Uj Szó, 1949. december (2. évfolyam, 197-219.szám)

1949-12-01 / 197. szám, csütörtök

(december 1 UJ SZÍJ MEZŐGAZDASÁG A rádszegi Egységes Földműves Síiweikszet kiküldöttének beszámolója a bratislavai konferencián Községünkben 3278 lélek él, JJO iZa^aicA'uaii magyar nemzeusegű tia 1U szazaiek sziovaK, akik nag^resii. Alanyai országrol teiepulteii ai. a kuZűfcgneK Zxöó heKutr ioiuje van. A jaras Aozpontjátoi 20 km-nyi lavoiaagbaa vagyunk. Ezt azért, említem meg, hogy meg tudjatok itáini, hogy juaitarattal -ta megértéssel a legtavolesoou faluban is sok mindent el lehel érni, eppugy, műt egy olyan faluban, ameiyiieit jobb a helyzete, ue csak akkor, hogyha minden alkalmazott úgy állja meg a helyét, ahogy azt toie a ťárt es az áliam megkívánja Mi készítette elö az egységes Fölumuves Szövetkezet es az egysegea vetési terv számára a talajt minálunk? 1948-ban felállították nálunk a gépállomást a szlovák átteiepiiloK es peoig 42 ember részvéteiévei. Sajnos, néhány felelőtlen tényező hibája folytán a gépállomás nem működött úgy, ahogy működnie kellett volna. A gépállomás alkalmazottai nem teljesítették kötelezettségeiket es ennek a következménye az volt, hogy a polgárok nem tanúsítottan, érdeklődést a gépállomás iránt és a gépállomás hanyatlásnak indult. Gyökeres változás állt be az Egységes Földműves Szövetkezet megalakításával, amely új kezdeményező embereket vett be a vezetőségbe, akik ismerték a felelősségérzet fogalmát. A munkát idejében elvégezték, nemcsak a tagok, hanem a nemtagok legnagyobb megelégedésére. A legelőszövetkezetnek, a volt urbáriumoknak az Egységes Földműves Szövetkezethez való csatolásával tagjaink száma 483-ra emelkedett. Az urbárium tagjai nemcsak a törvény rendelkezése alapján, hanem önként léptek be az Egységes Földműves Szövetkezetbe és az úgynevezett legelő osztályát képezik, melynek bizonyos önállósága van az adű kivetési ügyekben és a marhaállomány legeltetési módjának meghatározásában. Bátran állíthatom, hogy ők Egységes Földműves Szövetkezetünk legtevékenyebb tagjai. Elértük azt, hogy a lakosságunk majdnem 95 százaléka tagja lett az EFSz-nek. Ez azonban nem ment oly könnyen, mint első tekintetre latszik. Nagyon jól tudjátok, milyen viszonyok uralkodtak és uralkodnak még ma is a mi déli határmenti vidékünkön. Egyrészt még a reakció tapogatódzik másrészt pedig a nemzetiségi viszály. De hála a megértésnek és a jóakaratnak, ezt U leküzdöttük és talán az egyetlen falu vagyunk a járásban, ahol igazán nincs különbség szlovák és magyar között. Ez nagyon fontos tényező a szövetkezeti vállalkozásoknál. Ezeket a nehézségeket nem egyedül küzdöttük le. hanem szövetkezeti munkankba bekapcsolódott az egész dolgozó és haladószellemü értelmiségünk is. Erre szüség is van, mert mi győzi meg a földművest? A cseleke, detek és a pontos számadatok. A földművesnek ki kell számítania, hogy az a munka a tehénkével sokkal többe kerül neki, mint az EFSz gépeivel végrehajtott munka. Ezek a számítások olyan részletesek voltak, hogy a földművesek mindent megértettek belőlük és főleg azt, hoey a kollektív munka, a szövetkezeti munka olcsóbb és nem kíván oly nagy fáradságot. Az érdekesség kedvéért néhány statisztikai adatot említek fel határunk földjének felosztásáról és sajátságairól: Az egész határnak 2186 hektár szántóföldje van, amely terület a telekkönyv szerint 4211 parcellára van felosztva. A valóságban több, mint 14.000 parcella van. 2 hektárig 253 gazdasági egység van, összesen 145 hektárt müveinek. 2—5 hektárig 246 gazdasági egység van, összesen 614 hektárt művelnek. 5—10 hektárig 101 gazdasági egység van, összesen 501 hektárt művelnek. 10—20 hektárig 22 gazdasági egység van, össszesen 213 hektárt müveinek. 20 hektáron felül 20 gazdasági egység van, összesen 713 hektárt müveinek. A falu szegényebb eleme arra kényszerült, hogy a szomszéd községek gazdag kulákjainál dolgozzék. Hazánk felszabadulása után ezek az emberek tudatára ébredtek annak, hory a régi módon nem lehet élni. Indítványozták az egységes vetési terv bevezetését. Ennek megvalósításához a kontingensek beszolgáltatása is hozzásegítette az embereket. USüzeiiiViaK az egeáz poi

