Uj Szó, 1949. október (2. évfolyam, 146-171.szám)

1949-10-09 / 153. szám, vasárnap

UJSZ0 1949 október 11 A PAP KENYERE SzqQw 9áno3 ref lelkész Az állam, és az egyház viszonyát az egyház Feje és Funuaiuentuma: Jnzus Krisztus így határozta meg: „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré és az Istennek, ami az Inte­né". A legnagyobb apostol, Pál, ped.gr egész világosan leírja a Rómaiakhoz íre levele 13-ik fejezetiben: „Min­den lélek engedelmeskedjék a felső hatalmasságoknak; mert nincsen ha­talmasság, hanem csak Istentől; és amely hatalmasságok vannak, az Is­tentől rendeltettek. Azért, aki ellene támad a hatalmasságnak, az Isten rendelésének támad ellene; akik pe­dig ellene támadnak, önmaguknak ítéletet szereznek. Mert-a fejedelmek nem a jó, hanem a rossz cselekedst­nek rettegésére vannak. Alcaro'd-e pedig, hogy ne félj a hatalmasság­tól? Cselekedjed a jót és dicséreted lesz attól... Annak oká' t szüks'g engedelmeskedni... Ad'á'.ok meg azért mindenkinek, amivel ta^ iáz­tok" ... Hasonlattal élve: egyház és állam olyan mint a lélek és a test. Csak együtt alkothatják az embert. Kétféle lelkész van. Az egyiknél a lelkészség hivatás, a másiknál foglal­kozás. Aki hivatás szerint lelkész, az Isten előtti felelőssége tuda.ában végzi le.készi munkáját, míg a másik Csak fizetésért. A hivatás szerinti lelkész Ura. Min­taképe, megítélő Bírája: Jézus Krisz­tus. Az a lelkész, aki Jézus Krisztus parancsait hűen teljesíti, aki nem­csak prédikálja Krisztus evangéliu­mát, hanem az evangélium szerint él is, az nem fog a vallás lep e alatt ál­lamellenes cselekedetet elkövetni. Mert mi a vallás? A vallás nem keresztlevél-ügy. (A Kereszt.eveiet hasonlítom a tagsági könyvhöz. Amint a tagsági könyv még nem bi­zonyítja, hogy az illető jó tagja a pártnak, úgy a keresztlevél birtoká­ban is lehet az ember pogány.) De a vallás nem is a doginák összessége, vagy a ceremóniák formaisága. A vallás a lélek életműködése, olyan, mint a testnél a szomjúság vagy a lélegzetvétel. A keresztyén vallás lé­nyegét, egész tartálmát ez a két szó fejezi ki: „Kövesd Jézust!" Ez nem elmélet, ez egészen gyakorlat. Jízus­ról nem elég prédikálni, elsősorban és mindenekfelett az Ö példáját kell követni s az Ô parancsolatait telje­síteni. Parancsa világos: „Szeresd az Istent... és szeresd felebarátodat, mint önmagadat." Utolsó parancsa is ez volt: „Amint én szerettelek tite­ket, úgy szeressétek ti i s egymást; erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok." A vallás értékét és milyenségét az ember élete, csele­kedete igazolja. Ki az Isten? A Bib­lia így felel: „Az Isten szeretet". Jé­zus a testet öltött szeretet. Az igaz vallás nem más, mint Jézus Krisztus követése, vagyis a krisztusi szeretet útján való járás. A Krisztus köve­tése azt parancsolja nekünk, hogy cselekedjünk mindenütt és minden­kor úgy, ahogy Krisztus cselekedett. A keresztyénség nem teljesítette a Krisztus parancsát, ezért kell ma ra­portra állnia és bűnbánatot tartania. Egyetemi hallgató koromból vilá­gosan emlékszem, azt kérdezték egy­szer az indiaiak apostolától: Sadhu Sundar Singh-től: „Mit kellene tenni, hogy Ázsiában a keresztyénség job­ban terjedjen?" Mire ő így felelt: „Kezdjenek el a keresztyének Euró­pában mind úgy élni és cselekedni, ahogyan Jézus Krisztus." A jézusi szeretet nem személyválogató. Nem ismer faji, felekezeti, nemzeti