Uj Szó, 1949. december (2. évfolyam, 197-219.szám)

1949-12-15 / 209. szám, csütörtök

UJSZ0 1949 december 10 A béke erőit egyesíteni keli a háborús erők ellen Ez a helyzet késztette a Tájékoz­tató Irodát, hogy tárgyalási rendjé­nek első pontjául „a béke védelme és harca a háborús uszítók ellen" kérdést tegye, amelyről szóló beszá­molót Szuszlov elvtárs, az SKbP kép­viselője tartotta meg. A Tájékoztató Iroda tanácskozása abból a megállapításból indult ki, hogy a demokrácia és a szocializ­mus tábora erői növekedésének a béke harcosainak sorában nem sza­bad lankadtságot és önelégültséget kiváltania. „Nagy és megbocsájtha­tatlan hiba lenne úgy vélekedni, mintha a háborús veszedelem csök­kent volna. A történelmi tapasztalat mutatja, hogy minél reménytelenebb az imperialista reakció ügye, annál inkább nő a háborús kalandorok ve­szedelme." Csak a nemzetek nagy ébersége, elszántsága, minden eszközzel akti­ve harcolni a békéért, teszi lehetővé az új háborúra uszítók bűnös szán­dékainak csődbejutását. Beért egészen természetes a T. I. tanácskozásainak határozata, hogy a szilárd és tartós béke érdekében harc a háborús erőkkel szemben, a béke erőinek összpontosítása és ftieg szervezése, valamennyi Kommunista Párt és a világ valamennyi demok­ratikus erőinek szervezése első és legfőbb kötelesség működésünkben. A Szovjetúnió és a népi demokrati­kus köztársaságok Komunista Párt­jai részére a határozat feladatot tűz ki: az imperialista háborús uszítók és azok segítőtársainak egyidejű le­leplezése mellett a béke és szocializ­mus táborának megerősítésén kell fáradozniok, a béke megvédése és a nemzetek biztonsága érdekében. A béke é: a szocializmus táborának megersősítése a mi esetünkben egyet jelent a proletár interanacionalizmus érzéseinek terjesztésével. Terjeszteni és erősíteni kell a Szovjetúriíval és a népi demokratikus ál­lamokkal, a vi'ág munkásmozgalmával val j testvéri kapcsolatot és min­denekelőtt szorgalmasan építeni a szocializmust, erősíteni a munkásosz­tály erejét és hatalmát, energikusan folytatni országunk gazdasági és kulturális felépítését. A béke megvédése és megszilárdí­tása érdekében folytatott harc szem­pontjából a háborús uszítóknak és az imperialista reakciónak támadása elleni határozott ellenállás megszer­vezése szempontjából jelentős felada­tot tölt be a Munkásosztály egységének kérdése Ez a fontos kérdés éppen ezért volt a Tájékoztató Iroda programjába felvéve. Erről Palmiro Togliatti elv­társ referált. A T. I. valamennyi Kommunista Párt számára elsőrendű fontosságú feladatul tűzte ki: fáradhatatlanul harcolni a mun­kásosztály minden erői egységének befejezésére és megerősítésére. Ami a népi demokratikus országo­kat illeti, itt a Kommunista Pártok még a z előtt a feladat előtt állnak, . hogy az elért munkásosztály-egységet még jobban megerősitsék, valamint, hogy megerősítsék a már lé-ező szak­szervezeti, szövetkezeti egységet, a dolgozó nők és az ifjúság valamint más szervezetek egységét. Az im­perialisták nem tudnak belenyugodni abba, hogy a népi demokratikus or­szágok véglegesen elszakadtak az im­perialista rendszertől és visszavonha­tatlanul felsorakoztak a demokrácia, a béke és a szocializmus tábora mel­lé. Kísérleteket tesznek a történelmi fejlődés megdöntésére, szemtelenül beavatkoznak a népi demokratikus államok belügyeibe, ezekbe ügynö­keiket, szabotálóikat, terroristáikat, kémeiket és gyilkosaikat küldik. Nagy segítséget nyújtanak e közben részükre a jugoszláviai Tito-fasisz­ták bandái. A budapesti Rajk-per, valamint a most folyó Trancso Kosz­tov elleni szófiai per teljes meztelen­ségükben mutatják azokat a gyilkos terveket és módszereket, amelyek­kel az angol-amerikai imperialisták és belgrádi ügynökeik dolgoznak. Mire törekszenek a Tito-féle bandi­ták és azok kenyéradó imperialista gazdái? Mindenekelőtt azt akarják, hogy