Uj Szó, 1949. december (2. évfolyam, 197-219.szám)

1949-12-15 / 209. szám, csütörtök

t VILIAM ŠIROKÝ: ALLAMI ÖNÁLLÓSÁGUNK ALAPOSZLOPA A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1949 december 15, csütörtök 3 Kčs II. évfolyam, 209. szám A moszkvai Pravda Kosztov összeesküvéséről A nemzetközi sajtó részletesen I foglalkozik a Kosztov-perrel. Go" lxi be v elvtárs, a Pravda tudósító­ja rámutat arra, hogy csődöt mon­dott Kosztov mesterkedése, mert bandájának többi vádlottja nem követte a bíróság előtt az ő pél­dáját. Vallomásukkal lerántották az álarcot Kosztovról, a bolgár nép esküdt ellenségéről és min­den vallomásaikkal világosabbá tették, hogy az összeesküvés szá­lai az angol, az amerikai és a ju­goszláv titkos szolgálathoz vezet­nek. A lengyel Tribúna Wolnosci azt a tanulságot vonja le a per­ből, hogy vissza kell utasítani minden elhajlást a Párt vonalá­tól. mert az ilyen elhajlások al­kalmas talajt szolgáltatnak a kémkedés bacillusainak a terjesz­tésére. A l'-Huimandté szerkesztő­je, Cogniot elvtárs felhivja a fi­gyelmet a Kosztov-perrel kapcso­latban a Tájékoztató Iroda Ti tó­val kapcsolatos legújabb határo­zatának a fontosságára. A párizsi Ce Soir, az Unita hírével kapcso" latban, amely szerint pénteken feltartóztatták Belgrádban azt a repülőgépet, melyen az Unita tudósítója és hét más újságíró utazott Szófia felé, rámutat, hogy a baloldali külföldi újság­írók utazásának megakadályozá­sa újabb bizonyítéka annak, mi­lyen zavarba hozta Titót a Kosz" tov-per. Kosztov a partizánmozgalom ellen. A per szombat délutáni és va­sárnapi tanúkihallgatása újabb megdöbbentő adatokat tártak fel Kosztov elvetemültségéről. Ignat Mladenov, a fasiszta bolgár kato­nai törvényszék elnöke bevallot­ta, hogy Kosztov érdekében Mi­hov tábornok hadügyminiszter lépett közbe az 1942-es tárgyalá­sokon és a király közvetlen utasí­tására hivatkozva, megmentettea halálos ítélettől. Mefedi Elkin volt százados, a fasiszta katonai törvényszék tagja, megerősítette Mladenov állításait. Nikola Csau­sev, Kosztov egykori cellatársa, arról a megkülönböztetett bánás­módról vallott, amelyben Kosz­tovot a börtönben; részesítették. Maniu Nacsev beszámolt Gesev politikai rendőrfőnöknek erről a közléséről, hogy a titkos ügynö­kök közé sikerült megnyernie Kosztovot és néhány vádlottár* sát. Ugyancsak leleplezte Kosz­tovot, mint a rendőrség beszer­vezett ügynökét, Andrej Prama" tarov, volt politikai rendőr valló" mása is. Jordán Katrandjiev, aki 1943-ban a Bolgár Munkás (Kom­munista) Párt Központi Bizottsá­gának tagja volt, beszámolt arról, hogy Kosztov 1943 őszén levélben foglalt állást a fasiszták elleni fegyveres harc és a partizánmoz­galom ellen. Gazdasági kártevés és katonai készülődés. Ivan Kalusev, az Állami Szál­lítmányozási Vállalat volt igaz­gatója Tutev vádlott közléséről beszélt, amely szerint a Pártban van egy ellenzék, élén Kosztov­val s ennek az ellenzéknek egyik feladata a gazdasági szabotázs. Ezt a tanúvallomást támasztotta alá a következő tanuk sora. An gel Tinev a Dohány jövedék igaz' gatója például kijelentette, hogy Ivan Štefanov volt pénzügymi­niszter utasítására szabotázst szervezett a dohányiparban, 1948-ban Tinev rendelkezésére 3 millió kilogramm dohányt sem­misítettek meg és a nyugati or­szágokban adta el azt a bolgár dohányt, amelyet már előzőleg a Szovjetúniónak lekötöttek. A Razlozs vidéki népi tanács elnöke Georgi Joszinov Madolev, Tito megbizottainak, Vukmanovics (Tempo) tábornoknak, Aposz­tolszki tábornoknak és Bame Andrejevnek a Pirini vidéknek Jugoszláviához csatolása érdeké­ben kifejtett tevékenységéről val­lott A tanú rámutatott, hogy a