Uj Szó, 1949. november (2. évfolyam, 172-196.szám)

1949-11-23 / 190. szám, szerda

f A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPIA Bratislava, 1949 november 23, szerda 2 Kčs II. évfolyam, 190. szám Népünk a görög menekülteknek új hazát biztosít Csehszlovákiában Dr Ciemenfls külügyminiszter válasza a görsg kérdéssel ke^csclsíos tsmsdáso'ira New Yorkból jelentik, bogy az ENSz teljes gyűlésén a görög kérdést tárgyalták november lö-an. A i ASSiroda jelentése szerint Suchy, a lengyel delegátus, beje'entette, hogy Albánia képviselője kíván a közgyű.és előtt válaszolni azokra a vádakra, amelyeket Albánia ellen a görög megbízott és angol-amerikai partnerei emeltek. Romulo, a közgyűlés elnöke, azzal a kiiogással, hogy Alb-lnla képviselője már a politikai bizottságban kifejtette álláspont iát, a Lengyelország állal javasolt kérést elutasította. A Szovjetúnió megbízottja tiltakozott Romulo önhatalmú eljárása ellen, azonban a közgyűlés szavazás alá bocsátotta a kérdést. Az angol-amerikai többség a javaslat elutasítása mel.ett fog'ah állást. A szavazás eredményének kihirdetése után a Szovjetúnió derekátUsa jelentkezett szólásra, aki megállapította, hogy a közgyűlés elnöke szabálysértést követelt el, amikor megakadályozta, hogy az önálló aibán köztársaság képviselője a vádakra rekílökbálhasson. Megá'lapitotta, hogy a szavazás ismét bebizonyította, hogy az angol-amerikai többség a görög kérdésben részrehaj'ó álláspontot foglal el. a közgyűlésen oly módszereket érvényesít, amelyek nem méltóak az ENSz-hez. A döntés- nem felel meg a görög kérdés objektív taglalásának, ellenkezőleg olyan légkört támaszt, amely semmiképpen sem mozdítja elő a görög kérdés helyes megoldását. Ezután dr Clementis, a csehszlovák köztársaság külügyminisztere emelkedett szólpsra. Nehéz elképzelni nagyobb ellentétet, mint azt, amely azon határozat között, amely Görögország politikai függetlenségének és területi egységének veszélyeztetésérői szól és e határozat között van, mert a megkínzott és elnyomott nép politikai függet'ensége az angol-amerikai intervenció következteben már régen meg van semmisítve és ežt imperialista és stratégiai célok, valamint a monarchofasiszta rezsim anyagi érd?keiben hajtották végre. Ami a területi egységet illeti, — erről nem előszűr folyik a vita —, meg kell állapítani, hogy bár a bizonyítékok egész sorát terjesztették elő, a legfantasztikusabb vádakkal, különösképpen Albánia és Bulgária e'len, mégis semmi olyan tényt itt nem mutattak fel, amely bizonyítaná, hogy ezek a szomszédos államok bárminemű olyan cselekményt támogattak volna, ame'y Görögország területi egységet veszélyeztette volna. Az ĽNSZ nel: jogában áll, de kötelessége is, hogy Görögország függetlenségének kérdésével foglalkozzék. De a mód ahogy azt tették, a döntés, amely ezzel kapcso'atosan bekövetkezett. az ENSz történetének eqyik leg«ö!étehh fe'ezete mamd. Ahe'yett, hogy félreállította volna az útból az angol-amerikai intervenciót és ezzel a be politikai harcok okát is, a megszokott többség egy gyalázatos bűncselekményt hagyott jová, amelyet a görög néppel szemben elkövettek. Ezt a bűncselekményt már akkor készítették elő, atrikor a görög nép egjobb fiai, a? EAM szervezetében a náci megszállók ellen küzdöttek. Amerikai tisztek utasítására már ekkor oly monarcho-fasiszta egységek p'akultak, amelyek arra kaptak megbízatást, hogy semmisítsék meg azokat