Uj Szó, 1949. október (2. évfolyam, 146-171.szám)

1949-10-15 / 158. szám, szombat

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1949 október 15, szombat 3 Kčs II. évfolyam, 158. szám A kínai népi hadsereg győzelmes csapatai Kanton utcáin vonulnak A kínai Kuomintang kormány tegnap kiürítette eddigi székhelyét Kantont és ezzel gyakorlatilag harc nélkül adta fel Dél-Kína legnagyobb városát az előrenyomuló népi demokratikus csapatoknak. Az utolsó hírek szerint a népi demokratikus hadsereg előőrsei megkezdték bevonulásukat a városba. A lakosság kitódul az utcára és győzelmi mámorban fogadja a népi hadsereg csapatait, amelyek fegyelmezett menetben vonulnak a város utcáin. Kanton eleste ti 1

1 jdonképpen a Kuomintang kormány hatalmának végét jelenti, mert ezek után megszűnik a lehetőség arra, hogy ez a kormány magát bárhol is hosszabb ideig fenntartsa. A győzelmes népi csapatok pontot tesznek annak a hadjáratnak végére, ami számunkra és az egész haladó világ számára a béke táborá. nak világraszóló győzelmét jelenti. Kína 500 milliós népe végérvényesen csatlakozott a népi demokráciák és a Szovjetúnió frontjához, amelyekkel együtt harcol a szocia'izmusért, az összes népek barátságáért, a világbékéért. Az egyházi törvények a Nemzetgyűlés plénuma előtt A törvényjavaslatok tárgyalását az összes egyházak papi képviselői előli kezdték meg Prága. — Október 14-én. Dr. John, a képviselőház elnöke, pénteken d. e. 9 óra 30 perckor nyitotta meg a Nemzetgyűlés teljes ülését, amely azért ült össze, hogy megtárgyaljo az egyház gazdasági biztosításáról szóló törvényjavaslatot. A második törvényjavaslat, amely a Nemzetgyűlés plénuma elé ke il, az egyházi ügyek számára létesített állami hivatalról szóló törvényjavaslat. Már reggel 8 órakor a Nemzetgyűlés épülete előtt nagy tömegek ve. rődtek össze és a képviselőkön kívül egymás után érkeztek az egyházak vezető képviselői, nevezetesen a római katoÜKUs egyház papjainak delegációja, a központi hivatalok képviselői és az újságírók. A megnyitáskor a Nemzetgyűlés karzata tele volt a római katolikus egyház, az evangélikus egyház, a csehszlovák egyház, a pravoszláv egyház, az unitárius egyház és a zsidó egyház képviselőivel. A képviselők teljes számban jelenlek meg és a kormány tagjai közül is sokan jelen voltak Široký miniszterelnökhelyettes vezetésével. Dr. John az ülésszakot megnyitva felolvasta a miniszterelnök levelét, amelyben jelenti, hogy a köztársaság elnöke október 6.ával a nemzetgyűlés tavaszi időszakát befejezettnek és az őszi időszakot október 6-ával megkezdettnek nyilvánította. Ezután a Nemzetgyűlés tagjai helyűkről felálltak, hogy meghallgassák dr. John kegyeletes szavait a Nem. zelgryü'és nemrégiben elhalt képviselőnőjéről Szynka Matildról. Utána az elnök bejelentette, hogy a mai ülés programján a különböző bizottságok jelentése van. amelyek nevében Török képvise'ő nyújtja be összefoglaló jelentését az egyházi törvényekről. Tisztelt Nemzetgyűlés! Minden hívő tekintete vallási vagy politikai különbség nélkül a köztarsaság törvényhozó testületére szegeződik, amely igen felelőség-teljes feladat előtt áll: hogy rendezze az állani és egyházaink közötti együttélés fontos kérdéseit. Ügyszólva ezeréves prob'éma megoldasa előtt áll, amelyet maidnem minden újabb korszakban, minden évszázadban újból kellett megoldani és rendezni és államunk ebben az évszázadban már másodszor fog hozzá a kérdés végleges rendezéséhez. Míg az 1918-28. években ai egyhás és állam viszonyának kérdését erős kultúrharc kísérte, amely politikai szétziľ'lts'ghoz vezetett, árulással és Münchennel végződött, ma ehhez a munkához nyugodtan és egységesen kezdünk, tekintet nélkül a politikai és vallási hovátartozóságra, épenúgy mint ahogyan a felszabadulás harcaiban is egységesen vettünk részt. Az első törvényiavaslat, amelynek tárgyalását megkezdjük, az egyházi ügyek számára felállított állami