Uj Szó, 1949. november (2. évfolyam, 172-196.szám)

1949-11-19 / 187. szám, szombat

29 UJSZ Ö 1949 november 2Í FaSulérás Déi-Szloväkiáfesn Amikor Nemesócsán először meg­pillantottam a faiujáró bratisiavai CSEMADOK-istákat, megdobbant a szívem. Azt hittem, a harmincas évek harcos szocialista ifjúsága került elő megint, hogy a hívó szóra a Csalló­köz és a többi szlovákiai táj magyar falvaiba új életet hirdetni jöjjön. Nem tudtam szabadulni a gondolat­tól, — igen, újból Balogh Edgár for­radalmi ifjúságát látom szemem előtt, amely a múltban az Istentől is elfelejtett vidék falvait járta s most újból Itt van. Itt van, hogy amint a múltban hitet és reményt plántólt a kizsákmányolás sokarcú bánatát síny­lő, rögöt törő magyar dolgozókba, úgy most a népi demokratikus erők felszabadulásának hajnalhasadásán ott álljon a meginduló szebb élet ka­pujában, hogy felrázza, felriassza az előtte álló elfáradt magyar tömege­ket a hitetlenségből, hogy új harci kedvet, tettvágyat leheiljjen a rá­szoruló lelkekbe. 1945-ben, majd 1948 februárjának nagy győzelme után megnyílt min­denki számára a közös szocialista alkotómunka lehetősége és a magyar dolgozók számára is ugyanazok a le­hetőségek adódtak, amelyek a népi demokratikus országok földjein min­den becsületes dolgozót megilletnek. Egyenlő rendű és rangú polgára lett a dolgozók országának. A föld mun­kása lett az a város dolgozójával egyetemben, ki vezetni és irányítani van hivatva az ország építőmunkát át. S mégis fáradtan, minden lelkesedés nélkül, tompultan, mintegy egy hely­be ragadva áll az új életet megnyitó kapu előtt. Ott áll mozdulatlanul. Érdektelenül. Mintha nem az ő nem­zedéke életének szebbétételéról vclr.a szó. Szocialista életünk munkásságá­ra, a nagy perspektívára, amelyek munkásságunk eredményével való­sággá válhatnak majd, — hümmög­ve tekint s legfeljebb annyit szól: Hajnalhasadástól estélig túrom az is­tenverte földet, hogy magamnak megkeressem a kenyérre és az állam­nak az adóravalót. Nem dörgölődzöm senki fiához, mert az ízlésem nem ismeri ezt. Számomra a múltban is — ma is: csak a robot van. A föld az uram! A föld a parancsolóm! Én apám, nagyapám és szépapám adta úton haladok! — Rád néz, belemélyed széme a te szemedbe. Arcán lehervad a mosoly s látod, maga is szeretné, ha felráz­nád. S magad is szeretnéd felrázni ezt a már állandó tunya fásultság­ban szenvedő embert. Felrázni, hogy öntudatra ébredve szemlélje a világot, hogy magáévá tegye mai életünk minden parancsszavát, hogy a mult sebeit, sajgó fájdalmait elfelejtesd vele és újból emberré tedd. De nem­csak emberré, hanem szocialista har­cossá, aki öntudatosan, a város és az üzem munkásaival együtt elindul lel­kesen azon az úton, amelyet a dol­gozók társadalma számára is kihar­colt. Az új élethez vezető kapu előtt megtorpant délszlovákiai magyarsá­got most a CSEMADOK bratisiavai ifjúsága jött felrázni. Eljött a vá­rosi proletárság fiatalja a falu né­péhez, hogy öntudatra ébressze a szocialista harcban való társát, a dolgozó parasztságot. Hogy fiatal­ságának minden vitalitásával meg­indítson egy olyan harcot, amely egészségessé teszi a béna, a tompa fásultságban élő magyar kis- és kö­zépparaszti tömegeket. A város dol­gozó munkásának fia és lánya har­cot indított a falusi maradiság