0arsa

0u^ uitiare, leiolvasiáK a kom-uigeiioelt irányszámait, az eg,>es íaj^K ^emu. Aiegauapitast nyert ea Kitűnt, hogy a konungenseKiiek emelkeuo iián>vonaluk van, mivel az ötéves tervben a dolgozó életszjivonaianak emelkedésével számolunk. A földművesek tuuatáia ébieUiek annak, nogy a munkásság fokozottabb munkatórekvéssel járul hozzá a földművesek jólétéhez és ezért a földműveseken áll, hogy ők is emeljék úgy a növénytermelést, mint az állattenyésztést. Az egységes vetési terv megvalósításában nagy segítségünkre volt az eddigi úgynevezett négyrészes gazdálkodás, amely községünkben már évtizedek óta részben megvalósult. A többit aztán elértük a föiaművesek meggyőzésével. A földművesek megértették, hogy az egységes vetési tervvel sokat nyernek. Tiszta, elsőrendű terményt érnek el és ezzel magasabb árakat is a terményekért. A gépeket kisebb földecskéken is sokkal könnyebben használhatják fel, elérik azt, hogy a terményben kárt okozó különféle élosdieket elpusztítják és igy közvetve is magasabb eredményt érnek el, ám a legnagyobb eredményt a barázdák részleges eltávolításával érik el. Azt mondom, hogy részleges elátvolításával, mert ez nálunk épúgy, mint mindenütt, az egész egységes vetési terv legkényesebb pontja. Ezt a nehézséget is leküzdöttük. Meghívtuk a földmérők brigádját községünkbe és ezek pontosan kimérték, megállapították és megjelölték az egyes parcellákat. Igy aztán megnyertük az összes eltitkolt területeket. Azonban tovább ís mentünk. A földművesek kötelezték magukat, hogy egyetlen egy barázdát sem fognak kiszántani, sőt minden barázdát boronával betakarnak és bevetnek. A barázdák helyén nem nagy árok marad, amely azonban szintén fog hozni termést. Ez az árok fogja azonban képezni az egyes parcellák közti határt. A szem számára az egesr rét egységes területnek néz ki. A parcellák megjelölése és ez a kis árok szükséges, mert mindenki a saját földjén fog nálunk aratni. Tehát az eddigi magántulajdon az egységes vetési tervvel egyáltalán nem szenvedett csorbát. Ezenkívül kerestük a termés további emelésének a módszereit. Ezt azzal érjük el, hogy a régi vetőmagot elismert jómlnőségü vetőmaggal cseréljük fel. A vetőmagmennyiségnek több mint 65 százalékát cseréltük ki és a földművesek semmit sem fizettek rá a cserébe beszolgáltatott mennyiségen felül. Az egységes vetési terr megvalósításánál más nehézségek is felmerülnek. Vannak esetek, hogy egyes földműveseknek, akiknek körülbelül 1—2 hektár földjük van, amelyek a határnak egy részén feküsznek (pl. búzával vagy rozzsal bevetett részeken) ezt a földrészt az azon a részen előirányzott terménnyel kell bevetniök. Hogy azonban a többi szükséges terméke ia meglegyen, pl. kukorica, krumpli, stb, terményeinek egy részét kicserélik a szövetkezet más tagjaival a számára szükséges egyéb mezőgazdasági cikkre, vagy pedig beszolgáltatja a kirótt terménymennyiséget abban a fajtában egy másik szövetkezeti tag helyett, akinek viszont más terményfajtában feleslege van és szüksége van arra a terményfajtákra, amelyet a előző földműves termelt kl. A ml Egységes Földműves Szövetkezetünk az egységes vetési tervvel meghiusítja és alás.sa leginkább a falusi gazdagok terveit, akik ebben ádáz ellenségüket látják, mert arra számítottak, hogy az egyes kis földsávok szétszórt, széttagozott