Uj Szó, 1949. november (2. évfolyam, 172-196.szám)

1949-11-24 / 191. szám, csütörtök

1949 november 24 UJSZÖ A szovjet sajtó a szovjet ember harcának hű segítő társa ! November 24, csütörtök. A róm. ­f kat és a protestáns naptár szerint , | Emilia napja van Ť A nap kél 7 óra 26 perckor, nyug­i szik lti óra 7 perckor. Í ® j Kelet-Németországban 20—50 ? százalékkal csökkentették a tex.il­| áruk és háztartási cikkek árát. j (Ez az újabb árcsökkenés egy i héttel a legutolsó árleszállítás után ( történt. Egy hete az összes fontos . élelmezési cikk árát mérsékelték- • j Ez a mostani át e->záHílás azt je­: lenti, hogy Kelet-Németország né­i pe hosszú évek után most először | ünnepelheti meg a karácsonyt úgy, j hogy ajándékokat is vásároltat. i Ime: míg Nyugat-Németországban ! az áremelkedés éppen karácsony előtt | — a nagyobb kereslet következlé- ; j ben — éri el tetőpontját, a keletné- \ i metországi árleszállítás ismét bi- 1 i zonyítja, hogy a tervszerű, profit- ] t hajhászástól mentes gazdálkodás I rövid idő alatt milyen nagy erdemé­f nyeket tud elérni.) \ — Szeptember végén emléke­zett meg a Szovjetúnió N. O. Ostrovsky 45. születésnapjáról. Még 1932-ben adta ki „Hogy ed­zik az acélt?" című könyvét, amely legkedvesebb olvasmánya lett a szovjet ifjúságnak. Több mint 182 kiadást ért meg. Csak a szovjet kiadás 3,350.000 példány ban kelt el. A ,.Hogy edzik az acélt?" című regényt 43 nyelvre is lefordították. — Az újítójavaslatok segítik az ötéves tervet. A žilinai kerü­let különféle üzemeinek dolgozói egymásután bejelentik, hogy az ötéves terv első évének előírá­sait teljesítették. A tervek telje­sítésének legjobb segítőeszközei az újítójavaslatok, a szocialista versenyek és az élmunkásmozga­lom. — A bolgár nép üdvözlő alá­írásai Sztálin generalisszimusz" nak. A bolgár köztársaság összes városaiban és falvaiban a napok­ban teljes erővel folyik a Sztálin generalisszimusz 70. születésnap­jára kezdeményezett aláírási ak­ció. Ezzel egyidőben Bulgária dolgozó népe szocialista verseny­szerződéseket köt, melyekkel kö­telezettségeket vállal, hogy túl­lépi a normákat és javítja a ké­szítmények minőségét. Teljesíte­ni az ötéves tervet négy év alatt ez a jelszó ma gész Bulgáriában. — Az ifjúság vezeti a városi sörgyárat. A bratislavai városi sörgyár szintén résztvesz „az if­júság vezeti az üzemet" mozga­lomban. Elhatározták, hogy 21­től egész héten keresztül az ifjú­ság vállal felelősséget az üzem munkájáért. A mozgalomnak cél­ja kimutatni, miképpen tud az ifjúság szervezett egységben nagy és felelősségteljes feladato­kat megoldani. — A Szovjetbarátok Szövetsé­gébe való szervezési kampány keretében a bratislavai helyi Nemzeti Bizottságban 400 új tag jelentkezett a Szovjetbarátok Szövetségébe. — Az élelmezési és élelmiszer­ellátási munkások új nemzetközi szövetsége értekezletet tartott Szófiában (Bulgária). Az értekez­let küldöttei 4,200.000 szakszer­vezeti tagot képviseltek. — Vietnam minden részén előrenyomult a támadásba len­dült néphadsereg. Bao-Daj báb­császár megbízottat küldött Tru­man elnökhöz, hogy hadianyag­vásárlásra hitelt kérjen. A hitel ellenében koncessziókat és kato­nai támaszpontokat ajánlott. Bao­Daj ugyanakkor az angolokkal is érintkezésbe lépett. Tárgyalása: erősen nvngtalanítiák a Vietnam-' francia főmegbízottat, írja a Li­beration. A Moszkva folyó széles partján kö­zel a K rern.liez, a nngy kőhíd mögött oszlopcsarnokos íeliér ház állt. Időtől időre bejáratához autók kanyarodnak, amelyek értékes terh>. t hoznak. Könyv, é, ujságc«omagok, folyóiratok, röpcé­dulák és plakátok kerülnek elő az autó be'sejéből, amelyeket azután behorda­ni