Uj Szó, 1949. december (2. évfolyam, 197-219.szám)

1949-12-13 / 207. szám, kedd

UJSZ0 1949 december 13" aki szüntelenü! rámutat a régi, a ka­pitalizmustól örökölt szokásokra és irányítja a munkásságot, hogy azok­nak most az üzemekben úgy kell dol­gozniok és védeniök a vagyont, mint azon gazdáknak, akik saját gazdasá­gukban dolgoznak. Tudjuk, hogy a munkásság többsége ezt már megér­tette és ennek eredménye már mu­tatkozik az állandóan szaporodó él­munkásoknak és szocialista verseny­ben résztvevő munkásoknak alkotó kezdeményezéseiben. Azonban tisztában vagyunk azzal, hogy még sok neve'ő munka kell ahhoz, hogy ezt megértse és e szel­lemben dolgozzon az egész munkás­ság és az összes alkalmazottak az utolsó emberig És éppen ez a kom­munisták mindenekelőtti feladata a szákszervezetekben. A szakszerveze­tek a szocializmus isko'ái. A kommu­nisták hivatása a szakszervezetekben, hogy azok nevelői és vezetői legye­nek. Nevelni nem azt jelenti, hogy parancsoljanak, rendelkezzenek, hatá­rozzanak, de elsősorban, hogy meg­győzzenek. A szakszervezeti kommunista a szükséges tekintélyt nem azzal szerzi meg, hogy a pártigazolványát zsebé­ben hordja és hogy állandóan evvel hadonászik, hanem azzal, hogy a leg­jobb és legmintaszerübb szakszerve­zeti tag. A szakszervezet kommunista­párti tagja álljon példaként a többi szakszervezet itagok előtt a munká­ban, élmunkásként kell dolgoznia. A szakszervezetben működő kommunis­ta funkcionárius azzal tüntesse ki ma­gát, hogy nemcsak ül és nemcsak hi­vataloskodik a szakszervezeti titkár­ságon, vagy az üzemi tanácsban, hogy az ügyeket nem bürokratikus módon intézi, hanem állandó összeköttetésben áll a munkássággal, az üzem alka'ma­zottjaival. Türelmesen meghallgatja az alulról jövő hangokat, tanul belő­lük, a kevésbbé öntudatos tagok hely­telen váleményével szembe tud he­lyezkedni, nem fél azokat meggyőzni a normák megszilárdításának szük­ségességéről, a munkaerkölcs megja­vításáról. A kommunista szakszervezeti tag végül még avval a tulajdonsággal is rendelkezik, hogy a munkába, a szak­szervezeti funkcióba, a Kommunista Pártba be nem szervezett tagokat is bekapcsolja. A kommunista nem le­het azon a véleményen, hogy csak ő lehet a szakszervezet funkcionáriusa, a kommunistának ellenkezőleg tudatá­ban kell lennie annak, hogy a szocia­lizmust felépíteni csak a dolgozó nép legszélesebb tömegeinek aktivizálásá­val tudjuk, a dolgozó nép a Kommu­nista Pártban nem szervezett, minden rétege mlilióinak aktív és alkotó rész­véteiével. Es éppen a szakszervezet az a szervezet, amelyben a nem kommu­nisták százezrei aktív módon részt­vehetnek nagy, közös építőmunkánk­ban. És egyáltalában az olyan kommu­nista szakszervezeti munkásokat, akik másokat tisztségekhez -nem akarnak engedni és ugyanakkor járnak és pa­naszkodnak, hogy a munkával tűi vannak terhelve és felhánytorgatják, hogy az üzemekben hányféle tisztsé­get kell betölteniök, ezeket figyelmez­tetni kell, hogy nem kell és nem is helyénvaló, hogy ennyi tisztéget be­töltsenek. Fel kell őket világosítani arról, hogy szokjanaK le arról a véle­kedésről, hogy nincsenek alkalmas emberek és tudják meg, hogy van a munkásság soraiban sok a szervező és politikai tehetség, ezeket csak meg kell találni, meg kell őket nyerni és időt találni a betanításukloz. Csak Igy teljesitik a kommunista szakszerveze­ti tagok azt a fontos feladatot, hogy minden szakszervezeti csoportnak meg legyen a szélesen kiterjedt szerveze­te egész a műhelyekig, az egyes mun­kahelyekig és hogy teljesíthesse hi­vatását — szervezője legyen a szo­cialista versenyzesnek és az élmun­kásmozgalomnak. Biztosítani akarom önöket, hogy gondunk lesz rá, hogy a kommunista szakszervezeti tagok így teljesítsék kötelességeiket a Forradalmi Szak­szervezeti Mozgalomban. Kívánom a kongresszusnak, hogy mozgósítsa dol­gozó népünket a termelési feladatok még sike resebb teljesítésére és ezzel hozzájáruljon a szocializmus gyorsí­tott kiépítéséhez hazánkban. Minél in­kább fog virulni és hatalmasodni or­szágunk, annál erőteljesebb lesz a béke és a szocializmus nemzetközi tá­bora élén a nagy Szovjetúnióval és Sztálin elvtárssa 1. Annál inkább fog­juk keresztülhúzni és lehetetlenné ten­ni az imperialistáknan háborús terveit és a titoista lakájok és kémek áruló összeesküvéseit. Éljen és erősödjék Csehsz'ovákiá­ban a Forradalmi Szakszervezeti Moz ga'oml Éljen a Kommunista Párttól és annak elnökétől Kiment Gottwald köztársasági elnök elvtárstól vezetett egységes munkásosztályunk! Oszipov elvtárs a szovjet Mldöttség vezetője: „Meg kell szilárdítanunk a szakszervezeti világszövetség egységét" Engedjék meg, hogy a csehszlo- | nek, számukra első helyen állnak a | sába ütközött, amely tábor soraiban vák népnek önökön keresztül tol­mácsoljam a Szovjetúnió dolgozói­nak forró testvéri üdvözletét. A mi szovjet népünk mély érdek­lődéssel figyeli a népi demokrati­kus csehszlovák köztársaság sike­res fejlődését és a csehszlovák nép önfeláldozó munkáját. Több mint négy év mult el azóta, hogy a , cseh­szlovák nép a Szovjetúnió segitsé­gével lerázta a német fasiszta meg­szállók jármát. A csehszlovák dol­gozó nép a Kommunista Párt veze­tésével, melynek élén Klement Gottwald áll, a belső ellenforrada­lom megtörése után határozottan a szocializmust építő útra lépett. A csehszlovák nép bátran tekint­het a jövő elé, mert tudja, hogy mellette áll az egész haladó világ és vele egysorban áll felszabadító­ja, szövetségese és barátja — a nagy Szovjetúnió. A Szovjetúnióval és a népi demokratikus államokkal való hü szövetség biztosítéka a cseh­szlovák népi köztársaság további győzelmeinek. Lehetőleg röviden kívánok beszá­molni azokról a grandiózus sikerek­ről, amelyeket a Szovjetúnió a Kom­munista Párt és szeretett vezére, Jo­zef Viszárionovics Sztálin vezetésé­vel a háború utáni években elért. Amint ismeretes, a Szovjetúnió nemzetgazdaságának felépítését és fejlődését előirányozó ötéves tervmeg­állapítja, hogy a Szovjetúnió egész ipara termelési terjedelmének az 1950-ik évre 48 százalékkal keh emelkednie az 1940-es termelési ter­jedelemmel szemben. Ebben az év­ben és pedig október havában a Szovjetunió teljes iparának termelé­se az 1940-es év átlagos havi ered­ményeit 50 százalékkal túlhaladta. Az egész ipar nyerstermelése ez év tíz hónapját összehasonlítva az elmúlt esztendő ugyan e tíz hónap­jával, 20 százalékos emelkedést mu­tat. Ezenkívül nagymennyiségű sze­net, naftát, fémet, elektromos ener­giát, gépet és szükségleti árucikket termeltek terven felül. A háború utáni években több mint négyezer állami ipari üzemet nyitot­tunk meg, építettünk ki és helyez­tünk újból üzembe, nem számítva itt a szövetkezeti üzemeket. Hasonló nagy sikereket értünk ei szocialista mezőgazdaságunkban is. A gabonanemüek termelésében túl­léptük az 1940-es évi színvonalat. A sztálini terv a szteppés és erdös­szteppés tartományok átalakítására sikeresen valósul meg, ami soha nem látott fejlődését eredményezi a ter­melőerőknek szocialista mezőgazda­ságunkban. Iparunk mezőgazdaságunknak év­ről évre egyre több és több minden­nemű