Uj Szó, 1949. november (2. évfolyam, 172-196.szám)

1949-11-29 / 195. szám, kedd

1943 d

ece

mber 1949 UJSZ0Dr HUSÁK: A falvakén dolgozó kisemberek testvérisége „nemzetiségre való tekintet nélkül" a jóiéi és haladás biztosítéka Mai konferenciánk szlmbólikusa kezdődőit. A cíferi parasztijuk és leányok száz évvel ezelőtt harci dalt énekeltek el, száz évvel ezelőtt régi dalt, amikor a kis- és középparasztok a hűbériség ellen harcoltak, felgyújtottak a dereseket és harcba kezdtek az akkori urak és nagybirtokosok e len. Mindenekelőtt meg kell mondani, valójában miért alakítunk EFSz-eket. milyen je'entőséggel és értelemmel bírnak ezek a szövetkezetek a kis. és középparasztscg szempontjából. A felszabadulás óta nagy változásokat figyelhettünk meg államunkban. Munkánkat kct vona'on keľett irányítanunk. Mindenekelőtt el kellett távolítani a háborús károkat és egyidejűleg át kellett építeni az egész államot. Félretettük a régi kizsákmányoló osztályokat, a tőkéseket és nagybirtokosokat, hogy a dolgozó ember, a munkás, a kis- és középparaszt úr legyen saját hazájában. Megtörtük a tőkések és nagybirtokosok hatalmát és látjuk, hogy azóta mi yen nagyvonalúan bontakozik ki gazdasági é'etünk fe'épitése. Nemcsak a nagy háborús károkat távolítottuk el, hanem egyre jobban nő államunk gazdasági ereje s Szlovákiában láthatjuk, hogyan keletkeznek az új üzemek százai, nagy műszaki művek, hogyan javul lakosságunk szo. ciális helyzete és a kultúra meg a tudomány a dolgozók egyre nagyobb és szélesebb tömegének közkincsévé válik. Aminek a múltban tanúi vc'tunk, munkanélkü iségnek, kivándorlásnak, a kis ember bizonytalanságának és félelmének, hogy mi lesz holnap, hol talál megélhetést maga számára és családja számára, ezek ma már elavu't fogalmak Azt mondhatjuk, hogy ezen a téren nagyot haladtunk e'öre. Az államosított ipar ma sokkal többet termel, mint a múltban bármikor. Megadta a lehetőséget arra, hogy a mezőgazdasági területen is lábukra állíthassuk a kis- és középparasztokat, hogy helyzetüket gazdasagilag javíthassuk és jövőjüket pontosan meghatározhassuk. Mindenki megfigyelheti, hogy a felszabadulás óta a mezőgazdasági élet terén is nagy lépést tettünk előre. Mindenekelőtt e'koboztuk a grófok és nagybirtokosok földjét, amelyet kis- és középparasztok kaptak. Ä kormány segített a kis- és középparaszaságon azzal is, hogy gépi-, hitel- és vetőmagsegítséget nyújtott. A kis- és középparaszt he'yzete lényegesen megváltozott. Az állami igazgatás ma kell, hogy a kis- és középparasztság érdekeinek szolgáljon. A bankok ma segítőtársai a parasztságnak. Azonban tudjuk, hogy még mi is vannak falvakon gazdagok és spekulánsok, akik még mindig kizsá.km

Anyolják a kisés középparasztságot. Hogyan biztosíthatjuk tehát kis- és középparasztjainkat gazdaságilag és hogyrn érhetjük e!, hogy jólétük emelkedjék? Ma a gazdasági életben mindenütt, az iparban és másutt is az az elv érvényes, hogy a tőkések e'tá.volítása után a jó'é'et csak úgy tudjuk eme'ni, ha nagyobb mennyiséget gyártunk, mégpedig jobban és o'csóbban, mint ők gyártottak. F.z vonatkozik a mezőgazdaságra is. A jólétet nem lehet segélyekkel, szubvenciókkal biztosítani, h?nem egyedül azzal, hogy emelkedik a termelés, hogy javul a munka termelékenysége. És ehhez adva vannak a lehetőségek a parasztság között is. Tudjuk azt, hogy a nehéz paraszti munka nagyrészét gépekkel lehet pótolni, tudjuk, hogy a mezőgazdaság bárme'yik területén sokká' nagyobb eredményeket is el lehet érni Tudjuk, hogy elérhetjük azt is, hogy egy hektl