kü­lönbségeket. Jézus azt parancsolta, hogy Szeressétek ellenségeiteket... s jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek ..." De joggal kérdezte a moszkvai rabbi Tolstojtól: „De ki tel­teljesíti közületek ezt a jézusi paran­csot?" A természetben két erő van: a von­zó és a taszító. Az életben is csak ez a kettő: szeretet és gyűlölet. A szeretet vonzó, a gyűlölet taszító. A keresztyénség lényege: Krisztus evangéliuma. A mai keresztyénség a Krisztus evangéliumát nem tükrözi hűen és százszázalékosan. A Jézus evangéliuma éppen úgy, mint a szo­cializmus, azt akarja, hogy boldogabb legyen az emberi élet, mégpedig nem egypár emberé, hanem az emberiség nagy családjának az élete. A cél el­érésére módszereik különböznek. Ez természetes is. A szocializmus külső eszközökkel, a Krisztus evangéliumá­ból fakadó és táplálkozó vallás pedig belső eszközökkel dolgozik. Módsze­rük a jó szü'.őpár neveléséhez hason­lítható, ahol mindketten szeretik gyermekeiket s mindketten azt akar­ják, hogy a gyermekek mind nagyon boldogok legyenek. De másként nevel az apa és másként az anya. Az apa gyakrabban nyúl a fenyítő pálcához, míg az anya inkább a szeretet szép szavával, erejével igyekszik célját el­érni. Nem mondhat;a a szeretet, hogy nem kell a pálca, de viszont a paca sem mondhatja, hogy felesleges a sze­retet. Nagy különbség van a közt, ha kényszerből cselekszik az ember, vagy önként, szeretetből. Apa és anya csak együtt, összhangban nevelhetik igazán gyermekeiket. Igen nagy baj, ahol az egyik szülő nem teljesíti kö­telességét, vagy az egyik a másik el­len nevel. Újra mondom, a keresztyénség hi­bás. Nem teljesítette a Jézus paran­csát. De nincs hiba a Krisztus evan­géliumában. Ha a vallás valóban val­lás akar lenni, akkor legyen edénye, szemmellálhaió, kézzelfogható meg­testesülése a Krisztus evangéliumá­nak. ' Helyesen mondja a törvény, hogy: „A n pi demokrácia értékeli a val­lást, mint jelentős társadalmi erőt". Valláson a Krisztuskövetést, a. Jézusi szeretet gyakorlását értem. Az igaz val.ás vaioban hatalmas erő arra, hogy az embereket egy testvéri kö­zösségbe kapcsolja össze. A szeretet a világ legnagyobb vonzóereje. Ugv is mondhatnám, hogy a szeretet a legerősebb mágnes. Amti írok, nem elmélet. (Legyen szabad szerényen megjegyeznem, hogy 21 éves papi működés van mögöttem. Nyolc és fél­évet olyan helyen működ'em, ahol az egyháztagok nagy többsége a Kom­munista Párt tagja volt, Gem. Hor­kán. Eleinte gyanakodva néztek, hű­vösen fogadtak, ami elődeim után nagyon is érthető volt. Később úgy szerettek, mint jó szüleim. Hogy mi­ért, ők mondják meg, hiszen még igen sokan élnek közülük.) Az Istenről csak annyit tudhatunk, amennyi Isten magáról kijelentett. Ez a Biblia. Az igawvallásnak egj~t­ien töt vénykönyve: a Biblia. A Bib­lia tanítása szerint a pap es a hivő: testverek, akik között ntrn lehat kü­lönbség. Pap tehát csak az lehet, aki hivatást érez magában es hajlandó Jézus Krisztusnak mindenben hűen engedelmeskedni. S ha ezt leszi, ak­kor nem szabad testvéreit (híveit) sem kizsákmányolni, sem elnyomni, mint ahogy a farizeus-papok tették és teszik. Ha Krisztusnak engedel­meskedik, akkor nem lehet a bur­zsoázia slepphordozója s nem huny­hat szemet a gazdagok bűne feleit, amit a szegény Lázárok ellen elkö­vetek. Tudjuk, hogy Jézusnak is föl­di életében a kőszívű gazdagokkal és farizeus papokkal