megállítsák a népi demokrati­kus országokban a fejlődést a szocia­lizmus felé, megdöntsék a népi de­mokratikus berendezést és burzsoá­kapitaiista rendszert hozzanak létre, elszakítsák a népi demokratikus or­szágokat a Szovjetúniótól és a Tito­féle ügynökségek közvetítésével az angol-amerikai imperializmus rab­szolgasága és befolyása alá kénysze­rítsék őket. Am ezek a perek egyidejűleg bi­zonyítják azt is, hogy az imperialis­ták és Tito-féle ügynökeik felforga­tó terveit kudarc kudarc után kö­veti. Az utóbbi idők eseményei bizonyít­ják, hogy a jugoszláv kormány a kül­földi imperialista körök befolyása alatt áll, azoktól függ, hogy megvál­toztatta politikáját és eszköze lett azok támadási politikájának és elad­ta a jugoszláv köztársaság függet­lenségét és önállóságát. A jugoszláv Kommunista Párt központ; bizottsá­ga és a jugoszláv kormány életre­halálra szövetkezett a z imperialista körökkel, a szocializmus és a demok­rácia tábora, az egész világ Kom­munista Pártjai, a népi demokráciák és a Szovjetúnió ellen. E tények alapján a T. I. tanács­kozása harcot hirdetett a Tito-féle banda és bérgyilkosai ellen és ezt valamennyi Kommunista Párt nem­zetközi kötelességévé tette. Vala­mennyi Kommunista- és Munkás­pártnak kötelessége a jugoszláv dol­gozó osztályt és a jugoszláv népet minden módon támogatni harcuk­ban, hogy Jugoszlávia visszatérhes­sen a demokrácia és a szocializmus táborába. Az egész politikai fejlődés, legfő­képpen a budapesti Rajk-per, vala­mint a szófiai Kosztov és banditái elleni per leleplezései során teljes mértékben igazolódik az analízis, amelyet a Tájékoztatási Iroda máso­dik ülésén tettek. < A második világháború befejezése óta az imperialista kémközpontok nagy figyelmet szentelnek a népi de­mokratikus országokban való felfor­gató ténykedésnek és a trójai faló taktikájával, Rajk- és Kosztov-szerű ágensekkel kísérleteznek. Nagy szolgálatot teljesítenek — mint ahogy azt már hangsúlyoztuk — ezekben a Tito-féle ügynökök. Belgrád az amerikai és kommunista­ellenes propaganda legútálatosabb kémközpontja lett. Angol-amerikai kenyéradó gazdáik parancsai szerint dolgoznak ott. Tito és Rankovics ügynökei a népi demokratikus orszá­gokban maguk köré csoportosítják a reakciós, fasiszta és klerikális ele­meket, ezeknek segítségével a népi demokratikus rendszer megdöntését készítik elő, a kapitalista rendszer újjáteremtését, a forradalmi munkás­mozgalom elnyomását, a Szovjetúnió szövetségétől való elszakadást, vala­mint a hatalomnak és a gazdagság­nak visszaadását a gyárosok, banká­rok és nagybirtokosok kezébe. Számunkra azért oly fontos és el­kerülhetetlen séges elemeket saját sorainkban, szük­séges, hogy bolseviki alepelvekből in­duljunk ki, hogy minden egyes tag úgy legyen nevelve, hogy a Párt po­litikáját védje, hogy kérlelhetetlen le­gyen minden helyte'en politikai véle­ménnyel szemben. Nem lehet a Kom­munista Pártban megtűrni a helyes marx-lenini vonalról való letérést, nem lehet kompromisszumokat kötni főleg a nacionalista és szovjet­ellenes felfogásokkal. Vizsgálni kell ki a hordozója az ilyen véleményeknek és nézeteknek, milyen ember az illető milyen a múltja és minden bizonnyal megállapítható benne az ellenség, az imperialista ügynök sötét arca. A T. 1. határozata e feladat elé ál­lít: Megerősíteni az ideológiai munkát, megjavítani a pártban a nevelő munkát, a proletár nemzetköziség szelleméhez hűen, a népi demokrácia és a szocializmus szelleméhez hűen. Engesztelhetetlenség minden, a marx-lenini elvektől való el "éréssel szemben akár opportunizmus, akár szektarianizmus, akár burzsoá-nacionalizmus szellemében nyilatkozik meg. Uj feladataink Szlovákiai helyzetünk szempontjából a T. I. határozatából elsősorban kö­vetkezik: világos kötelességünk határozottan és következetesen harcolni a Pár­ton belül és a Párton kívül a burzsoá-nacionalizmus minden csökevénye és minden formája ellen. Široký elvtárs a KSS Központi Bi­zottságának a mult év szept. 