Uj Szó, 1949. október (2. évfolyam, 146-171.szám)

1949-10-15 / 158. szám, szombat

U J Síd 1949 október 70 A két egyftáztörvény fardulatot jeseni az egyház čletčbsn Iloldos képviselő beszéde. Mit (jelentenek ezek a törvények, mit hoznak nekünk? Mindenekelőtt jelentik azt, hogy kiterjesztjük a demokrácia elvét és áttérünk a formális burzsoá demokráciáról az igazi ntpi szocialista demokrácia felé. Mert ez a két törvény a mi hívőinknek nemcsak a teljes vallási szabadság biztosítását hozza, hanem a vallási szabadság érvényesülésit a hívő nép szükségletei szerint. Mindkét törvény bizonyítéka annak, hogy a mi népi demokratikus köztársaságunk a vallást mint társadalmi erőt értékeli, amellyel az igazságos társadalmi rend építésénél számol; A Kommunista Párt számol a vallásos érzéssel, a vallásos szükscgie^ekicel és ezért felelősséget is érez, hogy a mi államunkban mindig biztosítják ezeknek a szükségleteknek az előfe.tc^eleit. Ezért a kommunis-ák arra törekedtek már a kassai program óta, hogy anyagilag b.z.c..i.sáK . z egyházat és az akadálytalan vallási fejlődést. Négy éven keresztül állhatatosan és következetesen követték az igazi szabad vallási élet és igazi szaoad valiásgyakorlat alapelve.t. Nem hagyták magukat beio*yásolni az egyházi méltóságok politikai akcióitól, amelyeknek az volt a céljuk, hogy a vallás köpenyege ala'-t életünkbe felfordulást vigyenek be. Az egyház vezetőinél nem a vallásról volt szó, hanem az úri rend védelméről, míg a kommunisták, amikor a vallásról beszéltek, a népre és annak szükségleteire gondoltak. A Kommunista i-art politikája a vallási és egyházi kérdésekben tehát nem volt rövidlejáratú taktika, am:nt azt 1945 óta állandóan hangsúlyozta és hirdette a politikai reakció. Itt nem lehetett szó rövidlejáratú taktikáról, mert a Kommunista rár<. a hívő népben szövetségesét látta. A valóság és politikai fejlődésünk nem egyszer megmutatta, hogy a hívő dolgozó nép elválaszthatatlan szövetségese munkásosztályunknak. A Kommunista Párt ezt a politikáját az elmúlt években tettekkel támogatta. A felszabadulás után sehol sem került sor az egyház vezetőinek üldözésére, a lempiomck b zárására, a vallási élet lehetetlenné tételére, sőt ellenkezőleg a helyreállítási munkálatoknál nem feledkeztünk meg a templomokr 1 és állandóan támogattuk a vallási életet. 1915—48-ig az állam az egyházaknak több mint y

2 milliárd Kčs-t fizetett ki, amiből magára a katolikus egyházra 300 millió Kčs jutott. A kétéves terv folyamán 132 templomot javítottak meg és erre is jelentős állami segélyt adtak. Csak ebben az esztendőben az állam az egyházi épületek karbantartására 46 millió koronát áldozott és a katolikus jótékonyságnak 26 milhó koronát juttatott. A törvények közül az egyik gazdaságilag biztosítja az egyházat. Az állam eszerint a p:pság összes személyi járulékait fedezi, megtéríti összes dologi kiadásaikat, amelyek az egyházi szertartásokkal és az egyházi adminiszirációval egybefüggnek. A másik törvény szerint állami hivatal létesül az egyházi ügyek számára, hogy a vallásszabadság alkotmányos alapelve teljesen érvényesüljön a népi demokrácia alapelveivel összhangban és szervezetileg biztosítva legyen. Ezzel a két törvénnyel a vallási élet új korszakába lépünk országunkban és nyugodtan elmondhatjuk, hogy ezek a törvények egyszersmind az egyház