Uj Szó, 1949. november (2. évfolyam, 172-196.szám)

1949-11-10 / 179. szám, csütörtök

1949 november 9 UJSZ0 3 EZÖGAZDASÁG Nemesócsai képek i. Falu járók lettünk. Közelebbről akarj.uk megismerni a föld igazi dolgozóit, akik elvetve maguktól a mult élet ma radiságát a szebb élet úttörői lettek. Nem riadnak vissza a kulákság fenyegetődzésétől, akik nem törődnek a falni újjáépítésével. felvirágoztatásával, a nép kultúrájának emelésével, hanem eltökélten védik régi kizsákmá nyoló politikájukat De a munkások, a kisföldü vagy földnélküli parasztok mégis egységbe tudnak tömörülni, a földmunkás szakszervezet tagjai lettek b ennek segítségével haladnak azon az úton, mely biztosítja a falu előrehaladásának feltételeit. Így van ez Nemesócsán. A Vendég Lászlók, Földes Lajosok, Vasy Antalok s a többiek így küzdenek a szebb élet megvalósításáért. ök, a föld egyszerű dolgozói és a városokba járó gyári munkások kívánják falujukban megalapítani a CSEMADOK-ot, hogy ezzel biztosítsák a lakosság kulturális felemelkedését, ők igénylik az egyházi birtokot, melyen termelő szövetkezetet akarnak létesíteni, a nagy községi legelő egy részén pedig szövetkezeti alapon a rizstermelést akarják meghonosítani. Láthatjuk ebből, hogy csak a közös munkával és szoros együttműködéssel valósíthatjuk meg céljainkat. Akadályt nem ismernek, ha a kulákság gáncsoskodik is, letörik őket s mint Vasy Antal mondja: — A faluban csak akkor lesz rend, ha majd az összes munkások, akik szívből kívánnának a Párt tagjai lenni, bent lesznek a Párban s félre állítják útjukból a haladást gátló kulákokat... Ezek az elvársak azok, akik mindenhol ott vannak, ha az állam érdeke ezt megkívánja, ahol szükség van rájuk. A közelmúltban répát szedtek az apácaszakállasi állami birtokon, ahol Vasy Antal és 17 társa hét nap alatt 26 hold cukorrépát „ara" tott" le. Járjuk a falut s járjuk minél többen, hogy megállapítsuk a hibákat, a szükséges tennivalókat, mert csak így biztosíthatjuk az ötéves terv feladatainak teljesítését, mert csak így önthetünk újabb erőt kü? dolgozóinkba, akik napi fárad ?os munkájuk után még időt találnak a köz ügyeinek intézésére is. 2. Érdekel a traktoristák élete is. Menjünk tovább. Nemesócsa híressége, hogy itt van országunk legjobb gépállo' mása. A napokban olvahattuk lapunkban a traktoristák Sztálin elvtárshoz intézett 1evelét, mely arnV tanúskodik, hogy nálunk valóba.i az új, szebb élet formája uralkodik, hogy a fiatalok minden tettében már a szocializmus építő lendülete lüktet. Cseh Imre éltraktorista, aki normáját már 48-i százalékra emelte, azt mondotta, kötelessé' gük volt, hof»v levelüket elküldjék. mert csak íev felezhették ki szeretetüket és hálájukat a Szovjetúnió és Sztálin iránt aki megmutatta számukra is a haladást biztosító helyes utat. Épp az ebédszünetben érkeztem meg a gépállomásra. Az udvaron javítás alatt álló traktor búslakodik. Kiérezni ebből a gépből is, hogy inkább a mezőkön futna és húzná maga után az ekét, mely boldogan előretörve hasítaná az új barázdákat. Az ember könnyen megszereti a gépet, megérti a motor zenéjét, szíve lüktetését mely azonos a traktorista lelkületével, aki apai gondossággal bánik vele. A társalgóban akadtam a gépállomás dolgozóira. Ebéd után voltak. Épp asztali