helyzete nem engedi meg, hogy az állam megkapja azt amire szüksége van, főleg cukorrépát, dohányt, napraforgót, u>hát nagyrészt azon terményeket, amelyekből a falusi gazdag a legnagyobb hasznot húzta, ök azonban tévedtek. Az egységes vetési terv keretében ezt a nehézséget is leküzdöttük, azonban csak előre pontosan kidolgozott terv segítségével. Az állam számíthat a fentemlített növények termelésére az EFSz keretében, annál ls inkább, mert az EFSz az állammal szemben kötelezettséget vállalt a kontigensek teljesítésére és a szövetkezet egyes tagjai, sőt a nemtagok ls a szövetkezettel szemben vállalnak kötelezettségeket. Az EFSz elsőosztályú minőségű terményt szolgáltat be az államnak. Erre* szükség: is van. mert nálunk ls van terményfelesleg, amelyet a külföldi piacon akarunk elhelyezni. Ha már elég nagy mennyiségban van terményfelesleg és hogyha tel akai juk venni a versenyt és meg akarjuk állni a helyünket a külföldi piacon, terményünknek elsőrangúnak és tökéletesnek kell lennie. A mi Egységes Földműves Szövetkezetünkben előre kidolgozott lerv szerint dolgozunk. Szomszédi segélynyújtási akcióval segítjük ki egymást, amivel nagy m.gtakaríiáot érünk el úgy időben, Anyagban, mint pénzeszközökben és főleg munkaerőkben. A mi Egységes Földműves Szövetkezetünk celszerű munkabeosztása le tudta küzdeni és végre tudta hajtani az összes földmunkákat rekordidő alatt. Október második felében már minden el volt ve Ive és így nagymennyiségű munkaerőt szabadi thattunk fel az ipar és az építészet számára, Annak ellenére, hogy a mi Egységes Földműves Szövetkezetünk is építkezéseket folyta', még októberben 47 munkaerőt szabadítottunk fel Bratislava számára, novemberben pedig 73 munkaerő ment Bratislavába. Decemberben, januárban és februárban 110—110 munkiaerő fog felszabadulni az ipar számára. Az önsegély-akció keretében n:m akarjuk, hogy a kisparasztot kizsákmányolja a nagy. A munka olymódon van beosztva, hogy a szövetkezet számára elvégzett munkáról jegyzékeket vezetnek és a szövetkezet által végzett munkáról is számadást vezetnek, amelyet a szövetkezet az egyének érdekében hajt végre. Ezzel elérjük, hogy a gazdasági év végén egybevetjük a pluszt és a mínu-zt és mindenki becsületesen megkapja munkájáért, amelyet az Egyséses Földműves Szövetkezet tagjai érdekében végzett, a maga jutalmát, vagy pedig az elvégzett munkát az egész j kollektív' viszontszolgálta neki. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogyha valamelyik tag nem képes a munkát maga elvégezni, a szövetkezet munkaerőket ad neki. Hogyha viszont a szövetkezet egyik tagja a fogat munkájával hamarabb elkészült, a szövetkezet oda osztlja be őt, ahol még szükség van fogat',al végzendő munkára. Megemlítettem az építkezést. Befejeztük a baromfi farmot, amelybe minden egyes tag a rá kivetett 100 tojás évi beszolgáltatás fejében egyszer s mindenkorra egy tyúkot adott. 1950 Január 1-től a tojásbeszolgáltatást már a szövetkezet fogja végrehajtaná minden egyes tagija helyett. Azzal, amit ezenkívül az egyes tagok otthon termelnek, kedvük szerint rerwielkezh-atnek. A farmot 355 000 korona költséggel építettük fel Most építjük éa éppen befejezés előtt áll a gépeink számára készülő garázs, amely 200 ezer korona költséget igényel. Az utakat 600 ezer korona költséggel javítjuk meg. Betonjárdákat építünk 50 ezer korona költséggel. 