Uj Szó, 1949. október (2. évfolyam, 146-171.szám)

1949-10-15 / 158. szám, szombat

UJSZ0 1949 október 15 ••••••••••••••a I Október 15, szombat. A nap kél 6 óra 12 perckor, nyugszik 17 óra 10 perckor. A róm. kat. és protestáns naptár szerint Teréz napja van. • A franciaországi Mentonban megkoszorúzták az ellenállási mozgalom mártírjainak síremlé­két. Paul Ramadier, a bukott Quiuelle-kormány honvédelmi mi­nisztere helyezte el az emlékmű­vön a koszorút. A tömeg hango­san tüntetett a mukásáruló mi­niszter ellen. „Békét akarunk! Ramadier takarodjék!" kiabálta a tömeg. (Miután Ramadier nem enge­delmeskedett a felszólításnak, egy vasmunkás odalépett hozzá, felemelte és illő távolságban a sírtól, letette a földre. A francia munkás ezzel a cselekedetével ki­fejezte a francia dolgozó nép iga­zi véleményét: az ellenállási moz­galom hősei ünneplésére, az új háborút előkészítő imperialista szolga, Ramadier teljességgel ille­téktelen. Ezek után a miniszter nem tehetett egyebet: miután mint „amerikai miniszter" érke­zett, a kis körjáték után „ango­losan" távozott.) — V. Široký kormányelnök­helyettes és Baštovanský, a KSS főtitkára és a Szlovák Kommu­nista Párt központi bizottsága naponta százszámra kapja az üd­vözlő táviratokat a ROH kerüle­ti konferenciáiról, ahol az összes üzemek alkalmazottai kötelezett­ségeket vállalnak. Az élelmezési ipar, a közlekedési, a textil", a vasüzemek alkalmazottai és más szervezetek tagjai kötelezettséget vállalnak az ötéves terv teljesíté­sére ezzel a jelszóval: „Aki kom­munista, az élmnkás". Mindnyá­jan úgy fognak dolgozni., hogy minél előbb felépülhessen nálunk a szocializmus. — A ny'strai kerület első az életbiztosításban. A Csehszlovák Biztosító Intézet statisztikája szerint 1949 augusztus hónapjá" ban a nyitrai kerület első helyen áll az új életbiztosítások terén. Ebben a körzetben augusztus hó­napban 174 életbiztosítást kö­töttek. A családi pótlék kérdése A családi pótlékról szóló tör­vény egy egész sor új rendelke­zést tartalmaz. Az új rendelkezé­sek iránt a biztosítottak egyre gyakrabban érdeklődnek, hogy kinek, mennyi családi pótlékra van igényjogosultsága. Szüksé­gesnek tartjuk ezért tájékoztatni olvasóinkat a törvény néhány fontosabb intézkedéséről. Minde­nekelőtt ismertetni akarjuk, hogy milyen korú gyermekek után kaphatnak a szülők családi pótlé­kot. Minden szülő gyermeke életkorának 16"ik évéig kaphat családi pótlékot, tekintet nélkül arra. hogy a gyermek saját vagy mostoha. Ugyancsak kaphat já­rulékot az a 16 éven felüli gyer­mek is, akinek saját keresete nem haladja meg a 600 Kcs"t ha­vonta, továbbá azok is, akik testi fogyatékosság vagy más ok miatt munkaképtelenek, vagy iskolába járnak. A tanulók ilyen esetben legtovább életük 25-ik évéig kap­hatnak családi pótlékot. Ha az illető katonaszolgálat miatt kénytelen tanulmányait megszakítani, a 25 éven felül annyi ideig van joga családi pótlékra, amennyi időt katona­szolgálattal tölt el. Ez azon az elvi megállapításon alapszik, hogy a katonaszolgálat idején a gyermek ellátatlannak minősül. A gyermeknek akkor van saját jövedelme, ha a lakásion és az ét­kezésen kívül a bevételéből még feleslege származik. A bevételbe be kell számítani a természetbeni járandóságokat is. A 16 éven aluli gyermekek kérhetnek ak­kor is családi pótlékot, ha vala­hol alkalmazotti viszonyban vannak. Ilyen esetben nem kö­teles előmutatni munkaadójától havi jövedelmét igazoló írást. Amint már fentebb említet­tük, 16 éven felüli gyermek, testi vagy szellemi fogyatékos­ság, tanulmány, vagy katonaszol­gálat esetén kérhet családi pótlé­kot. Amennyiben testi vagy lelki fogyatékosság esete forr" fenn, a gyermek köteles ezt a tényt hivatalos (Népbiztositó intézeti) orvossal megállapíttatni és erről igazolványt előmutatni. A beteg­ségek neme szerint az igazolvá­nyokat