tenniszt játszottak, amikor rájuk nyitottam. Ebben is versenyeznek. A verseny láza ég bennük, mindenben az elsők kívánnak lenni. Csak a javítóműhely munkásai és Cseh lm,re éltraktorista var< itt, a többiek kint dolgoznak a mezőkön, 9 gazdák és az állami birtokok földjén. A munkaverseny nagyobb teljesítményt eredményez. Cafik Géza, szakszervezeti elnökük elmondja, hogy gépállomásukat 1946 május 1-én létesítették. — Akkor csak négy traktorral kezdtük el működésünket, ma már közel 40 traktorral dolgozunk. Akkor még én is traktorista voltam s büszke is vagyok erre. Utána a javítóműhely vezetője lettem. Kimagasló eredményeket értünk el s ekkor elhatároztuk magunkat, hogy versenyre hívjuk Szlovákia valamennyi gépállomását. Tizennyolc állomás vett részt a versenyben s mi lettünk az elsők. Az idén is küzdünk az elsőségért, melyet most is meg akarunk tartani. Elhallgat. Talán azon gondolkozik, hogy elmondia-e titkukat? Majd ismét megszólal, úgylátszik mégis elárulja határozatukat, mely örömmel tölt el minden traktoristát. — A közeljövőben Široký elvtárs nevét kapja meg gépállomásunk! Büszkék is erre mindnyájan, hogy állomásukat nagv tanítóink és nártfogójuk nevéről keresztelhetik el. A verseny és csak a verseny mindenük, mert tudják, hogy így érhetnek el nagyobb teljesítményeket, tudják, mint a dal is mondja, hogv ,.munka versennyel győz a proletár!" Szlovákiában már közel hatvan gépállomás működik s versenyez egymással az idén is az elsőség megszervezéséért. Amikor ezt mondj ák, szavaikból hirtelen szomorúságot érzek ki. Elhallgatnak. Maid Beluc Béla, Csolkó Sándor, Majer János üzemi segédek szinte egyszerre szólalnak meg. — Mondd el te, Imre! Cseh Imréhez szóltak, az él" traktoristához, aki nagy érdemet szerzett a verseny megnyerésében. — Az igaz, a nyári versenyben is az elsők lettünk, de a díjat nem mi kaptuk meg. Ebben az évben eddig közel 11.000 hektár földet szántottunk fel, normánkat többszörösére emeltük, még a leggyengébb traktorista is eléri nálunk, a 150 százalékot. Ha így is történt, nem csüggedünk el — mondja Cseh Imre elvtárs ezentúl még jobban és erőtelje sebben dolgozunk a szocializmus ért. Nem a motorkerékpárokért vagy kábátokért küzdünk mun kahelyeinken, mi dolgozó és építő munkások vagyunk! — Most még nagyobb teljesít ményeket is érünk el, — szól közbe Cafik elvtárs. Majd újból Cseh Imre veszi át a szót. — Kevés üzemanyaggal szán tmnk. Takarékoskodunk. Ezt egy gépállomás sem tudja utánunk csinálni. A mi traktoristáink kö zött magam 13.4 százalékkal fo gyasztok kevesebb. üzemanyagot mint a többiek, a többi állomás hoz viszonyítva pedig a "százaié' kom még nagyobb lehet. A jó szántás a mj becsületünk. — Sok munkánk van — foly tatja Cseh Imre —, a gazdák látják, hogy jól és olcsón munkál juk meg földjeiket. Sokszor alig győzzük a munkát, voltak olyan hetek, amikor még éjjel is dol goztunk. Most újabb két motort igényeltünk, hogy a rendeléseknek eleget tudjunk tenni. Majd Rajtik Milán szólal meg ö veszi át a rendeléseket, ő beszél a gazdákkal, így hát jól is' meri azok véleményét. — A jó szántás a mi becsületünk és cégérünk. Minden trakto' rista igyekszik, hogy megbecsülést szerezzen gépállomásunknak. Sokszor olyan helyre mennek ki dolgozni, ahol azelőtt a gazdák