Uj Szó, 1949. november (2. évfolyam, 172-196.szám)

1949-11-11 / 180. szám, péntek

<V í : v * v ii é •A ' Bratislava, 1949 november 11, péntek 2 Kčs II. évfolyam, 180. szám V. Široký, a KSS elnökének nagy beszéde a KSS Központi Bizottságának csütörtöki ülésén A KSS Központi Bizottságát november 10-ére és 11-ére hívták öszsze, hogy a napirend következő két legfontosabb kérdését megtárgyalja: gazdasági politikánk néhány sürgetően fontos feladatát és a KSS IX. Kongresszusának előkészítését. Az első kérdésről V. Široký elvtárs, a KSS elnöke tart beszámolót és a másik kérdésről Št. Bašťovanský elvtárs, a KSS főtitkára. . A KSS Központi Bizottságának ülésére annak tagjain kívül meghívták a Nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács összes képviselőit, a kerületi politikai titkárokat és néhány jelentős gazdasági és más tényezőt. A Központi Bizottság ülését november 10-én, délelőtt Karol Smidke elvtárs nyitotta meg. Megnyitóbeszédében rámutatott a CsehszlovákSzovjet Barátság Napjainak jelentőségére és értékelte a dicső SzK(b)P szerepét, mely számunkra ragyogó példa azoknak a kérdéseknek megoldásában is, melyekkel a szocialista építés mai időszakában találkozunk és amelyekről Központi Bizottságunknak ez síz ülése is tárgyal. Hosszantartó és viharos taps tölti be a termet, amikor Karol Smidke népünk szeretetéről és odaadásáröl beszél a népek legnagyobb tanítója, országunk legjobb barátja, J. V. Sztálin elvtárs iránt. Smidke elvtárs ezután egy szomorú évfordulóról emlékezik meg. Öt éve annak, hogy Szlovákia hegfjei közt elesett Klement Gottwald egyik legközelebb álló munkatársa, az egész nemzet számára oly drága J. Sverma elvtárs. Elesett azoknak a nagy eszméknek a győzelemre juttatásáért folytatott harcban, amelyek győzelmesen törnek előre hazánkban is. Megrendülten és tisztelettel áldoznak a KSS Központi Bizottsága ülésén résztvevők J. Sverma elvtárs emlékének. Amikor Smidke elvtárs átadja a szót V. Široký elvtársnak, a KSS elnökének, szavai a jelenlevők hosszantartó tapsában és spontán lelkesedésnyüváiutásában elvesznek. V. Široký elvtárs jelentőségteljes beszámolóját az ülésen résztvevők feszült figyelemmel hallgatták végig. Pontos elemzését és bolsevista módon világos irányelveit lelkes ovációkkal és Široký elvtárs éljenzésével viszonozták. A délutáni órákban Št. Bašťovanský elvtárs beszámolója hangzott el a KSS IX. Kongresszusa előkészületeiről. Ezt holnapi számunkban közöljük. Az első nap további ulésprogramját V. Široký elvtárs beszámolójához való hozzászólások és viták töltötték ki. V, Široký elvtárs beszédét teljes egészében közöljük alább: Pártunk Központi Bizottsága mai ülésének célja nem az, hogy részletesen ertékelje a gazdaságunk fejlődése érdekében kitejtett munkásságunkat. Gazdasági újjáépítésünknek egyes sürgetően fontos kérdéseivel kell foglalkoznunk, amelyek már ma az 1949-es operativ terv sikeres teljesítésére hatással vannik és ezeknek a megoldásával meg keil teremtenünk a szükséges előfeltete eket az 1950-es év összes gazdasági kiépítés, feladatainak sikeies végrehajtásához. Az 1949-es ev Szlovákia gazdasági újjáépítése szempontjából nem a legnehezebb esztendő. Az epitkezési beruházások programja Szlovákiában az öteves terv következő évei során nagyobb és felelősségteljesebb feladatok elé állít. Az ipari építési befektetések 1950/51 esztendőben lesznek a