Uj Szó, 1949. november (2. évfolyam, 172-196.szám)

1949-11-22 / 189. szám, kedd

UJSZ0 1949 november 22 A szocialista nevelésről A nevelési munkában évtizedek óta nem történt annyi és olyan mélyreható változás, mint a felsza­badulás óta eltelt négy év alatt. A szocializmus felé haladó út fel­adatai között a nevelés ügyének kell előljárnia. A nevelés feladata az, hogy formálja azt az embert, akire a jövő társadalmának szüksége van. Ahhoz, hogy az ifjúságot átnevel­jük, a nevelőknek maguknak is át kell nevelödniök, hogy a kapitalista társadalomban magukra szedett szellemi nyügöktcjl teljesen megsza­baduljanak és a nevelőknek önma­gukban kell elsősorban megközelíte­ni a szocialista emberideált, hogy aztán képesek legyenek a szocialista nevelésre. A nevelés célja minden időben va­lamilyen emberalakítás volt, azon­ban, hogy milyen az ember, az min­dig a kor társadalmi rendjétől füg­gött. A nevelő mindig olyan embert akar alakítani, aki mindenkor meg­felel az uralkodó társadalmi rend követelményeinek. Innen van az, hogy a kapitalista nevelés óriási ellentéte a szocialista nevelésnek. A kapitalista társadalom olyan em­bereket akart alakítani, akik BZ 6 érdekeiket alázatosan szolgálják. Vak engedelmesség, szolgai fegye­lem, önállótlanság a gondolkozásban, a világról lehetőleg kevés igazi isme­ret, guzsbakötött egyéniség. Ezeket a tulajdonságokat igyekezett a mult iskola a dolgozók gyermekeibe bele­nevelni. A szocialista társadalomban nin­csenek ellentétes érdekű osztályok, tehát a nevelés terén megszűnik az, hogy a kizsákmányoló osztály neveli az elnyomott, a kizsákmányolt osz­tály gyerekét. A szocialista nevelés célja olyan embereket alakítani, akik a társadalom hasznos tagjai lesznek és egyúttal egyéni életükben is ki­egyensúlyozottak. Ez a kettő egy­mástól nem választható el. Az egyéni boldogságot csak az az ember érheti el, aki szem előtt tartja a közösség boldogulásáért való har­cot, aki bele tud illeszkedni a közös­ségbe. A szocialista nevelés eszmény­képe a közösségi ember. Egyedül a közösség nyújthat az embernek min­denirányú fejlődést. Csak a közössé­gi életben valósulhat meg a szemé­lyes szabadság. A közösségi élet ki kell, hogy fejlessze az emberekben az egymás iránti tiszteletet, baráti és bajtársi viszonyt, a felelősségtu­datot a becsületet. Nem türi meg a lutaságot, az élösdiséget és nap­lopást. Kollektív élet nincs fegyelem nélkül. Ez az egyik alapja a szocia­lista társadalomnak és a szocialista nevelés egyik legfőbb feladatává teszi a fegyelemre való szoktatást. Ki kell hangsúlyoznom, hogy a fe­gyelemre való nevelést meg kell kü­lönböztetni a múltban hirdetett és alkalmazott fegyelemtől, ami a ne­velésnek nem célja volt, hanem esz­köze. Jelentette a parancsoknak gondolkodás nélküli teljesítését és a vak engedelmességet. Ennek erkölcsi jelentősége és értéke nem volt. A szocialista nevelés feladata, hogy öntudatos, belátáson alapuló fegyel­met vigyen az ifjúságba. Hogy meg tudja érteni azt, hogy saját érdekeit mindig alá kell .rendelnie a közősség érdekeinek, mert ezzel biztosítja » legjobban saját egyéni boldogulását is. Még egy nagyon fontos feladata van a szocialista nevelésnek: a mun­kára való nevelés. Az új társadalom embere egészen másképpen nézi a munkát »a munka mindig az emberi élet alapia volt, munkán épült fel az élet és a kultúra — mondja Makaren­ko. Ma már nem azt tanítják, hogy a »munka nem szégyen, hanem azt, hogy a munka becsület, bátorság, di­csőség, és hősiesség*. A nevelőnek tehát azt kell szem előtt tartani, hogy neveltje a dolgozó társadalom tagja lesz és az értéke a társada­lomban annyi lesz, amennyire részt tud venni a közösségi munkában és amilyen a felkészültsége. De ettől függ a jóléte, az anyagi helyzete is. Mert hisz a szocializmus alaptétele: >mindenki képességei szerint dolgo­zik, mindenki munkája szerint része­sül a javakban.