Uj Szó, 1949. november (2. évfolyam, 172-196.szám)

1949-11-24 / 191. szám, csütörtök

U J SZO 1949 november 24 így dolgozik a jó traktorista Ez év tavaszán Ukrajna á'lami gazdaságainak dolgozói leve'et kü'.alek Sztálin elvtársnak es megiriák benne, hogy a mezőgazdasag termelési szín vonalának emeléséért folytatott harcban ezidén is új eredményeket fognak elérni. Vállalt feladatuk teljesítésében igen jelentős szerep jutott a traktorvezetőknek, hiszen a jó termés egyik legfontosabb feltétele az idejeben végzett, jó talajmunka. A traktorvezetők közül kimagas ó teljesítményt ért el Vladimírov Nikolá j, a Sevcsenkoszovhoz „Munka Vörös Zászlaja" rendjellel kitűntetett trrktoristrja, aki az alábbiakban beszéli el, hogyrn szervezte meg és hogyan hajtotta végre munkáját. 1948. évben .,SZ— GO" tipusú traktorom általános javítása uián 3800 hektár előre megállapított szántást végeztem. Ennek elienere, a tavaszi mezei munkálatokhoz készülődve, nem ke lett a mozgó részekben csapágyakat, sebességváltót.

b etéteket, slb. kicserélni, mindezek rendben voltak. Az év folyamán .1200 hektár tiszla szántást végeztem, bevetettem és beboronáltam 1000 hektár gabonát, valamint két kombájn összekapcsolásával 900 hektár termést takarítottam be. Ezenkívül nagykiterjedésű parlag erületet szántottam szőlő-, faiskola és erdőpászta alá. Mindezeket a munkákat határidőre teljesítettem. Egy év alatt 861 kilogram üzemanyagot takarítottam meg, ezenkívül a javításon 1500 rubel megtakarítást értem el. A mezei munkák jó és határidő e'őtti elvégzésével a szovhoznak az általam megmunkált 220 heklár területről állagban 25.6 mázsa őszi gabonatermést biztosítottam, a többi terület eredménye 16.5 mázsa vo't, szemben a tervben előirányzott 12.5 mázsával HOGYAN EREM EL EREDMÉNYEIMET? Az idény elején beosztják ál'andó kísérőimet és megkapom a mezőgazdasági felszerelést. A kísérők őrködnek a felszerelés megóvása, a munka minősége ielctt ét segédkeznek a gép javításában Ez meggyorsítja a traktor előkészítését és egyidejűleg lehetőséget nyújt az elvtársaknak arra, hogy megtanulhassák a gépvezetést. Már három kísérő tanoncom vezeti önállóan a traktort. A traktormunkák munkatervének sikeres elvégzése nagymértékben függ a gép vonohorogjában jelentkező von

: tatóerő helyes kihasználásától. Az „Sz—60" traktor könnyű talajokon'11 ekevasbó! álló tagot húz, míg a mi nehéz talajainkban 22 cm szántási mélység mellett 9 tagot kötök a gép után. Ilyen módszerre' egy műszak alatt a 7 hektárt kitevő norma helyett 12.5 hektárt szántottam fel. A számítások azt mutatják, hogy a gép vontatási képességének túkerhelésevel 10—15 százalékot lehet nyerni, azonban a sebességnél a veszteség 25—30 százalék. Közben az ilyen terhelésnél gyakian kell a második sebességet ;»z elsőre átváltani. Tehát ez nem előnyös. A VONTATOERÖ TELJES KIHASZNALASARA a géphez 60 boronát erősítettem, a gabona aratási munkálatinál két összekapcsolt kombájnnal dolgozam, a legutóbbi időkben pedig a kombájn után tárcsákat kötöttem. Sok traktorista csak a motor teljesítőképességét veszi -figyelembe és sok m-ísról megíe edkezik. Ez helyleien. íme egy egyszerű példa. A kötőrudak gömbsarkainan rossz kezelése és a húzó-berendezés figye met'en szabályozása 8—18 száza'ékkal csökkenti a húzóerőt. Fnnek következ ében a traktor te'jesítöképessége csökken. A gép munkája függ a sze'epek beállt'