el­len, az új élet kapuját tárva íel a kis- és középparaszt előtt, hogy együttes erővel szolgálja a jövőt szebbé alkotó munkát, felrázni jött a falut a nemtörődömségből és a tes­pedtségböl. Bebiznyitani kívánja, hogy a csehszlovákiai magyarság dolgozóinak jogai és kötelességei egyaránt nagyok, egyaránt súlyo­sak, de a jogok és kötelességek teljesítéséből fakadó új élet oly perspektívákat nyit meg az egyén és a tömeg számára, amely a jövő nemzedékünknek soha nem képzelt lehetőséget biztosít. A falujárók megindultak, hogy elmondják, megmagyarázzák kint a falun: az ötéves tervvel a nép a szo­cialista életet kívánja megteremteni. Minden becsületes dolgozónak szebb jövőt biztosít. Nem mér külön mér­cével csehnek, szlováknak vagy ma­gyarnak. Nem mér külön mércevei zsidónak, kereszténynek vagy fele­keze tnélülinek. Csak egyet ismer: a munka mértékét, a becsületes dolgo- , zó mércéjét. A szocialista társada­lom egyformán méri, egyformán íté­li meg a Dél-Szlovákiában élő lakos­ságot. Azt nézi és azt fogja nézni, mit tettél, mit alkottál, mennyivel járultál hozzá az ötéves terv pontos j teljesítéséhez? Nemcsak szakmai vonalon, de az élet minden ágazatá­ban mennyiben szolgáltad a dolgo­zó tömegek érdekét. Mennyire telje­sítetted kötelességedet azokon a he­lyeken, ahol rátermettségednél fog­Változások gazdasági életünk osztályszerkezetében Dolanský miniszternek, az Állami Tervhivatal elnökének expozéidból Társadalmunk hatalmi és osztály­felepitesenek változása lehetővé tette a csehszlovák nemzetgazdasag ea­dig soha nem látott fejlődését, mely a tőkés rendszer ideje alatt lehetet­len és megvalósíthatatlan volt. Az .pari termelés 36 százaiékka. maga­sabb színvonalon mozgott ez év ok­tóberében, mint a háború előtt, po­litikánk az iparban mindenekelőtt oda irányul, hogy megerősítsük és kiterjesszük a szocialista szektort. Amellett nagy nyomatékot adtunk mindenekelőtt a nehézipar fejlödesé­nek, amely a szocializmus felépítésé­nek föterhét viseli magán. Kezdettől fogva tudatában voltunk annak, hogy a nehézipar és főleg a nehéz gépipar gazdasági életünk fejlődésének elő­feltétele és ettől a szektortól függ az, hogy függetlenek lehessünk az imperializmustól. Megfele.ően kimé­lyítjük gazdasági kapcsolatainkat a Szovjetunióval és a népi demokrati­kus államokkal, hogy népünk élet­színvonalát megfelelően emeljük. Ezért ötéves tervünk, melynek fő­célja népünk életszínvonalának eme­lése, igen nagy nyomatékkal hang­súlyozza a nehézipar fejlesztését, fő­leg a nehéz gépiparét. Amellett a szocialista akkumuláció, a mely a szo­cializmus beruházásaira annyira szükséges, teljes rendet követel meg az államosított iparban. Ezért törek­szünk annyira a termelés gazdaságo­sabbátételére és a költségvetés sze­rinti gazdálkodásra. A kétéves tervet első évében 101 százalékra, második évében 102 szá­zalékra teljesítettük. A fejlődés a termelési eszközök gyártásában gyor­sabb volt, mint a fogyasztási cikkek gyártásában. Ez év első tíz hónapjá­ben az ipari termelés 17 2 százalék­teljesítettük. A termelés maga ebben a szakaszban 8 százalékkal magasabb volt, mint az elmúlt esztendő ugyané szakaszában. Viszont ez év októberé­ben a zipari termelés 17.2 százalék­kal magasabb volt, mint 1937-ben, míg a termelő eszközök gyártása 