k a fehér házba, ahol az össz­szövetségi bibliográfiái intézet székel. A nyomdából egyenesen ide jönnek az SSSR-ben kiadott összes nyomtat­ványok kötelező hivatalos péd;'nyai. Teljesen mindegy vájj m nagyváro­sokban vagy járási székhe yeken a Kó'a félszigetei, vagy Turkesztánban, a Távo'keleten vagy Kárpátukrajná­ban látnak-e napvilagot A bibliográ­fiái intézet dolgozói neki látnak a be­érkezett küldemények osztályozásá­hoz, kicsoTiagolják a központi szer­vek beérkezett küldeményeit, üzemi folyóiratokat, műszaki könyveket, vagy a művészeti irodalom munkáit, tankönyveket és időszaki fo'yóiratokat, meséskönyveket, fontos tudományos munkákat, zenei partitúrákat és nép­da ok kottáit, amelyeket a zenemű­társaságok adtak ki. Az intézet tudományos munkatársai beírnak minden művet, összeállítják a kartotékokat, ame yekre szakmai jegy­zeteket jegyeznek fel a katalógusok és a bibliograíl-'i útmutatók számára. Minden kiadásból néhány példányt az intézet örök időki emegőriz, a többit szétküldi a Szovjetúnió legfontosabb könyvtáraiba. A Szovjetúnió Tudományos Akadémiájának közgyűlése meg­vitatta 1950. évi tudományos ter­vét. Az ülést Szergej Vavilov, az Akadémia elnöke nyitotta meg. A 1950. év — mondta — fon­tos szakasz a Szovjetúnió fejlő­désének történetében. A háború áutáni ötéves terv befejezése felé közeledünk. A Szovjetúnió tudó­sai előtt most az a feladat áll, hogy a tudományos kutatást új­ból jelentős mértékben fejlesz" szék. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának munkatervéről és a tudományos káderek képzé­sének tervéről Alekszandr Top­csijev, az Akadémia főtitkára tar­tott beszámolót. Az 1950. évi terv, amely több mint 300 témakört ölel íel, biztosítja a Tudományos Akadémia és a népgazdaság kap­csolatainak további kiépítését. Az 1950'ben megoldásra váró fel­adatok között Topcsijev megem­lítette „az anyag felépítésének problémáját". Nagy figyelmet fordítanak a micsurini biológia további fejlesztésére, az átörök­lődésre, a szervezet és a környe­zet kölcsönhatására. Több tudományos intézet kol­lektívája részt vesz a sztálini ter­— Görögországban sztrájkol­nak a diákok és a tanárok. A kö­zépiskolai tanárok, tanítók és diákok sztrájkja, mely egyes gö­rög városokban a fizetés alacsony volta miatt támadt, elterjedt az egész országban. A sztrájkolók" hoz csatlakoztak az egyetemek diákjai is. Mivel az alacsony fi­zetések miatt az egyes ipari üze­mekben is sztrájkok törtek ki, a monarchofasiszta kormány elha­tározta, hogy minisztertanácsot hív össze, amelynek célja lesz „a sztrájkolóknak részbeni meg­nyugtatása". — A plzeni Skoda-üzemek tel­jesítették az ötéves terv első évé­nek előírását. A plzeni Skoda­üzemek ígéretükhöz híven telje­sítették az ötéves terv első évé­nek előírásait november 2-ra. Ezt az örömhírt Klement Gott­wald köztársasági elnökkel kül­döttség közölte, melyet az elnök november 22-én fogadott a prá­gai várban. A bibliográfiái intézet statisztiku- | sainak kis kollektivuma pontos nyíl ­vántartást fektet íel az összes kiad­ványokról, amelyek az SSSR-hen ta­lálhatok. Ezek a nyilvántartások élénk képet tárnak elénk a szovjet sajtó sokolda úságáról. A szovjet kulturális fejlődés számadatai ezek, a szocializ­mus országa nemzeti ielvilágosultsá­gán.'k növekedéséről számolnak be. Mingyárt a foiiadalmi munkásmoz­galom kezdetén, azokban az evekben, amikor megalakult a bolseviki párt, Vladimír Iljics Lenin és Joszif Visza­rionovics Sztálin hangsúlyozták a mun­kŕssajtó, de főleg az újságok óriási jelentőségét. „Az újságok — írta Le­nin — nemcsak kolektív propagrlói, de kVlektiv szervezői is a munkanak, 'ehetővé teszik az