Uj Szó, 1949. december (2. évfolyam, 197-219.szám)

1949-12-14 / 208. szám, szerda

UJSZ0 1949 cfecemBer lí II. Össz-szakszervezeti kongresszusunkat Kína Vietnam Németország Görögország Magy. Népközt. dolgozóinak kiküldöttei üdvözlik HSU TZE-CHENG elvtárs beszéde Drága elvtársak, nagyon boldog vagyok, hogy jelen lehetek ezen a kongresszustokon. Egyidejűleg tolmácsolom a csehszlovák munkásosztálynak és valamennyi dolgozónak az összkínai szakszervezet forró üdvözletét. A kínai munkásosztály és Kína valamennyi dolgozói Mao Tse Tung elvtársnak, a kínai nép okos vezérének vezetése alatt már hoszszú ideje kemény harcot folytatnak egész Kína egységesítése érdekében. Leküzdve a nagy nehézségeket, dicsőséges győzelmet arattak a kínai forradalomban és a nemzeti felszabadító háborúban. Döntő győzelem ez a harcban, a függetlenség és a szabadság harcában. Ez a kínai nép felszabadulását jelenti, a sötét feudalista idők járma alól, amely ezredéveken át tartott Kínában. A kínai nép azonban ezzel nemcsak az ezeréves feudális járom alól szabadult fel, de az agresszív imperialista erők hatása alól is, amelyek az utóbbi száz évbeij Kínában erőre kaptak. Továbbá felszámoltuk a reakciós népellenes Kuomintang bürokratizmusát és kapitalizmusát, amely Kínában az utóbbi húsz év folyamán uralkodott. Kína népi demokratikus állam lett. Kína népe határozottan a maga lábára áll. Drága elvtársak, 1946 júliusa óta a kínai nép nemzeti felszabadító háborút visel. Ezalatt az idő alatt hadseregünk hatmillió Kuomintang hadsereghez tartozó katonát semmisített meg és 28 kínai provinciát szabadított fel. Ma a felszabadító harcok Huancy, Szicsuan, Yunan és a Formóza szigeteknél folynak. Ma a reakciós Kuomintang hadsereg szétvert maradványai nem tesznek ki többet, mint 800 ezer főt. De ezek is már harcképtelenek és rosszul vannak felfegyverkezve. Csankajsek az amerikai támadó kapitalizmus segítségével Formóza szigetét utolsó bástyává akarja kiépíteni. De ezek a törekvések a végső romlástól már nem mentik meg öt. Az idő, amikor a reakciós erők megsemmisíttetnek és egész Kína felszabadul, már közel van. Bár győztünk ezekben a harcokban, elvtársak, jól tudjuk, hogy előttünk nagy nehézségek állnak. Oly helyzetben vagyunk, amikor ideiglenes nyersanyaghiánnyal küzdünk, amikor az imperialista blokád még bizonyos nehézségeket okoz számunkra. A mérnök és technikus hiány, valamint az ipari szervezésben való kevés tapasztalatunk ugyancsak nehézségeket jelent számunkra. Ezek azonban átmeneti bajok, amelyek a fejlődés kísérő jelei. Meggyőződésünk, hogy a kínai munkásosztály a kínai Kommunista Párt vezetésével legyőzi az összes nehézségeket, ha minden erejét a munkára fordítja. A kínai szakszervezetnek ma több, mint 4 millió tagja van és számuk napról napra nő. A felszabadulás óta a munkásosztály helyzete teljesen megváltozott, ennek tudható be a munkamorál emelkedése és a fegyelmezettség. A kínai haladó munkásosztály az egész nemzet mintaképe lett és odaadó híve a forradalmi ügynek. Sokat kell tanulnunk a Szovjetúniótól és a népi demokratikus államoktól. A kínai munkásosztály tudja, hogy a csehszlovák dolgozó nép a KSC vezetésével győzedelmesen halad előre a szocializmus felé. Tudjuk, hogy Csehszlovákia fejlett iparállam és bízunk benne, hogy segíteni fogtok iparunk felépítésében. ÜjKína napsugarai már ragyognak