Tito-klikk kémkedésre használta fel a bolgár-jugoszláv kulturális egyezményt. Krisztiu Georgiev Stojcev, aki 1944—1945-ben a Párt Gorno­Dzsummal területi bizottságának titkára volt, ugyancsak megerő­sítettej hogy Vukmanovics (Tem­po) jugoszláv átbornok követelte a Párt vezető tagjaitól, dolgozza­nak hatékonyan a Pirini vidék­nek a jugoszláv Macedón Köztár­sasághoz való csatolása érdeké­ben. Azt is követelte — mondot­ta Stojcev —, hogy a volt mace­dón partizáncsapatokból alakít­sanak katonai brigádot, amely­nek fegyveres erővel kell elősegí­tenie a Pirini vidéknek Jugoszlá­viához csatolását. Petr Kahilkov, a SzvetrVracsi pártszervezet volt titkára, vallomásában leleplezte, hogy mint csempészte Tito Ju­goszláviából a Pirini vidékre mint tanítókat ügynökeit, akik közül az egyik nyíltan ki is jelen­tette: „Itt Tito lesz az úr!" A szakszervezeti kongresszus negyedik napia Kiküldött munkát ártunk t«lefómr}*l mtétel A kongresszus negyedik napján Hlavicska József, briinni kerületi tit­kér elnökölt és a megnyitás után üdvözölte főiskoláink küldöttségét. A főiskolák nevében Havránek egye­temi tanár üdvözölte a kongresszust. Beszédében kijelentette, hogy a fő­iskolák teljes mértékben csatlakoz­tak az ifjúság versenyéhez és az él­munkásmozgalomhoz, harcolnak a termelőképesség, a munka minőségé­nek és mennyiségének emeléséért. Főiskoláink azonban még nem tel­jesen mentesek a régi kapitalista uralom nyomaitól. De már ma is elegendő mértékben tudták mozgósí­tani a nép erőit a régi rendszer és a régi felfogás utolsó maradványai­nak végleges megszüntetésére. Havránek tanár beszéde után vita következett, amelyben néhány dele­gátus utalt a szűkebb körökben mu­tatkozó hiányokra és rámutatott azokra az eredményekre, melyeket a népi kezdeményezés hoz a munká­ban. Ezek között felszólalt a bratisla­vai Szlovák Szakszervezeti Tanács szervezési titkára, Jaáik elvtárs, aki kiemelte azt, hogy a Szakszervezeti Szövetség mai feladata a széles ré­tegek folytonos bekapcsolása az ál­lami gazdasági szervezés munkála­taiba. Ezeket a tömegeket közvetle­nül munkábavonni nem könnyű fel­adat. Ezért a kerületi Szakszervezeti Tanácsoknak meg kell tanulniok a helyes szakszervezeti politika beve­zetését, vagyis azt. hogy az összes szakszervezeti, csoportokkal együtt oldják meg a nehéz feladatokat, A februári tapasztalatok azt mutatják, hogy az üzemi tanácsok megszünte­tése szükséges. Ezeknek a tanácsok­nak februárig meg volt a történelmi létjogosultságuk, azonban most. ami­kor a szocializmus építése a cél, több ilyen szervezet egymás mellett csak súrlódásokat idéz elő. Jašik után Koktán képviselő lépett a szónoki emelvényre és nagy be­számolót tartott • a szakszervezetek kulturális és nevelési munkájáról. Beszédében kiemelte, hogv a For­radalmi Szakszervezeti Mozgalom legsajátosabb feladata az ötéves terv teljesítését megszervezni és biztosí­tani. E célt szolgálja, mint legszéle­sebb és leghathatósabb eszköz, az agitációs nevelő munka, azaz a legtö­megszerflbb eszköz, mindenekelőtt azért, mert ennek hordozói a szak­szervezeti munkások és funkcionáriu­sok ezrei és százezrei lehetnek. Ezek lehetővé tették nekünk azt, hogv a munka értelmét a tagság előtt meg­világítsuk. A napi eseményekkel va­ló szoros kapcsolatban ennek a ne­nevelésnek és a kapitalista és polgá­ri gondolkodás maradványai elleni harcnak legközelebbi és leghozzáfér­hetőbb formája a jó nevelés. A jó agitátor közvetlenül és leg­könnyebben mozgósíthatja a dolgo­zókat a termelési és munkafeladatok teljesítésére és megvalósíthatja azt az alapelvet, hogy a munkás a szo­cialista rendszerben megszűnik az üzem egyszerű alkalmazottja