egyes dolgozók közötti kapcsolatot segítenek nekik a további munkában és az á'talŕnos eredmények ellenőrzésében, ame'yet a szervezett munka útjwn értek el" A dolgozó nép á'lamŕban a szó szabadsága valóságos jelentőségére eme'kedett. A szoviet nép szeretettel és biznlomma' követi sajtóját. Benre látja azt a fórumot, amelyen kicserél­heti kölcsönös tap?szta'atait az or­szág gazdasrgi, kulturális és állami felépítése terén. A szovjet nép meg­követeli azt. hogy a sajtó segítsen ne­ki munkájában, küzdelmében, a tör­ténelmi cél elérésében, a kommuniz­mus te'jes győzelemre jutásában a szovjetek országában 1918-tól a Szovjetúnióban 840 ezer mészetátalakító terv megvalósí­tásában, az erdővédőövezetek lé­tesítésében és a Kaukáziuson-túli vidék és Közép-Ázsia földművelé­sének fejlesztésében. A jövő év­ben 332 tudományos expedíciót szerveznek, ezek közül a legna­gyobbakat az erdő-védőövezetek létesítésével kapcsolatban. Kü­lönleges jelentőségűek azok az expedíciók, amelyek földtani és növénytani térképek és a „Szov­jetúnió földrajza" című többköte­tes mű elkészítéséhez szükséges tudományos anyagot gyűjtik össze. Jevgenyij Ccudakov "akadémi­kus a tudományos eredmények­nek a népgazdaságban történő alkalmazásáról számolt be. Ez a terv 545 tudományos munkást foglalkoztat. Több munka már a beiejezés stád :urnában van. A Tudományos Akadémia könyvkiadó tevékenységének ter­veiről Ivan Bardin, az Akadémia elnökhelyettese tartott beszámo­lót. A jövő évben a Tudományos Akadémia kiadványainak száma másfélszeresen meghaladja az idei kiadványok számát. 1950'ben az Akadémia 753 tudományos művet ad majd ki. — Iskola trénerek számára. A Szovjetúnióban az utóbbi évben igen megnövelték a trénerek is­kolázását, a sport-tanítók, orvo­sok és a sport egyéb szakembe­reinek oktatását. — A jakucki autonóm szovjet köztársaság szörmefarmjai olyan rragy haladást tettek, hogy ebben az évben ötször annyi ezüstrókát tenyésztettek, mint a mult évben. Tavaly kilenc új modern ezüst­rókafarmot létesítettek, ebben az évben pedig 14*et. — Több mint kétmillió dolgozó egyesült 10.000 szövetkezetben Észak'Kínában az utolsó hat hó­nap alatt. — Terror az angol kolóniák­ban. Angol gyarmati hírek sze­rint Nigériában november 18'án a rendőrség tüzelt a sztrájkoló bányászokra és 8 bányászt halá­losan, 34-et pedig súlyosan meg­sebesített. A bányászok azért sztrájkoltak, hogy magasabb bért érjenek el. könyvet és brosúrát adtak ki, össze­sen 10,350,000.001) példányban. A Nagy Honvéd Háború e ött az SSSR­ben egy lakosra hatszor annyi könyv esett, mint a cári Ooszországhan. Az össz-szövetségi bib'iografiai in­tézetben vannak elhelyezve azok a könyvek és brosúrák, amelyeket a Szovjetúnió 115 nye.van nyomattak ki. De megtalálhatjuk itt az idegen­nyelvű könyveket is. A kiadott iro- : dalom negyedrészét oly;in könyvek al­kotják, amelyek különíée nemzetisé­gek nyelvén láttak napvilágot. Hogy ez mit jelent, azt esik akkor tudjuk elképzeni, ha elgondoljuk, hogy 40 nemzetiség saját irodalmát csupán a Nagy Szocialista Októbeii Forradalom után tudta megteremteni. A szovjet rendszer alatt jöttek ki elsőizben könyvek olyan nyelveken, amelyekről azelőtt nem is hallottunk, mint pl. az adigei, kabardini, kurd, talizs, tabi, so­ri és más nyelveken. A politikai és szociális gazdasá?i iroda'om az összes kiadott könyvek több mint egyötödét alkotja. E ső he­lyen állnak a marxizmus-leninizmus klasszikusainak művei amelyek l'J18— 1946 ig 650 millió példányban jelentek meg. A szovjet alkotmányt pl. az SSSR nemzeteinek 80 nye vén jelen­telték meg 42 millió példányban. A szovjet olvasó a politikai tudo­mányos és szakiroda'mon kívül meg­szerette a művészi irodalmat is. 1928 — 1946-ig 64.800 fajta ilyen könyv je­lent meg, összesen egy milliárd pél­dányban. Különösen az a tény figyelemremél­tó, hogy a nyugati klasszikusok köny­vei a Szovjetúnióban sokkal nagyobb példányszámban kerültek a könyv­piacra, mint saját országaikban. 