tr földön negyvenöt mázsa búza tcemjen, hogy egy tehén fejőképes»egét évi 4—5 ezer literre emeljük. Ame'lett ne n kell hozzá semmiféle csoda, csak a munka jobb megszel vezese, gépek haszná'ata és jóminőségű vetőmaggal való nemesítés kell hozzá A kis-é s középparaszt, akinek vagyonkája -kis parcellákra van széltörde ve használhat-e gépeket? Törődhet-e a minőségi tenyésztéssel? Kihasználhatja-e mindazt, amit ma a gazdaságába fektet be sajátmaga számára? A földműves munkája hozamának emelése a munka jobb megszervezésétől fiigg, a kis- és középparasztság jobb összetartásától, mert mindazt, amit a kisparaszt az ő 4—5 hektár földjén nem tud elérni, együtt nagyszerűen megcsmá'hatják, ha egységes szervezetben előre megtervezik és megszervezik munkájukat. Az egységes földműves szövetkezetek gondolata azt szo'gálja, hogy a kis- és középparaszt a technika és az ipar minden alkotását fölhaszná'hassa munkája megkönnyítésére, a jobb hozam, a jobb gazdasági eredmények e érésére sajítmaga és az állam számára. Ez az EFSz értelme. Milyen tapasztalataink vannak az utclso hat hónap alatt? November telében már Szlovákiában 760 EFSz és e őkészítő bizottság működött. Ez anyr.yit jelent, hogy Szlovákia minden ötödik községében van már EFSz. A 760 szövetkezeti csoportban a kisparasztság (5 hektárig) több, mint ötven százaiékos arányban van képviselve. A középparasztság pedig több, mint huszonöt százalékra. Már ez is azt bizonyítja, hogy a kis- és középparasztság érti már mi a i a EFSz és tudja, hogy út ja a dolgozó ember jólétének emeléséhez vezet. A földművesek tízezrei próbálták már ki a nyári és őszi hónapokban a munka szervezettségének gondolatát és gondolkodtak azon is, hogyan javítsák meg ezt a munkát. Az EFSz-ekben már kü önböző munkasikereket is értek el. Van már sok községünk, ahol közös vetési terv és vetés van. Vannak már községeink, ahol a munkát a gazdasági gépek kihasználásával szervezik meg. Vannak községeink, ahol már szövetkezeti állattenyésztés, sertéshízlalás, baromfi farmok vannak. Ha ezt a munkát nagyvonalakban értékeljük, nyugodtan mondhatjuk, hogy jó kezdet ez és a szakszervezeti gondolat a falvakban megszilárdul és terjed. A kisés középparaszt rájön arra, hogy az EFSz jelentékeny eszköz kezében a gazdasági elmaradottság elleni harcban. Természetesen vannak, akik azEFSz gondolata ellen harcolnak. Kik ezek? Mindenekelőtt a zsírosparasztok. Sok helyen láttátok gyűlések alkalmával, az EFSz-ben kifejtett munkátok alkalmával, hogyan igyekeztek a zsirosparasztok meggyengíteni a szövetkezetet. Arra akarnak rábeszélni benneteket, hogy a szövetkezeti munka he'yte'en. Számukra természetesen akkor volna legelőnyösebb a helyzet, hogy ha csak nekik volnának gépeik és a kisparasztok csak számukra dolgoznának, nemesített vetőmagot csak ők kapnának. Ezért igyekeznek talá ni olyan embereket, akik elhinnék suttogó propagandájukat. Jól éltek ők akkor, amikor kezükben volt még a föld legnagyobb része, amikoi parancsoltak az egész falunak Amikor kijelentjük, hogy a falun a fő és döntő tényező a kis- és középparaszt és az ő számukra ke'l dolgozni mindennek, ami csak van, akkor természetesen a zsírosparasztok a spekulánsok elkezdik a'attomos munkájukat. Vannak jó éš vannak rossz példák az EFSz ékben. Megítéltetjük ezt néhány alapkérdés vizsgáláinkról. Mi is tulajdonképpen az EFSz'