1950-ben inalachízlaldát állítunk fel, amelyben minden egyes tag a ráeső 100 kg serté&konlingens helyett februárban egy 8 hetes ma acot ad é» ezzel beszolgáitatási kötelezettségének eleget tett ezen a téren. Ezután az összes sertéshús beszolgáltatási kötelezettséget a szövetkezet teljesíti tagjai helyett. Amit ezenkívül a tag otthon kitenyészt, azzal tetszése szerint rendelkezhet, eladhatja napi vásári áron, tehát nem is hivatalos áron. Hogy a tejtermelés terén is segítséget nyujtsunk, példás tejcsarnokot állítunk fel és legelőinket tökéletesen rendbehozzuk, továbbá egy m.n.a-istállót állítunk fel 1,200.000 koronás költséggel, amelyben kb. 100 tiszta marhafajtát fogunk nevelni. Hogy meg ne feledkezzünk falunk műveltségérőt s annak emeléséről sem, szövetkezeti ház felépítését vettük tervbe, ez egyszersmind kul'úrház is lesz, megfelelően felszerelve az összes szükségesekkel A téli hónapokban a földművesek számára tanfolyamokat fogunk rendezni, éspedig a műtrágya haszn-álaáról, a terményekről és az olajos növények neveléséről. Előadókat a m védnökünktől, a Dynamit Nobel vegyi gyárból kapunk, amclv védnöki kötelességeit példásan tejesíti. A mi Egységes Földműves Szövetkezetünk cserébe munkásbrigádokat küld ki a gyár legégetőbben szükséges munkái végrehajtására. Meg kell még emlüenem azt a legértékesebb segítséget, amelyet nekünk a földművelésügyi megbízotti hivatal nyújtott. Nemcsak pénzben nyújtott nekünk segítséget, hanem jó és celszerű tanácsaival ;s támogatott. Erről a helyről egész községünk nevében leghőbb hálánkat és elismerésünket fejezem ki neki. Kifejezem hálánkat a Szlovákiai Szövetkezeti Tanácsnak, a nekünk juttatott szervezeti támogatásért. Azok a feladatok, amelyek még ránk várnak, nem könnyűek, de hiszszük. hogy együttműködéssel a munkás, földműves, traktorista és dolgozó értelmiség kollektív munkájával, egyesült erővel minden nehézséget leküzdünk és hogy a mi községünk, amely a múltban elmaradóit volt, azoknak a községeknek ls például fog szolgálni, amelyek edd'g nem fogták fel a történelem követelményeit n«m értették meg azt. hogr az Egységes Földműves Szőve.kezet munkája örömteli munka a szebb jövő. az új, haladószellemű, senk; által ki nem zsákmányolt ember, földműves munkája. Jólét és kultúra Azerbajdzsán szovjet köztársaságban van az , Októberi Forradalom XII. évfordulója" nevű kolhoz, amelynek dolgozói évről évről több élelmiszert és pénzt kapnak a kolhoz jövedelemből. A kolhoz jövedelmének állandó emelkedését a földek termelékenységének növeléséval, kitűnő szaktudással, élenjáró módszerek bevezetésével és a munkaidő minden percének kihasználásával érték el, de nem kis részben azzal is, hogy teljes mértékben felhasználják a Bolsevik Párt és az állam nyújtotta gazdasági segítséget. Az eredményes gazdálkodás le" hetővé tette, hogy kiegészíthessék az építkezésekhez, valamint gépek éa állatok vásárlásához szükséges pénzalapot. A

z öregek és rokkantak, időlegesen munkaképtelenek segítésére és a gyermek napközi otthonok fenntartására ugyancsak megfelelő alapot létesítettek. A termelőszövetkezethez befolyt jövedelemből előirányozták a szükséges kiadásokat a folyó termelésre, kulturális és jóléti célokra. Az élelmiszerek nagy részét és a pénzbevételeket — a munkanapoknak megfelelően — széjjel" osztották a kolhoztagok között. Nem volt az elmúlt évben egyetlein dolgozó kolhooparaszt sem, aki átlagban nem tudott volna felmutatni 350—400 munkanapot. Minden munkanapjnkra 13 rúbel, 4 kg gabona, sok hús. gyümölcs és zöldségféle jutott. Mirijova kolhozparasztnő az elmúlt évben 6240 rubelt. 