÉRTE, le is húzott mindenkit a műhelyben. Amikor aztán 1949 elején mesternek nevezték ki, már az 1952-es év előirányzatán dol' gozott. Bodrov Vologya a világ egyik egész fiatalkorú mestere lett és esztergapadját Viktor Szeszjukin komszomolista vette ,át. Viktor az esztergapaddal együtt átvette tanítója munkamódszerét is; jól elsajátította a gyorsvágás titkát és rövidesen teljesítette az évi normát. Bodrov ma nem sokáig vesztegel Szeszjukin padjánal, ahol minden úgy megy, mint a karikacsapás, hanem átnéz a szomszéd padhoz, mely Lev Muranov komszomolista birodalma. Ugyanaz a fajta, ugyanaz a Bodrov-nemzedék: Lev becsületére válik tanítójának, mert egyik kitűnősége a gyorsvágásnak és ebben a pillanatban is úgy beletemetkezik a munkába, hogy köszöntés helyett mindössze betyárul rákacsint Bodrovra, mert semmi áron sem hajlandó zavartatni magát. Csekélység! Ez a Muranov gyerek nyolc óra alatt olyan teljesítményt adott, mely 48 óra és 40 perc munkájának felel meg. De ne gondoljuk, hogy akár Szeszjukin, akár Muranov valamilyen magában álló rekorder. Az ifjúsági brigádban, három gyermek kivételével -— ezek most sajátítják el a módszert — valamennyien túlteljesítik a normát. Október 10-én a mechanikai műhely tervmérnöke összegezte az októberi verseny első eredményét: első helyen Bodrov mester ifjúsági brigádja állt. A csoport kilenc hónap alatt több mint 13 hónapos teljesítményt adott, másszóval már az 1950-es év februári előirányzatát teljesítették. BODROV IFJÚSÁGI BRIGÁDJA szemléltetően tárja elénk, milyen eredményeket ad — a kölcsönös segítség, a szakadatlan tapasztalatcsere, a sztahanov-módszerek elterjesztése. És Bodrov Vologya, még mielőtt mester lett, már napról napra foglalkozott azokkal, akik el akarták sajátítani a gyorsvágás művészetét. Lev Muranov, Viktor Szeszjukin, Viktor Picsugin, Tamara Tolkacseva, Vladimír Leopov egymásután vették át Bodrov módszerét, mely magában tartalmazza az öreg esztergályosok jól kipróbált tapasztalatait és az új, jelentékenyen termelékenyebb módszereket is. Lev Muranov például új módszerrel erősíti oda a szegecset a munkapadhoz. E módszere lehetővé tette, hogy percenként 150 helyett, 450— 500 fordulatot adjon a csavarmenetek vágásánál. Ö alkalmazta először a pobedit-késekkel való vágást. A műhelyben ma már mindenütt alkalmazzák Bodrov újítását, amely jelentékenyen meggyorsítja a dugatytyuk elkészítését. Ismételjük, Bodrov csoportja nem kivétel a gyárban. Szász és száz fiatal munkás dolgozik itt nagyszerű lelkesedéssel és az új módszerek alkalmazásával az ötéves terv határidő előtti teljesítéséért. Háromszázan már megvalósították az évi normát, 150-en novemberre teljesítik. Hetven komszomolista pedig már a háború utáni ötödik ötéves terven dolgozik. Ezek a „Kompresszor" komszomolístáí! IRTA: SÁSDI SÁNDOR özke, a párttitkár, hazáig kísérte az újonnan megválasztott bírót, Radi Vincét, azt mondta neki a kapuban. — Akkor hát vége a faluban a kulákuralomnak, az utolsó állásból is kifüstöltük őket. Vince picike bajuszát pedergette. — Tudhatod, nem kerestem a tisztséget, de örülök annak, hogy megbíznak bennem a telepes-társaim. Özke ásított, a másik rátette kezét a léckapu kilincsére. — Álmos vagy, eredj haza lefeküdni. — Megyek, mert addig a gyerekeket