1 ásától, a tolóknr megfelelő helyzetétől stb. Ez n oka annak, amiért én szigorúan el'enörzöm a műszaki ápolás időben és kilogástalan módon való elvégzését. Gondosan és rendszeresen megtisztítom a traktort és feVere'é- | seit a sártól. egyidejű'e<r el'enörzöm a csatlakozásokat. Az olajozást és a j beállítást pontosan végzem s különösen nagy ügyeimet fordítok a csatlakozás szilárdságára és az üzemanyagvezetékek tisztaságára. Kiszámítom, hogy jelentéktelen csepegés esetén is (egy csepp percenkint), évente több mint 500 kilogram üzemanyagot veszitek. Az általam alkalmazott 15—20 fokot kitevő e őgyujtás a teljesítőképesség egy százalékával egyenlő Ez azt jelenti, hogy egy idény alatt 60—70 hektárral többet sikerül felszántani. A szántásnál IGYEKSZEM CSÖKKENTENI A FORDU1.ÖBAN A TRAKTOR UTVONALAT. Ebből a célból két százméteres barázdát a középtől elindulva kezdek szántani. Ez a módszer a legszerényebb számítások szerint is az üres járatokat műszrkonkint 2 k'llomélerrel csökkenti és a teljesítményt 5—8 százalékkal növeli. Átgondolva az elmúlt év munkájának eredményeit,, arra a megállapításra jutottam, hogy még nem használtam ki minden tartalékot. Eseíleg a niotor pon'os beállítása me'le't a színtssn'l tiz tagot is lehetre a'kamnzni. Ez tíz százalékkal emelhetné a gép te jesítőképességét. K- T FŐJAVÍTÁS KÖZÖTT rWMMEL 7200 HFKTA9 ELŐIRT SZÁNTÁST VEGEZTEM EL (a norma 5200) A^ost bizonyos vagyok abban, hogv ezt a muta ószámot 8—0 e/.er hektárra lehet eme'ni. F>'.>en az évben méq erőtelesebben fo<rok harcolni az üzemanyaggal való takarékoskodásért. Ezért ' a hordók facs-njait fémdufókra cserél'em ki a nvilo't edények részére pedig fedőt készítettem. Egy cél felé igyekszem — új eredményeket elérni a magasabb termelésért vívott harcban. Biztos vagyok abban, hogy a többi traktoristának is ugyané-, a célja. Ha elbeszélésem bárme'yikiiknck is e'ó'segíti munkája megjavítását, nagyon boldog leszek. . I kisparaszt fejőstehene A szovjet parasztság A csehszlovákiai földművesküldöttség, amely többhetes ta" nulmányúton volt a Szovjetúnióban, a hét elején érkezett viszsza hazánkba. A kiküldöttek a nagy Szovjetúnióból gazdag tapasztalatokkal és értékes tanulságokkal felruházva tértek viszsza Csehszlovákiába. Lapuink hasábjain rövidesen megszólaltatjuk az egyes részt* vett kiküldötteket, hogy élményeikről számoljanak be és tudásukat, szakismereteiket, amelyeket a dolgozók szocialista országában szereztek, az egész dolgozó nép javára gyümölcsöztessék. Addig is. míg a kiküldöttektől beérkezett részletes beszámolókat megkapnánk, szolgáljon ez az alábbi ismertetés felvilágosításul arról a nagyszerű munkáról, amely a nagy Szovjetunióban folyik. Dolgozó parasztságunk e cikkből tartalmas képet nyerhet arról a hatalmas alkató munkáról, amely a Szovjetúnió mezőgazdasági ágazatában folyik, de beszámol egyben a szovjet parasztság erősen feljavult helyzetéről és emelkedett életéről is A Szovjet falusi gazdaságban végbement történelmi átalakulások és a kolhozrendszer teljes és végleges győzelme új szovjet kolliozparasztságot alakított ki, amelynek nincs párja sehol a világon. Ez a parasztság teljesein mentes mindenféle kizsákmányolástól. E parasztság munkája, jóléte, a társadalmi tulajdon, a kollektív együttmunkálkodás és a modern technika alapján épül fel. A szovjet parasztok, a munkások és érteünrségiek szabad polgárok, akik a legmesszebbmenő jogokat élvezik, akik országuknak urai, országukat saját maguk vezetik, mégpedig a saját soraikból kiválasztott legszorgalmasabb és legderekabb emberek útján. Azoknak a parasztoknak a száma, akiket 1937-ben a Szovjetúnió Legfelső Tanácsába képviselőnek választottak, 130 volt, vagyis az összes képviselőknek csaknem negyedrésze. A Nemzetiségek Tanácsába 200 parasztot választottak meg képviselőnek, közöttük 6 kombájnvezetőt, 9 traktorbrigádvezetőt, 28 kolhozelnököt, 25 brigád- vagy csoportvezetőt, 15 állattenyésztőt. A népnek több mint egymillió választottja — legnagyobbrészben kolhoz-tag — dolgozik a falusi szovjetekben. Ezer meg ezer szovjet paraszt működik aktívan a vidéki és központi sajtó munkájában, munkáslevelezőként. E munkáslevelezők megkritizálják az elkövetett hibákat, feltárják a fogyatékosságokat és nagy segítséget nyújtanak a Bolsevik Párt és a szovjet állam politikájának becsületes alkalmazásában. A gazdasági mamka mindjobban közeledik az ipari munkához, mégpedig a traktorok és más bonyolult mezegazdaság: gépek szokatlanul nagy alkalmazása révén. 