Uj Szó, 1949. november (2. évfolyam, 172-196.szám)

1949-11-24 / 191. szám, csütörtök

UJ S10 1949 november 24 11 CSEMADOK HÍREI Közös munkával új Kultúrház épül Stárnyán a tornaijai járás baja. Pár hónappal ezelőtt elhatároztuk hogy Sztáinya községben is megala­kítjuk a Csemadok helyicsoportját de sajnos községünkben semmiféle helyiség nem áll rendelkezésünkre ahol összejöveteleket tarthatnánk és aktív munkát végezhetnénk. 30 éve harcolok már a nép ér­dekeiért. Mindig küzdöttem azért hogy községünkben egy kultúrház létesüljön, de ezt a mult rendszer nem engedte meg, mert tudták mit jelent az, ha a népnek van egy gyü­lekezőhelye. Most végre bebizonyít hattuk, hogy mi tudunk építeni, Egyik elvtársammal felvettük a kér dést, hogyan lehetne egy kultúrhá­zat tető alá hozni, ahol zavartalanul kifejlődhetne a Csemadok építő munkája. Esténként összeültünk és tanácskoztunk. Nehéz volt megöl dást találni. Pénzünk nem volt, de akaratunk erős. A felmerült kérdé­seket leküzdöttük és a Csemadok központi titkárságának segítségével egy lépést tettünk előre. Gyűlést rendeztünk, ahol megjelent a tornai­jai járás járási nemzeti bizottságá­nak elnöke. Frank István elvtárs és a járási KSS részéről Krivulka Já nos elnök elvtárs. Az üdv-zlő be­szédek elhangzása után ismertettük tervünket, kértük járuljanak hozzá, hogv a tervbevett kultúrházat fel­építhessük. Kértük bocsássák ren­delkezésünkre a k-zség pénztárában lévő 80 ezer Kčs-t és adjanak még ugyanannyi támogatást a járás ré­széről, az anyag megvételére Az összes szükséges munkánkat brigád­munkával fogjuk elvégezni. Tervünket mindenki kitörő lelke­sedéssel fogadta, községünk m'nden egyes tagja ígéretet és fogadalmat tett, hogy kötelességét teljesiti. Tu­datában vannak annak, hogy milyen fontos szerepe van egy kultúrháznak falun. Frank Istváh --'vtárs, járási elnök rámutatott tervdnk fontosságára és hangsúlyozta, hogy a kultúra fejlő­dése biztosítja a szocializmus győ­zelmét. Biztosított bennünket arról, hogy a járás anyagiakban is támo gat bennünket. Krivulka elvtárs pe­dig megigérte a párt legmesszebb­menő támogatását és elismeréset fe­jezte ki tervünk iránt. Ezután öt­tagú bizottságot álakítottunk, akik felosztották egymás között a mun kát és m*tsnap már megindult az építkezés. A kért pénzösszeget meg­kaptuk és 160 ezer koronával meg­kezdhettük a munkát. Nincs még egy hónapja sem, hogy építő mun­kánkat megkezdtük és a 28 m hosszú 8 méter széles épület falai napról­napra magasabbra emelkednek és még ebben az évben tető alá hoz­zuk. Leírhatatlan öröm tölt el ben­nünket, amikor látjuk községünk ap­raját, nagyját, öregjét és fiatalját szorgalmas munkával dolgozni. A fogattal rendelkező gazdákat is meg kell dicsérni, akik fáradtságot nem ismerve, díjtalanul szállítoták az összes építkezési anyagot. Sokan már 8—9 napot is fuvaroztak díjta­lanul. Hálánkat fejezzük ki Frank Ist­ván és Krivulka elvtársaknak segít­ségükért és áldozatkészségükért, amiért, felkarolták tervünk keresz­tüvitelét és lehetővé tették azt, amit a múlt nem engedett meg nekünk dolgozóknak, a kultúrház építísét. Ez fennen fogja hirdetni minden időkre a Kommunista Párt munká­ját a nép érdekeiért és ahol a fa­iizmus ^sak rombolt, ott mi épí­tünk közös munkával a szabad köz­társaságban. Reményi József, Stáriía Safarikovói járás. En, Polgár Vince, Naszvad, 43. sz. lakos, kötelezem magam, hogy 1950 január l-ig az Üj Szó na­pilapnak 15 új előfizetőt szerzek. Kihívom versenyre Sütti József elvtársat. Perbete. 