Uj Szó, 1949. november (2. évfolyam, 172-196.szám)

1949-11-13 / 182. szám, vasárnap

4 • )*•*< IV. .'j C ÍV. /IH IvV./í. .5 \ •• - . ' >' F'- "-• ­Í I V ­WJSXJP Bratislava, 1949 novembe r 13, vasárnap 2 Kčs II. évfolyam, 182. szám Nősek belügyminiszter a Helyi Nemzeti Bizottságok újjászervezéséről és új feladotaíró! A kerületi Nemzeti Bizottságok elnökeinek és titkárainak munkakon­ferenciája arra az időszakra esik, amikor a Nagy Októberi Forradalom 32. évfordulóját ünnepeljük. Ez azt hiszem megfelelő alkalom arra, hogy számnukra, akik a népi demokrácia állami gépezetét építjük, a nagy szovjet példát és mintaképét idézze emlékezetünkbe éppen ezen építés, a népi szervek kiépítése terén, amelye­ken keresztül népünk érvényesíti akaratát a szocializmus felé vezető útunkon. A szovjet példa követésénél minde­nekelőtt egy dolgot kell megérte­nünk: nemcsak arról van szó, ho­gyan dolgozik a közigazgatás, ho­gyan viszik keresztül a jogi előíráso­kat és milyen formában és szervek­ben intézik el ezt vagy azt az aktát. Sokkal nagyobb dologról van szó: A szovjetek az állam új típusa, amely mérföldeknyi messzeségre van a burzsoá demokrácia minden for­májától. A szt'.lini alkotmányból egyértelműen következik, hogy a szovjetek, mint az államhatalom szervei, az egész szovjet államberen­dezás köözvetlen politikai alapjai. A szovjetek eszközök, amelyeken ke­resztül megvalósul a dolgozó nép uralma. Az a feladatuk, hogy a munkásosztály oldalán egységesítsék az összes szövetségeseket és felve­gyék a dolgozók legszélesebb töme­geit a szocialista állam igazgatásá­ban való részvétel céljából. n essi szervek úmmmmz A politikai fejlődés nálunk ar-t hozta magával, hogy először le kel­lett rombolnunk a legnagyobb büro­kratikus bástyákat, először feli kel­lett számolnunk az országos beren­dezéseket, kiépíteni a kerületi rzer­veket és újjászervezni a járásokat. Csak most kerül sor a népi szervek újjászervezésére a községekben. Ez az újjászervezés éppen olyan fontos, ha nem fontosabb mint az előbbi szervek újjászervezése volt. A helyi nemzeti bizottságok legnagyobb több­ségét a vidéki községek nemzeti bi­zottságai teszik ki. A legközelebbi jövőben tehát szocialista jövőnk leg­alapvetőbb kérdéseiről kell dönteni, vagyis a fa'vak feilőc'éséről a szo­cializmus felé. Tehát a falusi helyi nemzeti bizottságok átépítésénél nem másról van szó, minthogy ezekből a szervekből a leghathatósabb fegyvert kovácsoljuk, amely a legjobbe.n fog segíteni és a falú fejlődését meg­gyorsítja. Az ú.j kormányrendéit, amelyet erről a feladatról készítünk, még nem fogja megoldani az összes problémá­kat. amelyek a falvakon és a közsé­gekben felmerülnek. A jövőbeli tör­vény dolga lesz, hogy a nemzeti bi­zottságok minden eddigi szerteágazó előírásait összehangoljuk és eltávo­lítsuk a maradi előírásokat, vagyis tiszta helyzetet teremtsünk. A köz­ségekben lévő államgépezet kiépítése főleg káder- és politikai kérdés. Ku­tatásaink néhány járásban kimutat­ják pl., hogy a vezető funkcionáriu­sok életkora átlagosan kb. 45 év kö­rül mozog. Ez annyit jelent, hogy a helyi nemzeti bizottságokban sok helyen még olyan emberek dolgoz­nak, akik a régi önkormányzati ha­gyományok között nőttek fel. Pt a hivatalok munkájába nem vonják b" elégségesen a fiatalembereket és nincs bennük felébresztve a néni köz­igazgatás dolgai iránti érdeklődés ós kezdeményezés. A helyi nemzeti bizottságok s-ys­korlatá'-a nagyrészben árnyékként, súlyosodnak