a következő időszakonként kell előmutatni: világtalanság esetén egyszer, és ez mindvégig érvényben marad. Az olyan be­tegségek esetén, amelyek jellegé­ből arra lehet következtetni, hogy a betegség állandó és gyó­gyíthatatlan, hathónaponként kell előmutatni igazolványt a járási Szociális Biztosító Intézetnél. Gyengeelméjűség esetén éven­ként egyszer kell igazolni a be­tegség meglétét. Más esetekben minden pótlékfizetésnél elő kell mutatni a betegségről szóló iga­zolványt. A tanulóifjak akkor kérhetnek családi pótlékot, ha valamelyik intézet rendes tanulói. Feltétel azonban, hogy a heti órák szá­ma meghaladja a 24 órát és a ta­nulmány egész éven át tartson. Az olyan tanulmány, melynél a tanulóifjú nem jár be rendszere­sen az iskolába, mint pl. a ma­gántanulás, vagy esti tanfolya­mok, nem jogosít családi pótlék­ra. A diákok a másodfokú isko­láktól félévenként, a harmadfo­kú iskoláktól évenként kötelesek az iskola látogatásáról igazol­ványt kérni és azt a járási Szo­ciális Biztosító Intézetnek elő­terjeszteni. A járási Szociális Biztosító In­tézet, amennyiben a körülmé­nyek megkívánják, más igazol­ványok előterjesztését is követel­heti, vagy követelheti az igazol­ványok gyakrabbi előterjeszté­sét. Az a diák, aki negyedéven­ként több mint 1800 Kčs tanul­mányi segélyt (sťpendiumot) kap, tehát havi 600 Kčs't, nem kérheti a családi pótlék kiutalá­sát, mert a tanulmányi segély önálló keresetnek minősül. liizofványt kapnak az élmmMmk A szlovák Szakszervezeti Tanács központi bizottsága és az e mel­lett működő „szociális verseny központi bizottsága" a napokban küld­te szét Szlovákia egyes kerületi szakszervezeti elöljáróságainak a ki­töltött élmunkás igazolványokat, melyeket ezek továbbítani fognak az egyes üzemekhez; és ott ünnepélyes keretek között átadják tulajdono­saiknak. Az élmunkásigazolvájiyokat a vállalt kötelezettségek szerint ad­ják és megkaphatja mindenki, aki a terv túlteljesítésére vállalkozik és ennek az önkéntes kötelezettségének legalább egy hónapon át eleget is tesz. A élmunkásigazolványba minden kötelezettséget bevezetnek, melynek teljesítésére az igazolvány tulajdo­nosa önként vállalkozott, tehát a szocialista versenyeket, a teljesít­mény növeléseit, a termelési költsé­gke csökkentését, a termelés minő­ségének javítását stb. Ugyancsak bevezetnek az élmunkásigazolványba minden újító javaslatot és pedig a javaslat gyakorlati értékének fel­tüntetésével. Az újító javaslatoknál fel kell tüntetni az igazolványban, hogy hány üzemben léptették életbe a javalatot, mik a javaslat előnyei és milyen előnyben részesült javas­latáért az Illető előterjesztő. Az igazolványba havonként egyszer jegyzik be az eseményeket. Amennyiben az igazolvány tulaj­donosa nem teljesíti öként vállalt kötelezettségét, az élmunkásigazol­ványt megvonják tőle. Vissza csak akkor kapja, ha újabb kötelezettsé­get vállal és azt teljesíti. Ha a mun­kás olyan kihágást követ el, amely rosszul, illetőleg károsan hat mun­kástársaira, vagy egyáltalában de­presszív hatást gyakorol a munkás­ságra, megrongálja vagy csorbítja a munkásság közös érdekeit, vagy más. bármi néven nevezendő módon méltatlanná válik az élmunkás nev­re, elveszik igazolványát. Élmunkásigazolványt a jövőben az üzemi ROH-szervezet előterjesztésé­re a kerületi ROH-szervezet elöljá­rósága ad ki. Amikor az üzemi ROH-szervezet élmunkásigazolványt kér, fel kell tüntetnie az élmunkás nevét, személyi adatait, valamint, hogy milyen kötelezettséget vállalt és hogyan teljesítette. Ilymódon a kerületi ROH-szervezet nyilvántart­ja, hogy a kerületben hány élmun­j kás van. A kerületi szakszervezeti elöljáróság az élmunkásigazolvány kiadása után rendszeresen ellenőriz­ni fogja, hogy mennyiben járulnak hozzá az élmunkások a szocialista verseny és az újító javaslat gondo­latának kiszélesítéséhez, milyen