se tudja az asszony ágyba dugni, amíg sorra nem csókolom őket. Az új bíró feje lehorgadt, szavából nagy bánat érződött. — Bezzeg, nem vár engem odabent senki, üres a szoba, hideg is, magamnak kell tüzet gyújtani, ha meleget akarok vacsorázni. A párttitkár indult már, de hirtelen visszalépett. — Sokszor akartam már mondani, de most kiváltképpen kikívánkozik a számon: miért nem házasodsz, Vince ? — Egy éve temettem boldogult feleségemet, meg se rokkant még a sírja ... meg aztán, röstellek én aszszony után gebegni, rávaló időm sincs, az ősszel odavoltam pártiskolára, most nyakambaszakadt a bíróság, más lesz a gondom. Özke türelmetlenül vágott közbe. — Nem kellene messzire menned, ott a szomszédodban a Tímárék lánya, a Mari. Sógorasszony-félém az anyja, amikor gyűléseztünk a közösgazdálkodás ügyében, utána aszondta nekem: „Mért nem házasítja meg a barátját, a Radi Vincét? Kár neki az özvegységben nyomorogni, kapna minden ujjára tizet is, ha kipödri a bajuszát, mai nap is beilik még legénynek." Aki legénynek beillik, ameilé lány való párnak, bizonyosan így gondolta a Juli rokonom. Tetszett a beszéd Vincének, mégis másra térítette a szót. — Derék asszony, legelőször jelentkezett a tizenegy holdjával a termelőcsoportba. — Maga szántott, vetett, amióta az ura meghalt; napszállatig dolgozik, akkor futkos a párt dolgában, lelke a Népnevelő Csoportnak, mindenhez hozzászól, de úgy, hogy öröm meghallgatni. Ha igaz a közmondás, hogy „nézd meg az anyját..." hát akkor bátran elveheted a lányát... Vince erre csak annyit mondott hogy „jójcakát", bement a házba, sóhajtozva lépett a sötét szobába, vacsora nélkül feküdt le, reggel felöltözött az ünneplős ruhájába, tükör előtt igazította a haját, bajuszát gondosan pedergette, kilépett az utcára, jobbra-balra kémlelödött, azután belépett özvegy Timárné udvarára. Odabent, a melegrefütött szobában, azzal kezdte, hogy szállnak a varjuk, aligha meg nem hozzák a havat, de nem is volna baj, takarót kíván az őszi vetés. Juli bólintott, utána mindjárt a termelőcsoport hatvankét hold búzájáról beszélt, arról is, hogy az új, telepes-bírótól mi mindent remél a község, szinte simogatta tekintetével Vincét, bezzeg a lány, a Mari, rá nem nézett, hajtotta a rokka kerekét, mintha az élete függne attól, hogy a rengeteg sok kendert estélig fonálnak pödörje. Az új bíró akkor hozzá fordult. — A felszabadulási emlékünnepen szépen szavaltad azt a hosszú verset. — Szilveszterre színdarabot tanulunk — mondta a lány és egyszeriben annyira megjött a beszélhetnékje, hogy Vince alig győzte hallgatni. Közbe is szólt: — Aszondja tegnap a jópajtásom, az özke, hogy gondoljam rá magamat a házasodásra, merthogy házamon a bíró-tábla ezután nemcsak a párt, de a község dolga is a nyakamon: nem lesz, aki egy vetett dobjon a jószág elébe. Biztogatott, hogy így a Mari, meg amúgy, el is gyüttem, hogy felkérdezzelek: elfogadnál-e hites uradnak? Mari keze szinte megmerevedett a rokka orsóján, arcáról a nyaka fele futott a pirosság és úgy mondta, mint, akit megcsúfoltak. — Traktorista leszek én, két hét múlva megyek tanfolyamra, a tavasszal én szántom a Fordsonnal a termelőcsoport négyszáz holdját. Ha bántás érződött a lány hangjából, százszorta több az anyjáéból. — Bizony, traktorságot