Uj Szó, 1949. október (2. évfolyam, 146-171.szám)

1949-10-15 / 158. szám, szombat

5 1949 október 15 UJSZO w Tífta tanulak... THjeti fevéiiikíi iiiimiiiniiiiiiiiiiiiiii iimiiiiiiiimiiiiiiiiiimii N^IPĎĽT mlidik CL Liaiútôn Mikor búcsút mondtam, az egyetemnek, azt hittem, hogy végre már mögöttem az iskolák kapuja. Az előírt könyvek szagát sem bírtam már és egész tüdővel szívtam, be és élveztem a szabad gondtalanság csiklandós, ízes levegőjét. Azonban alig léptem kettőt, hopla! — megbotlottam. Hát ez mi, gondolom magamban. Előttem egy mérföldkő áll, jobbról és balról is tele számokkal. Jól beleütöttem a lábam. De nem is annyira a fájdalom bosszantott s az sem, hogy két rakoncátlan lépés után megbotlottam, hanem az izgatott fel, hogy egyáltalán nem értettem a számok jelentőségét. ötéves terv ... (mi az? ... az újítómozgalomban elért eredmények ... (milyen célt szolgálnak?)... az egységes vetési terv pontos, adatszerinti kido'.gozása (hát az meg mi fán terem?). Hiába keresiem ezeket a fogalmakat az ismereteim közt. Mi ez? — kérdeztem magamtól! Átaludtam, talán négy egész esztendőt? Nagy hévvel fogtam hozzá, hogy megfejtsem az új fogalmak értelmét, jelentőségét. Mohón lapoztam fel az újságokat, a brosúrákat. Ezzel a szóval: brosúra, — már találkoztam egyszer az Ifjúság Vasútvonalán, ott először döbentem rá: megállj! Nem vagy egyedül a világon! Körülötted zajlik az élet és tankönyveiden kívül más könyvek is léteznek, talán sokkal fontosabbak. Ott ismerkedtem meg a brosúra szóval, ott láttam meg, hogyan néz ki, itt-ott fel is lapoztam őket, de az iskola s a vizsgák újból elnyeltek egészen. Az utolsó vizsga után azonban nekiláttam az olvasásnak és egycsapásra mindent akartam tudni. Ám az eredmény nagyon furcsán festett. Ez a szó: káosz, nem is fejezi ki azt a zűrzavart, amit ez a rendszertelen kapkodás előidézett. Törtem a fejem, hogy hogyan teremtsek rendet, mikor megjött a behívóm október 1-ére. Nem katonának hívtak be, hanem kéthetes politikai iskolába. Ahogy átfutottam a tervbevett előadásokat, láttam, hogy ez kell nekem! A terv nagy vonalakban felvázolt, de mindent átfogó képként állt előttem. Nagy lelkesedéssel készültem újból iskolába. De milyen más ez az iskola, mint a többi volt. Minden előadás szervesen összefügg a valósággal, a mának tartalmas életével. Az előadások és viták során döbben rá az ember, hogy milyen szédületes távlatok nyílottak meg az emberiség számára a szocializmussal. S büszke öntudatra ébred, hogy íme, én is már azok közé tartozom, akiknek útja, bár számo

s akadályon át, egyenesen vezet a cél felé, mert nem terelték mellékvágányra az emberiség haladását minden eszközzel gátló, reakciós kezek. Itt, az iskolában látjuk igazán azt, hogy milyen nagy munka áll míg előttünk. Nemcsak az új anyagot feldolgozni, a lehető legalaposabban megismerkedni Marx, Engeis, Lenin és Sztálin tanaival, hanem, ami talán kétszeres munkát jelent, az elmúlt évek alatt szerzett tudásunkat összhangba hozni, sőt átépíteni ezekre az új alapokra s ami itt f