legnehezebbek, az azt követő esztendőkben a hangsúly a mezőgazdasági epitkezési beruházásokon lesz. valamint a közlekedés, lakásépítési befektetéseken. A kétéves tervben szerzett tapasztalatokat, valamint az ötéves terv első évének tapasztalatait éspedig az egész munkásosztály s az egész dolgozó nép tapasztalatait mái ma ki kell használni, hogy a terv szerinti építkezésünk állandó sikeres előrehaladását sem.nise akadályozza. Éppen azért kell ma az eredmények összertékelese nélkül azokkal a kérdésekkel foglalkozni, amelyek már máma nehézségeket okoznak, de ame'yek gazdasági politikánk helyes megszervezése és helyes működése mellett nem kellene, hogy lennálljanak. Helyes lesz tehát, hogyha az egész értékelést, munkánk egész mérlegét a jövő év elejére halasztjuk, különös tekintettel arra, hogy munkásságunk, dolgozó népünk nagy szorgalommal kivánja ötéves tervünk első esztendejét a szakszervezetek második kongresszusára befejezni. Nyilvánvaló, hogy a második szakszervezeti kongresszussal kapcsolatos kötelezettségvállalási mozgalom jelentős kihatással lesz mennyiségi és minőségi szempontból is az ötéves terv első esztendeiére előirt feladatok teljesítésére. Am, mégis elkerülhetetlen, hogy legalább egy-két eredményt felsoroljunk é« gazdasági életünknek egyes szektorait összehasonlítsuk azzal a helyzettel, ami a mult esztedőben volt. A KSS IX. kongresszusának feladatai A Központi Bizottság mai ülésén határozatot kell hozni a szlovákiai Kommunista Párt IX. kongresszusának jövő májusában való összehívásáról. A kongreszszus egybehívása minden bizony" nyal nagy jelentőséggel lesz a Gottwald elvtárs által megadott, a Csehszlovákiai Kommunista Párt IX. kongresszusán adott fő irányelvek végrehajtása szempontjából. A szlovákiai Kommunista Párt IX. kongresszusának előkészületi munkálatainak konkrét politikai tartalma az ötéves terv végrehajtása különös tekintettel Szlovákia felépítésére, a szocialista versenyek megszervezése, szélesebb és mélyebb alapokra való fektetése üzemekben, építkezési és egyéb munkahelyeken. Különleges figyelmet kell a kongresszus előkészületi munkálatai alapján fordítani a Párt falusi munkájának elmélyítésére és javítására, a szövetkezeti mozgalom munkájának intenzívebbé tételére, az egységes földműves szövetkezetek kiépítésére, amivel a mezőgazdasági munkatermelékenység és a mezőgazdasági tervgazdálkodás kérdéseinek megoldása jön létre, végezetül a népi közigazgatás helyi szerveinek megerősítésére és a pártmunka politikai és szervezési színvonalának emelésére. A Csehszlovákiai Kommunista Párt IX. kongresszusával kapcsolatos előmunkálatok és maguk a Kommunista Párt Gottwald elvtárs beszámolójában lefektetett irányelvei hazánk szocialista fel" építése tekintetében jelentős módot adtak a szlovákiai gazdasági helyzet megjavítására. A tavalyi helyzettel szemben jelentős politikai és konszolidációs tény az, hogy a lakosság növényi és állati termékekkel egyformán el van látva az egész állam területén, továbbá mindaz, amit az esztendő az életszínvonal emelésével hozott népünk számára: a kenyér szabaddátétele, a malomtermékek, a burgonya szabaddátétele, az élelmiszer és más fontos cikkeknek a szabad piacon való kiszélesítése. Az erősen érezhető Javulás az építkezési szektorban árcsökkentéseket elsősorban a szlovákiai dolgozó nép érzi meg. Ezek csak az eddigi dezorganizált állapotok megszüntetésével