Uj Szó, 1949. november (2. évfolyam, 172-196.szám)

1949-11-22 / 189. szám, kedd

UJ S 10 1949 november 22 GAZDAG ELET Klement Gottwald a köztársaság és a KSČ elnöke 1896 november 23-an született a morvaországi De­dicén. Szülei törpebirtokosok voltak, úgyhogy kora ifjúságában megis­merte a falusi élet örömeit és gond­jait is. 12 éves korában szülei ta­noncnak adták egy bécsi asztalos rokonhoz, ahol saját személyén szen­vedte végig mindazokat a bántal­makat, amelyeket a cseh nemzeten követtek el. Bécsben megismeri a tanoncélet sok nehézségét, Ezért nem csoda, hogy már 1912-ben 16 éves korában csatlakozik a munkás­mozgalomhoz és belép az akk >ri szociáldemokrata ifjúság körébe. 1914 júliusában visszatér Morvaor­szágba, ahol mint asztalosmunkás dolgozik Liknyikben, azután Hranyí­cén. 1915-ben bevonult mint tüzér, meg­sebesül az orosz fronton Bruszilov offenzivájánál, majd később áthe­lyezik a Piave frontra. A háború be­fejezése előtt, kihasználva szabad­ságát, nem tért vissza az osztrák ka­tonasághoz. A köztársaság első éveiben 1918­ban mint katona és későbo mint munkás a Tusculum üzemben dolgo­zott Rouzsinovban és tevékenven résztvett a szociáldemokrata balol­dal munkájában, majd a KSČ meg­alapításakor belép soraiba. 1921-ben Bratislavába ment és ettől kezdve teljesen a pártmunkának szentel' éle­tét. Először a Hlas Ľudu, később az újonnan alakult Pravda napilap élé­re áll. Ekkor ismerkedett meg Szlo­vákia problémáival, hangsúlyozta a szlovák kérdés jelentőségét és nem véletlen, hogy Csehszlovákia nemze­tiségi kérdéseire olyan nagv súlyt helyezett. 1925-ben beválasztják a KSČ Központi Bizottságába és Bra­tislavából Prágába távozik. A KSČ V kongresszusán 1929-ben a Párt fő­titkárává és a választások ellenére képviselőnek választják. 1935-ben Moszkvában résztvesz a kommunista Internacionálé VII. kon­gresszusán és kiváló módon veszi ki részét a népi és nemzeti arcvo­nal politikája alapelveinek kidolgo­zásában, amely alapjává lett a népi és nemzeti erők csoporíosl'ásának a fasiszta reakció ellen. Ezen a kon­gresszuson előterjesztette Csehszlo­vákia védelmének legfontosabb kér­déseit a hitleri támadó szellem el­len a dolgozó nép biztosítására A München elStti időkben óriási har­cot folytat a köztársaság védelme ér­dekében. A tragikus müncheni eseménvek titán 1938 november végén a KSČ központi bizottságának határozatá­ból Moszkvába távozik, hoev onnét irányítsa a Csehszlovákia szabadsá­gáért folytatott harcot. Mint a moszkvai emigráció vezető tényező­je dolgozik a Svetový -ozh'ed című folyóiratba is, amelynek külön kiadá­sát Párizsban Sverma és Široký szer­kesztették. A folyóirat körvonalaz­ta a KSČ álláspontját a március 15-1 események ügyében és Klement Gott­wald vezércikkében világosan fekte­ti le a kommunisták poliť.káját a megszállás időtartamára. Ezek az iránvvonaiak határozták meg később az egész csehszlovák felszabadulási harc irányát. Moszkvában Klement Gottwald tevékenyen dolgozott a rádióban is és egyike volt a Česko­slovenské listy című lap alapítóinak, amelyben azután kidoleoztp a né­metellenes harc fő alapelveit. 