Uj Szó, 1949. október (2. évfolyam, 146-171.szám)

1949-10-15 / 158. szám, szombat

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1949 október 15, szombat 3 Kčs II. évfolyam, 158. szám A kínai népi hadsereg győzelmes csapatai Kanton utcáin vonulnak A kínai Kuomintang kormány teg­nap kiürítette eddigi székhelyét Kan­tont és ezzel gyakorlatilag harc nél­kül adta fel Dél-Kína legnagyobb vá­rosát az előrenyomuló népi demokra­tikus csapatoknak. Az utolsó hírek szerint a népi demokratikus hadsereg előőrsei megkezdték bevonulásukat a városba. A lakosság kitódul az utcára és győzelmi mámorban fogadja a népi hadsereg csapatait, amelyek fegyelme­zett menetben vonulnak a város ut­cáin. Kanton eleste ti 1 1 jdonképpen a Kuomintang kormány hatalmának vé­gét jelenti, mert ezek után megszűnik a lehetőség arra, hogy ez a kormány magát bárhol is hosszabb ideig fenn­tartsa. A győzelmes népi csapatok pontot tesznek annak a hadjáratnak végére, ami számunkra és az egész haladó világ számára a béke táborá. nak világraszóló győzelmét jelenti. Kína 500 milliós népe végérvényesen csatlakozott a népi demokráciák és a Szovjetúnió frontjához, amelyekkel együtt harcol a szocia'izmusért, az összes népek barátságáért, a világbé­kéért. Az egyházi törvények a Nemzetgyűlés plénuma előtt A törvényjavaslatok tárgyalását az összes egyházak papi képviselői előli kezdték meg Prága. — Október 14-én. Dr. John, a képviselőház elnöke, pénteken d. e. 9 óra 30 perckor nyitotta meg a Nem­zetgyűlés teljes ülését, amely azért ült össze, hogy megtárgyaljo az egy­ház gazdasági biztosításáról szóló tör­vényjavaslatot. A második törvényja­vaslat, amely a Nemzetgyűlés plénuma elé ke il, az egyházi ügyek számára létesített állami hivatalról szóló tör­vényjavaslat. Már reggel 8 órakor a Nemzetgyű­lés épülete előtt nagy tömegek ve. rődtek össze és a képviselőkön kívül egymás után érkeztek az egyházak vezető képviselői, nevezetesen a ró­mai katoÜKUs egyház papjainak dele­gációja, a központi hivatalok képvi­selői és az újságírók. A megnyitás­kor a Nemzetgyűlés karzata tele volt a római katolikus egyház, az evangé­likus egyház, a csehszlovák egyház, a pravoszláv egyház, az unitárius egy­ház és a zsidó egyház képviselőivel. A képviselők teljes számban jelenlek meg és a kormány tagjai közül is so­kan jelen voltak Široký miniszterel­nökhelyettes vezetésével. Dr. John az ülésszakot megnyitva felolvasta a mi­niszterelnök levelét, amelyben jelenti, hogy a köztársaság elnöke október 6.ával a nemzetgyűlés tavaszi idősza­kát befejezettnek és az őszi időszakot október 6-ával megkezdettnek nyilvá­nította. Ezután a Nemzetgyűlés tagjai he­lyűkről felálltak, hogy meghallgassák dr. John kegyeletes szavait a Nem. zelgryü'és nemrégiben elhalt képviselő­nőjéről Szynka Matildról. Utána az elnök bejelentette, hogy a mai ülés programján a különböző bizottságok jelentése van. amelyek nevében Török képvise'ő nyújtja be összefoglaló je­lentését az egyházi törvényekről. Tisztelt Nemzetgyűlés! Minden hívő tekintete vallási vagy politikai különb­ség nélkül a köztarsaság törvényho­zó testületére szegeződik, amely igen felelőség-teljes feladat előtt áll: hogy rendezze az állani és egyházaink kö­zötti együttélés fontos kérdéseit. Ügy­szólva ezeréves prob'éma megoldasa előtt áll, amelyet maidnem minden újabb korszakban, minden évszázad­ban újból kellett megoldani és rendez­ni és államunk ebben az évszázadban már másodszor fog hozzá a kérdés végleges rendezéséhez. Míg az 1918-28. években ai egyhás és állam viszonyának kérdését erős kultúrharc kísérte, amely politikai szétziľ'lts'ghoz vezetett, árulással és Münchennel végződött, ma ehhez a munkához nyugodtan és egysége­sen kezdünk, tekintet nélkül a poli­tikai és vallási hovátartozóságra, épenúgy mint ahogyan a felszabadu­lás harcaiban is egységesen vettünk részt. Az első törvényiavaslat, amelynek tárgyalását megkezdjük, az egyházi ügyek számára felállított állami hivatal" kérdése. Ebből