129. Sz. lakost, hogy ki tud több előfizetőt sze­rezni. Munkások, földművesek, kövessétek példánkat! Polgár Vince, Naszvad, 1949 november 23. — A cseh országrészekben az orosz nyelvtanfolyamokra eddig 250 ezren jelentkeztek. Vannak területek, ahol az orosz nyelvtanfolyamokra egész falvak jelentkeziek. — Indiában 1,565.000 munka­nélküli va#. II kormány három új törvényjavaslatot fogadott el A családi jog Aj törvénykönyve Kedden, november 22-én a kor­mány rendes ülést tartott, ameiyen három igán fontos törvényjavasla­tot fogadott el. Ezek az új törvény­javaslatok igen jelentós változáso­kat jelentenek jogrendünkben. Min­denekelőtt a családi jogról szóló törvényjavaslat érdemel nagy figyel­met, amelyet dr. Čepička igazság­ügyi miniszter terjesztett a kormány elé. Az elfogadott törvényjavaslat rendeleteket tartalmaz a házasság­ról, a házasíelek jogi viszonyáról, a válásról, a szülőknek a gyermekek­hez való viszonyáról, a rokoni tar­tásdíj kötelezettségről és a gyám­ságról. Ezzel a családi jog új tör­vénykönyve lép érvénybe köztársa­ságunk egész területén. Az eddigi állapottól eltérően a polgári jog többi rendeletei külön törvényt fognak képezni. Ezt azért léptetik így életbe, hogy formálisan is kifejezésre jusson, hogy amíg , a családi jogban mindenekelőtt tisztán személyes viszonyok rendezéséről, acidig a polgári jog többi ágaiban mindenekelőtt a vagyoni viszonyok­ról és kapcsolatokról van szó. A férfi és a nő egyenlősége a társadalomban. A törvényjavaslat hangsúlyoíza a i család jelentőségét, mint a nemzet fejlődésének egész alapját és részle­tesen applikálja a május 9-i Alkot­mány azon alapelveit, amelyek a családjog rendezését népi demokra­tikus szellemben irányítják. Min­denekelőtt az alapelvek egyike a férfi és a nő egyenlőségére vonat­kozik mind a családban, mind a tár­sadalomban, a családtagok maga­sabb védelmére és a gyerekekről va­ló gondoskodás biztositására, tekin­tet nélkül eredetükre. Az új rende­zés abból indul ki, hogy a mi népi demokratikus rendszerünk felszaba­dította a családot a termelőeszközök magánkapitalista tulajdonától való függésétől és biztosítja a nemzet ál­landó népesedése növekedésének elő­feltételeit. Itt is példaként áll előt­tünk a Szovjetúnió, ahol az Októ­beri Forradalom óta a népesedés egyre növekszik. Ezzel szemben a kapitalista államokban, főleg az im­perializmus stádiumában, a népese­dés állandó csökkenését figyelhetjük meg. Ez nemcsak Franciaországra vonatkozik, amelyet rendszerint mint tipikus példát szoktak felhozni, ha­nem mas imperialista államokra is. Törvényes házasságot csak a helyi nemzeti bizottságck előtt lehet kötni. A törvényjavaslat meghatározza továbbá a házasság köteles polgári formáját, amelyet csak az állami né­pi szerv előtt lehet megkötni. A há­zassági vallásos szertartások meg vannak engedve, azonban csak az új rendezés szerint megkötött házasság után és jogi akadály fennállása nél­kül. Egyszerűsítik a házasságkötés formalitásait és megszüntetik a ki­hirdetéseket. A jegyeseknek lehe­tőségük lesz arra, hogy meghagyják a saját vezetéknevüket vagy pedig átvegyék a másik jegyes vezeték­nevét. A törvényjavaslat továbbá a házasfelek tula jdon és vagyoni jogát is rendezi, valamint új elveket tüz ki a válás tekintetében, összhangban a szocializmus felé haladó társada­lom erkölcsével. Mint egyetlen válá­si okot egyedül csak ,,a mély és tar­tós házassági szétbomlást" ismerik el, melynek következtében a házas­sŕg nem tehet eleget céljának. A törvényjavaslat kiküszöböli a házas­ságonklvüli gyerekek eddigi jogi helyzetét, amely az összes bur­zf>á-demokrata jogi rendszereket jellemzi és új alapot és új elvet tüz ki az adoptálás viszonyáról. Néhány polgári jog rendezése. A kormány továbbá elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely néhány polgári jognak ideiglenes rendezését valósítja