tanul..., de nemcsak az, mielőtt tanfolyamra megy, esküszik Bankó Misivel, az ülik melléje ... Radi Vince feje úgy meghorgadt, mintha nem is 6 volna az, akit tegnap egyhangúlag bíróvá választottak, nem is kívánt már mást, csakhogy szépszerével kikerülhessen innen. — Semmi maj, Mari, azért a szilveszteri műkedvelőre megváltom a jegyemet... Kilincsen volt a keze, amikor visszafordult, vissza is lépett: eszébe jutott, amit Özke mesélt özvegy Timárnéról; dolgos jóeszü, lelkes pártmunkás ... a közmondás is emlegette ... ; Ittfelejtett valamit, bíró elvtárs? Az asszony kérdezte ezt, Vince halkan felelte. — Ittfeledtem, de jókor visszafordultam még érte ... Eszembe jutott, hogy — közmondás szerint — jól megnéztem az anyját, aztán meg is maradnék mellette, mert, ha igaz az, hogy én beillek legénynek, ü is bátran odaállhat a menyecskék közé... Mi szava van hozzá, Juli? Mari nevetve kelt fel a rokka mellől. — Édesanyám szégyellös, majd, ha én kimentem, akkor mondja ki azt a szót. Ketten maradtak a szobában, a férfi közelebb lépett az asszonyhoz, várta a szót, amelyet előre kiolvasott a két feketén csillanó szemből. Juli szája felnyüt, nevetéssel bugygyant ki rajta. — Fehe egye azt a mafla özke sógort, az ősz uta nosztatom, hogy házasítsa azt a magáramaradt Radi Vincét, dicsérgetem is százféleképpen, dehát nem a lányom, hanem a magam számára ... Az ablak alatt alacsonyan szálló varjúcsapat látszott, Vince azonban nem arról beszélt most, hogy talán csakugyan hozzák a havat, hanem annak a másik közmondásnak a párját emlegette: — Özvegy ember párja, özvegyasszony. r Az U j Szó Sztálin-számának terjesztési versenye December 9-i számunkban közöltük először a Sztálin-szám terjesztési versenyének állását. A terjesztési verseny a dolgozók legszélesebb körében kellő visszhangra talált és így ma jelentős eredménygyarapodást jelenthetünk ismét. Különösen említésre méltó egy ismeretlen, magát megnevezni nem akaró bratislavai lakos példája, aki szerkesztőségünkben ma megjelent és kifizette száz példány árát, a handlovai bányászok részére. A Sztálin-szám megjelenésekor e száz példányt Ján Krč bányász, a szénbányák sajtóreferense címére fogjuk elküldeni. Az ismeretlennek ezúton fejezzük ki köszönetünket a handlovai bányászok nevében. A terjesztési verseny mai állása a következő: darab KSS járási titkársága, Párkány 2000 1906-ban Maxim Gorkij egy sereg vázlatban számolt be amerikai benyomásairól. Ez a vázlata egy milliomossal való beszélgetését adja a művészetről. — Hogyan gondolkodik ön a művészetről? — kérdeztem. Rámnézett, kezével végigsimította arcát és letörölte kifejezésének brutális gonoszságát. Ismét valami csecsemőszerű jelent meg vonásaiban. — Mit mondott? — kédezte. — Hogyan gondolkodik ön a művészetről? — Óh, — válaszolta nyugodtan — a művészetről én nem gondolkodom, hanem egyszerűen megveszem ... — Erről tudok. De talán vannak bizonyos nézetei a művészetről, talán vannak bizonyos igényei? Ja úgy! Természetesen vannak igényeim! . .. Mulattatónak kell lennie ... ennek az izének, ... a művészetnek. Kell, hogy nevessek rajta. Tudja, az én business-em nem SOK alkalmat ad a nevetésre. Az agyvelönek néha szüksége van egy injekcióra, hogy megnyugodjék . .. néha kell egy injekció a testi erő