mezőgazdasági gépet ad. 1949. évben mezőgazdaságunk 150 ezei traktort, 29 ezer kombájnt és több mint egy millió 600 ezer kisegítő és egyéb mezőgazdasági gépet kapott, ami háromszor, négyszer annyi, mint a háború előtti évben. E grandiózus munkában, a kommu­nizmus építésében államunkban min­denütt hatalmas feladatot töltenek be a szakszervezetek. A szovjet szakszervezetek szerve­zik a munkások és tisztviselők szo­cialista versenyét az állami gazda­sági tervek teljesítése és túllépése érdekében. a munkaproduktivítás emelése és a termelési költségek csökkentése érdekében. A szakszervezetek síkra szállnak az új progresszív termelési normák bevezetése érdekében, résztvesznek az új bérrendszerek kidolgozásában, amelyek során a szocialista bérelvet követik, a munka mennyiségét és minőségét tartva szem előtt. A szakszervezetek terjesztik az élmunkások és tisztviselők tapaszta­latait, a termelés és a tudomány újításait, résztvesznek és együttmű­ködnek a modern technikai módsze­reknek az iparba való bevezetésé­ben. A szakszervezetek valósítják meg a munkavédelem ellenőrzését, figyelemmel kísérik a munka bizton­ságát, valamint igazgatják az álla­mi és szociális biztosítást. A szovjet szakszervezetek aktive segítik a szakszervezeti mozgalom tagjait ideológiai, politikai színvona­luk és műveltségük javításában, ter­jesztik a politikai és tudományos is­mereteket és széles technikai és ter­melési propagandát terjesztenek. A szakszervezetek egyiittmunkál­kodnak a nőknek az állami terme­lésbe és társadalmi életbe való be­vonásán, támogatják a munkásságot és a tisztviselőket gyermekeik kom­munista nevelésében. Valamennyi és mindenfajta munkásságukat szak­szervezeteink a dicső Kommunista Párt vezetése alatt valósítják meg. A szovjet emberek aktív és öntu­datos alkotói az új társadalmi rend­nemzet érdekei, a szocialista állam érdekei. A Szovjetúnióban a munka, a becsület, a dicsőség és a hősiesség ügyévé vált. A Szovjetúnióban az ipari trmelés kiváló javítói születnek meg, akik új technikai vívmányok, észszerüsítés és a munka jobb megszervezése alapján munkatermelékenység emelésére új utakat találtak. Ezzel egyidejűleg minden eszten­dőben nő a munka termelékenysége. Az 1949-es év kilenc hónapja alatt az ipari munkásság munkatermelé­kenysége az 1948 ugyanazon hónap­jaihoz hasonlítva 14 százalékkal emelkedett. Csökkent a nyersanyagszükséglét a fütöanya és az elektromosener­gia-szükséglet a termelési egységek­nél. Sok újító és sztahanovista már rég befejezte az ötéves terv felaaa tait és jelenleg már a jövő ötéves, terv munkáján dolgoznak. Az első moszkvai golyóscsapágy­gyár kollektívuma az 1950. évre elő­írt termelési színvonalának elérését a nagy Októberi Forradalom 32-ik évfordulója napjára jelölte ki. Ez a kollektívum kötelezettségét ez év május l-re teljesítette már, tehát a határidő előtt jó pár hónappal. E pillanatban Sztálin elvtárs 70. születésnapjának alkalmából a Szov­jetúnió népe új csodákat művel mun­kahősiessége tekintetében. A Molo­tovról elnevezett automobil-üzem kollektívuma pl. a termelést ter­melési egységenként 45 százalékkal javítja az 1948-as évvel szemben. 