1942 májusában Klement Gottwald egyi­ke volt azoknak a csehszlovák ténve­zőknek az SSSR területén, aki alá­írta a cseh nemzethez intézett kiált­ványt. A szovjet újságok nyilvános­ságra hozták ezt a kiáltvánvt és a moszkvai rádió az összes nyelveken k'sugározta. A kiáltvány szerzője Klement Gottwald. Nagy figyelmet szentelt a cseh­szlovák katonai egysegek megalakí­tásának is a Szovjetúnióban. Láto­gatást tett a csehszlovák hadsereg csoport táborában Buzulugban, majd később Novochoperskben és Jepre­movban is. 1943-ban meglátogatta Moszkvát Dr. Beneš :S, a csehszlovák­szovjet szerződés aláírrása alkalmá­ból. Klement Gottwald letárgyalta ve­le a hazai és külföldi felszabaditási küzdelem kérdéseit, valamint a jö­vőben felszabaduló köztársaság új viszonyainak rendezését. Ezeken a tárgyalásokon Klement Gottwald kör­vonalazta és javasolta a fő alapvető pontokat és elvi pontokat, amelyek később a kočicei kormányprogram tartalmává lettek. Ezt a programot később azután egyhangúan elfogad­ták tárgyalási alapul és az első csehszlovák kormány programjának alapját is képezte. 1945 április 4-én a köztársaság elnöke Klement Gott­waldot a felszabadult Csehszlovákia miniszterelnökhelyetteséül nevezte ki és ezt a funkcióját Gottwald Fier­Iinger második kormányában is be­töltötte. A KSČ VIII. kongresszu­sán, 1946 márciusában a Párt elnö­kévé választották. A választások után, amelyekből a KSČ, mint az ország legerősebb pártja került ki, a köztársaság elnöke 1946 június 2-án Klement Gottwaldot miniszter­elnökké nevezte ki és kormányala­kítással bizta meg. Résztvesz a kétéves terv megalko­tásában és éberségre inti a cseh­szlovák munkásosztályt a reakcióval szemben. Szinte jós szavakkal jelen­ti be az osztályharc élesedését, me­lyek azután a februári események­ben csúcsosodtak ki. Lángoló hatá­sú beszédeiben harcra tüzeli népét, amelyet senki sem szeretett jobban, mint Klement Gottwald. A nemzeti szocialista párt, a nép­párt és a szlovák demokrata párt tagjainak a kormányból való kivá­lása után a köztársaság elnöke 1948 február 25-én kinevezi a máso­dik Gottwald-kormányt, amely feb­ruár 27-én tette le az esküt az elnök kezébe. 1948 március 10-én fektette le az alkotmányozó nemzetgyűlésben az új kormány akciós programját, amelynek megvalósításán ma az egész ország dolgozói az újiászüle­tett nemzeti front vezetésével. Megfeszített munkával dolgozik a köztársaság újjáépítéséért, megal­kotja az ötéves tervet, amely a dol­gozók életszínvonalának emelését tű­zi ki céljául. 1948 június 14-én Cseh­szlovákia hálás népe egyhangú fel­kiáltással választja meg Klement Gottwaldot a népi demokratikus Csehszlovákia köztársasági elnöké­vé. Elnöki tisztségében is az ma­radt, ami eddig volt, a nép ügyének fáradhatatlan harcosa. A februári győzelmet csak a gazdasági élet megszilárdításával lehetett betetőzni. Gottwald útja ezután ls egyenes, mint eddig volt, biztos kézzel vezeti népét a szocializmus felé. A Párt IX. kongresszusán nagy­hatású beszédben fekteti le tiz pont­ját, amelyben megjelöli a további utat a győzelem felé. Éber figye­lemmel kíséri a népi demokrácia éle­tének fejlődését, int, oktat és ta­nít, mint országának leggondosabb gazdája. Népét a Szovjetúnió iránti örök és hü szövetségre tanítja hű­ségre és tiszteletre a dolgozók na<?ry tanítómestere, Sztálin iránt. A Gott­wald vezetésével haladó Csehszlová­kia a békearcvonal erős bástyája lett, amelyen megtörnek a reakció ármánykodásai és amelynek dolgozó népe szeretett vezérének