váltak lehetővé. Tavaly ez a kérdés egyike a leggyöngébbeknek volt nemzetgazdaságunkban. Olyan szektor volt ez, ahol a legjobban elmaradtunk a cseh országrészek mögött. Igen, így volt ez, ma azonban már máskép van. Ma a gabona es az ál.attelvásarlás mindeAütt terv szerint történik, ha nagy nehézségekkel is, főleg ami a tojás, tej es a falusi vaj felvásárlását illeti A felvásárló szervek szervezési munkáját megjavitani. ez továbbra is feladatunk. A mezőgazdasági munka termelékenységének és a mezőgazdaságban való terv szerinti gazdálkodás kérdésének megoldásával az első lépéseket teszszük abban a nagy munkában, amely a falu kérdéseit megoldja, részint a mezőgazdasági gépesítés kezdeti eredményeivel. Jelentős mértékben emelkedik az állattenyésztés a tavalyi évvel szemben, az 1948 július 1-i dátumot véve figyelembe. Sertésállományunk 1949 július l-ig S51.626 darabbal növekedett Hasonlóképpen emelkedett az anyaállatok száma is, a tavalyi évhez viszonyítva 69.628 darabbal" több van. 1949 július 1-től 1949 október l-ig sertésállományunk további 183.591 darabbal emelkedett. Ilyen nagy sertésállományunk eddig még soha nem volt Szlovákiában. Fontos emellett azonban az is, hogy a sertéstenyésztés Gottwald elvtárs kezdeményezésére kidolgozott terveit a hizlaldákban necsak teljesítsék, de túlteljesítsék. Állatgazdaságunk szektorában rövid idő alatt meggyőző példát szolgáltattunk a szocialista nagygazdálkodás előnyeiről. A sertéstenyésztést az 1949. évben terveinkhez viszonyítva 132.2 százalékban teljesítettük. A marhaállomány eredményei is kedvezők, legyőzve az 1947—48-as gazdasági év szárazságainak következményeit, oly kedvezően alakul, hogy az ötéves terv első esztendejét 104.4 százalékban fogjuk teljesíteni. Sajnos, a fejlődés nem ennyire kedvező a fejősállatoknál, ahol csak 98.7 százalékos a teljesítmény. A mezőgazdasági termelésben elért eredmények alapjában megjavították az élelmezési iparnak nyersanyagokkal való ellátását és í»v az élelmezési ipar ebben az esztendőben jobban dolgozik. Azt hiszem, hogy az elért eredmények az építkezés szektorában, főleg a második és harmadik negyedévben végzett munkák alapján, arra engednek következtetni., hogy a kedvező gazdasági fejlődés sokatígérö kezdetet jelent az eddigi elmaradottság leküzdésére és az építkezés terén az ipari nagytermelésre való átmeneteire. Tavaly, de még ennek az évnek a kezdetén is az építkezési termelés sok gondot okozott nekünk, a tervet nem teljesítették és a

mi a legérthetetlenebb volt, a legnagyobb fennakadás éppen az ipari építkezéseknél volt. Ďe ezen a szakaszon is ebben az esztendőben már javulás állott be. A tervet természetesen a pénzügyi kimutatások alapján, de nem tárgyi kimutatások alapján egészben véve teljesítjük és amit különösképpen kell hangsúlyozni, éppen a legjobban az 'pari épí'kezéseknél. Ez év végére 213 objektumot fejeznek be. Az eredmények az építkezési szektorban még sikeresebbek lehetnek, ha a kommunisták e szektorban még jobban összpontosítanák figyelmüket a hiányok eltávolítására, a megrendelések-helyes irányítására. a megrendelt áruk helyes leszállítására, a fűrészfa. a betonvas szállítására, a gépi berendezés jobb kihasználására. Mindezek és más hiányok, amelyekkel az építészetnek a produktivitás emelése végett meg kell küzdenie, nyilvánvalóan azt bizonyítják, hogy e kérdésre a továbbiak során is a