« Ügy kell tehát ne­velnünk, hogy neveltünk hasznos munkát tudjon végezni, de amellett munkája ne legyen számára kény­szerű robot, hanem érezze benne az alkotás örömét. Hogyha a szocialista nevelésről szólunk, akkor okvetlenül ki kell térni a szocialista nevelő és neveltje közötti viszonyra. A szocia­lista nevelő azzal a meggyőződéssel foglalkozik a gyermekkel, hogy ben­ne szép, nemes emberi tulajdonságot és értékeket tételez fel és ezeket az értékeket ^tiszteli is és ezt a tiszte­letteljes magatartást -minden növen­dékétől megkövetel! többi embertár­saival szemben is. Ebből következik az. hogy közöttük a vasszigor nél­iV. Sabanov tábornok: Az atombomba hírverése fordítva sült el Amerikában A hatalmas szovjet tüzérség; A szovjet nép november 20-án mái hatodszor ünnepelte meg a Tüzér­ség Napjának évfordulóját. 1944-ben a Szovjetúnió Legfelsőbb Tanácsá­nek elnökség® kijelölte a tüzérség ünnepnapját, amelynek emlékeztet­nie kell a szovjet tüzérség jelentős feladatára és a fasiszta katonaság széttíprásában kivette oroszlánrészét Sztálingrádnál, továbbá kiváló érde­meire a Nagy Honvédelmi Háború Frontszakaszain. Öt évvel ezelőtt, amikor a Szov­jetúnió először ünnepelte a Tüzér­ség Napját, J. V. Sztálinnak, a leg­főbb parancsnoknak parancsát hoz­ták nyilvánosságra, amelyben a kö­vetkező áll: „Az egész ország ma megemléke­zik a tüzérség nagy jelentőségéről, mint a Vörös Hadsereg fö támadó­erejéről." Mint ismeretes, a tüzérség volt az az erő. amely segített a Vörös Had­seregnek megállítani Leningrád és Moszkva előtt az ellenséget. A tüzérség volt az az erő, amely biztosította a német katonaság szét­tiprását Sztálingrádnál, Voronyezs­nél, Kurszknál, Bjelgorodnál, Char­kovnál, Kievnél, Vitebszknél, Bobruj­szknál, Leningrádnál, Minszkben, Jsssynál, Kisenyevnél. Hatalmas ereiével a tüzérség si­keresen utat nyitott a gyalogságnak és a tankoknak a Honvédelmi Há­ború legnagyobb csatáiban és az el­lenséget hazánk határán túlra ker­gette." A Nagy Honvédelmi Háború be­fejező korszakában a szovjet tüzér­ség csapásai és támadásai még ha­talmasabbak voltak az előzőknél. A szovjet tüzérség a többi fegyverne­mekkel kölcsönösen együttműködve becsületesen teljesítette az összes feladatokat, amelyeket meg kellett oldania akár Romániában, akár Bul­gáriában, Jugoszláviában, Csehszlo­vákiában, Lengyelországban, Ma­gyarországon vagy pedig végül a be­fejező harcokban Kelet-Poroszország­ban és Berlinnél. A szovjet tüzérség halhatatlan dicsőséget szerzett a Távolkeleten is az imperialista Ja­pánnal folytatott harcokban. A szovjet tüzérség együtt fejlődött és ersősö­dött a Szovjetúnió többi fegyveres védőerőívei. A Bolsevista Párt és a szovjet nép vezetői, Lenin és Sztálin, állandóan nagy figyelmet szenteltek a szovjet tüzérségnek! és gondoskod­tak fejlődéséről. A polgárháború volt az első vizsga, amelyen átesett a szovjet hadsereg fiatal tüzérsége. Sikeresen megállta a he yét. A Vörös Hadsereg és a tüzér­ség katonái és parancsnokai tettekkel