Uj Szó, 1949. december (2. évfolyam, 197-219.szám)

1949-12-14 / 208. szám, szerda

1949 december 14 UJSZ0 szére ez a jelszó volt kiadva: Minden munkás saját üzemének gazdája, minden alkalmazott gazda a maga munkahelyén. A kampány célja volt azután, ohgy az ötéves terv idei feladatainak teljesítését a kongresszusig elérjük. Az akció széles mederben terjedt és meghozta gyümölcseit. Az eredmények. röl a kongreszus jelentést kap. És megállapíthatjuk, hogy nemcsak az üzemek ezrei, de egész szakmák és egyes ágazatok a mostani beérkezett jelentések szerint a feladatot teljesítették. Az üzemek százai naponta jelentik, hogy a munkások és az alkalmazottak élmunkás tempóban hajráznak, hogy még a kongresszus tartama alatt jelenthessék, hogy a célt elérték. Azért, mert az élmunkások ezrei és az élmunkás kollektívok százai a jó gazdákhoz illő tempóban igyekeztek dolgozni, azért jelentkezik munkáink eredménye. Ezt láthatjátok a karácsony előtti piacunkon is. Menynyivel gazdagabb ezidén, mint a mult évben! A közvetítő tervek akciója hány ostoba jóslatot, szörnyűségekkel telj jövendölést semmisített meg. Az, aki a suttogó propagandára, a reakció pesszimisztikus jóslataira adott, alaposan megégette magát. Mi élni akarunk és nem csődbe jutni. A jobb élet utáni vágyainkat nem támasztjuk alá reményekbe ringató álmokkal, oly vágyakkal, hogy mások felett uralkodjunk, másokat kizsákmányoljunk, szorgalmunkkal támasztjuk alá, teljesítményeink emelésével, az áru termelésének emelésével, a produktív^rők rohamos megnövekedésével. E cél érdekében szervezzük egységes szakszervezeteink hárommilliós hadseregét. Hiszek abban, hogy a nagy harcot, amelyet ma a több kenyér, a több hús, a több szén, a több vas, a több textil, a több termék végett folytatunk szakszervezetünk milliós hadseregével, ugyanolyan győzelmesen megnyerjük, mint ahogyan megnyertük februári csatánkat a puccsista reakcióval szemben, amely tőrvetésével előrevezető új utunkat el akarta torlaszolni. Emeljük a miuinka produktivitását. Teljesítjük az ötéves tervet, emeljük pemcsak az anyagi életszínvonalat, de fejlesztjük kultúránkat éls tudásunkat, megelőzzük és elhomályosítjuk a ré" gi burzsoá társadalmat minden vonatkozásban. Már ma is látható a nagy haladás. Tanúskodik erről a kong resszussal összefüggő akciók egész sora. A képzőművészet házának újonnan átalakított termeiben láthatjátok, mit alkottak a második össz-szakszervezeti kongreszszusunk alkalmára képzőművészeink, láthatjátok majd, hogy a művészet miként közeledik a dolgozó munkájához, a dolgozó nép életéhez. Mily örömteljesen keresi az új utakat, hogy töri széjjel a régi hamis burzsoá kul" turát lépésről lépésre, hogyan szakítja ki magát annak bilincsei alól. A kiállításon a munkánk egész sora már ígéretes jele annak, hogy ezektől a bilincsektől megszabadulva, új művészet keletkezik, amely a néppel van kapcsolatban és a népért van. Üzemi klubjainknak népi képzőművészeti és a fényképészeti kiállítása a népi képzőművészet fejlődését bizonyítja. De beszéljünk üzemeinknek és dolgozóinknak ajándékairól, amelyeket Sztálin elvtárs születésnapja alkalmából ajánlottak fel. Nem bizonyítja ez újólag azt, mily rohamosan nő a mi termelésünk és mily hirtelen emelkedik művészetünk és kultúránk? Nem lehet -egy ilyen beszámoló keretében mindazokról az örömteli