3 Tud. juk, hogy azelőtt voltak mindenfajta szövetkezeteink. Voltak fogyasztási szövetkezetek, a szövetkezesek jó és rosszfajtái. Azonban az EFSz a szövetkezet magasabb fajtája. Megszervezi a kis- és középparaszt munkáját, hogy a mezőgazdasági termelés főágaiban nagyobb eredményeket és ma- j gasabb színvonalat érjenek el Ezért nem szabad az EFSz-et összetéveszteni a régebbi szövetkezeti fajtákkal. Mit kell tenni az EFSz-nek, hogy helyesen teljesítse kötelességét? Sok helyen baromíiíarmokra és sertéshizlaldákra összpontosítják az EFSz tevékenységét. A tyúkfarmok és a sertéshíz aldak fontos dolgok. Azonban az EFSz-nek nem lehet főgondja az, hogy ezekkel törődjön. Az EFSz _figyelmének arra a munkára kell irányulnia, amely a földműves szátmra lényeges, amely a apját képezi földműve'ési és ál attenyésztési termelésének. Törődni kell a tyúkfarmokkal is, de ez csak másodrendű dolog. Ki a vezető tényező az EFSz-ben? Ez ado log úgylátszik nem mindenütt elég világos. Az EFSz-ek a kis- és középparasztság szervezetei. Tehát ne a spekulánsok ddirigálnak bennük, hanem a kis- és középparasztok. Mert az állam és a kormány nekik akar segítséget nyújtani. « Érintettem a zsírosparasztok kérdését. Ügylátszik, némely községben nem tudják, hogy mit kezdjenek ve-» lük. Vannak községeinkhen zsírosparasztok és spekulánsok, akiknek sok földjük van, melyeket főleg a háború alatt és után szedtek össze feketezéssel. spekulációval, szállításokkal és más módon. Ma arra törekszenek, hogy gazdasági helyzetüket megtartsák. Kvetko gépeket adott nekik és mindenfé'e svind'i-szövetkezeteket alapítottak Mi kisajátítottuk a grófok és nagybirtokosok földjét és a kis- és középparasztságnak adtuk. Azonban tudnunk kell azt, hogy a zsírosparaszt, ha mnes is ez.er hold földje, kapita'ista a fa un, akinek célja az, hogy sajátmagának a legtöbbet harácsolja össze és a többieket kizsákmányolja. A zsírosparaszt és a "spekuláns a kis- és középparasz^g e'lensége falun. Ezért köte'ességönk az, hogy e'nyomjuk őket és felemeljük a kisés középparasztokat. Nem arról van szó, hogy átfessük a szövetkezetek cégtábláját és az úrbéres helyett azt írjuk oda, hogy EFSz. Néhány helyen a zsírosparasztok azt mondják, hogy az úrbéri földeket jól megkaparintottuk. Ha most azt mondják az urak — folytatják —, hogy alakítsunk EFSzeket, akkor alapítunk. És a szegény ; embereket mégis csak mi fogjuk nyakunknál fogva tartani. — így gondolkodnak ezék. Néhány helyen gépszövetkezeteket létesíttettek, ahol I 7—8 ilyen embernek Kvetko gépeket adott. Most kijelentik, hogy EFSz-et létesítenek belőle. Ilyen szövetkezetek nem kellenek nekünk. Vannak , példák EFSz-ekre, amelyekben egyáltalában nem törődnek a kis- és középparasztsággal; taglétszámuk 5—6 és amellett birtokukban van 15—20 jelentékeny gazdasági gép. Ezt mi nem tartjuk szövetkezetnek. Nem türhetjük, hogy az EFSz a zsírosparesztok céljait szolgálja. Törvényt hoztunk, hogy az összes úrbéri föld átszáll az EFSz-re azon a napon, amikor az EFSz-t megalakítják és a nemzeti bizottságok köteAz ifjúság vezeti