legnagyobb figyelmet kell összpontosítanunk. Épitőtörekvésünk egyik legjelentősebb sikeréül lehet elkönyvelni ebben az esztendőben azt a tényt, hogy a legsúlyosabb gyöngéinket a tervgazdálkodásban likvidáltuk és hogy gazdasági fej ődésünk legíőbb problémáinak összpontosított megoldásához eljutunk és elérjük a szocialista szervezés és a munkf produktivitásának emelesét a szoci'alsta versenyzés teljes kifejlődése alap lán. E hiányok likvidálása során megmutatkozott a Párt vezető iniciatív és szervező szerepe a nemzetgazdaságban. Hála ezeknek és építőmunKánk lobbi szakaszán e'ért további sikereknek, az ötéves tervünk első esztendeje gazdasági és kulturális halad;' sunk hatalmas fejlődéséről tesz tanúbizonyságot, ami joggal tölt el bennünket szilárd bizalommal és öntudattal, hogy az ötéves terv további leiadatait is sikeresen fogjuk teljesíteni. Természetesen a szi'árd biza'om és öntudat csak akkor lesz helyénvaló, ha továbbra is iniciatíve fogjuk tudni a tervben kiszabott feladatokat megoldani, még enerí gik'isabban és következetesebben mint j eddig. Gazdaságunk felépítésének fő kérdéseit Gottwald elvtárs a cseh' szlovákiai Kommunista Párt IX. kong! ressznsán formulázta és tűzte ki Engedjék meg, hogy oly kérdésekre tér; jek át, amelyeket szlovákiai viszonyI latban a legfontosabbaknak tartok. A munkaerő kérdéséről Elsősorban itt van a munkaerő kérdése. A munkaerőkről tárgyalt Pártunk központi bizottsága mege.őző két ülése során espediglen széles mederben. Ezt nem lehet sem véletlennek venni, sem annak bizonyítékául, hogy a központi bizottság határozata csak papíron marad Nem. a munkaerők kérdése még sokáig fog bennünket foglalkoztatni és sok oldalon fog még jelentkezni. Azt hiszem itt az ideje, hogy a munkaerők kerdesévei bővebben foglalkozzunk. Hogy értse az ember a munkaerők hiányát? Hogy az ember erre a kérdésre helyesen tudjon válaszolni, mindenesetre tudatosítani kell, hogy mi az alapvető különbség a kapitalista és a szocialista iparosítás között. A tényleges fejlődés igazolja Marx tanainak helyességét, hogy a kapitalista ipar keletkezésével és fejlődésével együtt létrejön a munkanélküliek tartalékhadserege a tönkretett és egzisztenciájuktól megfosztott földművesek és iparosok táborából. A munkanélkülieknek a tartalékserege a kapitalisták számára a munkapiacon kedvező helyzetet teremt, nagy kínálatot és aránylag kisebb érdeklődést munkaerők után. Szlovákiában ezek a munkanélküli tartalékok különösképpen nagyok voltak, mert Szlovákia a kapitalista világ oly elmaradott országai közé tartozott, amelyben a kapitalista ipar csekély fejlettsége következtében krónikus volt a tömegek munkanélkülisége. A szocialista iparosítás természetesen nem számol a munkanélküliek tartalékseregével, ellenkezőleg azon van, hogy a leggyorsabban beállítsa az iparba a munkanélkülieket és mindazokat, akik munkára jelentkeznek. Ebben az esetben nagyon hamar bekövetkezik az a helyzet, hogy munkaerőhiány fog mutatkozni és legfőképpen akkor, — ahogy ez a mi esetünkben is fennáll —, ha az iparosítás üteme nagyobb munkaerőszükségletet támaszt, mint amit ki lehet elégíteni. Ezt találóan bizonyltja a Szovjetúnió felépítésének története is. Szlovákiában ez az állapot annál hamarabb következett be, mert a németek eltávolításával akut munkaerőhiány mutatkozott országunkban, főleg a cseh határvidék mentén. Ebből a helyzetből a