bizonyították be odaadásukat a haza iránt és az egész világot döbbent ámulatba ejtették kitartasuk^ bátor­ságuk és hősiességük példájával. A polgárháború után kifejlődött a szovjet tüzérség mint a Vörös Had­sereg többi fegyvernemei is és pe­dig hatalmas harci erővé fejlődött ki. A sztálini ötéves tervek folyatnán a szovjetek országa a világ kiváló ipari hatalmasságává lett. Ebben a korszokban a Vörös Hadsereg ele­gendő mennyiségű repülőgépet, tan­kot és minden fajta kaliberű ágyút kapott. Rövid időn belül olyan tüzér­séget építettünk ki, amellyel a vilá­gon egyetlen más tüzérség sem ve­tekedhet, sem a fegyver minősége, sem pedig a tüzérségi káderek kép­zettsége szempontjából Már a Nagy Honvédelmi Háború előtti években a szovjet hadseregnek nem egyszer vissza kellett vernie az imperialisták támadásait a Szovjetúnió határain. 1939-ben betörtek a japán imperialis­ták a Szovjetunióba a Haszan tónál. A szovjet hadsereg megsemmisítette őket és hősiesen ellenállt a japán ka­tonaság második támadásának is, amelyet ugyanebben az esztendőben intéztek mongol népi köztársaság el­len a Holchingol folyónál. Még ugyan­abban az évben kezdődött meg a szov­jet-finn háború. A szovjet hadsereg teljesen megsemmisítette a finn kato­naságot. Mindezeknek a harcoknak folyamán bebizonyította a tüzérség, hogy jog­gal tulajdonítják neki a legjelentő­sebb feladatokat a modern harcban és hogy valóban alkalmas arra, hogy nemcsak az élő erőket és a harci tech­nikát zúzza széjjel, hanem az ellen­ség legerősebb erődítményeit is, mint p . a finn Mannerheim vonalat, ame­lyet a katonai mérnökség legmoder­nebb ismeretei alapján építették ki és amelyet bevehetetlennek tartottak. A fasiszta támadók elleni háború­ban megmutatta a szovjet tüzérség, hogy megérdemli a nép bizalmát és becsülette! teljesíti kötelességét hazája iránt. Megérdemelték az egcsz 1 világ csodálatát és a legnagyobb vi­lágraszóló dicsőséget. j A tüzérség napjának megünneplése a Szovjetúnióban a szovjet nép egy- j ségének jegyében fo'yt le, továbbá a kommunista társada'om kiépítésére , való lelkes törekvésnek a jegyében, [ amelyet a bolsevista párt és a nagy Sztálin vezetésével akarnak megváló- i sítani. A kínai néphadsereg átkaroló mozdulata Csunking körül A kínai felszabadító hadsereg behatóit a Szecsuani tartomány­ba és a legutolsó jelentések -sze­rint 100 km-re vannak Csunking­tól. November 16"án felszabadí­tották Szencsui városát és most Nancsuan irányába menetelnek. Kvejcsott tartományban Kvejan főváros felszabadításával a csa­patok nyugat és délnyugat hát három oldalról zárta körül már a felszabadító népi hadsereg. Nem valószínű, hogy Csankajsek és társai módot találnak arra, hogy nagyobb evakuáció formá­jában egy fel nem szabadított délnyugat kínai városba mene­külhessenek. Az amerikai konzu­láris hivatalok Cswnkiangban ténykedésüket befejezték és irányban menetelnek. Az elő­nyomulás során a Kvejcsou— Kvanszi—Tujan vasúti állomást is felmentették. A népi hadsereg egy másik csapatteste Csicseng városát veitte birtokába, amely Kvejantól 30 km-re nyugatra fekszik. A Kantonból Csunkingba me­nekült kuomintang vezérkart te­Hongkongba tették át székhelyü­ket. K vélj csau tartományban a kuomintang csapatok főparancs­nokát Liu Po-luna tábornokot, a kuomintang hadsereg tartományi főparancsnokát, engedetlenség és megbízhatatlanság miatt szomba­ton este a kuomintang kormány utasítására kivégezték. Határidő előtt