1950. évre éz a kollketívum új köte­lezettséget vállalt magára, a ter­melést emelni kívánja termelési egy­ségenként 95 százalékkal az 1948-as évhez viszonyítva. Az ilyen példák óriási számban vannak. A szakszer­vezeteknek kötelességük, hogy bát­rabban támogassák mindazt, ami új és haladó, hogy utat törjenek az út­törőknek a termelésben, hogy félre­állítsák az útból az akadályokat, hogy állandóan gondoskodjanak a munkafeltételek javításáról, hogy a munkásokat és a tisztviselőket b. munka, a közös tulajdon és a szo­cialista hazával szembeni kötelezett­ségek kommunista vonatkozásában élő példákká neveljék. A sikerek, amelyeket az ipán szektorban és a mezőgazdaságban elértünk, újabb lehetőségeket terem­tettek a szovjet nép életének, anya­gi és kultúrális színvonalának eme­lésére. A lakosság vásárlóképessége gyors tempóban nö. Emelkedik a dolgozók reálbére, állandóan csök­kennek az élelmiszerek és az ipari termékek árai. * A szovjet nép 1917 októberi törté­nelmi győzelme és a hitleri Német­ország veresége a második világhá­barúban lehetővé tették a népi de­mokratikus országok győzelmét va­lamint a nagy kínai nép győzelmét. 4. béke és a demokrácia táborá­nak különleges sikere a békeszerető német demokratikus köztársaság megalakulása. Ennek a ténynek el­sőrendű nemzetközi jelentősége van. Az angol-amerikai gonosztevők azon igyekeznek, hogy elodázzák pusztulásukat és a közeledő új gaz­dasági krízisüktől szorongatva új vi­lágháborút készítenek elő. Ebben a gyilkos működésükben, melyet saját nemzetük ellen folytat­nak, az angol-amerikai imperialis­ták. — miközben nem tudnak mun­kát adni a munkanélküliek sokmil­liós hadseregének — a német fasisz­ták nyomdokaiba járnak. A sajtó, a rádió, a film, az irodalom, az egy­ház: ez mind be van fogva az új há­ború előkészítésének szolgálatába. Soraikba verbuválták a jobboldali szocialistákat és az imperializmus gyalázatos zsoldosait, aminők a Ti­to-banda és más hasonlók. Két árulók elleni per van, az egyik a Rajk-féle Magyarországon, a másik a Kosztov-per Bulgáriában, amelyek megcáfolhatatlanul bizo­nyították, hogy Titoék az angol­amerikai kémeknek, provokatőrök­nek és gyilkosoknak undok szorító­jában vannak. A kommunista és munkáspártok Tájékoztató Irodája mégegyszer rámutatott, hogy a Tito­klikk Jugoszláviában milyen rena­szer és arra a megállapításra jutott, hogy a Tito-klikk és segitőtársai el­leni harc nemzetközi kötelessége az összes kommunista és munkáspár­toknak. A Tájékoztató Iroda okiratai le­leplezik az angol-amerikai háborús uszítók politikáját teljes világosság­gal. E gonosztettek véghezvitelére irá­nyuló törekvések, amelyekkel új há­borút akarnak lángralobbantani, a béke védőinek hatalmas ellenállá­a földkerekség több mint 600 millió emberét egyesíti. Mi szovjet emberek felhívunk ben­neteket és a világ összes szabadság­szerető nemzeteit, zárjuk még szo­rosabbra a béke. a demokrácia és haladás harcosainak sorát és leplez­zük le szakadatlanul a háborús uszí­tók bűnös terveit, szervezzünk aa­tív, széleskörű propagandát a táma­dók gonosz propagandája ellen a tartós és szilárd béke érdekében. Az imperialisták és lakájaik nagy veszedelmet látnak a szakszerveze­tek nemzetközi egységében és szoli­daritásában, valamint a szakszerve­zeti világszövetség növekvö tekinté­lyében. Állandó harcot kell folytatnunk a munkásosztály minden erejének egy 01 Vitforlo: ségesitésével, hogy hatalmas ellen­állást fejthessünk ki a háborús uszí­tókkal szemben. Meg kell szilárdíta­nunk a szakszervezeti világszövet­ség egységét, könyörtelenül le kell leplezni a belső és külső maradiakai és mint a béke védelmének és a dol­gozók életérdekének egyetlen frontja kell kiállni, megszilárdítva a ké­néiért, szabadságért, tartós békéért folytatandó harcban szükséges ere­jét. Mi szovjet emberek nem fogjuk sajnálni erőnket a béke megszilárdí­tásának harcában. Biztosan tudjuk, hogy a szocializmus és a demokrá­cia