kö­telezettséget vállalnak és azokat mi­lyen mértékben teljesítik. Szükséges, hogy az üzemi szak­szervezeti elöljáróság a megkapott igazolványokat minél előbb eljuttas­sa a tulajdonosokhoz és pedig ün­nepélyes üzemi közgyűlésen. — Dr. Nejedlý miniszter a nemzetgyűlés kultúrbizottságá" nak tárgyalásán. A nemzetgyű­lés kultúrbizottsága Dr. Nejedlý iskolaügyi miniszter jelenlété­ben tárgyalta le s hagyta jóvá a Prágában megalapítandó politi­kai és gazdasági tudományok fő­iskolájáról szóló kormányjavas­latot. A kormányjavaslatról Dr. Valouch referált. Hangsúlyozta, hogy ez az új főiskola magasan kvalifikál, politikailag öntudatos kádereket fog nevelni. Ezekre a káderekre számítunk a diplomá­ciai és a közszolgálatban, az ipa­ri termelés főpontjaiban, azonkí­vül mint politikai vezetőkre, új­ságírókra, marxista-leninista ta" nok tanítóira. Szlovákiában, Bratislavában a kereskedelmi fő­iskola hasonló funkciót fog be­tölteni, mint a prágai főiskola, csaknem ilyen teljes tagoltság­ban. — Üj Obuva eladóüzem Rybár­poleban. A napokban ünnepélyes keretek között nyitották meg Rybárpoleban a új Obuva"üzletet. — A bratislavai szlovák orvo­sok szövetsége 1949 október 17-én 18 órakor rendes ülést tart az állami kórház belklinikáján. — Üj középiskola Kutyban. Kuty községben a napokban át­adták rendeltetésének az új kö­zépiskolát. MUDr. Zsemlye Károly orvos szabadságáról visszatért és rendel Komáromban, Pauliny Tóth ul 8. 1446/V — Az RČR Il ik fénykcpverse­nyének befejezése. Október 15'én szombaton telik le az idegenfor­galmi igazgatóság Il'ik fénykép­versenyének benyújtási határ­ideje. A bírálóbizottság október 19-én ül össze Prágában. A pá­lyázatok eredményét a napisaj­tóban és a rádióban közlik. — Az Élelmezési Megbízotti Hivatal közli a következőket: A napisajtóban a napokban olyan hírek jelentek meg, hogy az Élel­mezési Megbízotti Hivatal sza­baddá tette a hurka eladását. Az Élelmezési Megbízotti Hivatal legújabb közlése szerint ezt a rendelkezést időközben megvál­toztatták s így a hurka továbbra is jegyre lesz. ILLÉS BÉLA FEGYVERT S VITÉZT ÉNEKLEK A háború első napjaiban megkezdődött a tartalé­kok kiképzése. Minden hónapban száz- és százezer új szovjet harcos indult a frontra. A gyárak is nekifeküd­tek — egyre több fegyvert, ágyút, tankot, repülőgépet, ruhát és csizmát adtak. A háború első szakában mégis — minden utánpótlás kevésnek bizonyult. A háború falja, zabálja az embert és az anyagot. De a Szovjetföld összeszedte végtelen erejét... Takarékoskodni! — adta ki a háború elején a párt a jelszót. A takarékosság akkor épp oly magátólértető­dő erénye volt a szovjet embernek, mint a hősiesség. De most -(a háború utolsó szakában) a bőség a jelszó. A szovjet föld elküldi a harctérre munkája eredmé­nyét: millió és millió új harcost és az új, minden eddi­ginél jobb fegyverek, ágyúk, tankok, repülőgépek mérhetetlen nagyságú tömegét. A szovjet föld akarata ellenállhatatlan erővel tört nyugat felé. Ennek a fizikai erővé lett akaratnak felvonulására szűk volt az országút. Kifejlődésére szűk az ország, szűk talán az egész világ. A levegőben is korlátlan urak voltunk már. A hó­színű bárányfelhők között cikázó repülőgépeken a mi csillagunk ragyogott. Azonban r hatalmas, csodálatos, történelmi jelen­tőségű eredmények — néha apró kellemetlenségekkel járnak. Ezt most saját bőrünkön tapasztaltuk. Mi nyu­gatról keletnek — pontosabban délkeletnek — utaz­tunk. Öt percig mentünk, félóráig ácsorogtunk. Szá­munkra n^m jutott hely az országúton. Dultájt megeredt az eső. Szívósan, kiadósan esett. Reggel nyolc óra helyett, délután hatkor értünk célhoz. — Mit gondolsz, kinek akar segíteni Usakov? A magyar hadifoglyognak, vagy nekünk? — kérdezte Vologyja. — Én is azon töröm a fejem — válaszoltam. — Azt hiszem — rajtuk is, rajtunk is segíteni