Uj Szó, 1949. november (2. évfolyam, 172-196.szám)

1949-11-13 / 182. szám, vasárnap

ipao poverriber 13 Nősek belügyminiszter az újjászervezésről (Folytatás az 1. oldalról) vele várni. A helyreigazításra lehetőséget ad a törvény az 1950. évig. Azonban hangsúlyozzuk, hogy csupán kis javításokról lehet szó és nem fogunk semmiféle általános revíziót végezni. Az utazó titkárok intézménye népi igazgatásunk szervezetének nélkülözhetetlen alkatrésze lett és segítségére van a helyi nemzeti bizottságoknak mind tárgyi, mind politikai szempontból. Ezeket a titkárokat szakszerűen Vell kiképezni, hogy tényleges segítséget nyújthassanak. Azonban az utazó titkárok körzetét csökkenteni kell, legfeljebb 3 • vagy 4 község terjedelmére. A központilag tervező vállalatok iránt a nemzeti bizottságoknak kötelezettségeik vanrtak, mivel biztosítaniok kell néhány szükségletet, főleg a munkaerőket és a szállítási erőket. Azonban meg-felelő munkakörnyezetet is azzal, hogy gondoskodnak kellő szociális, egészségügyi, kultúrális és felvilágosító szolgálatról. Azonban nem kell egyenesen beavatkozniok az üzem igazgatásába. A nemzeti bizottságoknak csak olyan mértékben van joguk szemmel tartamok ezek működését, amilyen mértékben résztvesznek az üzemterv összeállításában. A nemzeti bizottság mint hatalmi szerv politikailag felelős azért, hogy körzetében teljesül-e a terv. Ezért az a kötelessége, hogy a tervek teljesítésének következményei'., eredményeit megvizsgálja és az esetleges hibákra észrevételeit közölje. 1950 január 1-től érvénybe lép az új törvény a családokról, amely széleskörű változásokat hoz. Gyökeres váStozisok a cseiácSiegta Ez által megváltozik a házastársak, szülök és gyermekek jogi helyzete. Így például megszűnik a házasságkötés eddigi akadályainak egész sora. A rokonsági és sógorsági akadály korlátozódik a múlhatatlanul legszükségesebb mértékre. A bejelentési kötelezettség is elesik é3 csupán egy nyilatkozattal lesz pótolva, hogy a jegyesek előtt nem tudnak olyan körülményekről, amelyek a házasságkötést gátolnák. A válás és az elválasztás között megszűnik a különbség. Csupán a válás marad, amely megengedhető ak'tor, ha a házasság folytatásának nincs további jogosultsága és a házasság nem teljesítheti társadalmi funkcióját. Az elválás azonban meg van nehezítve, ha a házastársaknak serdülőkorban l^vö gyermekei vannak. Nem lesz különbség a gyermek törvényes vagy törvénytelen származása között. A szülök helyzete a gyermekhez teljesen egyenlő. Eltávolítják a külön atyai hatalmat és helyébe lép a szülők egységes hatalma, amelyet a törvény mind két szülőnek elismer, tekintet nélkül arra, hogy házastársak vagy sem. A házasság ideje alatt szerzett vagyon mindkét házasfél közös tulajdonává lesz. 1950 január 1-től bevezetik a kötelező polgári házasságot. Egyházi házasságot is lebet kötni, azonban csak a polgári házasságkötés után, mert a törvény egyedül ezt ismeri el hitelesnek. A helyi nemzeti bizottság- ezáltal jelentős hivatali és társadalmi funkcióhoz jut. mert az ös*zes házasságok előtte köttetnek. Kétségtelen, hogy ezáltal a nemzeti bizottságok presztízse is emelkedik. A születési és halálozási envakönyveket ugyanaz a szerv fogja vezetni, amely a házasságkötéseket. Az anyakönyvvezetők kiválasztásának a