a Sf ollwerck-gyáral Az építő és fejlődő szocialista társadalom egyre nagyobb teret ad az ifjúságnak, mert hisz övék a jövő. Felelős helyekre fiatal emberek kerülnek, akik igen jól megállják a helyüket mindenütt. A fiatalság, amely a kapitalista társadalomban esetleg munkanélküliségre és nyomorra lenne ítélve, boldog jövőt építő társadalmunk féltett kincse és re" ménysége. Hogy a fiatalság nemcsak a maga munkaterületén, hanem átfogó egészében is megismerje a nagyobb felelősséget és a vezetést, a november 21"ike és 28-a közötti héten egész Csehszlová" kia területén „Az ifjúság vezeti a gyárakat" mozgalmat szervezték meg. Ennek keretében Bratislavában is az összes gyárakban a felelős vezető pozíciókba, az egyes osztályokra a CSM ifjú tagjai kerültek, akik mint vezetők példásan teljesítették a reájuk rótt feladatokat A Stollwerck'gyár is egyike azoknak az üzemeknek, melyekben az ifjúság vette a kezébe a vezetést. Mindjárt a gyár utcai falán hatalmas vörös felírások tűnnek a szemünkbe: „Az ifjúság vezeti a gyárat!" „Az ifjúság túlteljesíti a normákat!" „Egy millió tagot a CSM számára, egy millió építőt a szo" cializmusnak!" Már a kapuban készséges C.SM" tagok, lányok és fiúk fogadnak, akik a portás teendőit, valamint a nyilvántartást, a motozást és mindazokat a teendőket ellátják, amelyeket eddig a hcsszrí gyakorlattal rendelkező őrök végeztek. Mindenben úgy megállják a helyüket, mint a „felnőttek". Roszt elvtárs, aki egyébként a pénztári teendőket látja el, készségesen ad felvilágosítást a ČSMtagok munkájáról. — Ezen a héten hétfő Lől hétfőig rendeztük meg üzemünkben az „Ifjúság vezeti a gyárat" mozgalmat. Az üzemek száznál több CSM tagja van, kiknek 50 százaléka leány. A fiatalság vezeti az egyes osztályokat a mesterek he" lyett és mondhatom az ő vezeté" sükkel néhány helyen ezen a héten 178 százalékos termelési eredményt értek el, mint pl. a karamella"üzemben is. Ezzel az e héten megkezdődött mozgalommal egy időben az ifjúság kötelezett" ségeket vállalt Sztálin elvtárs születésnapjára, amiben a ČSMtagok 70 százaléka vesz részt. Érdeklődésünkre felvezet a karamella"osztályba, amely m'nt említettük, a legnagyobb, 178 százalékos eredményt érte el. Ezt az üzemrészt jelenleg Sulik Károly, a CSM ifjú tagja, vezeti ezen a héten. Richtarik mester, az üzem ál" landó vezetője, most az ő helyén ereszti a gépbe a folyékony ka" ramella-masszát. Megakarja mutatni, hogy nemcsak mint az üzem felelős vezetője, de mint munkás is példásan tud dolgozni. — És mi okozza még, hogy itt olyan jól dolgoznak? — Nem állunk le egy percre sem, mindnyájan kollektíve dolgozunk és ez az együttes munka és öisszetanultság eredményezi mindazt, amit elértünk. Kis csoport ez, 10—12-en dolgoznak itt, de mindenki a helyén áll és minden munkafolyamat pontosan, gépszerűen illeszkedik az előbbibe, amíg csak a négy" szögletesre vágott és piros papírba csomagolt karamella a dobozba nem kerül. A bejárattal szemben a falon hatalmas faliújság vonja magára figyelmünket. — Igen, — mondja Sulik, — minden osztálynak van fal