útmutatá­sai alapján biztos léptekkel halad az ötéves terv útján boldogabb élete, a szocializmus felé. A szén szétosztása és a lakosság szénellátása Dr. J. Benko, a bratislavai szén­elárusitó üzem igazgatója nyilatko­zott a szén elosztásáról és Szlovákia lakosainak szénellátásáról. Dr. J. Benko képviselő hangsúlyozta, hogy nincs objektiv ok a félelemre, hogy a háziszükséglet és az ipari üzemek szükségletei valamilyen oknál fogva ne legyenek kellőképpen szénnel el­látva, amennyiben ebben az irány­ban kellőképpen gondoskodtak ar­ról, hogy semmiféle hiba ne történ­jék. Továbbá kijelentette, hogy az összes ipari vállalatoknak rendelke­zésére áll a szükséges tüzelő, sőt azok a vállalatok, amelyeknek elő­nyös raktárhelyiségek állnak rendel­kezéstikre tüzelőanyag elhelyezésére, már előre is el vannak látva. Dr. J. Benko a lengyel szénnel kapcsolatban kijelentette, hogy az utóbbi időben a Lengyelországból vá­jó szénbehozatal egyre emelkedik és ebben az irányban is biztosítottuk az ország szénellátását. Ami a há­zi tűzhelyek szénellátást illeti a szlovákiai főváros küterületein, dr. Benko kijelentette, hogy a Bányák és Kohók központi igazgatósága a szénellátás egyszerűsítésére javasla­tot nyújtott be az Ipari és Kereske­demli Megbízotti Hivatalhoz, hogy Bratislava külterületein a szén kis­elárusító üzleteit, mint nemzeti vál­lalatokat újítsák meg, továbbá ugyanígy a többi szénelosztó üze­meket is Szlovákiában, hogy ilymó­don megkönnyítsék a felvásárolt szén kiosztását, főleg a munkáscsa­ládok számára. Ebben az esetben ugyanis sok szénvásárló a felvásá­rolt szénmennyiséget saját közleke­dési eszközeivel szállítaná rendelteté­si helyére és mivel az adott eset­ben leginkább a dolgozó népről van szó, a fent megnevezett javaslat tá­mogatására ez komoly okul szolgál. _ y j SIÖ : (VOJÚZALOIÔ L szavak 1947-ímt Amikor Káinéról a minap Brati­slavába utaztam, az úton egy élénk­arcú női utassal ismerkedtem meg. Beszélgetésünk közben kiderült, hogy káinai és Kipke Györgyinek hívjak. Egyébként magyar tanítónő, kitű­nően bírja mind a szlovák, mind a magyar nyelvet. Az utolsó időben, mint kisegítő szlovák tanítónő mű­ködött eldugott, félreeső falvakban. Kötelességét a gyermekek iránt min­dig híven teljesítette, annak ellené­re két Ízben felmondást kapott, anél­kül, hogy a felmondást komolyan megokolták volna. Élete hányatott volt. Ezért abbahagyta a tanítást, ho­lott ez a foglalkozás kedvére való lett volna, mert szereti a gyermeke­ket, Ma mint hivatalnoknő keresi kenyerét Arra a kérdésre, hogy mi­képp fejlődik ma a falvakban, a magyar dolgozók kultúrélete Kipke Györgyi a következőket válaszolja; A februári események óta a ma­gvarok helyzetében kétségtelenül ja­vulás állott be és valószínűnek tar­tom azt is, hogy ez a javulás még folytatódni és fejlődni fog. Sajnos ki­sebb helyeken, falvakon még ma is olyan erők működnek, amelyek ezt a fejlődést meg akarják akadályozni. •Természetesen azt is tudom, hogy ez nem sikerülhet, mert az embernek áttekintő képessége van, akkor lát­hatja, hogy ezt az óriási fejlődést, amit a népi demokrácia magával ho­zott, nem lehet megfojtani. A föld­művesek végeredményben nemsoká­ra rájönnek arra, micsoda előnyöket rejt számukra a mezőgazdaság gé­pesítése. Am eltekintve mindezektől a jelektől, amelyek minden