átalakulásokról beszélni, amelyeknek tanúi vagyunk. Nézzetek csak széjjel itt e kongresszus termében, kongresszusunk egész technikai és közellátási szervezésén. Vájjon nem beszél-e mindez a mi rohamos emelkedésünkről? Elvtársak, mi tanulunk. De már ma biztosan, öntudatosan mondhatjuk, hogy nem vagyunk rossz tanulók. És mi lesz ha majd az ifjúságunk, a munkás és taniuló ifjúság jön? Sokakat elfogott miattuk a félelem. Attól tartottak, hogy a reakció oldalára fordul. ifjúságunknak érvényesülnie kell Badarság. Hogyan lehet az ifjúság reakciós! Az ifjúság forradalmi, csak meg kell adni számára a lehetőséget, meg kell nyitni az utakat, hogy forradalmi lelkesedését, ifjúságának vitalitását és energiáját érvényesíthesse. Azt hiszem, hogy ezt az utat lassan megtaláljuk és az ifjúság ezen teljes kedvvel megindul. Az ifjúsági brigádok már büszkélkedhetnek valóban sikeres alkotásokkal, amelyeket befejeztek. El sem hiszitek, hogy hány fiatal embert, fiút és lányt tud egy ilyen ifjúsági vasútvonal vagy más ehhez hasonló ifjúsági akció átalakítani. Szakszervezeti mozgalmunknak az ifjúságra és az új nemzedékre a legnagyobb figyelmet kell fordítania. Nem szabad félni az ifjúságot előre engedni. Mennél hamarább beérnek bennünket, fölénkbe nőnek és helyettesítenek, annál jobb lesz valamennyiünk számára. Közös feladataink és céljaink gyorsabban fognak megvalósulni. Ifjúságunk mennél hamarább megérik jógazdává, annál hamarább lesz valamenynyiünk élete vígabb ég örömtelibb. Azért az a véleményem, hogy kongresszus előtti jelszavunkat: minden munkás saját üzemének gazdája, minden alkalmazott gazda a maga munkahelyén, megtarthatjuk a jövőre is. Ne legyünk csak gazdák, de tanuljunk meg állandóan jobban gazdálkodni. 1. Jobban gazdálkodni egyet jelent a kapitalizmus örökségének kiküszöbölésével, a termelés átépítésével és önmagunk átépítésével. Nem elégséges a kapitalista üzemeket egészben államosítani. Szocialista termelést kell minden üzemben és minden vállalatban létesíteni. Ez annyit jelent, hogy életbe kell léptetni az összes mozgató erőket, amelyek nélkül nem lehet szocialista gazdálkodást létrehozni. Tervezni, takarékoskodni, javítani a termelést, rendesen megszervezni, megszilárdítani, túlhaladni a régi normákat, versenyezni, a technikát kihasználni, új normákat teremteni, élmunkásimozgalomban résztvenni, költségvetés szerint gazdálkodni, gyorsan és jól termelni, az árut helyesen elosztani, ugyanúgy a termékeket és a munkaerőt. Nem szabad megfeledkezni a jövőről, akkumulálni kell az eszközöket, hogy a to" vábbi fejlődés és termelés emelkedése és ezzel a.boldog jövő valamennyiünk számára és mindörökre biztosítva legyen. 2. Jobban gazdálkodni, továbbá annyit jelent, hogy javítani kell az üzemi és vállalati adminisztrációt és ezzel egyidejűleg állami és közalkalmazotti apparátusunkat. Emelni itt is a tevékenységet, a felelősséget, a munkakészséget és a megbízhatóságot. Jelenti továbbá a munkás és földműves kötelék szilárd megerősítését, az újjáéledt nemzeti front kormányának támogatását, hogy a politikai pártokkal és tömegszervezetekkel • egyetemben szilárd bástyát alkosson a reakció kártevő kísérleteivel szemben, emelni az ébereéget, fejleszteni a kritikát és önkritikát, ezilárdan egyesülni, a Kommunista Párt és Klement Gottwald, köztársaságunk elnökének, vezetésével előre haladni. 