1938-ban a szovjet falvakban 943.000 traktorista, 247 ezer kombájnvezető, 215.000 sof" főr, 120.000 traktorbrigád-vezető, 40.000 mechanikus dolgozott. Vegyünk néhány beszédes példát: A kombájnvezető Oszkin testvérek két kombájnon együtt dolgozva 5240 hektárról gyűjtötték be a termést s ilymódon 16.337 embernek, 273 lónak, 25 aratógépnek, 50 cséplőgépnek és 40 rostálógépnek munkáját végezték el. Gépek nélkül — amint a cárizmus idején volt — ugyanez a földterület 3 323 ember munkáját kivánta volna meg. Más példa: Borin kombájnvezető 2000 hektár földről takarította be a búzát, mégpedig több mint 180.000 pudot, vagyis 2830 tonnát s ilymódon naponta 950 ember, 150 ló és 57 cséplőgép munkáját végezte el. íme, ilyen embereket nevelt a sztálini rendszer! íme, milyen nagy mértékben megkönnyíti a gép a szovjet paraszt munkáját! A technikai eszközök gazdagsága és sok szakember: mezőgazdász, szövetkezeti munkás, állattenyésztő, tehetséges szervező munkája, a szovjet mezőgazdászok előtt olyan új távlatokat nyitott meg, amilyeneket a kapitalista világ 'egyáltalában nem ismert. A kolhoz-parasztok tízezrei, egész J; (elhozok szocialista versenyben vannak egymással és csodálatos termelési eredményeket érnek el. A jól dolgozó kolhoz-tagoknak nemcsak nagy anyagi hasznuk van, hanem az egész ország részéről a legnagyobb megbecsülésben és elismerésben részesülnek. A szovjet kormány a kolhoz-tagok érdemes munkáját a legmagasabb rendjelekkel tünteti ki. A szovjet paraszt az átkozott mult szomorú hagyományaival szakítva, lassankint megtanulta, hogy elsősorban az összesség javát tartsa szemelött, mivel a tapasztalat bebizonyította számára, hogy csakis a közjó, az összesség java, az egész társadalom java nyújthat biztosítékot a társadalom minden egyes tagjának. A sötét emlékű cári idők muzsikja, akit a munka és a nyomor elgyötört, akiknek a gazdagok előtt meg kellett alázkodnia, — ez a muzsik ma már csak régi könyvek lapjain és az öreg parasztok emlékezetében él. A szovjet rendszer felébresztette a parasztemberben a méltóság érzetét, megtanította arra, hogy büszke legyen sajátmagára és munkájára, amely az egész nép hasznára válik és amelyért az egész nép tiszteli. A kollektivizálás ilyeténképpen teljesen átalakította a parasztember lelkivilágát, kiszélesítette látókörét, gyarapította tudását, emelte szolidaritását a közösség többi tagjaival, az egész néppel. Ez számtalanszor bebizonyult, főkép az 1941—45"ösNagy Honvédő Háború idején, amikor a szovjet parasztság fényes bizonyítékát nyújtotta nem csak egyéni hősiességének, hanem annak is, hogy a szovjet államért a leenagvobb áldozatokra is kész. A jövede'mező és helyesen vezetett kizgazdaság fontos és szinte nélkülözhetetlen kelléke a jó fejőstehén. A kisparasztnak a jó fejőstehenet nagyon meg kell becsű nie, mert az általa termelt tej a legolcsóbb és egegészségesebb eledelt szolgáltatja családjának, a felesleges tej és termékeinak (vaj. tejfel, túró) eladásából mindennapi pénzbevétele van, a termeit istállóiragya íe.használásával, földjének termelőképességét javítja, szaporulatával pedig a kisparaszt egy k fő jövedelmét képezi. Ezért a kisparasztnak a szarvasmarhatenyésztés fejlesztése érdekében mindent el kel követnie. Mik a legfontosabb követelmények a helyes és jövedelmező szarvasmarhatenyésztésnél? A kisparaszt tehene él:tének javarészét istállóban tölti Istálló a jószág lakása, ezért az istálló az állatnak nyújtson nyugalmai és bőséges férőhelyet. A jó istál ónak legyen tágas nagy ajtaja, hogy a borjas tehén ezen át kényelmesen, minden akadály nélkül ki és be járhasson. Legyen nagy abl ka és szabályozható sze'lőztető nyílása, mert az istá'ló hőfok'