az al­kalomb'l rá akarok mutatni e tör­vény fontosságára és jelentőségére, egyrészt azért, mert a mi egyházain­kat és egyházi társaságainkat érinti, amelyek a nemzet nagy többségét foglalják magukba és azért is, mert az utolsó hónapokban a kormány minden erőfeszítése ellenére, de a katolikus hazafiak és papság erőfe­szítése ellenére sem sikerült meg­egyezést találni, mivel a magas egyházi méltóságok ellene voltak. Azok a jelenségek, amelyek a katoli­kus akció kezdetén falvainkban és városainkban lejátszódtak, nem új jelenségek. Azok a jelszavak, ame­lyeket ez alkalommal a falvakon ter­jesztettek, szintén nem újak. Ismer­jük ezt'má r az első köztársaság ide­jéből, amikor ezekkel a jelszavakkal próbáltak szavazatokat szerezni és ezekkel akarták elfordítani a figyel­met az égető szociális kérdésekről. Hová vezetett ez és hogyan végző­dött, annak szomorú szemtanúi vol­tunk 1938-ban és 39-ben. Politikai tényezőink mindjárt kez­dettől fogva nem szűntek meg hang­súlyozni, hogy a vallási meggyőződés szabadsága elválaszthatatlan része a polgári jogoknak. A kormányténye­zők részéről a római katolikus egy­ház iránt a leglojálisabb magatartás alakult ki és kormányunk barátsá­gos álláspontja az egyház iránt nem változott meg február után sem. A május 9-iki alkotmány bztositja az új társadalmi rend kialakítását és megadja a legmagasabb polgári sza­badságot és jogokat. Az alkotmány nemcsak hogy biztosítja a világnézeti, vallási és meggyőződés!- szabadságot, de a valóságban minden vallásfeleke­zet egyenlőségét biztosítja a törvény előtt, mert betiltja a faji és vallási türelmetlenséget. Másrészről azonban ne mengedi meg, hogy ezt a vallás­szabadságot bárki is nem vallási cé­lokra használja fel. Az állam évente az egyházi kongru­ára sok százmillió koronát fizetett ki és fizet, továbbá a háború által meg­semmisített temp'omok és egyházi épületek javítására és felépítésére is és ezt tette olyan esetekben is, ami­kor a segítségadásra nem volt törvé­nyes alap. Az állam gondoskodásá­nak további bizonyítéka a most letár­gyalandó két törvényjavaslat, amely nemcsak, hogy anyagilag biztosítja papságunkat, de megszünteti azokat a kiáltó szociális különbségeket, ame­lyek még a hűbériség idejéből marad­tak fenn. Az egyházi agenda egy köz. ponti hivatalban való egyesítése lehe­tővé teszi az egyházi ügyek gyors és igazságos elintézését. Az e'ső köztár­saság- ideje alatt kiadott törvényekés Tendelkezések az egyházi kérdéseknek csak bizonyos részét oldották meg és sem az 1935-ös törvény, sem az 1928­as modus vivendi, sőt a kongrua tör­vény sem hozott semmi változást abba az állapotba, amely az osztrák-magyar monarchia ideje óta állt fenn. A tör­vények homályos volta olyan rendet­lenséget teremtett az egyházi ügyek intézésében, amelyen csak radikális törvényekkel lehetett változtatni. Ezt a feladatot tökéletesen oldja meg az a törvényjavaslat amellyel az egyhá­zi ügyek állami hivatalát rendezzük amelynek 6 szakasza van. Ez csu­pí.n kerettörvény és végrehajtásához külön végrehajtási rendeleteket fo­gunk kiadni. Az 1. §-ban az egyházi ügyek ré­szére szervezett állami hivatal felállí­tásáról történik intézkedés, amely központi hivatal lesz és amelynek az élén miniszter fog állani, akit a köz­társaság elnöke nevez ki. 2. § megszabja azokat a fe'adato kat, amelyek az alkotmányból követ­keznek, hogy egyházi és vallási éle­tünk az alkotmánnyal és a népi de­mokratikus berendezéssel összhangban fejlődjék ki. A főfeladat lesz, egye­sítse az egyházi törvények és előírá­sok egységesítése és gondoskodás ar­ról, hogy az alkotmányos alapelvek ne maradjanak csupán papíron. A 3. § meghatározza az állami hi­vatal jogkörét és hatáskörét. Eddig ezeket az ügyeket 4—5 minisztérium, megbízotti hivatal és más hivatalok megfelelő szervei intézték. Az új hi­vatal megalakításával az összes más központi hivatalokban működő szervek megszűnnek és egész ügykörüket át­veszi az újonnan megalakult hivatal. A 4. §-ban arról történik intézkedés, hogy a hivatal szlovákiai jogkörét a szlovákiai hivatal intézi, amelynek élén megbízott áll. Az 5. és 6. 