szervezetében is fordulatot idéznek elő. R nyagainémet tórfca leértéfcs&se nyomorba dMí az ottani lakosságot A nyugatnémet márka leértékelése még nagyobb nyomorúságba dönti Nyugat-Németország lakosságát, mint a marshallizáit országokat. Enlek az az oka, hogy Nyugat-Németország élelmiszerszükségletének több mint felét importálni kénytelen és az árát dollárban kell fizetni. Egy német közgazdász kiszámította, hogy a nyugatnémet bábkormánynak 200 millió márkát kellene áldozni arra, hogy az elkövetkező nyolc hónapban az élelmiszerárak drágulása ne haladja meg a húsz százalékot. Húsz százalékos emelkedés sem csekélység egy olyan országban, ahol a bérek nevetségesen alacsonyak és a gyárak leszerelése következtében a munkanélküliség száma napról napra nő. De mit törődnek mindezzel a Marshall-terv kitalálói? Az igazságügyminiszter beszéde a Nemzetgyűlés előtt a kongnia-törvénnyei kapcsolalban Az igazságügyminiszter beszédében hangsúlyozta, hogy az új törvényjavaslatok a kormány becsületes és reális politikájának további bizonyítékai. Annak ellenére, hogy ezek az intézkedések ackszázm.il.uo terhet jelentenek, ma már niegoldhaujuk ezeket, hála tervgazdálkodásunk sikerének. Köszönhető ez munkásságunknak és parasztságunknak es az egész dolgozó népnek. A papok továbbra is egyházaik alkalmazottai maradnak. Nem .esznek tehát az állam alkalmazottai és nem csinálunk semmiféle úgynevezett állami egyházat. Azonban természetes az, hogy az államnak joga van megkövetelnie, hogy az iLető pap megbízható legyen az állam szempoiľ.iábóf. Mert leneteken inegtngeoni azt, hogy az egyházban nihány helyet államellenes felforgató tevekenységre használjanak fel. A vallási tevékenység továbbra is korlátlan szabadságot feg élvezni. Símmltéle akadályokat nem fog gördíteni senki az elé, hogy a papság felelősségteljesen végezze tevékenységét, sőt megkap mindennemű segítseget munkájához. Míg a papság egyszerű tömegei a legnagyoob örömmel üdvözlik ezeket a törvényeket, a püspökök mindent megtettek' e törvényjavaslatok ellen. Kényszeríteni akarták a papokat, hogy tiltakozanak a törvényjavaslat eilen, azonoan a papok megmondták' nekik szemükbe, hogy nem írhatnak alá olyasmit, ami uszítás a törvényes kormány ellen. A püspökóit aztán farizeus módon kijelentették, hogy nem kívánhatják az államtól, hogy őtreUük ilyen áldozatokat hozzon. És elutasítják a fizetésemelést, amikor a munkásoknak leszállítani készülnek a fizetésüket. Természetesen ennek éppen az ellenkezője igaz, de a nép iránti gyűlöletük erősebb, mint az igazságérzetük. Minden erőszakoskodásuk ellenére a püspökségek felhívását csupán a papság 10 százaléka írta alá, mig a nagy többség aláírását nem adta hozzá. így végződött tehát a püspökök ellenséges tevékenysége. Másképpen nem is végződhetett. Mindenki igy végzi, aki ellentétben áll nemzete érdekeivel és az igazsággal. A papság belátta azt, hogy a népi demokratikus áilrmban nem kell félni a jövendőtől és belátta azt is, hogy azok, akik ilyen jótevő intézkedéseket akarnak tenni, a nép és a papság érdekében cselekszenek. Az emberek ma azt kérdezik, vájjon a püspökök egyáltalán tagjai-e a mi nemzetünknek. Ellentétbe jutottak már az egész hívő néppel, az összes katolikusokkal, az egész nemzettel, de saját maguk- . kai is. A valóság az, hogy a katolikus papok és hívők többsége mellett