1918 óta a kii földi művészi irodalom 167 millió példányban jelent meg. Shakes­peare ha hatatlan tragédiái, ame'yek az SSSR nemzeteinek 17 nyelvén je­lentek meg 1.5 millió példányban fogytak el. Hugó Viktor társadalmi regényeit a Szovjetúnió 41 nyelvére fordították le és több mint 4 millió példányban adták el. Korszakunk kí­vá'ó külföldi íróitól is óriási pé'dány­számban jelentek meg könyvek, így pl. Thelidor DreisT, Romáin Ro'land, Priestley, Capek Károly, Ivan Olbracht és Fučík munkái. A szovjet kormány mindig hangsú­lyozta a hetedik nagyhataiom, a sajtó, jelentőségét és minden eszközzel tá­mogatta terjesztését. A Szovjetúnió az egyetlen ország, ahol az újságok kitünieteseket kapnak a politikai neve­lés terén elért érdemeikért és az or­szágos jelentőségű intézkedések sike­res végrehajtásában és megvalósítá­sában nyújtott segítségükért. Így pl. a Pravdát a Lenin-renddel, a Komszo­mo'szkaja Pravdát a Lenin-renddel és a Nagy Honvéd Háború rendjével de­korálták. A Szovjetúnióban jó és rossz idők­ben mindig mutatkozott hiány az új­ságokban. Itt nem szükséges az újsá­gokat szervezetten terjeszteni, mert az olvasók megkeresi^ és olyan buz­gón olvasnak, mint sehol máshol. A Szovjetúnióban minden külföldi láto­gatót az emberek hosszú sorai kész­tetnek csodálkozásra, akik türelme­sen várnak az ujságárus bódéknál az újságra és sokan újság nélkül kényte­lenek távozni. Pedig d folyóiratok pél­dányszáma öszehasoniíthatatlan az egész világéval A háború e'őtt 9 ezer folyóirat jelent meg, amelyeknek egy­szeri kiadása, tehát egyszeri példány­száma 37.5 milliárd példány volt. Nagyon erősen és gyorsan terjed a járási folyóiratok hálózata. Az ország minden egyes járás: 1 kiadja saját fo­lyóiratát. Számuk 10 százalékkal ma­gasabb már most mint a háború előtt. A Szovjetúnióban mindenki ismeri nemcsak az Izvesztijái, a szovjet kor­mány layját a Pravdát, a Kommunis­ta Párt központi lap ját, a Krasznája Vjezdát, a szoviei hadsereg lapját, a Trudot, a szakszervezetek központi lapját, de ismeri a Komszomolszkája Pravdát és az iskolásgyermekek lap­ját a Pionerskája Pravdát is. A gyermekek és az ifjúság lapját a leg­jobb szovjet újságírók szerkesztik és a legkiválóbb írók, költők, rajzolók és karikaturisták küldenek bele cikkeket és rajzokat A szovjet ifjúságnak most 35 újságja és folyóirat ja van. A gyermekujságokat az összes szövet­ségi köztársaságokban és az összes kerületi központokban árulják. Az if­júsági sajtó példányszáma 3 millió na­ponta. Magában Moszkvában 12 ifjú­sági és gyermekfolyóirat jelenik meg, összesen egymillió pé'dányszámban. Ismét kiadják az Ifjú Bolsevik, Szov­jet tanu'óifjúság, Szövetkezeti Ifjú, A világ körül és a Feltaláló című fo­lyóiratokat. Az elnevezések maguk mutatják mindegyik iolyóirat hivatá­sát. A fehér oszlopcsarnokos házhoz a Kreml rakpartján egyre sűrűbben ér­keznek az autók Minden hónapban több és több újságot és folyóiratot hoznak. Az új sztá'ini ötéves terv éveiben a szovjet sajtó hallatlan mér­tékben fejlődik és terjed. 