Uj Szó, 1949. december (2. évfolyam, 197-219.szám)

1949-12-29 / 218. szám, csütörtök

A C

SEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1949 december 29, csütörtök Lukačovič megbízott: 2 Kčs II. évfolyam, 218. szám A béke és a békés építés ez a szovjet nép élete Mint már jelentettük, e napokban tért vissza Moszkvából Csehszlovákia népének küldöttsége, amelyet Široký miniszterelnökhelyettes vezetett és amely résztvett a béke és emberi boldogság legnagyobb harcosának, Sztálinnak 70. születésnapján. Ez alkalomból a Szlovák Távirati Iroda szerkesztője néhány kérdést intézett Lukačovič tanár, műszaki megbízotthoz, aki szintén tagja volt a küldöttségnek és aki a feltett kérdésekre a következőkben felelt: Utunk egész tartamán, szovjet területen a küldöttségnek valóban rendkívüli figyelmességben volt része a szovjet nép részéről. Megtörtént az is, hogy néhány vasúti állomáson, ahol gyorsvonatunk közlekedési okokból hosszabb pihenőt tartott, meglátogattak bennünket a közel környék kolhoz parasztjai, akik köszöntötték küldöttségünket és őszinte szeretetük kifejezéséül ajándékul nyújtották át termékeiket. Más fogadtatáson nemcsak a szovjet kormány képviselői köszöntöttek bennünket, hanem a moszkvai ünnepségen résztvevő összes nemzetek kiküldöttei. A hivatalos programmon kívül megtekintettük Moszkva minden jelentős kultúrtörténeti emlékét és érdeklődéssel néztük meg az új Moszkva hatalmas épületeit. Sok 27 emeletes felhőkarcolót látunk, amelyeken egyidejűleg építenek. Megtekintettük a moszkvai Tanács házát is, amelyet nemrégiben 20 méterrel toltak hátrább, anélkül, hogy benne a hivatali munka egy percre is szünetelt volna, mert így kívánta a főváros új rendezési terve. Meglátogattuk a legnagyobb gépkocsiüzemet, a Sztálin-müveket és az ott látottak megértetették velünk, hogy I igen magas műszaki fejlettségű or-' szágban vagyunk, úgyhogy nem voltunk meglepve már attól sem, hogy szállodánkban távolbalátó rádiókészülékek vártak bennünket. A szovjet polgároknak talán legjellegzetesebb tulajdonságuk nyugodtságuk, munkájuk közben hazájuk építésében. Nem izgatja őket háborús pszihozis. Sem a háborús uszítók kiabálása. Azzal a hittel érkeztünk Moszkvába, hogy a nagy Sztálinnak, a győzelem és a béke legnagyobb harcosának törekvései egyre jobban megszilárdulnak és a világ összes békeszerető nemzetei között meggyökeresednek. A moszkvai ünnepségek tartama alatt ez a hitünk sziklaszilárd meggyőződéssé változott át, mert velünk együtt ott voltak Moszkvában a világ 800 millió lakosának kiküldöttei is, akik a világ lakosságának majdnem felét képviselték. Azt, hogy békeerőink ma ennyire hatalmasak, Sztálinnak köszönhetjük. A szovjet néD élete a béke szolgálata, az építés és ez lesz a mi életünk is. Így együtt fogunk menni a szocializmus útján, amely egyedül képes arra, hogy méltó életet biztosítson a dolgozó embernek. Az őszi szántást 122*3 százalékra teljesítettük Szlovákiában Az őszi mezei munkák bizottságának jelentése szerint Szlovákiában az öszi vetési tervet a mai napig 122.3%-ra teljesítettük. Szlovákiában 500.665 hektár földet vetettek be. Bratislava kerület a tervet 106.