40.9 százalékkal magasabb színvona­lon áll, mint a háború előtt. A n eh '-. gépipar ötéves tervünk főrésze, ez még nem teljesíti rendesen a terv által megállapitott feladatokat. Nem valósítják meg teljesen a terv által meghatározott szállításokat és nem tartják be a gépek szállításának ter­minusait. Még nincs egészen kihasz­nálva nehéz gépiparunk mai kapa­citása. A nehéz gépiparban ma még átlagosan egy váltással dolgoznak, A harmadik váltás teljesen hiányzik, míg a második váltás néhány eset­ben van csak kihasználva, talán egy­negyedében. Mit jelent ez? Annyit jelent, hogy további befektetések nélkül is tudnánk jelentékenyen emelni a nehéz gépipar termelését. Az az erőfeszítes., hogy te'jjesen kikerüljünk a kapitalista ipar füg­gőségéből és az imperialista politi­kából, arra vezette fejlett iparunkat, hogy új termelési módszereket ke­ressen, eddig nálunk Ismeretleneket. Nehéz gépiparunk már a kétéves tervben több mint 530 új típusú gé­pet termelt, amelyeket nálunk 1945-ig egyáltalán nem gyártottak. Slánský elvtárs kezdeményezéséből likvidál tuk a túlságos központosítást, amely egyes üzemek igazgatóságának túlsá­gosan nagy jogkört biztosított. El­távolítottuk a fölösleges bürokrati­kus közbeeső hivatalokat, ha nem volt szoros összeköttetésük az üze mekkeL Az új üzemek magvává az alapüzemek váltak, amelyek körül csoportosulnak a kisebb üzemek ha­sonló termelési programmal. Az alap­üzem igazgatója egyúttal a nemzeti vállalat igazgatója is. Még 1946-ban iparunk jelentékeny veszteségeket mutatott fel, azorban 1947-től kezd­ve minden esztendőben egyre növek­vő hasznot látunk. A kétéves terv 2.4 milliárd hakzonnal végződött és az 1948-as év végén iparunk több, mint 16 milliárd Kis hasznot mutat­hat fel. így állampénztárunk egvre nagyobb és nagyobb összegeket sze­rez az iparból, nem tekintve a külön­leges kereseti adókat. Mindezek a pénzügyi eszközök, amelyek felgyü­lemlettek iparunkban, az állampénz­tárban a szocializmus építésének be­ruházásait szolgálják. Az építészetben rnég mind-'g az el­maradott kézműves építési, termelési formáinak problémáival küszködünk, illetőleg ezek átcserélésével modern ipari termelésre. A kapitalista nagy építészek hibájából nem tudta telje­síteni az építkezés a kétéves ter­A ROH huitýriiynkásainak második országos konferenciája November 19"én és 20-án tart­ja Bratislavában a művészeti és kultúrmunkások szakszervezete második országos konferenciáját. A konferencián résztvevő 150 ki­küldöttet az októberben tartott üzemi és helyi szervek gyűlésein választották meg. A Forradalmi szakszervezeti mozgalomnak ez a legfiatalabb szervezete. 1946-ban létesítették, de csak 1948 februárja után, a népi erők diadalmas győzelme után fejthetett ki nagyobb tevé­kenységet. így sikerült megvaló­sítaniok jelszavukat, hogy „a kultúra a népből meríti anyagát, a nép részére alkot és csakis a népet illeti meg." Ennek a szak­szervezetnek eddig 21 ezer tagja van, melyből háromezren Szlo­vákiából valók. Ezek a tagok mindnyájan a filmnél, színházak­nál, vagy a rádiónál vannak al­kalmazva. Ezenkívül még ide tartozik több mint háromezer hivatásos zenész is. Ehhez a szakszervezethez csatlakoztak még a népi zenészek is, kiknek száma meghaladja a huszonötezret. E szakszervezet célja, hogy