7 A téli íütés veszedelmei A hűvös időjárás lassan fedél alá kényszeríti az embereket. A hosszú téli estéken a kályhákba is befü­tünk, hogy átmelegítsük a hidegtől meggémberedett tagjainkat. A jó gazda azonban befütés előtt gondosan átvizsgálja a kályhát, a füstlevezető csövet és a kéményt is. A nálunk nagyrészt használatos vas­kályhák ugyanis csak akkor nem ve­szélyesek túzrendészeti szempontból, ha teljesen rendben vannak. A kály­ha samotból készült izolációjának mentesnek kell lenni minden repe­déstől és töréstől. A kályhaajtóknak jól kell záródniok és ugyancsak hi­bátlannak kell lennie a hamuüregnek is. Ügyelni kell továbbá arra is, hogy a füstelvezető cső és a könyö­kök hibátlanok legyenek. Ha a rozs­da vagy a hőség lyukakat mart a cscbe, akkor azt haladéktalanul ki kell cserélni. Régibb házaknál időnkint meg kell vizsgálni magát a kéménytestet is. Elsősorban a kéményajtóknál kell meggyőződni arról, hogy nem ég­tek-e ki s jól záródnak-e? Magát a kéménytestet is vegyük tüzetes-vizs­gálat alá. Megeshetik ugyanis, hogy az évek során a kéménynek a pad­lásürön át vezető része megrepede­zik. Lehull a vakolat és kisebb-na­gyobb repedések keletkeznek magán a kéménytesten. Ezeken a repedése­ken egyrészt meleg-, másrészt pedig szikrái; kerülhetnék a kéményből a padlásürbe. ügyeljünk arra is, hogy a tetőszerkezet tartógerendái ne le­gyenek érintkezésben a kéménnyel. Ezeket a gerendákat főképpen a ré­gi házaknál előszeretettel énítették neki a kéménvfalnak. I?az, hogy a gerendák eredetileg izolálva voltak, de idővel a vakolat lemállott és így a kémény közvetlen érintkezésbe ke­rülhet a gerendával. Atadla neki a meleg egy résíét, amely felhalmozó­dott a gerendában, könnyen fel­gyújthatja azt. Ha az ilyen padlá­son könnven gyúló holmi, főleg a la­kásból kitett ócskasr°rok vannak felhalmozva, akkor könnven olyan tüz keletke7hetik, amelynek az egész tető áldozatul esik. Ügyeliünk továbbá a hamura is. Forró és még szikrákat tartalmazó hamut ne szórjunk ki a szemét­dombra. A szél a szikrákat köny­nyen széjjelhordhatja az udvaron, vagy a szemétgödör könnyen gyúló tartalma gyulladhat meg tőlük. A hamut legjobb teljesen kihűlt álla­potban kiszedni, ha azonban ez bár­milyen okból lehetetlen, akkor víz­zel kell leönteni. A kályha köré ne rakjunk köny­nyen gyúló holmit. Rossz szokás a pelenkákat és más gyerekholmit a forró kályha fölött vagy körülötte szárítani. A textil könnyen szárad s a nagy melegtől könnyen meg is gyullad. Igyekezzünk éppen azért mindént úgy elrendezni, hogy lakásunk ki­fűtése bajt ne okozzon s hosszú évek fáradságos munkája ne váljék pilla­natok alatt a lángok martalékává. -gh~ — Szovjet írók Pakisztánban. Szovjet írók Lahoreben tett láto­gatásuk során résztvettek a ha­ladószellemű írók szövetségének ülésén. Az ülésen tiltakozásukat fejezték ki a laboréi rendőrség ténykedése ellen, mely 36 szovjet eredtü könyvet és négyszáz fényképet, valamint a Szovjet­únió életével foglalkozó újságot elkobzott. — Aincrika : parancsra a követ­kező gyárak leszerelését szüntet­ték meg Nyugat-Németország­ban: August Thyssen acélművek Duisburg, Ruhracélművek Ret­tingenben, a Charlotten acélmű­vek Riedenfeldben, a Gelsenberg olajgyár Gelsenkirchenben, a Huels Vegyiművek és a Borsig­művek Berlinben. — Norvég szakszervezetiek csehszlovákiai látogatása. Az osloi újságok cikkeket közölnek a norvég munkásdelegáció tagjai­tól, akik nemrégen Prágában jártak. Az osloi betonmunkások szakszervezetének vezetője írja, hogy Csehszlovákia életszínvona­la magasabb mint Norvég'áé. Csehszlovákia új társadalmi be­rendezése erős alapokon nyugszik, mivel a lakosság nagyobb része támogatja. Ugyanígy beszélnek a munkásküldöttség más tagjai is. Ismertetik a csehszlovák nép nagy sikereit az iparban és a mezőgazdaságban. A Szovjeíúníó Tudományos Akadémiájának jövő évi munkaterve A terv biztosítja a tudomány és népgazdaság eredményes kapcsolatait

Next

/
Thumbnails
Contents