a görög erőket, amelyek megmaradtak a német megszállók elleni harcok viharai után. Görögországban biztonsági alakulatokat állítottak fel a görög hazafiak elleti, ame'yeket később a nemzeti gárdába olvasztott:'k, vagy magába a monarcho-fasiszta tisztelj vezette hadseregbe. Az angolok hasonlóképpen jártak el a görög rendőrség egységeivel is. Ezután Clementis Churchill 19Í1es kijelentésére hivatkozott, mely szerint minden nemzet saját maga állapítja meg kormányának formáját és a szuverénitá.3, valamint az önrendelkezés jogát a nemzetek viszszakapják. Churchill később úgy döntött, hogy az Atlanti-Charta megfelelő szakasza Görögország esetében nem teljesíthető, mert Anglia érdeke, hogy oda a német származású uralkodó visszatérjen. A görög népnek jogában állott fegyvert emelni az újabb elnyomók ellen és a görög nép ezt 1944 decemberében meg is tette. S ha Nagy-Britannia nem küldött volna intervenciós erőket Görögországba, úgy ma a szenvedő Görögország helyett itt a demokratikus görSg köztársaság képviselői lennének, akik a. béke megújításának na~y müvén dolgoznának. Az angoloktól az USA vette ét a görösrorszáíri hatalmat s ezzel átvette a felelősséget mindazokért a bűncselekményekért, amelyeket a görög nép ellen az amerikai és az anp-ol uralom alatt elkövettek. Clementis dr. ezután Cohenn?k, az Egyesült Államok képviselőjének csütörtöki nyilatkozatával foglalkoxott, aki kísérletet tett a görög nép hősi harcának meghamisítására. Cohen a görög történelmi eseményeket hamis beállításban mutatta be. Dr. Clementis amerikai hírforrásból vett idézetekkel cáfolta meg Cohen állításait. A görög kérdésben elfogadott rezoluciót bírálva megállapította, hogy annak elfogadását a bizottság szokásos összetétele tette lehetővé. Ezt a bizottságot a Charta alapelveinek szellemével homlokegyenesen állították össze. Az angol-amerikai rezolució, amelyet az első bizottság elfogadott, segítségnyújtásról szól, amelyet a görög partizánok kaptak oly államoktól, amelyek nem határosak Görögországgal. Mc. Neil kijelentette, hogy Csehszlovákia a görög demokratikus csapattesteknek segítséget nyújtott. Clementis beszédében Mc. Neil megállapítására is reagált, hogy a csehszlovák gyártmányú teherautók és a 6 Jawa motorkerékpárok még a német megszállás idejében kerülhetett Görögországba, vagy pedig marra a demokratikus hadsereg ejtette még zsákmányul monarchofasiszta egységektől. Mc. Neil azt is állította, ho°-y' Csehszlovákia a görög demokratikus hadsereg parancsnokságának központja. Vajion elképzelhető-e, kérdezte Clementis, olvan hadászati mozdvlat Görögországban, amelyet Csehszlovákiából irányítanak! Azt hiszem, hogy Mc. Neil ezekkel az állításaival a BalkánBizottság híradásainak komolvságát még fokozottabban aláásta. Ezekről a me°- nem alapozott támadásokról, amelyeket Mcc. Neil és társai Csehszlovákia ellen intéztek, külügyminiszterünk csak azért szólt, hoiry megvillantsa azokat a módszereket, amelyekkel a nyugati imperialisták és azok társai a görög kérdésben eljárnak. De hogy Csehszlovákia állásfoglalását a görög kérdéssel kapcsolatosan megállapítsam, egész őszintén kijelentem, hogy Csehszlovákia népe a legmelegebb, rokon?zenv érzésével viseltetik a görög demokratikus erők iránt. A csehszlovák nép őszintén egyetértett szakszervezeteinknek gondosságával, amelyeket a görög gyerekek iránt tanúsítottak. A csehszlovák kormány készségeden adott helyet