2000 kg búzát és 3000 rúbel értékű különböző élelmiszert kapott. A Zejnalov család (feleség és gyermek) munkák ön yvecskéi szerint 1500 munkanapjuk 19.500 rubelt, 5000 kg gabonát, bőséges mennyiségű húst, zöldséget és gyümölcsöt eredményezett. Orudzsava, fiatal csoportvezetőnő pótjárulékot is kapott, mivel több mint kétszeresen túlteljesítette az állami termelési tervet. Százalékban kimutatva a kolhozparasztok természetbeni járuéka 30, pénzjámléka pedig mintegy 65 százalékkal emelkedett két év alatt. A kolhozcsaládok — mivel szabadon rendelkeznek kiutalt járulékaikkal — egymásután javítják meg házaikat, bútort és ruhaféléket vásárolnak. Növe<kvő kultúrigényeiket is teljes mértékben ki tudják elégíteni, amit az is mutat, hogy kétszerannyí szak- és szépirodalmi terméket vásároltak, mint a háborúelötti életben. Újságok és folyó'rátok előfizetése négyszeresére növekedett. Mindezen kívül színházra, mozira. utazásokra is jut jövedelmükből. Kultúrális látókörüket pártiskolákban, kiultúrkörökben, tanfolyamokon, szemináriumokon szélesítik. Ilymódon befolyásolja a kolhozok fejlődése a parasztok anyagi és kultúrális jólétét. — A tudósok a kolhozokban. Az ukrajnai akadémia dolgozói ez év első hat hónapjában 300 látogatást tettek a kolhozokban, szovhozokban és a gépállomáso" kon. — 1949 december 1-től a levelek és levelezőlapok bélyegilletménye Csehszlovákiából Bulgáriába csökken. Éspedig leveleknél 20 gramig, 5-ről 4 Kčs"re és minden további négy gramnál 3"ról 2.50 Kčs-re csökken a díjszabás. Levelezőlapoknál 3 Késről 2.50 Kčs-re. — Az állami üzletházak Magyarországon teljesítették az 1949-es tervet. A magyarországi állami áruházak előírt terv szerint dolgoznak, mely minden ilyen áruházra kötelező. Az állami áruházak bejelentették, hogy október 31"ére teljesítették az ezévi eladási tervet 116 százalékra. Az üzletházak nagy sikere egyben a dolgozó nép életszínvonalának emelkedését is jelenti. Az állami áruházak előtt most a karácsony szezon legerősebb eladási kampánya áll. Az őszi mezőgazdasági munkák Az állami statisztikai intézet jelentése alapján az öszi mezőgazdasági munkák végük felé közelednek. A burgonyaásás és répaszedés országunk egész területén befejeződött és az őszi vetést már 98.1%-ban teljesítették, a cseh vidéken 90%-ban, Szlovákiában pedig az előírt feladatot 101.8%-ban túlteljesítettük. Tehát még be kell fejezni az őszi szántást, amelyet eddig 88.6%-ban teljesítettek. A cseh vidékeken 88.87„ban, Szlovákiában 88.2%-ban a tervezett munkabeosztás szerint. Az egyes terményeknek az őszi magvetése a következőképpen áll. Az őszi árpát köztársaságunkban 75.3%-ban, a rozsot 99.4%-ban, a búzát 97% -ban, a kevert őszi vetést 93.6%-ban vetették el. Ebből a cseh vidékeken 67.1% árpát, 98.3% rovetettek el. Szlovákiában 140.5% árpát, 102.5% rozst, 100.6% búzát és S13.3% keveréket vetettek el. Az őszi répát 104%-ban vetették el. Köztársaságunkban a cseh vidékeken 104.2-A-ban. Szlovákiában 110.9 %-ban, a tervezett feladatok szerint. Az öszi mezőgazdasági munkálatok számára felállított központi bizottság feladatává teszi minden gépállomásnak, hogy segítséget nyújtsanak az állami birtokoknak és általában segítsenek mindenütt az őszi munka, főleg az őszi szántás elvégzésében. A bizottság továbbá felhívja az összes kerületi nemzeti bizottságokat, hogy kerületeikben gyorsítsflK meg és fejezzék be a gépesített esz közök megvásárlását, hogy véglegesen el legyen döntve, hogv ki a tu zsot, 94% búzát és 79% keveréket , lajdonos. Feltétlenül szükséges, hogy a kerületi nemzeti bizottságok mellett felállított mezőgazdasági ellenőrző bizottságok figyelemmel kísérjék és ellenőrizzék az őszi munkálatok lefolyását és azonnal kezdjék meg ezirányú tevékenységüket. A kerületi nemzeti bizottságok ellenőrzik a mezőgazdasági szövetkezetek útján azon területek megszaporítását, amelyeknél a legfőbb figyelmet a lőhereféléknek és fűféléknek kell szentelni. Továbbá a kerületi nemzeti bizottságoknak állandóan számon kell tartaniok azon traktorokat, amelyek üzemképtelenek és azok gyors megjavításáról gondoskodr'ok kell. Erről a jelentést a központi bizottsásnaa nyújtják be. amelyet az őszi mezősrazdfsá"'! munkálatok részére állítottak fel. ŕ A