felfrissítésére. Ha az ember művészetet termel a falon vagy a plafonon, akkor kell, hogy az étvágygerjesztő legyen. A reklámot, a legdrágább, legrikítóbb színekkel kell festeni. Ennek a reklámnak már messziről meg kell önt fognia, ha még csak egy mértföldnyire van is tőle, egyenesen oda kell önt vinnie, ahová csábítja. Akkor kifizetődik. Jobb, ha a szobrok és vázák bronzból vannak, mint márványból vagy porcellánból. A cselédek a bronzot nem törik össze olyan . gyakran, mint a porcellánt Remek dolgok a kakasviadalok és a patkányvadászatok. Londonban látc/l millifítties nézete IRTA: MAXIM GORKIJ tam ilyet legutóbb ... nagyon szép volt! A boxmérközések is szépek, de nem 'kellene megengedni, hogy az emberek agyonüssék egymást... A zenének hazafiasnak kell lennie. Az induló mindig kitűnő, de a legjobb induló az amerikai. Amerika a világ legjobb országa, ezért az amerikai zene is a legjobb a földkerekségen. Jő zene is ott van, ahol jó emberek vannak. Az amerikaiak a legjobb emberek a világon. Nekik van a legtöbb pénzük. Senkinek sincs annyi pénze, mint nekünk. Ezért kell majd az egész világnak hozzánk jönnie nemsokára... Meghallgattam ennek a beteg, gyermeteg embernek öntetszelgő fecsegését és hálával emlékeztem Tasmánia vad bushman-jeire. Azt mondják, azok is emberevők, mindenesetre náluk kifejlődött valami szépérzék. — Szokott színházba járni? — kérdeztem a sárga ördögnek ezt az elaggott rabszolgáját, hogy végre szűnjön meg egy olyan országgal dicsekedni, amelyet egész életében meggyalázott. — Színház? Ö, igen! Tudom, ez is a művészethez tartozik — mondotta határozottan. — És mi tetszik önnek a színházban? — Nagyon szép, ha sok fiatal nő ül a nézőtéren, jó mély dekoltázzsal és ha az ember magasabban ül, mint ők — felelte némi gondolkodás után. — Mégis, mi tetszik önnek a legjobban a színházban? — kérdeztem, miközben lassan kétségbeestem. — Ö, — felelt most vidáman és száját a füléig húzta szét. — Természetesen a fiatal színésznők ... Fiatal, csinos színésznők mindig művésziesek. De csak nehezen lehet kitalálni, melyik közülük valóban fiatal. Mindegyik remekül álcázza magát. Persze, megértem, ez az iparuk. Néha azonban azt hiszi az ember: Ohó, ez egy csinos leány! Azután kiderül, hogy már ötven éves és legalább kétszáz szeretője volt. Ez kínos ... Cirkuszi artistanők jobbak, mint a színésznők. Majdnem mindig fiatalabbak és rugalmasabbak ... Ezen a téren szakértőnek mutatkozott. Még én, öreg bűnöző is, sok olyan dolgot tudtam meg, amiről azelőtt fogalmam se vplt. — Ki az ön kedvenc költője? — kérdeztem tovább. Az öreg tanácstalanul nézett rám és lassan megkérdezte: — Mit mondott? Megismételtem a kérdést. — Hm ... Maga valóban furcsa alak — mondotta és kétkedve rázta a fejét. — Miért kedveljek egy költőt ? És miért kellene őt kedvelni ? — Már bocsásson meg — mondottam és homlokomról letöröltem a verejtéket. — Azt akartam kérdezni, melyik az ön kedvenc könyve? Persze nem a csekk-könyvre gondolok. — Ö, ez már más! — helyeselt. — Két könyvet szeretek: a bibliát és a főkönyvet. Mindegyik szárnyakat ad a szellemnek. Ha csak kézbe veszi őket az ember, már érzi, olyan erő rejlik bennök, amire szükségünk van. Kinevet engem — gondoltam és figyelmesen néztem az arcát. De nem. Szemei minden kétséget