legnagyobb figyelmet kell szentelni. Ez az új törvény, illetőleg ennek megvalósítása a megbízhatóság és képesség nagy próbája lesz a "nemzeti bizottságok számára. De hiszszük, hogy megállják ezt a próbát. A ném demokratikus köztársaság érdek© ai egyházakkal vilő mgodf együttélés Természetes, hogy az egyházi intézményeket nem engedjük rendszerünk elleni támadás céljaira kihasználni. Az egyházi méltóságok azt híresztelték Illegális röpiratokon, hogy a ČSR-ben a gazdasági helyzet roszszabbodott és ezért szükséges az, hogy a papság lemondjon fizetésének rendezéséről a munkásság javára. Ámde a nyilvánosság nemsokára rájött, hogy a magas egyházi méltóságok hazudtak, mert végrehajtottuk egyrészt az árleszállítást, másrészt az élelmiszerek felszabadítását. A kormány nem tágított az uszítás ellenére sem, és a november 1-vel érvénybe lépett két törvény megtette hatását. Ennek következménye volt, hogy hosszú idő után ismét összeült a püspöki konferencia és azt tanácsolta a papságnak, hogy fogadják el a fizetésrendezést és tegyék le a megkövetelt esküt. Az ő általuk az eskühöz hozzáfűzött kiegészítő sorokat az állam nem veszi tudomásul és csupán az eskünek az a formája érvényes, amelyet a törvény megállapított. November 1-én a papságnak kézbesítették az első fizetést és mind a mai napig egy kivételével senki sem küldte vissza. A pápa exkomunikációs dekrétumát igen C3ekélv kivétellel Csehszlovákiában nem hajtották végre, mert a huszadik században már az ilyen átok és kiközösítés! módszerek r.em hatékonyak. Csupán egy pap kísérelte meg, hogy nem eskette össze a jegyeseket azért, mert kommunisták voltak. Természetesen azonnal letartóztatták. — Egyébként a köztársasági elnök amnesztiája, amely 1?6 papot mentett fel a büntetés alól, igen jó hatást tett. A kegyelmet kapottak levelekben köszönik meg az amnesztiát és sajnálják, hogy a múltban államellenes cselekedetekre ragadták magukat és kijelentik, hogy a jövőben jóváteszik hibáikat. Népszámlálás és a telepítési hivatal feloszlatása 1§50 tavaszán Az új feladatok közül egyik legfontosabb lesz az 1950 március 1-i népszámlálás végrehajtása. Az utolsó népszámlálás, 1930 óta éppen húsz esztendő telt el és ebben az időben átmentünk a második világháború fordulatot előidéző eseményein. Végrehajtottuk a németek kiköltöztetését, betelepítettük a határvidéket, államosítottuk a vállalatokat, tervgazdálkodást vezettünk be. A szocializmus építése megköveteli, hogy rendelkezésre álljanak a legfontosabb statisztikák a lakosságot és annak szociális rétegződését illetően. A valóságos tervezés e nélkül lehetetlen. A népszámlálás eredménye alapja lesz annak a munkának, amelyet a következő tíz esztendőben fogunk végezni. Előkészületeinek rendkívüli figyelmet kell szentelni. A határszél betelepítésének történelmi folyamata lényegében be van fejezve és javasolom, hogy a telepítési hivatalt oszlassák fel március 15-ig. Az a tény, hogy szomszédságunkban német demokratikus köztársaság keletkezett. amely feltétlenül csatlakozik a béke táborához és elismeri azt a rendet, amelyet az SSSR győzelme teremtett meg, a németekhez való viszonyunkat is rendezi. Feltétlenül szükséges, hogy népi igazgatásunkból a sovinizmus minden megnyilatkozása eltűnjék. Szükséges az, hogy a közigazgatás népi