Uj Szó, 1949. november (2. évfolyam, 172-196.szám)

1949-11-11 / 180. szám, péntek

2 ban, a bányászatban, a fémiparban és az építkezésben volt Nyilvánvaló tehát, hogy nincs szó abszolút munkaerőhiányról, csak arról, hogy mindezideig még nem tudtuk irányítani a munkaeröáramlást úgy, ahogy azt terveink megkívánják Ha meggondoljuk, hogy a biztosítottak átlagszáma 1945 júliusában kereken 373 ezret tett ki és hogy 1949 szeptember 30-ig a biztosítottak száma kereken 793 ezer és ha ezekhez A munkaerők mozgósításánál Külön problémát képez a szakképzett munkaerők és technikusok kérdésé. Hála a Párt szorgalmazásának, az iskolák kibővítésével és különböző átképző tanfolyamok létesítesevel a szaKkép zett munkasok száma az epiteszetben 21 100-zal és a fémiparban 29 ezerrel emelkedett. Az állandóan emelkedő szügségietet azonban ezzel még nem sikerült fedezni így az építészetben, a fémiyarban és egyes más szektorokban további a is je entős szakmunkáshiány mutatkozik A követeimeny, amelyet a január 24-i központi bizottsági ülésünkön magunK elé tűztünk, hogy a betanító és átképző tanfolyamok szervezéset szélesebb alapra fektessük, összhangban volt a tervvel, hogy t. i. biztosítsa a szakmunkaerők szükségletének fedezetét, de nem volt teljes mértékben teljesítve. Az elköElintézetlen nálunk a tanonckérdés is. 1946-ban 5220 volt az ipari tanoncok száma és ezeknek száma 1949'ben 8286

_ra emelkedett, amiből a fémiparra 4797 esik. A tanoncok jelentős része ipari üzemekben tanulja ki szakmáját és az új tanoncközoontok nem nőnek kellő gyorsasággal, bár ezáltal nagyon sok fiút és leányt lehetne megszerezni tartós mnnkaerőkül az ipar számára. Nagyon nagy jelentőséggel bír a munkaerő utánpótlás központjának létesítése, amely a szocialista munkára való kollektív nevelésnek egységes központja lesz. E központnak feladata egységesíteni, kiépíteni és újjépíteni a nevelőintézeteket és szakmai, valamint politikai nevelést nyújtani a sarjadéknak. hozzászámoljuk Szlovákia azon lakosait, akik a cseh országrészekben dolgoznak, meg kell állapítani, hogy 4 év alatt olyan változás ment végbe, amely jelentős mértékben felszabadította és fel is használta a tartalékerőket. A tényleges nem fedezett szükségletről, ami a nem kvalifikált munkaerőket illeti, nehezen lehet képet alkotni &z adatok hiánya miatt. vetkező esztendőkben a szükséglet még rohamosabb mértékben fog emelKedni Igy pl a fémiparban, amelyben a legfontosabb ez a kérdés: az elkövetkező esztendőkben 17 ezer ú) szakmunkás kitanítására van szükség. Szükséges tehát, hogy a szakmunkások neve'ését intenzívebbé tegyük éspedig nemcsak szlovákiai üzemek segítségével, de a csehországi üzemeK segítségével is. Az intenzívebb nevelés me'lett szükséges lesz, hogy fogalkozzunk a helyes szétosztással és lalkozzpnk a helyes szétosztással és Ebben az irányban nagy lehetőségeink vannak és szükséges lesz, hogy főleg a fémipar e tekintetben tegye meg a szükséges lépéseket. De kell szüntetni a szakerőknek e'csábítását nagyobb béreK és fizetések ígérgetését, a fekete bérfizetést. emeléséről További pont, amelyre ma a Központi Bizottság figyelmét irányítani kívánom, a munka termelékenységének kérdése. Ha összehasonlítjuk ez év első kilenc hónapját az elmúlt év megfelelő időszakával, azt látjuk, hogy a munka termelőképessége az állami tervhivatal által nyilvánosságra hozott index szerint 2.1 százalékkal növekedett az egész iparban. A néhány ágazatban mutatkozó emelkedéssel szemben hanyatlás mutatkozik az ércfeldolgozó, kerámiai, papír- és textilszektorban. A faipar, amely tavaly gyengébb volt, ez évben emelte termelőképességét. Hogyha nekünk nem is engedi meg az index, hogy szilárd következtetéseket vonjunk le és pontos képet adjunk a munka termelőképes' - UJSZÖ ségének fejlődéséről, egy bizonyos, hogy az általános irányvonal helyes és általában a munka termelőképessége nagyon lassan ugyan, de emelkedik, ha néhány ágazatban csökken is. Már megA