l legfontosabb, mindent, ami feleslegesnek bizonyul, a lehető leggyorsabban leépíteni. Sokszor elgondolkoztam e pár nap alatt, hogy mennyivel könnyebb és egyszerűbb lehet a munkás helyzete ezekkel a legfontosabb gazdaságtani politikai és filozófiai kérdésekkel kapcsolatban. Megpróbálom szavakba önteni, hogy miért láttam én ezt itt ilyen világosan: Míg a tanult elme értelmével igyekszik átfogni és szolgálni ezt a világnézetet, addig a munkás életével fogja át és munkájával szolgálja a marxi-lenini világnézetet. Szinte hihetetlen, hogy 10—14 nap alatt mennyit változik itt az iskolában az ember. Munkakedve megtízszereződik s tudásvágya mérhetetlen. Mert minden nap, minden előadás, közös vita, egyéni tanulás egyre világosabban hozza eléje célját. Igen, aki ide jön s eltölti itt ezt a két hetet, megismeri közelebbről az életet, annak igazi értelmét, a valóságot; s a legnagyobb értéket: a munka értékét. S talán másokban is ugyanaz a nagy elhatározás születik meg, ami bennem: ha visszamegyek munkahelyemre, tanulni akarok, hogy jobban megismerjem a marxleninizmust, azt az utat, amelyen a munkánkkal mindnyájuknnak haladnia kell. És dolgozni akarok, többet és jobban, hogy az a láncszem, amelyet az én munkám kovácsol, erős és edzett legyen abban a nagy láncszemsorozatban, amely a jobb jövőt, a haladást jelenti neked ... nekem ... mindenkinek! (—csk—) Robog a vonat. Az eisuhanó tájakat jól ismerem, hiszen már sokszor láttam őket a vonat ablakából. A büszkén emelkedő hegyek alján a kis falucskák ügy tűnnek elénk, mint a békés nyugalmas élet hirdetői. Ha pedig dús füstöt ontó gyárkémények bukkannak elő, a szocialista munkaversenyek, a harcos munkaversenyek, a harcos dolgozók, az él munkálok jutnak az eszünkbe s közben arra gondolunk, hogyan élhetnek ők, hogyan teljesítik a termelési terveket, melyek a szebb jövendő szilárd alapjai. Már elhagytuk Zvolent. Még viszszanézek Bučina új munkásházaira s a hatalmas üzemi épületekre, melyeket oly rövid idő alatt építettek fel... Az újságíró mindig valami újat keres. Nncs nyugodalma, izgatják a történések. Az emberek, a dolgozók lelkébe szeretne férkőzni s az ö felfogásukkal megközelíteni életük értelmét, kérdéseik megoldását, Scrsuk sokoldalúsága a legérdekesebb témákat vetik fel, melyekből az iró. mint egy kincsesbányából merít. Éleset füttyent a vonat. A kriványi alagúthoz értünk. Mikor gyors irammal kirobogunk a hegyoldal sötét üregéből s ú.iból beözönlik a fény, — felkelek s végigjárom a kocsikat. Régi szokásom ez. Ügy nézek be minden fülkébe, mintha valamit elvesztettem volna, mintha valamit keresnék ... Igen, úgy is van. Keresem az embereket, szeretem őket, szeretem megpróbálni arcukról leolvasni az életüket. Álljunk csak meg! Magas, délceg fiatalember áll előttem. Elgondolkozva nézi a tájat. Kék ing van rajta. Az arca kissé borostás. Szilárd tekintetéből valami nagy belső erő sugároz. Észrevett. Sejti, hogy figyelem. De még nem szólunk egymáshoz. Üjból mindketten kitekintünk az ablakon. Aztán közelebb megyek hozzá s egyszerre csak három éibrigádosi kitüntetésén akad meg a szemem. Most már megszólítom. Mikor megtudja, hogy ujságunk szerkesztője vagyok, szívből mosolyog s keményen kezet ráz velem. Szlovák fiú. Barto Ondrejnak hívják. Háromnapos szabadságra utazik haza a szüleihez Rimaszombatba. Az Ifjúsági Vasútvonal második táborának parancsnoka. Egyébként erdészmérnöknek készül. — Hogyan lehet, hogy még dolgozol? — kédezem tőle — Hiszen mar az egyetemen kellene lenned. — Már a hatodik hónapja dolgosom a Vasútvonalon, — mondja büszkén mosolyogva, mert jól tudom. hogy ifjúságunk csakis ezzel a munkaval bizonyíthatja be egész népünk