értelmes ember előít igazolják a népi demo­kráciát, még azt is külön keli hang­súlyoznom, hogy én tökéletesen bí­zom népi demokráciánk vezetőiben és bízom abban is, hogy a sovinisz­ta erők mind magyar, mind szlo­vák részről teljesen el fognak tűnni. Biztos vagyok benne, hogy a gyors tempóban "folyó építőmunka ki fog­ja őket küszöbölni. Az építőmun­kánk oiyan, mint egy hőmérő és előbb-utóbb kiderül, hogy ki az, aki dolgozik és ki az, aki lebcsel és megakadályozza a munkát. — Hogy ezt a hitemet megérthes­se, meg kell hogy hallgassa ezt a történetet — folytatja Györgyi. — Én 1947 elején alapos megfontolás után Prágába mentem dolgozni, mert otthon semmi keresnivalóm nem volt. Ott Prágában állást vál­laltam a lengyel konzulátus egyik alkalmazottjánál. A mindenes szere­pe jutott nekem ott, takarítottam, mosogattam, ha kellett a gyerme­ket is neveltem. Kérem, tessék csak figyelni, véletlenül abban az utcá­ban laktunk mi is, ahol Gottwald akkori miniszterelnök lakott. Egy napon Gottwald elnök háza előtt sé­tálok a gyermekkel, egyszerre csak megállok, lábam mintha gyökeret vert volna, mert a ház ablakából egy magyar dal hangjai szűrődtek ki. Erre én természetesen addig nem nyugodtam, amig beszélnem nem si­került a dal énekesnőjével. Kiderült, hogy magyar lány volt és amikor azt válaszolta, hogy Gottwald elnök nagyon szívesen hallgatja őt és ed­dig még nem tapasztalta, hogy akár az elnök, akár az elnökné kifogásol­ta volna a magyar dalokat. Ez a nap őszinte örömet okozott nekem. Rájöttem arra, hogy nem ös­merem a való helvzetet és hogy ma­gamban hordom és gondozom azokat a sérelmeket, amelyeket gondolkozás nélkül el kéne hajitanom. Ez ké­rem meg is tortént és pedig a kö­tetkezó napokban. Ez 1943 február elején történhetett, mert arra hatá­rozottan amlékszem, hogy hó volt körülöttünk A gyermekkel sétá^am arrafelé újra, amikor egyszerre vá­ratlanul megjelent Gottwald elnök autóján Erre a gyermek odaszaladt az autóhoz, látott rajta egy 6-os szá­mot és váltig azt hangoztatta hegy ez az autó hat koronába kerül és ő meg akarja venni. Nincs ugyan ná­la a hat korona, de maid elhozza. Gottwald elnök a gyermek követe­lődzését végighallgatta, majd moso­lyogva felém fordult és azt kérdezte tőlem, vájjon én vagyok e a gyer­mek anyja. Természetesen azt vála­szoltam, hogy csak nevelönője va­gyok a gyermeknek. — Pedig hasonlít magára a gyer­mek — mondta az elnök. — Ez igazán meglep elnök úr, mert a gyermek lengyel, tehát északi, én meg m igyar szarmazású vagyok. Igen, Szlovákia déli vidékéről jöttem ide, mert bizony odahaza ma kissé kényel­metlen magyarnak lenni. És ekkor Gottwald elnök arca ko­mollyá vált és azt mondotta nekem, hogy ne fé'jek mert ez nem marad így és legrövidebb időn belül a ma­gyar dolgozók közt is minden rend­ben lesz. Gottwa'd elnök szaval varázslatos módon hatottak rám és azóta is meg vagyok arról győződve, hogy a népi demokrácia hivatását teljesíteni fog­ja és a szlovák, mind a magyar dol­gozó rá fog jönni arra, hogy közös érdekük hazánk építőmunkájában ta­lálkozik. Szabó Béla. KSS kerületi választmányi megtárgyalták a Központi Bizottság határozatait (Folytatás az 1. oldalról) kodni az EFSz részére juttatandó segélyről. A ki'erjesztett kerületi vá'asztmány részletesen megtárgyalta a pártisko­lázás évének