27-i ülé­sén figyelmeztetett bennünket, arra, hogy a nacionalista eltérések problé­mái ma nagymérvű veszedelmet je­lentenek, mert a Kommunistáknak a nemzeti felszabaditás harcában betöl­tött kimagasló szerepe és annak tuda­ta, hogy a kommunisták egyetlen biz­tosítékai a nemzeti szabadságnak, so­rainkba a becsületes hazafiak tízez­reit vezette el, akik ugyan formálisan elfordultak a burzsoá-nacionalizmustól, ám mégis a pártba és építő mozgal­munkba sok nacionalista előítéletet hoztak". Široký elvtárs ugyancsak hangsú lyozta, hogy a burzsoázia a nacionaliz­must segíti, hogy összeegyeztethetet­len a kommunista mozga'om céljaival és ideáljaival, hogy nincs semmi kö­zössége a nép valódi nemzeti érdekei­vel és ezért Pártunkban végét kell vetni e kérdésben a liberális állásfog­lalásnak. A dolgok ilyen állásából következik a Párt és va'amennyi szlovák számá­ra — folytatta beszédét Široký elv­társ —, hogy a kispolgári nacionaliz­mus ártalmát, feltétlenül liquidálni kell éspedig a béke, a szlovák nemzet szabadsága, a szocilizmus érdekében, mert csakis a nemzetközi szolidaritás elvének harcosai tisztelik minden egyes nemzet szabadságát és függet­enségét." Több mint egy év telt el azóta a nap óta, hogy airoxy elvtárs e fontos szavait a KSS központi bizottsága előtt elmondotta. Vizsgáljuk meg, hogy a helyzet Szovákiában azóta mi lyen mértékben változott és hogy milyen mértékben kell visszatérnünk a KSS Központi Tanácsának elmúlt év november 27-én és 28-án hozott ha­tározataihoz Kétségtelen, hogy az elmúlt idő aí'att sok tekintetben, politikai, gaz­dasági és kulturális tekintetben igen jelentős lépéseket tettünk előre szocializmust fejlesztő úton. Sikere­sen teljesítjük az ötéves terv felada tait az iparban, megjavult a helyzet az építészetben Alapvető változás ál­lott be a mezőgazdasági termékek fel vásárlásában, az élelmezésben és a közellátásban. Ezzel kiküszöböltük minden elégedetlenségnek éltető talaját és megsemmisítő csapást kapott a suttogó propaganda és a reakció fel­forgató tevékenysége Szlovákia az elmú't év során poli­tikai és gazdasági szempontból jelen­tős mértékbn konszolidálódott. Szlo­vákia iparosítása sikeresen halad és az első új üzemek, ennek az új po litikának kézzelfogható bizonyítékai — üzembeléptek. Egységes összállami csehszlovákiai Kommunista Párt ala­kult, ami ugyancsak hozzájárult a cseh és szlovák nép testvériségének megerősítéséhez. A nacionalista előítéletek az osztályellenség rezervoárja növelni a forradalmi éberséget Sorainkban leleplezni és lehetetlen­né- tenni a buizsoá nacionalista ele­meket. az imperializmus ügynökeit bármilyen álarcban is rejtőzzenek. Természetes, hogy sem Csehszlo­vákia. sem pedig Pártunk lesz Kivé­tel, az ellenség ügynökeinek, az an­gol-amerikai imperializmusnak törek­véseiben. Az osztályellenség sejtjeit a mi sorainkba is elhelyezi, kísérletet tesz munkatársakra szert tenni a Kommunista Párt tagjai sorában. S'ánský elvtárs a prágai kerü'eti ak­tíván megállapította, hogy a külön­böző illegális, reakciós tenor- és sza­botázscsoportok letartóztatott tagjai között állandóan oly egyének is fel­bukkannak, akik a Csehszlovákiai Kommunista Párt igazolványával ren­delkeztek. akik nem elégséges éber­ségünk miatt befurakodtak sorainkba. Természetes, hogy az i'yen ellenség — saját sorainkban a legveszélyesebb. Annál éberebbeknek kell lennünk, hogy az ilyen ügynököket biztonság­gal leleplezzük és áruló, felforgató tevékenységüket idejében lehetetlenné teo-vük 'Példánk itt is a Szovjetúnió és a "dicsőséges SKbP legyen, amely le tudott számolni az imperializmusnak soraiba befurakodott veszedelmes ügy­nökeivel és a szovjet nép oly aljas el­lenségeivel, mint Trockjj, Zinovjev, Kamenyev és hasonló árulókkal és