szerveinek feladatait megfelelően megosszuk, világosan és helyesen, hogy ezek munkája összhangban legyen és felelősséget érezzenek a feladat elvégzéséért. A német minisztériumok átvették a közigazgatást Berlini jelentés szerint V. J. Csrj.ov tábornok pénteken fogadta a német demokratikus kormányt, melynek tagja- Ottó Grotewohl miniszterelnök vezetésével jelentek meg a fogadáson V. J. Csujkov tábornok közölte a német kormánnyal a Szovjetúnió kormányának döntését, hogy megalakította a szovjet ellenőrző bizottságot. Ezzel a bejelentéssel a szovjet katonai közigazgatás megszűnt Németországban, melynek helyére a közigazgatás teendői a német minisztériumokra és a berlini magisztrátusra hárul. A szovjet ellenőrző bizottság a jövőben csak kontrolálni fogja a potsdami egyezmény előírásainak betartását. üi SIG A KSS Központi Bizottságának határozata az új jelöltek felvételéről a Pártba A KSČ IX. Kongresszusának határozatai, amelyek ismét megnyitják az utat új jelöltek felvételére, a KSS szamara igen nagy jelentőséggel bírnak. A xíôS i A. kungres-szu-. sának előkészületeivel és a kongreszszusi határozatok alapján aZ élmunkásmozgalom és a szocialista munkaverseny kiszélesedett. A munkások és munkásnők százai öntudatos munkával túltejesítik a normákat az üzemekben, javítják a termeivények minőségét, újítójavaslatokat nyújtanak be s munkájukkal a többi munkás előtt példaképként állnak. Ezek a munkások és munkánők mindennapi törekvésükkel Gottwald elvtárs jelszavát teljesítik, hogy többet, jobban és olcsóbban kell termelni, hogy hazánkban sikeresebben építsük a szocalizmust. Azonban ezeknek az élmunkásoknak és élmunkásnöknek jelentős része nem tagja a Pártnak. A Kongresszus határozatai és a KSČ Központi Bizottsága titkársának irányelvei, amelyeket 1949 jú- i hetővé teszik, hogy „a legjobb munkások, akik legalább három hónapja élmunkások, felvétessenek a Pártba".. Ami az építőipart, az állami birtokokat és az állami gépállomásokat illeti, a IX. Kongresszus ezekben a szektorokban különös fontosságú feladatokat tűzött ki. Egyik legfontosabb előfeltétele e feladatok sikeres teljesítésének az, hogy az építéseknél, Pz állami birtokokon és állami gépállomásokon jól működjenek a Párt üzemi szervezetei. De éppen itt a leggyakoribb eset. hogy a munkások, akik teljesítményükkel a többiek előtt példaként állnak a munkában, nem tartoznak a Párt soraihoz. Ezért ezekben a széktorokban meg kell erősíteni a Pártot ez élmunkások soraiból, mindenekelőtt a kőműves szakmunkások, a traktoristák, a mechanikusok, a hizlalók stb. soraiból, akik a munkában a legjobb állandó munkateljesítményt lius 31 én hoztak nyilvánosságra, le- | mutatják fel. Az üzemi szervezlek felatíüei Az élmunkások és a legjobb munkások soraiból az új jelöltek megnyerése mindennapi célszerű munkát igényel a vezető pártszervek részéről járásaink és kerületeink üzemi szervezeteivel. A KSČ Központi Bizottsága titkárságának irányelve az új jelölteknek a pártba való felvételéről a következőket mondja: „Az alapszervezetek bizottságainak feladata állandóan figyelemmel kísérni az összes élmunkásokat, gondoskodni róluk és a legjobbakat közülük jelöltekké kiválasztani. Ebből a, célból megbízzák a bizottság egyik tarját, a bizalmit vagy más érett elvtársat, hogy