t sze"őztetésse! kell szabályoznunk. A túlhideg, vagy a tú meleg istál'ó az állat egészségének csak ártalmára szolgál. Igen fontos az istállóban a jászol. A be'onj'szol jobb min

1 a íajászol, sokkal tartósabb és nin~s benne szög. A tehén állása, lehet jói döngölt anvrgból, vagy tég'ábó

1, de'legyen mindig jól s lehetőleg bőségesen almozva. A trágyát az istrllóbó! minél gyakrrbban vigyük ki, hogy az istálló levegőjét ne rontsa. A tehén feje fölé helyezzünk táblát, melyre nevét, üzekedés, illetve íödöztetése idejét s ha tiszta tenyésztésből származik, úgy származását vezessük rá. Milyen tehenet használjunk tenyésztésre? Kisgazdáink itt követik el a legtöbb és a legsúlyosabb hibákat. Makacsul, szinte kélségbces.elten ragaszkodnak apáik és nagyapáik neve. ésébői leszármaztatott teheneikhez. Elég hosszú állatorvosi működésem alatt számtalan esetben voltam tanúja jómagam is, mikor a gazda majdnem sírva kért, hogy mentsem meg tehenét, mert elpusztulásával az öregapától örökölt „fajá'lat" veszne ki, n:ás esetben azon panaszkodott, hogy tehene csupa birkaborjút ellik, nem tud üszőt fogni és így kivész a faja s ha megkérdeztem hogy mennyi tejet ad naponta, gondolva, hogy bizonyára igen jó tehén volt, armért gazdája úgy félti és sajrálja, legnagyobb meglepetésemre majd mindig a válasz az volt. „igen sokat nem ad. úgy 2—3 litert, de igen jó a leje". Míg nem ismertem meg az apáról-fiúra maarndi és csökönyös rigaszkodást, vagy mikor feladtam a kérdést, mért nem kecskét tartanak tehén helyett, hisz az is ad 2—3 liter tejet s egy tehén takarmŕnyán 5 kecskét is tarthatnak, az én ió maradi gazdáim nr'ndig megsértődtek. Pedig sokká' nagyabb szégyen 0—3 'iteres telienet tartani, mint jó kecskét. Tudva azt, hogy úgy a jó mint a rossz tejelőképesség öröklődik, érihetö, hogy vidéken egész községeket találunk, ahol a tehenek átlagos tejhozama nem éri el a napi 4 lileres állagot, mert a község tehénállományát ilyen hibás családi tradíción alapuló lenyész-, illetve nem tenyésztehenek képezik. A jó tejelő tehén feje kicsi, tcklntete élénk, szarva finom, vékony, nyakát finoman ránco't bőr fedi, törzse mé'y, dongás és hosszú, hasa terjedelmes, de feszes nem lógó vagy felhúzott,, tó'gye bőerezettségű, puhés mirigyes tapintatú, fejlett csecsemőbimbókkal. Kizárólag a külső testalakulásból nem következtethetünk teljes biztonsággal a teieló'képességrc, hanem tehenünk tejhozanii'ról próbáiéjéssel kell meggyőződnünk. A tehén tulajdonosának nemcsrk a napi tejhozamot, hanem a telién évi tejhozamát is ismernie ke l. Arra kell törekedni, hogy teheneink évi 2.500—3.500 liter tejet könnyen, szervezetük megerőltetése nélkül tudjanak terme'ni és eme'lett évenkint egy-egy egészséges borjút is neveljenek. Fent leírt követelmények nem túlzottak és nem elérhelelenelí, ott, ahol a tehéntartásra súlyt helyeznek, sőt a helyes takarmányozással a tenyészá latok he'yes kiválasztásával, a 3.0C0 —4.000 liter évi átlagot is el lehet érni. Ezért, ha jó és bötejelő tehenet akarnuk nevelni, törzskönyvezett tehéntől származó üszőborjút vásároljunk. A törzskönyvezésnek az a célja, hogy az átlagosnál jobb minőségű állatok hasznothajió tulajdonságait, tenyésztésbeli eredményeit, külső tesil tulajdonságait nyilvántartsuk, hogy a z utódok tenyészértékére mér a szü'ők törzskönyvi adataiból következtetni tudjunk. Miről ad a törzskönyv felvilágosítást? •1. Az állat származásáról. Szülei és ősei értékéről: 2. A tisztaságról Minél több szülőnél volt a fajtajelleg jó, annál biztosabb a jó'ulajdonságok átörökítése. 3. Termelőképességéről. Ez határozza meg az állal hasznothajió képességét. 4. Kü'ső testalakulásáról. Ezzel is foglalkozik a törzskönyv, mert nyilvántartja az állati test 12 méretét, ame'vből a szervezet erőteliességére, arányosságára lehet következtetni, ami viszont az állat átörökítő és termelőképességével van összefüggésben. 5. Tenyésztésbeli eredményekrő': vagyis arról, hogy az állat hány és milyen utódot hozott a világra, azokat hogyan nevelte fel. A törzskönyvezés rávezeti a gazdát, hogy ál'atai tulajdonságait megfigyel ie, megismerje, a rossz tulajdonságokkal bíró, kevés hisznot hozó állatokat a tenyésztésből kiselejtezze s csak ?z érté'íes és hasznos él'atok utódait nevelje fe'. Ez a tenyésztésből szŕrmazó ma<ras?bb jövedelem e'ér<