3. Jobban gazdálkodni annyit jelent, hogy meg kell szilárdítani a Szovjetúnióval való szövetségünket, kiterjeszteni a népi demokratikus köztársaságokkal a barátságot és a szövetséget, szilárd szövetségben maradni a szakszervezeti világszövetséggel, az egész világ dolgozó népével, biztosítani a nyugalmat és a bé~ két, keresztülhúzni a háborús uszítók terveit, megőrizni a szabadságot saját magunk számára és azt mások számára is megkövetelni. Mindenekelőtt azt jelenti, nem feledkezni meg a szocializmus nagy tanítóiról, meríteni szüntelenül tanításaiknak kút" forrásaikból, azokon az utakon haladni és ahhoz a stratégiához igazodni, amelyet a szocializmus építésében és a fasizmus és a reakció támadásaival szemben az utóbbi időben oly ragyogóan fejlődésnek indított és a gyakorlatban megvalósított nagy barátiunk, felszabadítónk és tanítónk, a nagy Sztálin. 4. Jobban gazdálkodni végezetül annyit jelent, hogy valóságos élmunkás munkában kell aktivizálnunk és mozgósítanunk a szocializmus felépítésének érdekében szakszervezeti hadseregünk hárommilliós tagságát. Ez any nyit jelent, hogy javítanunk kell a központtól kezdve a szövetségeken, kerületeken és járásokon keresztül egészen az üzemi szervezetekig a munkát és a- funkcionáriusok sokkal szélesebb és sokkal akcióképesebb káderét kell kiépítenünk, mint a mai. Aktivizálni úgy, hogy feladatokat, amelyeket az egységes szakszervezeti mozgalom magára vállalt, ténylegesen, következetesen és konkrétan, a jó gazdához méltó pontossággal minden, üzemben és minden munkahelyen teljesítsék. 5. Jobban gazdálkodni ezt jelenti: mobilizálni minden erőnket, akaratunkat, tudásunkat és igyekezetünket egyetlen cél érdekében, hogy hazánk a szocializmus tényleges országává váljék, ahol minden jóakaratú dolgozó örömteli és boldog életet élhet. Állandóan előre a szocializmus felé! E. Erban miniszternek, az URO főtitkárának beszámolója a kongresszuson összállami konferenciáján 1948 október elején már sok ifjúsági élmunkás jön össze köztársaságunk minden részéből. A konferencia után számuk állandóan nő. Hogy a szocialista versengés fejlődését a februári események miként befolyásolták, az leginkább abból tűnik ki, hogy míg 1948 elején a szocialista versenyben csak 400 üzem volt érdekelve, addig egy évre rá már 2000 üzem. 1948 februárjában 1100 élmunkásunk volt és ugyanazon év júliusában már közel 30.000. Az adatok a szocialista versenyről kétségtelen bizonyítékot szolgáltattak a februári győzelem politikai követményeiről és arról a munkáról, melyet a szakszervezetek tagjaik mobilizálásával az építési feladatok teljesítése érdekében kifejtettek. Dolgozóinknak a gazdasági problémákkal szembeni új állásfoglalását éle(Folytatás az 1. oldalról) a munka eredményeinek ellenőrzését és a személyes felelősséget. A februári események tényleges értelme nemcsak a tulaj donrendszer mély változásában nyilvánult meg, a kapitalista erők további elnyomásában, a dolgozó nép érdekében hozott további anyagi intézkedésekben, hanem az új szocialista morál nagy mozgalmában is. Ennek megvalósítása a Kommunista Párt által vezetett dolgozók forradalmi szövetségének köszönhető és annak, hogy, amint azelőtt a harcban, úgy most a februári események után a mimkában minden erejét a fejlődés szorgalmazására fordította, a nép szolgálatába helyezte és