;,,;

,"

Ar

rja, melyre az újílőjí va1"' kritikai megjegyzések vagy az esetleges nehézségek kerülnek, de a mi ujságunk a legjobb. A tizenkilenc éves Chitry ifjú" sági titkár lelkásen magyarázza, hogy az ő osztályain a csokoládéfeldolgozóban és mérőben, . me" lyeket most ő vezet, a hangulat oly kitűnő, hogy míg a tényleges mester alatt az emberek nem akartak túlórázni, most mindegyik tovább dolgozik. Végül két magyar leányt szólíítunk meg, a 18 éves Molnár Katalint és a tizenkilenc éves Vazsányi Irént. Megmutatják a kötelezettségvállalási űrlap ukat. Érdekes dolgokat mond. Ök ketten ugyanis a sztaniolfestődében dolgoznak, figurákat festenek az ezüst papírra. Most nyolc óra alatt 28 figurát festenek, míg az" előtt csak 24 darabbal készültek el. Teljesítményük 117 százalékos eredményt jelent. — Miért írták alá ezt a kötelezettségvállalást? — kérdezzük. — Többet akarunk teljesíteni, hegy többet is kereshessünk. — hangzik a válasz szinte egy" szerre. — Mi is ki akarjuk venni ré" szünket az építő és termelő munkából. Arcuk kipirul, szemük csillog, hit és meggyőződés sugárzik fe" lénk. Egy perc, egy mondat és ez többet mond minden vallomásnál. Már mennek is vissza munkájukhoz. Az egyes osztályokon végighaladva, mindenütt lázas munka folyik és mindenütt a fiatalság vezet. Készülnek a karácsonyi figurák, szaloncukrok, bonbonok, hogy gyermekeink örülhessenek a karácsonynak. És mindezt a megváltozott újarcú ifjúság munkája te.^zi lehetővé, amely íme bebizonyította, hogy a vezetésben is :

'•"„'i a h?