volt a legtöbb ba­ja. Ha Krisztusnak engedelmeskedik a pap, akkor csak egy ellenséget is­nyer: a bűnt s ez ellen küzd a sze­retet isteni erejével. Mert a rosszat is jóval lehet meggyőzni s megjaví­tani. Ha Krisztusnak engedelmeske­dik, akor tudja, hogy Jézusnak sem volt hová lehajtani a fejét s akkor nem a fenyes paloták és a százezer holdak lesznek számára becsesek, ha­nem a szeretet szolgálata. Egyszóval a pap legyen a krisztusi evangélium példaadója, mintaképe. A generális hadsereg, a pap hívek nélkül nem solcat ér. A népi demok­rácia ángyon helyesen tanítja, hogy minden jog forrása: a dolgozó nép. Igy szerintem a pap csak ott működ­hetik, ahová a nép bizalma, akarata meghívja és megbízza. (A püspöki kinevezés helytelen, arisztokrata jel­legű. A pap működését is a n .pe őrizze ellen. Legyen a nép kezében a vallás egyetlen törvénykönyve, a Biblia, ebből könnyen megtudhatja a legegyszerűbb ember is, hogy telje­síti-e a pap mindenben Jézus Krisz­tus parancsait. Ami a pap kenyerét illeti, nagyon szép az állam elgondolása és szán­déka, hogy magára veszi a z egyház összes személyi és dologi terheit. Ez valóban ideális terv, amelyhez ha­sonló törvényt egész Európában nem ismerek. De ha a népi demokrata állam ily óriási terhet vállal magára, akkor viszont minden egyes egyházban ér­vényesüljön a nép akarata. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha minden egyes egyházban az egyházhívek, tehát a nép választja, a papot. S minden egyes egyháznak élén a nép által vá­lasztott elöljáróság legyen, mely az egyház összes anyagi ügyeit intézi az állammal és az egyház tisztviselőivel szemben. Ha a nép akarata így ér­vényesül az egyház vezetésében, ak­kor minden ellentét ki van zárva az állam és egyház között, hiszen min­dig ugyanaz a népakarat vezeti az államot és az egyházat. Ha az apa és anya egymást szeretve és megbe­csülve nevelik gyermekeiket, akkor a gyermekek egyformán szeretik ap­jukat és anyjukat. „A politikai éberség hiánya tette lehetővé az imperialista ügynökök beférkőzését sorainkba" A budapesti Szabad Nép pén­teki, október 7 i számában a kö­vetkezőket írja: A kommunista káderek alacsony világnézett színvonala és a szükséges politi­kai éberség hiánya tették lehe­tővé az ifr.perialista ügynökök­nek azt, hogy beférkőzzenek a kommunisták soraiba. Ezért itt van az ideje annak, hogy emel­jük az egész párt világnézeti színvonalát. Október 15-én kez" dődik az iskolázás a városokban és november 1-én a falvakon. Az eddigi iskolázás hibája a konkrét feladatok elégtelen áttekintése volt, amelyek előtt állt és áll a párt. Elsősorban itt van a ter­melés kérdése. A döntő kérdés a világnézeti káderek és instruk­torok iskolázása, akiknek részé­re október végével kétéves poli­tikai iskolát nyitnak. A párt ve­zető káderei egyéves politikai is­kolázást kapnak, de kiszélesítik a háromhónapos politikai isko­lák hálózatát is. A párt a'acso­nyabbrenr'ű funkcionáriusai, fő­leg alapszervezetek titkárai hat­hetes internáíusi képzésen mennek keresztül. A vidék! funkcionáriusok kéthetes inter­nátusi iskolázást kapnak, míg a tagság nagy része esti tanfolya­mokon, iskolákban és szeminá­riumokon önálló tanulmányok révén sajátítja el a marxizmus­leninizmus tudományát. Megalakult a Kína-Szovjet Társaság Pekingben Szerdán Pekingben megalakí­tottál: a kínai-szovjet baráti szö­vetséget, amelyen az