és nálunk már rövidesen bekövetkezik a kulturális és ipari fejlődés. Napjainkban az angol-amerikai imperialisták őrültek módjára törekszenek új világháborút fellobbantani. Mi egy pillanatra sem feledkezünk meg arról a veszélyről, amely az imperialisták oldaláról fenyeget. A munkásosztály fő feladata a teljes egység. Az egység megdönthetetlen erő és mi tudjuk, hogy elég erősek vagyunk ahhoz, hogy minden angolamerikai intrikát, háborús uszítást megsemmisítsünk. Élőre a béke védelmére! Előré a demokráciáért és a nemzeti függetlenségért, a világ munkásosztályának egységéért! Teljes sikert kívánok a második szakszervezeti kongresszusnak! Éljen a csehszlovák és kínai nép barátsága! Éljen a csehszlovák nép vezére, Gottwald elvtárs! Éljen a nemzetközi proletariátus vezére és tanítója, a nagy Sztálin! LE DUC CHINHA elvtárs beszéde Szakszervezeti elvtársak, kiküldött elvtársait! Engedjétek meg, hogy benneteket és egész dolgozó népeteket a vietnami dolgozók nevében üdvözöljelek. Ünnepélyesen igazoljuk e történelmi kongresszustokon barátságunknak és szolidaritásunknak szoros kapcsolatait a csehszlovákiai dolgozó néppel. Ez a szolidaritás, elvtársak, szilárd alapoKra talált a közös harcban, amelyet a háború során ti a német nácizmus, mi a japán fasizmus ellen folytattunk. Ez a harc, amelyben ma állunk az új háború előkészítőivel szemben, a tartós békéért és a dolgozók javáért folyó harc. Elvtársak, ti tudjátok, hogy Vietnam 80 éven át francia uralom alatt állt. Ez a 80 év bűnös cselekmények kora volt. Megfosztottak bennünket szabadságunktól, kizsákmányoltan bennünket. Lakosságunk 85% analfabéta volt, munkásainkat elhurcolták ültetvényekre, amelyek kényszertáborok voltak, valóságos pokol. A bányákban, üzemekben munkásaink oly keveset kerestek, hogy az az éhség csillapítására sem volt elég. 1945ben a gyarmatosítók elégettétc a rizstermést, hogy legyen mivel fűteniök gyáraikat, ugyanakkor több mint 2 millió testvérünk az éhhalálnak volt kitéve. Hagy véglegesen megszüntes sük ezt az életet, népünk hosszú éve ken keresztül hősiesen küzdött. 1930 óta népünk harca a Kommunist* Párt vezetésével, élén a munkásosztállyal új fázishoz érkezett, határozottabb és jobban megszervezett fázishoz. 1931-ben a Troung THi lokomotív-gyár munKásainak vezetésével, valamint Nghean tartomány földműveseinek vezetésével fegyveres akció robbant ki, hogy megteremtse Nghean-ben a Szovjet köztársaságot. Három hónapon keresztül tartották a hatalmat, de a francia gyarmatosítók a legszörnyűségesebb módon véget vetettek ennek Munkásaink és földműveseink ezreit állították a kivégző századok elé. 1936—39-ig több mint ezer sztrájkot szerveztek és a demoKratikus frontban a munkások milliói egyesültek. 1941-ben sok akciót vezettünk délen és hazánk északi részeiben. Db forradalmi megmozdulásunkat a japán gyarmatosító fasiszták elnyomták s munkásainknak, földműveseinkne* súlyos vérveszteségeik voltak. De ettől az időtől fogV3 népünk folytatja harcét két elnyomója ellen a francia gyarmatosítók és a japán fasiszták ellen. Nagy vezérünk Ho Chi Minha vezetése mellett egyesítjük népünket a francia gyarmatosítókkal szembeni vé£ső harcra, függetlenségünk, szabadságunk és a demoKrácia elérése érdekében." Nemzeti ellenállásunk 1945ben kezdődött. Vietnamban a harcok 4 év óta tartanak. A gyarmatosítók expedíciós hadsereget küldtek ellenünk, amelynek száma a 150 ezer katonát is meghaladja, közöttük 50 ezer német volt hitlerista, SSista. A francia gyarmatosítók e négy év sorár. tűzzel-vassal pusztították hazánitat. A városok ezreit felgyújtották, a munkások, a földművesek >védtelen asszonyok és aggok tízezres tömegeit bestiális módon lemészárolták. A gyarmatosítók a legborzalmasabb fasiszta eszközöket, kínzásokat és erőszakot aikalmaznan. 