lenni, — gazdává válik. Az agitációs munka feladata az, hogy ennek teljes ki­használásával a tagság soraiban va­lóban szocialista hazafiasságot t ep­jesszen és neveljen, amely a haza nagy szeretetén és a dolgozók- nem­zetközi szolidaritásának eszméjén alapszik. A hazafiasság szocialista értelmezése a munkásoknak és a szocializmus építésében önfeláldozóan dolgozóknak erőt ad és ez a hazafi­asság a gottwaldi ötéves terv telje­sítésének mozgató ereje. A rendszerben, melynek hazafias­ság az alapja, már megszűnt az em­bernek ember által való kizsákmá­nyolása. Virágozni fog benne nem­zeteink testvéri szövetsége és nem lesz semmi nemzetiségi elnyomás. Ebben a rendszerben a népi demok­ratikus köztársasághoz való szeretet és odaadás gondolata a mindennapi munkában nyilvánul meg. Már ma is lépten-nyomon találkozunk ennek a z új hazafiasságnak megnyilvánulá­sával, "mely a dolgozók sikereinek forrása, élmunkásaink kezdeménye­zésének és kitartásának erősítője, amely óriási tényező a szocializmus építésében. A szakszervezetekben az agitációs munka nem szorítkozhat csupán a belpolitika kérdéseire. A tagság figyelmét a nemzetközi poli­tika kérdéseire is kell irányítani és a dolgozóknak megmagyarázni a vi­lágszakszervezeti mozgalom hivatását és kapcsolatát a mi országépítésünk­kel. A világszakszervezeti mozgalom az egész világ dolgozói nemzetközi szolidaritásának gyümölcse. A külkereskedelem november hónapban igen aktiv volt Hírek érkeznek arról, hogy a cseh­szlovák külkereskedelem október hó­napban igen sikeresen zárult. No­vember hónapban behoztak Csehszlo­vákiába 2892 millió Kčs értékben árut -és kivittek árut és nyersanya­got 3408 millió Kés értékben. Úgy­hogy a csehszlovák kereskedelmi mérleg november hónapban aktív té­telként több mint félmilliárdot köny­velhet eL A csehszlovák-szovjet barátsági, kölcsönös segélynyújtási és együtt­működési szerződés aláírásának ötö­dik évfordulóját ünnepeljük az öröm­teli nagy építő fejlődés légkörében, a szocializmus felé vezető úton és a világbéke táborának egyre aktívabb harcában, amelyet a Szovjetúnió ve­zet a tartós béke megtartásáért és biztosításáért. Minden évben egyre jobban és vi­lágosabban domborodik ki a cseh­szlovák-szovjet szerződés jelentősége, mint állami önállóságunk és függet­lenségünk alaposzlopa és belső fej­lődésünk alapja. Klement Gottwald köztársasági elnök Svernikov elv­társhoz, a Szovjetúnió Legmagasabb Tanácsa elnökéhez küldött külön le­velében így értékeli ennek a szerző­désnek jelentőségét köztársaságunk népei életében: '„Csehszlovákia népei felszabadulá­suk óta már ötödször ünnepli ezt- a számunkra oly jelentőségteljes napot a nagy Szovjetunióval való szövetség és barátság történelmi jelentőségé­nek tudatában. Űjra és újra meg­emlékeznek a hős szovjet hadsereg döntő, felszabadító harcáról, amellyel győzelmet aratott a német fasizmus felett és megteremtette a további szabad fejlődés számára az alapfel­tételeket. Csehszlovákia népét egyre mélyebben hatja át az a tudat, hogy a Szovjetunióval való szövetség és barátság igazi függetlenségének egyik főbiztosítéka. Erről főként ma győződik meg, amikor a világi impe­rializmus egyre erö'sebb támadásokai intéz a kis nemzetek függetlensége és önállósága ellen." A mult év folyamán a fejlődés to­vábbi nagyfontosságú tényeket ho­zott létre, amelyek a szerződésnek éppen eme jelentőségéről tesznek ta­núságot. Hála a Szovjetúnió hatal­mas védelmezésének, az imperialis­ta háborús uszítók ellen folytatott sikeres harcának, köztársaságunk né­pei békésen és a szilárd biztonság érzetével folytathatták munkájukat a külföldi reakció őrült uszítása, a külföldi