munka termelékenységének 2.1 százalékkal való emelkedésével szemben az elmúlt évben a bérek és fizetések 1949 második negyedében ö százalékkal emelkedtek. Fel kell tennünk azt a kérdést, miért nem jelentkezett a szocialista munka hatása átütőbb módon a munka termelékenységének emelésénél. Tényaz, hogy ebben az esztendőben tömeges szocialista munkaverseny és élmunkásmozgalom fejlődött ki és ennek a mozgalomnak mindenekelőtt a munka termelékenységének emelésében kellett volna megmutatkoznia. Azt hisszük, hogy a kérdésre adott felelet egyúttal leleplezi főgyengénket a szocialista munkaverseny eddigi folyamán. Arról van sző, hogy az egyes üzemekben nem követik figyelemmel azt, hogyan befolyásolja az egyes csoportok szocialista munkaversenye, és az élmunkások teljesítménye, az egész üzem eredményeit és nem tesznek semmiféle intézkedést sem arra, hogv a szocialista munkaverseny és az élmunkásteljesítmények eredményei megmutatkozzanak az egész üzem eredményeiben. Továbbra is érvényben van az. amit Zápotocký elvtárs mondott pártunk IX. kongresszusán, hogv a munka termelékenvségének emelésénél végül a középszerű munkás teljesítménye a döntő. Az élmunkásmozgalom nálunk növekszik és van sok kiváló élmunkásunk, ámde még igen kevés az olyan üzemünk, ahol az egész munkásság élmunkásmódra dolgozik. ahol az egész munkásság résztvesz a szocialista munkaversenyben. El kell érnünk, hogy élmunkásaink száma rövid időn belül megsokszorozódjon. hogy minél több élüzemOnk leeven, élosztályunk, élmühelyünk. Ehhez szükséges az, hogy: 1. Mindenütt minél gyorsabban vezessük be a szilárd normákat. A szocialista munkaverseny fejlődésének nagy akadálya a műszaki gazdasági normák nagy hiánya. A szilárd normák bevezetése halaszthatatlan, hogy ki lehessen dolgozni a műszaki gazdasági normákat is. amelyek alapjai nemcsak a szocialista munkaversenynek, de a helyes üzemi szervezésnek is. A szocialista munkaversenv szerződéseit követni kell a valóságos mettakarításoknak is. a munka termelékenységének, tényleges emelésének, a munkaszervezés ténvleges tökéletesedésének, a termelés műszaki színvonala valóságos emelkedésének. 2. A szocialista munkaverseny mozgalmát tevékenyen támogatni kell az üzemi vezetésnek, az igazgatóknak. Az íizem igazgatójának minden kezdeményezést meg keľ ragadnia, hogy az egész üzem vívmánya tehessen az. Ez annyit je'ent. hogy a munka szervezeté

1 módosítja a szocialista munkaver senv szükségleteinek követelményei szerint Az igazgatónak törődnie kell azzal, hopy az üzem tervei világosak és érthetők legyenek minden munkás elolt, hogy a szocialista munkaverseny céljait kövesse az egész munkásság, hogy tud |ák azt, hogy az élmunkásmozgalom és a verseny eredményei hogyan btfolyásolják az összeredményt. 3. A szocia'ista munkaverseny csupán akkor ölt tömeges jelleget, ha alapjává lesz az üzem belsejében indított versenynek, mindenekelőtt az egyéni versenynek. Keveset segít az a verseny, melynek céljait a munkások általában kevéssé ismerik és őket nem is indít ia előre Valódi haszna csak akkor lesz az élmunkásmozgalomnak, ha tapasztalatait további és Feltételezve azt, hogy a termelési költségek emelésére nem került sor és hogy a megépített értékek ugyanakkora tárgyi tartalmat képviselnek, a munka termelékenysége 1.8 százalékkal emelkedett. Tekintettel az építé szetben mutatkozó alacsony terme'ékenységre, ez az emelkedés teljesen elégtelen. Bár a szocialista munkaverseny néhány építkezésnél ígéretesen fejlődött és a mi élmunkásaink helyt alltak az országos versenyben itt sem mutatkoznak még meg a szocialista munkavetseny er< Inényeí ab ban. hogy a munka termelékenysége általában emelkedjék. A gazdaságosság és a termelési költségek csökkentésének kérdései az építészetben még nem hatoltak át az egész tevékenység gyakorlati vezetésébe Az összes ágazatokban, főleg az építészetben, ezek a kérdesek életfontossággal birállapitottuk, hogy a munka termelőképességének lassú emelkedése nyugtalanít bennünket, an~ nál is inkább, mert a bérek emelkedése gyorsabb. Ez az irányzat tovább is tart. újabb munkahelyekre viszik át. Ilyen beállításban kell minden üzemben, minden munkahelyeri átvizsgálnunk a szocialista munka verseny állapotát és a valóságos helyzet szerint biztosítani a szocialista munkaverseny és az élmunkásmozgalom tömeges jellegét. 