1946 decembere óta katonai veszteségünk meghaladja a 100 ezret halottakban és sebesültekben. Hogy a legnagyobb elnyomás ellenére is új eredményeket értünk el, azt a háború alatti taktikánknak köszönhetjük. Az ellenséget minden oldalról támadjuk, egy önkéntes egy-két gránáttal a kezében az ellenség egész osztagait demoralizálni Képes. Ennek ellenére sok még a vérveszteségünk és nagy áldozatokat hozunk. Mi függetlenséget akarunk, mi békét akarunk, a haladás után szomjuhozumc, védjük népünket, házainkat, rizsföldjeinket, gyárainkat és erdeinket és készek vagyunk meghiúsítani az új háborúra való elŐKészii'eteket. Köszönjük a Szovjetúniónak, a népi demokratikus Kínának, a francia munkásosztálynak segítségüket és érdekünKben folytatott hősi harcukat. Köszönjük a csehszlovák és bolgár munkásosztálynak erkölcsi és anyagi támogatását, üdvözöljük ezt a kongresszust, amely Csehszlovákiában a szocializmus győzelméhez és a béke megerősítéséhez vezet. Éljen a munkásosztály nemzetközi egv«ége! Éljen a szakszervezeti világszövetség! Éljen a csehszlovákiai forradalmi szakszervezeti mozgalom! Éljen a béke és a demokrácia! H. WARNKE elvtárs beszéde A szabad német szakszervezetek 5 milliónyi tagja felhatalmazott, hogy átnyújtsam a legforróbb üdvözleteiket. E jókívánatokhoz csatlakoznak a Nyugat-Németországban élő dolgozók is, akik semmit forróbban nem kívánnak, mint hogy hazánk egy demokratikus közösségbe egyesüljön és ezzel Európa szívében megerősítse a béke blokkját. Ez a mi szilárd akaratunk, hogy sikeres szocialista munkálok német részről soha többé ne legyen háborítva. Erről mi gondoskodunk és ezt meg is ígérjük. A keletnémetországi szakszervezetek, amelyek a potsdami egyezményhez való csatlakozással Németország újjáépítésének kötelezettségét vállalták, első naptól fogva tudatában voltak annak, hogy ezt a kötelezettséget teljesíteniök kell, hogy a reakció gazdasági alapjait felszámolhassa. Elvtársak, titeket, akik a történelmi februári napokban oly sikeresen számoltátok fel a demokrácia és haladás ellenségeit, titeket nem kell külön megismertetni a mi reformjainkkal. Bizonyára helyeslitek, hogy demokratikus német köztársaságunkban felszámoltuk az összes junkereket és a háborús bűnözőket. A földreform keretében 200 ezer földnélkülinek 762 ezer hektárnyi földet osztottunk szét és ugyanakkor 19.971 házat. A háborús bűnözők gyárai ma a nép tulajdonába mentek át. Megtisztítottuk közigazgatásunkat a reakciós elemektől, ami biztosítja fiatal köztársaságunk demokratikus fejlődését. Kijelenthetem, hogy erős szakszervezeteink és új, a békét szolgáló fiatalságunk köztársaságunk legerősebb támaszai. Ezzel egyidejűleg azt akar-mn megállapítani, hogy ez a barátság biztos záloga a szomszéd népekkel való megértésnek, akik irányában nagy kötelezettségeink vannak, főleg a ti népetek iránt, a barbár német fasiszta rendszer cselekedetei miatt. Sajnáljuk, hogy Németország