az új törvényt örömmel üdvözlik az összes nemkatolikus egyházak is, minit a vallási és egyházi élet hatalmas támaszát és mint a dolgozó nép igenlő álláspontját a vallási kérdéssel szemben. Mindazt, amit eddig állítottak és elhitetni akartak a püspökök, hogy bizalmatlanságot idézzenek elő, az élet megcáfolta. A püspökök az' állították, hogy az egyház és állam szétválasa következik be. Nem ez történt. A püspökök azt állított k, hogy új nemzeti egyházat alakítunk. Nem ez történt. A püspökök azt állították, hogy bezárják a templomokat és betiltják a vallási tevékenységet. Nem történt meg. Háborút jósoltak, gazdasági felfordu .ast. Egy; k sem történt meg. Az történt meg, am't a kormány kijelentett, hegy tudniillik a becsületes egyházat becsületesen és gazdagon fogja támogftni. „ A miniszter a továbbiakban beszélt arról, hofrv hogyan használták fel az egyház köpenyegét arra, hogy alája t nemzetellenes és államellenes tevé kenységet rejtsenek. A nép a püspökökben és a hercegérsekben ellenséget lá ja az rt, m..t nem úg • v:se kednek, mint becsületes polgárok. A reakciós főpapság időtlen idők óta a haladás, a tudomány és a demokrácia ellensége volt. A tőkések uralma idejen a Szovjetúnió ellen uszított, a szocializmus gondolata ellen harcolt. Amikor már biztos lett az, hogy a fasizmust legyőzik, már fonta a terveket, hogy hogyan foly tathassa a harcot a megváltozott politikai helyzetben. Ezért harcolnak minden ellen, ami száp és jó. Azonban a katolikusok már nálunk többszőr kijelentet ék, bo»v 'lyen egyházi haťsággal nem akarnak semmi közösséget vállalni. S össysier- és Fo?ti-miivek ti&igozői is csatlakoztak a z amerftai acélipari munkások sztrájkjához A hírzárlat ellenére, amelyet az amerikai hatóságok az acélipari rounkárok sztrájkjával kapcsolatosan elrendeltek, mégis kiszivárognak a hírek. Így kiderült, hogy a sztrájkhoz csatlakoztak a detroi Chrysler és a Ford Motor Cranpany dolgozói. Ugyancsak csatlakoztak a szírájkoló'.íhoz a pittsburgi Westinghouse E'.ectrlcai Corporation dolgozói is, aí'.'k a béremelésen kívül követelik: öregségi biztosítást és különböző más szociális szolgáltatásokat, amihez joguk van. (A Chrysler-művek részvényesei és a Westinghouse Electrical Corporation urai egyelőre halla ni sem akarnak a dolgozók kívánságainak teljesítéséről. Az amerikai munkás azonban, akit munkaadói egész nyáron hitegettek, hogy ősszel teljesítik jogos követeléseit, — most végre elvesztették türelmüket, nem haj landók felvenni a munkát, míg ezeket a. min

:mális követeléseit nem teljesítik.) Elkészült a moszkvai Metro iaiÉ szakasza Az Októberi Forradalom harminckettedik évfordulójának ünnepére nagy ajándékot kap Moszkva: elkészült a moszkvai földalatti vasút új, 7.2 kilométer hosszú szakasza, az úgynevezett „nagy gyűrű" déli része. A „nagy gyűrű" tizenhét népes városrész alatt vonul el és Moszkva hét nagy pályaudvarát köti össze egymással. A nagy gyűrű egész hossza húsz kilométer lesz és ezzel együtt hatvan kilométerre növekszik a moszkvai földalatti vasút vonalainak hossza. A most elkészült új vonal építői hatalmas munkát végeztek. Körülbelül egymillió köbméter. földet mozgattak meg, 175.000 köbmeter betont és vasbetont építettek be 26 mozgólépcsőt szereltek fel, a Metro"állomá9ok díszítésére pedig 25.000 négyzetméter márványt és gránitot használtak fel. Minden egyes új állomás egy-egy nagyszerű mérnöki csoda, amelyet az utasok kényelmét szolgáló ötlel tes berendezésekkel és művészi I