győzelme elkerülhetetlen az egész világon. Éljen a világ dolgozóinak egysé­ge a béke harcában és a nemzetek biztonságában! Éljen a népi demokratikus Cseh­szlovákia és annak elnöke, Klement Gottwald! Éljen a csehszlovák és a szovjet nép közötti örök barátság! Éljen vezérünk és tanítónk, az egész haladó emberiség barátja, a nagy Sztálin! „A csehszlovák elvtársak minden győzelme a nemzetközi proletariátus győzelme is egyben..." Beszédének bevezető részében örö­mének adott kifejezést, hogy üdvö­zölheti ezt a hatalmas kongresszust és ezen keresztül a büszke csehszlo­vák népi demokrácia minden szabad dolgozóját. Elvtársi üdvözletét tolmá­csolja a szakszervezeti világszövet­ségnek és az abban szervezet 80 mil­lió dolgozónak. Egyidejűleg üdvözli az elvtársak gyűlését az olasz szö­vetségnek és 5 és fél millió tagjának nevében, akik ma nehéz harcot foly­tatnak mind a városokban, mind a vi­déken a legelemibb munka és élet­jogokért, a kétmillió teljesen munka nélkül álló dolgozó, valamint ugyan­annyi félig munkanélküli dolgozó élet­jogaiért, a borzalmas nyomor meg­szüntetéséért, amelyre a mezőgazda­sági földnélküli szegénység millió van­nak ítélve, elítélve éhségre, főleg Dél-Olaszországban. A világ dolgozói a legnagyobb fi­gyelemmel és érdeklődéssel kísérik a csehszlovák elvtársak munkáját _ és szerencsekivánataikat fejezik ki a nagyszerű sikerekhez, amelyeket gaz­dasági terveitek teljesítésében az új élet kiépítésében a szocializmus útján mutattok fel szeretett Gottwald el­nök elvtárs okos és határozott veze­tése mellett, akinek a Szakszervezeti világszövetség munkásságának üd­vözletét a legélénkebb rokonszenvét tolmácsolom minden országból. Nek­tek csehszolvák elvtársaknak forró jókívánataim forradalmi szakszerveze­ti mozgalmatok konszolidációjához és fejlődéséhez, valamint azokhoz a si­kerekhez, amelyeket oly rövid idő alatt s«ervezetinek minden ágában elérte­tek, főleg a munka jobb megszerve­zésében, az életszínvonal tartós eme­lésében, ku'turális, anyagi és a rekreá­ciós szervezéstek csodá'atos fejlődé­sében, amelynek érdemeként a dolgo­zók százezrei szabadságukat a leg­jobb és legszebb hotelekben és üdülő központokban tölthetik, amelyek az­előtt a kapitalizmust szolgálták. E si­kerek a csehsz'ovák proletariátus építő lendületének és őníudatosságá­nak érdeme, amely mindig tiszteletre­méltó helyet tölt be a szakszervezeti viágszövetségben, minden nemzetkö­zi szo'idaritási akcióban való aktív részvételével és a béke érdekében folytatott következete- harcával. A csehszlovák proletariátus régi szer­vezeti hagyománnyal rendelkezik, a szakszervezeti és politikai harcok ha­gyományaival és a nemzetközi mun­kásmozgafom történetében számtalan aranvbetűkkel írt oldal számol be er­ről. De nagyon jól tndiuk, hogy ra­gyogó győzelmeteiket Antonín Žápo­tockýnak, az ő tapasztalt vezetésének köszönhetitek, aki az európai szak­szervezeti vezetők közt egyike a leg­ismertebbeknek és legszeretettebbek­nek, aki személyes barátom immár 25 éve, valamint az 5 munkatársainak, akik nem kisebb mértékben hős har­cosai és odaadó hívei a mi közös ügyünknek. Lelkesedéssel üdvözöljük a tényt, hogy a ti országotokban a szakszerve­zeti mozgalom elnöke, egyben a kor­mány e'nöke is. Ez a körülmény ki­emeli azt a tényt, hogy a Csehszlovák Köztársaságban az államhatalom a munkásosztály és a nép kezében van. Tartsatok ki. elvtársak, meggyorsít­játok útatokat a szocializmushoz, amely fqjszabadítja az emberiséget a rabszolgasorsból, az embertelen járom alól, az ember ember által