hivatal" kérdése. Ebből az alkalomb'l rá akarok mutatni e törvény fontosságára és jelentőségére, egyrészt azért, mert a mi egyházainkat és egyházi társaságainkat érinti, amelyek a nemzet nagy többségét foglalják magukba és azért is, mert az utolsó hónapokban a kormány minden erőfeszítése ellenére, de a katolikus hazafiak és papság erőfeszítése ellenére sem sikerült megegyezést találni, mivel a magas egyházi méltóságok ellene voltak. Azok a jelenségek, amelyek a katolikus akció kezdetén falvainkban és városainkban lejátszódtak, nem új jelenségek. Azok a jelszavak, amelyeket ez alkalommal a falvakon terjesztettek, szintén nem újak. Ismerjük ezt'má r az első köztársaság idejéből, amikor ezekkel a jelszavakkal próbáltak szavazatokat szerezni és ezekkel akarták elfordítani a figyelmet az égető szociális kérdésekről. Hová vezetett ez és hogyan végződött, annak szomorú szemtanúi voltunk 1938-ban és 39-ben. Politikai tényezőink mindjárt kezdettől fogva nem szűntek meg hangsúlyozni, hogy a vallási meggyőződés szabadsága elválaszthatatlan része a polgári jogoknak. A kormánytényezők részéről a római katolikus egyház iránt a leglojálisabb magatartás alakult ki és kormányunk barátságos álláspontja az egyház iránt nem változott meg február után sem. A május 9-iki alkotmány bztositja az új társadalmi rend kialakítását és megadja a legmagasabb polgári szabadságot és jogokat. Az alkotmány nemcsak hogy biztosítja a világnézeti, vallási és meggyőződés!- szabadságot, de a valóságban minden vallásfelekezet egyenlőségét biztosítja a törvény előtt, mert betiltja a faji és vallási türelmetlenséget. Másrészről azonban ne mengedi meg, hogy ezt a vallásszabadságot bárki is nem vallási célokra használja fel. Az állam évente az egyházi kongruára sok százmillió koronát fizetett ki és fizet, továbbá a háború által megsemmisített temp'omok és egyházi épületek javítására és felépítésére is és ezt tette olyan esetekben is, amikor a segítségadásra nem volt törvényes alap. Az állam gondoskodásának további bizonyítéka a most letárgyalandó két törvényjavaslat, amely nemcsak, hogy anyagilag biztosítja papságunkat, de megszünteti azokat a kiáltó szociális különbségeket, amelyek még a hűbériség idejéből maradtak fenn. Az egyházi agenda egy köz. ponti hivatalban való egyesítése lehetővé teszi az egyházi ügyek gyors és igazságos elintézését. Az e'ső köztársaság- ideje alatt kiadott törvényekés Tendelkezések az egyházi kérdéseknek csak bizonyos részét oldották meg és sem az 1935-ös törvény, sem az 1928as modus vivendi, sőt a kongrua törvény sem hozott semmi változást abba az állapotba, amely az osztrák-magyar monarchia ideje óta állt fenn. A törvények homályos volta olyan rendetlenséget teremtett az egyházi ügyek intézésében, amelyen csak radikális törvényekkel lehetett változtatni. Ezt a feladatot tökéletesen oldja meg az a törvényjavaslat amellyel az egyházi ügyek állami hivatalát rendezzük amelynek 6 szakasza van. Ez csupí.n kerettörvény és végrehajtásához külön végrehajtási rendeleteket fogunk kiadni. Az 1. §-ban az egyházi ügyek részére szervezett állami hivatal felállításáról történik intézkedés, amely központi hivatal lesz és amelynek az élén miniszter fog állani, akit a köztársaság elnöke nevez ki. 2. § megszabja azokat a fe'adato kat, amelyek az alkotmányból következnek, hogy egyházi és vallási életünk az alkotmánnyal és a népi demokratikus berendezéssel összhangban fejlődjék ki. A főfeladat lesz, egyesítse az egyházi törvények és előírások egységesítése és gondoskodás arról, hogy az alkotmányos alapelvek ne maradjanak csupán papíron. A 3. § meghatározza az állami hivatal jogkörét és hatáskörét. Eddig ezeket az ügyeket 4—5 minisztérium, megbízotti hivatal és más hivatalok megfelelő szervei intézték. Az új hivatal megalakításával az összes más központi hivatalokban működő szervek megszűnnek és egész ügykörüket átveszi az újonnan megalakult hivatal. A 4. §-ban arról történik intézkedés, hogy a hivatal szlovákiai jogkörét a szlovákiai hivatal intézi, amelynek élén megbízott áll. Az 5. és 6. 