előtt, hogy bármilyen országépítő munka elvégzésére alkalmas. — Az elmúlt hónapban — folytatja Barto András, — a považskabystricai Gottwald-ifjakkal, a Buóma-üzemek tanoncaival dolgoztam együtt. Ezek nem voltak egyszerű munkások, valamennyi a munka igazi harcosa volt. Alig tudtunk megválni tőlük. Ha társadalmunknak minden tagja olyan lenne, mint ők, könnyen valósíthatnánk meg a szocializmust. Ott volt köztük a Uottwald — müvektől egy Miloš Brezovskv nevű k snövésü fiú is. Alig volt tizenötéves és élbrigádos lett belőle. Megkérdeztem tőle, hogy miért jött ide az Ifjúság Vasútvonalára ? >Mert dolgozni akarok*, felelte. »Azt akarom, hogy az apám sorsa jobb legyen, de nemcsak az övé, hanem mindenkié...« — Ez a szó, hogy »akarom«, tanúskodik a legjobban ifjúságunk nagy erejéről. Testvériesség uralkodik közöttünk. Nemzetiségi kérdések egyáltalán nincsenek, hatalmas nagy egységbe kovácsolódott az ifjúság, amit főleg az Ifjúság Vasútvonalának köszönhetünk. — Nyáron kanadaiak is dolgoztak köztünk — folytatta útitársam. — Egyikük azt mondotta, hogy mi itt mindnyájan dolgozunk, náluk viszont az egyik dolgozik, a másik meg szabotál. Az egyik harcol a dolgozók érdekeiért, a békéért, a másik, a kapitalista meg elnyomja a munkástörekvéseket, nehogy még véletlenül is kipattanhasson a szocializms szikrája. mely lángbaborítaná imperialista birodalmukat. Örömmel maradna itt nálunk, mert számára, mint a kanadai mondotta, nincs lelkesítőbb valami. mint a szocializmus épitése. Ha hazakerülök, harcolni fogok azért, hogy a mi életünk is olyanná váljon, mint a tiétek! Vonatunk tovább robog. Már elhagytuk a festői kriványi völgyet, Detvát s Lovinobányához közeledünk. Lučenecig még bőven van időnk elbeszélgetni. Milyen jelentőséget tulajdonítasz az Ifjúság Vasútvonalának ? — Az Ifjúsági Vas útvonal alkalmat adott, hogy bebizonyíthassuk építő akaratunkat s ezzel a munkánkkal nyíltan megmutattuk a reakciósoknak, hogy fiatalságunk képes a szocializmus építésére.. Másik nagy jelentősége pedig az, hogy új emberekké nevelődünk itt. Egészen más lett a munkához való viszonyunk, magunkévá tettük a szocialista munkamódszert s megnövekedett a szocialista hazánk iránti szeretetünk is. A munkaversenyek bevezetésével és teljes kifejlesztésével sikerült az egész nyilvánosság előtt bebizonyítanunk, hogy teljesíteni tudjuk a vállalt kötelezettségeket. Ezek a kötelezettségvállalások pedig az első lépéseket jelentik az élmunkásmozgajom kibontakozásában. — Október 28-ára befejezitek a vasútépítést ? — Igen. Amikor köztársasági elnökünk augusztusban ellátogatott hozzánk, mindnyájan újból köteleztük magunkat, hogy elkészítjük a vasútat a kitűzött időpontig s ezt nekünk teljesítenünk kell! S úgy is van. A vnsút elkészül. Napról napra értesülünk arról, hogyan küzdenek az ifjú brigádosok minden méter sínpár lerakásáért. A legnagyobb örömmel végzik a munkásifjak a befejező munkálatokat. Nem' ismernek nehézségeket s r.em is tartják be a napi hatórai munkaidőt, hanem annyit dolgoznak, amennyit csak tudnak, mert már k Az Olasz Szakszervezeti Szövetség kongresszusának küldöttei vasárnap Genovában összeültek, hogy megtárgyalják azt a gazdasági tervet, amely meg akarja szüntetni az óriási olasz munkanélküliséget. Di Vitterio szakszervezeti főtitkár rámutatott arra, hogy Olaszországban az állandó munkanélküliek száma