se­gítséget nyújtson művészeti és k.ultúrraunkásainknak a reájuk háramló kulturális és művészeti feladatok teljesítésében, mert csakis így valósíthatjuk meg cél­kitűzésünket, dolgozóink kulturá­lis színvonalának emelését. Ezen a konferencián résztvesz­nek Novomeský és Pavlik meg­bízottak is, Kopecký tájékozta­tásügyi miniszter* nevében pedig M. Kouril mérnök. va helyet kellett volna állnod? Ott voltál-e, vagy-e a pártban, ott vol­tál, vagy-e a szakszervezetben, ott voltál, vagy-e a CSEMADOKBAN, ahol saját anyanyelveden kultúrát hirdethetsz, taníthatsz, nevelhetsz? Szellemi síkon átformálhatod egész környezetedet. Ott voltál-e a falu közigazgatásában, a falu vezetésé­ben, felébredtél-e tespedtségedből, tunyaságodból és neki vetetted-ekét válladat, izmos két karodat a szocia­lizmus minden vonalon való építésé­nek. A CSEMADOK ifjúsága már meg­kezdte nagy és áldásos munkáját. És mi örömteli szívvel állapítjuk meg, hogy ez a pár lelkes ember meg­értette, mit követel tőle a dolgozó nép országa. Egy a kérésünk az ifjúsághoz. Ha kimegy falura, tudatosítsa magában mindenkor, mily fontos missziót vál­lalt. Tudatosítsa, hogy ezernyi szem tapad rá, munkájára. Féltő és ugyanakkor büszke öntudatos hang­gal szól a falu népéhez: magyar fa­lusi dolgozók, fogadjátok ölelő ka­rokkal ezeket a körötökbe érkező fiatalokat, akik az élet tisztább, szebb, dúsabb gyümölcsét ígérő mag­vakat jöttek elültetni falvaitokba. Ma, amikor a dolgozó nép, a mun­kásosztály győztes hatalmát a Kommunista Párt képviseli, bizonyo­sak vagyunk afelől, hogy kormá­nyunk köztársaságunkat a szocializ­mus hiánytalan megvalósítása felé a leghelyesebb úton vezeti. Ezen az úton keil haladnia mindenkinek, — ahogy azt Vaclav Kopecký is meg­állapította a Kommunista Párt IX. Kongresszusán: „az a kívánságunk, hogy velünk együtt haladjanak az összes emberek, minden becsületes ember, minden értelmesen gondolko­dó emberi lény, minden hazafiasan gondolkodó polgár, minden ember, aki saját boldogságát kívánja, gyer­mekei boldogságát akarja, nemzete szebb jövőjét és az egész emberiség nyugodt, boldog életét tartja szem eiött." K J­vet. A terv dologi, materiális oldalá­ról a kéteves tervben kb. kétharma­dában let tteljesítve. A esehsz.ovak építészeti^üzemek nemzeti vállalat azonban az első tíz hónapban pénz­ügyi feladatait 101 százalékra végez­te el. Nem kis feladatokat kell épí­tészeti iparunknak leküzdenie. Emel­nie keli a termelést és a munka ter­melékenységét és egyúttal szervezeti­leg egyesítenie kell 1173 volt tőkés vállalkozást. Csak az államosítás tet­te lehetővé az építkezési munkák ti­pizálását és normalizálását. A követ­kező évben már kötelezően bevezet­jük a kis házak típusát és hat más lakástípust. Azonkívül ki fogunk dol­gozni az építkezési iparok számára is, valamint a mezőgazdasági, egész­ségügyi és más építkezések számára is egységes típusokat. A mezőgazdaság, amelynek jellege kistermelő volt, a számos falusi tő­kés elemmel igen kis fejlődést muta­tott fel a kétéves tervben, A nemzeti arcvonal kormánya falvainkban meg­mutatja a munka termelékenységé­nek emelésére veztő utat, a jobb em­beri élet útján. Földműveseink na­ponta saját tapasztalataikon győződ­hetnek meg arról, hogy útjuk a szo­cializmus felé és ezzel az örömteli élet