5-ról nem szükséges külön felvilágosítást nyújtani. Ezzel a törvénnyel az állam csupán az egyházak külső ügyeit intézi és sem­miképpen sem nyúl bele az egyházak belső felépítésébe, sem pedig hittudo­mányi kérdéseikbe. Az összes papok, akiknek viszonya a népi demokrati­kus rendszerhez igenlő, örömmel üdvözlik mind a két törvényt, amely megszabadítja őket anyagi gondjaik­tól és visszatéríti őket eredeti hivatá­sukhoz. Ezt a törvényjavaslatot, mint már jelentettük, október 10-én a Nemzet­gyűlés különböző bizottságai letár­gyalták és a jóváhagyás végett a Nemzetgyűlés elé terjesztik. Az egyház és vallási társaságok gazdasági biztosításáról szóló törvény. Ezután dr. Havelka képviselő nyújtotta be a második egyházi tör­vényjavaslatot, amellyel véget ér az a korszak, amikor a gazdagok az egyházat és vallást saját alacsony, önző osztályérdekeik szolgálatára használhatták fel a dolgozó ember ellen és lehetővé teszi az összes val­lások papjainak, hogy szilárdan a néppel együtt haladjanak a boldo­gabb jövő elébe. A régi rendszerben nyomorúságos volt a szegényebb plébániákat ka­pott papságnak a helyzete és egye­nesen nyomorúságosan éltek a fia­tal káplánok tömegei. Csak a népi demokrácia győzelme után lehetett a művet megkezdeni, amelyre az egyszerű papság egész generációi hiába vártak. Az új tör­vényt a papság ezrei örömmel üdvö­zölték. Az ellene megindult támadás ellenére egyházi papságunk segítségé­vel dolgoztuk ki a végleges javaslatot, amelyet a kormány október 4-én ha­gyott helyben és amelyet ma a nem­zetgyűlés elé terjesztünk. Egziszten­ciális gondok nélkül a papok ma nyu­godtan és örömmel szentelhetik ma­gukat vallási feladataiknak és el­láthatják a hívők vallási szükségle­teit. Sztálin generalisszimusz levelet Intézett a német demokratikus köztársaság elnökéhez Wilhelm Pieck úrnak, a német demokratikus köztársaság elnökének! Ottó Grotewohl úrnak, a német demokratikus köztársaság miniszter elnökének! A német demokratikus köztársaság kikiáltása és az önök elnökké, Illetőleg miniszterelnökké történt megválasztása alkalmából engedjék meg, hogy Önöknek és Önököa keresztül az egész német népnek sze­rencsekívánataimat kifejezzem. A német demokratikus köztársaság megalakulása Európa történel­mében határkövet jelent. Kétségtelen, hogy egy békeszerető demokrati­kus Németországnak a békeszerető Szovjetúnió mellett való létezése ki­zárja az fij európai háborúk lehetőségét, véget vet Európában a vérengzé­seknek és lehetetlenné teszi, hogy a világ imperializmusa az európai álla­mokat igájába hajthassa. A legutolsó háború tapasztalata! megmutatták, hogy a legnagyobb áldozatokat a német és a szovjet nép hozta és hogy e két ország népe a legnagyobb hatóerővel rendelkezik ahhoz, hogy világviszonylatban je­lentős és legszélesebb körű akciókat tudjon me-valósítani. Ha ez a két állam népe a béke harcáért oly akaratkifejtést fog végezni és oly erő­feszítéssel, mint amilyennel a háborút vezette, Európa békéjét biztosí­tottnak tekinthetjük. Ha ezekre fektetik az egységes, demokratikus és békeszerető Németország alapjait, úgy nagy szerepük lesz az európai tartós béke biztosításában. Biztosak lehetnek abban, hogy a béke meg­szilárdításával a világ valamennyi népének, így az amerikai, az angol, a francia, a lengyel, a csehszlovák, az olasz néphek és legelsősorban a Szovjetunió békeszerető néneinek szimpátiáját és aktív támogatását nyerik el. Sikert kívánok Önöknek ezen az új, dicsőséges úton. Éljen az egységes, független, békeszerető Németország, 1949 október 13. J. V. Sztálin. Pieck elnök iránt Németország népe bizalommal viseltetek Németország keleti övezetében szerdán hatalmas manifesztá­ciókra került sor, üzemi és isko­lai ünnepélyekre, amelyeken a munkásság, a diákság, a dolgo­zók széles tömegei bizalmuknak adtak kifejezést a demokratikus német