ünnepi be­szédet Sunjatsen asszony,^ szövet­ség előkészítő bizottságénak el­nöknője mondotta. Utána LhrSao­Cse, a szövetség elnöke, emelke­dett szólásra, értékelve azt a se­gítséget, amelyet a Szovjetúnió 30 éven keresztül nyújtott a kínai dolgozók millióinak. Az alakuló gyűlésen a Szovjetúnió külön de­legációja is részt vett, melyet 'Alexander Fadejev a szovjet írók szövetségének főtitkára vezetett. „A kínai nép győzelme, — mon­dotta Fadejev —, nemcsak politi" kai, de kultúrális győzelmet is je­lent. Csak a legostobább emberek állíthatják, hogy a kínai elmaradt nép, csak olyan emberek, akik a kultúrát csupán modern töltőtol­lak, jégszekrények vagy éttermek szerint értékelik. A valóságban a kultúra a dolgozó nép megbecsü­lésében jelentkezik s abl i, ^ogy nem teszünk különbséget fajra és színre való tekintettel a nemzetek között, hogy m'ndenkinek meg­adjuk a művelődés jogát." Fadejev nagyhatású beszéde után a Szovjetúnió Távolkeleti Társasága nevében Markov elv­társ átnyújtotta a Szovjetúnió kiultúrdelegációjának s' " vait, körtük 15, egész estét betöltő fil­met, így az „Ifjúgárdá"-t és a „Sztálingrádi csatá"-t. ä fedezettségeket pontosan számokkal kell kifejezni és teljesítésüket szigorúan ellenőrizni A kötelezettségek felvételénél az a fontos, hogy a kötelezettség­vállalók pontosan tudják, mit akarnak a kötelezettségvál'alások keretében megvalósítani. Minden kötelezettségnek valami terv szerint kell történnie, feladatai­nak fíímszerűen kell megjelölve le­- ' hogy teljesítését ellen­ő ' "vetni lehessen. Csak a: ~an megállapított és k jtelezettségektől le­het várni, hogy indítóerejévé vál­nak az ötéves terv elsőéves tel­jesítésének, a második össz­szakszervezeti kongresszus idő­pontjáig. Példásan számokkal jelzett feladatokat tűzött maga elé a trenSéni Šroký-ruhatízem, amelynek alkalmazottai a köte­lézettségek keretében megfogad­ták, hogy teljesítményeik röve­lésével, a termelés gazdaságosab­bá tételével és javításával 1 mii­Hogy áll Franciaország autógyártása? A 36-ik Nemzetközt autókiállítás, melyet október 6 án nyitottak meg Párizsban és amelyen a csehszlovák külkereskedelmi vállalatok Tatra-, Sko­da- és Aero-gyártmányokat állítanak ki, egész Európában nagy érdeklődést keltett. Ez alkalomból az illetékes fran­cia körök nyilvánosságra hozták a francia autógyárak kapacitását. 1949­ben kb. 180.000 személyautót és 110 ezer teherautót gyártanak Franciaor­szágban. A gyártásban első helyen a Renault-gyár, utána következnek Cit­roen- és a Pei'geot-gyárak. Szakértők véleménye szerint az 1949 ben gyár­tott autó'tészlet egynegyedét expor­tálják. lió 604.750 Kčs-t takarítanak meg. Minden kötelezettség ellen­őrzés alá kerül és mindegyiknek teljesítéséért egy külön személy felelős. Hogy néznek ki ezek a köte­lezettségek? Pl. a kereskedelmi hivatali osz­tály dolgozói kötelezték magu­kat, hogy a munka termelőké­képességét annyira növelik, hogy megtakarítanak 70 ezer Kčs't. Likvidálják és csökkentik a kamatveszteségeket. Azonkívül szakszerű és pártiskolázáson is résztvesznek. Mindegy'k k^tr^e* zettség teljesítéséért más és más dolgozó a felelős, aki a kötele­zettségeket ellenőrzi és segít el­távolítani az esetleges nehézsé­geket és hiányokat, ame^-ek a munkát hátráltatják. A bratislavai Nemzeti Bizottság üléséről A Posta utcát Dukla utcára keresztelik át A bratis'avai Nemzeti Bizottság ok­tóber 