felé a szövetkezeti életen, az egységes földműves szövetkezeteken át vezet, amelyek egyedül teszik le­hetővé az észszerű, modern terme­lést, modern, nagy gépeik segítsé­gével. Az 1947-es szárazság következtében a mezőgazdaság a kétéves tervet nem tudta teljesíteni, de a megállapított feladatokat szabotálták a nagybir­tokos rétegek is. Az első lépések, amelyek az ötéves terv elején történ­tek és amelyeknek célja, hogy a gépi munkát alaposabban használjuk ki és jobban szervezzük meg a gépállo­másokat, valamint az 1948-as év jobb időjárási feltételei a mezőgazdaság­ban és a közellátásban éreztetik ha­tásukat és az eredményt javítják. Az 1948-as év becslései a legmagasabb háború utáni hektárhozamot mutat­ják fel és a búzánál, rozsnál és ár­pánál nagyobbat mutatnak fel, mint amekkorát az ötéves terv utolsó esz­tendeje feltételez. A kenyérgabona termelésének terve 113 5 százalékban teljesült. Az állatállomány helyzete pedig megközelíti a tervet. Mzőgazdaságunkra nagy hatással van a gépesítés. 1930-ban földműve­seink húsz" hektárig csupán 300 trak­torral rende'keztek, míg a falusi nagy. birtokosok és zsiros parasztok rétege több mint 3 ezer traktort birtokolt. Ma mezőgazdasági termelésünk pon­tosan 27 ezer traktorral rendelkezik. A háború előtt 690 hektár földre ju­tott egy traktor, ma nem egészen 200 hektárra jut. Hasonlóan emeke­dett a többi mezőgazdasági gépek száma is Mezőgazdiságunk szocialis­ta szektorának súlya nőni kezd. Egy­re nagyobb segítséget nyújt a 300 állami gépállomás, ame'y csaknem 5 ezer trakt irral es több mint 2500 ön­tözőgéppel rendelkezik. A gépáliomá­so!< gépparkját tovább kiterjesztjük. A csehszlovák állami birtokok össz­jö\edelme február után ötszörösére nőtt és ma 466.632 hektár. Azonban a szocialista szektor reszesedése a beszolgáltatásokban aránytalanul ma­gasabb, mint részesedése a vetésterü­letben. Növekszik az állami birtokok ellátása mezőgazdasági gépekkel. Ez év első nyolc hónapja alatt az állami birtokok az össze; traktorok egyhar­madánál többet ér az önkötözőgépek egyötödét kapták. Az állami birtoko­kon egy traktorra 73 hektár szántó­terület jut. Ezért természetes az, hogy az állami birtokokon február óta a gazdálkodás eredményei jelentősen fe'fele ívelnek A tehenek feiőképes. sége az állami birtokokon 6:3 liter naponta, ami 60 százalékkal több, mint a háború után elért legjobb eredmény. Nőnek az óriási sertéshizlaldák, ame­lyeknek hatása a sertéshús beszol­gáltatásánál jelentősen érezhető. A nyári hónapokban a szoc ;a;ist.a szek­tor már 40 százalékát adta az össz­beszolgáltatásnak. Azt mondják, hogy a mezőgazda­ságban nem lehet tervezni. Hogy ott úgyterem minden, ahogy Isten adja. A sertés nagyhizlaldák gyors fejlő­dése hihetetlenül rövid időn belül bebizonyítja azt, hogy tervezni lehet és ez legyen szemléltető példa gaz­dálkodóink számára. Állami birto­kaink legyenek a falvakon szemlél­tető példái a szocialista nagygazdál­kodásnak a mezőgazdasági életben. Az életszínvonal emelkedése. Gazdasági rendszerünkben meg­teremtődnek az alapfeltételek a dolgozó nép életszínvonalának emelkedésére. A z első köztársa­ságban a munkanélküliek töme­geinek nyomora, a munkásság alacsony jövedelme, az adók, kölcsönök és egzekúciók üldözték az embereket. Ma már nincs