4. A szocialista munka versen y és a tömeges élmunkáfmozgalom csak azokban az üzemekben fejlődhet ki és érhet el tartós eredményeket, ahol ez a mozgalom a szakszervezeteken és a Párt üzemi szervezetein keresztül szerveződik és vezetődik. No, gyakran a Párt üzemi szervezetein ezt a kérdést nem is teszik fel világosan, sőt gyakran opportunista módon kerülgetik. Hogy ezt teszik, az azt bizonyítja, hogy ezek az elvtársak még nem érzik magukat az üzemek gazdáinak és nem értik még, hogy mi ma a kommunisták feladata. A szocialista mninkaverseny kifejlesztésében ebben az esztendőben bizonyos fordulat mutatkozott, amely a Párt IX. kongresszusával volt kapcsolatban. Kifejlődött népünk kezdeményezése, amely meggyorsította országépítésünk ütemét ebben az esztendőben. Egyidejűleg kiviláglik, hogy neim elegendő kezdeményezni valamit, szükséges a kezdeményezés fejlődését szervezetileg biztosítani, ami viszont lehetővé teszi a szocialista nuitr kaverseny kimélyesítését és "kiterjesztését. Az Ifjúság Vasútvonalának befejezése a megállapított időpont előtt azt mutatja nekünk, hogy milyen eredményeket lehet elérni szocialista versenyben a munka szocialista módszereivel. Ragyogó példa áll előttünk, a szovjetmunkások példája, akik az SSSR"ben a szocialista országépítés olyan ütemét biztosították, amelyet joggal csodál meg az egész világ. A szocialista mainka* verseny kifejlesztése szélességben és mélységben főfeladatunk lesz a KSS IX. kongresszusának előkészületi idején. Ismeretes, hogy minden hiányunk a munkaerők, a távollét és a munkaerők hullámzása, a munka elégtelen termelékenysége kérdéseiben legé'esebben rrutatkozik meg -ii építészetben. A Párt erőfeszítése ellenére ebben az esztendőben, hogy biztosítsa munkaerőkkel az építkezéseket, nem tudta mindenütt kielégíteni a szükségletet Ezért továbbra is nyitva áll a munkaerők toborzásának kérdése építkezésünkben. Véssük emlékezetünkbe, hogy már ebben az évben is meghaladta a munkaerők száma az építkezéseken a százezret, ami magában is megköveteli a toborzásnál szükséges rendkívüli intézkedéseket. Az előzetes hírek szerint az. elmúlt évben háromnegyed esztendő alatt 4 9 miliárd Kés értékű épitkezes folyt. 64.880 át'agos munkaerővel és ebben az esztendőben háromnegyed év alatt 6.75 milliárd Kis volt az építkezések értéke, míg a dolgozók átlagos száma 87 ezer. nak. Teljes élességükben mutatkoznak meg ezek a keidések, főleg, hogyha szemügyre vesszük azokat a teladato kat, amelyek az ötéves terv további éveiben ránk, a mi epítkezési terme iésünkre várnak. Ezért a lassú javulás bennünket nem elégíthet ki, arra kell törekednünk, hogy gyorsabb és lényegesebb javulást érjünk el. Az említett okok mellett, ame'yek építészeti szerveinkben gyökereznek, a hiánvok fő oka az a tény, hogy az UVKSČ és az UVKSS elnökségének határozatai a pártszervezetek kiépítéséről az építkezésen és a munka politikai tudatosításának megerősítéséről általában, nem voltak teljesen megvalósítva. Ebből következik, hogy gyor san k' kell épiteni a pártszervezeteket az építkezéseken és a politikai osztá lyokat az államosított építkezések szerveiben. 