díszítéssel tettek még szebbé és hasznosabbá. Liakačowäč építésügyi megbízott Szlovákia újjáépítéséről A nemzetgyűlés gazdasági tanácsa csütörtökön is folytatta tárgyalásait, melyeken dr. tmánuel Šlechta építésügyi m'niszter ismertette az építkezés eddigi eredményeit. A megbeszélések során több java; I iot és kérdést intéztek a miniszterhez A megbeszélések után prof. J. Lukačovič építkezésügyi megbízott mondott beszédet és ismertette Szlovákia építkezési viszonyai. Beszédében többek között a következőket mondotta: „Tekintettel arra, hogy Szlovákiában szakmunkaerőhiáriy jelentkezik, tanácsos volna, ha a Csehországban lévő tartalékok egy részét áthelyeznék Szlovákiába Ez lényegesen megkönynyítené az ötéves terv ama feladatainak megvalósítását, melyek az építkezésből erednek Némi hiány mutatkozik az építőanyagokban is, mint pl. a vízvezetékhez szükséges anyagok stb. Az építkezésügy' megbízott néhány gyakorlati példát említett, hogy hogyan segítet* munkásságunk az aratásnál és viszort, hogyan segít földműves társadalmunk az ipari, il'etőleg az építkezési munkáknál. Gyakran előfordul, hogy munkásságunk áldo. zatkészségével napi nyolc munkaóra helyett tizennégy tizenhat munkaóra ledolgozására is kerül sor. . Arra kell törekedni, hogy egész Csehszlovákia területén egységes munkabéreket teremtsünk Előfordul ugyanis olan eset, hogy tanulatlan munkások egyes munkahelyeken ugyanolyan béreket kapnak, mint a szakképzettek. Az ilyen helyzet aztán elvonja a munkásokat olyan helyről, ahol a munkaerőre nagy szükség van. Meg kell szüntetni azt az egészségtelen jelenséget, hogy az építkezés egyik szektorából a másikba tologassuk át a munkásságot. Ami az építkezés gépesítését illeti, ebben követni kell a Szovjetúnió példáját, ahol a technika legmodernebb vívmányait állítják az építkezés szolgálatába. Az oravai gátépítéssel kapcsolatban megjegyezte prof Lukočovič, hogy az előkészítő munkálatok serényen folynak és a jövő év márciusában megkezdődnek a tulajdonképpeni gátépisi munkák. A munkásság számara falakásokat építettek és üzleteket rendeztek be, hogy semmi téren ne szenvedjenek hiányt. Megállapíthatjuk, hogy Szlovákia az építkezés terén nagy haladást ért el. A háború harminchat ezer lakásegységet rombolt le teljesen és körülbelül hatvanezer lakásegységet súlyosan megrongált 1949 végég a teljesen lerombolt és a megrongált lakások felét rendbetettük. Az eperjesi kerületben, amely mondhatjuk legnagyobb károkat szenvedett a háború idején, ugyancsak nagy haladást értünk el. A soktagú családoknak a terven kívül külön engedélyeket adtunk az építkezésekre. Ezek a soktagú családok a külön engedélyért hálájukat olyképpen fejezték ki, hogy díjtalanul ledolgoztak bizonyos mennyiségű órákat az építkezéseknél. Ugyancsak előnyben részesülnek azok a járások, amelyek példásan teljesítik beszolgáltatási kötelezettségeiket. Bratislavában 950 lakásegység vár befejezésre még az idén. A vasútakról és az útakról prof. Lu. kačovič a következőket mondotta: „Szlovákiában tizenhat ezer kilométer állami út van. Ebből ezerhatszáz kilométer vagy aszfalt, vagy betonút. Az utak többi része hengerelt országút, mely a modern forgalom következményeinek nem fele! meg. Az aszfaltutak építése már azért is életkérdés, mert Szlovákiában hat járásban egyáltalában nincs vasút Ezek a járások természeteesn az utakra vannak utalva. A jövőben tehát nagy súlyt fektetünk az ilyen irányú építkezés is". Prof. Lukaíovič beszéde befejező részében köszönetet mondott a munkássápnak, valamint az építkezésben dolgozó értelmiségek az eddigi odaadó mimkrért és hangsúlyozta, hogy a Szovje*únió pé'dáj? j?.