törődjék azzal az élmunkással, akit a Pártba fel akarunk venni. Annak feladata főként az lesz. hogrv beszélgessen az illetővel a Pártról, annak politikájáról és feladatairól, adja a kezébe a napisajtót olvasni és a szervezet bizottság-ínak tegyen rendszeresen jelentést a rábízott élmunkás munkájáról, ar«?k viszonyáról és kapcsolatáról a Párthoz. Ha majd az elvtárs, akit az üzemi szerveret bizottsága vagy pedig a Pírt járási bizottsága megbízott az élmunkással való törődéssel, meggyőződött róla, horv a rábízott é

1mun'-'sért vállalhatja a kezesség-"!-, a^ánHa az élmunl-ásnak, hogy nvultp-a he a szervedet bizottságának a jelőlti jelentkező ívet. Az ii'ető beleegyzése után áta/Ha nek a jelentkező ivet és útmutatást rvűit a»ra, hogyan töltse ki és hogyn fria meg életrajzát. Üzemi szervezeteink nagyon eTíg-foToni^i ig-azo^npk eľei-irw az i**^***-elvekbez. Ezért a KSS KÖZPOPH Bi.zottsíra kötelez.i az P<-szes üzemi ^Tervezeteket. bosry 1949 november 30-i" s" í'zemi szervezetek bizottságának ülésén dolgozzák ki a nemkorrmi'nísta élmunkásoknak névsorát és bízzák mef az üzemi szervezet, legjobb tarjait, hoT mindennapi kapcsolatot tartsanak fenn ezekkel az élmunkáoskkal és törődjenek velük. Azokat az elvtársakat, akik mer vannak bízva a nem-kommunista élmunkásokkal való törődéssel. ki'lön gyűlésre kell összehívni és mp°-m8°-var"zni nekik fontos fela^a]rj>t. Az üzemi szervezetek bl"ot

fc^rvpi n-'+ín rendszeresen ellenőrzik munkájukat. A járás

5 "íiWťfflságok felaiatal A KSČ Központi Bizottságának iránvelvei az új jelöltek felvételérő! meghatározzák, hogy: „az üzemekben, az állatni birtokokon és állami gépá'lomásokon. ahol még eddig, nincsenek megalakítva a Párt zerví.zete:. sem a : el öl'csorogok az. élmunkásokkal a Párt járási bizottsága törődik. A Párt járási bizottságai eddig naivon elégtelenül igazodtak ezekhez az iránye'vekhez. Vann-k üzemeink, de fő'eg az építkezések, állami birtokok ás állami gépállomások, ahol egyáltalán nnicsenek a Pártnak üzemi szervezetei. sem pedig jelöltcsoportjai. A KSS Központi Bizottsága kötelezi az összes járási pártbizottságokat, hogy november 30 ig dolgozzák ki azoknak az építményeknek, állami birtokollak és állami gépállomásoknak a névjegyzékét, ahol eddig nincsen szervezetünk, sem jelöltcsoportunk és jelöljenek ki minden egyes ilyen üzem számára — az epitéseknél a .kerületi iizemek politikai szakosztályának segítségével — oktatót vagy bizalmit. Az oktatókat a legjobb elvtársak közül kell kiválasztani a legközelebbi pártszervezetből. Az oktaló fe'adata, hogy az üzemben, atnely hozzá be van osztva, felvegye a kapcsolatokat az élmunáksokka., vagy azokkal a munkásokkal, akik állandóan a legjooo munkateljesítményt mutatlak fel az építkezéseken, az állami birtokokon és az állami 'jépállomásokon, továbbá, hogy törődjek velük és po itikai öntud-uosíló munkával nyerge m-g ó«e. a Pártba való belépésre. A Kerületi Bizottság ezske' az oktatókat külön megbeszé'ésre hívja össze, ahol részletesen tájékoztatja erről a feladatról és rendszeresen ellenőrzi őket. A IX. Kongresszus határozatát hozott, hogy az egész Párt figyelmét a falura ke l irányítani, hogy megnyerjük a szocializmusnak a falut, a kisés középparaszlot. A fö dmüvesek közti sikeres munkánk egyik legfőbb előfeltétele