kérdéseit is, továbbá az új jelöltek felvételéről szóló határoza­tot, ami rendkívül fontos az építészet­ben. az állami gépállomásokon és az állami birtokokon. A KSS IX. kong­resszusára irányuló előkészítő kam­pányról Moskó szervezési titkár mon­dott beszámolót Az alapszervezetek címére megjegyezte, hogy meg kell tanulniok kezdeményezően dolgozni, fi­gyelemmel kell kísérniök a párt köz­ponti lapjában, a Pravdában, hogy milyen akciók folynak. A választmá­nyoknak ezekre készségesen kell rea­gálniok és azonnal meg kell kezdeniök feladataik megvalósítását. Munkánk ütemét meg kell gyorsítani — mon­dotta — nem várhatunk a felülről jö­vő körözvényekre, hanem kezdeménye­zően kell dolgozni, mint ahogyan dol­goznak az üzemi szervezetek a trna­vai Kovosmaltban és a helyi szerve­zetek Csécsény- és Felsőpatonyban. A Pravdának, a Párt központi lapjá­nak szerepéről azután több felszólalás történt, ameivek értékelték a Pravda készséges iránymutatását az akciók megkezdésében, az élmunkásmozga­lom szervezésénél és az élmunkas­váltás megindításánál. Kaboá és Moáko titkárok beszá­molóit a kerületi választmány mint határozatokat fogadta el. A járási ok­totók feladatait, akik segíteni fognak az alapszervezeteknek a határozatok teljesítésénél, hat pontba foglalták össze, amelyben bent vannak az iránymutatók, hogyan kell összeállí­tani az oktatók csoportját, milyen fel­adatai vannak az oktatóknak és ho­gyan kell azokat teljesíteni. A bratislavai kerületi választmány ülésével egyidőben Szlovákia minden kerületi választmánya ülésezett és Kaboá és MoSko beszámolóihoz ha­sonlóan a többi kerületj székhelye­ken is történtek nagy fontosságú beszámolók, amelyeket részletesen is­mertetünk lapunk holnapi számá­ban, mivel ezeknek a beszámolóknak további munkánk sZempotnjából iránymutató jelentőségük van. II tojásbeszolgáltatás október hónapban A mezőgazdasági termékeket értékesítő szövetkezet Szlovákiá­ban október hónapban 996.833 darab tojást vásárolt fel. Ebből a bratislavai kerület 178.657, a nyitrai kerület 159.178, a zsolnai kerület 83.305, a besztercebányai kerület 122.066, a kassai kerület 180.577 és a prešovi kerület pe­dig 241.050 darabot. A bratisla­vai kerület a tervet január 1-től október 31"ig 58 százalékra, a besztercebányai kerület 58 szá­zalékra, a nyitrai kerület 55 szá­zalékra, a košicei kerület pedig 50.4 százalékra teljesítette, össz­szlďvák méretekben összesen ja­nuár 1-je óta 56,711.927 tojást vásároltak fel, amivel a terv 57.7 százalékban teljesült. — Megnyílt a kiállítás Toka­jikról. A prešovi volt kollégium épületében szombaton nyitották meg a tokajíki kiállítást. Pšenič" ka képviselő üdvözölte a vendé­geket, köztük Holdoá képviselőt és Lidice falu vezetőjét, kik test­véri közösségben vannak Toka­jikkal. A kiállítás bemutatja To­kajiét megsemmisítése előtt, le­írja a partizánharcokat a falu körül, bemutatja az új raf el építés munkáját, valamint a tokaji hő­sök arcképeit. Visinszkij éles bírálata a Nyugat politikájáról Visinszkij szovjet külügyminiszter az ENSz közgyűlésének politikai bi­zottságában november lti-án tartott beszédében bírálta az előtte felszólaló megbízottak nyilatkozatait és rámuta­tott arra, hogy a nyugati államok ne­vében felszólaló politikusok nyilatko­zatai tendenciózus jellegűek voltak és az alkalmat