1949 novwiber 11 Telies sikert csak szocialista kádernevelés biztosít Feltétlenül szükséges, hogy a nagy és fontos építkezésekre küldjenek jó és megbízható, bevált kommunistákat azzal a feladattal, hogy minél gyorsabban tömörítsék az építkezések munkásságát politikailag érett egységbe. Az építkezéseken a politikai munka azonban teljes sikert csak akkor hoz, ha az államosított építkezés szerveiben megbízható, a szocializmus ügye iránt feltétlenül odaadó műszaki és szervezési kádereink lesznek. Ismeretes, hogy az építkezési vállalatok éppen ilyen emberek hiányával küszködnek. Ezért meg kell erősítenünk az új fiatal káderek nevelését és ezeket felelős helyekre kell állítani. Itt különösen hangsúlyozom a szerelési munkákban és a szerelési anyagban mutatkozó hiányokat. A lakásépítkezésekben és általában a föld feletti építkezésekben ma olyan a helyzet, hogy óriási tömegű megkezdett építkezés van, amelyeket be lehetne fejezni, ha volna elegendő szerelő és szerelési anyag. Ennek a hiánya kedvezőtlenül tükröződik viszsza a munka termelékenységében. Lehetetlenné teszi az építkezések használatba vételét és visszatartja egéíz országépítkezésünket. Itt javulást csupán akkor lehet elérni, ha emeljük a mindenfajta szerelési anyag termelését, a szlovákiai installációs anyaggyártó üzemek kapacitásának növelésével, a szerelők, kézművesek meggyorsított szaképzésével, saját építési és szerelési munkálataink összehangolásának megszervezésével az építkezéseken. Feladataink a mezőgazdaságban Most mezőgazdasági termelésünk néhány kérdésére térek át. A mi mezőgazdasági termelésünk alapvető és fő problémáiról szó esett a Párt IX. kongresszusán. Ma néhány olyan kérdésről akarok beszélni, amelyeknek nagy jelentősége van a mezőgazdasági munka termelékenységének növekedésére. Elsősorban itt van a gépesítés. Az elért eredmények nem kicsinyek, állami traktorállomásaink géljfe'lszerelése nőveikszik. Nemcsak a gépállomások felszerelése a fontos. Sokkal fontosabb a gépek kihasználása, mert ez dönt a munka termelékenységének emeléséről. Néhány eredmény kielégítő. Igy pl. a traktorok, illetőleg az állami traktorállomások, az önkötöző gépek az 1948-as évben 5522 hektárt arattak le, míg 1949-ben már 25.229 hektárt és a traktorokra eső átlagos teljesítmény 42 hektárról 100 9 hektárra emelkedett. Az állami gépállomások ezen kezdeti sikere azonban gyengül a gépszövetkezetek gyenge teljesítményével. Ha tehát a munka magasabb termelékenységét akarjuk elérni, szükséges, hogy mindenekelőtt gondoskodjunk a géppark jobb és célszerűbb kihasználásáról éspedig mind az állami gépállomásokon, mind a szövetkezeti állomásokon. Egyszersmind törődni kell azzal is, hogy a traktorok és a nagy mezőgazdasági gépek, amelyek magánkezekben voitak, az érvényben lévő előírások alapján, növekvő gyors # ggal felvásároltassanak és gazdaságilag alaposan kihasználtassanak a kis- és középparasztok érdekében. Az, ami gazdasági tevékenységünk összes szakaszain érvényben van, érvényben van a mezőgazdaság magánágazatában is, tudniillik, hogy terveinknek bátrabbaknak és nagyvonalúbbaknak kell lenniök, hogy nem szabad csupán a múlttal való összehasonlításból kiindulnunk, hanem a tényleges szükségleteket kell tekintetbe vennünk. A gépesítés sikeres érvényesítésének fő előfeltétele a szocialista munkaverseny kifejlesztése az állami gépállomások között, éppen úgy, mint az egyes traktoristák között. További kérdésünk az állattenyésztés fejlesztése. A mi sikereink mellett a sertéshízlalásban és főleg nagy hizlaldák szerzevése terén szemmelláthatóiag nem elégíthet ki bennünket a marhaállomány állapota, főleg a teheneké, ahol lényeges javulást nem venni észre. Amellett, tejjel és tejtermékkel való ellátásunk élelmezésünk egyik leggyengébb pontja még a mai napig is. 1948 július 1-vel szemben 1949 júliusáig a tehénállomány növekedése csupán 3.5 százalékot tesz ki és az október 1-i eredmények szerint ismét csökken. Még az átlagos élősúlyban sem érjük el #a tervet, sem pedig az átlagos fejőkepességben. Az átlagos élősúly 400 kg helyett csupán 358.4 kg, és 1100 liter helyett csupán 881 liter a teljesítmény. Az okek egyike az, hogy nem elég erélyesen és céltudatosan léptünk a legelők megjavításához és elégtelen (Folytatás a 3. oldalon) A munkaerő hullámzásának következményei A munkahivatal szeptember 30-i jelentése szerint az iparban 5700. az építészetben kereken 10.000 munkaerő hiányzott. Nyilvánvaló, hogy a jövőben nemcsak további mezőgazdasági munkaerők megszerzéséről lesz szó, hanem arról, hogy a mezőgazdaságban szerzett új munkaerők úgy legyenek munkába állítva, ahogy azt a tervek megkívánják. És most egy-két megállapítást az abszencia növekedéséről az iparban. Ha összehasonlítjuk az 1948 és 49. évek első felét, azt látjuk, hogy a