a görög menekültek kívánságának, akik Csehszlovákiát kérték meg, hogy itt menedékhelyeit kaphassanak. Ezek a menekültek, a Jugoszláviából jött görög menekültek, akiket Tito hivatalnokai megakadályozták abban, hogy a belgrádi csehszlovák nagykövetségen Csehszlovákiába történő távozásukat mégszervezhessék. Megakadályozik továbbá, hogy 110 millió dinárnak megfelelő vagyonukat elhozhassák. A csehszlovák köztársaság minden lehetőt megtesz, hogy a görögországi angol-amerikai intervenció áldozatainak új hazat biztosítson. A legfontosabb teendő a mély szántás gyors befejezése. A kis" és középparasztságnak ebben jelentős segítséget nyújtanak a szövetkezeti és állami traktorok. A béke táborának újabb leleplezései az ENSz-ben Dr O. PAVLÍK: Népnevelés a szocializmus építésében A Szlovák Nemzeti Tanács üléstermében összejöttek ma kétnapos ü ésre a kultúr- és népnevelő dogozók. Ezt a konferenciái a tájekoztatásügyi megbízotti hivatal hívta össze. A konferencián több rn'nt 750 kultúr- és népneve.ő munkás vett lészt egesz Szlovwkiábói. Jelen voltak L. Novomeský, Pavlík és halt'an megbízottak, továbbá Gtegor, a tá]ékoztatásíigyi miniszter he yelttse és a KSS központi bizottságának és az összes tömegs/cervezeteknek képviselői. Az ülést V. L. Huszka tanár, a tájékoztatásügyi megbízotti hiv-ital I. osztályának főnöke, nyitotta meg. Üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogv a ku'tör- és népnevelő munkások második szolvákiai konlerenciá ját azért hívták össze, hogy az érdekeltek mindnyá]an beszámoljanak tapasztalataikról, eddigi mtinká lukról, kölcsönösen kicseréljék nézeteiket és új fel adalokat tűzrenek ki a legközelebbi időszakra szakmunkáik terén. V. L. Huszka üdvözlő beszéde után dr. Ondrej Pavlik tájékoz tatásügyi megbízott beszede következett a népnevelésről, mint a szocializmus építéseitek segédeszközéről, hazánkban. Pavlík megbízott beszédében," amely fe'ölelte a népnevelési tevékenyseg minden feladatát, első he'yen kiemelte a politikai neve'és és a dolgozó nép politikai tudásának kiszélesítését és fejlesztését. Abban a társadalomban, amely a szocializmust építi — mondta Pavlík megbízott — az egész kultúr- és nevelőmunkának alapvető tényezője és vezérelve a politikai nevelés. Ezért a szocializmus építésének korszakában, amelyet élesedő osztályharc jellemez, legfontosabb feladat az a kitartó és legintenzívebb törekvés, hogy a természetre és az emberi társadalomra vonatkozó leghaladóbb szellemű világnézet ismeretessé váljon társadalmunk előtt és egész társadalmunk világnézetévé váljék. Nagyon helytelen, ha valaki azt gondolja, hogy a marxizmus és a leninizmus és annak filozófiai alapja, a dialektikus materializmus, csak egy osztálynak, sőt csak egy politikai pártnak a világnézete. A marxizmust és a leninizmust a kapitalista társadalom ölében a leghaladóbb szellemű és legöntudatosabb osztály, a munkásosztály tette magáévá. Ez azonban olyan világnézet, amelynek általános érvénye van és a társadalmi fejlődés a kapitalizmus után következő fokának világnézete. Ez egy új világnézet, amely a tudományos megismerés eredményein alapszik. Ez olyan világnézet, amely a mult összes többi világnézetein túltesz. A közel és a távol jövőben is valamennyi kulturális és nevelő munka legalapvetőbb és legállandóbb feladataihoz tartozik: felébreszteni a (Folytatás a 2. oldalon) Hetek óta tart a vita, amelyben a Szovjetúnió és a