%-ra, a nyitrai kerület 107.1%-ra, a besztercebányai kerület 100.8%-ra, a zsolnai kerület 102.1%-ra, a kassai kerület 101.2%-ra és az eperjesi kerület 99.2%-ra. Mélyszántásnak vetettek alá Szlovákiában eddig 1,212.390 hektárt, amivel a/ őszi mélyszántás tervét 95.2%-ra teljesítettük. Ebben a munkában első helyen áll a zsolnai kerület, aztán Kassa, Besztercebánya, Bratislava és Eperjes. A kedvező időjárás miatt az őszi munkák Dél-Szlovákiában december végéig folytatódnak. Az őszi vetések jó állapotban vannak, a kártékony állatok feltűnése a minimumra csökkent más növényi kártevők sem sokasodnak. A kőműves „hármasok" után már „négyesek" és „kettesek" is versenyeznek Az építőmunkásság körében a kőműves „hármas" rendszere hamar gyökeret vert és ma már sok kőműves munkásnnk magas teljesítményt ér el. A hármasban való munka teljesítménye jóval felülmúlja az összes eddigi normákat. Nemrégiben a bratislavai körzetben az Építőművek építkezésein kipróbálták a négytagú és kéttagú csoportokban való falazást. így például a bratislavai körzet fagyasztó üzemének építkezésén versenyben próbálták ki ezeket a módszereket. A legjobb négyes csoport Olejár elvtárs csoportja volt, amely átlagtípusú fal falazásánál hét és féi óra alatt 23.8 köbmétert falazott ki, ami 8 órai munkaidő mellett 25.38 köbméternek felel meg. A normát így 1015.2 százalékra teljesítették. A kettes csoportokban a Koncsál —Henes és Báhony—Feix kőművespárok versenyeztek Azonos munkafeltételek mellett hat és fél órai munkaidő alatt összesen 15.03 köbméter falat húztak fel, ami nyolc órai munkaidőnél 18.5 köbméteres munkateljesítménynek felel meg, vagyis a norma 370 százalékának. Ebből láthatjuk, hogy a négyes rendszer, amely nem más, mint a hármas rendszer bővített formája, soKkal nagyobb teljesítményre képes, mint s kettes rendszer. A versenyen kb. ötven kőművesmunkás volt jelen, akik nagy része elismerően nyilatkozott a teljesítményről Voltak egynéhányan, akik idegenkedtek az újításoktói, viszont az eredmény mindennél kifejezőbben beszélt. A vietnami köztársaság elnökének rádiónyilatkozata „Dél-Vietnam hangja" rádióleadó után a vietnami köztársaság elnökének a francia dolgozókhoz intézett kiáltványát közöljük: „Drága barátaim, mint azt ti is tudjátok, a francia gyarmatosítók immár négy esztendeje önös érdekeiknek biztosítása céijából horzalmas háborút folytatnak népünk ellen. Rettenetes és lengyel kormány visszautasítja a francia követelést az elítélt kémek dolgában A varsói francia nagykövet december 27 én felkereste a lengyel külügyminisztériumot, hogy ott kormánya nevében bejelentse tiltakozását az ellen az itélet ellen, amelyet a lengyel igazságügyi hatóságok francia kémek, szabotálok és felforgatók ellen hozott. A nagykövet kérte a kémek szabadlábra helyezését, akiket, nrvnt köztudomású, a lengyel bíróságok törvényesen ítéltek el. Egyben követelte, hogy Lengyelország adjon módot az elítélt francia kémeknek, hogy hazájukba visszatérhessenek. A lengyel külügyminisztérium tisztviselője, aki a nagykövetet fogadta, a legerélyesebben elutasította a francia kormány tiltakozását és felháborító követeléseit, amelyek tulajdonképpen egyet jelenteinek Lengyelország belügyeibe való beavatkozással. felháborító bűncselekmények sorozatát követiK el országunkban népeink ellen. Ez a bűnös háború pusztítja Vietnamot és okozója a francia családok nyomorának és könnyeinek Minden hónapban hozzátartozóitok ezrei pusztulnak el és rokkannak meg a harcmezőkön, évenként százmillió frankot meghaladó összegeket áldoznak e reménynélküli harcokra a ti zsebeitekből. Franciaország népe, mi tudatában vagyunk annak, hogy ti nem adtátok beleegyezésteket ehhez az igazságtalan háborúhoz. Tudjuk, hogy hőn váriátok a békét. A béke a mi célunk is. Egyesítsük céltörekvéseinket és küzdjünk azért, hogy közös célunkat elérhessük. Követeljétek hogy a háborút azonnal szüntessék be és ifjúságtokat küldjék haza. Vérfürdő Columbiában A columbiai fasiszta kormány, amely Washington imperialista háborús uszítóinak hatalmában van, Cocuy városkába büntető expedíciót indított. A városka lakossága ugyanis nem azonosította magát Columbia mai politikájával. A helyszínre érkezett rendőrség és katonaság a városkában vérfürdőt rendezeti SZTÁLIN ELVTÁRS, A HALADÓ EMBERISÉG VEZERE G. Malenykov cikke a moszkvai Pravdában Az alábbiakban közöljük G. Ma Ienykov elvtársnak a Pravda szerdai számában megjelent cikkét. Bevezetőben Malenykov elvtárs ismerteti azt az utat, amelyen Sztálin elvtárs Lenin halála óta a Bolsevik Pártot és a szovjet népet vezette. A cikk a továbbiakban így hangzik: Sztálin elvtárs neve már régen a béke zászlajává vált a világ népeinek tudatában. Mindenki, aki küzdeni akar az új háború gyujtogatói ellen, tudja és meggyőződéssel vallja, hogy nem téved, amikor Sztálin elvtárs, a béke nagy védelmezője körül tömörül. Az elmúlt világháború szörnyűsé geit átélt emberiség békére vágyik és semmiképpen sem akar újabb mészárlást. Éppen ezért minden nép há Iával üdvözli azt a határozott és fenntartásnélküli békepolitikát, amelyet Sztálin elvtárs folytat és védelmez. Bárhogyan igyekeznek is a háborús gyújtogatok megrágalmazni szocialista országunkat, nem sikerül nekik kiirtani az egyszerű emberek tudatából azt a meggyőződést, hogy a Szovjetúnió a béke őszinte bajnoka, következetesen védi a viiág békéjét s hogy országunk — mint Sztálin elvtárs mondotta — képes békepolitikát foly Ütni és valóban békepolitikát folytat, nem képmutató módon, hanem becsületesen és nyiltan, határozottan és következetesen. A háborús uszítók, akiknek kalandor terveit leleplezték, azzal a hazug állítással akarják becsapni az egyszerű embereket, hogy a kommunisták állítólag lehetetlennek tartják a szocializmus országának és a kapitalista országoknak békés, egymás melletti létezését. A háború előkészítésére irányuló bűnös tevékenységüket a kom. munisták becsületes békepolitikájának megrágalmazásával akarják palástolni. Ugyanakkor Sztálin elvtárs nem egyszer teljes határozottsággal kijelentette: a Szovjetúnió abból a tényből indul ki, még hosszú ideig elkerülhetetlen, hogy a két rendszer, a szocializmus és a kapitalizmus, egymás mellett létezzék s szilárdan ragaszkodik ama irányvonalához, hogy lojális békeszerető kapcsolatokat tart fenn mindazokkal az államokkal, amelyek kifejezik a baráti együttműködésre irányuló óhajukat, azzal a feltétellel, hogy betartják a kölcsönösség és a vállalt kötelezettségek teljesítésének elvét. A Szór jel ttnió IvU Ipfvlít J n. ä |8) amelyet Sztálin elvtárs vezetésével folytat, a népek közötti tartós béke biztosítására és a békeszerető nemzetek barátai együttműködésének minden módon való megszilárdítására irányul. Sztálin elvtárs már a második világháború után, nem egyszer pontos választ adott arra vonatkozólag, hogy föltétlenül lehetséges a békés és tartós együttműködés a Szovjetúnió és a kapitalista országok között. Elegendő emlékeztetni Sztálin elvtárs következő egyenes és világos nyilatkozataira : 1946 szeptemberében Alexander Werth, a Sunday Times moszkvai tudósítója ezt kérdezte Sztálin elvtárstól: „Feltételezi-e Ön, hogy a Szovjetúniónak további előrehaladásával a kommunizmus felé nem fog csökkenni a békés együttműködés lehetősége a külső világgal, amennyiben ez a Szovjetuniót illeti? Lehetséges-e kommunizmus egy országban?" Sztálin elvtárs így válaszolt: „Nem kételkedem, hogy a békés együttműködés lehetőségei nemcsak nem csökkennek, hanem egyenesen növekedhetnek". A kommunizmus „igenis lehetséges egy országban, különösen olyan országban, mint a Szovjetúnió". 1946 decemberében Elliot Roosevelt a következő kérdést tette fel Sztálin elvtársnak: „Lehetséges íek t"rtja-e ön egy olyan demokrácia számára, mint az Egyesült Államok, hogy ebben a világban békeszeretően éljen egymás mellett az államvezetés olyan kommunista formájával, mint aminő a Szovjetúnióban van s hogy sem az egyik, sem a másik részéről nem tesznek majd kísérletet a másik fél belpolitikai ügyeibe való beavatkozására?" Sztálin elvtárs így válaszolt: „Igen, természetesen. Ez nemcsak lehetséges. Ez észszerű és teljesen megvalósítható. A legnagyobb feszültséggel telt időkben, a háború idején a kormányzás formájában fennálló különbségek nem akadályozták kettőnk országát abban, hogy összefogjanak és legyőzzék ellenségeinket. Még fokozottabb mértékben lehetséges ezeknek a kapcsolatoknak a fenntartása békés időben". 1947 áprilisában Szátlin elvtárs Stas. sennel folytatott beszélgetésében ezt mondta: nem kell, hogy elragadjon bennünket egymás rendszerének bírálata. Minden nép olyan rendszert tart fenn, amilyet akar és amilyet fenn tud tartani. Hogy melyik rendszer jobb, azt a történelem fogja megmutatni. Tiszteletben kell tartani azt a rendszert, amelyet a nép választott és jóváhagyott. Hogy jó-e vagy rossz az Egyesült Államok rendszere — ez az amerikai nép ügye. Az együtUnűködés nem követeli meg, hogy a népeknek egyforma rendszerük legyen. Tiszteletben kell tartani a nép által jóváhagyott rendszert. Csak ezzel a feltétellel lehetséges az együttműködés", 1948 májusában Sztálin elvtárs Wallace nyílt levelére válaszolva a következőket írta: „ ... a Szovjetúnió kormánya azt tartja, hogy a gazdasági rendszer és az ideológia különbsége ellenére ezeknek a rendszereknek egy. más meKett létezése s a Szovjetúnió és az Egysült államok közötti nézeteltérések békés rendezése nemcsak lehetséges, hanem feltétlenül szükségei is az egyetemes béke érdekében". 1949 januárjában Kingsbury Smith, az International News Service amerikai ügynökség európai vezérigazga* tója, a következő kérdésekkel fordult Sztálin elvtárshoz: „Ifcjlandó lesz-e a Szovjetúnió kormánya megvizsgálni azt a kérdést, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormányával együttesen nyilatkozatot tegyenek közzé, amely leszögezi, hogy sem az egyik, sem a másik kormánynak nincs szándékában háborúhoz folyamodni egymás ellen?" és „Hajlandó lesz-e a Szovjetúnió kormánya az Amerikai Egyesült Államok kormányával együttesen olyan intézkedések foganatosításra, amelyek a békepaktum megvalósítására irányulnak, mint a fokozatos leszerelés?" Sztálin elvtárs ezt válaszolta: „A szovjet kormány hajlandó lenne megvizsgálni egy ilyen nyilatkozat közzétételének kérdését" és „Magától ér. tetődik, hogy a Szovjetúnió kormánya együttműködhetne az Amerikai Egyesült Államok kormányával azoknak az intézkedéseknek végrehajtásában, amelyek egy békepaktum megvalósítására irányulnak és fokozatos leszerelésre vezetnek". Ezeket mondja Sztálin elvtárs s ezzel a szovjet emberek békés építő munkára, a világ népei közötti baráti kapcsolatok létrehozására irányuló törekvését juttatja kifejezésre. A Szov. jetúnió teljes mértékben elfogadhatónak tartja a békés versenyt a kapitalizmussal Sztálin elvtárs szavaival az egész szovjet nép fenntartás nélkül kijelenti, hogy a Szovjetúnió ellenzi a háborús kalandokat és az egész világ tartós, szilárd békéje mellett van, noha a szovjet emberek teljesen bizo, nyosak legyőzhetetlen erejükben. Hiszen a Szovjetúnió fennállásának egész története sokszor bebizonyította, hogy nagy vezére szava és a gyakorlat közt soha sincs eltérés. Hadd firkáljnak a piszkos és meg-' vásárolt bértollnokok, amit csak akarj nak arról, hogy a Szovjetúnió agresz. szív politikát folytat. Sztálin elvtárs, vezérünk és tanítónk, a népek közötti békére hívott fel. Ez a felhívás egyre mélyebb gyökereket ereszt az emberei szívébe. A toll egyetlen, a háborús uszítók táborából származó banditájának sem sikerült befeketítenie a népek barátságának sztálini politikáját. ^ les. törölni a szabadságszerető népek zászlajáról ezt a szent szót: béke. Egyre szélesebben bontakozik ki és egyre erősödik a hatalmas békemozgalom az új háború gyujtogatói ellen. A világ népei Sztálin elvtársban látják a béke nagy védelmezőjét. A Bolsevik Párt vezető tevékenységének hatalmas vívmánya a népek barátságának erős megszilárdulása országunkban. A népek megingathatatlan barátságát csupán a Bolsevik Párt, ai internacionalizmus, a nemzetközi szolidaritás eszméjének következetes hordozója tudta kikovácsolni. Az 1941—1945-ös Nagy Honvédő Háború igen komoly erőpróbát jelentett a Szovjetúnió népei számára ugyanakkor pedig igen komoly próba volt a Bolsevik Párt számára is. Ebből a próbatételből a Párt hatalmas győzelemmel került ki. Pártunk, amely határtalan odaadással viseltetik a kommunizmus ügye iránt. Sztálin elvtárs bölcs utasításait követve, állandóan lelkesítette a népet, mozgósította erőit az ellenség elleni küzdelemre. A Párt szervező munkája egy cél érdekében fogta egybe és irányította valemennyi szovjet ember, a szovjet társadalom valamenynyi tömegszervezetének erőfeszítéseit. Az ország minden erejét és eszközét az ellenség szétverésének szolgálatáállították. Ojból bebizonyosodott, hogy a Bolsevik Párt a legbonyolultabb körülmények között is felülmúlhatatlanul ért a tömegek mozgósításához. Sztálin elvtárs arra tanít bennünket, hogy a Bolsevikok Pártja azért erős, mert a mozgalom vezetésében állandóan megőrzi és megsokszorozza kapcsolatait a dolgozók széles tömegeivel. „A bolsevikok ereje, a kommunisták ereje — mondja Sztálin elvtárs — abban rejlik, hogy körül tudják venni Pártunkat a pártonkívül aktíva millióival. Mi. bolsevikok, nem tudtunk volna olyan sikereket aratni, mint amilyeneket arattunk, ha nem tudtuk volna kivívni a Párt számára a pártonkívüli munkások és parasztok millióinak bizalmát. És mi szükséges ehhez? Ehhez az szükséges, hogy a párttagok ne különüljenek el a pártonkívüliektől, hogy a párttagok ne zárkózzanak ba