a régi önkormányzati szokások. Ezeket ki kell söpörnünk és véglegesen le kell számolnunk v°­lük. Ezért a belügyminisztérium a. nemzeti bizottságok elnökeinek Jeg­szélesebbkörü iskolázását kezdi mf". Az o-szes járásokban megvalósítják internátus módszerrel az iskolázást, amelyen átveszik a legfontosabb r>o­litikai és szakkérdéseket. A helvi nápigazgatá.s funkcionáriusainak új típusát akarjuk megteremteni, amelv önmagában megtestesíti mindazokat az erényeket, amelyeket a dolgozó nép és az államhatalom fő reprezen­tánsától megkövetelünk és elvárunk falun. A gyorsaság miatt, amellyel ke­resztülvisszük a járások átszervezé­sét, néhány helyen hibák is történ­tek, amelyek kedvezőtlenül befolyá­solják a közigazgatás működését. Ezeknek a hibáknak eltávolításához kisebb -^vitások is elegendők lenné­nek. Ha ez a javítás a dolgozó nép érdekében való, akkor nem szabad (Folytatás a 2. oldalon) fi KSS Központi Bizottsága ülésének második sapfa A KSS Központi Bizottsága ülésének másedik napja gazdag vita jegyében folyt le, melyben a felszólalók igen nagy számban vettek részt, köztük Ďuriš föld­művelésügyi miniszter, dr. G. Husák, a Megbízottak Testületé­nek elnöke, Bacilek, dr. Puli, dr. Bránik, dr. Šoltés, dr. Okáli, dr. Fal'tan megbízottak, továbbá a Központi Bizottság vezetőségé­nek tagjai, Benada, a Párt ellen­őrző bizottságának elnöke, Čulen, a Szlovákiai Földművesek Egy­séges Szövetségének elnöke, Je­leň ezredes. Kaboš mérnök, Prie" sol. a KSS kerületi bizottságainak titkárai, Martanovič, a bratisla­vai kerület Nemzeti Bizottságá­nak elnöke, Jattra, a trnavai Ko _ vosmalt igazgatója, Štencl, a handlovai szénbányák igazgatója, Vanko elvtárs Pov. Bystricáról, Bednárik és Štahl mérnökök az épíszetből, J. Šefránek, a KSS Központi Bizottsága kultúrpro­pagációs osztályának elnöke, Zá­turecká képviselőnő, Major elv­társ. a Pravda-vállalat vezér­igazgatója és sokan mások. A Központi Bizottság ülését a „Kablo" küldöttsége üdvözölte és a jelenlevők lelkes tapsa mel­lett jelentést tett azokról az ered­ményekről, amelyeket e hó 10-én az élmunkás munkaidő alatt el­értek. A küldöttség bejelentette, hogy a második váltás e napon túltejesítet+e az első váltás telje­sítményét 115 százalékkal és 160 százalékos teljesítményt nyújtott a tervezett normához viszonyít­va. A Központi Bizottság ülését továbbá a ČSSZ háromtagú kül­döttsége köszöntötte. Ezután Moško, a Központi Bi­zottság szervezeti osztályának titkára felolvasta azt a táviratot, amelyet podbrezovai Šverma Vas­művek küldtek a Központi Bi­zottságnak és amelyben bejelen­tik, hogy az élmunkás munka­váltásoknak magasabb munka­teljesítményével akarják kifejez­ni Ján Šverma, a nagy harcos I emléke iránti tiszteletüket. A vita befejezése után V. Širo­ký, a KSS elnöke szólalt fel. A Központi Bizottság két je­lentőségteljes határozati javasla­tot fegadott el; az egyik határo­zat a KSS IX. kongresszusának összehívásáról, a másik pedig a jelölteknek a Pártba való felvé­teléről szól. Ezután Karol Šmidke bezárta a KSS Központi Bizottsága két­napos ülését. k KSS Központi Bizottságának határozata a KSS IX. Kongresszusának összehívásáról A KSS Központi Bizottsága 1919 november 10-én és 11-én tartott ülé­sén a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Elzottságával történt meg­egyezés után határozatot hozott, hogy összehívja a KSS IX. kongresszusát 1850 május 10-tíl 13-ig a következő napirenddel: 1. A Központi Bizottság tevékenységéről széli jelentés és a KSS továb­bi feladatai. 