fő céljául kitűzte a kapitalista rendszer legyőzését és valamennyi dolgozó számára a nyugodt élet biztosítását. Mindezek a sikerek igazolták azt is, hogy szakszervezeteink mozgósítani tudták Erban miniszter, az URO főtitkára beszédét tartja. sen jellemzik, az újító javaslatok. Munkánknak egyik szélesterjedelmü ténykedése a szakmüvelés volt. A szétforgácsolt kapitalista és iparos teremlésből a nagy nemzeti vállalatokra való áttérés, a termelés és a munka minőségének állandó emelésére irányuló törekvés, a be nem dolgozott munkások özönlése a termelés fontos ágaiba: ez mind megkövetelte, hogy necsak a politikai öntudatosítás munkájáról gondoskodjunk, hanem a szakszerű tanításról és az alkalmazottak technikai és szakszerű tökéletesítéséről is. 1948 októberében az ÜRO főtitkársága a szakszerű munkáskáderek nevelése érdekében vitát indított. A szakminisztériumok és a tapasztalatokkal rendelkező üzemi szakemberek bevonásával az eddigi szakmüvelési tevékenység komoly revízió alá került. A munkaiskoláknak lehetőséget adtunk, hogy tevékenységüket a lehetőséghez mérten egyenesen az üzemekbe vigyék át, feladataikat hozzák a termelés tervezésével és az egyes munkahelyek konkrét követelményeivel összefüggésbe. Február után a tevőleges építés útjára léptünk. A szakszervezetek együttmunkálkodásával hozzákezdtünk az állami apparátus demokratizálásához, munkásokat vontunk be az állami apparátusba, egyenesen a munkahelyekre. A hivatalokban ideológiai iskolázást vezettünk be és üzemi szervezeteink a hivatalokban támogatták a törekvést, hogy az állami és közigazgatás teljes mértékben is alkotóan kapcsolódjék be a nemzet szocialista törekvéseibe. Az állami alkalmazottak mind élénkebb érdeklődést tanúsítottak az új munkamódszerek iránt, bevezették munkahelyükre az első munkaterveket, tagjaiknak tömegeit a gazdasági tervek teljesítésére. A fejlődés így adott'igazat Slánský elvtárs szavainak, aki a IX. kongresszuson azoknak címére, akik nem tudták megérteni a szakszervezetek új helyzetét, kijelentette, hogy a szakszervezetek nélkül a szocializmust felépíteni nem tudjuk és hangsúlyozta, hogy a termelési feladatok és a szocialista verseny teljesítésének és fejlesztésének érdekében a dolgozók mobilizálása a szakszervezetek legtermészetesebb feladata. A fokozott építő szellem az ötéves terv első esztendejében a terv teljesítésében nyilatkozott meg. Az ipar, az élelmiszeripart nem számítva, az első félesztendőben 101.9 százalékban teljesítette a tervet, a történelmi országrészek 101.5 százalékban, Szlovákia 105 százalékban. Különösen ragyogóim teljesítették a terveket bányászaink, akik a szabadságok idejében sok bányában túllépték a nyári hónapokra előírt tervek teljesítését. Termelési sikereink lehetővé tet-ték a kormánynak, hogy az életszínvonal emelése tekintetében még erélyesebb politikát folytasson. A munkásosztálynak meg voltak a maga hősei a kapitalizmus idejében. Es munkásosztályunknak ma is megvannak a hősei, amikor a munka frontján harcol a kapitalizmus legyőzésére és valamennyi dolgozó számára a boldog élet megteremtésén. Élmunkások után élmunkások teremnek, élmunkásmozgalmak után élmunkásmozgalmak. Ez végül a szocializmusra érett csehszlovák munkásosztállyá fejlődik. Ez a mi perspektívánk, ez a mi feladatunk, ez a mi reményünk. Hatalmas szocialista emelkedés