szocialista iparosítás számára két fontos végkövetkeztetés vonható le. Hogyan adhat a falu munkaerőt a szocialista iparnak Először, hogy az iparosítás fő erőforrása az új sarjadéknak és az asszonyoknak a munkamenetbe való beállítása után a mezőgazdaságban alkalmazott személyek. De a mi iparosításunk eltérően a kapitalistáktól, a falusi munkaerőket nem a földműves gazdaságok tönkretételével és nem a bankkamatlábak zsarolásával, adóterhekkel, vagy más kizsákmányolással szerzi meg, — ha egyidejűleg az ipar emelkedésével emelkedik a földműves életszínvonala is —, hanem a munkaerők megszerzésének egyetlen útja, hogy a falvakon a mezőgazdasági munkaproduktivitást emeljük, főleg. gépesítés, villamosítás, valamint a termelés célszerű szervezése által. Ha a dolgok így állnak, —már pedig így állnak —, akkor nem lehet már számítani automatikus munkaerőáramlással a munkahelyekre és szükségessé válik az intézkedések egész sora és tervszerű gondoskodás, hogy új munkaerőket szerezzünk. Ez mind nem újság. Erről már beszéltünk a központi bizottság ülésein. Végezetül is ez a kérdés az összes funkcionáriusok és gazdasági munkásaink előtt tisztán áll. Természetesen a gyakorlatban a dolgok távolról sem mennek még úgy, amint az ebből következik. Már sokkal kisebb mértékben tisztázták maguk előtt az elvtársak, gazdasági dolgozóink a má" sik fontos következtetést, amely szocialista iparosítási politikánkból folyik, éspedig, hogy a relatív munkaerőhiány a komoly és sürgős kérdések egész sorát veti fel közvetlenül a munkahelyeken és éppen ezért szükséges, hogy az üzemekben, az építkezéseknél a munkadiszciplina, az egyik alkalmaztatásból a másikba való átmenet, valamint a bérpolitika kérdéseihez másképpen nyuljunk. Egyenes összefüggést kell látni a munkaerőhiány s a növekvő munkaerőhullámzás és a munkából való elmaradás között. Egyes elvtársaink a következőképpen gondolkoznak: nincsen munkaerőhiány, mert hisz ha nem lenne mnnkától távolmaradás pl. az építkezésben, akkor a munkaerőszükséglet teljesen fedezve volna. Ám azt hiszem, hogy a dolog pont fordítva van: az abszentia és a fluktuáció azért emelkedik, mert kevés a munkaerő. Egyszerűen nincsenek még mindenütt öntudatos szocialista munkásaink és a gazdasági törvények a fent említett értelemben hatnak. Kapitalista feltételek mellett, ahogy azt Marx hangsúlyozza, a terme" lés fejlődésének kikerülhetetlen feltétele a munkanélküli hadsereg tartaléka. A mi viszonyaink között a kapitalista ideológia csökevényeiről van szó és az említett gazdasági törvényt a munka szocialista szervezésének tökéletesítésével és főleg a munkásosztály új tagjainak szocia" lista öntudatosításával kell leküzdeni. Éppen ezért nagy és felelősségteljes munka vár itt a ROH'ra. A munkaerőhiány kérdése fennáll és ez csak azt bizonyítja, hogy nincsen íölösleges munkaerőnk és nincsenek mun" kanélkülieink. A munkaerőhiányt nem tekinthetjük tehát gazdasági fejlődésünk rossz jelének. Arról van itt szó, hogy céltudatos munkánkkal kiküszöböljük az átmeneti nehézségeket. A központi nemzeti biztosító kimutatása szerint az alkalmazottak száma január 1-től október l-ig 118 ezer személlyel emelkedett. Ha ezeket az adatokat fenntartással fogadjuk, akkor az is kétségtelen, hogy az alkalmaztatás emelkedése nagy volt, sokkal nagyobb, mint azt a terv ilőirányozta Ennek ellenére a legnagyobb munkaerőhiány a kulcsipar-