2. Szlovákia fejlődése a szocia'izmus felé vezető úton. 3. A Párt szervezeti íelép.tésénck néhány kérdése és a marxi-lenini ne­velés. 4. Az ellenőrző bizottság jelentése. 5. A KSS Központi Bizottságának és az Ellenőrző Bizottságnak meg­választása. A pártkongresszuson döntő szavazati joggal résztvesznek azok a kikül­döttek, akiket a kerületi konferentlik fognak megválasztani A KSS Központi Bizottságának tngiri tanácsadó szavazattal vesznek részt a kongresszuson, továbbá a kerületi titkárok és azok hf I ettesei, a Nemzetgyűlés és a Szlovák Nemze'i Tanács képviselői, a kerületi Nemzeti R zottságok elnökei, amennyiben nem választják meg őket kiküldöttekké döntő szavazati joggal. A küidöttek lapátolása a kongresszusra 1950 január é" február hónapjában tartják meg az évi tagsági gyűlé­seket, amelyeken megválasztják a kiküldötteket a járási konferenciákra. A küldöttek megválasztásának irínye'veít a járási konferenciákon a Párt kerületi bizottságai a Központi Bizottsággal való megegyezés után fogják megszabni. A járási konferenciákat 1950 márciusiban fogják megtartani és száz­ötven tagra és háromszáz jelöltre egy kiki Ilőttet választanak a kerüieti konferenciákra. A kerületi konferenciák 1950 áprilisában lesznek és kétszázötven tagra és ötszáz jelöltre választanak egy kiküldöttet a kongresszusra. A végtelen szovjet termőföldeken központilag rádióval irányítják a traktorok munkáját. 1 Rrr'clf J- Šverma o nemzeti hő emléke öröSxké élni fog s J. Šverma nemzeti hős halála ötö­dik évfordulójának napján a ICSČ Központi és a prágai Kerületi Bizott­sága ünnepi előadást rendezett a Nemzeti Színházban, amelyen Smeta­na >:Dalibor« című operája került elő­adásra. Az ünnepi est az Internacio­nálé hangjaival ke-dödött, utána J. f'verma halhatatlan emlékéről R. Slánský, a KSČ központi titkára em­lékezett meg. R. Slánský emlékbe­szédébon a következőket mondotta: »ftt évvel ezelőtt a szlovák hegyek közt esett, el egyik legkiválóbb elv­társunk, J. Šverrna, munkásosztá­lyunk hü fia, Gottwald elvtárs leg­közelebbi munkatársa. Ez volt a leg­nagyobb áldozat, amit Pártunk a népeink • felszabadításért felytatott harcban hozott. Országunk benne egy kiváló állam­férfit és a munkásmozgalom vezető tényezőjét vesztette el. J. Šverma egész életét, forradalmi harcos életét a munkásosztály, a szocializmus ügyének szentelte. Elesett életcélja megvalósításának küszöbén. Nem várhatta meg, hogy velünk együtt megvalósítsa a szocia­lizmus építésének hatalmas müvét. Annál inkább tudatában vagyunk ma er.nak, hogy mily nagy veszte­ség ért minket J. Šverma halálával. Annál inkább á!l előttünk hősi élete példaként, amely még szorgalma­sabb munkára serkent a szocializmus tejles győzelméért. J. Šverma nekünk kommunisták­nak és valamennyi dolgozónak az új szocialista társadalmi rend harcosá­nak példaképe. Šverma elvtárs helye­sen ismerte fel, hogy a mai korszak leghaladó szellemübb ereje a mun­kásosztály és hogy csak egyedül a munkásosztály küszöbölheti ki az ember általi kizsákmányolását és csak ö egyesítheti a nemzet többi összes dolgozó rétegét és valósíthat­ja meg a szocializmus nagy gondola­tát. A helyes úton fogunk haladni, ha hasonlóan hosszú mindig a mun­kásosztályra fogunk támaszkodni és mindenekelőtt annak érdekeit fogjuk szem előtt tartani. Šverma elvtárs számunkra űj, igazi hazafiasságával, Šverma elvtárs helyesen felismerte, hogy nemzeteink