Szovjetúnió köré csoportosult népi demokratikus országok folytatjuk nagy és heroikus küzdelmüket az Egyesült Nemzetek Szövetségében, hogy a háborús uszítók és érdekeikért küzdő nyugati imperialista politikusok ellen megvédjék és megerősítsék a békét és a biztonságot. A Szovjetúnió külügyminisztere az elmúlt napok során a közgyűlés politikai bizottsága elé javaslatot terjesztett, amelyben azt indítványozta, hogy az öt nagyhatalom, amely a Biztonsági Tanács állandó tagja is egyben, kössön egymás között a béke megszilárdítására paktumot. A háborúra uszítók tábora a Szovjetúnió békejavaslatát természetesen nem nagy kedvvel fogadta, mert hisz tőkéseik csak a háború küzdelmeiben és viharaiban találják meg számításaikat. Ellentervekkel jöttek, amelyekkel szemben mindenki, aki őszintén kívánja a béke fenntartását, az országok függetlenségét és szuverénítását, csak elutasító magatartást tanúsíthat. De a nyugatiak célja nem az, hogy a békét és a biztonságot megszilárdítsák, ők csak időt kívánnak nyerni, mert minden egyes perc, mely a béke megszilárdítását elodázza, rablópolitikájuknak újabb nyeresége. Napról napra húzzák tehát az előterjesztett javaslatok megvalósítását, hogy így a maguk életét hosszabbíthassák meg. Ök az atomellenörzést úgy képzelték el, hogy az atomellenörzö szervet az Egyesült Államok kapitalista trösztjeinek megbízottai fogják irányítani és a többi ország kiszolgáltatottja lesz e szupertrösztnek. Visinszkij ezekre válaszolva a következőket mondotta: — Mi bizalommal tekintünk a jövőbe, mert mögöttünk nagy mult ál) és miénk a hatalmas jelen is, amelyet szovjet népünk zsenialitása teremtett meg. Elutasítunk minden olyan tervet, amely hazánkat egy idegen kapitalista szervezet ellenőrzésének kívánná alávetni. Két világ áll itt, ezt ma már egészen világosan láthatjuk. Mindegyiknek megvan a maga koncepciója. Ha nem találjuk meg a megegyezéshez vezető utat, úgy munkánk lehetetlenné van téve. Lehet-e ilyen utat találni? Lehet! És én bebizonyítom az együttmunkálkodás lehetőségét, nagy tanítóink, Lenin és Sztálin, Marx és Engels nyilatkozataival. Igen, uraim, minket a marxi és lenini tanok inspirálnak és vezetnek, mi ezeken az alapokon állunk, mert ez a tudományok leghatalmasabbja, amely a szociológia, nemzetgazdaság és egyáltalában az emberiség szociális fejlődésének útján adva van. A mi működésűnk a tudomány alapjain áll és nem utópisztikus. De én most a Szovjetúnió javaslatairól akarok beszélni és kritikusainknak a kritika becsületességének alapelveiről. A szovjet javaslatok nagyon szerények. A mi javaslataink az atomenergiát illetően a 2. 5-ban vannak kifejezésre juttatva. Alapjában véve arra irányulnak, hogy a közgyűlés instruálja, felszólítsa az atomerö ellenőrző bizottságot, ho; :y a továbbiakban már ne habozzék, hanem tegye meg a praktikus rendelkezéseket az atomfegyver megtiltására és a nemzetközi ellenőrzés legszigorúbb megállapítására. Itt nem szavakra van szükség, hanem tényeket kell felmutatni és csak egyet kívánunk a Politikai Bizottságtól és annak közvetítésével a közgyűléstől, hogy olyan döntés fogadtassák el, amely kötelez a tényleges feladatok elvégzésére. Amenynyiben az atomfegyvert tényleg be akarjuk tiltani, hozzanak olyan rendeleteket, amelyek valóban véget vetnek e helyzetnek és valóban végrehajthatók. De cnök •— Visinszkij itt az USA és Nagy-Britannia, valamint a két kapitalista állam