gonosztevőkkel és a Tito-féle klikk leleplezésével is kezdeményezéssel lé­pett elő. E kémcsoport leleplezése elsősorban a Szovjetúnió iránti ellenséges maga­tartása következtében vált lehetővé. Jugoszláviának a szocializmushoz ve­zető specifikus útjáról beszéltek, ar­ról, hogy a Szovjetúnió és az SKbP tapasztalatai Jugoszlávia számára nem alkalmasak, öntelten állították, hogy Jugoszlávia saját maga szabadította fel magát a szovjet hadsereg segít­sége nélkül és hogy a szocializmus építésében is meg lesz a Szovjetúnió segítsége nékül. Ebben az esetben is bebizonyosodott, hogy a Szovjetúnió­hoz való viszony a mai időben a való­di proletár internacionalizmus, a marx­leninízmushoz való hűség, a kommu­nista mozgalomhoz való tartozás pró­baköve. Hogy fel tudtuk ismerni, leltplezni és lehetetlenné tenni az idegen ellen­Másfelöl azonban tudatosítani kell, hogy meggyorsult előrehala­dásunkat, a szocializmus felépü lését, kíséri a szocializmus ellen ségeinek ellenállása, kíséri a ki' élesedett osztályharc, amelyben az osztályellenség kísérletet tesz, szövetségese és tartalékaként nacionalista előítéleteket és a burzsoá nacionalizmust mozgó­sítani. Emellett szem előtt kell tarta­nunk Sztálin elvtárs tanítását, hogy a kapitalizmus csökevényei az emberek tudatában a nemzeti­ségi kérdések tekintetében sok kai ellentállóbbak, mint bármi más. Ha ez általános értelemben érvényes, úgy ez annál inkább vonatkozik a mi viszonyainkra, ahol a különleges történelmi fej­lődés: az évszázados nemzetiségi elnyomás, a szlovák és cseh bur­zsoáziának konkurrenciális harca az első csehszlovák köztársaság' ban, amelyet a szlovákiai dolgozó nép kizsákmányolásának nagyobb lehetőségéért folytattak, bűnös örökségként jelentős nacionalista előítéleteket hagytak hátra ma­guk után. A ludákságnak, a cégéres reak­ciós szlovák nacionalizmusnak ez az egyedi formája megmérgezte a múltban sok szlovák embernek gondolkozását és tudatát. A volt demokrata párt reakciós vezetése tudatosan visszaélt a nacionalista előítéletekkel, csehellenes szepa­ratizmust kovácsolt ki, azzal a céllal, hogy gátolja a fejlődést, erősítse saj á pozícióját, hogy fel­forgató törekvéseit valóravált­hassa. A burzsoá nacionalizmus ma­radványait, a nemzeti előítélete­ket nem lehet egy határozattal, egy csapással, egy kampánnyal megsemmisíteni. Arra bosszú rendszeres tanításra és meggyő­zésre van szükség. A KSS központi bizottságának említett ülése óta az életfeltételek általános javításával, a nép élet­színvonalának emelésével, Szlo­vákia sikeres ipari felépítésével a burzsoá-nacionalizmus elleni harc terén alapvető lépéseket tettünk meg. Široký elvtárs refe rátuma, valamint a központi bi­zottság határozata ehhez jelentős mértékben hozzájárultak. Azon­ban téves volna úgy vélekedni, hogy ez a probléma már szá mumkra nem áll fenn, hogy azt végleg megoldottuk és hogy ke­zeinket gondtalanul ölberakhat juk. Brankov titóista a Rajk" perbeli kihallgatása során úgy vallott, hiogy Rankovics eldicse­kedett neki azokról a sikerekről, amelyeket ügynökei a csehszlo­vák köztársaságban elértek, ne vezetesen éppen Szlovákiában a HSLS és a HG volt tagja és ha­sonló reakciós elemek sorában. Ez a figyelmeztetés is józanságra kell, hogy serkentsen bennünket, éberségre és fokozott vigyázatos ságra, fokozott harcra a burzsoá nacionalizmus befolyása ellen, a párttagok és a tömegek széles és rendszeres nevelésére a prole­tár internacionalizmus szellemé­ben. A cseh-ellenes szeparatizmus csökevényei mellett nagy figyel­met kell fordítanunk a magyar­ellenes nacionalizmusra és sovi­nizmusra, amelynek még mé­lyebb történelmi gyökerei vannak és éppen ezért nemcsak a szlovák és magyar nép harmonikus együttélését veszélyeztethetik, hanem Szlovákia déli vidékeinek előrehaladását és szocialista fel­épülését is. Az igaz, hogy a magyar dolgo­zók soraiban is