kétmillió és ' különösen az ország déli ré" j A Szovjetúnió az első állam a földön, amely megvalósította a nők egyenjogúsítását az állami, gazdasági és kulturális élet minden vonatkozásában. Szovjet aszszonyok felelős vezetői az 'állami intézményeknek, tagiai a Legfelsőbb Tanácsnak, gyárakat, üzemeket, tudományos intézeteket irányítanak és minden tehetségükkel küzdenek a szocializmus országának fejlesztéséért. Rendkívül nagy szerepet játszanak a nők a szovjet mezőgazdaságban. A kolhozrendszer kitárta a fejlődés széles lehetőségeinek kapuit és a nők éltek is ezzel a lehetőséggel. A kolhozok fejlődésével együtt egyre nőtt a kolhozvezető és irányító nők serege. Sokszázezer kolhozparasztasszony dicsekedhetik azAz „A1 Anval" című lap „Kétszáz náci az amerikaiak törökországi kémszolgálatában" című cikkében ezeket írja: Kairói tudósítónk értesülése szerint az amerikaiak elhatározták, hogy Törökországban kémközpontot létesítenek. Ezt a határozatot szeptemberben hozták New Yorkban, az amerikai központi hírszerzőszolgálat vezetőségi ülésén. Ennek értelmében október derekán amerikai tiszteket küldenek Törökországba, hogy bontakozik előttük a végleges cél: a kész vasút, az ifjúság fáradságot nem ismerő munkájának értékes .^umánye, Foglalkoztok-e a napi politikával s az áálandóan javuló gazdasági helyzetünkkel? Például mi a véleményed a kenyér szabaddá tételéről ? — Nálunk a táborban állandóan bőven volt kenyerünk. Véleményem az, hogy a kenyér szabaddátétele után a reakciónak már nem lesz mibe belekapaszkodnia. A reakció ezzel nyíltan vereséget szenvedett, a kormány ped g bizonyságot tett arról, hogy mindent a dc1«roz' jólétének biztosításáért cselekszik ... Vonatunk lassít. L,,:če..tc.e v.* . ... Búcsúznunk kell. Nehéz szívvel válok meg új barátomtól, Barto Ondrejtől. De jóleső érzés fog el, hogy megismerkedhettem vele, az új szocialista ifjúságunk ezzel a lelkes tagjával, aki a sok ezerre menő többi fiatallal oly öntudatosan áll a szocializmus igaz építői közt. (Az újságíró keres és kutat s dolgozoó'nk sok milliós tömegében kimeríthetetlen anyagot talál új életünk igazi arculatának felmutatásán. Ez a kötelessége, a népnek a népről, a dolgozókról írni, akikkel egyek vagyunk a munkában és a felmerülő nehézségek leküzdésében, hogy minél előbb elérhessük a mindnyájunknak nagyobb jólétet biztosító szociálisán ust.) PETRÖCI BÁLINT. sze'n minden száz dolgozóra hetve

n munkanélküli jut. Ennek az • elviselhetetlen állapotnak megszüntetésére a Szakszervezti Szövetség tervet dolgozott ki. Ha az uralkodó csoportok elvetik a munkások javaslatait — mondotta Di Vittorio —, az olasz nép a munkásosztály vezetésével nélkülük, sőt ellej nükre fogja megtalálni a kibon" | takezás útját. zal, hogy a tudomány módszereinek alkalmazásával eddig soha nem látott nagy termést ért el. A Honvédő Háború idején a szovjet asszonyek helyettesítették férfi családtagjaikat. A háború után pedig a békés építő munka szakaszában az asszonyok ugyanúgy kivették részüket a Szovjetúnió erősítéséből és fejlesztéséből, mint a férfiak. Asszonyok milliói dolgoznak a mezőgazdaságban, mint brigádvezetők, agronómusok. Sok ezer azoknak az asszonyoknak a száma, akik a mezőgazdasági tudományban játszanak fontos szerepet. Így a Leninről elnevezett Mezőgazdasági Akadénva tudományos munkatársainak harminc százaléka nő. megszervezzék