teljesítették Lengyelország népgazdasága újjáépítésének hároméves térvét Varsó. (Saját tudósítónk távirati jelentése). A Lengyel Demokratikus Köztársaság a kitűzött idő előtt két hónappal teljesítette a népgazdaság hároméves tervét. A mezőgazdasági termékek legtöbb kül is tiszteletteljes, de baráti hang uralkodik. A szocialista pedagógus szilárdan hisz a szocialista győzelemben. Te­hát hisz az egész emberiség eljöven­dő boldogságában és ennek a hitének az alapját az optimizmus adja. En­nek az optimizmusnak a következ­ménye, hogy a nevelő derűs és jó­kedvű, biztos abban, hogy a gyerek alakítható éspedig ez oly módon történik, hogy átlakítja a környeze­tet, a természetet és a társadalmat és ennek következtében saját.maga is átalakul. A szocialista pedagógus optimista, mert a gyermekben nem az öröklés törvényei alapján kész emberanyagot lát. Azzal a meggyő­ződéssel áll neki a feladatának, hogy gyermekéből a legszebb, a legjobb tulajdonságot tudja kihozni. »Ez a nevelési optimizmus árad ki Gorkij munkájából: »Hiszem, hogy győz a tiszta, az örömteli, az emberies élet... Nekem jólesik megmuta' nom az em­bereknek az életben és az emberben rejlő tisztaságot és Jóságot.* Vele együtt vallja Makarenko, a legna­gyobb socialista nevelő: >A jót min­dig fel kell tételeznünk az emberben és ez a nevelő legfőbb kötelessége. Mindig jóakarattal kell közeledni az emberhez akár azzal a kockázat­tal is, hogy esetleg tévedünk. Az emberben minél több jót, eröt, érde­kességet kell feltételeznünk.* fajtája terén jelentősen túlteljesítették a kitűzött tervet A szállítás három­éves tervét 102 százalékra hajtották végre. Az állami ipar össztermelése 1949­ben — 226 százalék az 1946. évihez képest. Az ipari termelés, a háború­előtti 1938. évihez viszonyítva, az idén elérte a 174 százalékot. Jelentékenyen megnőtt az egylélek­re eső fogyasztás. A gabonafogyasz­tás, 1946-hoz képest, 131 százalékra emelkedett. A munkások és tisztvise­lők átlagos reálbére (a mezőgazda­ságban foglakoztatott nélkül) 1949 jú­niusában 206.8 százalék volt, az 1946 júniusi reálbérekhez viszonyítva. Lengyelország népgazdaságában megszilárdult a szocialista szektor helyzete. A társadalmasított ipar ter­melésének értéke, 1949-ben, az ipari össztermelés értekének mintegy 96 százaléka. Az áruforgalom terén a szocialista szektor fajsúlya ebben az évben a nagykereskedelemben 98 szá­zalék. a kiskereskedelemben több mint 60 százalék. Még nem régen az amerikai sajtó legkedvencebb szórakozása az volt, hogy hosszas beszámolókat adott ol­vasóinak az atombombák hatásának borzalmas pusztításáról. E sajtó hang­versenyben az újságírókon kívül a főszerepet az amerikai politikusok vit­ték. James Fulton republikánus sze­nátor egyik nemrégi washingtoni be­szédében kijelentette, hogy az Egye­sült Államok a birtokában lévő atom­bombákkal az egész világot meg tud­ná semmisíteni. Az utóbbi napokban e hangos hírverők 180 fokos fordulaiot tettek. Kitűnt ugyanis, hogy az atom­erő titka nem más mint blöff és hogy a Szovjetúnió tudományos kutatásai­nak eredménye az atomerőt tekinteté­ben messze fölötte áll az Egyesült Ál­lamokénak. Visinszkij csak az elmúlt napokban jelentette ki az ENSz ülé­sén, hogy a Szovjetúnió nem használ­ja az atomerőt arra, hogy atombom­bákat gyűjtsön, de ha esetleg ezekre szükség ienne, annyival fog rendel­kezni, amennyire szüksége mutatko­zik. A Szovjetúnió az atomerőt gaz­dasági terveinek megvalósítására