való ki­zsákmányolástól és annak következ­ményeitől: a nyomortól, a rabló há­borúktól és a barbarizmustól. Cseh­szlovák elvtársak, minden győzelme­tek, valamint a többi népi demokrati­kus országok minden győzelme a szo­cializmus útján a nemzetközi prole­tariátus győzelme is egyben. Ez a munka világfrontjának, a gyarmati és elnyomott nemzetek frontjának győ­zelme, amelyek a szociális és nemzeti szabadságért harcolnak. A világ dol­gozói megvannak győződve a ti végső győzelmetekről, valamint a töb­bi népi demokratikus államok győzel­méről, ezért teljes bizalmunk van hoz­zátok, mert tudjuk, hogy állandóan inspirálnak benneteket a nagy szo­cializmus hazájának világító példái, a mintaországé, amely elsőnek nyitotta meg a széles utat az egész világ dol­gozóinak felszabadításához. A Szov­jetúnió és nagy vezetői, elsősorban a csodálatraméltó, szeretett és a világ proletariátusának követésreméltó ve­zére, Sztálin elvtárs, aki az egész vi­lág népeit a haladáshoz és a békéhez vezeti. A tapasztalatok bizonyítják, hogy az eltérés a szabadság nagy út­jától, amelyet a Szovjetúnió tárt szé­lesre, elkerülhetetlenül a legundorí­tóbb árulás útját jelenti a munkás­osztály ideáljával és érdekeivel szem­ben. A jelenlegi jugoszláv vezetők a legundoritóbb példáját adták az áru­lásnak, amelyet csak a világ munkás­mozga'mainak történelmében isme­rünk, mert szolgálatába álltak az im­perializmusnak és a világ reakciójá­nak, összefogva a Szovjetúnió ellen és a mi szakszervezeti világszövetsé­günk ellen, olyan hazugságokat ál­lítva a Szovjetunióról és a mi szak­szervezeti világszövetségünkről, ame­lyeket már régóta hallunk a fasisztáktól és a világ leghevesebb reakcionáriusaitói. De bízunk abban, hogy a jugoszláv dolgozó nép ezt a nagy szégyent le fogia tudni mosni és elkergeti az árulókat pozícióikból és a szerveeztek vezetéséből. Minden r/iga'om ellenéie, amelyet a világ im­perialista sajtója napról-napra közzé­tesz szakszervezeti világszövetség e'­len. minden kísérlettel szemben, ame­lyet ennek belső és külső megbontá­sára tesznek a szakszervezeti világ­szövetség állandóan fejlődik és erő­södik a világ minden részén. A dol­gozók újabb tömegei, akik eddig min­den haladó mozgalmon kívül álltak, most a szakszervezeti vi'ágszövetség soraiba állnak az ő zászlaja alatt har­colnak életfeltételeik és munkafeltéte­leik megjavításáért, szociális és nem­zeti szabadságuk eléréséért. A szak­szervezeti világszövetkezet pánázsiai konferencia ia csak az elmúlt napok­ban volt Pekingben a VSF elnöksé­gének részvéteiével Ezen résztvett főtitkárunk, Saillant elvtárs is. Ez a konferencia bizonvságul szolgá't a VSF hatalmas fejlődéséről és a világ dolgozóira gyakorolt befolyásáról. A szakszervezeti vlágszövetség a világ minden ál'ama dolgozói­nak, politikai, vallási, faji kü­lönbség né'kül való egységes szakszervezeti szövetsége. A szak­szervezeti mozgalom esküdt el­lenségeinek, az angol-amerikai impe­rializmus lakájainak az elmúlt napok­ban volt Londonban konferenciájuk, amelyen elhatározták egy úgynevezett „szabad nemzetközi szakszervezeti szövetség" létrehozását azzal a céllal, hogy útját áll iák annak az igazságos harcnak, amelyet a VSF folytat a dol­gozó nép életfeltételeinek megjavítá­sáért, a háborús uszítók bűnös tö­rekvéseinek semlegesítésére, amelyet a VSF azért vezet, hogy megőrizze az emberiség legnagyobb vagyonát, a békét. A londoni árulók nyelvezete hasonló a trösztök tulajdonosai­nak és a fegyvergyárak tulajdo­nosainak nyelvezetéhez, egyetlen

Next

/
Thumbnails
Contents