sohasem láttak traktort Ott érdeklődve mennek ki a mi embereinkhez, ezt jól tudom mert tapasztalataikat mindig elmesélik nekem, — teszi hozzá az elvtárs, — bírálják munkájukat és bizony a jól végzett munka Dr. Brauner Iván: Szarvasmarhák gtimőkárfa és az eüene való védekezés A gümőkór, (tuberkulózis) idű't, rendszerint igen lassú lefolyású fertőző betegsége összes háziállatainknak, beleértve a szárnyai baromfit is. Leggyakrabban a szarvasmarháknál tordul e'ő. Ennek oka. hogy a szarvasmarha igen fogékony a gümőkórt okozó élőcsíra iránt s az istállóban egymás mellé állítva a fertőzés terjedése állatról á'laua könnyen lehetséges. Nagy tehenészetekben gyakran a felnőtt allatok 80 százaléka fertőzött. A gümőkór felbecsülhetetlen nagy nemzetgazdasági kárt okoz _ idült, hosszú ideig elhúzód^ lefolyásával. A nagy gazdasági kát abból áll, hogy a beteg állatok rosszul nőnek, testsúlyuk fogy nem híznak, elvetélések állnak be, a tejhozam erősen megcsökken, végül az értéktelen állat kényszei vágási a kerüi s egy részük elkobzásával nagv mennyiségű fontos táplálék megy kárba A fertőzött állományból nem lehet egészséges utodokat nevelni s emiatt az egész tenyészet degenerálódik. Háziállataink közül legfogékonyabb a gümőkór iránt, a szarvasmarha és a sertés, kevésbé fogékony a ló, biva'y, juh és a kecske Szárnyas háziállataink közül h tyúkok es a galambok fogékonyak, míg a pulyka és a vízi baromfi ritkábban betegsz

:k meg Az állati gümőkó- ellerjeaesénél igen nagy szerepet játszik a hajlamosság és a hajlamosíts köríi'-nónyek. Nagyban előmozdítja a fertőzést az á'landó ístálloztatás. különösen a tisztátalan. rosszul szellőzött sötét istálló, gyenge és egyoldalú takarmányozás, a teielőképesség túlságos kihasználás?. a nehéz megerőltető munka és a gyakori elletés A giimőkóros állatnál a gümőbacil IUS a beteg szel vekben, kivételesen a vérben is megtalálható, azonfelül meg van azoknak a csatornáknak a tartalmában is, amelyekbe a beteg szervekből fertőzött váladékok vagy iirülé kek kerülnek. Ha tzek a csatornák közvetlenül a külvilágba ürülnek ki (pl tőgvgümókórnál a tőgybimbó csa tornáján, méhgümőkórnál a hüvelynyíláson, tüiőgümőkórnál a légcsőn és szájon keresztül), úgy az illető hefeg állat giimőkórját nyílt gümőkornak nevezzük Ha a giimőkóros gó cok és a külvilág között nincs csator nászerő összeköttetés, (pl a mellhártya gümőkórja, a bélfodri vagy más mirigyek gümőkórja. a csont és csontvelő giimőkórja), úgv zárt gümőkórnak mondjuk. A fogékony állatok vagy emberek közvetlenül vagy közvetve az ilyen nyílt gümők^rbari szenvedő állatoknál vagy emberektől fertőződnek. A nyilt gümőkóios marha testéből kijutó gümőkór-élöcsirák, akár a togyből, akár a méhből bélből, vagy tüdőből kerülnek is ki. rövidesen megfertőzik, a vele istállózott több szarvasmarhát és borjút s ha az ilyen nyilt tögygümŐKÓros tehén forralatlan tejét a kisgyerek issza, az is gyakran áldozatul esik a fertőzésnek. "A közös istállóban levő állatok leggyakrabban a tüdőgümökoros marha áftal kiköhögött hörgőváladékl<a: fertőződnek közvetlenül, de az istálló távolabb lévő részén álló állat is fertőződhetik, a takaimányia vagy ivóvízbe jutott élőcsirátol, sőt a heszáradt é'őcsira az istálló levegőjében a porszemekhez tapadva