akar. Nyugodt lelkiismerettel felakasztatnék minden élelmezési tisztet! Ezzel a barátságos szóval fogadott minket Mar­csenkó százados, az ideiglenes fogolytábor parancsnoka. Marcsenkó barnabőrű, feketeszemű, nagyon fürge fia­talember. Akrobatának, vagy legalábbis táncmesternek vélnéd. Mint később kiderült — Donec melléki szén­bányász. Vájár. Az apja is az volt. Mikor bemutatkoztunk — bőbeszédűen, nagyokat káromkodva ismertette a helyzetet. A helyzet súlyos volt. Hétezer fogoly őrzésére Marcsenkó negyvennyolc embert kapott. Ezek már két napja — éjjel-nappal őrzik a foglyokat, — a parasztoktól. — Különösen a lengyel asszonyok harciasak, — mondja Marcsenkó. — Majd meglátjátok! Különben a paraszt csak fenyegeti a foglyokat, de az éhség és ez az átkozott eső már beléjük kapott. Eh ... A helyzet: az élelmiszer, amit a hadseregcsoport parancsnoksága a foglyok ellátására útnak indított, valahol — a tábortól jó kétszáz kilométernyire — el­akadt. A tábor közelében három hadosztály állomáso­zik. Marcsenkó azok gazdasági hivatalaihoz fordult segítségért. Az élelmezési tisztek Marcsenkó kérésére azt válaszolták, hogy a hétezer magyar nem szerepei a hadosztály élelmezési listáján ... A faluban — amely most hadifogolytáborrá alakult — több volt az üszkös rom, mint a ház. A többé-ke­vésbbé ép házakban három porráégett falu lakói ta­nyáztak. Lengyelek és ukránok. A lengyel és ukrán paraszt — urai jóvoltából — évszázadokon át irtotta egymást és harcolt az orosz paraszt ellen. A németek közös sírba dobálták az agyonkínzott ukránokat az agyongyötört lengyelekkel. Aki ukrán és lengyel életben maradt, az vállat vállnak vetve harcolt a német ellen és közös imával várta az oroszt. Az oroszok megjöttek és most az ukránok és len­gyelek bosszút akartak állani szenvedéseikért. Meg­bosszulni valójuk volt — több mint elég. Ezt senki se ta­gadhatta. Hogy kin állanak bosszút — az nem volt fon­tos nekik, — főleg az asszonyok nem voltak válogató­sak. A férfiemberrel még csak lehetett beszélni, de az asszonyok ellen — éjjel-nappal védeni kellett a magyar foglyokat. — Reménytelen helyzet, hogy az a hétszentséges..» És ha még azt is elárulom nektek, hogy négy testvérem esett el a Donnál, a magyarok ellen harcolva, akkor megbocsátjátok nekem, hogy annyit káromkodom. Min­denki azt fogja hinni, hogy a magyar foglyokat azért hagytam elpusztulni, mert gyűlölöm őket — a testvéreim miatt. Pedig elhihetitek, hogy ha rajtam állana, a fog­lyok, — nyakig ülnének az ukrán szalonnában. — Rajtunk áll! — mondotta Vologyja. Marcsenkó hadiszállása egy olyan viskóban volt, amelybe a víz nem csurgott be, csak becsepegett. A bicegő konyhaasztalon levelet írtunk a közelben állomá­sozó hadosztályok — pártszervezeteinek. Azoknak ma* gyaráztuk el a fogyog helyzetét és — Usakovra hivat­kozva — gyors segítséget kértünk. A levelekkel három lovas-vadászt nyomban útnak indítottunk. Marcsenkó megmutatta nekünk a paplakban műkö­dő (úgynevezett) kórházat. A katolikus papot a németek felakasztották. A paplakban, míg a falu német kézen volt, a Gestapo dolgozott. Az épület elég jó karban volt — csak a teteje égett le. Hogy a paplak két szobájának padlóján összezsúfolva heverő sebesült és beteg foglyok agyon ne ázzanak, Marcsenkó a házat sátorlapokkal fe­dette be. Ez valamit használt. A konyha — ahol dr. Molcsanov Lidia orvosszázados közel harminc órája megszakítás nélkül dolgozott, majdnem teljesen száraz volt. Az operációs asztal — a tűzhely. A papszakácsnő (aki a partizánokkal együtt tért vissza a faluba) az üresen maradt tehénistállóban főzött a betegeknek. Krumplilevest és káposztalevest. A krumplit és a ká­posztát lengyel parasztok adták cserébe — Molcsanov doktornő tartalékcsizmájáért és Marcsenkó százados téli nadrágjáért. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents