Uj Szó, 1949. december (2. évfolyam, 197-219.szám)

1949-12-21 / 214. szám, szerda

ÜJSJfí 1949 december 20 Lenin mellett a sztálini név már legendás hiiüvé válik és a cár, valamint kormánya érzi, hog? Sztálin személyével a munkásmozgalom rendkívül megerősödött. Mini veszett kopók vetik magukat a fiatal, lánglelkű forradalmárra, mert rettenthetetlen ellenfelüket látják benne. Tudják, hogy minden forradalmi megmozdulás ütőerén ő tartja a kezét, ő az iránnyitója, élharcosa minden megmozdulásnak, mely a kizsákmányolás megszüntetését, a szocialista eszmék előretörését Jelenti. lS02-től 1913-ig hétszer tartóztatták le, hatszor száműzetésbe küldik. Semllyen üldöztetés, még a legkegyetlenebb száműzetés sem töri meg. Hatodik száműzetésekor a cári kopók abbeli félelmükben, hogy Sztálin hatodszor is megszökik, egészen Kurejkába, közel az északi sarkkörhöz viszik, hogy elszigeteljék a* egyre Jobban éledező forrrdalmi mozgalomtól. De tervük még itt sem sikerül. Tovább dolgozik, szervez, tanul — és Leninnel vált leveleket, Itt éri Sztálint az a hír, hogy kitört az első imperialista háború. Itt szere; tudomást arról, hogy a H, Internacionálé pártlai ava'ázatosan elárulták a proletariátust s az imperialista burzsoázia oldalára áll'ak. „A bolsevikok szerint az imperialista háborúban a nép számára a legkisebb rossz a cári koimánv katonai veresége lenne, meri ez megkönnyítené a nép győzelmét a cárizmus felelt és elősegítené a munkásosz'álv síkeres felszabadító harcát a kanHaüsta rabság és az imoerla'ls'a háborúk ellen- EmeMett Lenin szerint a saiát imperialista kormányuk vereségére Irányuló politikát nemcsak az orosz forradalmárok kötelesek keresztülvinni, hanem valamennyi háborút viselő orszán murkáso"7*á'wának forradn'*ni pártjai. A bolsevikok nem minden háború el'en voltak- Csak a hódító, az Imperialista háborúk ellen voltak. A bolsevikok azt tnr'o'ták. ho"v kétféle háború van: a) az igazságos, nem hódí'ó, hanem felszabadító háború, melvnek céllá vagy a nép védelme, kü'ső támadás és leigázá«i kiértetek ellen, vanw n nép felszabadítása a kapitalls'a rabság alól, vagy psriHrt n avanna'ok és függő országok felszabadítása az imperialisták elnyomása alól, és b) az igazságtalan rabló háború, melynek céllá Idegen országok, Idegen népek meahódftása és leigázása. A háború első faltálát a bolsevikok támogatták. Ami a háborúk második "félfalát illeti, a bolsevikok azt tartották, hogv e'ss»án»gn harpolnl kell ellene. paés?en a forradalomla és saját imperialista kormányuk megdöntéséig." (SzK(b)P története, 178—179. oldal.) A mensevikek, az opportunisták áruló politikájával siemben Íme, a bolsevikokat nem lehetett megtörni, nem lehetett sem börtönökkel, sem száműzetéssel a proletár nemzetköziség egyedül helyes útjáról eltéríteni. A messzi északsarki dermesztő hidegű ialuban, elszakítva Lenintől, elszakítva a Párt központi szerveitől, Sztálin világító fáklyaként mutatja a helyes és egyedül követendő utat a bolsevik! száműzöttek csoportjának. A cári katonai gépezet, az imperialista háború kielégíthetetlen emberéhsége még a politikai száműzöttek után is kinyújtja csápjait. Igy szabadul meg Sztálin is Kurejkából. Bevonutatják katonának, Sztálint Krasznojarszkba, majd Acginssk városába viszik. Innen már szabadabb az út Pétervár felé, 191* márciusában Sztálin már Oroszország forradalmi