köré csoportosult bábkormányok kiküldötteit értette — nem akarnak oly utasítások kidolgozására parancsot adni, amelyek valóban végrehajthatók lennének. Ez jogot ad nekünk arra, hogy az egész világ előtt kijelentsük, hogy önök nem pártolják az atomfegyver megtiltásáról szólórendeletet. Ezt igazolja az Acheson elnöklete alatt összeült bizottság jelentése is, amely jelentést önök álcázni törekszenek. De ez nem fog sikerülni, mert Acheson levele nyíltan megállapítja, „itt van az ellenőrzés terve, melyet kidolgoztunk, de ne gondoljátok szenátor urak, hogy e terv, elfogadása következtében az Egyesült Államok kénytelen lesz beszüntetni az atombombák gyártását. Nem, az Egyesült Államok erre nem lesz kötelezve. Amennyiben a bombákat meg akarjuk tartani, vagy a készleteket emelni akarjuk, úgy a szenátusban azt fogjuk megszavaztatni, ami számunkra kedvező lesz". Acheson jelentéséből inkább az tűnik ki — és ezt maga Lilienthal is megállapította —, hogy e bizottság figyelme nem arra irányul, hogyan lehetne az atomfegyver gyártását megszüntetni, hanem inkább arra, hogyan lehetne még több atombombát összegyűjteni. 1946-ban Lilienthal bizottsága tudott arról, hogy elérkezik majd az az óra, még pedig történelmi óra, hogy más államok is birtokában lesznek az atombomba gyártási titkának. És ez az óra eljött. De jó egy pár évvel hamarább, mint ahogy azt az amerikai jövendőmondók jósolták. Visinszkij külügyminiszter ezután újból rámutatott a Szovjetúnió javaslatának fontosságára. Megállapította, hogy a Szovjetúnió javaslatának 2. §-át csak azok utasíthatják el, akiknek nem áll érdekében az atomfegyver betiltásával kapcsolatos rendeletnek meggyorsítása. Románia, Bulgária, Magyarország és Lengyelország választási küzdelme az ENSz közgyűlése eiöti Austin megbízott oly kérdéseket vetett fel többek között, mint például Románia, Bulgária, Magyarország és Lengyelország választásainak kérdését. hogy oly körülményeket dobjon a tárgyalás menetébe, amelyek e vonják a közfigyelmet a szovjet javaslatról és meggátolják ennek a béke megszilárdítására irányuló előterjesztésnek dejében való megvitatását. Visinszkij külügyminiszter Austinnak adott válaszában megállapította, hogy ami Lengyelország kérdését illeti, a vádakra a kellő választ a lengyel delegátus megadta. Magyarország, Bulgária és Románia kérdésében magam akarok válaszolni és megállapítom, hogy e három kormányra vonatkozó vádaki ól éppen eleget beszéltek itt az ENSz-ben. Mi az eseményekkel kapcsolatban tényeket hoztunk fel. az ellenfél" pedig hallgatott. A lengyel delegátus helyesen a görög választásokra utalt, amelyeket a csalások és hamisítások egész sora kísért. Tény éš való, hogy a nemzetközi ellenőrző bizottság tagját, a kaliforniai egyetem tanárát, aki ezeket a hamisításokat és csalásokat leleplezte, kiűzték a bizottságból. Természetesen ezt Austin és Mc. Neil elhallgatják. Austin — állapította meg ezek után Visinszkij — megismételte a régi pletykákat, hogy mi 1945-ben ultimátummal éltünk a román királlyal szemben, amelyre neki két óra és öt perc alatt ke'lett vá'as/t adni. Honnan kaphatta Austin ezekét a pontos információkat. Talán magától az exk irály tói? Jó volna talán őt meghívni ide és megkérdezni — Természetesen az ultimátummal kapcsolatosan egy szó sem felel meg a valóságnak. Radescu tábornok összeesküvéséről volt szó. Egy hitlerista érzelmű tábornok (Folytatás a 2. oldalon.!