meg. A törvényjavaslat mindenekelőtt összhangba hozza a nagykorúságot azzal a korral, amely a május 9-i Alkotmány értelmében érvényes az aktív szavazásjog szem­pontjából és amelyet az Alkotmány a 18 éves korhatárra szab meg. An­nak a személynek, aki nem érte el a nagykorúságot vagy lelki fogyaté­kosságban szenved, vagy pedig lel­kileg nem eléggé fejlett, a házassá­got a törvényszék engedélyezi és pedig a szülők, vagy pedig más törvényes képviselő javaslata után. Igen fonto c változásokat vezet be a szülők és a gyermekek örökösödési | jogában is. Nem tesz különbséget, j hogy a SZÜIŐK egymással házasság­ban é'tek-e vagy pedig a szii'ők čs a gyermeke közti viszonyro van szo, vagy pedig az adoptá t és az adop.áló közti viszonyról. Továbbá újra ren­dezi azokat az előírásokat, amelyek a házassági per illetékességéről és le folytatásáról, az apaság elismeréséről, a gyánisági jogperekről stb. szólnak. Az állami anyakönyvek egysége^ rendszere. V. Nősek belügyminiszter indítvá­nyára elfogadta a kormány az anya könyvekről szóló javaslatot. Az anya­könyvi jog új rendezésének vezérmo tívuma. hogy sziiKség van az állami anyakönyvek egységes rendszerére, mint oly előleltételre, amely szüksé­ges a kötelező polgári házasságok bevezetésére, amely a házasság és családjog-reiorm következtében lép érvénybe. Az új törvény jogi alapot képez az anyakönyvek vezetése ren­dezésének egységesítése és egyszerű­sítésére államunk egész területén. Az anyakönyvekbe beírják a szü­letést, házasságkötést. halálozást ás más tényeket, amelyek dön tő fontossággal bírnak az egyéni ál'anot megállaoííása és hitelesítése szemnont iábói. Az anyakönyvek veze­tésével a közigazgatás decentralizálás sa elve szerint a helyi nemzeti bizott ságok lesznek megbízva. A kerületi nemzeti bizottsíf, két vagy több helyi nemzeti bizottságot egyesíthet az anyakönyvek vezetése szempontjából, mely főleg azoknál a kis községeknél jön tekintetbe, ahol igen gyakran nincsenek meg az anya könyvek önálló vezetésével összefüg gő fe'arlatok te.jesitéséhez szükséges előfeltételek Az anyakönyv és a hiva­ta'os anyakönyvi kivonatok hivatalos okiratok. Mind a hároni törvényjavaslat, ame­lyet a kormánv elfogadott, 1950 ja nuár 1-i kezdettel lép életbe. Dr. A Gregor külkereskedelemügyi miniszter javaslatára a kormány elfo­gadta a Csehszlovákiai és Finnország közötti árucsere és fizetési rendezés­ről szóló indítványt. Végül megha'l­gatta a kormány dr A. Neumann pos­taügyi miniszter, jelentését a genfi rádió kommunÍKációs konferencia ered­ményeiről. A nyitrai kerületi pártbizottság is megvalósítja az IfVKSS határozatait Handlová, a munkaerőtartaSék és az egységes fölműves szövetkezet kiépítése A munka termelékenysége emelésének feladata a mezőgaz­daságban, amelyet e hó 10"én és 11-én számunkra kitűzött a KSS Központi Bizottsága különösen a nyitrai kerületben — mint mező­gazdaságunk fő alapterületén — nagyon időszerű. Megoldani és a főirányelvek szerint feldolgozni ez volt a feladata a nyitrai kerü­leti pártbizottságnak. Nézzük csak meg, milyen az állapot és miért a legsürgetőbb ez a fer adat: Šiška, kerületi párttitkár be­számolója szerint a növényter­melésben átlagban teljesítették a termelési és beszolgáltatás! ter­vet, vannak azonban - járások, ahol a beszolgáltatást pl. a ter­ménybesaolgáltatásf nem teljesí­tették (Želiezovce, Štúrovo) vagy pedig ahol igen alacsony ered­ményeket értek el (a déli járá­sok). Az álattenyésztésben a ter­vet túlteljesítették, de a tehenek fejőképessége nagyon alacsony és továbbá vannak járások (Dél­Szlovákia), ahol 15 hektár föld­del rendelkező ottani földműve­sek egyetlen egy tehenet sem ne­velnek. A gépesítés gyorsan