felosztása következtében nem tudtuk eddig bebizonyítani népeink békeóhaját az egész világ előtt. A legnagyobb rosszalással tekintünk arra, hogy az amerikai pénzügyi mágnások vezetésével a nyugatnémetországi szeparatista államban uszító kampányokat szerveznek a Szovjetúnió, a népi demokratikus államok, különösképpen Csehszlovákia ellen, olyan uszításokat, amilyeneket Hitler sem tudott volna jobban megszervezni. De a német demokratikus szakszervezetek a demokratikus köztársaságot arra ösztökélik és indítják, hogy a békét erősítse. Befolyásunk annál erőteljesebb lesz, minél gyorsabban meggyőzzük dolgozóinkat, hogy működésünk azt a célt szolgálja, hogy emeljük az ő életszínvonalukat, hozzásegítsük őket a jobb és biztosabb jövő kiépítéséhez. Mindazok ellen harcolunk, akik Németországból kiindulva a világot lángbaborítani akarnák. Gépeket akarunk építeni, de nem a háborút szolgáló gépeket. Eddig a nemzetek a háborús uszítóktól féltek, de itt az ideje, hogy a háborús uszítók rettegjenek a békeszerető népektől. Szakszervezeteink gondoskodnak arról, hogy ez a jelszó Németországban beteljesedjék. Hazánk egységéért küzdünk és hogy ennek érdekében tehetünk valamit, azt a Szovjetúniónak és a Szovjet Hadseregnek köszönhetjük, amely a német nemzetet a fasizmus alól felszabadította, A német dolgozók számára hatalmas erőforrást jelent, hogy a Szovjetúnió élén Sztálin elvtárs áll, aki táviratában, amelyet a német demokratikus köztársaság megalakulásakor küldött, kijelentette, hogy ez fordulatot jelent !az európai történelemben. Kiemelte e táviratában a szovjet és német nemzetek barátságának jelentőségét. A jövőre nézve gyönyörű távlat ez, amiért hálásak vagyunk. Nem felejtjük el kötelességünket, helyrehozni, amit a hitleri fasizmus elkövetett. Népünk ereje a békét van hivatva szolgálni, ennek kifejezője a világ öszszes szakszervezeteivel való együttmunkálkodás. Ennek a gondolatnak jegyében zárom beszédemet. Éljen a Csehszlovák Köztársaság és elnöke, Klement Gottwald! Éljen a csehszlovák munkásosztály és annak szakszervezetei! Éljen a szakszervezetek világszövetsége és a világ munkásosztályának egysége! Éljen győzelmeink ereje, a nagy Szovjetúnió és az összes nemzetek nagy vezére, Sztálin elvtárs! THEOSE KONSTANTENT elvtárs beszéde Elvtársak, delegátusok! Megilletődéssel emelkedek szólás ra, hogy tolmácsoljam a görög dolgozók forró üdvözletét, a görög szakszervezetiek ezreinek köszönté sét, akik Makronisos koncentrációs táborában a legszörnyűbb kínszenvedések közepette élnek, kivégző századok árnyékában és ennek ellenére állandóan magasra emelik zászlójukat, amelyre a világ dolgozó népének nagy eszméi vannak felírva: béke, szabadság, népi demokrácia, szocializmus. Ugyanezen a helyen kifejezésre akarom juttatni a görögországi munkásosztály köszönetét és háláját az egész csehszlovákiai dolgozó népnek azért a szolidaritásért, nemes és értékes segítségért, amelyet nyújtottak és nyújtanak még ma is a görög nép harcában. Ennek a nemzetközi szolidaritásnak nagy értéke van a görög nép harcának szempontjából. A szakszervezeti világszövetség tiltakozásának eredményeképpen 1947 decemberében a kivégző szakasz kezéből kitépték a fegyvert, amellyel Patras város vezető szakszervezeti tagjainak akartak halált osztani. A görög szakszervezeti tagok százai vannak halálra ítélve, állandóan