z elmaradt és nem fizetett munkaórák száma 57 százalékkal növekedett Ugyanakkor azonban emelkedett áz elmaradt, de fizetett munkaórák száma is 14.5 százalékkal. Egyes szektorokban, mint pl. az energetikában, keramikában, a grafikai iparban majdnem megkétszereződött ez a szám, a söriparban pedig hétszer akfora volt, mint tavaly volt. A fémiparban az abszencia ugyanazon idő alatt 55.3 százalékkal nöyekedett Ha figyelembe vesszük, hogy az ilyen erősen növekedő abszencia mellett is iparunk a tervet mégis 106 százalékban teljesíti, megállapítjuk, hogy vannak még ki nem használt lehetőségek ipari termelésünk fejlesztésére. Végül még a fluktuáció jellemzésére, amely ugyancsak kellemetlen méreteket ölt, meg kell állapítani, hogy az iparban elmúlt 8 hónap folyamán 41 ezer munkás cserélt helyet. A fluktuáció a bányaiparban a legnagyobb és ez a fluktuáció teszi lehetetlenné, hogy a munkaerőszükségletet fedezni tudjuk A fluktuációt erősíti még az a tény, hogy a munkásokat üzemből üzembe minden akadály nélkül át lehet vonni. Olyan munkások, äkik üzemből üzembe vándorolnak, olyan munkások, akiknek a heti munkaideje kedden vagy szerdán kezdődik és pénteken mr befejeződik, természetesen a munkában sem fejtenek ki olyan szorgalmat, amilyent ma elvárunk teken már befejeződik, természetesen rányomja bélyegét a munkaproduktívitás egész fejlődésére is. Pártunk e tekintetben sokat tett. Főleg ami az építkezési iparban való munkaerők toborzását illeti. Most a központ; bizottságnak további jelentős lépést kell tennie és tájékoztatnia kell a pártot, a pártszervezeteinket és a funkcionáriusainkat e kérdés rendszeres megoldása végett. Ugyanakkor szükséges, hogy a párt figyelmét főleg az alábbi feladatokra fordítsa: 1. Rendszeres politikai és gazdasági rendelkezésekkel biztosítani a munkaerők további átcsoportosítását a mezőgazdaságból az iparba. 2. A munkafolyamatba való besorolásnak mindig a terv szükségletei szerint kell történnie. Ehhez meg kell jegyezni, hogy azok a várakozások. amelyeket a munkahivataloknak a kerületi, illetve járási nemzeti bizottságokba való beépítéséhez füztünk, nem teljesedtek be. Ezeket a hivatalokat teljesen újjá kell szervezni. hogy a tervek szerint dolgozzanak. 3. Gondoskodni kell a munkaerőkről és ez a legfontosabb kötelessége minden üzemnek és üzemi szervezetnek. A handlovai bányászhiányt soha sem fogjuk kielégíthetni, ha a handlovai elvtársak nem tanulják meg, hogy kell helyes harcot folytatni a fluktuáció ellen. 4. Az abszencia és a fluktuáció elleni harc inteznziv politikai és öntudatosító munkát igényel. 5. A Párt iparosítási politikájának jelentkeznie kell mindenekelőtt a dolgozíj nép széles rétegeinél, főleg az ifjúságnál, hogy érezzék kötelességüknek és szükségesnek, hogy minden erejükkel azon kell lenniök. hogy Szlovákia iparosítási feladatai teljesüljenek. 6. A pártszerveknek vezetniök kell az állam és a gazdasági berendezés minden tényezőjét, üzemi és falusi szervezeteit is olyképpen, hogy azok megtanulják a munkaerő kérdésének rendszeres és konkrét intézését. A Közpomi Bizottság elnöksége ezekkel a kérdéseknel már foglalkozott. A vita során a hozzászólások alapján, különösen ami az eperjesi elvtársak hozzájárulását illeti, meg lesz a lehetőségünk, hu^y eldöntsük, vajjof az elnökségi hatarozatok elégségesek lesznek-e. vagy pedig kiegészítésre szorulnak? A munkaerők helyes kihasználása A szocialista munkaversenyről és az élmunkás mozgalomról fl tanoackérdésröl és a munka termelékenységének Gyorsabb javulásra keSI törekednünk az építészetben