köztársaság első elnöké" nek személye iránt. A hozott ha­tározatokban a bizalom biztosítá­sán kívül az egybegyűltek kife­jezésre juttatták komoly elhatá­rozásukat, hogy készek a legoda­adóbb munkásságra Németország újjáépítése érdekében. A vári­sok, községek, üzemi településit es a különféle szervezetek mei^g szeretettel köszöntik Wilhelm Piecket, mnt az új köztársaság dolgozó elnökét. Dertinger, az új német külügy­miniszter megelégedésének adott kifejezést, hogy a Szovjetúnió kormánya lehetővé tette az új német kormány számára, hogy ismét önálló külpolitikát folytat­hasson. A német külpolitika leg­fontosabb feladatául az új kül­ügyminiszter a békeszerződéshez szükséges előfeltételek megte­remtését tűzte ki, továbbá, hogy megteremtse a rendes kapcsola­tokat a külfölddel, főleg olyan országokkal, mint a Szovjetúnió és a népi demokráciák, amelyek készek a német nemzetet egyen­rangú partnerként a békeszerető nemzetek egyre hatalmasabb tá­borába befogadni. párizsi munkásság Moch kormánya ellen A francia Kommunista Párt Mau­rice Thorez elnöklésével ülést tartott, amelyen megtárgyalta a kor­mányválság tényét, illetőleg a jelen­. legi francia belpolitikai helyzetet, > amely Jules Moch dezignálása kö­j vetkeztében állott elő. A francia ' Kommunista Párt az ülésről a kö­vetkező határozatot adta ki: I „A francia Kommunista Párt po­litbürója tiltakozik az ellen, hogy az új francia kormány megalakítá­. sával Jules Moch-t bízták meg. Ez a j döntés provokációt jelent a francia ! dolenzóosztálv és Franciaország- va­dolgozóosztály és Franciaország va­lamennyi demokratikusan gondolko­zó polgára ellen. A francia dolgozó nép nem felejti el, hogy Moch az elnyomás minisztere és rendőri me­tódusai a marseillei, valencei, merlo­bachi, frlminachi és arlesi dolgozók életébe kerültek, olyan munkások életébe, akik saját és gyermekeik kenyeréért harcoltak. Abban a pil­lanatban, amidőn a francia munkás­osztály követeli a kenyérhez való jussát, Jules Moch-t bízzák meg a kormány vezetésével, hogy meghiú­sítsa a munkásság jogosult követe­lését. A francia Kommunista Párt felhívja a francia dolgozókat és az ország valamennyi demokratikusan gondolkozó polgárát, hogy tömörül­jenek szoros egységbe és tiltakozza­nak Moch megbízatása ellen, hogy ígv bebizonyítsák azt, hogy az egész nép megakadályozni kívánja a ka­| landorok útját és biztosítani kívánja a demokratikus egység kormányát a kenyér, a demokratikus szabad­ság, a nemzeti függetlenség és a béke biztosítása érdekében. A francia összszakszervezeti szö­vetség, a CGT központi bizottsága is • ülést tartott, amelyen ugyancsak a belpolitikai helyzetet vitatta meg. A CGF központi bizottsága legna­gyobb felháborodásának ad kifeje­zést, hogy Jules Moch-t a kormány összeállításának feladatával meg­bízták. Csütörtökön nagyarányú tiltakozó sztrájkokra került sor Franciaor­szág sok ipari gócpontján, főleg az északfranciaországi bányavidéken, ahol nem kevesebb, mint 50 ezer bányász szüntette be a munkát. A CGT felhívása a francia dolgozók e^ész tömegéhez szól politikai és szakszervezeti hovatartozásra való tekintet nélkül. Moch a francia kormány élén Lapzártakor jelentik, hogy hosszú vita után, amely a kora hajnali órá­kig tartott, pénteken reggel a fran­cia nemzetgyűlés jóváhagyta Jules Moch jelölését és így egy szavazat­többséggel a munkásság egyik leg­nagyobb ellensége kerül a francia kormány élére. Görögország az Egyesült Államok hatalmában A. Diomedes, az athéni görög kormány elnöke, bejelentette, hogy kormánya minden törvé­nyes intézkedést megtesz, hogy az amerikai kapitalisták görög­országi beruházása biztosítva le­gyen. Diomedes ezt a bejelenté­sét akkor tette, amidőn Reed, az amerikai nemzetközi kereskedel­mi kamara elnöke sajtókonferen­cián felhívta Athénben az ösz" szes érdekelt államokat, amelyek tőkeérdekeltségekre szám-'tanak, hogy ezen beruházások megte­remtése céljából kedvező feltéte­leket alakítsanak ki.

Next

/
Thumbnails
Contents