nacionalista ten­denciák és előítéletek mutatkoz­nak és hogy sok esetben nem si­került még legyűrnünk a magyar lakosság hamis nacionalista „egységét" és a kapitalista ele­mek elleni osztályharcot kiter­jeszteni. Tehát pártunkra itt is nagy munka vár. Am egyszers­mind meg kell állapítanunk, hogy a szlovák elvtársak főfel­adata a burzsoá-nacionalizmus megnyilatkozásai elleni harc, de nem a magyarok, hanem saját sorainkban, míg a nacionalista tévelygésekbe! és fzlovák-ellenes tendenciákkal elsősorban maguk­nak a magyar elvtársaknak kell leszámolniok. Ez a sztálini nem­zetiségi politika dialektikája, ilyen a nemzetiségi kérdés helyes meg­oldásának marxi-lenini útja. Minden más út a burzsoá-nacio­nalizmus támogatása, amely el­lentétek, előítéletek és balvéle­mények felszításához és megerő­sítéséhez vezet. Kormányunk és pártunk mult év őszén törvényerőre emelte a magyar nemzetiségi polgárok egyenjogúságát. Hangsúlyozni kí­vánom, .hogy itt nincs és'nem le­het szó a kérdésnek valamilyen formális megoldásáról, hanem arról, hogy a szocializmus felépí­tésének érdeke, a szlovák és ma­gyar lakosság közös érdeke. A köztársaság érdeke megkívánja, hogy a magyar dolgozók jogai ne csak papíron maradjanak, de hogy azokat feltétlenül tiszteljék és hogy azok következetesen az életbe bevezettessenek. Ez nem­csak az állami és közigazgatási szervek feladata, de pártunké is, amely felelőséggel tartozik egész közéletünkért. A magyar dolgo­zóknak népi demokratikus társa­dalmunkban egyenjogú tagoknak kell érezniök magukat, közös ha­zánkban a szocializmus aktív és lelkes építőinek, minden lépésben érezniök kell a szlovák dolgozók testvéri kapcsolatát, a proletár internacionalizmus igazi és őszin­te törekvéseit. Űjból aláhúzni kívánom, hogy a burzsoá-nacionalizmus csökevé­nyei és megnyilvánulásai elleni éles- és engeszthetetlen harccal meg kell teremtenünk az állandó pozitív nevelést a cseh, szlovák, ukrán és magyar nép testvéri szellemében, a proletár interna­cionalizmus, a dolgozók nemzet­közi szolidaritásának alapján. Rendszeres meggyőző munkát kell folytatnunk a jelszó alatt, hogy Csehszlovákiában a szocia­lizmus építésének valamennyi dolgozójának közös műve kell hogy legyen, tekintet nélkül nem­zetiségi hovatartozására. A harc a nemzetiségi elhajlá­sok, a szovjet-ellenes előítéletek és vélemények ellen megkövete­li, hogy valamennyi párttagunk ideológiai és politikai színvonalát rendszeresen emeljük, hogy azo­kat ne csak kurzusokon és isko­lákban tanítsuk, hanem napi po­litikai munkájuk során is, hogy a Párt szervezeteiben aktív rész­vételre és döntésre vonják be a párttagokat. Slánský elvtárs fi­gyelmeztetett arra, hogy fokozni kell szervezeteink és szerveink munkájának politikai színvona­lát. Szervezeteinknek felada­taikról, azoknak politikai fontos­sága szempontjából is kell tár­gyalniok, a konkrét feladatokkal összefüggően, a fontos politikai kérdésekről vitákat kell vezet­niük, hogy egyrészt megismerjék tagjaiknak véleményét, másrészt, hogy így vezessék őket rá a munka megjavítására és elmé­lyítésére. Szervezeteinknek ezen­kívül meg kell tanulniok vizsgál­ni, mik okozzák a különféle ne­hézségeket, rendellenességeket és hibákat, mily emberek felelősek értük, hogy minden egyes eset mögött nem rejlik'e az ellenség gonosztevő keze, az ármánykodók és szabotálok ujja. Éberségünket nem csorbíthat­ják az elért sikerek, ellenkező­leg, mindig szemünk előtt tart­suk, hogy amily mértékben re­ménytelenebb osztályellenségünk helyzete, annál inkább nyul a gaztettek, a terror, a kémkedés és a szabotázsok eszközeihez. Ebből a szempontból állandóan és napról napra vizsgálnunk kell Pártunk tagjait, #jó kell ismer­nünk multjukat, egész előző ténykedésüket. Az ideológiailag idegen karrierista elemeket, akik — amint a tapasztalatok bizo­nyítják — a legkönnyebben

Next

/
Thumbnails
Contents