kém- és felforgató közpon­tok provokációi ellenére. Köztársa­ságunk népei a mult évi események­ből új erőt és hitet merítettek, hogy a béke és a demokrácia erői a Szov­jetúnió vezetése alatt feltartóztatha­tatlanul nőnek és erősödnek és hogy valóban legyőzhetetlenek. A mult év eseményei tagadhatatlan bizonyíté­kait adták a csehszlovák népnek ar­ról, hogy a Szovjetúnió, annak léte­zése, baráti segítsége a fő előfelté­telek arrfc, Wog-y köztársasagunkban kiépíthessük a szocializmust. Ezért az elmúlt esztendőben nagy szövetségesünk, a Szovjetúnió iránti szeretet és barátság érzete még job­• han elmélyült és megszilárdult né­| pünk legszélesebb rétegeiben. Igen I jelentőségteljesen dokumentálják ezt a tényt a Csehszlovák-Szovjet Ba­. rátság napjai, amelyek most érik el | csúcspontjukat. Kilencmillió cseh­szlovák állampolgár irta alá a Sztá­, lin generalisszimusznak küldendő Kö­! szöntőt. Ez az igazi össznemzeti ' manifesztáció mindennél világosab­ban beszél arról, hogy milyen a cseh­szlovák nép érzése és akarata. Min­dennél világosabban szól arról, hogy milyen tiszteletben és szeretetben tartja a Szovjetúnió és a béke, de­mokrácia és a szocializmus egész táborának zseniális vezetőjét — Sztálin elvtársat. Mily egyöntetűen | és önként jelentkezik a szocializmus kiépítéséhez, e hatalmas halhatatlan műhöz, amely Sztálin nevével forrott össze és amely legjobb tanítványa, Klement Gottwald köztársasági el­nök vezetése alatt lépésről lépésre valósul meg a mi Csehszlovákiánk­ban is. Az a szerencse jutott nekünk osz­tályrészül, hogy szereplői lehetünk annak a történelmi korszaknak, amely mint Sztálin korszaka kerül be a történelembe. A Szovjetunió nemzeteinek belső életében ezt a korszakot a szocializ­mus győzelmének megszervezése jel­lemzi; az első szocialista nagyhata­lom győzelmének megszervezése a borzalmas háborús összeütközésben a világ imperializmus óriási erejével — a nácista Németországgal és végül a kommunizmus győzedelmes építé­se, a termelő erők, a tudomány és a kultúra eddig a történelemben még soha nem látott fejlődésének alap­jain. Sztálin ezeknek a világtörténel­mi jelentőségé győzelmeknek a meg­teremtője és megszervezője, amelyek az egész emberiségnek mntatják az utat és a jövendőt. A nemzetközi kapcsolatok terén ezt a korszakot a sztálini békepoliti­ka jellemzi. Az ENSz üléstermeiből az egész világon szerte árad a Szov­jetunió békehangja. A szovjet kül­politika változatlan törvénye most és a jövőben is: a béke védelme az imperialista uszítók ellen. Ez az odaadás az igazságos és tartós béke Iránt, egyik főforrása a háborús uszítók és Imperialista tá­madók Szovjetúnió elleni gyűlöleté­nek. Ám egyszersmind főforrása an­nak a szeretetnek és odaadásnak, amellyel az emberek milliói és mil­liói az összes világrészeken körül­veszik a béke bástyáját, a Szovjet­uniót. A szovjet kormány abból indul ld, hogy a gazdasági és társadalmi rend­szerek közti különbség nem jelent­het akadályt a kölcsönös megértés és kölcsönös együttműködésben. Ebből az előfeltételből indul ki a szovjet kormány javaslata a vezető nagyha­talmak közti békeegyezmény meg­kötésére, amelyekre a legnagyobb fe­lelősség hárul a béke megvédésénél, mert olyan helyzeti erővel rendel­keznek, amely végül is határoz a há­ború és a béke kérdéseiről. Bár a háborús uszitók szavazati gépezete elvetette a béke megszilárdítására kö­tendő egyezmény javaslatát, a Szov­jetúnió nem szűnik meg harcolni a békéért. Abból a törekvéséből, hogy jpegmentse az emberiséget a legna­gyobb fenyegető veszedelemtől, in­dult lu a szovjet kormány javaslata az atombomba használatának meg­tiltására és az atomenergia