5-ról nem szükséges külön felvilágosítást nyújtani. Ezzel a törvénnyel az állam csupán az egyházak külső ügyeit intézi és semmiképpen sem nyúl bele az egyházak belső felépítésébe, sem pedig hittudományi kérdéseikbe. Az összes papok, akiknek viszonya a népi demokratikus rendszerhez igenlő, örömmel üdvözlik mind a két törvényt, amely megszabadítja őket anyagi gondjaiktól és visszatéríti őket eredeti hivatásukhoz. Ezt a törvényjavaslatot, mint már jelentettük, október 10-én a Nemzetgyűlés különböző bizottságai letárgyalták és a jóváhagyás végett a Nemzetgyűlés elé terjesztik. Az egyház és vallási társaságok gazdasági biztosításáról szóló törvény. Ezután dr. Havelka képviselő nyújtotta be a második egyházi törvényjavaslatot, amellyel véget ér az a korszak, amikor a gazdagok az egyházat és vallást saját alacsony, önző osztályérdekeik szolgálatára használhatták fel a dolgozó ember ellen és lehetővé teszi az összes vallások papjainak, hogy szilárdan a néppel együtt haladjanak a boldogabb jövő elébe. A régi rendszerben nyomorúságos volt a szegényebb plébániákat kapott papságnak a helyzete és egyenesen nyomorúságosan éltek a fiatal káplánok tömegei. Csak a népi demokrácia győzelme után lehetett a művet megkezdeni, amelyre az egyszerű papság egész generációi hiába vártak. Az új törvényt a papság ezrei örömmel üdvözölték. Az ellene megindult támadás ellenére egyházi papságunk segítségével dolgoztuk ki a végleges javaslatot, amelyet a kormány október 4-én hagyott helyben és amelyet ma a nemzetgyűlés elé terjesztünk. Egzisztenciális gondok nélkül a papok ma nyugodtan és örömmel szentelhetik magukat vallási feladataiknak és elláthatják a hívők vallási szükségleteit. Sztálin generalisszimusz levelet Intézett a német demokratikus köztársaság elnökéhez Wilhelm Pieck úrnak, a német demokratikus köztársaság elnökének! Ottó Grotewohl úrnak, a német demokratikus köztársaság miniszter elnökének! A német demokratikus köztársaság kikiáltása és az önök elnökké, Illetőleg miniszterelnökké történt megválasztása alkalmából engedjék meg, hogy Önöknek és Önököa keresztül az egész német népnek szerencsekívánataimat kifejezzem. A német demokratikus köztársaság megalakulása Európa történelmében határkövet jelent. Kétségtelen, hogy egy békeszerető demokratikus Németországnak a békeszerető Szovjetúnió mellett való létezése kizárja az fij európai háborúk lehetőségét, véget vet Európában a vérengzéseknek és lehetetlenné teszi, hogy a világ imperializmusa az európai államokat igájába hajthassa. A legutolsó háború tapasztalata! megmutatták, hogy a legnagyobb áldozatokat a német és a szovjet nép hozta és hogy e két ország népe a legnagyobb hatóerővel rendelkezik ahhoz, hogy világviszonylatban jelentős és legszélesebb körű akciókat tudjon me-valósítani. Ha ez a két állam népe a béke harcáért oly akaratkifejtést fog végezni és oly erőfeszítéssel, mint amilyennel a háborút vezette, Európa békéjét biztosítottnak tekinthetjük. Ha ezekre fektetik az egységes, demokratikus és békeszerető Németország alapjait, úgy nagy szerepük lesz az európai tartós béke biztosításában. Biztosak lehetnek abban, hogy a béke megszilárdításával a világ valamennyi népének, így az amerikai, az angol, a francia, a lengyel, a csehszlovák, az olasz néphek és legelsősorban a Szovjetunió békeszerető néneinek szimpátiáját és aktív támogatását nyerik el. Sikert kívánok Önöknek ezen az új, dicsőséges úton. Éljen az egységes, független, békeszerető Németország, 1949 október 13. J. V. Sztálin. Pieck elnök iránt Németország népe bizalommal viseltetek Németország keleti övezetében szerdán hatalmas manifesztációkra került sor, üzemi és iskolai ünnepélyekre, amelyeken a munkásság, a diákság, a dolgozók széles tömegei bizalmuknak adtak kifejezést