munkanélküliség és a mezőgaz­dászt és a földművest nem üldö­zi a végrehajtó. A reálbérek in­dexe a kétéves terv végén a há­ború előtti állapottal szemben a felével nőtt. Ebben az évben je­lentős lépéseket tettünk előre a piac felszabadításának és a sza­bad árúk árcsökkentésének út­ján. Október végéig szocialista szektorunk összesen mintegy 50 milliárd Kčs értékű árut adott el, ennek egyharmadát a szabad­piacon. A szabadpiac legnagyobb tételei az élelmiszerek, a textil­áruk és a cipő. A fogyasztás, amely egy személyre esik, állan­dóan növekszik. Az első félévben az élelmiszerek fogyasztása az állami statisztikai hivatal adatai szerint a következő volt: 1948­ban a havi átlagos tejfogyasztás 10.41 liter volt. 1949. első felé­ben 11.08 liter. Húsfogyasztás 1948-ban 1.81 kg. 1949 első fél­évében átlagosan 2 kg. A cukor­fogyasztás 1.80 kg, most 2.40 kg. A búzalisztfogyasztás tavaly ha­vonta 7.80 kg volt, most 9.15 kg. Január l'től szeptember l-ig' eladtunk 1754 jégszekrényt, 122.858 rádió vevőkészüléket, 16.425 varrógépet, 20.918 motor­biciklit és kb. 100 ezer biciklit. A motorbicikliket, jégsizekrénye­munkások vásárolják. A háború előtt egy rádió vevökészülekre 14 lakos, ma 5.6 lakos jut. A leg­jelentősebb változások történnek magában Szlovákiában. A két­éves terv Szlovákiában jelentős sikerrel zárult. Az ipari termelés a kétéves tervben megkétszere­ződött az 1937-es évhez viszonyít­va. Az alkalmazottak száma az iparban 47 ezerrel növekedett, nem számítva ide az építkezési munkásságot. A tőkés rendszer ideje alatt az ipari termelés ér­téke Szlovákiában kisebb volt, mint a mezőgazdasági termelésé. A kétéves tervben ez kiegyenlí­tődött. Aki most Szlovákiában jár, ezeket az adatokat saját sze­meivel látja. Üj gyárak, duzzasz­tók, villamos művek és hason­lók nőnek. A kétéves tervben több mint 40 új üzemet építettek, amelyből 12 már működésben van. Tíz régi üzemet jelentősen kiszélesítettek. Az ötéves terv el" só hónapjaiban további öt üzem kezdte meg működését. Két új hydrocentrálé dolgozik már és új villamos művek épülnek Bra­tislavában, Krompachban és Ru­žomberokban és még sok más helyen is. Az új gyárakban új termékeket gyártanak, amelyeket azelőtt nálunk nem termeltek, mint pl. fafeldolgozó gépeket, motoros bicikliket, jégszekrénye­ket, műanyagot és más sokfajta árut. A kétéves terv vége óta az iparban alkalmazottak száma is­mét növekedett. Az ipar fejlődé­sénél is nagyobb az építkezés fej­lődése. A háború előtt 40 ezer építőmunkás dolgozott Szlovákiá­ban, ma 100 ezer. A mezőgazda­sági termelés azonban még elma­radottabb, mint a cseh országré­szekben, bár a kétéves terv és az ötéves terv első éve folyamán erős gépesítési folyamat állott be. A kétéves tervben Szlovákiá­ban a traktorok száma 4430"ra emelkedett, amely sžám most újabb 780nal nőtt. Az utolsó 2—3 esztendő alatt a mezőgazdaság gépesítésében nagyobb változá­sok álltak be, mint a tőkés rend­szer húsz esztendeje alatt. Több mint 300 új község van bekap­csolva villamos áramkörbe és ez a szám az ötéves terv első évé­ben újabb 130-cal növekszik. Ez a mai szlovákiai valóság, amely fejlődik, áthidalja a München előtti tőkés tegnap szakadé'-ait és ellentéteit és halad előre a boldog szocialista holnap felé.

Next

/
Thumbnails
Contents