forgatagába kerültünk, amelynek alap- és kölcsönösen egymásra ható erői: az emelkedő termelés és a dolgozó tömegek életszínvonalának emelése. Sztálin elvtárs a sztahanovista mozgalom alapjairól beszélve, első helyre helyezte a munkásság anyagi helyzetének alap jaiban való javítását. A mi feltételeinkben is igazolódik ez az igazság. Ép,pen azóta, hogy gazdasági terveink következetes teljesítése következtében a termelési sikerek kedvező ajfragi következményei kezdtek mutatkozni, alapjában emelkedik az éimunkásmozgalom, a szocialista versengés a dolgozók tömegeinél. Forradalmi szakszervezetünk ezt a legkomolyabb kérdést, az új szocialistp, társadalom alapjainak letételét oldja meg. Teljesítjük alapvető feladatunkat, emeljük a munkások és p/lkalmazottak életszínvonalát. A feladatok: A II. Össz-szakszervezeti kongreszszus fontos határkövet jelent Forradalmi Szakszervezeti Mozgalmunk szervezeü életében és tevékenységében. Az elmúlt időszak mély változásokról tettek tanúságot Köztársaságunk és annak népei életében. Ha összehasonlítjuk az elért eredményeket azoknak az álláspontoknak és követelményeknek a szemportjából, amelyeket magunk elé tűztönx az első Össz-szakszervezeti kongresszuson, a következő két végső következtetésre jutunk. A követelményeknek és feladatoknak csak aránytalanul kis részét nem teljesítettük, főleg nem tudtuk teljes mértékben kifejleszteni, — ahogy azt az első kongresszus alkalmával magunk elé tűztük, — a kulturális és világnézeti nevelőmunkát szakszervezetünk tagjai osztályöntudatának emelése, továbbá azon képességük kifejlesztése céljából, hogy harcolni tudjanak az összes" frontszakaszokon az osztályellenséggel. Másodszor azt a tapasztalatot szereztük, hogy ha ellenségeink nem szenvedték volna el a februári vereséget, nem valósíthattuk vo'.na meg követelményeink legalapvetőbb részét, amelyet az alakuló kongresszuson magunk elé tűztünk. A februári győzelem és a mélyreható politikai és gazdasági változások következtében, amelyek ezután következtek, a munkásosztály egész dolgozó nép élén népi demokratikus köztársaságának ura és gazdája lett. Ennek kifejezése ez a mi kongresszusunk is. Ennek értelmében kifejezésre juttatjuk itt osztályérdekeinket és megá lapítjuk a megvalósításukhoz szükséges eszközöket. Nem állunk már elő követelésekkel. Hi;;zen nincsen kl eilen keresztülvinni őket, teljesítésük teljesen a mi kezünkben nyugszik. Míg az első kongresszuson annak eredményeit azzal a szóval fejezhettüK ki. hogy „követeljük" a II. összszakszervezeti kongresszus eredményeit, a „felépítjük" szóval lehet majd kifejezni. Országunkban a gazdaság és hatalom összes -forrásai teljesen a dolgozó nép kezében vannak és csak tőle, az ő öntudatosságától, alkotó munkájától és az egységétől függ, hogyan fognak tovább fejlődni életkörülményei és hogyan fognak egyre jobban megjavulni életfeltételei. A'apvető feladatunk az, hogy támogassuk és meggyorsítsuk a szocializmus felé vezető útunkat és teljes összhangban ezzel az alapvető feladattal hozzájáruljunk, valamennyi dolgozó életszínvonalának további emeléséhez és termelésünkben e -.élbó! a további feltétlenül szükséges előfeltételeket megteremtsük. Kezeink között minden változzék át a termelőképesség eme'ése, a terv teljesítése és a szocializmus építésének eszközeivé. A feladatok kitűzésénél mindenek-