annak a veszélynek kitéve, hogy minden pillanatban a vesztőhelyre vihetik őket. A koncentrációs táborokban tartott hazafiak ez rei állandó halálveszélyben vannak, ha nem sikerül a haladó erőknek a görög fasiszta sárkányok kezéből kiragadni őket. A görög dolgozók helyzete bizonyítja, hogy mi rejtőzik az olyan „demokrácia és prosperitás" mögött, amilyent az amerikai és angol imperialisták akarnak adni Görögország dolgozó népinek. Azért van szükségük Görögország ra, hogy stratégiai bázist építsenek ki, amely imperialista kalandor terveiket szolgálná a Szovjetúnió és a népi demokratikus országok elleni támadásban. Hogy térdre kényszerítsék a görög népet, amely nagy akadályokat jelentett gangszteri és szovjetellenes terveiknek elérésében, Görögországból nagy koncentrációs tábort teremtettek. Görögországban nincs egy család sem, amely ma nem gyászolna. Azok között, akiket anét kül végeztek ki, hogy bíróság elé állították volna, volt Paparigas elvtárs is, a görög munkaszövetség fő' titkára. A végrehajtó bizottság to> vábbi két tagját is kivégezték. Az egyiknek fejére 4 millió drachmát tűztek ki, annak, aki megöli és a fejét elhozza. Jellemző, hogy a monarchofasiszta hadsereg tábornoka mit jelent működéséről 1946 júniusától 1949 október 31-ig. Ezalatt az idő latt 5322 görög hazafit ítéltek halálra, közülük 3033-at kivégeztek. Meg kell jegyeznünk, hogy több tízezer elvtársat a monarchofasiszta bandák kivégeztek anélkül, hogy bíróság elé állították volna. Sokan koncentrációs táborban pusztultak el, sokan pedig a monarchofasiszta Gestapo fogságában. Az a politika, amelyet az amerikai és a görög plutokratikus oligarchia folytat a dolgozó nép ellen, átlátszó, Harcol mindennemű béremelés ellen, annak a hangsúlyozásával, hogy az árak megszilárdításának politikáját folytatják. A másik oldalon ugyanakkor teljes szabadságot adnak a nagyiparosoknak, kereskedőknek, hogy emeljék a piaci árakat. Ez a politika a tőkéseknek hasznot, a dolgozóknak nyomort hoz. Nincs egy hónapja se, hogy a monarchofasiszta Görögországot megrázta az a nagy sztrájk, amely a gazdasági szektor minden ágában megindult. A görög nép és a dolgozók élénk érdeklődéssel és örömteli érzésekkel figyelik a népi demokratikus országok sikereit. Ezek oly nép sikerei, amely a béke, a demokrácia és a szocializmus táborában él. A görög munkásosztály, a görög nép még nagyobb erővel, szilárdabb elhatározással fog iparkodni, hogy Görögországból szabad államot alakítson és kiűzze az összes külföldi élősködőket. Éljen Csehszlovákia munkásosztálya! Éljen a csehszlovák népi demokrácia és annak elnöke, Klement Gottwald! Éljen a szakszervezeti világszövetség, éljen a békéért, demokráciáért és a szocializmusért harcoló nemzetek világfrontja a dicsőséges Szovjetunióval és a népek vezérének, Sztálin genei alisízimusznak vezetésével! APRÓ ANTAL elvtárs beszéde Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! A magyar munkásosztály, a magyar szervezett dolgozók nevében örömmel adom át a csehszlovák forradalmi szakszervezeti mozgalom kongresszusának, a szocializmust épitő csehszlovák munkásosztálynak forró, testvéri üdvözletünket. A magyar munkásosztály nagy figyelemmel kiséri a Csehszlovax Népköztársaság dolgozóinak, a csehszlovák szakszervezeteknek erőfeszítéseit, amelyet a szocializmus építése érdekében tesznek. Láttuk azt az