fővárosában, Pétervárott a Párt Központi Bizottságának megbízásából a Pravdát vezeti, Sztálin látja, hogy a talaj tökéletesen megérett arra, hogy a munkásosztály diadalra vigye eszméit, nem várja be Petrográdban a svájci száműzetésből hazatérő Vladimír Iljics Lenint. Egy munkásdelegáció élén elébe utazik Bjeloosztrov állomásra. Itt találkozik hosszú, nehéz k • .ie'me" be' telitett esztendők után Lenin Sztálinnal, a tanítvánnyal, aki ekkor már nemcsak tanítványa a nagy mesternek, hanem Lenin harcos társa, a „forradalom mestereinek egyike", mint ahogy 1926 Június 26-1 Pravdában maga is megemlékezik a Leninnel az orosz fővárosban eltöltött nagy időkről , „Emlékszem az 1917-es évre, amikor a Párt akaratából a börtönök éa száműzetések viszontagságai után Leningrádba kerültem. Ott az orosz munkások körében Lenin elvtársnak közvetlen közelében, a proletariátus és a burzsoázia nagy összecsapásainak viharában, az imperialista háború viszonyai közt először tanultam meg megérteni, hogy mit Jelent az, ha valaki a munkásosztály nagy pártjának egyik vezetője. Ott az orosz munkások, az elnyomott népek felszabadítói és minden ország és nép proletár harcának előharcosai körében, ott estem át harmadik forradalmi ((ízkresztségemen. Ott, Oroszországban, Lenin vezetése alatt lettem a forradalom mestereinek egyike". A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után már filmszerűen peregnek az események. Nehézségek, akadályok következnek, de mindenek felett dicső és hősies győzelmek. A harc az orosz földesu-ak és kapitalisták, a belső és külső ellenségek ellen azonban mindjobban megerősíti a Pártot, megszilárdítja a dolgozók egységét a lenini-sztálini eszmék útján. Csak még egy ellenség acsarkodik, hogy megdöntse a győzedelmes Októberi Forradalmat, a cárnál, a földesuraknál és a kapitalistáknál Is nagyobb úr: az éhség. A Párt Központi Bizottsága ugyanolyan világosan fölismeri az éhség hatalmát, mint a forradalom ellenségei, akik elvágják az ország két fővárosától, a forradalmi kormány székhelyétől; Leningrádtól és Moszkvától a kenyeret adó forrásokat. A Párt Központi Bizottságához eayetlen kérés jött minden oldalról: Kenyeret küldje'ek! És e sürgős, életbevágó kérés teljesítésére Sztálin megindítja a harcot. Megindul délnek. Caricynben feltámad benne a nagy sitratéga zseniális meglátása. Ez az a pont, ahonnan kiindulva végső csapást mérhet az ellenségre és biztosíthatja as egyetlen kivánsáaot, a kenyeret. S az új, szocialllsa életet teremtő dolgozók ajkán felzúg az örömkiáltás: Sztálin a kenyéri Sztálin a kenyér — kenyér a békés szocialista építés alapja. Sztálin Lenin útmutatásaira támaszkodva, kidolao?za aszocia'ista iparositásról szóló alaptételeket, hogy a? egyik legelmaradottabb mezőgazdasági államból felépítsék a világ legelőrehaladottabb ipari és mezőgazdasági országát. A helves szocin'istn építés megköve'eli azonban a tervgazdálkodást. Megkesédnél? a sztálini f}»éves tervek szerinti építések, a szocialista munkaversenyek, gombamódra szrmorodnak az élmunkás ok, akik a szocialista haza első nagy élmunkásának példátmutató alkotásaitól megihletve győzelemről győzelemre viszik a Jobb életet hozó és szebb lövőt biztosi'* sztálini terveket. A békés, építő élet gyümölcsei érnek és hatalmasodnak a Szovjetúnióban. A fejlődés lüktető ereje viszi újabb és újabb eredményekhez a szovjet népeket, amikor 1941 június 22-én az életet megdermeszti egy váratlan és durva csapás. Hitler és fasiszta hordái belemarnak a szovjet haza fôlďébe. A világ dolgozói visszafojtott lélekzettel figyelik a megtámadott dolgozók szabad országának gigászi küzdelmét. Októberben a fasiszta imperialisták zsákmányra éhes csapatai már Moszkva előtt állanak, amikor megjön az első lélekzetet felszabadító örömteli hír: Sztálin vette át Moszkva védelmének vezetését. Ma|d jött a második hlr: „Követelem, hogy Sztálingrád védelmére meg'egyen minden intézkedést. Sztálingrádot nem szabad az ellenségnek átengedni" — ezekkel a szavakkal adja ki a sztálingrádi arcvonal parancsnokának utasľásait a Szovjetúnió fegyveres erőinek legfelsőbb parancsnoka, Sztálin generalisszimusz. És Sztálingrád helytáll. S az út visz tovább; Charkov, Kjev, Voronyezs, Budapest, Prága, Berlin. És a nagy stratégának, a népek felszabaditójának győzelmes lobogója ott leng már a Reichstag rombadőlt palotájának ormán, hirdetve a kizsákmányoltság, a rabság korának megszűntét a felszabadított országokban. A felszabadult népek milliói ma hatalmas, megdönthetetlen egységbe tömörülve zárkóznak fel a nagy Sztálin dicső^eges zászlaja alá, hogy megteremtsék az ő legfenköltebb eszményét, minden dolgozó egyetlen hő vágyát: a tartós békét, amely a kizsákmányolás és rabszolgaság helyett az új szocialista élet útján minden dolgozó sjgbadságát és emberibb éleiét fogja megvalósítani. A nagy Sz'áljnnal együtt a békét akarjuk mi és a világ dolgozóinak hatalmas serege. A világ dolgozóinak harcos történetében napjaink fénylő betűkkel hirdetik a nagy sztálini korszakot, a béke és a szocialista élet beköszöntését. JoszH Visszarionovics Sztálin, a bölcs tanító, a forradalom nagy mestere, a világ munkásosztályának iránytszabó vezére ma 70 éves. Mi, a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság dolgozói, kik az ő élete munkásságának köszönhettük szabadságunkat és függetlenségünket, ml. k'k a nagy Sztálinnak köszönhettük, hogy elindulhattunk a szocializmus útján, hálával és köszönettel hajtjuk meg zászlónkat előtte. BASTOVANSKY: A bolseviki éberségért és a harci elvszerűségért Az orosz munkásosztály dicsőséges pártja, az SzK(b)P sorait világnézeti ellenségeivel való szüntelen harcban alakította és acélozta pieg. Már a cári önkényuralom elleni orosz forradalmi mozgalom keletében is a bolseviitek szörnyű harcokat folytattak a legkülönfélébb, egyszer anarchisztikus, másr kor opportunista áramlatokkal, amelyek gyengítették a demokratikus mozgattam egységét, átütő erejét és hamis vágányokra tere'ték. elvonták főcéljától Ismeretes, hogy az oroszországi marxista tanítások úttörői a tudományos szocia'izmus alapján dolgozó muskásnozgülmi sjervpw kemény es súlyos világnézeti harcokat folytattak az ú n. národnikok anarchista világnézetével, amelynek éltető talaja az orosz gazdasági viszonyok fejletlensége. a dolgozó nép. főleg a szé'es paraszti tömegek kétségbeesett és látszólag ki'átástalan helyzete volt És (gy lépésről-lépésre ahhap a mértékben, ahogvan a? orosz marxisták Leninnel az élükön sztratégia! és taktikai feladataikat formulázták, kiharcolták az orosz rminkásmozga'omban a tudományos szocia'izmus alapelveit és az egész demokratikus mo??alomna!t_ gerincet, helves forradalmi orientációt és táv'atnt adtak. És később, amikor az orosz munkásosztály pártja történelmi ténnyé vált, Lenin és munkatársai a szociáldemokrácia keretein belül ádáz harcckat folytattak a párt és az ő marxista világnézete tisztaságáért az opportunisták és mindenfajta tévelygŐK ellen, bárminő csoport, ökonomlsták. mensevikek leple alá bújtak is. Ezek a harcok, amelyeket Lenin és követőj mindig magas világnézeti és politikai szinvor nalon vívtak, az orosz forradalmi proletariátust kemény és engedmények nélküli eivszerűségre nevelték, megacélozták soraikat és tudatukba Marx és Engels tiszta tanítását oltottákIgy történt például a szociáldemokrata párt szervezési alapelveinek kérdésében, a munkásságnak a parasztsághoz való viszonya- kérdésében, a proletariátus feladatainak a demokratikus forradalomban, a haza védelmének kérdésében az imperialista háborúban, a nacionalizmus és internacionalizmus kérdésében és az összes többi munkásmozgalom sztratégiájának és taktikájának minden alapvető kérdésében. A bolsevikek kemény és megalkuvás nélküli elvszerűsége egymásután törte szét az opportunizmus, a szektáriusság és a baloldali frazeológia erődítményeit és új, edzett, tettvágyó, önfeláldozással és bátorsággal teli, osztályához életre-halálra hű és mély marxilenini öntudattal átitatott kádereket nevelt ki- Ez a mély alapvető poli' tika, amely a cári önkényuralom, a rabszolgaság, elnyomás és üldözés súlyos feltételei között valósult meg, az orosz munkásosztályt forradalmi éberségre nevelte és segített az idegen elemek leleplezésében, amelyeket az osztályellenség, mint provokatőröket, kémeket és ügynököket küld a szocialista mozgalomba. A bolsevik párt Lenin és Sztálin pártja, vezetőinek zseniális vezetése aiatt újtípusú pártot alakított ki, olyan pártot, amilyet eddig a történelem nem ismert A demokratikus centralizmus és a pártbeli demokrácia, a kritika és önkritika alapelveinek következetes érvényesítése, a dolgozók széles tömegeivel való legszorosabb kapcsolat, a mély elvszerűség és eszmeszerűség, a forradalmi harci készség és elszántság, ez mind alkalmassá tette az SzK(b)P-t arra, hogv teljesítse nagy történelmi feladatát és végrehajtsa a világtörténelem legforradalmibb és legdicsőségesebb tettét: « Nagy Orosz Szocialista'Októberi Forradalommal új korszakot nyitott az emberiség történetében, — a szocializmus és kommunizmus korszakát. Ha feltesszük magunknak a kérdést, hogy miért győzött a Szocialista Forradalom elsőízben éppen az elmaradt jobbágyi Oroszországban, azt kell felelni, hogy ezt egyrészt a rendkívül kedvező objektfv feltételeknek köszönhetjük, amelyek megnyilvánultak egyrészt az orosz társadalom különlegesen komoly és számos ellentéteinek összebonyolódásában, másrészt abban a tényben, hogy a munkásosztályt Oroszországban olyan tapasztalt és megacélozódott párt nevelte és vezette a forradalmi küzdelmekben a cári uralom, a nagybirtokosok és a tőke uralmának megdöntésére, mint a bolsevikek dicsőséges pártja. Az Októberi Forradalomban Lenin és Sztálin vezetés? alatt született meg a világon az első szocialista áilam, született meg a dolgozók első nagyhatalma, a Szovjetúnió. És csak természetes az, jiogy a kapitalizmus bekerítő politikáiéban összpontosult zz 'mperialista világ egész őrjöngő gyűlölete, haragja a szocializmus hazája ellen. Próbálkoztak katonai beavatkozással, polgárháborúval, de mindezek a kísérletek, habár