hatásos nemzetközi ellenőrző bizottságának felállítására. Ilyen javaslatot nyújt be a szovjet kormány annak ellené­re, hogy az amerikai atommonopol már a múlté és az egész világ tud­ja, hogy a Szovjetúnió is rendelke­zik atomfegyverrel. A szovjet javas­latok az atombomba ügyében és ugyanakkor az atomerőnek békés, építő célokra való felhasználása a Szovjetunióban találóan mutatják az egész emberiségnek a két világ, az Imperialista és a szovjet világ jelle­me közti különbséget. Am az amerikai imperialisták és a világuralomra törekvők nem akarják a békés együttműködést. Fokozzák a fegyverkezést, fokozzák a háborús '• uszítást, fokozzák a háború előké­; születeit. Nem okultak elődjük, Hit­ler sorsából, aki lázálmában szintén arról álmodott, hogy megalázza a Szovjetuniót, hogy a világ ura lesz. ' Az amerikai monopolisták nem okul­tak abból, hogy az erők viszonya egyre kedvezőtlenebbül alakul szá­mukra és egyre kedvezőbben az inrv [ perialistaellenes tábor számára. Nem ! akarnak tanulságot meríteni a két világháború eredményeiből, melyek közül az egyik az imperializmus frontjának áttörésével végződött a világ egy hatod részén, a másik pe­dig az első szocialista állam meg­szilárdításához, az imperialista front áttöréséhez egy egész sor to­vábbi államban és a kínai népnek nz imperializmus és a feudalizmus fe­lett aratott világtörténelmi győzel­méhez vezetett. A viláp imperializ­musa a második világháború után elveszíti biztos támaszpontjait nem­csak Kiíróimban, hanem a gyarmati és félgyarmati nemzetek hatalmas országaiban is. Ilyen körülmények között M Im­perialistáknak, az új háború gyujto­gatóinak semmi okuk sincs arra, hogy kételkedjenek abban, amit nem régen Malenkov juttatott eszükbe. Ha egy harmadik világháborút kez­denének, ez az egész kapitalista rendszer bukását jelentené­Van azonban egy olyan erő, amely képes megakadályozni az amerikai imperialisták háborús politikáját, amely hiába keres a véres és végle­tes véletlenekben kiutat a kapitaliz­mus általános váláságból. Ez a bé­keszerető emberiség ereje, amely a béke nagyhatalmára, a Szovjetunióra támaszkodik. A háborús uszítók le­leplezése, gaz céljaik felfedése, a milliós tömegek egyesítése és egész nemzetek aktivizálása a békéért foly­tatott harcban, ez a munkásosztály és az összes haladó erők alapvető feladata. A mai nemzetközi helyzetben, amelynek egyik oldalán áll az Egye­sült Államok háborús készülődése és konkrét rendeleteik, amelyek Né­metország újra felfegyverzését cé­lozzák, a másik oldalon pedig egyre növekvő súllyal a Szovjetúnió, mint a béke ereje és a nemzetek biztosí­téka áll, a mi szövetségi szerződé­sünk különös jelentőséget nyer, mint a békepolitika eszköze. És ilyen eszközre annál ls na­gyobb szükségünk van, mert a híres ' Atlanti Egyezmény alapja a német 1 militarizmus és Imperializmus fel­, támasztása, amely az amerikai mo­nopolisták szolgálatában a háborús politika eszköze s amely a Szovjet­únió, a népi demokratikus államok és általában a nemzetek biztonsága ellen irányul. A csehszlovák-szovjet szerződés je­lentősége — mint azt már a beveze­tésben említettem, nem merül ld nemzeteinknek a béke, az állami függetlenségünk és önállóságú nK biztosítására irányuló kölcsönös ér­dekben. Ez a szerződés egyszersmind a gazdasági és kulturális együttmű­ködés alapja is, amely évről évre egyre inkább kiszélesedik és elmé­lyül. Nemcsak arról a tényről van szó, hogy a kölcsönös nyersanyag­szállítás, a beruházási tárgyak és kész árucikkek kölcsönös kicserélése állandóan növekszik, de a Szovjet­únió segítsége a ml szocialista épí­(Folytatás az 5. oldalqn.)

Next

/
Thumbnails
Contents