érint mi is forradaíomszerűen valósítjuk meg építkezési terve'nket Munkásságunktól ugyanis cs?k akkor várhatunk teljesítményeket, ha megfelelő életkörülmények közé juttatjuk. BELFÖLDI HÍREK — 5.701 új életbiztosítást kötöttek nyolc hónap alatt a szlovákiai dolgozók 132,791.000 korona összegben a Csehszlovák Biztosító Intézetnél. Ez a hatalmas szám bizonyítja, hogy a családról és az öregségről való gondoskodás a széles tömegek előtt igen népszerűvé vált. — Sv. Michal nad Žltavouban új építkezések vannak folyamatban. A vráblei járásban fekvő 850 lakosú Sv. Michal községben már 1948. év végén elkezdték építeni az MSK épületét és ez év végéig a munkálatokat be is fejezik rajta. Ezenkívül a napokban adják használatba az új vasúti várótermet. A község saját költségére renoválta a volt Diósi" kastélyt, ahol mozit helyeztek el. Az ötéves terv második évében a község ki akarja szélesíteni a villanyhálózatot és rendbe akarja hozni a községi utakat. — Az ötéves terv első évének teljesítése a II. összszakszervezeti Kongresszusra. A Zbrojovka" üzem alkalmazottai október 12-én szerdán befejezték az ötéves terv első évének előírásait. Ugyancsak teljesítették kötelezettségeiket a II. összszakszervezeti Gyűlésre. • — A csehszlovák-szovjet baráti szövetség taggyüjtő versenyének nagy sikere. A két legfontosabb tömegakció, melyet a csehszlovák-szovjet baráti napokra készítenek elő, a tagbeszervezési akció a szövetségbe, valamint az orosz nyelvoktatási tanfolyamok, megmiutták, hogy Csehszlovákia népe őszinte barátságot érez a Szovjetúnió iránt. Már ma is világos, hogy a csehszlovák'szovjet baráti szövetség egy milliós taglétszámú lesz és az orosz nyelvtanfolyamokon több mint százezer ember vett részt. Az orosz nyelvtanfolyamok iránt a dolgozók érdeklődése naponta növekszik. • — Előkészületek Csehszlovákiában Sztálin generalisszimusz 70"ik születésnapjára. J. V. Sztálin generalisszimusz 70-ik születésnapjának megünneplésére az információs minisztérium V. Ko" pecký vezetésével eddigi ülésein egynéhány ünnepségtervezetet dolgozott ki. Mindenekelőtt aláírási akciót szerveznek a Nemzeti Front akcióbizottságainak vezetésével, mellyel a csehszlovák nép kifejezésre juttatja szeretetét és hűségét. Ebből a célból a Csehszlovák Köztársaság területén egységes köszöntőlapokat osztanak szét, melyeket a lakosság november 2. és 12. között írhat alá a csehszlovák-szovjet barátsági napok keretében. Prága városa generalisszimusz Sztálin születésnapjára ünnepélyesen helyezi el a Sztálin-emlékmű alapkövét. Erre az ünnepségre a köztársaság minden részéről érkezik a közönség Prágába. Franco bírósága 25 évi fegyházzal sújtotta Lerin tábornokot Franco madridi rügtönítélő bírósága Lerin tábornokot 25 évi fegyházbüntetéssel sújtotta. A tábornok 1936-ban a spanyol köztársasági mozgalom oldalán harcolt Franco csapatai ellen. Lerin 1940 óta a madridi fegyház foglya.