szabadsága és or­szágunk függetlensége csak akkor lesz biztosítva, ha az államhatalmat kiragadják az áruló bankárok, gyá­rosok és nagybirtokosok kezéből és ha a dolgozó nép megbízható kezei­be kerül. J. Šverma élete és munkássága bi­zonyíték arra, hogy hogyan tudja szeretni a következetes nemzetközi pro'ctár nemzetét és hogyan védi leg­inkább az a nemzet érdekeit, aki a kapitalista kizsákmányolók eltávolí­tására törekszik. J. Šverma a Szovjetúnió iránti sze­retetével és odaadásával példa né­pünk számára. J. Šverma elvtárs mindig hirdette, hogy csak a Szovjet­únióval való szilárd szövetség bizto­síthatja tartósan országunk jövőjét. Helyes úton fogunk haladni a szocia­lizmus felé, ha mint Šverma elvtárs, úgy fogunk dolgozni azon, hogy még jobban elmélyítsük és megszilárdít­suk a szövetséget Lenin és Sztálin nagy országával. Végül J. Šverma a Párt rántí oda­adás példaképe is, áldoza'"ész mun­kájával és a szocializmus iránti lel­kesedésével. MinJnyájan, akik ismertük J. Švermát, tudjuk, mily tűzzel dolgo­zott a Pártért, hogy egyedül csak a Párt állt szemei előtt és fáradságot nem isfttórve, minden kényelmet megvetve, szinte lázasan dolgozott érte és végül hogyan áldozta életét nemzete ü'^éért. J. Šverma példája arra buzdít minket, hogy mindnyá­jan még odaadóbban és áldozatké­szebben szolgáljuk Pártunkat és dol­[ gozó népünket. Pártunkban és nemzeteinkben örök­re élni fog J. Šverma nemzeti hős­nek emléke.« Visinszkij az USA szovjet barátainak newyorki ünnepén A Walldorf Astoria newyorki nagy hotelben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 32. évfor­dulója, valamint a Szovjetúnió és az Egyesült Államok közötti diplomáciai viszony felvételének 16. évfordulója alkalmából az amerikai-szovjet barátok nemzeti tanácsa csütörtökön díszebédet adott. Az ebéden körülbelül 100 személy vett részt. A vendégek nagy lelkesedéssel fogadták a szónokok beszédeit, akik hang­súlyozták a szov.iet-amerikai ba­rátság szükségességét és felhív­ták az egybegyűlteket, hogy a békéért folytatott harc katonái legyenek. A díszszónok A. J. Vi­sinszkij, a Szovjetunió külügy­minisztere volt, aki ünnepi beszé­dében megállapította, hogy a Szovjetúnió minden erejével folytatni kívánja a béke, az egész emberiség boldogsága és jóléte érdekében a harcot. Az ebéden felszólalt dr John Kingbury, az amerikai szovjetbarátok nemzeti tanácsának elnöke, Lamond, a kiváló haladószellemű író, aki felszólította Amerika népét, hogy szorgalmazza a hidegháború poli­tikájának likvidálását és köve­telje a roosewelti politikához való visszatérést, a Szovjetunióval való baráti együttm nkálkoviSs politikáját. Ostromállapot Columbiában Columbiában véres összetűzésekre került sor a konzervatív és a liberá­lis párt tagjai között. A hatalomért folyó harc mindjobban kiéleződik és fokozódik. A liberális párt megvá­dolta M. E. Perezt, a köz'ársaság elnökét, aki a konzervatív párt tá­mogatásával jutott az elnöki székbe., hogy megsértette az alkotmányt. Pe­rez elnök erre kihirdette az ostrom­állapotot. Este 9-től hajnali 4 óráig senki sem mehet az utcára, páncél­autók és tankok teljesítik az őrszol­gálatot. Bogotában a kormányépüle­teket katonaság szállta meg, az ösz­szes népgyűléseket betiltották és a legszigorúbb cenzúrát vezették be. A parlament ülését bizonytalan időre elhalasztották. A véres összeütközé­seknek, i melyek állandóan fokozód­nak, eddig 1200 személy esett áldoza­tul.

Next

/
Thumbnails
Contents