falun a helyi pártszervezet jó működése. A helyzet azonban az, hogy még most is vannak fa'vaink, amelyekben a KSS-nek nincsen helyi szervezete. A KSS Központi Bizottsága a KSČ vezetőségével egyetértésben határozatot hozott, hogy ismét felújítja a je,öltek (elvételei a Partba, a luidmunkások és kis fö.dmüvesek soraioól olyan falvakban ,aho! eddig még nincs helyi pártszervezet. Ezekben a falvakban jelöltté felvehetők azok a példás földmunások, akik a munkában a legjobb állandó munkateljesítményt mutatják fel és ugyanígy haladószellemü és öntudatos kis-* és középföldmüvesek, főleg azok, akik részivesznek az Egységes Földműves Szövetkezet kiépítésében és akik példásan te'jesítik beszolgáitatási kötelezettségeiket. Azonban a Pártba való felvételnél be kell tartani bizonyos eljárást, ame'yet a Párt szervezeti rendje határoz meg. A járási pártbizottságok november 30-ig kidolgozzák az egyes járásokban azoknak a falvaknak a névsorát, ahol nnics helyi pártszervezetünk és ahol feladataink teljesítése szempontjából a helyi pártszervezet mega'ap'tása szükséges. Minden ilyen falu számára a szomszédos helyi pártszervezetek'."íja:'közül kiküldőnek egy oktatót .Az oktató febdata rendszeresen látogatni a rábízott falut, felvenni a kapcsolatot a fö dmunkásokkal és kisparasztokkal, megmagyarázni nekik a Párt politikáját, a napi sajlót a kezükbe adni és a legjobbakat közülük megnyerni a Pártba való belépésre. A járási bizottság rendszeresen összehívja külön ülésekre ezeket az oktatókat, irányítja és ellenőrzi munkájukat. A Párt összes szervezeteinek és szerveinek tudatában kell lenni annak, hogy az egész Párt mindennapi feladata gondoskodni a Pórt növekedéséről és a munkásosztály legjobb fialnak a Párt soraiba va'ló felvételéről. A kerületi pártbizottságok feladata, hogy a járási bizottságoknak és a Párt üzemi szervezeteinek segítségire legyenek ennek a határozainak a megvalósílásánál, hogy rendszeresen ellenőrizzék ezeknek a határozatoknak a teljesítését a Párt szervezetei és szervei által és főleg, hogy ügyeljenek a szervezeti rend és UVKSČ titkársága irányelveinek a betartására, a szigorú egyéni kiválasztás dolgában r z új jelölteknek a Pártba való felvételénél. A bralíslavai CSEMADOK kmíárelőadása A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából a Magyar Dolgozók Kultúregyesülete ünnepi előadást rendezett a Kábelgyár kultúrtermében. A himnuszok elhangzása után Balassa Mihály értékes beszámolója nyitotta meg az ünnepi előadást. Balassa hangsúlyozta az orosz Októberi Forradalom nagy jelentőségét és óriási horderejét a világ- összmunkassága szempontjából. Balassa élénk szavakkal ecsetelte az akkori lázas napok feszült légkörét és viláros szavakkal rámutatott arra is, hogy köztársaságunk önállóságát tisztán az orosz forradalomnak köszönhetjük. Beszédét Gottwald elnök és Sztálin generalisszimusz éltetésével fejezte be, amit az egybegyűlt magyar közönség kitörő tapssal kísért. Ezután Gálv Iván V. Brjusov „Lenin" című költeményét szavalta el. Komoly felkészültséggel és hozzáértéssel tolmácsolta a költő mondanivalóját Leninről és az orosz forradalomról. Gály szavalata komoly sikert aratott és ezt a sikert meg is érdemelte, mert a szavalatból kiáradó őszinte hant volt az, ami a közönség- lelkes