a demokratikus német köztársaság első elnöké" nek személye iránt. A hozott határozatokban a bizalom biztosításán kívül az egybegyűltek kifejezésre juttatták komoly elhatározásukat, hogy készek a legodaadóbb munkásságra Németország újjáépítése érdekében. A várisok, községek, üzemi településit es a különféle szervezetek mei^g szeretettel köszöntik Wilhelm Piecket, mnt az új köztársaság dolgozó elnökét. Dertinger, az új német külügyminiszter megelégedésének adott kifejezést, hogy a Szovjetúnió kormánya lehetővé tette az új német kormány számára, hogy ismét önálló külpolitikát folytathasson. A német külpolitika legfontosabb feladatául az új külügyminiszter a békeszerződéshez szükséges előfeltételek megteremtését tűzte ki, továbbá, hogy megteremtse a rendes kapcsolatokat a külfölddel, főleg olyan országokkal, mint a Szovjetúnió és a népi demokráciák, amelyek készek a német nemzetet egyenrangú partnerként a békeszerető nemzetek egyre hatalmasabb táborába befogadni. párizsi munkásság Moch kormánya ellen A francia Kommunista Párt Maurice Thorez elnöklésével ülést tartott, amelyen megtárgyalta a kormányválság tényét, illetőleg a jelen. legi francia belpolitikai helyzetet, > amely Jules Moch dezignálása köj vetkeztében állott elő. A francia ' Kommunista Párt az ülésről a következő határozatot adta ki: I

„A francia Kommunista Párt politbürója tiltakozik az ellen, hogy az új francia kormány megalakítá. sával Jules Moch-t bízták meg. Ez a j döntés provokációt jelent a francia ! dolenzóosztálv és Franciaország- vadolgozóosztály és Franciaország valamennyi demokratikusan gondolkozó polgára ellen. A francia dolgozó nép nem felejti el, hogy Moch az elnyomás minisztere és rendőri metódusai a marseillei, valencei, merlobachi, frlminachi és arlesi dolgozók életébe kerültek, olyan munkások életébe, akik saját és gyermekeik kenyeréért harcoltak. Abban a pillanatban, amidőn a francia munkásosztály követeli a kenyérhez való jussát, Jules Moch-t bízzák meg a kormány vezetésével, hogy meghiúsítsa a munkásság jogosult követelését. A francia Kommunista Párt felhívja a francia dolgozókat és az ország valamennyi demokratikusan gondolkozó polgárát, hogy tömörüljenek szoros egységbe és tiltakozzanak Moch megbízatása ellen, hogy ígv bebizonyítsák azt, hogy az egész nép megakadályozni kívánja a ka| landorok útját és biztosítani kívánja a demokratikus egység kormányát a kenyér, a demokratikus szabadság, a nemzeti függetlenség és a béke biztosítása érdekében. A francia összszakszervezeti szövetség, a CGT központi bizottsága is • ülést tartott, amelyen ugyancsak a belpolitikai helyzetet vitatta meg. A CGF központi bizottsága legnagyobb felháborodásának ad kifejezést, hogy Jules Moch-t a kormány összeállításának feladatával megbízták. Csütörtökön nagyarányú tiltakozó sztrájkokra került sor Franciaország sok ipari gócpontján, főleg az északfranciaországi bányavidéken, ahol nem kevesebb, mint 50 ezer bányász szüntette be a munkát. A CGT felhívása a francia dolgozók e^ész tömegéhez szól politikai és szakszervezeti hovatartozásra való tekintet nélkül. Moch a francia kormány élén Lapzártakor jelentik, hogy hosszú vita után, amely a kora hajnali órákig tartott, pénteken reggel a francia nemzetgyűlés jóváhagyta Jules Moch jelölését és így egy szavazattöbbséggel a munkásság egyik legnagyobb ellensége kerül a francia kormány élére. Görögország az Egyesült Államok hatalmában A. Diomedes, az athéni görög kormány elnöke, bejelentette, hogy kormánya minden törvényes intézkedést megtesz, hogy az amerikai kapitalisták görögországi beruházása biztosítva legyen. Diomedes ezt a bejelentését akkor tette, amidőn Reed, az amerikai nemzetközi kereskedelmi kamara elnöke sajtókonferencián felhívta Athénben az ösz" szes érdekelt államokat, amelyek tőkeérdekeltségekre szám-'tanak, hogy ezen beruházások megteremtése céljából kedvező feltételeket alakítsanak ki.