veszedelmesek yol^sk, hajótörést szenvedtek a bolsevik párttól vezetett orosz munkások és parasztok szilárd harci elszántságán Amikor ily módon nem sikerült megtörnjök az orosz forradalmat és amikor világossá vájt az, hogy a =zov.jet hetfilprn pporól napra erősöd dik, az imperialisták ťH feffvverhez nyúltak. Kezdtek ügynököket küldeni a szocializmus országába, hogy ott kémkedés, szabotázs, felforgatás és gyilkosságok gaztetteit kövessék el. Egyszersmind ördögi munkájukra megkísérelték megnyerni a gyenge, ingadozó és jellemtelen elemeket, akik a munkásmozgalmon élősködtek és akiknek sikerült jelentős pozíciókat elfoglalniok egyrészt magában a pártban, másrészt a Szovjetúnió állami, gazdasági és közművelődési szerveiben. Ezek az elemek, élükön a júdás Trockival, megkíséreltek néhánvszor támadást indíta-, ni a párt általános irányvonala ellen és megkísérelték a szovjet népet eltántorítani a szocializmus építésének Útjától. Fáradhatatlan energiával, magas erkölcsi és világnézeti fölénnyel győzte le a zseniális Sztálin ezen árulók és kalandorok egyik elméletét a másik után, lett légyen bár az Trockij álforradalmi. úgynevezett permanens forradalmi elmélete vagy Buchariné a kulákok beolvadásáról a szocializmusba, vagy akárminő más hasonló ellenforradalmi és marxizmus ellenes koncepció. Törhetetlen elszántsággal és elképzelhetetlen biztonságsai zúzta szét Sztálin a nép eme ellenségeinek cselvetéseit és a jobbra és balra tévelygők ellen keresztülharcolta a szocializmus felépítésének általános lenini vonalát — éspedig egyetlen országban is. És a történelem teljes mértékben igazat adott neki, nemcsak azzal, hogy a szocializmus felépítésének elmélete győzött, hogy teljesen beigazolódott, hogy a szovjet népnek nagy fejlődést és jólétet hozott, hogy kideríthetetlen segítséget jelentett és 'elent pz egész nemzetközi munkásmo7ealnmnak a szocializmusért való harcában, de azzal is, hogy a marxizmus ellenes és Lenin ellenes nézetek hordozói, akik ellen 6 oly ádázul harcolt, végül mint a külföldi imperialisták ügynökei, mint kártevők, terroristák és kémek bandája lepleződtek le. A kiéleződött osztályharc feltételei a szocializmus építése közben arra tanították az orosz proletariátust és élcsapatát, a dicső SzK(b)P-t, hogy pontosan magáévá tegye a forradalmi éberség és elővigyázatosság törvényeit. Az egész nemzetközi munkásmozgalommal és az egész demokratikus és szocialista világtáborral együtt köszönetet mondunk az SzK(b) P-nek, szeretett Sztálinunknak a Tito-banda leleplezésében nyújtott kezdeményezésért. Az SzK(b)P idejében való közbelépése, a Tájékoztatási Iroda határozata figyelmeztette a nemzetközi munkásosztályt a veszélyre és tette lehetetlenné a népi demokrácia országaiban — mint ahogy erről világos tanúbizonyságot tesz a budapesti Ra.ikés a szófiai Kosztov-per :— a Titofasiszták és angol-amerikai kenyéradóik további ördögi cselszövéseit és gonosztevő terveit. Mindebből pártunk számára világosan következik: tanuljunk az SzK(b)P-töl, tanuljunk Lenin és Sztálin nagy pártjáról, tanuljunk meg következeteseknek és könyörteleneknek lenni az osztályellenség', az angol-amerikai imperializmus ügynökségei elleni harcban, hogy a Szovjetúnió és a népi demoráciák népeivel való örök szövetségre támaszkodva biztosan és erőteljesen építhessük népünk boldog jövőjét a szocializmust hazánkban.