érdeklődését kiváltotta. Gálv élénk, szenvedélyes hangja elevenné varázsolta a költő szavait és a je'enlevőket közelebb hozta az orosz forradalomhoz, a szocialista költők örök, kimeríthetetlen forrásához. Gály szavalatát páros orosz tánc követte, amelyet Varga Balázs és Hofrichter Teri ügyes ritmusérzékkel adtak elő. A táncot a Kábelgyár zenekara dicséretreméltó igyekezettel kísérte. A kultúrelöadás fénypontja azonban az „Igazság" című Kornyejesuk dráma egy jelenete volt, amelyben az író az orosz forradalomnak azt a döntő pillanatát elevenítette fel, amikor Lenin kezébe veszi a forradalom irányítását és az orosz munkásság lelkében gyökeret ereszt a világ kapitalistáitól üldözött szocializmus. A bratislavai CSEMADOK fiatal tagjai igen nehéz feladatot vállaltak magukra, amikor ennek a jelenetnek a megjátszását tűzték ki kultúrprogramjukba. Mivel egy kiszakított jelenetről volt szó, Egri Viktor vállalkozott arra, hogy a szereplők helyzetét megkönnyíti azzal, hogy előzőleg megmagyarázza a közönségnek október 20-ának döntő fontosságát az orosz forradalomban. Egri Viktor szemléltető módon vázolta fel az 1517-es október válságos napjait és kiemel ie Lenin vasakaratú irányítását, akinek nemcsaK a kapitalistákkal kellett megmérkőznie, hanem bent a Pártban az opportunistákkal is meg kellett erélyesen küzdenie, hogy egységet teremtsen és életre hívja a szocializmust ott, ahol éhség és tűzvész pusztított a dolgozók soraiban. Ám Lenin törhetetlen meggyőződése és vasakarata nem ismer akadályt, lángoló hittel őrzi a dolgozók jövőjét, zseniális éberségével sikerül megszerveznie és kikiáltania a forradalmat. Az „Igazság,, című dráma az október 24-iki éjszakát vetíti eiénk, amikor a Néva összes hidjai a forradalmárok kezében vannak és Lenin a Smolni-palotából irányítja a további harcokat. Lenin leghívebb emberei a matrózok, ezekkel a fegyelmezett harcosokkal veszi magát körül, akiknek az ő szava parancsot jelent és habozás nélkül a tüzhalált is vállalják érette. Ezt a halálraszántságot a forradalomért, a szocializmusért kellett volna a fiatal CbEMADOK tagjainak ebből a jelenetből kínoznia. Sajnos, ez nem sikerült teljes egészében, de a jószándék és őszmte lelkesedés, amely a szereplőket áthatotta, mégis olyan légkört teremtett a színpadon, amely feljogosít bennünket arra, hogy komoly reményeket fűzzünk e tehetséges gárda további munkájához. A szereplök közül elsősorban ki kell emelnünk Horvát Lászlót Lenin nehéz szerepében, aki a kis Kábel-színpadon leküzdötte és áthidalta a szereppel járó nehézségeket. Nagy Jenő a matróz szerepében ugyancsak tehetségesen megállta a helyét. Továbbá ki kell emelnünk Gály Románt, az Aurora matrózának alakításával. Biztos mozdulatai és határozott hangja eret, bátorságot öntött a többi szereplőkbe is és voltak a jelenetben olyan pillanatok, amikor a közönség teljesen megfeledkezett az alakítókról és izgalommal várta a forradalom fejleményeit. Ezért a jelenet összes alakítói őszinte dicséretet érdemelnek. Névszerint a kővetkezők: Kozma Gyula, Obenau Károly, Gyuracska László, Varga Balázs, Pataky János és Farkas Pál. Ugyancsak őszinte dicséretet érdemelnek a kórus tagjai, akik munkásdalaikkal Obenau Tibor betanítása és vezetése mellett emelték az ünnep fényét és méltóságát. Sz. B.