1} )t. Vidor István. lesek ezt a földet az EFSz-nek juttatni. Miért tettük ezt? Azért, mert tudjuk, hogy az úrbéri földeket néhány ember használta és a kisemberek hozzájuk jártak koldulni. Sok helyen arra panaszkodnak, hogy a zsírosparasztok védekeznek és továbbra is kezükben akarják tartani a földet. Nem akarják az úrbéri földeket kiadni az EFSz-nek, mert félnek, hogy elvesztik pozícióikat. A törvény, törvény. És az EFSz-ek megkapják az úrbéri földeket és legelöket és ez a kis- és középparasztságot fogja szolgálni a községben. Hogy néznek ki ezek a legelök? Nem fogok általánosságban beszélni, csak erről a kerületről. Itt a déli járásokban gyönyörű fekete föld van és az úrbéri birtokok elhanyagoltak. Miért voltak elhanyagolva? Azért, mert a zsirosparasztoknak volt elég földjük. Az úrbéri földet csak arra használták fel, hogy marháikat kihajtsák rájuk. Hit a mi kisparasztunknak nincs szüksége erre a földre. Meg kell mondanom, hogy nem harcolunk elég élesen a befolyással bíró zsírosparasztok ellen és az EFSz-ek eddig igen kevés úrbéri földet vettek át. Azután itt van a mezőgazdasági gépek felvásárlásának kérdése is. Egyesek kezében vannak olyan gépek, amelyek nincsenek kihasználva elégségesen. Elhatároztuk, hogy ezeket a gépeket meg kell kapniok az EFSz-eknek. Ez nem mindenütt sikerült. Néhány helyen a földművesek félnek átvenni ezeket a gépeket. Egy községből nekem azt írták, hogy ott vannak olyan zsírosparasztok, akiknek van kocsmájuk, üzletjk, három traktoruk és az egész községet kezükben tartják. Most megalakították ott az EFSz-et és ez meg-fenyegette őket, hogy madj megmutatja nekik. És mit akarnak ott az EFSz-ben csinálni? Azt írják nekem: gyorsan adjatok néhány gépet, hogy konkurrálhassunk vele. Helyes ez? A zsirosparaszt majdnem ingyen kapta ezeket a gépeket és ezek a gépek az összes parasztoknak kell, hogy szolgáljanak. Ezeknek a gépeknek vissza kell jutniok a kis- és középparasztság kezébe, az EFSz-ek kezébe. A kontingensek szétírásánál sem jártak el mindenütt helyesen. Nem úgy írták ki, hogy az adjon többet, aki tehetősebb. Sok helyen úgy csinálták meg a szétírásokat, hogy házak szerint, utcák szerint, vagy hektárok szerint mérték ki. Erre természetesen a kisparasztok fizettek rá és a zsirosparasztok nevettek ezen. Ök azt mondják, mi fogunk nektek, ennek a rendszernek állatot nevelni? Csak annyit fogok nevelni, amenynyire szükségem van és a mi kisembereink, ahelyett, hogy azt mondták volna, hogy neked ennyi meg enynyi hektárod van és ennyit meg ennyit muszáj nevelned, ahelyett a szétírásnál becsapták saját magukat. Még nem mindenütt tartjuk be a szétírás osztálypolitikáját. Sok helyen beugranak anr.ak is, hogy: minek veszekedjünk, hiszen mindannyian földművesek vagyunk, ha egyiknek többje is van, a másiknak kevesebb. Ez a régi agrársvindli és a kisparaszt, meg a zsírosparaszt együtt, ez olyan fogat, ahol egymás mellett mennek a ló meg a kecske. Az egyiknek használ, a másikat csak üti. Erre nincs szükségünk. Néhány szövetkezetben azt veszszük észre, hogy a földművesek nemzetiség szerint osztályozódnak. Ahol szlovákok vannak, oda nem mennek a magyarok és fordítva. Viszályok keletkeznek. Ka így néznénk a dolgokra, rosszul néznénk. Látni kell azt, hogy a szlovák kis- és középparaszt legjobb barátja a magyar kis- és középparasztnak és a magyar kis- és középparasztnak közös ellensége a zsírosparaszt, mindegy, hogy szlovák az vagy magyar. A falusi szegénységnek össze kell tartania azok ellen a zs'rosparasztok ellen, akik min'én rendszerben a szlovák vagy a magyar rendszer alatt nyúzták a kisparasztot. A falvakon dolgozó kisemberek testvérisége nemzetiségre való tekintet nélkül a jólét és baladás biztosítéka. Beszéde záróbeszédében azután a munkásságot állította földműveseink szeme elé, az ő hatalmas erőfeszítéseiket áll'totta például eléjük, ök adják a gépeket, amelyek a kis- e» középparasztság jólétét szolgálják. Az 1947-es szárazság áthidalása is az ö áldozatos munkájuknak köszönhető. Végezetül kijelentette, hogy népi demokratikus rendszerünk a kis- és középparasztság, a szövetkezetek mellett áll és a népi igazgatás szerveinek is minden segítséget meg kell adniok az EFSz-eknek. Az őszi hónapokban valósítják meg a helyi nemzeti bizottságok újjászervezését. Olyan intézkedéseket hozunk, hogy a falvakon a helyi nemzeti bizottságokba elsősorban az EFSz-ek példás gazdái jussanak. Nagyon fontos az is, hogy a jegyző, az SNB tagja, az orvos és a papság ís elősegítse minden erejével az EFSz-ek fejlődését.