használja, hegyeket dönt le, folyók medrének irányát változtatja meg, száraz terméketlen pusztaságokat áraszt el vízzel és gazdag életet te­remtot t, ahová emberi láb még nem lépett. De e nyilatkozat és a ttirgaj kapunál bekövetkezett robbanás nélkül is nagy rettegés lett úrrá az amerikai katonai szakértő körében. A Reuter-iroda je­lentése szerint az amerikai hadsereg­ben előadásokat tartanak, hogy elosz­lassák a katonaság körében azt a ba­bonás rémületet, amellyel az atom­bombára tekintenek Propaganda füzet jelent meg, amely hosszasan tagjalja, mik a teendők egy atomtámadás ese­tében és ezt a füzetet most az ameri­kai katonák között terjesztik. „A helyzet nem annyira sötét, mint ahogy sokan gondolják — ismétlik a szerzők propaganda füzeteikben búzdi. ló szavaiakat a megijedt amerikai katonákhoz — az atomexplozió a kö­zönséges bomba robbanásához hason­lít, feküdjetek le a földre, keressetek magatoknak árkot, hatalmas fákat menedékül. Igyekezzetek magatokat bármivel betakarni, ami kezetek ügyé­ba kerül, függönnyel, katonai köpeny­nyel, újsággal, vagy vászonnal, mert ez megment benneteket a rádió aktív tartalmú esőtől vagy portól. Blíss ve­zérezredes az Egyesült Államok egészségügyi szolgálatának parancs­noka hasonló receptet ad a polgári lakosságnak. A Chicago Daily New* című napilapban írja a kővetkezőket. „Bújjatok meg a pincékben, szuteré­'nekben, viseljetek fehér nadrágot, mert a fehér ruha minden hősugarat visszaver. E nagy fordulatnak indo­kait nem nehéz megérteni. Az atom­zsarolás kampánya balul ütött ki, szertefoszlott, mint a szappanbuborék és megriasztotta az állandó lázban tartottakat, akik eddig azt hitték, hogy az Egyesült Államok egyedüli tulajdonosai az atombomba ismereté­nek. A Catholik World című napilap a hangulatváltozással kapcsolatosan a következőket írja: „Az atombombá­val fenyegetődztiink az egész világ­gal szemben, ezzel azonban senkit sem ijesztettünk meg, kivéve önönmagun­kat". fgy estek az alompropaganda hírverői egyik végletből a másikba. Vannak más egyesek, akik arra es­küsznek, hogy a világ nem látott ár­talmat'anabb dolgot, mint az atom­bombát. Az atombomba nem lehet dflntS fegyver a háborúban Barbár fegyver, rettenetes destruktív erő. Ai embe­riséget meg kell menteni azoktól a szenvedésektől, amelyeket az atom­bomba hoz számára. Hogy,' hogy le­het megmenteni az emberiséget ettől a katasztrófától, arrj a legjobb pél­dát, illetőleg a legjobb tervet a Szovjetúnió nyújtotta be az ENSz­nél. Követeli az atombombák feltétlen betiltását és az összes ehhez hason'ó fegyverek —, amelyek az emberiség tömeges mészárlásara készülnek —, azonnali megsemmisítését. Az atom­eronek békés célokra való felhaszná­lása a Szovjetúnióban súlyos csapást jelent az imperialistákra és az egé«z világon a dolgozók békefrontját erősí­ti meg. h «»» « »> '*> »»> Aj*.' — Több mint 95.000 csehszlo­vákiai asszony növelte munkatel­jesítményét. Az URO asszony­bizottsága közölte, hogy a cseh­szlovák dolgozó asszonyok ROH tagok, már teljesítették és mesz­sze felülmúlták kötelezettségvál­lalásukat a II. össz-szakszervezeti gyűlésre. A szocialista verse­nyekben és élmunkáscsaportok­ban több mint 40.000 nő vett részt. Nem megerősített hírek szerint a szocialista versenyszer­zödésekben és az élmunkás moz­galomban 95.673 asszony vett részt, ebből 28.564 élmunkáscso­portokban és 67.109 szocialista versenyekben vett részt á I *

Next

/
Thumbnails
Contents