belejut az egészséges állat szervezetébe s elkezdi lassú, de annál biztosabb roncsoló munkáját. Nagy szerepe van a fertőzésben a gümőkuros állatok bélsarínak is. A bélsár ugyanis, nemcsak akkor tartalmaz gümőkór bacilluso at, ha a gyomorban, belekben es a májban van gümőkór, hantm akkor is, ha az állatnak tüdögümőkói ja van mert a felkóhögött hörgőváladéKot az állat lenyeli es így a fertőző anyag belejut a be'ekbe. A tej a tőgygümőkórja esetén mindig tartalmaz gümők ír élőcsirákat, sőt mát akkor is lehetnek giimőkórbacilluso'í a tejben, amikor a tőgyön gümőkórra utaló elváltozásokat szabad szemmel vagv felületes vizsgálattal nem i-, állapíthatunk meg. Mert a tőgygümőkór a legkezdetlegesebb alakjában is már nyilt szokott lenni s minden nyilt gümőkór millió számban tartalmazza az élőcsirákat. Ezért tehénteiet nyersen csak ak kor igyunk, ha teljes biztonsággal, (szem- vagy hör-tuberkulin próbával) igazo'va van hogy az állat 100 százalékban mentes a gümőkórtól. Tekintve, hogy egyetlen tőgygümő kóros tehén teje egész tehenészet ösz szegyüjtött tejéi fertőzheti, érthető, hogy a városokba szállított tejben igen gyakori n gümőkór élőcsira jelenléte s ezért csak 90 fokra való fel me'egítés után engedélyezik közfogyasztásra. Embereknél a gümőkór igen elter tedf fertőző betegség. A második vi'á^háború e'őtt a ČSR-hen negyed" millióra becsülték a fíimőkórhan «zen védő emberek számát s ezeknek ió része, főképp a gyerekek, a tüdőgümőkóros marha nyerstejének fogyaszta sával fertőződött Ennél a betegségnél az ember- és az állat gyógyászatnak karöltve, egymást segítve keil küzdenie, mert a gümőkór állatról emberre és emberről állatra terjedhet. Az állatgyógyászatban a gümőkór elleni küzdelem eleg sok nehézségbe ütközik, nem azért, mintha az állatorvosi tudomány nem ismerne eredményes eljárásokat a gümőkór elfojtására, hanem azért, mert a legeredményesebb és leggyorsabb eljárások a gümőkór nagy e'terjedése miatt, egyes gazdaságokban, azok üzemképességét bizonyos időre megbénítanák. A kóros tünetekben megnyilvánuló gümőkór, gyógyíthatatlan betegség, ezért a beieg állatikat a leghelyesebb levágás útján minél előbb húsra értékesíteni Levágásuk megokolt, mert az ilyen állatok, állandó veszedelmet jelentenek társaikra. A gümőkór elleni hathatós küzdelmet a gazda, csak az á'latorvos közvetlen segítségevei veheti tef, mert a legfontosabb íelada. az, hogy idejében, lehető'eg az első megbetegedett marhánál állapítsuk meg, ezt pedig csak az állatorvos segítségével érhetjük el, az úgynevezett szem-, vagy bőrtuberkulir próbaoltással. A gümőkór nem öröklődő baj, hanem a megszületés után lámád giimőkóros ál latokból származó váladékok és t'irülekek felvétel" után. Ha tehát az egészségesen született fiatal állatot sikerül egész élete folyamán meg\édeni a giimőkóros fertőzéstől, nem is betegszik meg gütnőkórban, akár gümőkórtól mentes, akár gümőkóios anyától származott. A gümőkórtól mentes állatokat, csak akkor lehet hzi'osan megvédeni a fertőzéstől h;- kö: nyezetünhől az csak akkor lehet biztosan megvédeni állatokat eltávolítjuk a ttiberkulin bőr- vagy szemprób > eredménye alapján. Igy ha állatainkat és ezzel sok esetben gyermekeinket is meg akarjuk védeni ettől ? gyógyíthatatlan betegségtől, ne