elszánt harcot, amelyet az elmúlt év februárjában a Csehszlovákia dolgozói fegyverrel a kezükben folytattak a munkásosztály hatalmának erősítéséért, a reakció ellen, akik szeretteic volna a békére, a szocializmusra vágyó csehszlovák népet letériteni a haladás útjáról. Nálunk is hasonló próbálkozásokat tett a reakció az elmúlt évek folyamán, de ugyanúgy, mint Csehszlovákiában, nálunk is súlyos vereséget szenvedtek a régi rend urai, akik hatalmukat, földjeiket, gyáraikat szerették volna visszakapni. Ez a tervük nem sikerült, mert a magyar munkásosztály az elmúlt esztendők során SZÍVÓS harcok árán kiszorította a hatalomból a régi rend urait, megvalósította a földreformot, a széleskörű államosítást, a tervgazdálkodást és ezzel a mi országunk is a szooializmus építésének útjára lépett, megvalósult nálunk a munkásosztály, a dolgozó nép hatalma. Azok a nagy változások, amelyek a csehszlovák és magyar nép életében az utóbbi esztendőkben végbementek, azt is jelentették, hogy a két ország munkásosztálya megtalálta a helyes utat a csehszlovák és a magyar nép barátságának és szövetségének útját, az együttműködés és a kölcsönös segélynyújtásnak útját. A Csehszlovák Kommunista Párt és a magyar kommunisták — Gottwald és Rákosi elvtársak — megteremtették a proletár nemzetköziség szellemében országaink között a testvéri jó viszonyt. A régi rend urai — hatalmuk fenntartása érdekében — egymás ellen uszították a csehszlovák és magyar népet. Imperialista terveikben népeink szembeállítására törekedtek. Ennek a korszaknak vége van. A csehszlovák és a magyar nép közös úton halad, a szocializmus építésének utján. Kedves Elvtársak! A magyar népet a tőkések, földesurak, a német fasiszták és magyar csatlósaik vad elnyomatása alól a Szovjetunió és hős hadserege szabadította fel. A feszabadulás óta országunkban alapvetően megváltoztak a gazdasági és politikai viszonyok. Dolgozd népünk — a kommunisták vezetésével — SZÍVÓS harcban a reakció ellen, napról-napra jobban megszilárdította a népi demokráciát, a munkásosztály hatalmát. Az üzemeket, gyárakat, bányákat, bankokat, a nagykereskedelmet államosítottuk. 1947-ben kezdtük el a tervgazdálkodást és ennek köszönhető, hogy ma 3 éves tervünk befejezésekor, nagy sikerekről számolhatunk be. Ma már büszkén számolhatunk be, hogy 3 éves tervünket, amelynek célja a lerombolt ország gazdaságának helyreállítása volt, 7 hónappal a kitűzött idő előtt, 2 év és 5 hónap alatt teljesítettük. Üzemeink egész sora még ennél is rövidebb idő alatt hajtotta végre tervét. A mi országunkat — amint az elvtársak azt tudják — óriási háborús károk érték, vasutjainkat, hídjainkat, üzemeinket a menekülő német fasiszták és magyar bérenceik felrobbantották. Szép fővárosunk Budapest, hatalmas háborús károkat szenvedett. 3 év kemény munkája eredményekép ma már egészen más a helyzet. A Dunán hatalmas hidakat építettünk, üzemeinket helyreállítottuk, új üzemek, gyárak egész sorát építettük. Korházakat, iskolákat, kultúrintézményeket építettünk. Vagyis a háborús károkat, azok döntő többségét helyreállítottuk. Munkásosztályaink és dolgozó parasztságunk áldozatkész munkája nyomán iparunkban és mezőgazdaságunkban a termelés jelentős mértékben növekedett. Gyáripari termelésünk a nagy pusztulás dacára ma már 40 százalékkal túlhaladta az 1938-as esztendőt. (Folytatás az 5. oldalqn.)