a Szovjetúnió külpolitikája elleni támadásra használták íel. A po­litikai bizottságban az utóbbi időben több kérdést vetettek fel, amelyek azonban nem állnak összefüggésben a fő szovjet javaslatokkal, amelyek a háború' elítélésére és az öthatalmi egyezmény megkötésére irányulnak. Az indok, amiért a delegátusok kér­déseiket feltették, nagyon is átlátszó. Az ő terveik azt a célt követik, hogy a vi'ág közvéleményének figyelmét elvonják a legfőbb problémáktol, ame­lyek ma megoldásra várnak. Már pe­dig e kérdések megoldása nélkül az új háború verzélyét elkerülni nem le­het. A szovjet külügyminiszter ezzel kap­csolatosra az amerikai delegátus be­szédét boncolgatta, miközben rámuta­tott arra, hogy ezt a nyilatkozatot semmi másnak nem lehet tekinteni, mint egy olyirányú törekvésnek, amely megakadályozhatná a Szovjet­unió javaslatának jóváhagyását, hogy meghiúsítsa azoknak a következetes intézkedéseknek a toganatosítását, amelyek a háború megakadályozását és a béke megszilárdítását tennék le­hetővé. A Szovjetúnio — hangsúlyoz­ta Visinszkij külügyminiszter — kö­vetkezetesen kitart harcában, nemcsak a háborús propaganda megszüntetésé­ért, hanem a.: új háború kirobbantásá­nak megakadályozásáért is. Az ame­rikai rrtílitaristák kísérleteket tesznek, hogy eltitkolják háborús előkészüle­teiket, a szovjet külügyminiszter itt számtalan bizonyítékot sorol fel, ame­lyek mi[iden kétséget kizáróan iga­zolják, hogy az Egyesült Államokban fokozottabb mértékben folyik az új háborúra való készülődés. Ezzel kap­csolatosan rámutatott arra is, hogy az amerikai delegátus mégcsak meg sem kísérelte a politikai bizottság elé terjesztett bizonyítékok megcáfolását. Az Egyesült Államok kormánya az új háború előkeszítésében elsőrendű he­lyet foglal e! s munkájával nyíltan támogatja az új háború előkészítését, nemcsak propagandával, de a hadfel­szerelési költségvetés hatalmas eme­lésével, támadó jel'egfl blokkok szer­vezésével, fontos katonai háborús bá­zisok kiépítésével 1947-ben — hang­súlyozta Visinszkij — az Egyesült Ál­lamok Franco Spanyolor^zágával tit­kos egyezményt kötött. Ezt igazolják a kezeink közt levő iratok is. Az egyezmény értelmében Franco az ame­rikaiaknak Spanyolország területén 13 katonai bázis kiépítését engedélyezte. Az Egyesült Államok ehhez hasonló szerződést kötött Portugáliával is. Ezen utóbbi szerződés értelmében Portugália területén 7 és a portugál gyarmatokon 5 haditámaszpontot épít­hetnek ki az amerikaiak. Azok a pak­tumok viszont, amelyeket a Szovjet­únió kötött Lengyelországgal, Cseh­szlovákiával, Magyarországgal, Bul­gáriával és Romániával — állapította meg Visinszk'j, a Szovjetúnió külügy­minisztere —, nem bírnak támadó jel­leggel, mint a nyugatcurópai paktu­mok. A német agresszió ellen irányul­nak, továbbra is fenyegető veszély marad, mert a német militarizmust az Egyesült Államok és Nagy-Britannia jóvoltából a nyugatnémetországi öve­zetben nem likvidálták. Visinszkij beszédének további ré­szében foglalkozott az atomfegyver ti­lalmára és nemzetközi ellenőrzésére vonatkozó szovjet javaslatokkal és en­nek kapcsán hangsú'yozta, hogy ter­mészetes. hogy a Szovjetúnió á leg­határozottabban állást foglal az ellen, hogy ezt a nemzetkőzi ellenőrző szer­vet egy atomtrösztté alakítsák át. Vf J «

Next

/
Thumbnails
Contents