;sét és a tenyésztés minőségbeli fejődését fogja eredményezni. (Dr. B. J.) RÖVID HÍREK AZ ÁLLAMI BIRTOKOK ÉLETÉBŐL Garai és Kovács elvtársak, az aranyosi állami birtok alkalmazottai, az állami halastavak halállományának feljavítására vállalkoztak. Ezzel kapcsolatos munkateljesítményüket, illetve munkakötelezettségüket Sztálin elvtárs születésnapjának tiszteletére ajánlották fel. Munkájuk eredménye 330 tokhal volt. Meg kell említeni, hogy a tokhal mélyen járó hal és fogása nagy nehézségekbe ütközik. A tokhal különösképpen nemzetgazdasági szempontból hasznos, nagyon ízletes húsa van és csontmentes, továbbá, mivel mélyenjáró hal és a "halastavakban a tenyésztett halak túlnyomó része a víz felületén tartózkodik, így a halasmedence aljába került eleség nem veszik kárba, mert az így a tokhal etetésére fog szolgálni. * Bratislavában az állami birtokok területi igazgatóságán a szlovákiai állami gazdaságok alkalmazottainak munkakonferenciája volt az elmúlt napokban. Az ülésen résztvett kiküldöttek megvitatták a munka normalizálásának kérdését, ennek megvitatásában résztvettek a forradalmi szakszervezetek, valamint a munkaügyi és népjóléti megbízotti hivatal kiküldöttei is. A tárgyalások eredményeként egy bizottságot alakítottak, — munkásokból, etetőkből és szakemberekből — amely hat állami birtokot bízott meg az egyes mezőgazdasági munkálatok pontos leírásával, a hizlalás és állatápolás, a földek megművelése és egyáltalában a mezőgazdasági termelés különböző ágazataiban mutatkozó munkákat illetően. A bizottság a kővetkező ülését még e hónap folyamán tartja meg, hogy a megbízott állami birtokok előterjesztéseit értékelje és hozzálásson a pontos normák végleges megállapításához. Igy a mezőgazdasági termelés szektorába is bevezetjük, hogy a dolgozók ebben az ágazatban a többi ágazatokhoz hasonlóan az elvégzett munka menynyisége és minősége szerint legyenek jutalmazva. Á normák bevezetése lehetővé teszi az állami birtokok alkalmazottainak, hogy többet keressenek, annyit, amennyit munkájuk után megérdemelnek. Ezzel egyidejűleg az állami gazdaságok teljesítik Široký elvtársnak a KSS Központi Bizottságának ülésén kifejezésre juttatott kívánságát, hogy a szocialista verseny, az élmunkás- és újítómozgalom valóban tömegmozgalommá. váljon. * A csehszlovák állami birtokok szlovákiai alkalmazottai Sztálin generalisszimusz születésnapjára már elkészítették ajándékaikat: egy művésziesen kidolgozott fahordót állványnyal, amelyet az állami birtokokon termett borral kívánnak megtölteni, azonkívül e^y ugyancsak művésziesen díszített fadobozban rizsmintát küldenek a dolgozó nép na<jy vezetőjének, még pedig abból a rizsből, amelyet ebben az esztendőben sikerült az állami birtokokon meghonosítani.