7 én rendes ülést tartott, me­lyen Dr. Vasek elnökölt. Az elnök ja­vaslatot tett a Posta utca átkereszte­lésére, mégpedig az utca új neve a duklai harcok emlékét örökíti meg, ugyanis „Dukla utca" lesz. A kuitúr­reterens beszámoló iában hangsúlyozta, hogy ezzel az átkereszteléssel is ki akarjuk fejezni hálánkat a Vörös Had­reg iránt, amely Duklánál aratott győzelmével megteremtette Csehszlo­vákia felszabadításának előfeltételeit. A Nemzeti Bizottság az ülés további folyamén kezességet vállalt 5 millió Kés kölcsönre, melyet a Téli stádion befejezésére fo>díta.iak. A város bir­tokát képező mezőgazdasági birtoko­kat átadják a Csehszlovák Állami Bir­tokok nemzeti vállalatnak. Sarman földművelésügyi referens ezt a lépést azzal indokolta meg, hogy a város nem használta ki gazdaságosan a ta­| lajt, aminek főoka, hogy ezek a mező­gazdasági birtokok távol fekszenek a várostól. Sameková élemezésfigyi referensnô beszámolt a szabad piacon tapasztalt helyzetről. Ami a füstölt húst illeti, a fogyasztók körében nagy iránta az ér­deklődés. Egy egy elárusító naponta 50—60 kg húst árusít el. Szombaton természetesen nagyobb a fogasztás. Hogy a fogyasztás általában nem na­gyobb, azzal indokolható, hogy a fo­gyasztók hússzükségietüket barom­fiakkal elégítik ki. Dr. Vasek. a Nemzeti Bizottság elnöke bejelentette, hogv a jövő hé­ten a Sztálin téren építkezési kiállítást rendeznek, mely ismertetni fogja Bra tisláva építkezési terveit. Ezekkel a tervekkel azt szándékoznak elérni, hogy a jövőben ne forduljanak elő olyan hibák, melyeknek a múltban gyakran tanúi voltunk. A lakkosság ugyanis a terveket ismerve, javaslato­kat tehet az építkezéssel kapcsolatban. A Nemzeti Bizottság mellett egy népi Bizalmi Testület fog működni. Ennek a Bizalmi Testületnek az lesz a hivatása, hogy szaktanácsokkal lássa el a Nemzeti Bizottságot, ismer­tesse a nép szükségleteit és a Nem­zeti Bizottság határozatait a neppel. Épül a bratislavai fagyasztó és hűtő Bratislava már hosszabb idő óta fagyasztó- és hűtőberendezés hiá­nyában szenved. Ezt a hiányt az új fagyasztó- és hűtőüzein építésével, mely egyike lesz Európa legmoder­nebb fagyasztóinak, teljesen meg­szüntetik. Az építőmunkálatokat már meg is kezdték. A három év múlva elkészülő fagyasztó- és hűtőüzem szoros együttműködésbe lép a bratis­lavai vágóhldakkal és tejfeldolgozó üzemekkel. Az építkezési munkálato­kat július 1-én kezdték meg. Jelen­leg y0 munkás dolgozik rajtuk, A hűtő üzemmel egyidejűleg több ľ * kásegységet is építenek, melyek az építkezés tartama alatt a munkások lakhelyéül szolgálhatnak. Az egész munkásközösséget áthatotta a szo­cialista verseny gondolata, aminek következtében a munka óriási lép­tekkel halad előre. Elhatározták, hogy az építkezést előbb befejezik, mint ahogy eredetileg tervezték. Bulgária népe üdvözli a szabad Kínát A Kínai Népi Köztársaság megalakulása alkalmából Bulgá­ria dolgozói ünnepi üléseket tar­tanak, melyeken ismertetik a szabad Kínai Népi Köztársaság létrejöttét és a kínai nép szabad­ságharcát. A dolgozók számtalan üdvözlő táviratban fejezik kl szolidaritásukat a hős kínai nép­pel. „A kínai nép győzelme a mi győzelmünk is" — írják a Mao-Cse-Tungnak küldött táv­iratokban. Távirataikban kifeje­zést adnak kívánságaiknak, me­lyek szerint sok sikert kívánnak Kína dolgozóinak a további fel­szabadító hadjáratban.

Next

/
Thumbnails
Contents