ha­lad ugyan (1946-tól a traktorok száma a három és félszeresére emelkedett), de a gépeket még nem használták ki eléggé, főleg aaokat nem, amelyek még mos­tanáig magántulajdonban van­nak. Világos, hogy a szövetkeze­tesítés intenzívebbététele fal" vainkban ezeket az alapvető ter­melési problémákat megoldhat­ná. Eddig azonban a kerületben csak ötvenhat Egységes Földmű­ves Szövetkezet van, ezek közül tizenegy olyan, amely az őszi munkát terv szerint végezte el. Az Egységes Földműves Szövet kezetek kiépítése és a földműves­munka szövetkezeti tervezése eb­ben a kerületben azért is sürge­tő, mert így legjobban lehetővé válna a kolonisták és az áttele­pültek számára, hogy jól megmű véljék földjüket és aztán — mint azt Malik elvtárs megemlítette a vita során — a munka eredménye sokkal nagyobb lehetne. Hogyan oldotta meg ezeket a feladatokat a kerületi pártbizott­ság Nyitrán e hó 20"án? Mint azt a határozatokban kijelentették, főleg a szervezeti munka ez irányú megjavításáról lesz szó: a feladatokat a járási bizottságok­ban kell konkretizálni, továbbá a kerületi bizottság összehívja a példás Egységes Földműves Szö­vetkezetek képviselőit és kidol­gozzák a munkatervet az Egysé­ges Földműves Szövetkezetek megalakítására, megszervezik az oktatók testületét, a taggyűlése­ken megtárgyalják a Párt felada­tát az Egységes Földműves Szö­vetkezetek építésében és az álla­mi birtokokon, a gépállomáso­kon aktivizálják a párt üzemi szervezeteit. A KSS kerületi bi­zottságainak feladata lesz telje­síteni a Központi Bizottságnak az állami birtokok, gépállomások és Egységes Földműves Szö­vetkezetek kiváló, példás mun­kásadnak a pártba való felvételre vonatkozó határozatait, továbbá meg kell valósítaniok azokat a feladatokat, amelyek ezzel kap­csolatosak és a helyi szervezetek­re vonatkoznak. Alapvető fel­adatok jutnak itt a járási párt­bizottságnak is, hogy jövő ülé­seiken a falura vonatkozó felada­taikat pontosan megszabják és minden egyes Egységes Földműves minden egységes földműves Szövetkezetre is és továbbá a já­rási bizottságok minden tagjára és a helyi szervezetek minden oktatójára. Jobban kell megszervezni a munkaerők toborzását. Nyitra kerülete túlnyomó rész­ben mezőgazdasági vidék, de van itten egy egész sor igen nagyfon­tosságú ipari üzem is, amelyek Szlovákia gazdasági fejlődésében igen nevezetes feladatot játsza­nak: pl. Handlova és Nováky. A handlovai problémának, azaz a munkaerőhiánynak, a kerületi bizottság e hó 20~i ülésén igen jelentős figyelmet szentelt. Mint azt Šiška elvtárs mondotta, a ke­rületi bizottságnak a legrövidebb időn belül meg kell oldania ezt %a problémát. A nyitrai kerületben igen nagy fontossággal bír az építkezési és épí­tészeti probléma, amely akkor a terv teljesítésében hátramarad. A kétszáz szervezett építészeti akcióból a jövő évre maradt ötvenkettő, főleg az Ál­lami Erdőkből való szervezetlen fa­leszállítás miatt és az építészethez tartozó melléktermelési ágak miatt, amelyek csak egyharmadrészt telje­sítették a tervet. Ezért a kerületi bi­zottság főleg ezekre a hiányokra fog­ja irányítani figyelmét és az összes pártszervezetek teljes aktivizálására az építészetben. Szó van itt a gépál­lomások jobb és célszerűbb kihaszná­lásáról; pl. Prievidžan és Bánovcén kihasználatlan keverőgépek hevernek parlagon, amelyeket a kerület más építményeknél feltétlenül fel tudna használni, msrt arra feltéllenül SÍ.