sajnáljuk a kis anyagi áldozatot és fáradság-)', hanem évente kétszer ősszel és tavasszal hívjuk el az állatorvos- és végeztessük el a szem- vagy bőrtubei ku'in próbaoltást, mely a gümŐKÓi már a legkezdetlegesebb szakában is egész biztosan megál'apítja "agy pedig a gazda legnagyobb örömére szarvasmarha állományát gümökórmentesnek fogja találni. után tömegestől jönnek rendeléseket adni. Ezt már Beluc elvtárs mondja. — Köztársaságunkban a mi gépállomásunknak van az első futballcsapata. Már az első évben megnyertük a III.-ik osztály bajnokságát, s így most felkerültünk a Il.ik osztályba. De a kultúrs terén sem maradunk el. December elején magyarnyelvű színdarabot adunk elő. A Szovjetún'ó a mi példánk! Ezután szinte drámaszerűen váltják egymást mondanivalójukban az itteni dolgozók. Mélyen beléjük gyökeredzett a szocializmus eszméje, melyet a dolgozók újabb és újabb ezrei kezdenek hirdetni vallásapostolokként, mint a XX.- század megváltó igéjét, új hitét. A beszéd így folyik aztán: Cafik: Teljesen azon az úton haladunk, melyet a Szovjetúnió dolgozói maguk elé tűztek a nagy forradalom után. Cseh Imre: Minden törekvésünk az, hogy felépítsük munkáshazánkat, kitartóan dolgozzunk s nem csüggedünk el soha a munkánkban. Cafik: Most látjuk csak, hogy ez az igazi munka, sokkal jobb, mint idáig volt. Majer: Ki szeretnénk menni tanulmányútra a Szovjetúnió" ba... Cseh Imre: Jómagam is; legalább láthatnók, hogyan dolgoznak a szovjet traktoristák, mert így tökéletesebben végez, hetnök el feladatainkat. Majer: Három évig voltam fogságban s láttam ott, hogy a szovjet nép milyen jó életet él. Sokszor kilátogattunk a kolhozokba és gyönyörködtünk ott a szép termésben s a nagy gyümölcsösökben. A napi nyolc órai munkaidő után a szovjet dolgozó szórakozik és művelődik. Parkokba, sporttelepekre jár, este pedig tömegesen látogatják a kultúrházakat. Ez kellene minekünk is! Ezért dolgozunk, hogy ezt megvalósíthassuk a mi hazánkban is! Cseh Imre: Ezért léptünk be mindnyájan a Szovjetbarátok Szövetségébe is, hogy méjf jobban megismerhessük nagy szövetségesünk népének életét, munkáját. Mi is ugyanolyan munkások vagyunk, mint ők, mert ugyanazon az úton haladunk, melyre ők már a Nagy Forradalom után léptek. Cafik: Sorainkban csak olyanoknak van helye, akik ugyanazért a célért küzdenek mint mi. E szavakhoz már nem kell magyarázatot fűzni. Nem kell már őket oktatnunk, mert öntudatosan, határozottan haladnak kitűzött céljuk megvalósítása felé. Még ílukan Jánosról, a gépállomás vezetőjéről szólnak. Sze rétik őt, mert igazságos és siak* szerü irányításával hathatósan hozzájárul nagy teljesítményük eléréséhez. Az ebédszünet véget ért. Szirtté egyszerre kelnek fel mindnyájan, hogy munkahelyükre siethessenek. Nem szabad egy percet sem elveszíteniök, mert csak így teljesíthetik pontosan feladatukat. Mielőtt elbúcsúzunk tőlük, Cseh Imre éltraktorista még megígéri, hogy legközelebb a saját maga, meg Dóka Ferenc, Szénási Lajos, Erdélyi László, Méry Dezső, Novelinka József, Szentes András, Vizváry Béla, Fi tus Jenő s a többi éltraktorista életéről, munkájáról fog beszélni. Viszontlátásra nemesócsai traktoristák! Köszöntünk benneteket s büszkék vagyunk rátok, mert valóban az új élet jeles úttörői lettetek! Petrőci Bálint.