eloszlattak e csecsemő őszintesége felől. Ügy ült a karosszékében, mint egy összeaszott dió a héjában. Látszott, hogy szavainak helyességéről meg van győződve. Éreztem, ideje, hogy végetvessek a beszélgetésnek. Nem minden koponya képes arra, hogy megőrizze nyugalmát, ha lábbal taposnak rajta. — Mondjon talán valamit a tudományról — szóltam halkan. — A tudomány? Felemelte egyik ujját, majd szemeit a plafon felé fordította. Ezután kihúzta zsebóráját, megnézte, hány óra, becsukta az óra fedelét, a láncot az ujja köré csavarta és az órát a levegőben lóbálta. Mindezek után mély lélegzetet vett és beszélni kezdett: —A tudomány... igen tudom. Ezek könyvek. Ha jól irtak bennük Amerikáról, akkor hasznosak. A könyvekben azonban ritkán irfiak igazat .Ezek a... költők, akik a könyveket csinálják, azt hiszem kevés pénzt keresnek. Olyan országban, ahol -minden embert igénybe vesz az üzlet, nem sok idő marad könyvolvasásra... Igen, a költők dühösek, mert senki se vásárolja a könyveiket. A könyvírókát a kormánynak jól meg kellene fizetnie. A jóllakott ember mindig jó és vidám. Ha egyáltalán szükség van Amerikáról szóló könyvekre, akkor jó költőket kellene alkalmazni és akkoi majd olyan könyveket csinálnak amilyenre Amerikának szüksége van. És ez minden! KSS járási titkársága, Žseliz .1000 Mondok Gábor, DunaRszerdahely 600 Seres Lajos, Galánta .... 500 KSS járási titkársága, Szene . 500 Budik Károly, Tardosked . . . 500 KSS járási tikársága, Somorja 400 KSS járási titkársága, Dunaszerdahely 400 Táncos István, CSEMADOK, Guta 300 Egys. Földm. Szöv., Bős . . . 200 Dolánszky József, Ipolyvisk . . 200 CSEkADOK, Léva 200 Hencz Benő, Hetény .... 200 Fleischmann Kálmán, Nagyabony 170 CSEMADOK, Diósförgepátony 120 Bagócsi János, CSEMADOK, Komárno 110 Krecs Adél, Busince .... 100 Danis Gyuláné, Piesok Barok . 100 Ismeretlen a handlovai bányászoknak 100 Muzslai CSEMADOK helyicsoport 100 Szemes Ferenc, Királyfiakarcsa 100 Bodó Béla, Csucsma 100 Rojos Ferenc, Dunaradvány . . 75 Vékony Jónás, Hont Vrbica . . 60 Gyurcsó István, Prága .... 60 Lukács Jánosné, Ipolyság ... 60 Zentai Sándor, Nagymagyar . . 50 Barci Béla, Gömörpanyita . . 50 Bajcsi Ferenc, Sokolce, CSEMADOK . . 50 Beke Vince, a ROH elnöke, Tany 50 Gutrai István, Baracska ... 50 Csősz Lajos, Nádszeg .... 50 Réthy Erzsébet, Rimaszombat 50 Szabó Jáno3, Felsőszeli ... 40 Csóka János, Felsőpatony. . . 34 Felsőszeli CSEMADOK ... 30 Zalaba, CSEMADOK .... 30 Stein sörgyár, Puha Vince, Bratislava 30 Furinda Rudolf, Zsemlér ... 30 Furinda Rudolf, Túr .... 30 Botos Béla, Balogfalva .... 25 Marcinkó István; CSEMADOK, Marcelháza 25 Mytná Ludany, CSEMADOK . . 20 Németh Ferenc, Kolozsnéma, CSEMADOK 20 Kirsch Ferenc, Bodrogszerdahely 20 Baráth Vince, Brezany .... 15 KSS járási titkársága, Nagymegyer 14 Suszt Lajos, Nádszeg .... 10 Gálát István, Oždany .... 10 Cečkanova Anna, Vraňany . . 10 Hoks'za István, Ostrava ... 10 Kurali József, Zulová .... 10 Antal József, Csata ...... 5 Fentnevezetteken kívül egész sor egyéni rendelés érkezett szerkesztőségünkbe, amelyet nagy számuk miatt feldolgozni nem tudunk. Sztálin elvtárs születésnapja közeleg és ezért felkérjük lapunk barátait, hogy munkájukat gyorsítsák meg, hogy az összes rendeléseket időben fel tudjuk dolgozni .