ÜK­sége van a munka meggyorsításánál. A szélesebb kerületi bizottság fog­lalkozott a párüskolázás évének kér­désével is. Ha teljesen el akarjuk sa­játítani a bolsevista munkastílust a pártiskoláztatás évével szorosan egy­be kell kapcsolni a pártsajtó vásár­lását is. A vita során ugyanis meg­mutatkozott. hogy a pártiskoiázás he­lyi szervezetei eddig nagyon kis fi­gyelmet szenteltek a párt sajtó ter­jesztésének. Az ülés további folyamán k :lűnt, hogy az élmunkásmozgalomnak és élmunkásváltásoknak sem szen einek az elvtársak kellő figyelmet A kerü­letben eddig 108 élmunkásv iľást dol­goztak le, amelyeknek nagyrés'.e poli­tikai és technikai szempontból n« m volt kellőképpen előkészít /e. Fi bt n az irányban nagyobb figyelmet 1 ell szentelnie a kerület} o'yctvságnak, mint ahogy azt Siáka • 'vtárs mondot­ta, az élmunkásmozgalomnak együtt­működve a járási és helyi szerveze­tekkel, biztosítani kell az egyes ak­ciók előkészítését, lefolytatását és az eredmények értékelését úgy hogy az élmunkás váltások a munka termelé­kenységének emeléséhez vezessenek és az egész kerületben az élmunkás­mozgalom kiszélesítéséhez és kifej­lesztéséhez. Amikor Bacilek elvtárs, aki az ülé­sen jelen volt, mint a KSS Központi Bizottságának képviselője, értékelte az ülésezés lefolyását az egész nyilrai kerületben, a párt főflgyelmét a han­dlovai probléma megoldására fordí­totta. Ez nemcsak a kerület kulcs­feladata, hanem egész Szlovákia egyik legsürgetőbb problémája, mert ennek teljesítésétől függ Szlovákia nemzetgazdasági előrehaladásának az üteme, mint ahogy azt megállapítot­ta Bacilek megbízott. Felhívta a kommunisták figyelmét, hogy összpontosított figyelemmel forduljanak a kerület egységes' föld­műves szövetkezeteinek problémái és azok megoldása felé, főleg ami azok jobb kiépítését és tökéletesítését ille­ti, mert ezzel leginkább lehet meg­oldani a mezőgazdasági munka ter­melékenysége emelésének a kérdé­sét. Ĺgy elesett fia t cos édesanyjának leoeie A ĽHumanité nemrég leközölte egy francia as>zonynak, — egy el­esett harcos édesanyjának levelét. Ezzel a levéllel fordult a francia Bethinger asszony Sztálin elvtárs­hoz 70 születésnapja alkalmából. „Drága Sztálin elvtárs! — így szól a levél. — Fiam a derék fran­cia franctireurők és partizánok kö­zé tartozott, résztvett a Sainte­Assise-i rádió antennájának fel­robbantásában és más harcokban. Francia volt és kommunista. Mi­után végigjárta Maurice Thorez pártjának iskoláját. megértette, hogy egy kommunistának interna­cionalistának és hazafinak kell len­nie és ezért 1940 júniusában A\au­rice Thorezt és Jaques Duclost kö­vette. Jaques-ot deportálták; a maut­hauseni gyüjtőtaborban halt meg 1945-ben. Néhány hétfel ezelőtt megláto­gattam azokat a helyeket, ahol Jaques sínylődött. Itt megpillantot­tam egy őrtálló szovjet katonát. Bár különböző nyelveken beszél­tünk, megértettük egymást. Szi­vem mélyéig meghatva úgy csó­koltam meg ezt a szovjet kalonát, mintha a fiamat csókolnám. Ez a katona képviselte számomra az egész Szovjetuniót, a nely nélkül még többen haltak volna meg és amely oly súlyos áldozatokat ho­t zott annak érdekében, hogy szét­tiporja a fasiszta vadá'lalot és visszaadja az elnyomottak szabad­ságát. Kisfiam, Clatide, a szabadságért meghalt bátyjának emlékéül v^y kis csillagot őriz, amelyet ettől a katonától kapott ajándékba. Az ön 70. születésnapja alkalmá­ból fogadom, hogy megtanítom fia­mat, — sohase feledkezzék meg arról, mivel tartozunk önnek és népének. Drága Sztálin elvtárs! Születés­nap ja alkalmából büszkén mondom el önnek, hogy beléptem a Fran­cia Kommunista Pártba, amely a dolgozókat a marxizmus-leniniz­mus útján vezeti. A Párt az ön pé'dája alapján fel fogja hazánk­ban építeni a szocializmust. / Hosszú é'etet kívánok Önnek, honv még sok éven keresztül ve­zethesse minden ország szabad né­pét és segíthesse őket tanácsaival. özvegy Betbingerné Bondy (Seine megye) Orme u. 19.

Next

/
Thumbnails
Contents