ezt a kémhálózatot. A tiszti-csoport élén a központi hírszerzőszolgálat helyettes vezetője áll. A newyorki értekezlete ezenkívül elhatározták, hogy kétszáz náci ügynököt is küldenek Törökországba, akik azelőtt az arab országokban működő náci német kémszolgálat tagjai voltak. Ugyancsak Törökországba küldenek 200 Amerikában különleges kiképzésben részesült úgynevezett „elhurcolt" személyt is. Kitűnő a dohánvszüret Grúziában és Azerbajdzsánban A Szovjetúnió dohánytermelő vidékein megkezdődött a dohányszüret. Grúziában és Azerbajdzsánban a jelentések szerint hektáronként több, mint 90 métermázsa kiváló minőségű dohány termett. Kitűnő termés Ígérkezik Ukrajnában, a Moldovai Köztársaságban is. UJ társadalombiztosítási törvény Albániában Az Albán Népköztársaság kormánya új törvényjavaslatot dolgozott ki a társadalombiztosításról. Az új törvény szerint az állam gondoskodása kötelezően kiterjed minden dolgozóra. Az albán dolgozókat biztosítják öregség, rokkantság, betegség, anyaság esetére és a biztosítás kiterjed az eltartott családtagokra is. VEGYES HÍREK — KNV tanácsának ülése Nyitrán. A nyitrai KNV tanácsának 36-ik ülése csütörtökön, október 13"án folyt le Jozef Lietavec vezetése alatt. Bevezető beszédében Lietavec felhívta a KNV tagjait intenzívebb munkára, hogy a nyitrai kerület teljesíthesse feladatát a dolgozók ellátása terén. Ezután Dr. Bakala, a mezőgazdasági referátus vezetője, informálta a KNV tanácsát az őszi munkálatok állásáról. Cktóber 13 ig a burgonya 90.5 százaléka van kikapálva, a cukorrépa 18.5 százalékra van begyüjtve, a kukorica 85.6 százalékra varu begyüjtve, az őszi vetés 22.5 százalékra és a mélyszántás 39.6 százalékra van elvégezve. — Az angol választásokat 1950" ben tartják. Atlee miniszterelnök csütörtökön közölte, hogy a brit parlamenti választásokat nem tartják meg ebben az évben. A bejelentésben közölte, hogy a választások elhalasztását az üzemekben és az iparban észlelhető nyugtalanságok tették szükségessé és ezért a kormány nem ajánlotta a királynak, hogy a parlamentet ez évben feloszlassa. — Lakásínség Berlinben. A Telepressz jelentése szerint a berlini nyugati résznek 60.000 lakosa lakás nélkül marad a téli hónapokban annak ellenére, hogy ezen a területen 50.000 építőmunkás van munka nélkül. — Földműveseink látogatása a Szovjetunióban. Vasárnap 300 földműves megy a Szovjetúnió" ba, hogy megismerkedjenek a szovjet mezőgazdasággal. A cseh és szlovák országrészekből a legjobb földművesek és földművesasszonyok, a gépállomások alkalmazottai és az állami birtokok munkásai háromheti tartózkodásra a Szovjetúnióba mennek, ahol meglátogatják a mintaszerű ko'hozokat és más mezőgazdasági intézményeket. A csehszlovák földművesek parasztságunk üdvözletét viszik a szovjet népnek. Az ÜJ 61. OSZTALYSORSJATÉKNAK SORSJEGYEIT november 15-iki húzására rendelje meg BEL! K oszl á lysors jegyelárusítónál. Praha, XVI Stehniková 10. Az alábbi szelvényt kitöltve, borítékban küldje be címünkre. Megrendelek önckné' ....'/« ä Kčs 42.—, ... '/

4 ä Kčs 84.— '/s ä Kčs 168.— egész ä Kčs 336.—. Név : j s . s j j . Pontos cím

: ....w.^sjjjj. Engedélyezve PIO č 23 33I/49-III

/2 z 19. IX. 1949. Msndsn száz dolgozóm hetven munkanélküli jut Dél-Olaszországban A doktorok és doktorjelöltek 37 százaléka nő! Amerikai kémközpont Törökországban kétszáz náci ügynökkel